(1)

A 2009/125/EK irányelv előírja a Bizottság számára, hogy környezettudatos tervezési követelményeket állapítson meg az energiával kapcsolatos azon termékek tekintetében, amelyeket jelentős mennyiségben értékesítenek, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezeti hatásuk tekintetében jelentős javulási képességet mutatnak anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna.

(2)

Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat (2) előírja a tagállamok számára, hogy fejlesszék tovább a 4. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti energia- és klímaterveiket (NEKT) olyan intézkedések bevezetésével, amelyek 2030-ig a 2020-as referencia-forgatókönyvhöz képest legalább 9 %-kal csökkentik az Unió energiafogyasztását. Ebben az összefüggésben a termékek környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó szabályok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az Unió elérje energetikai és dekarbonizációs célkitűzéseit.

(3)

A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkaterv (3) az egyedi helyiségfűtő berendezéseket azon termékcsoportok közé sorolja, amelyek esetében a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó követelmények felülvizsgálata esedékes, vagy 2025 vége előtt várhatóan megtörténik.

(4)

A környezettudatos tervezésre és az energiafogyasztás címkézésére vonatkozó 2022–2024-es munkatervben foglalt intézkedések a becslések szerint 2030-ra összesen 170 TWh-t meghaladó éves végsőenergia-megtakarítást eredményezhetnek. Ez azt jelenti, hogy 2030-ig évente mintegy 24 millió tonnával csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében 2030-ig évi 11 TWh villamosenergia-megtakarítás érhető el.

(5)

A Bizottság az (EU) 2015/1188 rendeletben (4) megállapította az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket. Az említett rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelően a Bizottság felülvizsgálta a rendeletet, és elemezte az egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásait, valamint a végfelhasználók valós helyzetekben tanúsított viselkedését. A felülvizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozták és a 2009/125/EK irányelv 18. cikke alapján létrehozott konzultációs fórum elé terjesztették.

(6)

A felülvizsgálati tanulmány megállapítja, hogy az (EU) 2015/1188 rendeletben foglalt környezettudatos tervezési intézkedések jelentősen hozzájárultak az energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. További szabályozási intézkedések nélkül azonban az energiamegtakarítás tekintetében mutatkozó javulás 2030 után megáll. Az egyedi helyiségfűtő berendezésekkel kapcsolatban a felülvizsgálati tanulmány az (EU) 2015/1188 rendelet alkalmazásában fontosnak tartotta kiemelni a következő környezetvédelmi szempontokat: működés közbeni energiafogyasztás, hulladék keletkezése az életciklus végén, valamint a levegőbe és vízbe történő kibocsátások a gyártási szakaszban (a nyersanyagok kitermelése és feldolgozása miatt).

(7)

Az egyedi helyiségfűtő berendezések éves energiafogyasztása 2020-ban 200 TWh/év volt, ami az Unió teljes végsőenergia-fogyasztásának 1,7 %-át, a háztartások és a szolgáltatások végsőenergia-fogyasztásának pedig 4 %-át teszi ki. Az előrejelzések szerint az egyedi helyiségfűtő berendezések előre becsült energiafogyasztása a szabályozás nélküli forgatókönyv szerint 2030-ban évi 140 TWh-ra csökken. A meglévő környezettudatos tervezési követelmények aktualizálásával ez a tendencia felgyorsítható.

(8)

A Bizottság megvizsgálta az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának 2025-től történő csökkentésére irányuló különböző szakpolitikai alternatívák hatását. A hatásvizsgálat szerint a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos új intézkedésekkel 2030-ig az energiafogyasztást évi 23 TWh-val, az üvegházhatásúgáz-kibocsátást pedig évi 1,8 Mt CO2-egyenértékkel lehetne csökkenteni.

(9)

Következésképpen a kétértelműségek és a meglévő joghézagok megszüntetése érdekében pontosítani kell és ki kell terjeszteni az (EU) 2015/1188 rendelet hatályát azon termékekre, amelyek hőkomfortot biztosítanak, és ezért egyedi helyiségfűtő berendezésnek tekintendők. Ennek keretében pontosítani kell a mentességet élvező termékek meghatározását a félreértelmezés lehetőségének csökkentése érdekében. Ezenkívül a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által a mentesített termék műszaki dokumentációban feltüntetett rendeltetésszerű felhasználására és kialakítására vonatkozóan kiadott nyilatkozatnak összhangban kell állnia a mentesített terméktípusok leírásával és meghatározásával, és a marketing célú állításoknak, illetve a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által rendelkezésre bocsátott, a szóban forgó terméket kísérő egyéb információknak egyezniük kell a nyilatkozatban foglaltakkal.

(10)

Indokolt a rendelet hatálya alá vonni a hőmérséklet-szabályozó nélkül forgalomba hozott egyedi helyiségfűtő berendezéseket, beleértve az önszabályozó fűtőkábeleket és fűtőhálókat is. Ez energiamegtakarítást eredményezne, és ami nagyon fontos, megszüntetné azt a joghézagot, amely lehetővé teszi, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezéseket szabályozó nélkül vagy külön megvásárolható szabályozókkal hozzák forgalomba a környezettudatos tervezési követelmények alkalmazásának megkerülése érdekében.

(11)

A forgalomba hozott egyedi helyiségfűtő berendezések releváns típusainak a rendelet hatálya alá vonása érdekében a háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések alábbi kategóriáira vonatkozóan környezettudatos tervezési követelményeket kell megállapítani: nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezések; kémény felé nyitott egyedi helyiségfűtő berendezések; zárt égésterű, nyílt égésű egyedi helyiségfűtő berendezések; kettős füstgázelvezető csövű egyedi helyiségfűtő berendezések; hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések; helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések; hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések; elektromos egyedi padlófűtő berendezés; láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések; láthatóan izzó sugárzó hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések; irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezések; sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések; törölközőszárítók és égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések.

(12)

A helyhez kötött egyedi helyiségfűtő berendezések és a láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések különböző méretű és hőteljesítményű termékek széles körét ölelik fel. Ugyanazon termékkategórián belül szigorúbb környezettudatos tervezési követelményeket kell megállapítani a nagyobb hőteljesítményű és ezáltal több energiát fogyasztó termékekre.

(13)

A láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések olyan, magas hőmérsékletű fűtőelemeket tartalmaznak, amelyek kívülről is hozzáférhetőek, és ezért véletlenül érintkezhetnek gyúlékony tárgyakkal. Ezért az egyik helyről a másikra mozgatható, láthatóan izzó sugárzó hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések csak manuálisan működtethetők, és nem vonatkozhatnak rájuk olyan energiahatékonysági előírások, amelyek megkövetelik olyan automatikus vezérlőberendezések felszerelését, amelyek lehetővé teszik, hogy a termék emberi beavatkozás nélkül bekapcsoljon és aktív maradjon.

(14)

A piacon elérhető, kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények reprezentativitásának és relevanciájának javítása érdekében a legfeljebb 300 kW teljesítményű, irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre és sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre alkalmazni kell e rendelet követelményeit.

(15)

Az egyedi helyiségfűtő berendezésektől külön forgalomba hozott szabályozókra megfelelő környezettudatos tervezési követelményeket kell alkalmazni, hogy a környezettudatos tervezés energiafogyasztás-csökkentési potenciálja ne csorbuljon.

(16)

A törölközőszárítók nem csak a törölközők melegítésére vagy szárítására alkalmasak. Egyedi helyiségfűtő berendezésként is használhatók annak a helyiségnek a fűtésére, amelyben elhelyezték őket, hozzájárulva a hőkomforthoz. A gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az energiamegtakarítás növelése érdekében minden ilyen termékre környezettudatos tervezési követelményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy egyedi helyiségfűtő berendezésként hozták-e forgalomba vagy sem.

(17)

A törölközőszárítók elsődleges felhasználási módja a termék hőteljesítményétől függ. A közepes és magas hőteljesítményű törölközőszárítók hozzájárulnak a hőkomforthoz, így a törölközők melegítése vagy szárítása ezek esetében csak másodlagos funkció, míg az alacsony hőteljesítményű törölközőszárítókat többnyire a törölközők melegítésére vagy szárítására használják, és az ezek által kibocsátott hőnek csak kis mennyisége járul hozzá a hőkomforthoz. A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények szigorúságát ezért a termék hőteljesítménye alapján meghatározott elsődleges felhasználáshoz kell igazítani.

(18)

Az (EU) 2023/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) a villamos energiára vonatkozóan 1,9-es primerenergia-tényezőt (átváltási együttható) határoz meg, amely akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában, a végsőenergia-fogyasztás alapján számítják ki. Ezt a primerenergia-tényezőt kell alkalmazni az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának kiszámításakor.

(19)

Az egyedi helyiségfűtő berendezésekben jelenleg elérhető valamennyi alacsony energiaszintű üzemmód többlet energiafogyasztást eredményez. Ebben a rendeletben mind az egyedi helyiségfűtő berendezések, mind a különálló szabályozók tekintetében külön környezettudatos tervezési követelményeket kell megállapítani az alacsony energiaszintű üzemmódokra, beleértve a tétlen üzemmódot és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódot is.

(20)

Az egyedi helyiségfűtő berendezések és a különálló szabályozók alacsony energiaszintű üzemmódjaira vonatkozó szigorúbb követelményeket az (EU) 2023/826 bizottsági rendeletben (6) a kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztásra vonatkozóan meghatározott követelményekkel párhuzamosan célszerű alkalmazni.

(21)

A környezettudatos tervezési intézkedések csak uniós szinten hajthatók végre, mivel közvetlenül a szóban forgó termékre vonatkoznak, amelynek egységességét biztosítani kell annak elkerülése érdekében, hogy az eltérő nemzeti szabályok gyengítsék az adott termék belső piacát.

(22)

A Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve (7), valamint a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésére vonatkozó 2022–2024-es munkaterv egyaránt hangsúlyozza, hogy a fokozottan erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való áttérés előmozdítása érdekében lényeges szempont a környezettudatos tervezés keretrendszerének alkalmazása. E rendeletnek ezért a körforgásos gazdaságnak megfelelő követelményeket kell megállapítania, amelyek biztosítják, hogy a termékek ténylegesen javíthatók legyenek; e célból gondoskodni kell a különböző tartalék alkatrészek rendelkezésre állásáról, meg kell határozni a tartalék alkatrészek maximális szállítási idejét, valamint azt, hogy milyen javítási és karbantartási információkat kell a szakszervizek és végfelhasználók rendelkezésére bocsátani. Az egyedi helyiségfűtő berendezéseket emellett úgy kell megtervezni, hogy kialakításuk megkönnyítse az anyagok és alkatrészek visszanyerését.

(23)

Az új környezettudatos tervezési követelmények bevezetésére vonatkozó átmeneti időszaknak lehetővé kell tennie, hogy a gyártók az egyedi helyiségfűtő berendezéseket az említett követelményekhez igazítsák. Az időszak hosszának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyártókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő esetleges költséghatásokat, ugyanakkor biztosítani kell e rendelet célkitűzéseinek elérését is.

(24)

Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésre vonatkozó alapvető jellemzőit megbízható, pontos és megismételhető mérési és számítási módszerekkel kell mérni és kiszámítani, ideértve adott esetben az európai szabványügyi szervezetek által az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott eljárásoknak megfelelően a Bizottság kérésére elfogadott harmonizált szabványokat is. Harmonizált szabványok hiányában az egyedi helyiségfűtő berendezések e rendeletnek való megfelelése ellenőrzésének alátámasztására a IV. mellékletben meghatározott átmeneti módszereket kell alkalmazni. Harmonizált szabványok elfogadásakor e rendelet IV. mellékletét hatályon kívül kell helyezni.

(25)

Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságát úgy kell meghatározni, hogy a szabályozókkal leadott és visszanyert hőteljesítmény az egyedi helyiségfűtő berendezés működése során fellépő tényleges fizikai hatást tükrözze. A leadott és visszanyert hőteljesítmény meghatározásakor ezért a végső energiához hozzáadódó, és a nem a primer energiából levonódó tényezőkre kell támaszkodni.

(26)

A rendelet hatékonyságának biztosítása és a fogyasztók védelme érdekében nem szabad megengedni, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések teljesítménye vizsgálati körülmények között megváltozzon, és így a környezettudatos tervezésre vonatkozóan megadott értékeknél kedvezőbb eredmény szülessen. Nem szabad engedélyezni többek között azokat az egyedi helyiségfűtő berendezéseket, amelyek tervezésüknél fogva a vizsgálati körülmények vagy a vizsgálati ciklus felismerése révén észlelik, ha vizsgálják őket, és ennek hatására a vizsgálat során automatikusan meg tudják változtatni viselkedésüket vagy tulajdonságaikat. Ugyanez vonatkozik azokra az egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeket előre úgy állítanak be, hogy a vizsgálat során megváltoztassák viselkedésüket vagy tulajdonságaikat. Ide tartozik továbbá az egyedi helyiségfűtő berendezés vizsgálatra való előkészítés során történő manuális módosításának előírása, amely megváltoztatja annak rendeltetésszerű használat szerinti viselkedését vagy tulajdonságait. Ugyanezen okokból az egyedi helyiségfűtő berendezések szoftverfrissítései nem ronthatják a megadott jellemzőket.

(27)

Az eszközök hatékony javíthatóságának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a tartalék alkatrészek széles skálája a szakszervizek, illetve a végfelhasználók rendelkezésére álljon. Ezenkívül a tartalék alkatrészeket elfogadható áron kell elérhetővé tenni, amely nem tántorít el a javítástól. Az átláthatóság biztosítása és az elfogadható árak meghatározásának ösztönzése érdekében az e rendelet alapján biztosított tartalék alkatrészek adózás előtti indikatív árát egy ingyenesen hozzáférhető internetes oldalon kell elérhetővé tenni.

(28)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban e rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(29)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a gyártóknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információkat, amennyiben az említett információk kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

(30)

Annak érdekében, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi jellemzőkkel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, az e rendeletben megállapított jogilag kötelező követelmények mellett meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket is.

(31)

E rendeletet felül kell vizsgálni annak értékelése érdekében, hogy rendelkezései megfelelőek és hatékonyak-e céljainak elérése szempontjából. A felülvizsgálatot úgy kell időzíteni, hogy elég idő maradjon az összes rendelkezés alkalmazására, továbbá azok piacra gyakorolt hatásának érvényesülésére.

(32)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

1.

„egyedi helyiségfűtő berendezés”: egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel felszerelt berendezés, amely hálózati villamos energiát vagy gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot közvetlenül alakít át hővé, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára hőkomfortot biztosítson közvetlen hőátadással, lehetőség szerint más terek számára is bocsátva ki hőt, vagy folyadéknak való hőátadással;

2.

„háztartási egyedi helyiségfűtő berendezés”: minden egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a kereskedelmi célú helyiségfűtő berendezést;

3.

„névleges hőteljesítmény” (Pnom): az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;

4.

„kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezés”: az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés;

5.

„irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáz- vagy folyékony tüzelésű, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;

6.

„sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáz- vagy folyékony tüzelésű, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tér fűtését elsősorban az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből, illetve vonalfűtőből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyből az égéstermékek füstgázelvezető csövön keresztül távoznak;

7.

„sugárzócsöves szegmens”: a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés azon része, amely az önálló működéshez szükséges valamennyi elemet tartalmazza, és így a sugárzócsöves fűtőrendszer többi részétől függetlenül is vizsgálható;

8.

„sugárzócsöves szegmens hőteljesítménye”: más sugárzócsöves szegmensekkel együtt sugárzócsöves fűtőrendszer-konfigurációt alkotó sugárzócsöves szegmens hőteljesítménye kW-ban kifejezve;

9.

„sugárzócsöves fűtőrendszer”: több sugárzócsöves szegmenssel ellátott olyan sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az egyik sugárzócsöves szegmens égéstermékei másik sugárzócsöves szegmenst táplálhatnak, és amelyből a sugárzócsöves szegmensek égéstermékei egyetlen szellőztető ventilátor segítségével távoznak;

10.

„közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;

11.

„közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;

12.

„légfűtő eszköz”: az (EU) 2016/2281 bizottsági rendelet (9) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott légfűtő eszköz;

13.

„szaunakályha”: kizárólag száraz- vagy gőzszaunában vagy hasonló környezetben való használatra tervezett, bevizsgált, forgalomba hozott és szánt egyedi helyiségfűtő termék;

14.

„főzőkészülék”: olyan készülék vagy annak része, amely egy vagy több, villamos energiát, gázt vagy mindkettőt használó sütőteret foglal magában az élelmiszerek hagyományos vagy ventilátoros üzemmódban történő elkészítése céljából;

15.

„gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés;

16.

„folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés;

17.

„egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 1., 2., 3., 4., 5. vagy 6. táblázatában meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy másik, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott modellével;

18.

„szabályozó”: egy vagy több szabályozási funkcióval rendelkező berendezés, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja az e rendelet hatálya alá tartozó egyedi helyiségfűtő berendezés hőteljesítményét;

19.

„szabályozási funkció”: az egyedi helyiségfűtő berendezés szabályozására szolgáló, a III. melléklet 10. és 11. táblázata szerinti különböző szabályozási funkciók valamelyike;

20.

„különálló szabályozó”: az e rendelet hatálya alá tartozó egyedi helyiségfűtő berendezésekkel történő használatra szánt, de külön forgalomba hozott szabályozó berendezés;

21.

„megadott értékek”: a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által a megadott, kiszámított vagy mért műszaki paraméterekre vonatkozóan a 4. cikkel összhangban a tagállami hatóságok általi megfelelésértékelés céljából megadott értékek;

22.

„modellazonosító”: az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján egy termékmodell megkülönböztethető az ugyanazon védjegy, illetve ugyanazon gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő neve alatt forgalmazott más modellektől.

—

annak indokoltságát, hogy a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyságra és a szennyező anyag-kibocsátásra szigorúbb követelmények vonatkozzanak,

—

az ellenőrzési tűréshatárok módosításának indokoltságát,

—

az egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának meghatározására szolgáló korrekciós tényezők érvényességét,

—

a harmadik fél általi tanúsítás bevezetésének indokoltságát,

—

annak indokoltságát, hogy a kizárólag kültéri használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre, a szaunakályhákra és a szoftveres szabályozókra is kiterjedjen e rendelet hatálya,

—

további erőforrás-hatékonysági követelmények meghatározásának indokoltságát a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel összhangban, beleértve többek között, hogy több tartalék alkatrész álljon-e rendelkezésre, hogy szükséges-e a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó követelmények meghatározása, valamint, hogy a tartalék alkatrészek rendelkezésre állására vonatkozóan indokolt-e további követelményeket megállapítani,

—

annak megállapítását, hogy csökkent-e az egyedi helyiségfűtő berendezések élettartama a fejlettebb szabályozók bevezetése miatt, és hogy helyénvaló-e felülvizsgálni a szabályozókkal és alkalmazásukkal kapcsolatos követelményeket a lehető leghosszabb élettartam biztosítása érdekében,

—

további követelmények meghatározásának indokoltságát a szabályozók korszerűsíthetőségére vonatkozóan.