Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

FŐBB PONTOK

Az ETS jelenlegi (negyedik) fázisa 2021-tól 2030-ig tart. Ezen az időszakban az EU új, megemelt célt tűzött ki az ÜHG-kibocsátások 62%-kal történő csökkentésére a 2005-ös szinthez képest.

A rendszer a következőkre vonatkozik:

• erőművek;
• energiaigényes ipari ágazatok széles köre;
• az Unión és az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli, valamint a Svájcba és az Egyesült Királyságba induló járatok;
• tengeri közlekedés (a kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettség fokozatosan, 2024 és 2026 között kerül bevezetésre);
• az alábbiak kibocsátása:
  • szén-dioxid (CO₂),
  • nitrogén-oxid,
  • perfluor-karbonok,
  • metán.

Egy új, különálló, önálló kibocsátáskereskedelmi rendszert hoztak létre, amely az épületekre, a közúti közlekedésre és az üzemanyagokra vonatkozik olyan további ágazatokban, amelyek a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő ipari tevékenységekkel kapcsolhatók össze.

Kibocsátási egységek

• 2005. január 1. óta a jogszabály hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységet érintően az egyes tevékenységeket folytató gazdasági szereplőknek minden évben egy megfelelő számú kibocsátási egységet vissza kell adniuk az előző évi ÜHG-kibocsátásuk (egy kibocsátás/tonna szén-dioxid (CO₂) vagy az egyéb nagy hatású ÜHG-k egyenértékű mennyisége) fedezésére.
• Az EU-ban a kiadott kibocsátási egységek száma minden évben fokozatosan csökken: 2013 és 2020 között 1,74 %-kal, illetve 2021 és 2023 között 2,2%-kal csökkent. 2024 és 2027 között évi 4,3 %-kal, 2028-tól pedig évente 4,4 %-kal lesz alacsonyabb.
• Az ingyenes kibocsátási egységek rendszerét felülvizsgálták a kibocsátásáthelyezés² problémájának kezelése érdekében. Ennek során azokra az ágazatokra összpontosítottak, amelyeknél fennáll a termelésnek az Unión kívülre történő áthelyezésének kockázata. E tekintetben:
  • az ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan megszűnnek a magasabb csökkentési arányok alapján;
  • egy karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) hoztak létre, ami egy szén-dioxid-árképzési rendszer és amely az Unióba behozott energiaigényes termékekre vonatkozik. Az ETS-ben elérhető térítésmentes kiosztást 2034-ig kell fokozatosan kivezetni a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá tartozó ágazatokban.

Légiközlekedési ágazat

• 2026 év végéig az uniós szén-dioxid-árazás az EU-n/EGT-n belüli járatokra, valamint a Svájcba és az Egyesült Királyságba induló járatokra nézve lesz irányadó, a szabályok nemzetközi alkalmazása tekintetében a jelenlegi korlátozott földrajzi hatály fenntartása mellett. Az Európai Bizottságnak 2026. július 1-jéig jelentést kell benyújtania, amelyben kiértékeli a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által létrehozott nemzetközi légi közlekedési kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) környezeti integritását. A jelentéshez csatolni kell egy jogalkotási javaslatot is, amely az ETS hatályát az induló járatok vonatkozásában is fenntartja vagy kiterjeszti azokra, tekintettel a CORSIA környezeti integritására és a Párizsi Megállapodás szerinti célokkal kapcsolatos célkitűzéseire. A CORSIA a CORSIA-ban részt vevő országokba induló, illetve az ezen országokból induló Európán kívüli járatokra vonatkozik.
• Az aktualizált szabályok felgyorsítják a szennyező fizet elv³ alkalmazását. Ehhez a légiközlekedési ágazat számára hozzáférhető ingyenes kibocsátási egységeket fokozatosan megszünteti, és 2026-ban bevezeti a teljes körű árverést.
• 2024. január 1. és 2030. december 31. között 20 millió kibocsátási egységet tartanak fenn, ezzel ösztönözve a légijármű-üzemeltetőket arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatától térjenek át más tüzelőanyagokra.

• Ahhoz, hogy ez az ösztönző érvényre juthasson, az (EU) 2025/723 felhatalmazáson alapuló rendelet részletes szabályokat állapít meg a támogatható fenntartható légijármű-üzemanyagok és a fosszilis kerozin közötti árkülönbségek éves kiszámítására, valamint a kibocsátási egységeknek az ezen üzemanyagokat használó légitársaságok részére történő kiosztására.
  • a körülbelül 1,6 milliárd EUR értékű mechanizmus segít áthidalni a fosszilis és a támogatható fenntartható üzemanyagok közötti költségkülönbséget;
  • a légitársaságoknak március 31-ig jelentést kell tenniük az üzemanyag-felhasználásról; majd a Bizottság május 31-ig közzéteszi az üzemanyagár-különbségeket, és minden év augusztus 31-ig elosztja a kibocsátási egységeket.

Az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó külön kibocsátáskereskedelmi rendszer

A közúti közlekedés és az építőipar vonatkozásában – melyekre a jelenlegi ETS hatálya nem terjed ki – a kibocsátáscsökkentés ösztönzése végett a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2027-től egy különálló, de párhuzamosan működő ETS-t (név szerint ETS2-t) hoznak létre az érintett ágazatokban elégetett tüzelőanyagokból származó kibocsátásokra. A jelenlegi ETS-től eltérően az úgynevezett ETS2 az upstream szabályozás kérdését helyezi előtérbe, vagyis azokra a szereplőkre vonatkozik, amelyeknek az energia után kell jövedéki adót fizetniük (például adóraktárak és üzemanyag-beszállítók), nem pedig az üzemanyag végfelhasználóit érinti. Az ETS2 hatálya alá tartozó szabályozott jogalanyok kötelesek a hitelesített kibocsátásuk után az általuk forgalomba bocsátott üzemanyag mennyiségével megegyező mennyiségű kibocsátási egységet visszaadni. Jóllehet az ETS2 keretében a kibocsátási egységek visszaadása a 2027. évi kibocsátás után csak 2028-ban veszi kezdetét, a kibocsátások nyomon követése és az azzal kapcsolatos jelentéstétel már 2025. január 1-jén megkezdődött. Az ETS2 kibocsátási egységeit nem lehetséges a jelenleg hatályos ETS keretein belül értékesített egységekkel felcserélni; forgalmazásukra kizárólag árverés útján van lehetőség (térítésmentes kiosztás nem lehetséges). Az ETS2 keretében kiadott kibocsátási egységek teljes száma éves szinten 2013 és 2020 között 5,10 %-kal, 2028 után pedig 5,38 %-kal fog csökkenni.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású finanszírozási mechanizmusok

• A Modernizációs Alap azon uniós tagállamok villamosenergia-ágazatának és tágabb értelemben vett energiarendszereinek modernizációjára irányuló beruházási projektekhez nyújt támogatást, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2013-ban piaci árakon számolva az uniós átlag 60 %-ánál alacsonyabb volt. A lista három olyan alacsonyabb jövedelmű tagállammal bővült, amelynél az egy főre jutó bruttó hazai termék piaci árakon számolva 2016 és 2018 között nem érte el az uniós átlag 75 %-át.
• Az innovációs alap az innovatív technológiák és az áttörést hozó ipari innovációk demonstrációját támogatja az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban, ideértve az innovatív megújuló energiahordozókat, a szén-dioxid-leválasztást és -hasznosítást, valamint az energiatárolást, nagyobb hangsúlyt fektetve az új technológiák elterjesztésére.
• A Szociális Klímaalap – melyet az (EU) 2023/955 rendelet (lásd az összefoglaló) hozott létre – a szén-dioxid-árnak az építőiparra és a közúti közlekedésre való kiterjesztésének kísérő eszköze, és célzott finanszírozást biztosít a tagállamok számára a leginkább érintett kiszolgáltatott csoportok (különösen az energiaszegénységnek vagy közlekedési szegénységnek kitett háztartások és a mikrovállalkozások) támogatására.

A tagállamok szerepe

A tagállamok az alábbi feladatokat látják el:

• kiadják a kibocsátási egységeket;
• gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők, a légijármű-üzemeltetők, a hajózási társaságok és a szabályozott szervezetek nyomon kövessék kibocsátásukat, és évente jelentést készítsenek arról, továbbá hogy leadják az előző naptári évben bekövetkezett teljes kibocsátásuknak megfelelő számú kibocsátási egységet;
• árverésre bocsátanak minden olyan kibocsátási egységet, amelynek esetében nem történt ingyenes átadás, illetve amely nem került be a piaci stabilizációs alapba;
• meghatározzák, hogy miként kell felhasználni klímavédelmi, energetikai és társadalmi célokra az árverésekből származó jövedelmet;
• éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a jogszabály alkalmazásáról;
• gondoskodnak a kibocsátási egységek átadásáról az EU-ban működő létesítmények között, valamint a nem uniós országok számára, amennyiben ott azokat elismerik;
• hathatós büntetéseket határoznak meg a törvény bármiféle megsértése esetére.

A kibocsátási egységek árverésére vonatkozó szabályok

• Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus, az (EU) 2023/2830 rendelet kiegészíti a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének ütemezésére, kezelésére és egyéb szempontjaira vonatkozó szabályokat meghatározó 2003/87/EK irányelvet. Hatályon kívül helyezi és felváltja a korábbi 1031/2010/EU rendeletben meghatározott szabályokat, figyelembe véve a 2003/87/EK irányelvben bevezetett új szabályokat és elemeket, például a meglévő ETS hatályának kiterjesztését a tengeri szállításra, valamint egy új és külön ETS bevezetését a meglévő ETS hatálya alá nem tartozó építőipari, közúti közlekedési és ipari tevékenységekre.
• Az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló rendelet többek között a következő szempontokkal foglalkozik:
  • árverések megtervezése (aukciós termékek, az árverés formája, ajánlatok benyújtása és visszavonása, aukciós elszámolóár és az egyező ajánlatokból fakadó helyzet feloldása);
  • aukciós eseménynaptárak (időzítés, gyakoriság és a kibocsátási egységek mennyiségének elosztása, az árverések megvalósulását akadályozó körülmények, az árverés útján értékesített kibocsátási egységek éves mennyisége);
  • az árveréseken való részvétel feltételei;
  • az árverező(k) kinevezése és a kapcsolódó feladatok;
  • az Innovációs Alap, a Modernizációs Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Szociális Klímaalap kibocsátási egységeinek árverésre bocsátása;
  • a kibocsátási egységek törlési eljárásai;
  • azon közös aukciós platform, illetve szolgáltatások kijelölése, amelyeket a platform a tagállamok és a Bizottság számára nyújt;
  • az önkéntes kívülmaradás révén kijelölt saját aukciós platformok kijelölése és az azokra vonatkozó feladatok (amennyiben egy tagállam nem vesz részt a közös aukciós platform kijelölésében);
  • beszámolás az ügyletekről;
  • az árverési bevétel kifizetése és folyósítása;
  • az elárverezett kibocsátási egységek átadása;
  • biztosítékok kezelése;
  • díjak és költségek;
  • az árverés felügyelete, korrekciós intézkedések és szankciók;
  • átláthatóság és titoktartás.

A Bizottság szerepe

A Bizottság:

• az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának éves jelentést nyújt be az EU ETS végrehajtásáról, valamint az azt kísérő éghajlati és energiapolitikáról;
• jogosult az alapvető jogszabályok végrehajtásához szükséges technikai szabályok meghatározására;
• független kibocsátásforgalmi-jegyzékeket és ügyleti jegyzőkönyveket vezet, amelyek rögzítik a kibocsátási egységek tulajdonjogát, kibocsátását, átadását és törlését.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság minden évben ismerteti az uniós szénpiacok működését.