32021R2088

EUR-Lex

De toegang tot het recht van de Europese Unie

Dit document is overgenomen van EUR-Lex

EUROPA
EUR-Lex home
Felhatalmazáson alapuló rendelet - 2021/2088 - NL - EUR-Lex

Help

Zoektips

Meer zoekopties nodig? Gebruik het Uitgebreid zoeken

Document 32021R2088

A Bizottság (EU) 2021/2088 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 7.) az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokkal mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2021/4764

HL L 427., 2021.11.30, blz. 140–148 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Juridische status van het document Van kracht

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/2088/oj

Datum document:: 07/07/2021; Elfogadás időpontja
Datum inwerkingtreding:: 20/12/2021; hatálybalépés a közzététel napja +20 lásd cikk 2
Datum inwerkingtreding:: 16/07/2022; Alkalmazás lásd cikk 2
Datum einde geldigheid:: Geen einddatum

Auteur:: Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság
Bevoegd departement:: GROW
Vorm:: Felhatalmazáson alapuló rendelet
Aanvullende informatie:: EGT vonatkozás

Verdrag:

Szerződés az Európai Unió működéséről

Juridische basis:

32019R1009 - A42P1

link

Alle documenten waarin dit document wordt geciteerd

Wijzigt:

Verband	Besluit	Toelichting	Betrokken onderverdeling	Van
wijziging	32019R1009	kiegészítés	melléklet II rész I pont CMC 14	16/07/2022
wijziging	32019R1009	kiegészítés	melléklet II rész II pont CMC 1 pont 1 pont (k)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	kiegészítés	melléklet II rész II pont CMC 11 pont 1 pont (g)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	kiegészítés	melléklet II rész II pont CMC 14	16/07/2022
wijziging	32019R1009	kiegészítés	melléklet III rész I pont 7a	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 2.2 pont (d)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.1.1 szöveg	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.2.1	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 pont (b)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 pont (c)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 pont (e)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 pont (fa) szöveg	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 pont (fb)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 pont (g) alpont (iv)	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.3.1 szöveg	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.4.1 szöveg	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 5.1.5.1 szöveg	16/07/2022
wijziging	32019R1009	helyettesítés	melléklet IV rész II pont D1 pont 6.3.2 szöveg	16/07/2022

Aangehaaldebesluiten:

link

Eurovoc-term:

Onderwerp:

Indexering in het repertorium:

13.30.19.00 Iparpolitika és belső piac / Belső piac: jogszabályok közelítése / Műtrágyák

HTML

PDF

Publicatieblad

2021.11.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 427/140

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2088 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. július 7.)

az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokkal mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozóan. Az uniós termésnövelő anyagok az említett rendelet II. mellékletében felsorolt egy vagy több kategóriába tartozó összetevőket tartalmaznak.

(2)

Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 42. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak 2019. július 15. után indokolatlan késedelem nélkül értékelnie kell a bioszént, és azt fel kell vennie az említett rendelet II. mellékletébe, amennyiben az értékelés arra a következtetésre jut, hogy az említett anyagot tartalmazó uniós termésnövelő anyagok nem jelentenek kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, és biztosítják a mezőgazdasági hatékonyságot.

(3)

A bioszén hulladéknak minősülhet, és az (EU) 2019/1009 rendelet 19. cikkének megfelelően megszűnik a hulladékstátusza, amennyiben a megfelelő uniós termésnövelő anyagban található. Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 6. cikkével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése értelmében a Bizottság ezért csak akkor veheti fel a bioszént az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletébe, ha az említett mellékletben szereplő hasznosítási szabályok biztosítják, hogy az anyagot meghatározott célokra használják fel, hogy ezen anyag iránt piac vagy kereslet mutatkozik, és hogy használata összességében nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre.

(4)	A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) az (EU) 2019/1009 rendelet elfogadását megelőzően megkezdte a bioszén értékelését, és 2019-ben lezárta azt. Az értékelés során a hatályt kiterjesztették a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok széles skálájára.

(5)

A Közös Kutatóközpont jelentése (3) arra a következtetésre jut, hogy ha a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok a jelentésben javasolt hasznosítási szabályok szerint készülnek, tápanyagot biztosítanak a növényeknek, vagy javítják tápanyag-felhasználási hatékonyságukat, és ezáltal biztosítják a mezőgazdasági hatékonyságot.

(6)

A JRC értékelő jelentése továbbá arra a következtetésre jut, hogy a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok iránt már van piaci kereslet és az egyre növekszik is, valamint hogy ezeket az anyagokat valószínűleg az európai mezőgazdaságban tápanyagbevitelre használják fel. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a jelentésben javasolt hasznosítási szabályok szerint előállított, pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok használata összességében nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre.

(7)

A JRC értékelő jelentésében javasolt hasznosítási szabályok olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek csökkentik az újrafeldolgozás vagy a szennyező anyagok keletkezésének kockázatát, ezen intézkedések közé tartozik többek között az alkalmazható bemeneti anyagok tételes jegyzékének összeállítása, kizárva például a vegyes települési hulladékot, valamint konkrét feldolgozási feltételek és termékminőségi követelmények meghatározása. Az értékelő jelentés azt is megállapítja, hogy a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazó termésnövelő anyagoknak egyedi címkézési szabályoknak kell megfelelniük, és az ilyen termékekre alkalmazandó megfelelőségértékelési szabályoknak tartalmazniuk kell egy bejelentett szervezet által értékelt és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert.

(8)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok – amennyiben azokat a JRC jelentésében javasolt hasznosítási szabályokkal összhangban állítják elő – az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében biztosítják a mezőgazdasági hatékonyságot. Továbbá megfelelnek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkében meghatározott kritériumoknak. Végezetül, ha általában megfelelnek az (EU) 2019/1009 rendeletben és különösen az említett rendelet I. mellékletében meghatározott egyéb követelményeknek, akkor nem jelentenek kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében. Ennélfogva a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat fel kell venni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletébe az említett hasznosítási szabályok figyelembevételével.

(9)

Különösen az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti állati melléktermékek vagy azokból származó termékek csak akkor engedélyezhetők az (EU) 2019/1009 rendelet hatálya alá tartozó, pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok bemeneti anyagaként, ha és amikor az előállítási lánc végpontjait az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban meghatározták, és legkésőbb a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazó uniós termésnövelő anyagok gyártási folyamatának végére elérik azokat.

(10)

Továbbá tekintettel arra, hogy a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok a 2008/98/EK irányelv szerinti hasznosított hulladéknak vagy mellékterméknek tekinthetők, ezeket az anyagokat az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében ki kell zárni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 1. és 11. összetevő-kategóriájából.

(11)

Fontos biztosítani, hogy a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazó termésnövelő anyagok egyedi címkézési szabályoknak feleljenek meg és azokat megfelelő megfelelőségértékelési eljárásnak vessék alá, beleértve egy bejelentett szervezet által értékelt és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert is. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet III. és IV. mellékletét módosítani kell az ilyen termésnövelő anyagokra vonatkozó címkézési követelmények és megfelelőségértékelés biztosítása érdekében.

(12)	mivel az (EU) 2019/1009 rendelet II. és III. mellékletében meghatározott követelményeket és az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat 2022. július 16-tól kell alkalmazni, e rendelet alkalmazását ugyanerre az időpontra kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1009 rendelet a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 170., 2019.6.25., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(3) Huygens D, Saveyn HGM, Tonini D, Eder P, Delgado Sancho L, Technical proposals for selected new fertilising materials under the Fertilising Products Regulation (Regulation (EU) 2019/1009) - Process and quality criteria, and assessment of environmental and market impacts for precipitated phosphate salts & derivates, thermal oxidation materials & derivates and pyrolysis & gasification materials (Technikai javaslatok bizonyos új termésnövelő anyagok tekintetében a termésnövelő anyagokról szóló rendelet ((EU) 2019/1009 rendelet) alapján – A kicsapatott foszfátsók és azok származékai, a termikus oxidációs anyagok és azok származékai, valamint pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok feldolgozási és minőségi kritériumai, továbbá környezeti és piaci hatásainak vizsgálata), EUR 29841 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2019, ISBN 978-92-76-09888-1, doi:10.2760/186684, JRC117856.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az I. rész a következő ponttal egészül ki: „14. összetevő-kategória: Pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok”.

A II. rész a következőképpen módosul:

Az 1. összetevő-kategória 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:

„k)	a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek.”

A 11. összetevő-kategória 1. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

„g)	pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek.”

A szöveg az alábbi 14. összetevő-kategóriával egészül ki:

„14. összetevő-kategória: PIROLÍZIS ÉS GÁZOSÍTÁS ÚTJÁN LÉTREJÖTT ANYAGOK

Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy többől, oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással nyert, pirolízis vagy gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazhatnak:

feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve (*1):

—	a vegyes települési hulladékból származó anyagokat,

—	a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot, és

—	az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket;

b)	az élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladékot, valamint a cellulózgyártásból és a cellulózból történő papírgyártásból származó rostos növényi hulladékot, ha nem kémiailag kerül sor az átalakításra;

c)	a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének t) alpontja szerinti, az a), a b) és a d) alpontban említett anyagokból keletkező, bioetanol és biodízel előállításából származó feldolgozási maradványt;

d)	a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtésből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladékot, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivételével, vagy

pirolízishez vagy gázosításhoz szükséges adalékanyagokat, amelyek a pirolízis vagy gázosítás folyamatteljesítményének vagy környezeti teljesítményének javításához szükségesek, feltéve, hogy ezeket az adalékanyagokat vegyi eljárás során használják fel vagy ilyen feldolgozáshoz használják, és hogy az összes adalékanyag teljes koncentrációja nem haladja meg a teljes bemeneti anyag friss anyagának 25 %-át, kivéve (*1):

—	az a)–d) alpontokban említett bemeneti anyagokat,

—	a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékot,

—	az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak,

—	az olyan, prekurzorokból előállított anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, vagy az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket,

—	a biológiailag nem lebontható polimereket és

—	az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekből származó termékeket.

Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással, az a)–e) alpontban említett bemeneti anyagok valamelyikéből vagy azok kombinációjából pirolízis vagy gázosítás útján létrejött anyagokat, amelyeket kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton feldolgozott, biológiailag lebontható polimereket felhasználó szilárd-folyékony frakcionálással, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel, komposztálással vagy anaerob lebontással nyernek.

A termokémiai átalakítási folyamatot oxigénkorlátozó feltételek között kell elvégezni úgy, hogy a reaktorban legalább két másodpercig legalább 180 °C-os hőmérsékletet érjenek el.

A pirolízist vagy gázosítást végző reaktorban csak olyan bemeneti anyagok dolgozhatók fel, amelyek nem szennyeződtek más anyagáramokkal, vagy olyan, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő bemeneti anyagok, amelyek egyszeri esemény során véletlenül szennyeződtek más anyagáramokkal, ami csak nyomokban eredményezett exogén vegyületeket.

Abban az üzemben, ahol a pirolízis vagy a gázosítás történik, a termokémiai folyamatot követően – a tárolás során is – el kell kerülni a bemeneti és a kimeneti anyagok közötti fizikai érintkezést.

A pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok hidrogén (H) – szerves szén (H/Corg) mólaránya kevesebb mint 0,7; a vizsgálatot a száraz és hamumentes részben kell elvégezni olyan anyagok esetében, amelyek szervesszén-tartalma (Corg) kevesebb mint 50 %. Ezen anyagok legfeljebb a következőkkel rendelkezhetnek:

a)	6 mg/kg PAH16 szárazanyag-tartalom (*2);

b)	a PCDD/F (3)/kg szárazanyag-tartalom 20 ng WHO toxicitási egyenértéke (4);

c)	az ndl-PCB (*5) 0,8 mg/kg szárazanyag-tartalma.

Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett bemeneti anyagokkal keverve, a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból vagy azokból származó termékekből, oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással nyerték, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)	a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően határozták meg;

b)	teljesülnek a 2. és 3. pontban foglalt feltételek.

A pirolízist és gázosítást végző üzemben az 1. és 4. pontban említett bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorokat egyértelműen el kell különíteni az egyéb bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól.

A pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagban:

a)	a klórtartalom (Cl-) nem lehet magasabb 30 g/kg szárazanyag-tartalomnál; és

b)	a talliumtartalom (Tl) nem haladhatja meg a 2 mg/kg szárazanyag-tartalmat, amennyiben a pirolízis és a gázosítás adalékanyagainak több mint 5 %-át alkalmazták a teljes bemeneti anyag friss anyagához viszonyítva.

A pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagnak az 1907/2006/EK rendelet értelmében olyan dokumentációban regisztrált anyagnak kell lennie, amely tartalmazza:

a)	az 1907/2006/EK rendelet VI., VII. és VIII. mellékletében előírt információkat; és

b)	az 1907/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt kémiai biztonsági jelentést, amely kiterjed a termésnövelő anyagként való felhasználására,

kivéve, ha kifejezetten alkalmazandó rájuk az 1907/2006/EK rendelet IV. mellékletében vagy V. mellékletének 6., 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott, regisztrálási kötelezettség alóli mentességek valamelyike.

(*1) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható bemeneti anyagként egy másik alpont alapján."

(*2) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén."

(*3) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055."

(*4) Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok."

(*5) Kongénerek összege: PCB 28, 52, 101, 138, 153, 180.”"

(*1) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható bemeneti anyagként egy másik alpont alapján.

(*4) Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok.

(*5) Kongénerek összege: PCB 28, 52, 101, 138, 153, 180.””

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet III. mellékletének I. része az alábbi ponttal egészül ki:

„7a.

Ha az uniós termésnövelő anyag a II. melléklet II. részének 13. összetevő-kategóriájában említett termikus oxidáció útján létrejött anyagokat és azok származékait, vagy az említett melléklet II. részének 14. összetevő-kategóriájában említett pirolízis vagy gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmaz, vagy ezekből áll, és mangántartalma (Mn) meghaladja a 3,5 tömegszázalékot, a mangántartalmat fel kell tüntetni.”

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletének II. részében a D1. modul (A gyártási folyamat minőségbiztosítása) a következőképpen módosul:

A 2.2. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok, valamint – a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. vagy 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan – a gyártási folyamat olyan írásba foglalt bemutatása és ábrája, amelyen minden kezelés, tároló tartály és terület egyértelműen azonosítva van,”.

Az 5.1.1.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.1.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártó felső vezetésének:”.

Az 5.1.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.2.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell az említett mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

Az 5.1.3.1. pont a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.3.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:”.

A b) és a c) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	Szakképzett személyzetnek kell szemrevételeznie a bemeneti anyagok minden egyes szállítmányát, és ellenőriznie azt, hogy az megfelel a II. melléklet 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriájába tartozó bemeneti anyagokra vonatkozó előírásoknak.

A gyártónak bármely adott bemeneti anyag bármely szállítmányát el kell utasítania, amennyiben a szemrevételezés során gyanú merül fel a következők bármelyikére vonatkozóan:

—	a végső uniós termésnövelő anyag előállítására vagy minőségére nézve veszélyes vagy káros anyagok jelenléte,

—	a II. melléklet 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriájára vonatkozó előírásokkal való összeférhetetlenség, különösen műanyagoknak a makroszkopikus szennyeződésekre vonatkozó határérték túllépéséhez vezető jelenléte.”

Az e) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

A kimeneti anyagokból mintát kell venni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriára vonatkozó előírásoknak, valamint hogy a kimeneti anyag tulajdonságai nem veszélyeztetik-e az uniós termésnövelő anyagnak az I. mellékletben foglalt alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.”

Az fa) alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„fa)	A 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan legalább a következő alapértelmezett gyakorisággal, vagy az uniós termésnövelő anyag minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábbi gyakorisággal kell mintát venni:”.

Az fb) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„fb)

A 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében minden egyes gyártási tételt vagy gyártási részt minőségirányítási célból egyedi kóddal kell ellátni. Ezen anyagokból 3 000 tonnánként legalább egy mintát vagy két hónaponként egy mintát – attól függően, hogy melyik következik be előbb – legalább két évig jó állapotban kell tárolni.”

A g) alpont iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	a 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében az fb) alpontban említett mintákat megmérni, és a szükséges korrekciós intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza az anyag esetleges továbbszállítását és felhasználását.”

Az 5.1.4.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.4.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében a minőségbiztosítási feljegyzésekből ki kell tűnnie, hogy megtörtént a bemeneti anyagok, a gyártás, a raktározás, valamint a be- és a kimeneti anyagok e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelése tényleges ellenőrzése. Mindegyik dokumentumnak olvashatónak és a megfelelő használati helyén (helyein) elérhetőnek kell lennie, és valamennyi elavult változatot azonnal el kell távolítani mindenhonnan, ahol használják, vagy legalábbis elavultként kell megjelölni. A minőségirányítási dokumentációnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:”.

Az 5.1.5.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.5.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártónak éves belső ellenőrzési programot kell létrehoznia a minőségbiztosítási rendszernek való megfelelés ellenőrzésére, amely program során:”.

A 6.3.2. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.2.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13. és 14. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a bejelentett szervezetnek minden egyes ellenőrzés során mintát kell vennie a kimeneti anyagból, és azt elemeznie kell, az ellenőrzéseket pedig a következő gyakorisággal kell elvégezni:”.

Naar boven

Alle

Kies de experimentele functies die u wilt uitproberen