(1)

A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett rendelet 4. cikkében megállapított elszámolási kötelezettség 2021. június 18-ig nem alkalmazandó azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik azokat a befektetési kockázatokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait az ilyen rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez. Ezt az átmeneti időszakot azért vezették be, hogy lehetővé tegyék a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra vonatkozó életképes technikai megoldások kidolgozását, ezzel elkerülve azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket az elszámolási kötelezettségnek az ilyen tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre történő azonnali alkalmazása gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátásaira.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy két alkalommal – esetenként egy-egy évvel – meghosszabbítsa az említett rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot, ha arra a következtetésre jut, hogy nem dolgoztak ki életképes technikai megoldásokat a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolása továbbra is ugyanolyan kedvezőtlen hatást gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátásaira. E célból a 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdésének első albekezdése előírja a Bizottság számára, hogy az átmeneti időszak utolsó meghosszabbításáig évente készítsen jelentést, amelyben értékeli, hogy kidolgoztak-e életképes technikai megoldásokat a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra, valamint hogy szükség van-e az említett életképes technikai megoldások megkönnyítését célzó intézkedésekre.

(3)

A Bizottság két ilyen éves jelentést fogadott el, egyet 2020. szeptember 23-án (2), egyet pedig 2021. május 6-án (3). Ezekben a jelentésekben a Bizottság megállapította, hogy a piaci szereplők az évek során erőfeszítéseket tettek megfelelő – többek között a biztosítékok klíringtagok általi vagy elszámolt repopiacokon keresztüli átalakítását lehetővé tevő – technikai megoldások kidolgozására. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy egyes nyugdíjkonstrukció-rendszerek – önkéntes alapon – már központilag számolják el a származtatottügylet-portfóliójuk egy részét. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára továbbra is fennálló egyetlen lényegi kihívás az, hogy piaci stresszhelyzetben miként férhetnek hozzá a változó biztosítékeszközök elhelyezéséhez szükséges likviditáshoz, mivel e követelmény nyomán gyorsan és jelentősen megnőhet annak a kockázata, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszerek kimerítik készpénztartalékaikat.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontja előírja, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Bankhatósággal és az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködve évente nyújtson be jelentést a Bizottságnak, amelyben értékeli, hogy a központi szerződő felek, klíringtagok és nyugdíjkonstrukció-rendszerek megfelelő erőfeszítéseket tettek-e, és kidolgoztak-e olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban – számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtás révén –, beleértve azt is, hogy e megoldások milyen hatással vannak a piaci likviditásra és a prociklikusságra, valamint melyek e megoldások lehetséges jogi és egyéb következményei.

(5)

A Bizottság az (EU) 2021/962 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4) egyszer már meghosszabbította a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot, 2022. június 18-ig.

(6)

Az ESMA 2022. január 25-én benyújtotta legújabb jelentését arról, hogy megfelelő erőfeszítéseket tettek-e és kidolgoztak-e a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban, mégpedig számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtás révén. Az ESMA ebben a jelentésben lényegében megerősítette a Bizottsághoz intézett korábbi jelentéseiben tett eddigi megállapításait, noha ezúttal főként a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására való operatív felkészültségét vizsgálta. Annak ellenére, hogy egyre több nyugdíjkonstrukció-rendszer – önkéntes alapon – már központilag számolja el a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, és a likviditási feltételek továbbra is kedvezően alakulnak, az ESMA jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek és az érintett piaci szereplőknek további időre van szükségük elszámolási és biztosítékkezelési megállapodásaik véglegesítéséhez. Az ESMA ezért úgy véli, hogy további egy évvel meg kell hosszabbítani a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot.

(7)

A Bizottság a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek a származtatotteszköz-portfóliók központi elszámolására való felkészültségével kapcsolatos legújabb értékelésében (5) az ESMA-éhoz hasonló következtetésre jutott. Elemzése szerint a nyugdíjkonstrukció-rendszerek likviditási feltételei még a közelmúltbeli piaci stressz idején is megfelelőek maradtak, és várhatóan továbbra is kedvezően alakulnak, mivel az alapok alternatív hozzáférési modelleket vezetnek be a repopiacok tekintetében. A likviditáshoz való hozzáférés kedvező kilátásai azt eredményezték, hogy – önkéntes alapon – egyre több nyugdíjkonstrukció-rendszer már központilag számolja el a származtatott portfólióját (legalább részben). A likviditáshoz jutást repopiacokon keresztül biztosító alternatív modelleket azonban még be kell járatni, és a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek is javítaniuk kell belső likviditás- és biztosítékkezelési gyakorlataikat.

(8)

A Bizottság ezért az ESMA jelentését figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy ténylegesen szükség van a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak egy évvel történő meghosszabbítására.

(9)

A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében megállapított átmeneti időszakot ezért meg kell hosszabbítani.

(10)

E rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítására még a lejárta előtt sor kerüljön,