EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013D0768

A Tanács 2013/768/KKBP határozata ( 2013. december 16. ) az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységekről

HL L 341., 2013.12.18, p. 56–67 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/768/oj

18.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 341/56


A TANÁCS 2013/768/KKBP HATÁROZATA

(2013. december 16.)

az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 6-án elfogadta az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: A hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó, közös nemzetközi normák megállapítása” című, 61/89 sz. határozatot, ily módon elindítva a fegyverkereskedelmi szerződésre irányuló ENSZ-folyamatot (a továbbiakban: a fegyverkereskedelmi szerződés folyamata). Az ENSZ Közgyűlése 2009. december 2-án elfogadta „A fegyverkereskedelmi szerződés” című, 64/48. sz. határozatot, amelyben úgy határozott, hogy 2012-ben konferenciát hív össze a fegyverkereskedelmi szerződés kérdésében annak érdekében, hogy az a hagyományos fegyverek transzfere tekintetében a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi normákat megállapító, jogilag kötelező erejű eszközt dolgozzon ki.

(2)

Mivel a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló, 2012 júliusában összehívott ENSZ-konferencián a rendelkezésre álló időkeretek között nem sikerült megállapodásra jutni a kapcsolódó záró dokumentumról, valamint az ENSZ Közgyűlése által 2012. december 24-én elfogadott 67/234 A sz. határozatnak megfelelően 2013. márciusában összehívták a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló végső ENSZ-konferenciát. Az említett konferencián egy kiegyensúlyozott és széles alapokon nyugvó szerződésszöveg került kidolgozásra, amellyel kapcsolatban azonban nem sikerült konszenzusra jutni, mivel három ENSZ-tagállam ellenezte azt. A kérdést következésképpen az ENSZ Közgyűlése elé terjesztették, amely 2013. április 2-án elsöprő többséggel elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződést az A/RES/67/234 B sz. határozattal kapcsolatos szavazás révén. Ezt követően a szerződést 2013. június 3-án megnyitották aláírásra, és az az 50. megerősítéssel hatályba lép. Minden uniós tagállam aláírta a szerződést.

(3)

A Tanács a 2006. december 11-i, 2007. december 10-i, 2010. július 12-i és 2012. június 25-i következtetéseiben mély elkötelezettségét fejezte ki egy új, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz biztosítása iránt, amely eszközben a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi normákat kell megállapítani a hagyományos fegyverek legális kereskedelmének szabályozására, és amely eszköznek valamennyi állam viszonylatában relevánsnak kell lennie, következésképpen egyetemes hatállyal bírhat.

(4)

A fegyverkereskedelmi szerződésre irányuló folyamat inkluzív jellegének és relevanciájának az előmozdítása érdekében a Tanács elfogadta a 2009/42/KKBP határozatot (1), majd a 2010/336/KKBP határozatot (2), amelyek – többek között – számos, a világ különböző országaiban tartandó regionális szemináriumot támogattak. A 2012. júliusában összehívott eredménytelen ENSZ-konferenciát követően a folytatódó, a fegyverkereskedelmi szerződés támogatása céljával végzett uniós tevékenységek kiegészültek a 2013/43/KKBP tanácsi határozattal (3).

(5)

A prioritás e szakaszban a szerződés mielőbbi hatálybalépésének és teljes körű végrehajtásának a támogatása. Azon korai szakaszban tett vállalásával összhangban, miszerint támogatja a fegyverkereskedelmi szerződés megkötésére irányuló folyamatot, az Unió jelentős hozzájárulást nyújthat e cél eléréséhez, különösen az exportellenőrzési segítségnyújtás finanszírozásával és a tájékoztatással kapcsolatos, hosszú időre visszanyúló tapasztalataira építve. Mivel a fegyverek és a kettős felhasználású termékek engedélyezése továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik az Unióban, az exportellenőrzési szakismereteknek az uniós finanszírozású segítségnyújtási, illetve tájékoztatási programok keretében történő felhasználása nagyrészt a tagállamoktól függ. Az uniós exportellenőrzéssel kapcsolatos segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenységek sikere szempontjából ezért kulcsfontosságú, hogy a tagállamok szakértőket jelöljenek ki az uniós programok fenntartása céljára.

(6)

A fegyverkivitel ellenőrzése területén az uniós segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenységeket a 2008/230/KKBP tanácsi együttes fellépés (4), valamint a 2009/1012/KKBP (5) és a 2012/711/KKBP (6) tanácsi határozat alapján végezték. A végrehajtott tevékenységek számos, az Unió közeli szomszédságában található harmadik országra irányultak, azok fegyverkivitel-ellenőrzési rendszereinek megerősítése és a fokozottabb felelősségvállalás és átláthatóság elérése céljából.

(7)

Az Unió a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése kapcsán is hosszú ideje szolgál segítséggel az 1717/2003/EK rendelet (7) alapján, amely egy Stabilitási Eszközt hozott létre, amelynek keretében a segítségnyújtás a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó hatékony ellenőrzés bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakításához kapcsolódik – ideértve a regionális együttműködési intézkedéseket is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2004. április 28-án elfogadta az 1540 (2004) sz. határozatot (a továbbiakban: ENSZ BT 1540 (2004) sz. határozat), amely a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó áruk transzfere feletti hathatós ellenőrzés gyakorlását szorgalmazza. Az Unió az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának végrehajtását különösen a 2006/419/KKBP tanácsi együttes fellépésen (8), a 2008/368/KKBP tanácsi együttes fellépésen (9) és a 2013/391/KKBP tanácsi határozaton (10) keresztül támogatta, illetve támogatja, valamint – az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának exportellenőrzési vetülete tekintetében – a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó segítségnyújtási programjai révén.

(8)

A fegyverkivitel ellenőrzése kapcsán nyújtott célirányos segítségnyújtáson túl mindazok az ellenőrzések, amelyek az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának végrehajtása céljából, valamint a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatos uniós segítségnyújtási programok keretében kerültek kidolgozásra, e minőségükben a fegyverkereskedelmi szerződés hathatós végrehajtását biztosító kapacitás egészéhez is hozzájárulást jelentenek, hiszen sok esetben átfedések figyelhetők meg az egyrészről a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére, másrészről a hagyományos fegyverek exportellenőrzésére vonatkozó törvények és közigazgatási eljárások, illetve az ezen ellenőrzésért felelős szervek között. A kettős felhasználású termékek területén megvalósuló segítségnyújtás ezért a fegyverkivitel ellenőrzésére szolgáló kapacitások támogatását is jelenti. Alapvető fontosságú tehát biztosítani a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése kapcsán folytatott tevékenységek és a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtását támogató tevékenységek közötti szoros koordinációt.

(9)

Ennek tükrében, azaz tekintettel a más érintett területekre vonatkozó exportellenőrzési segítségnyújtással való szoros koordináció biztosításának célszerűségére, az e határozat által támogatott tevékenységek célja a fegyverek transzferének ellenőrzésére szolgáló kapacitások bizonyos kedvezményezett országokban való megerősítése a fegyverkereskedelmi szerződés tényleges és hathatós végrehajtásának a támogatása érdekében. Mivel a szerződés hatása annak egyetemességétől és a hozzá való igazodás mértékétől fog függni, a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységeket szintén támogatni kell a szerződés érintett felek és más harmadik országok általi támogatottságának fokozása, illetve a végrehajtásában való érdekeltségnek az ösztönzése céljából.

(10)

A Tanács megbízta a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatalt (a továbbiakban: BAFA) a 2009/1012/KKBP és a 2012/711/KKBP határozat technikai szintű végrehajtásával. A BAFA teljesítette a 2009/1012/KKBP tanácsi határozatban előirányzott összes tevékenység megszervezését. A Stabilitási Eszköz keretében finanszírozott, a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésével kapcsolatos projektek végrehajtására szintén a BAFA kapott megbízást. Ennek fényében a fegyverkereskedelmi szerződés harmadik országokban való végrehajtását támogató uniós tevékenységeket végrehajtó szervként szintén indokolt a BAFA-t kijelölni, hiszen mind a kettős felhasználású termékek, mind a fegyverek területén zajló uniós exportellenőrzési tevékenységek teljes skálájára kiterjedő, bizonyított tapasztalattal, minősítésekkel és szakértelemmel rendelkezik. A BAFA kijelölésével könnyebb lesz azonosítani a kettős felhasználású termékekhez, illetve a fegyverekhez kapcsolódó exportellenőrzési tevékenységek közötti szinergiákat is, amelyek révén biztosítható, hogy a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos segítségnyújtás megfelelően kiegészítse a kettős felhasználású termékekkel, illetve fegyverekkel kapcsolatos, már meglévő exportellenőrzési segítségnyújtási programok keretében rendelkezésre álló támogatást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A fegyverkereskedelmi szerződés gyors hatálybalépésének és végrehajtásának a támogatása céljából az Unió az alábbi célkitűzésekre irányuló tevékenységek végrehajtását vállalja:

bizonyos államok kérésére azok támogatása fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerüknek a megerősítésében, hogy képesek legyenek a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtására;

az érintett nemzeti és regionális hatóságok és civil társadalmi érdekeltek fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tájékozottságának és szerepvállalásának a fokozása annak érdekében, hogy e szereplők nagyobb mértékben részt vegyenek a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásában.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében az Unió az alábbi projekt-tevékenységeket hajtja végre:

a)

a kedvezményezett országok segítése abban, hogy kidolgozzák, naprakésszé tegyék, illetve adott esetben végrehajtsák azokat a jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, amelyek célja egy olyan, a fegyverek transzferének ellenőrzésére szolgáló hatékony rendszer, amely igazodik a fegyverkereskedelmi szerződés követelményeihez;

b)

a fegyvertranszfer-ellenőrzés megfelelő végrehajtásának és betartatásának biztosítása érdekében a kedvezményezett országok engedélyeket kiállító és végrehajtásban részt vevő tisztviselői szakértelmének és képességeinek megerősítése különösen a legjobb gyakorlatok cseréje, képzések, illetve a releváns információforrásokhoz való hozzáférés biztosítása révén;

c)

a nemzetközi fegyverkereskedelem átláthatóságának elősegítése a fegyverkereskedelmi szerződés átláthatósági követelményeire építve;

d)

annak elősegítése, hogy a kedvezményezett országok tartósan igazodjanak a fegyverkereskedelmi szerződés előírásaihoz azáltal, hogy bevonják azokat az érintett nemzeti és regionális érdekelteket ‒ így például a nemzeti parlamenteket, az illetékes regionális szervezeteket és a civil társadalom képviselőit ‒, amelyeknek hosszú távon érdekében áll figyelemmel kísérni a fegyverkereskedelmi szerződés hathatós végrehajtását;

e)

a fegyverkereskedelmi szerződés egyetemességének támogatása érdekében a szerződés iránti szélesebb körű érdeklődés elősegítése azoknak az országoknak a bevonása révén, amelyek még nem tettek semmilyen lépést a fegyverkereskedelmi szerződés irányában.

Az e bekezdésben említett projekttevékenységek részletes ismertetése a mellékletben található.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felelős.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek technikai végrehajtását a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatal (a továbbiakban: BAFA) végzi.

(3)   A BAFA ezt a feladatát a főképviselő irányítása mellett látja el. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a BAFA-val.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 5 200 000 EUR. A teljes projekt becsült összköltségvetése 6 445 000 EUR. Ennek a becsült költségvetésnek a referenciaösszeg által nem fedezett részét a Német Szövetségi Köztársaság kormányával való társfinanszírozás biztosítja.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszeggel finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból támogatási megállapodást köt a BAFA-val. A támogatási megállapodásnak rendelkeznie kell arról, hogy a BAFA-nak biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.

(4)   A Bizottság e határozat hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett támogatási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. Az ennek során felmerülő esetleges nehézségekről, valamint a támogatási megállapodás megkötésének időpontjáról tájékoztatnia kell a Tanácsot.

4. cikk

(1)   A főképviselő a BAFA által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.

(2)   A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett támogatási megállapodás megkötését követő 36 hónap elteltével hatályát veszti. Ez a határozat azonban 2014. június 17-én hatályát veszti, ha az említett időpontig nem került sor ilyen támogatási megállapodás megkötésére.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  A Tanács 2009/42/KKBP határozata (2009. január 19.) a fegyverkereskedelmi szerződés létrejöttéhez vezető folyamat harmadik országok körében történő előmozdítására irányuló, az Európai Biztonsági Stratégia keretében végzett uniós tevékenységek támogatásáról (HL L 17., 2009.1.22., 39. o.).

(2)  A Tanács 2010/336/KKBP határozata (2010. június 14.) az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés támogatásának céljával végzett uniós tevékenységekről (HL L 152., 2010.6.18., 14. o.).

(3)  A Tanács 2013/43/KKBP határozata (2013. január 22.) az európai biztonsági stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások támogatásának céljával végzett uniós tevékenységek folytatásáról (HL L 20., 2013.1.23., 53. o.).

(4)  A Tanács 2008/230/KKBP együttes fellépése (2008. március 17.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexe elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 75., 2008.3.18., 81. o.).

(5)  A Tanács 2009/1012/KKBP határozata (2009. december 22.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 348., 2009.12.29., 16. o.).

(6)  A Tanács 2012/711/KKBP határozata (2012. november 19.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenységek támogatásáról (HL L 321., 2012.11.20., 62. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1717/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a Stabilitási Eszköz létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 1. o.).

(8)  A Tanács 2006/419/KKBP együttes fellépése (2006. június 12.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az ENSZ BT 1540 (2004) határozata végrehajtása érdekében (HL L 165., 2006.6.17., 30. o.).

(9)  A Tanács 2008/368/KKBP együttes fellépése (2008. május 14.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az ENSZ BT 1540 (2004) sz. határozata végrehajtásának támogatása céljából (HL L 127., 2008.5.15., 78. o.).

(10)  A Tanács 2013/391/KKBP határozata (2013. július 22.) a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásáról szóló 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat gyakorlati megvalósításának támogatásáról (HL L 198., 2013.7.23., 40. o.).


MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK

1.   A KKBP-támogatás háttere és indokai

Ez a határozat olyan korábbi tanácsi határozatokra épül, amelyek célja a fegyverkereskedelmi szerződés létrejöttéhez vezető ENSZ-folyamat támogatása, valamint annak elősegítése, hogy a harmadik országokban felelősségteljesebb és átláthatóbb fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerek kerüljenek kidolgozásra (1). A szerződést az ENSZ Közgyűlése 2013. április 2-án fogadta el, és azt az államok 2013. június 3. óta írhatják alá.

A szerződés tárgya, hogy „a lehető legmagasabb szintű egységes nemzetközi előírásokat állapítsa meg a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve a szabályozás javítására vonatkozóan, megelőzze és felszámolja a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét, valamint megelőzze azok eltérítését”. Célja pedig az, hogy „hozzájáruljon a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz; csökkentse az emberi szenvedést, és elősegítse a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmében részt vevő államok közötti együttműködést, valamint tevékenységük átláthatóságát és felelősségteljes folytatását, és ezáltal bizalmat építsen ki a részes államok között”. A szerződés tárgya és célja ezért összeegyeztethető az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében megállapított és az európai biztonsági stratégiában részletesen kifejtett átfogó kül- és biztonságpolitikai céljaival.

A fegyverkereskedelmi szerződésnek az ENSZ Közgyűlése általi elfogadását követően az Unió három elsődleges feladatot azonosított a szerződés tekintetében: a szerződés gyors hatálybalépésének biztosítása, a hathatós végrehajtásának biztosítása, és végül az egyetemessé tételére való törekvés. E feladatok teljesítése szempontjából az exportellenőrzési és tájékoztatási segítségnyújtás alapvető fontosságú, ezért e határozat központi elemét alkotja.

Az exportellenőrzési segítségnyújtás tekintetében e határozat több olyan testreszabott segítségnyújtási program kidolgozását is előirányozza, amelyek keretében a kedvezményezett országok testreszabott és messzemenő segítséget fognak kapni a fegyverkereskedelmi szerződés követelményeinek teljesítéséhez. A segítségnyújtás kidolgozásához egy, a kedvezményezett országokkal közösen elfogadandó segítségnyújtási ütemterv fog alapul szolgálni, amely meghatározza a cselekvési prioritásokat, biztosítja a helyi szerepvállalást, és jelzi a szerződés megerősítése iránti kötelezettségvállalást.

A testreszabott segítségnyújtási programokon túl ez a határozat ad hoc jellegű segítségnyújtási tevékenységeket is előirányoz, amelyek – a testreszabott segítségnyújtási programokat kiegészítő jelleggel – a korlátozottabb, jól körülhatárolt szükségletekkel bíró egyéb kedvezményezett országokkal foglalkoznak. Ezek az ad hoc segítségnyújtási tevékenységek lehetővé teszik majd az Unió számára, hogy rugalmas és igényorientált módon reagáljon a segítségnyújtás iránti megkeresésekre.

Ez a határozat a kedvezményezett országok által a fegyverek transzferének ellenőrzésére tett erőfeszítések hosszú távú fenntarthatóságához való hozzájárulás céljából igyekszik bevonni azokat az érintett nemzeti és regionális érdekelteket ‒ így például a nemzeti parlamenteket, az illetékes regionális szervezeteket és a civil társadalom képviselőit ‒, amelyeknek hosszú távon érdekében áll figyelemmel kísérni a fegyverkereskedelmi szerződés hathatós végrehajtását.

Végül pedig – a fegyverkereskedelmi szerződés egyetemessé tételének feladatához kapcsolódóan – e határozat egy tájékoztatási komponenst is tartalmaz, amely az összes érintett ország bevonására irányul. A határozat azoknak az illetékes regionális szervezeteknek az erejére támaszkodik, amelyekhez ezek az országok tartoznak, és amelyek fegyvertranszfer-ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket folytatnak.

E határozat ezért egy átfogó segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenység-együttest irányoz elő az említett három feladat megfelelő teljesítése érdekében. Az e kihívásoknak való aktív megfelelés összhangban van azzal a hosszú múltra visszatekintő, elkötelezett támogatással, amelyet az Unió és tagállamai a fegyverkereskedelmi szerződés kapcsán tanúsítanak.

2.   Általános célkitűzések

E határozat központi célja az, hogy bizonyos államokat – azok kérésére – támogasson fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerüknek a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtására való alkalmasság céljából való megerősítésében. Az e kereten belül kidolgozott segítségnyújtási intézkedések a későbbiekben az érintett szereplők bevonásának, illetve a többi ország tájékoztatásának tágabb összefüggését figyelembe véve kezelendők. Az uniós fellépés konkrétan a következőket fogja biztosítani:

a)

a kedvezményezett országok fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitásainak megerősítése;

b)

a szerződés hatékony végrehajtásában hosszabb távon érdekelt érintett felek, azaz például az illetékes regionális szervezetek, a nemzeti parlamentek és a civil társadalmi szervezetek értesültségének és szerepvállalásának javítása;

c)

a többi ország bevonása a szerződés egyetemessé tételének támogatása céljából.

3.   A projekttevékenységek leírása

3.1.   Szakértői névsor létrehozása

3.1.1.   A projekt célja

A szakértői névsor létrehozásának az a célja, hogy a végrehajtó ügynökségnek rendelkezésére álljon egy pontosan meghatározott, kompetens és megbízható forrás, amelynek segítségével megfelelően tud reagálni a segítségnyújtás iránti megkeresésekre, és támogatni tudja az azok nyomán beinduló segítségnyújtási tevékenységeket. A névsor létrehozása egyúttal a tagállamok exportellenőrzési ügynökségeit is ösztönözni hivatott arra, hogy szakértőket jelöljenek ki e területen, hiszen azok rendelkezésre állása és a segítségnyújtási tevékenységekben való részvétele alapvető fontossággal bír a szóban forgó tevékenységek megvalósíthatósága szempontjából.

3.1.2.   A projekt leírása

A végrehajtó ügynökség létrehoz egy szakértői névsort. A névsorban szereplő szakértők feladata az lesz, hogy szakmai területüknek, valamint a kedvezményezett országok által, illetve velük együttesen meghatározott szükségleteknek megfelelően részt vegyenek a kedvezményezett országok számára kidolgozott segítségnyújtási tevékenységek kivitelezésében.

A végrehajtó ügynökségnek a szakértők kiválasztása során a lehető legnagyobb mértékben biztosítania kell, hogy az földrajzilag reprezentatív módon történjen. Célszerű lenne, ha az ügynökségnek más uniós exportellenőrzési szervek megfelelő, rendelkezésre álló szakértői is a segítségére lennének. Részvételre kell bátorítania továbbá az olyan országok szakértőit is, amelyek a közelmúltban sikerrel hajtották végre nemzeti fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszerük fejlesztését, ideértve a nemzetközi segítségnyújtás kapcsán végrehajtott fejlesztést.

A szakértői névsor révén rendelkezésre álló átfogó szakmai tudásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy egy nemzeti fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszert annak minden aspektusa tekintetében lefedjen, ideértve különösen a jogi, engedélyezési, vámügyi/bűnüldözési, ismeretterjesztési, büntetőjogi/szankcionálási, ill. jelentéstételi/átláthatósági szempontokat.

3.2.   Segítségnyújtási ütemterv keretében végrehajtott testreszabott nemzeti segítségnyújtási programok

3.2.1.   A projekt célja

A testreszabott segítségnyújtási programok és az azokhoz kapcsolódó ütemtervek célja, hogy megerősítsék a kedvezményezett országoknak a fegyverkereskedelmi szerződés követelményeinek való átfogó és tartós megfelelési képességét. Az ütemterv kiszámíthatóvá teszi a kedvezményezett ország számára a tervezett segítségnyújtást, és felvázolja, hogy milyen javulások várhatók transzferelellenőrzési kapacitásai tekintetében.

3.2.2.   A projekt leírása

A nemzeti segítségnyújtási programok létrehozására legfeljebb tizenkét kedvezményezett ország viszonylatában kerül sor. A határozat végrehajtásának első két évében azonban legfeljebb tíz segítségnyújtási program kezdődhet meg, hogy az Uniónak lehetősége legyen a későbbiekben benyújtott további segítségnyújtás iránti megkeresésekre is reagálni.

A testreszabott segítségnyújtási programokat a következő lépések mentén kell kidolgozni:

a)

segítségnyújtás iránti megkeresés benyújtása (a harmadik ország által, a végrehajtó ügynökséghez) a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtása kapcsán. A megkeresést a lehető legteljesebb mértékben indokolni kell, ideális esetben már abban megjelölve, hogy mely konkrét területen van szükség a segítségnyújtásra. A megkereső országnak adott esetben hivatkoznia kell a múltbeli, illetve a folyamatban lévő, más felektől kapott segítségnyújtásra is, és tájékoztatással kell szolgálnia a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtására irányuló nemzeti stratégiájáról;

b)

a megkeresés indokoltságának mértéke, valamint az 5.1. pontban foglalt kritériumok alapján a főképviselő a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoporttal (COARM) és a végrehajtó ügynökséggel egyeztetve dönt a megkereső ország támogathatóságáról;

c)

a segítségnyújtás iránti megkeresés pozitív elbírálása esetén a végrehajtó ügynökség szakértői értékelő látogatást szervez a helyszínre. A látogatást a végrehajtó ügynökség és a segítséget kérő harmadik ország közötti szoros egyeztetés alapján kell megszervezni, és résztvevőinek a 3.1. pontban említett szakértői névsorban szereplő leginkább érintett szakértők közül kell kikerülniük.

A szakértői értékelő látogatás előkészítéseképpen – ha lehetséges – sor kerülhet kérdőív készítésére, valamint a meglévő információk összesítésére is; a látogatás során előzetes értékelés készül a segítséget kérő ország szükségleteiről és prioritásairól. Ez lehetővé fogja tenni mindenekelőtt annak tisztázását a segítséget kérő országgal, hogy ténylegesen milyen követelményeket kell teljesíteni a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásához, valamint e követelmények egybevetését az adott országban rendelkezésre álló fegyvertranszfer-ellenőrzési erőforrásokkal. E kezdeti szakértői értékelő látogatás során találkozásra kerül sor az összes érintett belföldi szervvel és érdekelt féllel, és meghatározásra kerül, hogy melyek az e kérdés tekintetében motivált és megbízható helyi partnerek;

d)

a végrehajtó ügynökség a szakértői értékelő látogatás eredményei alapján elkészíti a segítségnyújtási ütemterv tervezetét. A segítségnyújtási ütemterv elkészítése során a végrehajtó ügynökség figyelembe veszi a fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan esetleg más szervezetek által nyújtott segítséget is. Amennyiben a segítséget kérő ország már kidolgozta a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtására irányuló nemzeti stratégiáját, a végrehajtási ügynökség arról is gondoskodik, hogy az uniós segítségnyújtási ütemterv összhangban legyen e nemzeti végrehajtási stratégiával;

e)

a szakértői értékelő látogatás eredményeiről és az azok alapján elkészített segítségnyújtási ütemterv-tervezetről a Bizottság az e határozat 3. cikkében előírt rendszeres pénzügyi, illetve leíró beszámoló keretében kap konkrét tájékoztatást;

f)

a segítségnyújtási ütemterv tervezetét jóváhagyás céljából a kedvezményezett ország is megkapja. Az ütemterv a kedvezményezett országra szabottan készül, azonosítva a segítségnyújtás prioritásait;

g)

az ütemterv végrehajtására a szakértői névsorból felkért szakértők, valamint az esettől függően más érintettek bevonásával kerül sor.

Az adott kedvezményezett ország pontos szükségleteitől függően az ütemterv elkészítéséhez az a megszokott ötpilléres megközelítés fog alapul szolgálni, amely a stratégiai kereskedelem-ellenőrzési segítségnyújtásban hagyományosan már használatban van (jogi, engedélyezési, vámügyi/bűnüldözési, ismeretterjesztési és szankcionálási/büntetőjogi szempontok). Ezen az öt szokásos területen kívül kiemelt figyelmet fog kapni a jelentéstétel és az átláthatóság is.

A segítségnyújtási eszközök körébe fognak tartozni mindenekelőtt a jogi szakvélemények, a szakmai műhelyek, a szakmai látogatások, valamint a webes alapú eszközök és az információs források használata. A segítségnyújtási eszközöket a végrehajtó ügynökség a szakértői értékelő látogatás alkalmával azonosított pontos szükségleteknek és prioritásoknak megfelelően, valamint a közösen elfogadott ütemterv szerint választja ki. A segítségnyújtás iránti megkeresésre való megfelelő válaszadás céljára kiválasztott segítségnyújtási eszközöket a segítségnyújtási ütemtervben egyértelműen meg kell nevezni, és a választást meg kell indokolni.

3.3.   Ad hoc jellegű egyéni segítségnyújtási szakmai műhelyek

3.3.1.   A projekt célja

Az ad hoc jellegű egyéni segítségnyújtási szakmai műhelyek célja a kedvezményezett országokban a fegyverkereskedelmi szerződés követelményeinek való megfelelés biztosítására szolgáló fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitások célzott és releváns módon való megerősítése. Ezen ad hoc jellegű segítségnyújtási tevékenységek lehetővé teszik az Unió számára, hogy rugalmas és igényorientált módon reagáljon azokra a segítségnyújtás iránti megkeresésekre, amelyek valamely, a fegyverkereskedelmi szerződés hathatós végrehajtása szempontjából lényeges konkrét szükségletet neveznek meg.

3.3.2.   A projekt leírása

Legfeljebb tíz kétnapos szakmai műhely megrendezésére kerül sor egy-egy kedvezményezett ország számára, olyan célirányos segítségnyújtás iránti megkeresésekre, illetve olyan szándékjelzésekre reagálva, amelyek valamely fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszer egy vagy több konkrét területének a fejlesztésére irányulnak.

Ezek a szakmai műhelyek korlátozott, egyedi jellegű és testreszabott segítségnyújtással fognak szolgálni, és a megkereső ország által felvetett, olyan konkrét kérdéssel fognak foglalkozni, mint például a transzferellenőrzésre vonatkozó jogi szabályozás vizsgálata, a jelentéstétellel kapcsolatos legjobb gyakorlatok, a fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó kockázatértékelési kritériumok alkalmazása szempontjából releváns információforrások, végső felhasználásra vonatkozó ellenőrzések és dokumentáció. Megrendezésükre a kedvezményezett országokban kerül sor, és a szakmai tudnivalókat a 3.1. pontban említett szakértői névsorból felkért szakértők osztják meg a résztvevőkkel.

A végrehajtó ügynökség feladata lesz fogadni a segítségnyújtás iránti megkereséseket, és beszámolni azokról a főképviselőnek; ezt követően a főképviselő dönti el – a COARM-mal konzultálva –, hogy azokra milyen választ kell adni. A főképviselő általi értékeléshez alapul szolgálnak különösen az 5.1. pontban meghatározott kritériumok, a megkeresés megfogalmazásának pontossága, az, hogy a megkereső ország abban hogyan azonosítja a szóban forgó szemponto(ka)t, továbbá a földrajzi egyensúly figyelembevétele.

3.4.   Forrás-átcsoportosítási lehetőség a testreszabott segítségnyújtási programokból az ad hoc jellegű segítségnyújtási szakmai műhelyek számára

Amennyiben nem kerül sor a 3.2. pontban előirányzott összes lehetséges testreszabott segítségnyújtási program teljes körű megvalósítására, a 3.3. pontban előirányzott szakmai műhelyek száma húszra növelhető.

A főképviselő és a Bizottság a COARM-mal egyeztetve hathavonta áttekinti a testreszabott segítségnyújtási programok helyzetét annak megállapítása céljából, hogy lehetőség van-e az egyedi segítségnyújtási szakmai műhelyek számának a testreszabott segítségnyújtási programok kihasználatlanságának mértékével arányos megnövelésére.

3.5.   A fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó segítségnyújtási tevékenységek kedvezményezettjeinek konferenciája

3.5.1.   A projekt célja

A konferencia célja a szerződés hatékony végrehajtásában hosszabb távon érdekelt érintett felek, azaz például az illetékes regionális szervezetek, a nemzeti parlamentek és a civil társadalmi szervezetek értesültségének és szerepvállalásának javítása.

3.5.2.   A projekt leírása

A projekt megvalósítására egy, az e határozat végrehajtásának vége közeledtével megszervezendő kétnapos konferencia formájában kerül sor. A konferencián azoknak az országoknak az érintett képviselői fognak összegyűlni, amelyek a 3.2. pontban említett testreszabott segítségnyújtási programok, valamint a 3.3. pontban említett ad hoc jellegű segítségnyújtási tevékenységek kedvezményezettjei voltak.

A konferencia elősegíti majd a kedvezményezett országok tapasztalatainak megosztását, információval szolgál a fegyverkereskedelmi szerződés viszonylatában képviselt pozícióikról, valamint az annak megerősítésével és végrehajtásával kapcsolatos helyzetükről, és lehetőséget kínál a releváns információknak a nemzeti parlamentek és a civil társadalom képviselőivel való megosztására.

A konferencián tehát célszerű jelen lenniük:

a kedvezményezett országok diplomáciai, valamint katonai/védelmi képviselőinek, és köztük is különösen a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos nemzeti szintű politikáért felelős hatóságok képviselőinek;

a kedvezményezett országok technikai és bűnüldözésért felelős képviselőinek, és köztük is különösen az engedélyezésért felelős hatóságok, a vámhatóságok és a bűnüldözés tisztviselőinek;

a segítségnyújtásban részt vevő nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetek képviselőinek, valamint azon országok képviselőinek, amelyeknek szándékában áll stratégiai segítségnyújtással szolgálni vagy ilyen segítséget kérni a kereskedelemellenőrzés kapcsán;

a kapcsolódó nem kormányzati szervezetek, a szakértői csoportok, a nemzeti parlamentek és az ipar képviselőinek.

A tervek szerint mintegy 80 fő vesz majd részt a konferencián. Helyszínét, valamint a meghívandó országok és szervezetek végleges listáját a főképviselő határozza majd meg a COARM-mal konzultálva, a végrehajtó ügynökség javaslata alapján.

3.6.   Regionális szemináriumok

3.6.1.   A projekt célja

A regionális szemináriumok lehetővé teszik majd a többi ország bevonását a szerződés egyetemessé tételének elősegítése érdekében. Támogatni fogják továbbá a megcélzott regionális szervezeteknek a fegyverkereskedelmi szerződés kapcsán való további mozgósítását, valamint a szerződésnek a tagországaik körében való előmozdításában való érdekeltségüket.

3.6.2.   A projekt leírása

A projekt megvalósítására öt kétnapos szeminárium formájában kerül sor, amelyek témája a fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépési folyamatának, valamint a kapcsolódó végrehajtási kérdéseknek az aktuális helyzete lesz.

A szemináriumok során a fegyvertranszfer-ellenőrzési segítségnyújtási tevékenységekben kedvezményezettként részt vevő országoknak lehetőségük nyílik megosztani álláspontjukat és tapasztalataikat, valamint értékelni, hogy a szóban forgó segítségnyújtás hogyan kapcsolódik a megfelelő regionális szervezeteik által vállalt tevékenységekhez. A szemináriumok kiemelt figyelmet fordítanak továbbá az alábbiakra:

a déli országok egymás közötti együttműködésével kapcsolatos tapasztalatok és lehetőségek a fegyvertranszfer-ellenőrzés megteremtése és fejlesztése kapcsán;

a fegyverkereskedelmi szerződés és más kapcsolódó ENSZ-eszközök – különösen a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – közötti komplementaritás.

A szemináriumokra a tanácsi határozat végrehajtásának első tizennyolc hónapja során fog sor kerülni; a címzettek a következő regionális szervezetek, valamint azok érintett tagállamai lesznek:

az ENSZ ázsiai és csendes-óceáni térségbeli békéért és leszerelésért való küzdelemmel foglalkozó regionális központja (UNRCPD);

az ENSZ afrikai békéért és leszerelésért való küzdelemmel foglalkozó regionális központja (UNREC);

az ENSZ latin-amerikai és karibi térségbeli békéért, leszerelésért és fejlődésért való küzdelemmel foglalkozó regionális központja (UNLIREC);

a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS)

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).

Amikor csak lehetséges, a szemináriumokat olyan országban kell megtartani, amely testreszabott segítségnyújtási program kedvezményezettje. Ha ez nem lehetséges, a helyszínt a főképviselő jelöli ki a COARM-mal konzultálva.

A regionális szemináriumokon célszerű részt venniük többek között:

a)

a régióbeli országok diplomáciai, valamint katonai/védelmi képviselőinek, és köztük is különösen a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos nemzeti szintű politikáért felelős hatóságoknak;

b)

a régióbeli országok technikai és bűnüldözésért felelős képviselőinek, és köztük is különösen az engedélyezésért felelős hatóságok, a vámhatóságok és a bűnüldözési szervek tisztviselőinek;

c)

a nemzetközi és a regionális szervezetek, az NGO-k regionális tagozatai, különböző szakértői csoportok, a nemzeti parlamentek és a helyi/regionális ipar képviselőinek;

d)

a fegyvertranszfer-ellenőrzési ügyekkel foglalkozó nemzeti és nemzetközi műszaki szakértőknek, ideértve az Unió szakértőit és az ipar képviselőit is.

A szemináriumokon egyenként mintegy 70 fő részvétele várható.

4.   Kapcsolat az exportellenőrzés szempontjából releváns egyéb segítségnyújtási tevékenységekkel

4.1.   Koordináció az egyéb uniós exportellenőrzési segítségnyújtási tevékenységekkel

A mind a kettős felhasználású termékekre, mind a hagyományos fegyverekre kiterjedő exportellenőrzési segítségnyújtás területén végzett korábbi uniós tájékoztatási tevékenységek tapasztalataira, valamint a jelenleg zajló ilyen tevékenységekre építve, a fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó, harmadik országoknak való segítségnyújtás során maximális szinergiára és kiegészítő jellegre kell törekedni annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós tevékenységek lehető legnagyobb hatékonysága és következetessége, és elkerülhetők legyenek a szükségtelen párhuzamosságok.

4.2.   Koordináció más kapcsolódó segítségnyújtási tevékenységekkel

A végrehajtó ügynökségnek kiemelt figyelmet kell fordítania a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program és annak végrehajtás-támogató rendszere (PoA-ISS) keretében, továbbá az ENSZ BT 1540 (2004) sz. határozat, valamint az ENSZ-nek a fegyverekre vonatkozó szabályozás kapcsán való együttműködést támogató finanszírozási alapja (UNSCAR) keretében a fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan folytatott tevékenységekre is. A végrehajtó ügynökségnek a párhuzamos munka elkerülése és a lehető legnagyobb mértékű következetesség, valamint komplementaritás biztosítása érdekében szükség szerint kapcsolatot kell tartania e támogatókkal.

4.3.   A déli országok exportellenőrzéssel kapcsolatos egymás közötti együttműködésének a kapcsolódó uniós eszközök általi előmozdítása

A projekt céljai közé tartozik az is, hogy az e határozat keretében való segítségnyújtás kedvezményezett országai körében javítsa a déli országok közötti exportellenőrzési együttműködés támogatására alkalmas uniós eszközök ismertségét. A 3.2. és a 3.3. pontban előirányzott segítségnyújtási tevékenységek keretében tájékoztatással kell szolgálni e tekintetben, és ösztönözni kell a rendelkezésre álló eszközök – így például az uniós CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés – igénybevételét.

5.   Kedvezményezettek

5.1.   A fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó testreszabott segítségnyújtási programok és ad hoc segítségnyújtási szakmai műhelyek kedvezményezettjei

A 3.2. és a 3.3. pontban említett projekttevékenységeknek olyan országok lehetnek a kedvezményezettjei, amelyek a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtása céljából segítséget kérnek; ezen országok kiválasztása többek között az alábbi kritériumok alapján történik:

a fegyverkereskedelmi szerződés aláírásának ténye, valamint az adott országra vonatkozó, a fegyverkereskedelemmel és a fegyverek transzferének ellenőrzésével kapcsolatos nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának előrehaladottsága;

annak esélye, hogy a segítségnyújtási tevékenységek a fegyverkereskedelmi szerződés megerősítése szempontjából pozitív eredménnyel zárulnak;

a kettős felhasználású termékek és a fegyverek transzferének ellenőrzése területére vonatkozó esetleges, már megkapott vagy tervezett segítségnyújtás értékelése;

az ország jelentősége a fegyverek világkereskedelme szempontjából;

az ország jelentősége az Unió biztonsági érdekei szempontjából;

a hivatalos fejlesztéstámogatásra (ODA) való jogosultság.

5.2.   A regionális szemináriumok kedvezményezettjei

A regionális szemináriumokon olyan államok vehetnek részt kedvezményezettként, amelyek valamely, a 3.6.2. pontban említett regionális szervezethez tartoznak vagy annak célországát képezik.

Az egyes szemináriumokra meghívandó országok és résztvevők végső kiválasztása – COARM-mal való konzultációt követően, a végrehajtó ügynökség javaslata alapján – a főképviselő feladata lesz.

6.   Végrehajtó szerv

E tanácsi határozat technikai végrehajtására a BAFA kap megbízást. A BAFA szükség szerint partnerségi kapcsolatot alakít ki a tagállamok exportellenőrzési ügynökségeivel, a kapcsolódó regionális és nemzetközi szervezetekkel, a különböző szakmai csoportokkal, valamint kutatóintézetekkel és nem kormányzati szervezetekkel.

A BAFA vezető helyzetben van a transzferellenőrzési segítségnyújtásra és tájékoztatásra irányuló tevékenységek kapcsán szerzett tapasztalatok tekintetében. E tapasztalatokra a stratégiai transzferellenőrzés valamennyi területén, a CBRN-vonatkozású és a kettős felhasználású termékekkel, valamint a fegyverekkel kapcsolatos területeken tett szert.

A fegyvertranszfer-ellenőrzési segítségnyújtás és tájékoztatás tekintetében a BAFA sikeresen teljesítette a 2009/1012/KKBP határozat végrehajtásának feladatát. A BAFA feladata jelenleg a 2012/711/KKBP határozat végrehajtása, amely határozat pedig a 2009/1012/KKBP határozatra épül, és célja a kedvezményezett országok fegyverkivitel-ellenőrzési rendszereinek a fokozottabb felelősségvállalás és átláthatóság biztosítása érdekében való megerősítése a 2008/944/KKBP együttes álláspont által létrehozott uniós keret által szabott irányvonal mentén.

A kettős felhasználású és a CBRN-vonatkozású termékek kapcsán a BAFA a végrehajtó ügynökség a Stabilitási Eszköz keretében finanszírozott, a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatos segítségnyújtásra és tájékoztatásra irányuló jelenlegi program esetében is, és e minőségében mélyrehatóan megismerte az említett program célországainak transzferellenőrzési rendszereit. Ezt az ismeretanyagot tovább bővíti a Stabilitási Eszköz keretében a BAFA részvételével zajló olyan, transzferellenőrzéshez kapcsolódó projektek fokozatos végrehajtása is, mint például a CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés.

A fentiek általános hatásaként a BAFA egyedien kedvező pozícióban van ahhoz, hogy fel tudja mérni a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtását támogató, e határozat keretében kidolgozásra kerülő tevékenységek lehetséges kedvezményezett országaiban működő transzferellenőrzési rendszerek erős és gyenge pontjait. Ezért kifejezetten alkalmas arra is, hogy elősegítse a különböző segítségnyújtási programok közötti szinergiákat, és megelőzze a szükségtelen párhuzamos munkát.

Mivel jelentős átfedések tapasztalhatók egyrészről a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére vonatkozó, másrészről pedig a hagyományos fegyverek exportellenőrzésére vonatkozó jogszabályok, közigazgatási eljárások és a betartásukat biztosító erőforrások, illetve szervek között, a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos segítségnyújtási tevékenységek során az egyik legfőbb kihívás a kettős felhasználású termékek és a CBRN-vonatkozású kockázatcsökkentés területén már meglévő segítségnyújtás figyelembevétele lesz. A BAFA kijelölése hozzájárul annak biztosításához, hogy a fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó segítségnyújtás megfelelő módon kiegészítse a már meglévő, kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos, CBRN-vonatkozású kockázatcsökkentési, illetve fegyverkivitel-ellenőrzési segítségnyújtási programok keretében már rendelkezésre álló támogatást.

7.   Az Unió szerepének láthatósága és a segítségnyújtási anyagok hozzáférhetősége

A projekt során kidolgozott anyagok gondoskodnak az Unió szerepének láthatóságáról, amelyhez különösen a 2012/711/KKBP határozat végrehajtása céljára elfogadott logo és grafikus ábra szolgál majd eszközül.

A 2012/711/KKBP határozatban előirányzott és jelenleg kidolgozás alatt álló webportál kiemelt szerepet fog betölteni a fegyverkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan e határozatban előirányzott tevékenységek megjelenítésében.

A végrehajtó ügynökségnek ezért a webportálon tájékoztatással kell szolgálnia az általa folytatott kapcsolódó tevékenységekről, és a webportál használatára, illetve annak technikai erőforrásai igénybevételére kell bátorítania az érdekelteket. Az ügynökségnek a webportálon biztosítania kell az Unió szerepének láthatóságát.

8.   Hatásvizsgálat

Az e határozatban előírt tevékenységek hatásairól – e tevékenységek lezárultával – technikai felmérést kell készíteni. A végrehajtó ügynökség által nyújtott információk, illetve beszámolók alapján a hatásvizsgálatot a főképviselő végzi el a COARM-mal együttműködésben, valamint adott esetben a kedvezményezett országokhoz akkreditált uniós képviseletekkel és más érintett felekkel egyeztetve.

Azon országok esetében, amelyek testreszabott segítségnyújtási programok kedvezményezettjei voltak, a hatásvizsgálatban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy hány ország erősítette meg a fegyverkereskedelmi szerződést, valamint hogy hogyan fejlődtek fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitásaik. A kedvezményezett országok fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitásai ezen értékelésének ki kell terjednie mindenekelőtt a vonatkozó nemzeti szabályok előkészítésére és kibocsátására, a fegyverkivitelről és -behozatalról való beszámolás képességére, valamint a fegyvertranszfer-ellenőrzésért felelős illetékes igazgatási szerv megfelelő hatáskörének biztosítására.

9.   Jelentéstétel

A végrehajtó ügynökség rendszeresen – többek között az egyes tevékenységek befejezését követően – jelentést készít munkájáról. A jelentéseket legkésőbb hat héttel az adott tevékenység befejezését követően be kell nyújtani a főképviselő részére.


(1)  Lásd a 2010/336/KKBP határozat, a 2013/43/KKBP határozat, a 2009/1012/KKBP határozat, valamint a 2012/711/KKBP határozat.


Top