23.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/45

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a rendeletjavaslatot, amely megteremti a vásárlóerő-paritások (PPP-k) megállapításának jogalapját. Ez mind közösségi, mind tagállami szinten javítani fogja a PPP-k előállítása teljes folyamatának átláthatóságát, időszerűségét és minőségét.

1.2.

Tekintettel a javaslatban tárgyalt témákra és arra, hogy egyfelől kötelező előírásokra van szükség az európai bizottsági, illetve tagállami hatáskörök korlátozására, másfelől egységes alapokra kell helyezni a PPP-kkel kapcsolatos adatok kiszámítását és átadását, az EGSZB a rendeletjavaslat mielőbbi elfogadását ajánlja.

1.3

Az EGSZB mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy költségmegfontolásból az Európai Bizottság (Eurostat) jelenleg országokra és nem régiókra (1) lebontva számítja ki a PPP-t, pedig a kiszámított értékeket többek között a régiók gazdasági teljesítményének értékelésére használják. A rendelkezésre álló adatokból az derül ki, hogy a tagállamokon belül az áruk és a szolgáltatások árát nézve egyes esetekben jelentős regionális különbségek vannak. Helyes, hogy az alapinformációkat gyűjtő statisztikai hivatalok térbeli kiigazítási szorzótényezőket alkalmaznak, alapvető azonban, hogy ezek a tényezők alkalmasak legyenek a torzulások megelőzésére a PPP-k kiszámítása során. Ezért a tagállamoknak ajánlatos minden lehetséges gazdasági és technikai erőfeszítést megtenniük annak érdekében, hogy ezek a korrekciós együtthatók minél pontosabban tükrözzék a földrajzi fekvéssel összefüggő árkülönbségeket.

1.4

Az imént említett okokból a térbeli korrekciós együtthatók felülvizsgálatának hatéves minimális határideje túlságosan hosszúnak tűnik, következésképpen ajánlatos szűkebbre szabni. Hasonlóképpen, mivel a rendelettervezetben az alapinformáció-szolgáltatás minimális gyakoriságát határozzák meg (2), az árakról szóló adatszolgáltatást lehetőség szerint kétévente kellene elvégezni (3) (a javaslatban minimum három évet írnak elő).

1.5

Általánosságban hangsúlyozni kell, hogy az Unió statisztikai apparátusa eredményességének a javítására kell törekedni, mind a műszaki és humán erőforrások biztosítása terén, mind pedig az Eurostat és a PPP-k kiszámításában jelentős feladatokat ellátó nemzeti statisztikai hivatalok közötti koordináció tekintetében.

2.1

Az Eurostat és az OECD PPP-programja az 1980-as évek elején indult azzal a céllal, hogy az Európai Unió és az OECD tagállamainak GDP-jét (bruttó hazai termékét) rendszeresen és szabályos időközönként összehasonlítsák (4). A PPP-k pénznemek átszámítására alkalmazott arányszámok, amelyek a nominális nemzeti pénznemekben kifejezett gazdasági mutatókat „vásárlóerő-egységnek” (Purchasing Power Standard, PPS) nevezett közös fiktív pénznemre alakítják át; ez kiegyenlíti a különböző nemzeti valuták vásárlóerejét.

2.2

A nemzetgazdasági aggregátumok PPS-ben kifejezett mennyiségét úgy kapjuk meg, hogy a nemzeti pénzegységekben kifejezett eredeti értéküket elosztjuk a megfelelő PPP-vel. A PPP-ket mint átváltási arányokat alkalmazva az országok PPS-ben kifejezett GDP-jének mennyiségei – az árszínvonal-különbségek kiküszöbölésével – valósan összehasonlíthatóvá válnak.

2.3

A PPP-k árdeflátorok, egyben pénznem-átszámítási arányszámok. Az euró bevezetésével az euróövezethez tartozó tagállamokban az árak most először hasonlíthatók össze közvetlenül az érintett – és a nemzeti árszínvonaltól függően eltérő vásárlóerővel rendelkező – országok között. Ezért az euróövezeten kívüli országokban a PPP-k pénznem-átszámítási arányszámok, és kiküszöbölik az egyes országok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait, míg az euróövezet országaiban csak az utóbbi, árdeflátori szerepet töltik be.

2.4

A PPP-k kiszámítása egy összehasonlítható termék- és szolgáltatáskosár segítségével történik, amelyet többek között a Classification of Individual Consumption by Purpose („egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása”, COICOP (5)) és a Classification of Products by Activity (Szolgáltatások Jegyzéke, CPA) alapján választanak ki. Az adatgyűjtést az adott gazdasági terület egy vagy több városában (általában kizárólag a tagállamok fővárosaiban) végzik. A tagállamok többsége térbeli kiigazítási szorzótényezőket alkalmaz a regionális különbségek tekintetbevételére, egyikük azonban csak a főváros adatait veszi figyelembe, mivel kis földrajzi kiterjedése miatt nem érvényesülnek a regionális különbségek.

3.1

A GDP a gazdasági szereplők által egy adott gazdasági területen és egy adott időszakon – általában egy éven – belül végrehajtott össztevékenység eredményeit tükrözi. A nemzeti számlák rendszerével összhangban számítják ki, amely az EU tekintetében az 1995-ös integrált gazdasági számlák rendszere (ESA 95). A GDP a termelés, a kiadás és a bevétel szemszögéből mérhető. A PPP-k céljából különösen fontos a kiadáson mért GDP, amely megmutatja, hogy az egy ország gazdasága által termelt (vagy importált) javakat, illetve szolgáltatásokat milyen mértékben használják fel lakossági fogyasztásra, állami fogyasztásra, állóeszköz-felhalmozásra vagy kivitelre.

3.2

A valós összehasonlítás érdekében nélkülözhetetlen az országok közötti árszínvonal-különbségeket tükröző átváltási arányok (területi deflátorok) alkalmazása. Az árfolyamokat nem lehet átváltási arányokként használni, mivel az árkülönbségeken túl még számos más elemet tükröznek.

3.3

Ezért a különböző országok valutái közötti PPP-ket kifejezetten úgy alakították ki, hogy területi átváltási arányokként való használatra alkalmasak legyenek.

4.1

Kezdetben a főbb felhasználók a nemzetközi szervezetek voltak, például az Eurostat, az IMF, az OECD, a Világbank és az ENSZ. Később azonban a PPP-kől szóló statisztikák felhasználása kibővült, és manapság már számos felhasználó van: kormányügynökségek, egyetemek, kutatóintézetek, valamit állami és magánvállalatok. A bankok gazdasági elemzéseikhez és az átváltási árfolyamok követéséhez használják fel a PPP-ket, a magánszemélyek és munkaadóik pedig egyik országból a másikba történő költözéskor a fizetések megállapítására alkalmazzák őket.

Az is előfordulhat, hogy a PPP-ket felhasználják a bérekkel kapcsolatos transznacionális kollektív tárgyalások során.

4.2

A PPP-k az EU számára mind gazdasági, mind politikai szempontból létfontosságú mutatók. A jogszabály előírja alkalmazásukat egyrészt a strukturális alapokkal kapcsolatban (6), másrészt a Kohéziós Alap számára is kötelező hivatkozási alapot jelentenek (7). Meg kell azonban említeni, hogy míg az első esetben (strukturális alapok) a számítás alapja az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP); a második esetben (Kohéziós Alap) az egy főre jutó bruttó nemzeti terméket (GNP) veszik alapul. A jelen vélemény tárgyát képező rendeletjavaslat csak a GDP-t veszi figyelembe (8).

4.3

A PPP-ket arra is felhasználják, hogy meghatározzák az Európai Közösség tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak javadalmazása és nyugdíja tekintetében alkalmazandó korrekciós együtthatókat (9).

5.1

A PPP-k kiszámítására vonatkozó jogi keret megállapításáról szóló rendeletjavaslat felszámol egy joghézagot. Az információk szolgáltatására vonatkozó egységes szabályok javítani fogják a tagállamok által szolgáltatott adatok átláthatóságát és minőségét (1. cikk). Ennélfogva a kitűzött cél nemcsak az Eurostat mint az eredmények koordinátora, hanem a tagállamok statisztikai hivatalai szempontjából is kedvező hatású.

5.2

A hatáskörök és kompetenciák megállapítása. Az Európai Bizottság felelős – az Eurostat segítségével – az alapinformációk szolgáltatásának összehangolásáért, a PPP-k kiszámításáért és közzétételéért, valamint a módszertan fejlesztéséért, a tagállamokkal folytatott egyeztetés keretében (4. cikk (1) bekezdés). A tagállamok feladata az alapinformációk szolgáltatása, az összeírási eredmények „írásban” történő jóváhagyása és az adatok hitelességének ellenőrzése (4. cikk (2) bekezdés).

5.3

A tagállamok statisztikai hivatalai az egységes paraméterek alapján kiszámított alapinformációkat egységes technikai formátumban továbbítják az Eurostathoz (5. cikk és I. melléklet).

5.4

A statisztikai egységeket vagy a 696/1993/EK tanácsi rendelet, vagy más, a jövőben megállapítandó forrás határozza meg (6. cikk). Az Európai Bizottság és a tagállamok minőségellenőrzési rendszert hoznak létre (7. cikk).

5.5

Az Eurostat évente egyszer kiszámítja a PPP-ket (8. cikk), és feladata az eredményeknek az egyes tagállamokra vonatkozóan, összesített szinten történő közzététele is (9. cikk).

5.6

A rendeletjavaslat nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy összeírást végezzenek kizárólag azon célból, hogy meghatározzák az Európai Közösség tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak javadalmazása és nyugdíja tekintetében alkalmazandó korrekciós együtthatókat (10. cikk).

5.7

Időbeli és térbeli kiigazítási szorzótényezők. A PPP-ket az országos szintű, éves átlagos árakból kell kiszámolni (2. cikk (2) bekezdés). Mivel „az adatgyűjtés korlátozható egy vagy több helyszínre a gazdasági területen belül” és „egy adott időszakra”, a tagállamoknak (egy évnél nem régebbi) időbeli kiigazítási szorzótényezőt és (hat évnél nem régebbi) térbeli kiigazítási szorzótényezőt kell alkalmazniuk (I. melléklet: Módszertan, 2–4. pont).