27.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/13

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az irodai berendezésekre vonatkozóan.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a számítógépek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. Uniós és harmadik országbeli érintetteket és érdekelt feleket is bevont a vizsgálatokba, amelyek eredményei nyilvánosan hozzáférhetők.

(4)

Az előkészítő vizsgálatok becslései alapján a számítógépek villamosenergia-fogyasztásában a 2011 és 2020 közötti időszakban költséghatékony módon potenciálisan mintegy 93 TWh mértékű javulás érhető el, ami 43 millió tonna elkerült szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, 2020-ban pedig a megtakarítás 12,5 és 16,3 TWh között lehet, amivel 5,0–6,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásától mentesülhetünk. Ebből következően a számítógépek olyan termékcsoportot alkotnak, amelynek környezettudatos tervezésére vonatkozóan érdemes követelményeket meghatározni.

(5)

Minthogy az asztali vékonykliensek, a munkaállomások, a kis hálózatot kiszolgáló szerverek és az egyéb kiszolgáló számítógépek által potenciálisan megtakarítható villamos energia mennyisége javarészt belső tápegységeik hatékonyságának függvénye, és mivel az említett termékek, valamint az integrált és az önálló asztali számítógépek belső tápegységeire hasonló műszaki előírások vonatkoznak, e rendeletnek a belső tápegységek hatékonyságával kapcsolatos rendelkezéseit az előbbi termékekre szintén indokolt alkalmazni. Az asztali vékonykliensek, a mobil és az egyéb munkaállomások, a kis hálózatot kiszolgáló szerverek és a kiszolgáló számítógépek környezeti hatását érintő egyéb aspektusokat ugyanakkor a 2009/125/EK irányelv végrehajtása keretében egy, ezekkel a termékekkel célzottabban foglalkozó intézkedésben lehetne kezelni.

(6)

A kijelzők eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, e rendelet hatálya alól ezért indokolt őket kizárni. Figyelembe véve azonban, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorolnak és jelentős javítási potenciállal bírnak, ajánlatos külön foglalkozni velük egy, a 2009/125/EK irányelvet, illetve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) végrehajtó külön intézkedésben.

(7)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények nem gyakorolhatnak jelentős mértékű negatív hatást a termékek funkcionalitására vagy a fogyasztókra, különösen a termékek megfizethetőségét, az életciklusra vetített költségeket és az ágazat versenyképességét illetően. Az sem engedhető meg, hogy a követelmények egy adott fejlesztő technológiájához kössék a gyártókat, adminisztratív többletterhet jelentsenek, vagy káros hatással legyenek az egészségre, a biztonságra és a környezetre.

(8)

A számítógépek energiahatékonyságát olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő műszaki megoldások útján célszerű javítani, amelyek csökkentik e termékek beszerzési és üzemeltetési költségeinek együttes összegét.

(9)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan célszerű bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet szerinti újratervezésére. Ezt az időt úgy helyénvaló megállapítani, hogy elkerülhetőek legyenek a számítógépek kínálatára gyakorolt kedvezőtlen hatások; indokolt továbbá tekintettel lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései időben teljesüljenek.

(10)

A rendelet felülvizsgálatára várhatóan legkésőbb három és fél évvel hatálybalépését követően sor fog kerülni.

(11)

A számítógépek energiahatékonyságát olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell meghatározni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, illetve adott esetben az európai szabványosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel (3) összhangban megállapított harmonizált szabványokhoz.

(12)

Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés területén megállapított követelmények nem alkalmasak teljes mértékben a számítógépek szabályozására, ezért a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet (4) követelményeit nem helyénvaló a számítógépekre alkalmazni. Ebben a rendeletben következésképpen indokolt konkrét követelményeket meghatározni a számítógépek energiagazdálkodására, valamint alvó üzemmódbeli, kikapcsolt üzemmódbeli és a legalacsonyabb energiafelvételű állapotbeli energiaszükségletére vonatkozóan, és ennek megfelelően módosítani az 1275/2008/EK rendeletet.

(13)

Mindamellett, hogy a számítógépek kikerülnek az 1275/2008/EK rendelet hatálya alól, a számítógépekkel együtt forgalomba hozott külső tápegységekre a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendeletnek (5) alkalmazandónak kell maradnia.

(14)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(15)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos, az e rendeletben megállapított követelményekkel összefüggő információkat megadjanak.

(16)

A tisztességes verseny, a megcélzott potenciális energiamegtakarítás elérése és a termékek energiahatékonyságáról a fogyasztók számára nyújtandó tájékoztatás pontossága érdekében e rendeletben világossá kell tenni, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára az egyes energiával kapcsolatos termékek modelljein az e rendeletben rögzített követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából végzett kísérleti vizsgálatokhoz előírt tűrések nem adhatnak okot a szállítók számára arra, hogy a modell működési jellemzőit kedvezőbb színben tüntessék fel, mint amit a termék műszaki dokumentációjában megjelölt mérések és számítások indokolnak.

(17)

Ebben a rendeletben indokolt referenciaértékeket megállapítani azokra a jelenleg beszerezhető termékekre vonatkozóan, amelyek energiafelhasználási hatásfoka nagy. Ezáltal biztosítható, hogy a releváns információk széles körben – különösen a kis- és középvállalkozások számára – rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, ami az érintett termékkörben elő fogja segíteni az energiafogyasztást mérséklő legjobb műszaki megoldások alkalmazását és az energiafogyasztást csökkentő, még nagyobb hatásfokú termékek kifejlesztését.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

a)

asztali számítógépek;

b)

integrált asztali számítógépek;

c)

notebook számítógépek (köztük a táblagéppé alakítható, illetve hibrid notebookok, a táblagépek, a mobil vékonykliensek);

d)

asztali vékonykliensek;

e)

munkaállomások;

f)

mobil munkaállomások;

g)

kis hálózatot kiszolgáló szerverek;

h)

kiszolgáló számítógépek.

a)

blade rendszer és elemei;

b)

kiszolgáló készülékek;

c)

több csomópontos kiszolgálók;

d)

négynél több processzorfoglalattal rendelkező kiszolgáló számítógépek;

e)

játékkonzolok;

f)

dokkolóegységek.

1.

„számítógép”: logikai műveletek végrehajtására és adatok feldolgozására szolgáló eszköz, amely beviteli eszközök működtetésére és információk kijelzőn való megjelenítésére alkalmas, és a műveletek végrehajtásához általában központi feldolgozóegységgel (CPU) rendelkezik. CPU hiányában az eszköz kliensátjáróként működik: a központi feldolgozóegység szerepét ilyenkor egy csatlakoztatott kiszolgáló számítógép tölti be;

2.

„kiszolgáló számítógép”: klienseszközök, például asztali számítógépek, notebook számítógépek, asztali vékonykliensek, IP-telefonok vagy más kiszolgáló számítógépek számára szolgáltatásokat biztosító és a hálózati erőforrásokat kezelő számítástechnikai termék. Kiszolgáló számítógépek alkalmazására általában adatközpontokban és irodai/vállalati környezetben van szükség. A kiszolgáló számítógép elsősorban hálózati kapcsolaton keresztül érhető el, nem pedig beviteli eszközök, például billentyűzet vagy egér közvetlen használatával.

A kiszolgáló számítógép jellemzői:

3.

„külső tápegység”: az alábbiakkal jellemezhető eszköz:

4.

„belső tápegység”: a hálózati váltakozó áramú feszültséget a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép árammal való ellátása céljából egyenáramú feszültséggé átalakító egység, az alábbi jellemzőkkel:

Nem tekintendők belső tápegységnek azok a belső egyenáram/egyenáram átalakítók, amelyek a külső tápegységből származó egyetlen egyenáramú feszültséget a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép számára többféle feszültséggé alakítják át;

5.

„asztali számítógép”: állandó helyre szánt fő egységgel rendelkező számítógép, amely kialakításából adódóan nem hordozható; külső számítógépes kijelzővel, illetve külső perifériákkal (például billentyűzettel és egérrel) együtt használható.

E rendelet alkalmazásában az asztali számítógépek az alábbi kategóriákba tartoznak:

6.

„integrált asztali számítógép”: olyan rendszer, amelyben a számítógép és a számítógépes kijelző egyetlen egységet alkot, és amely a váltakozó áramot egyetlen kábelen keresztül kapja. Az integrált asztali számítógépeknek két formája létezik: 1. olyan termék, amelyben a számítógépes kijelző és a számítógép fizikailag egyetlen egységet alkot; 2. olyan termék, amelyben a kijelző elkülönül ugyan a számítógéptől, de egyenáramú tápkábellel (DC) csatlakozik a fő vázhoz. Az integrált asztali számítógép állandó helyre szánt, nem hordozható eszköz. Elsősorban nem audiovizuális jelek megjelenítésére és fogadására tervezték őket.

E rendelet alkalmazásában az integrált asztali számítógépek az alábbi kategóriákba tartoznak:

7.

„notebook számítógép”: kifejezetten a hordozhatóságot szem előtt tartva készült olyan számítógép, amely közvetlenül váltakozó áramú hálózati áramforrásról működik, de enélkül is huzamosabb ideig működtethető. A notebook számítógépek legalább 22,86 cm (9 hüvelyk) látható képátlójú, beépített kijelzővel rendelkeznek, és beépített akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről is működni tudnak.

A notebook számítógépek termékcsoportjába tartoznak az alábbi altípusok is:

E rendelet alkalmazásában a notebook számítógépek az alábbi kategóriákba tartoznak:

Azok a termékek, amelyeknek energiaszükséglete tétlen állapotban kisebb 6 W-nál, e rendelet alkalmazásában nem minősülnek notebook számítógépnek, még ha egyébként a fogalommeghatározás alapján e kategóriába lennének is sorolhatók;

8.

„asztali vékonykliens”: olyan számítógép, amelynek távoli számítógépes erőforrásokkal (például kiszolgáló számítógéppel, távoli munkaállomással) létesített kapcsolatra van szüksége az elsődleges funkciók ellátásához, és amely nem rendelkezik beépített forgó adattároló eszközzel. Az asztali vékonykliens fő egysége állandó helyen (például asztalon) történő működésre van szánva, és nem hordozható. Az asztali vékonykliens képes vagy külső, vagy – ha ilyennel fel van szerelve – belső kijelzőn megjeleníteni az adatokat;

9.

„munkaállomás”: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra használt számítógép, az alábbi jellemzőkkel:

10.

„mobil munkaállomás”: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra, de nem játékra használt számítógép, amely kifejezetten a hordozhatóság kívánalmát szem előtt tartva készült és közvetlenül váltakozó áramú hálózati áramforrásról működik, de e nélkül is huzamosabb ideig működtethető. A mobil munkaállomások beépített kijelzővel rendelkeznek, és beépített akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről is működni tudnak. Legtöbbjük külső tápegységet használ, beépített billentyűzettel és pozicionáló eszközzel rendelkezik.

A mobil munkaállomás jellemzői:

11.

„kis hálózatot kiszolgáló szerver”: jellemzően asztali számítógép formájú, asztali számítógép alkotóegységeit használó, de elsődlegesen más számítógépek háttértároló gazdagépének szánt számítógép, amely többek között hálózati infrastruktúra-szolgáltatásokat nyújt, például adat- és médiatartalmak számára tárhelyet biztosít, és az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

12.

„blade rendszer és elemei”: ún. blade vázon belüli, különböző típusú blade tároló és kiszolgáló alegységekből felépülő rendszer. A vázon belüli erőforrások a kiszolgálók és a tárolóegységek között megosztottak. A blade rendszerek jellegükből adódóan változtatható kapacitású megoldást jelentenek több kiszolgáló számítógép vagy tárolóegység egyetlen készülékházban való összeállítására, s így a technikusok könnyen, menet közben bővíthetik vagy cserélhetik a rendszerelemeket (például blade kiszolgálókat);

13.

„kiszolgáló készülék”: előre telepített operációs rendszerrel és egy meghatározott funkció vagy egymással szorosan összefüggő funkciók végrehajtását szolgáló alkalmazással szállított kiszolgáló számítógép. A kiszolgáló készülék egy vagy akár több hálózaton keresztül nyújt szolgáltatásokat, vezérlése jellemzően webes vagy parancssori felületről történik. A kiszolgáló készülék hardver- és szoftverbeállításait a beszállító az adott rendeltetésnek (például hálózati művelet vagy tárolás) megfelelően testre szabja; a készülék nem a felhasználó által biztosított alkalmazások futtatására szolgál;

14.

„több csomópontos kiszolgáló”: a készülékházon belül két vagy több olyan önálló kiszolgáló számítógépet (vagy csomópontot) tartalmazó rendszer, amelyek egy vagy több közös tápegységről működnek. A csomópontok összesített energiaszükséglete megoszlik a közös tápegységek között. A több csomópontos kiszolgáló kialakításának megfelelően azonos készülékházban elhelyezett rendszerelemek menet közben nem cserélhetők;

15.

„két csomópontos kiszolgáló”: két kiszolgáló-csomópontból álló, szokványos több csomópontos kiszolgáló;

16.

„négynél több processzorfoglalattal rendelkező kiszolgáló számítógép”: több mint négy processzor beépítését lehetőé tevő kiszolgáló számítógép;

17.

„játékkonzol”: hálózati tápfeszültségről működő, önálló eszköz, amely elsődlegesen videojátékok játszásához készült. A játékkonzol általában egy külső kijelzőre mint a játékot megjelenítő fő eszközre továbbítja a videojeleket. A játékkonzolok jellemzően központi feldolgozóegységet (CPU), rendszermemóriát és grafikus feldolgozóegységet (GPU) foglalnak magukban, de esetenként merevlemezeket vagy más belső tárolókat és optikai meghajtókat is tartalmaznak. A bevitelhez elsődlegesen nem külső billentyűzetet vagy egeret igényelnek, hanem kézi vagy más interaktív játékvezérlőket. Nem hagyományos személyi számítógépes operációs rendszereket futtatnak, hanem konzolspecifikus operációs rendszereket. Az elsődleges játékfelületként beépített kijelzővel rendelkező kézi játékeszközök, illetve közvetlenül csatlakoztatott váltakozó áramú tápforrás helyett elsősorban integrált akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről üzemelő kézi játékeszközök a játékkonzolok altípusainak számítanak.

18.

„dokkolóegység”: különböző funkciók végrehajtása, így a csatlakoztatási lehetőségek bővítése vagy a perifériaeszközökhöz való kapcsolódás egységes kezelése céljából számítógéphez csatlakoztatható, különálló termék. A dokkolóegység emellett a csatlakoztatott számítógép belső akkumulátorának feltöltését is megkönnyítheti;

19.

„központi feldolgozóegység (CPU)”: a számítógép azon komponense, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli. A CPU adott esetben egy vagy több fizikai processzort, azaz végrehajtó magot foglalhat magában. Végrehajtó mag alatt a rendszerben fizikailag jelen levő processzor értendő. A végrehajtó magból vagy magokból származtatott további virtuális vagy logikai processzorok nem tekinthetőek fizikai magnak. Egyetlen fizikai CPU-foglalatot elfoglaló processzorcsomagban több végrehajtó mag is lehet. A CPU végrehajtó magjainak összes száma a CPU összes fizikai foglalatához csatlakoztatott eszközök által adott végrehajtó magok összege;

20.

„különálló grafikus kártya (dGfx)”: egy vagy több grafikus feldolgozóegységből (GPU) álló, önálló belső komponens, amely helyi memóriavezérlő interfésszel és grafikus feldolgozásra kialakított helyi memóriával rendelkezik, és az alábbi kategóriák szerint osztályozható:

„keretpuffer sávszélessége (FB _BW)”: a dGfx kártyán lévő összes GPU által másodpercenként feldolgozott adatmennyiség, amely az alábbi képlettel számítható ki:

ahol:

21.

„belső tároló”: a számítógép belső részegysége, amely az adatok nem felejtő tárolását biztosítja;

22.

„terméktípus”: asztali számítógép, integrált asztali számítógép, notebook számítógép, asztali vékonykliens, munkaállomás, mobil munkaállomás, kis hálózatot kiszolgáló szerver, kiszolgáló számítógép, blade rendszer és elemei, több csomópontos kiszolgáló, kiszolgáló készülék, játékkonzol, dokkolóegység, belső tápegység vagy külső tápegység;

23.

„a kijelző alvó üzemmódja”: egy, a készülékhez csatlakoztatott kijelző eszköz jelére vagy belső jelre (például időzítő vagy jelenlétérzékelő jelére) aktiválódó üzemmód. Ebbe az üzemmódba felhasználói bevitel hatására is válthat a kijelző eszköz. Csatlakoztatott eszköztől, a hálózatról, illetve távvezérlőtől érkező jel és/vagy belső trigger hatására ebből az üzemmódból a készüléknek aktív üzemmódba kell lépnie. Ebben az üzemmódban nem látható kép a képernyőn, hacsak nem felhasználói vagy védelmi funkciókról, például termékadat vagy -állapot jelzéséről, illetve érzékelőalapú funkciókról van szó.

„2.

Elsődlegesen magáncélú háztartási környezetben való használatra szánt információtechnológiai berendezések, kivéve a 617/2013/EU bizottsági rendeletben (6) meghatározott asztali számítógépeket, integrált asztali számítógépeket és notebook számítógépeket.

„g)

rendeltetésszerűen az 1275/2008/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekkel, vagy a 617/2013/EU bizottsági rendeletben (7) meghatározott számítógépekkel együtt kell használni.