EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62008CA0436

C-436/08. és C-437/08. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (harmadik tanács) 2011. február 10-i ítélete (az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Linz (Ausztria) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Haribo Lakritzen Hans Riegel BetriebsgmbH (C-436/08), Österreichische Salinen AG (C-437/08) kontra Finanzamt Linz (A tőke szabad mozgása — Társasági adó — A belföldi forrású osztalék adómentessége — A külföldről származó osztalékok bizonyos feltételek betartásától függő adómentessége — Valamely beszámítási rendszernek a külföldről származó nem adómentes osztalékokra történő alkalmazása — A beszámítható külföldi adó tekintetében megkövetelt bizonyítékok)

HL C 103., 2011.4.2, p. 2–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 103/2


A Bíróság (harmadik tanács) 2011. február 10-i ítélete (az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Linz (Ausztria) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Haribo Lakritzen Hans Riegel BetriebsgmbH (C-436/08), Österreichische Salinen AG (C-437/08) kontra Finanzamt Linz

(C-436/08. és C-437/08. sz. egyesített ügyek) (1)

(A tőke szabad mozgása - Társasági adó - A belföldi forrású osztalék adómentessége - A külföldről származó osztalékok bizonyos feltételek betartásától függő adómentessége - Valamely beszámítási rendszernek a külföldről származó nem adómentes osztalékokra történő alkalmazása - A beszámítható külföldi adó tekintetében megkövetelt bizonyítékok)

2011/C 103/02

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Linz

Az alapeljárás felei

Felperesek: Haribo Lakritzen Hans Riegel BetriebsgmbH (C-436/08), Österreichische Salinen AG (C-437/08)

Alperes: Finanzamt Linz

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Unabhängiger Finanzsenat — A közösségi jog értelmezése — Olyan nemzeti szabályozás, amely a belföldi osztalékokat mentesíti az adó alól, míg e rendszer csak legalább 25 %-os részesedés esetében alkalmazható a külföldi osztalékokra — Olyan igazgatási és bírósági gyakorlat, amely a közösségi jogból eredő követelményeknek való megfelelés érdekében a 25 %-ot el nem érő részesedésből származó külföldi osztalékokra beszámítási rendszer alkalmazását írja elő

Rendelkező rész

1.

Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállam olyan jogszabálya, amely előírja a belföldi társaságokban fennálló részesedésből származó portfolióosztalékok társaságiadó-mentességét, és amely e mentességet az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodás részes harmadik államaiban letelepedett társaságoktól származó portfolióosztalékok esetében a tagállam és az érintett harmadik állam között kötött átfogó, kölcsönös közigazgatási és végrehajtási jogsegélyről szóló megállapodás fennállásától teszi függővé, amennyiben a szóban forgó jogszabály által kitűzött célok eléréséhez csupán egy kölcsönös közigazgatási jogsegélyről szóló megállapodás fennállása bizonyul szükségesnek.

2.

Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes valamely tagállam olyan jogszabálya, amely társaságiadó-mentességet ír elő azon portfolióosztalékok esetében, amelyeket egy belföldi társaság egy másik belföldi társaságtól kap, ugyanakkor ilyen adóval sújtja azon portfolióosztalékokat, amelyeket egy belföldi társaság egy másik tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodás valamely részes harmadik államában letelepedett társaságtól kap, feltéve azonban, hogy az ezen utóbbi társaság székhelye szerinti államban befizetett adót beszámítják az osztalékban részesülő társaság szerinti tagállamban fizetendő adóba, és az osztalékban részesülő társaságra az e beszámítás igénybevételére tekintettel rótt ügyviteli terhek nem túlzott mértékűek. Azon információk, amelyeket a nemzeti adóhatóság az osztalékban részesülő társaságtól azon adóra vonatkozóan kér, amely az osztalékot fizető társaság nyereségét az ezen utóbbi székhelye szerinti államban ténylegesen sújtja, magának a beszámítási módszer működésének a velejárói, és nem tekinthetők túlzott mértékű ügyviteli terheknek.

3.

Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti jogszabály, amely a gazdasági kettős adóztatás elkerülése céljából társaságiadó-mentességet ír elő a belföldi társaság által egy másik belföldi társaságnak fizetett portfolióosztalékok esetében, és amely az EGT-Megállapodás valamely részes államától eltérő más harmadik országban letelepedett társaság által fizetett osztalékok esetében sem osztalékokra vonatkozó adómentességet, sem az osztalékot fizető társaság által a székhelye szerinti tagállamban befizetett adóra vonatkozó beszámítási rendszert nem ír elő.

4.

Az EUMSZ 63. cikkel nem ellentétes azon nemzeti adóhatósági gyakorlat, amely az egyes harmadik országokból származó osztalékok esetében az osztalékban részesülő társaság osztalékot fizető társaságban fennálló tőkerészesedének bizonyos határértéke alatt a beszámítási módszert, az említett határérték felett pedig a mentesítési módszert, míg a belföldről származó osztalékok esetében szisztematikusan a mentesítési módszert alkalmazza, feltéve azonban, hogy a felosztott nyereség többszörös adóztatásának elkerülését vagy enyhítését célzó érintett mechanizmusok egyenértékű eredményre vezetnek. Az a tény, hogy a nemzeti adóhatóság az osztalékot fizető társaság székhelye szerinti harmadik országban az e társaság nyereségét ténylegesen sújtó adó összegére vonatkozóan információt kér az osztalékban részesülő társaságtól, magának a beszámítási módszer működésének a velejárója, és mint ilyen, nem érinti a mentesítési és a beszámítási módszer egyenértékűségét.

5.

Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni:

hogy azzal annyiban ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely a belföldi társaságok számára megadja azt a lehetőséget, hogy az egy adott adóévben kimutatott veszteséget a következő adóévekre vigyék át, és amely azáltal kerüli el a gazdasági kettős adóztatást, hogy a belföldről származó osztalékokra a mentesítési módszert, míg az egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett társaságok által fizetett osztalékokra a beszámítási módszert alkalmazza, amennyiben ez a szabályozás a beszámítási módszer alkalmazása esetén nem engedi meg az osztalékot fizető társaság székhelye szerinti államban befizetett társasági adó beszámításának következő adóévekre történő elhalasztását, ha az osztalékban részesülő társaság veszteséget mutatott ki abban az adóévben, amelyben külföldről származó osztalékot kapott, és

hogy az nem kötelezi arra a tagállamot, hogy adójogszabályában írja elő az osztalékra az egy másik tagállamban vagy harmadik országban kivetett forrásadó beszámítását az első tagállamban letelepedett társaság által kapott osztalékok jogi kettős adóztatásának az elkerülése céljából, amely adóztatás az érintett tagállamok adóügyi hatáskörének a párhuzamos gyakorlásából adódik.


(1)  HL C 19., 2009.1.24.


Top