Szociális Klímaalap

FŐBB PONTOK

Kiszolgáltatott háztartások, mikrovállalkozások és a közlekedési felhasználók

A 2003/87/EK irányelv létrehozza az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét, amely a kibocsátás csökkentését hivatott előmozdítani, többek között az épületek és a közúti közlekedés területén. A Szociális Klímaalap három célcsoportját a 2023/95/EK rendelet úgy határozza meg, mint olyan csoportokat, melyeket jelentősen érintenek az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó új kibocsátáskereskedelem költségkihatásai:

• kiszolgáltatott helyzetű háztartások, vagyis energiaszegénységben élő háztartások, beleértve az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokat is, amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
• kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások, vagyis amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel, illetve nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy alternatív fenntartható közlekedési módra – például tömegközlekedésre – áttérni;
• kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók, vagyis közlekedési szegénységben élő személyek és háztartások – többek között az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokban élő személyek és háztartások –, akiknek vagy amelyeknek nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy alternatív fenntartható közlekedési módra – például tömegközlekedésre – áttérni.

Szociális klímatervek

Minden tagállam benyújtja szociális klímatervét az Európai Bizottságnak, azt követően, hogy konzultált a helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalommal. A terveknek tartalmaznia kell a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítását szolgáló intézkedéseket és beruházásokat a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából.

Támogatható intézkedések és beruházások

A tervek magukban foglalhatják a következő intézkedések és beruházások támogatását, amelyeket a tartós hatás érdekében kell kialakítani:

• épületfelújítások, különösen a legrosszabbul teljesítő épületekben lakó, illetve ilyen épületeket használó, kiszolgáltatott helyzetű háztartások és kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások esetében, ideértve a bérlőket és a szociális bérlakásokban élőket is;
• a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz, többek között a szociális lakhatáshoz való hozzáférés;
• az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzésnek a dekarbonizációja – például a villamosításon keresztül – megfizethető és energiahatékony rendszerekhez való hozzáférés biztosításával;
• a megújulóenergia-termelésnek és -tárolásnak többek között megújulóenergia-közösségek, helyi energiaközösségek és más aktív felhasználók révén történő integrálása;
• célzott tájékoztatás, oktatás, figyelemfelhívás és tanácsadás biztosítása a költséghatékony intézkedésekkel és beruházásokkal, az épületfelújítások és az energiahatékonyság tekintetében rendelkezésre álló támogatással, valamint a fenntartható és megfizethető mobilitási és közlekedési alternatívákkal kapcsolatban;
• kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez és kerékpárokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a pénzügyi támogatást vagy adózási ösztönzőket;
• állami és magáninfrastruktúra, ideértve a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek megvásárlását, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrát, valamint a használt kibocsátásmentes járművek piacának fejlesztését;
• a megfizethető és hozzáférhető tömegközlekedés használatának ösztönzése;
• magán- és közszervezetek, melyek az igény szerinti fenntartható mobilitás, a megosztott mobilitási szolgáltatások és az aktív mobilitási lehetőségek fejlesztésében és biztosításában vállalnak szerepet.

A tagállamok a tervekben szerepeltethetik a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok tekintetében tapasztalható áremelkedés hatásának csökkentése céljából a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és közlekedési felhasználóknak nyújtott közvetlen jövedelemtámogatást. Az ilyen közvetlen támogatás:

• ideiglenes, és idővel csökken;
• a terv becsült összköltségének legfeljebb a 37,5%-át teheti ki.

Finanszírozás

Az alap legfeljebb 65 milliárd euró összeggel rendelkezik 2026. január 1-jétől 2032. december 31-ig. A tagállamoknak a tervükhöz annak becsült összköltsége legalább 25%-ával hozzá kell járulniuk.

A tagállamok átcsoportosításokat kérhetnek az alapba az (EU) 2021/1060 rendelet által létrehozott, megosztott irányítás alá tartozó kohéziós politikai programokból. A tagállamok az alapból származó forrásaik legfeljebb 15%-át átcsoportosíthatják a kohéziós politikai programokba.

Tájékoztatás

Az alapból származó támogatás címzettjeit tájékoztatni kell az említett támogatások eredetéről, többek között akkor is, ha közvetítőkön keresztül részesülnek a támogatásban. A tájékoztatáson fel kell tüntetni az uniós emblémát és „Az Európai Unió – Szociális Klímaalap támogatásával” szövegű finanszírozási nyilatkozatot.

Az átláthatóság elve

A Bizottság a tagállamok által benyújtott terveket, valamint a határozatokat egyidejűleg és egyenlő feltételekkel, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.