32002R2322

A Tanács 2322/2002/EURATOM rendelete

(2002. november 5.)

az Európai Atomenergia-közösség hatodik keretprogramjának (2002–2006) végrehajtásában a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének szabályairól

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel:

(1) A 2002/668/Euratom tanácsi határozat [4] elfogadta az Európai Kutatási Térség létrehozásához is hozzájáruló, az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységének hatodik keretprogramját (2002–2006) (a "hatodik keretprogram"). A közösségi pénzügyi részvétel szabályait egyéb, a Szerződés 7. cikkével összhangban megállapítandó rendelkezésekkel kell kiegészíteni.

(2) Az említett rendelkezéseknek egy összefüggő és áttekinthető keretrendszerbe kell beilleszkedniük, amely teljes mértékben figyelembe veszi a 2002/837/Euratom tanácsi határozat [5] által elfogadott, az atomenergia területén történő kutatásra és képzésre vonatkozó egyedi program (Euratom) III. mellékletében meghatározott eszközök célkitűzéseit és jellemzőit a lehető leghatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében.

(3) A vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének szabályaiban figyelembe kell venni az atomenergia területén folytatott kutatási (beleértve a demonstrációt) és képzési tevékenységek jellegét. E szabályok továbbá eltérőek lehetnek annak függvényében, hogy a résztvevő egy tagállamban, egy társult országban – akár csatlakozni kívánó országban, akár nem – vagy egy harmadik országban telepedett-e le, illetve hogy milyen a szervezet jogi felépítése, azaz nemzeti szervezet, nemzetközi szervezet, európai érdekeltségű vagy sem, vagy pedig a résztvevők alkotta társulás.

(4) A hatodik keretprogrammal összhangban harmadik országok jogalanyainak részvételét a nemzetközi együttműködés célkitűzéseinek megfelelően kell előirányozni, különösen a Szerződés 101. cikkében foglaltak szerint.

(5) Az Európában a kutatás területén folytatott együttműködés fejlesztésére elkötelezett, és nagyrészt tagállamokból vagy társult országokból létrejött nemzetközi szervezetek hozzájárulnak az Európai Kutatási Térség létrehozásához. Ennek megfelelően ösztönözni kell őket a hatodik keretprogramban való részvételre.

(6) A hatodik keretprogram alapján végzett tevékenységeket az etikai elveknek – beleértve az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltakat – megfelelően kell végezni, továbbá törekedni kell a társadalom tájékoztatása és a társadalmi párbeszéd javítására, illetve a nők kutatásban betöltött szerepének növelésére.

(7) A Közös Kutatóközpont ugyanolyan alapon vesz részt a közvetett kutatásban és a technológiai fejlesztésben, mint egy tagállamban letelepedett jogalany.

(8) A hatodik keretprogram alapján végzett tevékenységeknek összhangban kell lenniük a Közösség pénzügyi érdekeivel, és védelmezniük kell azokat. A Bizottságnak a keretprogram és annak egyedi programjai végrehajtására vonatkozó felelőssége kiterjed az azokból fakadó pénzügyi szempontokra is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Alkalmazási kör

E rendelet megállapítja az Európai Kutatási Térség létrehozásához is hozzájáruló, az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési tevékenységének hatodik keretprogramja (2002–2006) (a továbbiakban "a hatodik keretprogram") szerint folytatott kutatásokban a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "K + TF tevékenység": kutatási és technológiai fejlesztési tevékenység, beleértve a demonstrációs tevékenységeket és a képzési tevékenységeket, a hatodik keretprogram I. és III. mellékletében leírtak szerint;

2. "közvetlen tevékenység": a Közös Kutatóközpont (a továbbiakban "KKK") által végzett K + TF tevékenység a hatodik keretprogram alapján számára kijelölt feladat végrehajtása során;

3. "közvetett tevékenység": egy vagy több résztvevő által a hatodik keretprogram egyik eszköze révén végzett K + TF tevékenység;

4. "eszközök": a közvetett közösségi beavatkozás mechanizmusai, az atomenergia területén végzett kutatás és képzés egyedi programjának (Euratom) III. mellékletében meghatározottak szerint;

5. "szerződés": támogatásra vonatkozó megállapodás a Közösség és a résztvevők között egy közvetett tevékenység elvégzéséről, jogokat és kötelezettségeket állapítva meg egyrészt a Közösség és a résztvevők, másrészt a közvetett tevékenység résztvevői között;

6. "konzorciummegállapodás": egy közvetett tevékenység résztvevői által egymás között a tevékenység elvégzésére vonatkozóan megkötött megállapodás. Egy ilyen megállapodás nem érinti a résztvevőknek e rendeletből vagy a szerződésből származó, a Közösséggel, illetve egymással szembeni kötelezettségeit;

7. "résztvevő": egy közvetett tevékenységhez hozzájáruló, illetve a Közösség tekintetében e rendelet vagy a szerződés alapján jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogalany;

8. "jogalany": természetes személy, vagy a letelepedési helye szerinti nemzeti jog, a közösségi jog vagy a nemzetközi jog szerint létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező jogi személy, aki saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat;

9. "konzorcium": az összes résztvevő ugyanabban a közvetett tevékenységben;

10. "koordinátor": az ugyanabban a közvetett tevékenységben résztvevők által kijelölt és a Bizottság által elfogadott, e rendeletből és a szerződésből fakadó, meghatározott további kötelezettségekkel rendelkező résztvevő;

11. "nemzetközi szervezet": egy szerződés vagy hasonló jogi aktus alapján államok közötti szövetségből létrejövő bármely jogalany a Közösségen kívül, közös intézményekkel és egy, a tagállamaitól elkülönülő nemzetközi jogi személyiséggel;

12. "nemzetközi európai érdekszervezet": egy nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége az Európai Közösség tagállama vagy társult ország, és amelynek elsődleges célkitűzése az európai tudományos és technológiai együttműködés elősegítése;

13. "csatlakozni kívánó társult ország": egy társult ország, amelynek az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát a Közösség elismeri;

14. "társult ország": egy, az Európai Atomenergia-közösséggel kötött nemzetközi megállapodásban félként szereplő állam, amely a megállapodás feltételei szerint vagy a megállapodás alapján pénzügyi hozzájárulást nyújt a hatodik keretprogram egészéhez vagy annak egy részéhez;

15. "harmadik ország": olyan állam, amely nem tagállam és nem is társult ország;

16. "Európai Gazdasági Egyesülés (EGE)": a 2137/85/EGK tanácsi rendelettel [6] összhangban létesített bármely jogalany;

17. "költségvetés": egy közvetett tevékenység végrehajtásának összes forrását és kiadását előirányzó finanszírozási terv;

18. "szabálytalanság": a közösségi jogszabályok rendelkezéseinek vagy egy jogi aktusból fakadó szerződéses kötelezettségnek egy jogalany által cselekvéssel vagy mulasztással történő megszegése, amely az indokolatlan kiadások révén hátrányosan befolyásolhatja az Európai Unió általános költségvetését vagy az Unió által kezelt költségvetéseket;

19. "már meglévő know-how": a szerződés megkötését megelőzően már a résztvevők birtokában lévő vagy azzal párhuzamosan megszerzett információ, csakúgy, mint a szerzői jogok, illetve a szabadalmakra, formatervezési mintákra, növényfajtákra, kiegészítő oltalmi tanúsítványokra vagy hasonló oltalmi formákra vonatkozó bejelentést vagy azok megadását követően az ilyen információkkal kapcsolatos jogok;

20. "ismeret": a közvetlen és közvetett tevékenységek során elért minden eredmény, beleértve az információt, akár le lehet azt védetni, akár nem, csakúgy, mint a szerzői jogok, illetve a szabadalmakra, formatervezési mintákra, növényfajtákra, kiegészítő oltalmi tanúsítványokra vagy hasonló oltalmi formákra vonatkozó bejelentést vagy azok megadását követően az ilyen információkkal kapcsolatos jogok;

21. "terjesztés": az ismeret bármely megfelelő formában történő közlése, kivéve az ismeret oltalmára vonatkozó alaki követelményekből eredő közzététel;

22. "használat": az ismeret közvetlen vagy közvetett hasznosítása a kutatási tevékenységekben vagy egy termék, illetve folyamat kifejlesztésében, létrehozásában és forgalomba hozatalában, vagy egy szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában;

23. "munkaprogram": a Bizottság által egy egyedi program végrehajtására kidolgozott terv;

24. "közös tevékenységi program": a résztvevők által vállalt tevékenységek, amelyek szükségesek a kiválósági hálózat végrehajtásához;

25. "végrehajtási terv": az integrált projektben részt vevők valamennyi tevékenysége;

26. "közintézmény": a közszektor testülete, vagy a magánjog hatálya alá tartozó olyan jogalany, amely megfelelő pénzügyi garanciákat biztosító közszolgáltatási feladattal rendelkezik.

3. cikk

Függetlenség

(1) E rendelet alkalmazásában két jogalany egymástól független, amennyiben nem áll fenn köztük ellenőrző kapcsolat. Ellenőrző kapcsolat akkor áll fenn, ha az egyik jogalany közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol a másik felett, vagy az egyik jogalany ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt áll, mint a másik. Az ellenőrzés különösen a következőkből eredhet:

a) egy jogalany kibocsátott jegyzett tőkéje névértéke több mint 50 %-ának, vagy az adott jogalany részvényesi, illetve tulajdonosi szavazati joga többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b) egy jogalany döntéshozatali jogkörének közvetlen vagy közvetett birtoklása, ténylegesen vagy jogilag.

(2) Egy jogalany kibocsátott jegyzett tőkéje névértéke több mint 50 %-ának, vagy az adott társaság részvényesi, illetve tulajdonosi szavazati joga többségének birtoklása önmagában nem jelent ellenőrző kapcsolatot állami befektetési társaságok, intézményi befektetők vagy kockázatitőke-társaságok és alapok esetében.

(3) Jogalanyok ugyanazon közintézmény általi tulajdonlása vagy felügyelete önmagában nem jelent ellenőrző kapcsolatot közöttük.

II. FEJEZET

KÖZVETETT TEVÉKENYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

4. cikk

Alkalmazási kör és általános elvek

(1) Az e fejezetben megállapított szabályok a jogalanyok közvetett tevékenységekben való részvételére vonatkoznak. E szabályok a III. fejezetben megállapított, az atomenergia területén folytatott kutatás és képzés egyedi programjának (Euratom) "fúziósenergia-kutatások" elsődleges tematikai területére érvényes K + TF tevékenységek konkrét szabályozásának sérelme nélkül alkalmazandók.

(2) A közvetett tevékenységekben részt vevő bármely jogalany részesülhet közösségi pénzügyi hozzájárulásban, a 6. és 7. cikk rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Bármely társult országban letelepedett jogalany ugyanolyan alapon vehet részt a közvetett tevékenységekben, továbbá ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy tagállamban letelepedett jogalany, az 5. cikk rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) A KKK ugyanolyan alapon vehet részt a közvetett tevékenységekben, továbbá ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy tagállamban letelepedett jogalany.

(5) Bármely nemzetközi európai érdekszervezet ugyanolyan alapon vehet részt a közvetett tevékenységekben, továbbá ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy tagállamban letelepedett jogalany, a székhely-megállapodásával összhangban.

(6) A munkaprogramok meghatározhatják és korlátozhatják a jogalanyok részvételét a közvetett tevékenységekben a tevékenységük és típusuk alapján, illetve a felhasznált eszközök szerint, valamint a hatodik keretprogram egyedi célkitűzéseinek figyelembevétele érdekében.

5. cikk

A résztvevők legkisebb száma és székhelye

(1) A munkaprogramok meghatározzák az egyes közvetett tevékenységekhez szükséges résztvevők legkisebb számát, illetve azok székhelyét, az eszköz jellegének és a K + TF tevékenység célkitűzéseinek megfelelően.

(2) A kiválósági hálózatok és az integrált projektek esetében a résztvevők legkisebb száma nem lehet kevesebb három független, három különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanynál, amely országok közül legalább kettő tagállam vagy csatlakozni kívánó társult ország.

(3) Az egyedi támogatási tevékenységeket, valamint a humán erőforrások és a mobilitás javát szolgáló tevékenységeket – a kutatási képzési hálózatok kivételével – egyetlen jogalany is végezheti.

Amennyiben a munkaprogram legalább kettő vagy annál több, ugyanannyi tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanyt ír elő, ezt a számot a (4) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelően kell megállapítani.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben szabályozottakon kívüli eszközök esetén a résztvevők legkisebb száma nem lehet kevesebb két független, két különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanynál, amely országok közül legalább az egyik tagállam vagy csatlakozni kívánó társult ország.

(5) Egy EGE vagy bármely, független jogalanyokból álló, tagállamban vagy társult országban, annak nemzeti joga alapján létrejött, e rendelet kritériumainak eleget tevő jogalany egyedüli résztvevő lehet egy közvetett tevékenységben, feltéve hogy az összetétele összhangban van az (1)–(4) bekezdés értelmében meghatározott feltételekkel.

6. cikk

Harmadik országbeli jogalanyok részvétele

(1) Az egyedi program munkaprogramjában meghatározható egyéb korlátozásokra is figyelemmel, bármely harmadik országban letelepedett jogalany részt vehet K + TF tevékenységekben az 5. cikkben megállapított feltételekkel összhangban meghatározott minimális számú résztvevőn felül, amennyiben e részvételt a K + TF tevékenység alapján előírják, vagy ha az a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges.

(2) Bármely harmadik országban letelepedett jogalany részesülhet közösségi pénzügyi hozzájárulásban, amennyiben azt a K + TF tevékenység alapján előírják, vagy ha az a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges.

7. cikk

Nemzetközi szervezetek részvétele

Bármely nemzetközi szervezet, a 4. cikk (5) bekezdésében említett nemzetközi európai érdekszervezet kivételével, részt vehet K + TF tevékenységekben, a 6. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

8. cikk

A szakmai hozzáértésre és a forrásokra vonatkozó feltételek

(1) A résztvevők rendelkeznek a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges ismeretekkel és szakmai hozzáértéssel.

(2) Az ajánlatuk bemutatásakor a résztvevők legalább a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges potenciális forrásokkal rendelkeznek, és képesek meghatározni ezeknek a harmadik fél által – beleértve a hatóságokat – rendelkezésre bocsátott pénzeszközöknek a megfelelő forrását.

A munka előrehaladtával a résztvevők számára olyan ütemben állnak rendelkezésre a források, amint azok a közvetett tevékenység végrehajtásához szükségessé válnak.

A közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges források lehetnek emberi erőforrások, infrastruktúra, pénzügyi források és – amennyiben szükséges – immateriális javak és egyéb források, amelyeket egy harmadik fél bocsát rendelkezésre előzetes kötelezettségvállalása értelmében.

9. cikk

A közvetett tevékenységekre vonatkozó ajánlatok benyújtása

(1) A közvetett tevékenységekre vonatkozó ajánlatokat az ajánlatkérés feltételei szerint kell benyújtani. Ezeket a feltételeket a munkaprogramokban határozzák meg.

Az ajánlatkérés egy kétfordulós értékelési folyamatot is magában foglalhat. Ebben az esetben az első fordulóban a vázlatos ajánlat pozitív értékelése után az érintett ajánlattevőket felkérik egy teljes ajánlat benyújtására a második fordulóban.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a következőkre:

a) a munkaprogramban megnevezett jogalanyok tevékenységét támogató egyedi támogatási tevékenységek;

b) a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó feltételek által szabályozott, vásárlásból vagy szolgáltatásból álló egyedi támogatási tevékenységek;

c) az egyedi program célkitűzései és tudományos és technológiai tartalma számára különleges jelleggel és értékkel rendelkező egyedi támogatási tevékenységek, amelyekre vonatkozóan támogatási kérelmet lehet benyújtani a Bizottsághoz, ha az egyedi program munkaprogramja rendelkezik róla, és amennyiben az ilyen kérelem nem tartozik a nyílt ajánlatkérések körébe;

d) a 11. cikk hatálya alá tartozó egyedi támogatási tevékenységek.

(3) A Bizottság érdeklődésnyilvánítási felhívást tehet közzé a munkaprogramokba és az ajánlatkérésekbe foglalható pontos célkitűzések és feltételek meghatározásának elősegítése érdekében. Ez a Bizottság által a közvetett tevékenységekre benyújtott ajánlatok értékelésére és kiválasztására vonatkozóan elfogadott további határozatokat nem érinti.

(4) Az érdeklődésnyilvánítási felhívásokat és az ajánlatkéréseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé, és azok a lehető legszélesebb nyilvánosságot kapják, különösen a hatodik keretprogram internetes oldalainak felhasználásával és egyedi információs csatornákon keresztül, mint például a tagállamok és társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok.

10. cikk

Közvetett tevékenységekre vonatkozó ajánlatok értékelése és kiválasztása

(1) A közvetett tevékenységekre vonatkozó, a 9. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ajánlatokat – megfelelő esetben – a következő kritériumok szerint értékelik:

a) tudományos és műszaki kiválóság, valamint az innováció foka;

b) a közvetett tevékenység sikeres végrehajtásának és hatékony irányítása biztosításának képessége, amelynek értékelése a források és a szakértelem alapján történik, és beleértendők a résztvevők által meghatározott szervezeti megállapodások is;

c) az egyedi program célkitűzéseinek jelentősége;

d) az európai hozzáadott érték, a mobilizált források kritikus tömege és a közösségi politikákhoz való hozzájárulás;

e) az ismeretek felhasználására és terjesztésére vonatkozó terv minősége, az innováció előmozdításának lehetőségei, valamint a szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó egyértelmű terv.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a következő kritériumokat szintén figyelembe kell venni:

a) a kiválósági hálózatok esetében, az integráció elérésére való törekvés hatálya és foka, továbbá a hálózat képessége a kiválóságnak a tagságán kívüli támogatására, valamint a kutatási lehetőségeik és forrásaik tartós integrálásának esélyei a közösségi pénzügyi hozzájárulás által érintett időszak letelte után;

b) az integrált projektek esetében, a célkitűzések léptéke, és a források lehetősége a jelentős hozzájárulásra a versenyképesség megerősítéséhez vagy társadalmi problémák megoldásához;

c) az infrastruktúrához kapcsolódó integrált kezdeményezések esetében, a kezdeményezés hosszú távú fennmaradásának esélyei a közösségi pénzügyi hozzájárulás által érintett időszak letelte után.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásakor a következő további kritériumokat lehet figyelembe venni:

a) együttműködés az oktatással minden szinten;

b) készség és lehetőség a kutatási közösségen kívüli szereplők és a nyilvánosság egészének bevonására, az ismertség fokának és az ismeretek terjesztésének elősegítésére, valamint a javasolt munka szélesebb társadalmi vonatkozásainak feltárására;

c) a nők kutatásban betöltött szerepének növelésére irányuló tevékenység.

(4) Az alkalmazott eszközök típusával vagy a K + TF tevékenység célkitűzéseivel összhangban az ajánlatkérés meghatározza azt, hogy az (1) bekezdésben megállapított kritériumokat a Közösség hogyan alkalmazza.

Ezeket a kritériumokat, illetve a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat a munkaprogramban meg lehet határozni, vagy ki lehet egészíteni, különösen a közvetett tevékenységekre benyújtott ajánlatoknak a társadalom számára történő információnyújtás és a társadalmi párbeszéd javításához, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének előmozdításához történő hozzájárulásának figyelembevétele érdekében.

(5) A közvetett tevékenységre benyújtott, alapvető etikai elveket sértő, vagy a munkaprogramban vagy az ajánlatkérésben meghatározott feltételeket ki nem elégítő ajánlat nem kerül kiválasztásra. Az ilyen ajánlatokat az értékelési és a kiválasztási folyamatból bármikor ki lehet zárni.

Bármely résztvevő, aki egy közvetett tevékenység végrehajtása során szabálytalanságot követett el, bármikor kizárható az értékelési és kiválasztási folyamatból, kellő tekintettel az arányosság elvére.

(6) A Bizottság az ajánlatokat a 11. cikkel összhangban kinevezett független szakértők segítségével értékeli. Egyes egyedi támogatási tevékenységek során, különösen a 9. cikk (2) bekezdésében szabályozottak esetében, független szakértőket csak akkor neveznek ki, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli. A Bizottság közzéteszi a kiválasztott szakértők listáját.

A Bizottság bizalmasan kezel a közvetett tevékenységekre vonatkozóan benyújtott minden ajánlatot, ami biztosítja, hogy a titkosság elve minden folyamatban érvényesül, és hogy ez a független szakértőkre nézve is kötelező.

Ha az ajánlatkérésben másként nem rendelkeznek, az ajánlatokat nem anonim módon értékelik.

(7) A közvetett tevékenységekre vonatkozóan benyújtott ajánlatokat az értékelés eredményei alapján és a rendelkezésre álló közösségi pénzalapra tekintettel választják ki. A Bizottság az értékelési és kiválasztási folyamat részletes rendelkezéseit meghatározó iránymutatásokat fogad el és tesz közzé.

11. cikk

A független szakértők kinevezése

(1) A Bizottság független szakértőket nevez ki a hatodik keretprogram és az egyedi program értelmében szükséges értékeléshez történő segítségnyújtásra, illetve a 10. cikk (6) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett segítségnyújtásra.

Továbbá felállíthat független szakértőkből álló csoportokat a közösségi kutatási politika végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásra.

(2) A Bizottság a független szakértőket a következő folyamatok egyikével összhangban nevezi ki:

a) a Bizottság által a hatodik keretprogram 5. és 6. cikkében, illetve az egyedi program 7. cikkének (2) bekezdésében előírt értékelésre kinevezett független szakértők a tudomány, az ipar vagy a politika területén tevékenykedő legkiválóbb személyek, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti vagy nemzetközi szintű kutatás, kutatáspolitika vagy kutatásiprogram-irányítás terén;

b) a Bizottság által a kiválósági hálózatokra és az integrált projektekre szóló ajánlatok értékelésére, illetve a kiválasztott és végrehajtott projektek nyomon követésére kinevezett független szakértők a tudomány, az ipar területén tevékenykedő és/vagy az innováció területén tapasztalattal és a legmagasabb szintű tudással is rendelkező személyek, illetve az érintett szakterületen nemzetközileg elismert tekintélyek;

c) az (1) bekezdés második albekezdésében említett csoport megalakításához a Bizottság által kinevezett független szakértők elismert szakemberek az adott területen, illetve a csoport által vizsgálandó témákban szerzett tudásuk, szakértelmük és magas szintű tapasztalataik révén;

d) az a), a b) és a c) pontban említett eseteken kívül, illetve annak érdekében, hogy a kutatási ágazatban a különböző szereplőket kiegyensúlyozottan vegyék figyelembe, a Bizottság a számukra kijelölt feladathoz megfelelő szakértelemmel és ismeretekkel rendelkező független szakértőket nevez ki. E célból az alkalmas jelöltek listájának összeállítása érdekében egyéneknek szóló pályázati felhívásokra, illetve kutatási intézmények részére kiírt felhívásokra támaszkodik, vagy amennyiben azt helyénvalónak ítéli, a megfelelő szakértelemmel rendelkező egyént listán kívülről választja ki.

(3) A független szakértő kinevezésekor a Bizottság biztosítja, hogy a szakértő esetében ne álljon fenn érdekellentét a véleményezésre szánt üggyel kapcsolatban. E célból a Bizottság nyilatkozatot írat alá a szakértővel, amely szerint a kinevezésekor nem áll fenn ilyen érdekellentét, és vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben ilyen a tevékenysége során felmerülne.

12. cikk

Szerződések és konzorciumi megállapodások

(1) A Bizottság a közvetett tevékenységre vonatkozó minden egyes kiválasztott ajánlatra szerződést köt. Ezt a szerződést a hatodik keretprogram rendelkezéseivel, illetve e rendelettel összhangban készítik el, figyelemmel a különböző érintett eszközök jellegzetességeire.

A tagállamok és a társult országok érdekelt feleivel történő tárgyalást követően a Bizottság egy mintaszerződést készít a szerződések kidolgozásának elősegítésére.

(2) A szerződés e rendelettel összhangban meghatározza a résztvevők jogait és kötelezettségeit, különösen a közvetett tevékenység tudományos, technológiai és pénzügyi tekintetben történő nyomon követésére, a célkitűzések naprakésszé tételére, a konzorciumi tagság megváltoztatására, a közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetésére és, adott esetben, bármilyen szükséges kiadás támogathatóságának feltételeire vonatkozó rendelkezéseket.

A szerződés szabályokat alkot az ismeretek és az eredmények terjesztésére és felhasználására vonatkozóan, a Szerződés II. címének 2. fejezetével összhangban.

A szerződés, amely a Bizottság és a közvetett tevékenység valamennyi résztvevője között jön létre, a Bizottság és a koordinátor aláírásával lép hatályba. A szerződésben meghatározott egyéb résztvevők a feltételekkel összhangban csatlakoznak a szerződéshez, és élvezik a résztvevők jogait, illetve vállalják azok kötelezettségeit.

Egy már folyamatban lévő közvetett tevékenységbe bekapcsolódó résztvevő csatlakozik a szerződéshez, és élvezi a résztvevők jogait, illetve vállalja azok kötelezettségeit a Közösséggel szemben.

(3) A Közösség pénzügyi érdekei védelmének biztosítására megfelelő szankciókat foglalnak a szerződésekbe, amint azt többek között az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet [7] is meghatározza.

(4) Ha az ajánlatkérésben másként nem rendelkeznek, egy közvetett tevékenység résztvevői konzorciumi megállapodást kötnek egymással. A Bizottság nem kötelező iránymutatást tesz közzé a konzorciumi megállapodásba foglalható pontokkal kapcsolatban, mint például:

a) a konzorcium belső szervezete;

b) a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megállapodások;

c) a konzorciumi megállapodásra vonatkozó belső viták rendezése.

E célból a Bizottság tárgyal a tagállamok és a társult országok érdekelt feleivel.

13. cikk

A közvetett tevékenységek végrehajtása

(1) A konzorcium elvégzi a közvetett tevékenységet, és minden szükséges és ésszerű intézkedést meghoz annak érdekében.

A közösségi pénzügyi hozzájárulást a koordinátornak fizetik ki. A közösségi pénzügyi hozzájárulást a koordinátor kezeli a résztvevők és a tevékenységek közti elosztás tekintetében, a szerződéssel és a konzorcium által a konzorciumi megállapodásban meghatározott belső eljárásoknak megfelelően hozott döntésekkel összhangban.

A résztvevők tájékoztatják a Bizottságot minden eseményről, beleértve a konzorciumi megállapodás módosítását is, amely hatással lehet a közvetett tevékenység végrehajtására és a Közösség jogaira.

(2) A közvetett tevékenység technikai végrehajtása a résztvevők együttes kötelessége. Továbbá minden résztvevő felelős a közösségi pénzügyi hozzájárulás felhasználásáért a projekt rájuk eső részének arányában, legfeljebb a nekik nyújtott teljes kifizetés mértékéig.

Amennyiben egy résztvevő megszegi a szerződést, és a konzorcium nem orvosolja a szerződésszegést, a Bizottság utolsó lehetőségként, illetve ha már minden egyéb módozatot kimerítettek, felelősségre vonhatja a résztvevőket a következő feltételek szerint:

a) a mulasztó fél elleni megfelelő intézkedésektől függetlenül a Bizottság megköveteli a fennmaradó résztvevőktől a közvetett tevékenység elvégzését;

b) amennyiben a végrehajtás lehetetlen, vagy a fennmaradó résztvevők megtagadják az a) pont teljesítését, a Bizottság elállhat a szerződéstől, és visszakövetelheti a közösségi pénzügyi hozzájárulást. A pénzügyi veszteség kivizsgálásakor a Bizottság figyelembe veszi a már elvégzett munkát és az elért eredményeket, ily módon állapítva meg a tartozást;

c) a mulasztó félre eső, a b) ponttal összhangban megállapított tartozás tekintetében a Bizottság ezt az összeget megosztja a fennmaradó résztvevők között a vállalt költségek egyes résztvevőkre háruló arányában, a résztvevőknek járó közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékéig.

Amennyiben a résztvevő egy nemzetközi szervezet, egy közintézmény vagy egy jogalany, amelynek részvételét a közvetett tevékenységben egy tagállam vagy egy társult ország garantálja, az adott résztvevő kizárólag a saját tartozásáért felelős és nem terheli egyetlen más résztvevő tartozása sem.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan közvetett tevékenységek esetén, amelyeket olyan eszközökkel hajtottak végre, mint például a humán erőforrások és a mobilitás támogatása és fejlesztése, illetve amennyiben kellően indokolt, az egyedi támogatási tevékenységek.

(4) A koordinátor nyilvántartást vezet, lehetővé téve bármely időpontban annak meghatározását, hogy a közösségi pénzeszközök mekkora hányadát osztották fel az egyes résztvevők között a projekt céljaira. Ezt az információt minden évben közli a Bizottsággal.

(5) Amennyiben több jogalany alkot egy, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban egyedüli résztvevőként fellépő közös jogalanyt, az adott jogalany vállalja az (1) és a (2) bekezdésben megállapított kötelezettségeket. Tagjai felelősségét azon jogszabályokkal összhangban kell megállapítani, amelyek szerint a közös jogalanyt létesítették.

14. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás

(1) A hatodik keretprogram III. mellékletével összhangban, valamint a kutatásra és fejlesztésre biztosított állami támogatás közösségi keretén [8] belül, a közösségi pénzügyi hozzájárulás a következő formákat öltheti:

a) kiválósági hálózatok esetében: a közös tevékenységi program alapján az integrációhoz nyújtott fix támogatás. A támogatás összegét az integráció fokának, a valamennyi résztvevő által bevonni kívánt kutatók számának, az érintett kutatási terület és a közös tevékenységi program jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A résztvevők által a közös tevékenységi program végrehajtása céljából felhasznált források kiegészítésére szolgál.

A támogatást az eredmények alapján utalják ki a közös tevékenységi program folyamatban lévő végrehajtását követően, és azzal a feltétellel, hogy a külső könyvvizsgáló, illetve közintézmény esetén az illetékes hivatalos személy által igazolt költségek nagyobbak a támogatás összegénél;

b) az emberi erőforrások és a mobilitás elősegítését szolgáló egyes tevékenységek és néhány egyedi támogatási tevékenység esetében, kivéve a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott közvetett tevékenységeket: átalánykifizetés;

c) az a) és b) pontban szabályozott eszközökön, illetve a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott közvetett tevékenységeken kívül az integrált projektek és egyéb eszközök esetében: költségvetési támogatás, a résztvevők által megállapított, a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges költségvetés százalékában meghatározva, a tevékenység típusának megfelelően kiigazítva, és az érintett résztvevők által használt költségmodell figyelembevételével.

A közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges költségeket egy külső könyvvizsgálónak, illetve közintézmény esetén egy illetékes hivatalos személynek igazolnia kell.

(2) A támogatható költségek meghatározása a 12. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban történik, és azoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) ténylegesnek, gazdaságosnak és a közvetett tevékenység végrehajtásához szükségesnek kell lenniük;

b) az egyedi résztvevők szokásos számviteli elveivel összhangban kell meghatározni azokat;

c) a résztvevők könyvelésében vagy – a 8. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdésében említett, harmadik felektől származó források esetén – a harmadik fél megfelelő pénzügyi irataiban nyilván kell tartani azokat;

d) közvetett adóktól, illetékektől és kamatoktól menteseknek kell lenniük, illetve nem járulhatnak hozzá a haszonszerzéshez.

A tényleges költség elvétől eltérve, és a résztvevők egyetértésével, a szerződés a kiadás típusa szerint a közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan egy átlagkulcsot vagy egy előre megadott átalányösszeget állapíthat meg, vagy tevékenységek szerinti értéket adhat meg, amely az előirányzott költségekhez közelít.

(3) A konzorcium irányításával kapcsolatosan felmerült költségeket 100 %-ban megtérítik, beleértve a könyvvizsgálati igazolások költségeit. Ebben az esetben a közvetett tevékenységben kiegészítő költségek alapján részt vevő jogalanyok visszaigényelhetik az irányítással kapcsolatosan felmerült teljes költséget, amennyiben azt részletesen bizonyítani tudják. A szerződések meghatározzák az irányítási költségek legnagyobb arányát a közösségi hozzájárulás vonatkozásában. A konzorcium 7 %-nál nem magasabb részarányt tartalékolhat az irányítási költségekre.

15. cikk

Változások a konzorciumi tagságban

(1) A konzorcium tagságát saját kezdeményezésére módosíthatja, és különösen kiterjesztheti, hogy az magában foglaljon bármely, a közvetett tevékenység végrehajtásához hozzájáruló jogalanyt.

A konzorcium a tagság bármely változásáról köteles értesíteni a Bizottságot, amely az értesítéstől számított 6 héten belül kifogással élhet. Az új résztvevők a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadják a szerződést.

(2) Egy kiválósági hálózat közös tevékenységi programja vagy egy integrált projekt végrehajtási terve meghatározza, hogy a konzorciumi tagság mely változásai igénylik előzetes versenyfelhívás közzétételét.

A konzorcium a versenyfelhívást közzéteszi, és egyedi információs támogatást, különösen a hatodik keretprogramról szóló internetes oldalakat, a szakmai folyóiratokat és brosúrákat használva széles körben meghirdeti azt.

A konzorcium a közvetett tevékenység értékelésekor és kiválasztásakor alkalmazott, a 10. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően, valamint a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított kritériumok alapján a konzorcium által kinevezett független szakértők segítségével értékeli az ajánlatokat.

A konzorcium további módosítása az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott folyamatot követi.

16. cikk

Kiegészítő közösségi hozzájárulás

A Bizottság növelheti az egy már folyamatban lévő közvetett tevékenységhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulást, a tevékenység körének újabb résztvevőket jelentő, új tevékenységekre való kiterjesztésének érdekében.

A 9. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetett tevékenységek esetében, a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a Bizottság kiegészítő ajánlatkérést tesz közzé és hirdet meg, amelyet szükség esetén korlátozni lehet a már folyamatban lévő közvetett tevékenységekre. A Bizottság a 10. cikkel összhangban értékeli és választja ki az ilyen ajánlatokat.

17. cikk

Harmadik fél érdekében végzett konzorciumi tevékenységek

Amennyiben a szerződés előírja a konzorciumnak, hogy valamennyi vagy egyes tevékenységeit harmadik fél érdekében végezze el, a konzorcium gondoskodik arról, hogy azt megfelelő módon közzétegye, adott esetben a szerződéssel összhangban.

A konzorcium az átláthatóság, az igazságosság és a pártatlanság elvével, illetve a szerződés feltételeivel összhangban értékeli és választja ki a harmadik felektől beérkezett pályázatokat.

18. cikk

Tudományos, technológiai és pénzügyi felügyelet és ellenőrzés

(1) A Közösség által is támogatott közvetett tevékenységeket a Bizottság időszakonként értékeli az ismeretek felhasználási és terjesztési tervének végrehajtását is tartalmazó, a résztvevők által a szerződés feltételeivel összhangban benyújtott helyzetjelentések alapján.

A kiválósági hálózatok, integrált projektek és, amennyiben szükséges, egyéb közvetett tevékenységek felügyelete során a Bizottságot a 11. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kinevezett független szakértők segítik.

A Bizottság biztosítja azt, hogy minden, a már meglévő know-how-ról és a közvetett tevékenység során várható vagy megszerzett ismeretről hozzá beérkező információt bizalmasan kezeljenek.

(2) A szerződéssel összhangban a Bizottság minden hasznos lépést megtesz azért, hogy biztosítsa a közvetett tevékenység célkitűzéseinek a Közösség pénzügyi érdekeinek megfelelő figyelembevételével történő elérését. Amennyiben a fenti érdekek úgy kívánják, a Bizottság módosíthatja a közösségi pénzügyi hozzájárulást, vagy felfüggesztheti a közvetett tevékenységet, ha e rendeletet vagy a szerződést megszegték.

(3) A Bizottságnak vagy az általa felhatalmazott bármely képviselőnek jogában áll a résztvevőknél tudományos, technológiai és pénzügyi ellenőrzést tartani annak biztosítása érdekében, hogy a közvetett tevékenységet a megkövetelt feltételek szerint és a szerződéssel összhangban hajtják vagy hajtották végre.

A szerződés meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a résztvevő kifogásolhatja az ismeretek felhasználásának és terjesztésének a Bizottság egyes felhatalmazással rendelkező képviselői által történő technológiai ellenőrzését.

(4) A Szerződés 160 C. cikke értelmében a Számvevőszék ellenőrizheti a közösségi pénzügyi hozzájárulás felhasználását.

19. cikk

A tagállamok és a társult országok rendelkezésére bocsátott információk

A Bizottság kérelemre bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsátja a közvetett tevékenységben végzett munkából származó ismeretekkel kapcsolatos hasznos információt, feltéve hogy az ilyen információk a közrend szempontjából lényegesek, kivéve ha a résztvevők indokoltan tiltakoznak ez ellen.

Ez a rendelkezésre bocsátás semmilyen körülmények között nem ruházza át a Bizottság és a résztvevők szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az ilyen információban részesülő tagállamokra vagy társult országokra.

Hacsak az ilyen általános információ nem kerül nyilvánosságra, vagy a résztvevők nem teszik azt elérhetővé, vagy titoktartási korlátozások nélkül nem közölték azokat, a tagállamok és a társult országok betartják a Bizottság titoktartási kötelezettségeit az e rendeletben meghatározottak szerint.

20. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek oltalma

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közvetett tevékenységek végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekei védve legyenek hatékony ellenőrzések és elrettentő intézkedések, illetve – amennyiben szabálytalanságokat fedeznek fel – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók által, a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel [9], valamint az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelettel [10] összhangban.

III. FEJEZET

A "FÚZIÓSENERGIA-KUTATÁS" ELSŐDLEGES TEMATIKAI TERÜLETÉN VÉGZETT K + TF TEVÉKENYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL EGYEDI SZABÁLYAI

21. cikk

Alkalmazási kör

Az e fejezetben meghatározott szabályok a "fúziósenergia-kutatás" elsődleges tematikai területén végzett K + TF tevékenységekre vonatkoznak. Az e fejezetben meghatározott szabályok és a II. és a III. fejezetben foglaltak közötti ellentmondás esetén az e fejezetben meghatározott szabályok alkalmazandók.

22. cikk

Eljárások

A "fúziósenergia-kutatás" elsődleges tematikai területén végzett K + TF tevékenységeket a következő keretek között meghatározott eljárások alapján lehet végrehajtani:

a) társulási szerződések tagállamok, társult országok vagy azokban az államokban letelepedett jogalanyok között;

b) a European Fusion Development Agreement (EFDA);

c) bármilyen egyéb többoldalú megállapodás a Közösség és a társult jogalanyok között;

d) jogalanyok, amelyeket az atomenergiával kapcsolatos egyedi kutatási és képzési program (Euratom) 6. cikkének (2) bekezdésében említett fúziós program tanácsadó bizottságának véleményezése után hoztak létre;

e) tagállamokban vagy a társult országokban letelepedett, nem társult jogalanyokkal kötött egyéb határozott időtartamú szerződések;

f) nemzetközi megállapodások, amelyek harmadik országokkal, illetve bármilyen e megállapodások alapján létesíthető jogalannyal folytatott együttműködésre vonatkoznak.

23. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás

(1) A 22. cikk a) pontjában említett társulási szerződések és a 22. cikk e) pontjában említett, határozott időre szóló szerződések meghatározzák a bennük szereplő tevékenységekhez való közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

A közösségi pénzügyi hozzájárulás éves normatívája nem haladhatja meg a 20 %-ot a hatodik keretprogram időtartama alatt.

(2) Az atomenergiával kapcsolatos egyedi kutatási és képzési program (Euratom) 6. cikkének (2) bekezdésében említett fúziós program tanácsadó bizottságával folytatott konzultációt követően a Bizottság a következőket finanszírozhatja:

a) 40 %-ot meg nem haladó egységes mértékben:

i. a tanácsadó bizottság által elsőbbségi státusban részesített, kifejezetten meghatározott projektek tőkevonatkozású kiadásai; az elsőbbségi státus a Next Step/ITER közvetlen jelentőséggel bíró tevékenységekre koncentrálódik, kivéve a korábbi keretprogramok során már elsőbbségi státust kapott projektek esetében;

ii. a 22. cikkben említett társulási szerződésekből származó társulások közötti kölcsönös együttműködést javító, kifejezetten meghatározott projektekben való részvétel kiadásai, társulásonként a közösségi támogatás évi 100000 EUR felső határáig;

b) a European Fusion Development Agreement alapján vagy bármely e célra létrehozott jogalany által végrehajtott, kifejezetten meghatározott többoldalú tevékenységek, beleértve a beszerzést.

(3) Az (1) bekezdés második albekezdésében említett éves normatíván felüli pénzügyi hozzájárulásban részesülő projektek és tevékenységek esetén a 22. cikk a), b), c), d) és e) pontjában említett jogalanyok jogosultak részt venni az érintett berendezéseken folytatott kísérletekben.

(4) A 22. cikk f) pontjában említett nemzetközi együttműködési megállapodás keretein belül végzett tevékenységekre vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulást a megállapodás vagy egy annak révén létesített jogalany határozza meg.

A Közösség a programban társult jogalanyokkal együtt létrehozhat bármilyen megfelelő jogalanyt a részvételük irányítására és az ilyen megállapodás pénzügyi hozzájárulásának kezelésére.

24. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. november 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

T. Pedersen

[1] HL C 103. E., 2002.4.30., 331. o.

[2] 2002. július 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] 2002. július 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 232., 2002.8.29., 34. o.

[5] HL L 294., 2002.10.29., 74. o.

[6] HL L 199., 1985.7.31., 1. o.

[7] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[8] HL C 45., 1996.2.17., 5. o.

[9] Az 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

[10] Az 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet az Európai Csalás Elleni Hivatal által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 8. o.).

--------------------------------------------------