29.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/73

(1)

Az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló, 1999. április 26-i, módosított 1999/32/EK irányelv (1) 4b. cikke meghatározza a Közösség kikötőiben horgonyzó hajók által felhasznált, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok maximális kéntartalmát, és 2010. január 1-jei hatállyal annak biztosítását is előírja a tagállamoknak, hogy a hajók ne használjanak olyan, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagot, amelynek a kéntartalma meghaladja a 0,1 tömegszázalékot, és hogy területükön ne lehessen olyan tengeri hajózásban használatos gázolajat forgalmazni, amelynek a kéntartalma meghaladja a 0,1 tömegszázalékot.

(2)

Az irányelv 6. cikke előírja továbbá a tagállamoknak, hogy mintavétellel ellenőrizzék, hogy a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma megfelel-e a 4b. cikk vonatkozó előírásának, és hogy a mintavételezést a követelmény hatálybalépésének napján kezdjék meg.

(3)

A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 22. cikkének megfelelően a megfelelési határidők meghosszabbításáról és a bizonyos határértékek alkalmazásának kötelezettsége alóli mentességről szóló értesítésekről szóló bizottsági közlemény szerint a Közösségben található zónák és agglomerációk több mint 40 %-ában a koncentrációk jelenleg meghaladják a napi PM10-határértéket. A tengerjáró hajók légköri károsanyag-kibocsátásának csökkentésére irányuló európai uniós stratégiáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény (3) és a 2005-ben elfogadott, levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia (4) értelmében a környezeti levegő minőségének javításához elengedhetetlen, hogy a Közösség kikötőiben horgonyzó hajók alacsony kéntartalmú tüzelő- és üzemanyagokat használjanak.

(4)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL egyezmény) felülvizsgálata keretében 2008 októberében olyan követelményeket fogadott el, amelyeket 2015. január 1-jétől alkalmazni kell az 1999/32/EK irányelv 2. cikkének 3e. pontja szerinti kibocsátás-ellenőrzési területeken hajózó hajókra.

(5)

A biztonsági kockázatokat megfontolva a Bizottság szükségesnek látja, hogy a biztonság magas szintjének elérése és a hajókról történő szennyezés eredményes megelőzése érdekében megfelelő iránymutatást adjon a tagállamoknak az irányelv rendelkezéseinek a Közösség egészében való végrehajtásához.

(6)

2010. január 1-jétől a tengeren nehézolajjal üzemelő hajóknak a Közösség kikötőiben horgonyozva a tengeri hajózásban használatos könnyebb tüzelőanyagot, például hajózási dízelolajat vagy tengeri hajózásban használatos gázolajat kell használniuk, mivel a nehézolajok általában nem rendelkeznek kellően alacsony kéntartalommal.

(7)

A hajózási dízelolaj vagy a tengeri hajózásban használatos gázolaj használata üzemzavarokkal és biztonsági kockázatokkal járhat olyan hajókon, amelyeket nem ilyen üzemanyagok használatára terveztek, vagy amelyeken nem végezték el a szükséges műszaki módosításokat. Az üzemanyagváltással kapcsolatos kockázatokat megfontolva a Bizottság megállapította, hogy a fő biztonsági kockázat azokhoz a kazánokhoz köthető, amelyeket az előírt üzemanyagtípus használata tekintetében még nem vizsgáltak be, és így nem kaptak alkalmassági tanúsítványt. Noha ezek a kazánok a nehézolajok mellett fűtőolajpárlatokkal is működtethetők, ez kockázatos, hiszen a hajózási dízelolaj és a tengeri hajózásban használatos gázolaj alacsonyabb viszkozitású és illékonyabb, és használatukhoz nem szükséges a kazánrendszer bemelegítése, ami a nehézolajoknál elengedhetetlen. Az érintett hajók száma és a kockázatok felmerülésének valószínűsége nehezen becsülhető fel.

(8)

Az 1999/32/EK irányelv elegendő időt hagyott a hajózási iparágnak arra, hogy végrehajtsa azokat a műszaki módosításokat, amelyek révén a Közösség kikötőiben horgonyzó hajók által felhasznált, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok maximális kéntartalma nem haladja meg a 0,1 tömegszázalékot. Léteznek olyan műszaki megoldások, amelyekkel csökkenthető a kockázat. Máig vannak azonban olyan hajók, amelyeken nem végezték el a szükséges átalakításokat, és eddig nagyon kevés hajón hajtották végre a szükséges ellenőrzési és tanúsítási eljárásokat.

(9)

Léteznek olyan műszaki megoldások, amelyekkel csökkenthetők a kikötőbeli üzemanyagváltás lehetséges következményei. A hajózási iparág visszafogott érdeklődése azonban késlelteti a szükséges műszaki megoldások kidolgozását, és így az ellenőrzési és tanúsítási eljárások végrehajtását.

(10)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján azon hajók esetében, amelyeken még nem végezték el a szükséges műszaki átalakításokat, a teljes folyamat befejezéséhez legfeljebb nyolc hónapra lehet szükség.

(11)

Az utólagos átalakítások elvégzéséhez a kazán- és a motorgyártóknak egyedi ajánlásokat és eljárásokat kell kidolgozniuk, a hajótulajdonosoknak pedig egyedi üzemeltetési eljárásokat kell kidolgozniuk és alkalmazniuk, továbbá megfelelő képzést kell biztosítaniuk a legénység számára,

1.

Azon hajóktól, amelyek a kikötői tartózkodás során nem tartják be a megengedett, legfeljebb 0,1 tömegszázalékos kéntartalmú tüzelő- és üzemanyagok használatát megkövetelő előírást, a tagállamoknak – az egyéb végrehajtási intézkedések mellett – meg kell követelniük, hogy az előírások betartása érdekében tett lépéseikről részletes bizonyítékokat szolgáltassanak. E bizonyítékok közé tartozik a gyártóval kötött szerződés és a jóváhagyott utólagos átalakítási terv; utóbbi esetében a jóváhagyásnak a hajó osztályozó társaságától vagy – tagállami lobogó alatt közlekedő hajó esetében – a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően elismert szervezettől kell származnia. Az utólagos átalakítási tervben egyértelműen meg kell jelölni az átalakítási és tanúsítási folyamat befejezésének időpontját.

2.

Az előírásoknak nem megfelelő hajókra alkalmazandó szankciók súlyosságának mérlegelésekor a tagállamok tekintetbe vehetik, hogy létezik-e jóváhagyott utólagos átalakítási terv.

3.

A tagállamoknak megfelelő intézkedésekkel fel kell hívniuk a tulajdonosok, üzemeltetők és tengerészek figyelmét egyrészt arra, hogy az üzemanyagváltás a hajó kazánrendszerének megfelelő átalakítása nélkül biztonsági kockázatokkal jár, másrészt a kapcsolódó képzések szükségességére.