Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint az európai uniós (uniós) jogalkotó – a jogalkotási jogi aktusban („alap-jogiaktusban”) szereplő egyedi szabályok révén – felhatalmazhatja a Bizottságot „felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” elfogadására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a jogszabályok egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása céljából az Európai Bizottság által elfogadott nem jogalkotási aktusok.

A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló hatásköreire szigorú feltételek vonatkoznak:

• az alap-jogiaktusnak meg kell határoznia a felhatalmazás célkitűzéseit, tartalmát, hatályát és időtartamát;
• a delegálás útján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem módosíthatja az alap-jogiaktus alapvető rendelkezéseit;
• a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag általános hatállyal bírhatnak (azaz nem kezelhetnek egyedi helyzeteket).

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően az uniós tagállamok szakértőivel konzultál. Ezen túlmenően a Bizottságnak adott felhatalmazást akár az Európai Parlament, akár a Tanács visszavonhatja. Ezenkívül a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor léphet hatályba, ha a Tanács vagy a Parlament nem emel kifogást az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül, amely általában 2 hónap.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jellemzően akkor alkalmaznak, amikor a műszaki és tudományos fejlődésre való tekintettel a jogalkotási aktusok – többek között mellékleteik – kiigazítására van szükség.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

• Az Európai Unió Tanácsa
• Európai Bizottság
• Európai Parlament
• Az európai uniós jogszabályok hierarchiája
• Végrehajtási jogi aktusok
• Jogalkotási aktusok
• Tagállamok
• Nem jogalkotási aktusok
• Szerződések
• Az Európai Unió másodlagos joga (összefoglaló)
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (összefoglaló).