31.3.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/387

---

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/587 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (6) bekezdésére, 7. cikke (2) bekezdésére, 14. cikke (7) bekezdésére, 20. cikke (3) bekezdésére, 22. cikke (4) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A nagyfokú átláthatóság nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a befektetők megfelelő információval rendelkezzenek a részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tényleges és potenciális ügyletek valós szintjét illetően, függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerekben vagy rendszeres internalizálók révén, illetve ilyen rendszereken kívül valósulnak-e meg. Ennek a nagyfokú átláthatóságnak azt is biztosítania kell, hogy a különböző kereskedési helyszíneken forgalmazott egyes pénzügyi eszközökkel kapcsolatos árfeltárási folyamatot a likviditástöredezettség ne befolyásolja hátrányosan, és hogy a befektetőkre emiatt ne rójanak ki bírságot.

(2)

Ugyanakkor fontos felismerni, hogy előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességet és a kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztásokat engedélyezni kell annak elkerülése érdekében, hogy a likviditás a megbízások és ügyletek feltárására és ezzel a kockázati pozíciók közzétételére vonatkozó kötelezettség nem szándékolt következményeként gyengüljön. Ezért pontosan meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek esetén a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességet és a kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztásokat engedélyezni lehet.

(3)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a kereskedési helyszínekre és a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó, részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó átláthatósági követelményekkel foglalkoznak. Ezen egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az érdekeltek – különösen az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek – átfogó rálátással és megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek, célszerű e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(4)

Amennyiben az illetékes hatóságok mentességet adnak a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól, vagy engedélyezik a kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztásokat, minden szabályozott piacot, multilaterális kereskedési rendszert és kereskedési helyszíneken kívül kereskedő befektetési vállalkozást azonos módon és megkülönböztetéstől mentesen kell kezelniük.

(5)

Gondoskodni kell néhány szakkifejezés egyértelmű meghatározásáról. Ezek a technikai fogalommeghatározások ahhoz szükségesek, hogy a rendeletben foglalt rendelkezések Unión belüli egységes alkalmazása biztosítható legyen, így a meghatározások hozzájárulnak egy, az Unió pénzügyi piacaira vonatkozó egységes szabálykönyv létrehozásához. Ezek a fogalommeghatározások pusztán a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű eszközökre vonatkozó átláthatósági követelmények megállapításának gyakorlati célját szolgálják, és szigorúan e rendelet megértésére korlátozódnak.

(6)

A 600/2014/EU rendelet az átláthatósági rendszer körébe vonja az olyan részvényjellegű eszközöket, mint a letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok, valamint az olyan részvényeket és egyéb részvényjellegű eszközöket, amelyekkel kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek. Az átfogó és egységes átláthatósági rendszer létrehozása érdekében a kereskedési helyszínek által nyilvánosságra hozandó kereskedés előtti információk tartalmát a rendszerek sajátosságaihoz kell igazítani.

(7)

A jegyzéskérési rendszert működtető kereskedési helyszínnek legalább a kötelező érvényű vételi és eladási árfolyamokat, vagy érdemi szándékjelzéseket, és az említett árfolyamok melletti kereskedési szándék mértékét kell közzétennie legkésőbb akkor, amikor a jegyzést kérő az ügyletet a rendszer szabályai szerint képes teljesíteni. Ez annak biztosítására szolgál, hogy azok a tagok vagy résztvevők, akik először küldik el ajánlataikat a jegyzést kérőnek, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

(8)

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű eszközökre alkalmazandó átláthatósági rendszer meghatározásának célját szolgáló számítások elvégzéséhez szükséges konkrét módszertant és adatokat az (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) foglalt átláthatósági és egyéb számítások céljából a kereskedési helyszínekhez, jóváhagyott közzétételi mechanizmusokhoz (APA-k) és összesítettadat-szolgáltatókhoz (CTP-k) címzett adatkérések tartalmát és gyakoriságát érintő közös elemekkel összefüggésben kell alkalmazni.

(9)

A 600/2014/EU rendelet által létrehozott kereskedés előtti és utáni átláthatósági rendszert megfelelően hozzá kell igazítani a piachoz, és azt az egész Unióban egységes módon kell alkalmazni. Különösen a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások mérete és a szokásos piaci nagyságrend statikus meghatározása nem követi megfelelően a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket és a részvényjellegű eszközöket befolyásoló kereskedelmi szerkezetek rendszeres módosításait. Ezért meg kell határozni az elvégzendő szükséges számításokat, többek között a számítások során figyelembe veendő időszakokat és azokat az időszakokat, amelyek alatt az említett számítások eredményei alkalmazandók, a számítások módját, valamint a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének végrehajtása érdekében az érintett illetékes hatóság meghatározásával összhangban a számítások elvégzéséért felelős érintett illetékes hatóság azonosítását, amint azt a Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (3) előírja. E tekintetben – a piactorzító hatások elkerülése érdekében – a számítási időszakoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszer küszöbértékeit megfelelő időközönként aktualizálják annak érdekében, hogy azok a piaci feltételeket tükrözzék. Emellett rendelkezni kell a számítások eredményeinek központilag történő közzétételéről annak érdekében, hogy az eredmények egy helyen és felhasználóbarát módon valamennyi pénzügyi piaci résztvevő és uniós illetékes hatóság rendelkezésére álljanak. E célból az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az ESMA-t a számításaik eredményéről, és az ESMA-nak a honlapján közzé kell tennie ezeket a számításokat.

(10)

A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti, kereskedés előtti és utáni átláthatóságra vonatkozó követelmények meghatározásához szükséges számítások elvégzése érdekében ki kell dolgozni az adatkérések tartalmát és gyakoriságát, valamint azt, hogy a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek milyen formátumban és milyen határidőn belül kell válaszolniuk a 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdése szerinti adatkérésekre. A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti összegyűjtött adatok alapján végzett számítások eredményeit a piaci résztvevők ezen eredményekről való tájékoztatása, valamint a kereskedés előtti és utáni átláthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében közzé kell tenni. Emellett rendelkezni kell a számítások eredményeinek központilag történő közzétételéről annak érdekében, hogy az eredmények egy helyen és felhasználóbarát módon valamennyi pénzügyi piaci résztvevő és uniós illetékes hatóság rendelkezésére álljanak. E célból az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) a számításaik eredményéről, és az ESMA-nak ezt követően a honlapján közzé kell tennie ezeket a számításokat.

(11)

A tőzsdén kereskedett alapok esetében – a részvényekkel, letéti igazolásokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel ellentétben – a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó küszöbértékek kiszámításához az átlagos napi forgalom nem tűnik megfelelő közelítő értéknek. Az ilyen eszközök esetében a tényleges likviditás mértékét az átlagos napi forgalom nem mutatja megfelelően, mivel a tőzsdén kereskedett alapokra jellemző kibocsátási és visszaváltási mechanizmusok lehetővé tesznek további, nem megjelenített likviditási lehetőségekhez való hozzáférést. A visszaélések kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy ugyanazon alaptermékre épülő két, tőzsdén kereskedett alap esetében megegyezzen a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó küszöbérték, függetlenül attól, hogy az átlagos napi forgalmuk hasonló-e vagy sem. Ezért valamennyi tőzsdén kereskedett alapra vonatkozóan meg kell határozni egy egységes szokásos piaci nagyságrendet meghaladó küszöbértéket, amely az alapterméktől és a likviditásuktól függetlenül alkalmazandó.

(12)

A valós idejűhöz legközelebb álló tájékoztatást a technikailag lehető leggyorsabban meg kell valósítani, feltételezve az érintett személy rendszereinek ésszerű szintű hatékonyságát és költségeit. A tájékoztatást az előírt maximális időkorlátot megközelítve csak olyan kivételes esetekben szabad közzétenni, ha a rendelkezésre álló rendszerek nem teszik lehetővé a rövidebb időn belüli közzétételt.

(13)

A befektetési vállalkozásoknak egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozniuk a kereskedési helyszínen kívül teljesített ügyleteik részleteit. Ezért meg kell határozni, hogy a befektetési vállalkozások hogyan jelentsék a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok számára az ügyleteik részleteit és ezeket a rendelkezéseket az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az APA-kra vonatkozó követelményeivel együtt kell alkalmazni.

(14)

A befektetőknek a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kereskedési szándék mértékéről megbízható és aktuális információkra van szükségük. Bizonyos ügylettípusokra vonatkozó információk, például a fedezetként átadott pénzügyi eszközökre vonatkozó adatok a befektetők számára nem szolgáltatnak számottevő információt arról, hogy az adott pénzügyi eszköz tekintetében milyen a valódi kereskedési szándék mértéke. Az a követelmény, hogy a befektetési vállalkozások hozzák nyilvánosságra ezeket az ügyleteket, jelentős működési kihívást és költséget jelentene anélkül, hogy az árképzési folyamat javulna. Ezért a kereskedési helyszínen kívül teljesített ügyletek esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelmény csak részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz eladása vagy vétele esetén alkalmazandó. Fontos, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni az olyan ügyleteket, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, és amelyben a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg, mivel ezek az ügyletek nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz, és felmerülne annak a kockázata, hogy a befektetők összezavarodnak, valamint megakadályozná az ügylet legmegfelelőbb teljesítését.

(15)

A kereskedési helyszínek szabályain kívül lebonyolított ügyletek esetében – az ügyletek kétszeres közzétételének elkerülése érdekében – fontos egyértelműen meghatározni, hogy melyik befektetési vállalkozásnak kell az ügyletet nyilvánosságra hozni abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő mindkét fél az Unióban letelepedett befektetési vállalkozás. Ezért az ügyletet mindig az eladó befektetési vállalkozásnak kell nyilvánosságra hozni, kivéve, ha csak az egyik fél, a vevő vállalkozás rendszeres internalizáló.

(16)

Amennyiben egy adott pénzügyi eszközt illetően csak az egyik fél rendszeres internalizáló és ez a vállalkozás az említett eszköz tekintetében a vevő, úgy az ügylet nyilvánosságra hozatala ennek a vállalkozásnak a feladata, mivel az ügyfelei ezt elvárják a vállalkozástól, amely kedvezőbb helyzetben van ahhoz, hogy rendszeres internalizálói státusának feltüntetésével kitöltse a bejelentésre szolgáló megfelelő mezőt. Annak biztosítása érdekében, hogy egy ügylet csak egyszer kerüljön közzétételre, a rendszeres internalizálónak tájékoztatnia kell a másik felet arról, hogy az ügyletet nyilvánosságra hozza.

(17)

Fontos fenntartani a back-to-back ügyletként lebonyolított kereskedések közzétételére vonatkozó jelenlegi standardokat annak érdekében, hogy el lehessen kerülni, hogy egy ügylet több kereskedésként kerüljön nyilvánosságra, és hogy jogbiztonságot lehessen teremteni abban a tekintetben, hogy melyik befektetési vállalkozás felelős az ügylet nyilvánosságra hozataláért. Ezért két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen közvetítő fél által párosított kereskedést egy ügyletként kell nyilvánosságra hozni.

(18)

Az új átláthatósági szabályrendszer hatékony működésének biztosítása érdekében rendelkezni kell bizonyos adatok összegyűjtéséről és a likviditás szempontjából legrelevánsabb piacnak, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások méretének, a halasztott közzététel küszöbértékeinek és a szokásos piaci nagyságrendnek a mielőbbi közzétételéről.

(19)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben foglalt rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az új átláthatósági szabályrendszer hatékonyan működjön, e rendelet egyes rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(20)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(21)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)   „portfólióalapú kereskedés”: öt vagy több különböző pénzügyi eszközzel való kereskedés, amely esetében a kereskedés azonos időben és ugyanazon ügyfél által egy egységként, egy konkrét referenciaáron történik;

(2)   „pozícióátadás” vagy „pozícióátvétel”: olyan ügylet, amelyben egy befektetési vállalkozás átadja egy ügyfél ügyleteit egy másik befektetési vállalkozásnak vagy attól átveszi azt kereskedés utáni feldolgozásra;

(3)   „értékpapír-finanszírozási ügylet”: a (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (6) bekezdése fogalommeghatározása szerinti értékpapír-finanszírozási ügylet;

(4)   „rendszeres internalizáló”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti befektetési vállalkozás.

2. cikk

Az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló ügyletek

(A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése)

Egy részvényügylet nem járul hozzá az árfeltárási folyamathoz, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)	az ügyletet egy adott referenciaérték szerint, több időpont alapján számított árfolyamra való hivatkozással hajtják végre, ideértve azokat az ügyleteket, amelyeket mennyiséggel súlyozott átlagárra vagy idővel súlyozott átlagárra való hivatkozással teljesítenek;

b)	az ügylet portfólióalapú kereskedés része;

c)	az ügylet egy származtatott ügylet vagy más pénzügyi eszköz vételétől, eladásától, kibocsátásától vagy visszaváltásától függ, amelyben az ügylet valamennyi összetevőjét csak egy egységként lehet teljesíteni;

d)

az ügyletet a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társaság, vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő hajtja végre, amely a részvények tényleges tulajdonjogát egyik kollektív befektetési vállalkozásról egy másikra ruházza át, és amely ügyletben befektetési vállalkozás nem vesz részt;

e)	az ügylet pozícióátadás vagy pozícióátvétel;

f)	az ügylet célja részvények fedezetként való átruházása kétoldalú ügylet keretében vagy központi szerződő fél letéti vagy biztosítéki követelményei keretében, vagy a nemteljesítés kezelésére a központi szerződő fél által folytatott eljárás részeként;

g)	az ügylet átváltható kötvények, opciók, fedezett opciós utalványok és más hasonló származtatott termékek lehívása keretében a részvények rendelkezésre bocsátását eredményezi;

h)	az ügylet értékpapír-finanszírozási ügylet;

i)	az ügyletet egy kereskedési helyszín, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályai vagy eljárásai szerint bonyolítják annak érdekében, hogy rendezetlen ügyletek miatt kényszerbeszerzést foganatosítsanak a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerint.

II. FEJEZET

KERESKEDÉS ELŐTTI ÁTLÁTHATÓSÁG

1. szakasz

Kereskedés előtti átláthatóság a kereskedési helyszínek számára

3. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a vételi és eladási árfolyamok sávját, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék mértékét. Az információkat az I. melléklet 1. táblázatában előírtaknak megfelelően az általuk működtetett kereskedési rendszerek típusa szerint kell nyilvánosságra hozniuk.

(2)   Az első bekezdésben említett átláthatósági követelményeket – a 600/2014/EU rendelet 8. cikke értelmében – a 2. cikk (1) bekezdésének 33. pontjában meghatározott „szándék érdemi jelzése” esetén is alkalmazni kell.

4. cikk

A likviditás szempontjából legrelevánsabb piac

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában egy részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának azt a kereskedési helyszínt kell tekinteni, amely az adott pénzügyi eszköz tekintetében a legnagyobb forgalmat bonyolítja az Unióban.

(2)   A likviditás szempontjából legrelevánsabb piac (1) bekezdéssel összhangban történő meghatározása céljából az illetékes hatóságok a 17. cikk (4) bekezdésében előírt módszertan szerint minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan kiszámítják a forgalmat, amely tekintetében illetékes hatóságnak minősülnek, és minden olyan kereskedési helyszínre vonatkozóan, ahol az adott pénzügyi eszközzel kereskednek.

(3)   A (2) bekezdésben említett számítás a következő jellemzőkkel bír:

a)

minden egyes kereskedési helyszín tekintetében – az I. melléklet 4. táblázatában előírtak szerint megjelölt referenciaáras és előre letárgyalt ügyletek kivételével – tartalmazza az adott kereskedési helyszín szabályai szerint teljesített ügyleteket, valamint az olyan ügyleteket, amelyeket legalább egy olyan megbízás alapján teljesítettek, amelyre annak nagyságrendje miatt mentességet adtak, és amely esetében az ügylet nagyságrendje meghaladta a 7. cikkel összhangban meghatározott nagyságrendi küszöbértéket;

b)	a megelőző naptári évre vagy – adott esetben – a megelőző naptári év azon időszakára vonatkozik, amikor a pénzügyi eszközt a piacra bevezették, vagy azzal egy kereskedési helyszínen kereskedtek, és a kereskedését nem függesztették fel.

(4)   Egy adott pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának az (1)–(3) bekezdésben előírt eljárás szerint történő meghatározásáig a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac az a kereskedési helyszín, ahol az adott pénzügyi eszközt először bevezették, vagy ahol azzal először kereskedtek.

(5)   A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó olyan részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre, amelyeket a megelőző naptári év vége előtt négy héttel vagy azon belül vezettek be először vagy forgalmaztak először egy kereskedési helyszínen.

5. cikk

Az előre letárgyalt ügyletek egyedi sajátosságai

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

A részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal vagy más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos előre letárgyalt ügylet bizalmasan letárgyalt, ugyanakkor a kereskedési helyszín szabályai szerint bejelentett ügyletnek tekintendő, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)	az adott kereskedési helyszín két tagja vagy résztvevője az alábbi minőségek bármelyikében jár el: i. az egyik fél saját számlára kereskedik, a másik pedig egy ügyfél nevében jár el; ii. mindketten saját számlára kereskednek; iii. mindketten egy ügyfél nevében járnak el.

b)	az adott kereskedési helyszín egyik tagjai vagy résztvevője az alábbiak egyike: i. mind a vevő, mind az eladó nevében tevékenykedik; ii. ügyfélmegbízás alapján saját számlára kereskedik.

6. cikk

Előre letárgyalt ügyletek, amelyekre az aktuális piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

A részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kötött előre letárgyalt ügyletekre a pénzügyi eszközök aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)	az ügyletet egy adott referenciaérték szerint, több időpont alapján számított árfolyamra való hivatkozással hajtják végre, ideértve azokat az ügyleteket, amelyeket mennyiséggel súlyozott átlagárra vagy idővel súlyozott átlagárra való hivatkozással teljesítenek;

b)	az ügylet portfólióalapú kereskedés része;

c)	az ügylet egy származtatott ügylet vagy más pénzügyi eszköz vételétől, eladásától, kibocsátásától vagy visszaváltásától függ, amelyben az ügylet valamennyi összetevőjét egy egységként kell teljesíteni;

d)

az ügyletet a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társaság, vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő teljesítette, amely a részvények tényleges tulajdonjogát egyik kollektív befektetési vállalkozásokról egy másikra ruházza át, és amely ügyletben befektetési vállalkozás nem vesz részt;

e)	az ügylet pozícióátadás vagy pozícióátvétel;

f)	az ügylet célja pénzügyi eszközök fedezetként való átruházása kétoldalú ügylet keretében vagy központi szerződő fél letéti vagy biztosítéki követelményei keretében, vagy a nemteljesítés kezelésére a központi szerződő fél által folytatott eljárás részeként;

g)	az ügylet átváltható kötvények, opciók, fedezett opciós utalványok és más hasonló származtatott termékek lehívása keretében pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátását eredményezi;

h)	az ügylet értékpapír-finanszírozási ügylet;

i)	az ügyletet egy kereskedési helyszín, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályai vagy eljárásai szerint bonyolítják annak érdekében, hogy rendezetlen ügyletek miatt kényszerbeszerzést foganatosítsanak a 909/2014/EU rendelet szerint.

j)	bármely egyéb olyan ügylet, amely az (a)–(i) pontban leírt ügyletek egyikével egyenértékű a tekintetben, hogy olyan technikai jellemzőktől függ, amelyek a forgalmazott pénzügyi eszköz aktuális piaci értékelésétől függetlenek.

7. cikk

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

(1)   Egy részvényre, letéti igazolásra, certifikátra vagy más hasonló pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás akkor tekintendő a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásnak, ha a megbízás nagyságrendje megegyezik a II. melléklet 1. és 2. táblázatában foglalt minimális nagyságrenddel vagy meghaladja azt.

(2)   Egy tőzsdén kereskedett alapra vonatkozó megbízás akkor tekintendő a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásnak, ha a megbízás nagyságrendje 1 000 000 EUR vagy meghaladja azt.

(3)   A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás meghatározása érdekében az illetékes hatóságok a (4) bekezdésnek megfelelően kiszámítják a kereskedési helyszínen forgalmazott részvények, letéti igazolások, certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök átlagos napi forgalmát.

(4)   A (3) bekezdésben említett számítás a következő jellemzőkkel bír:

a)	az adott pénzügyi eszközzel az Unióban végrehajtott ügyletekre terjed ki, függetlenül attól, hogy a pénzügyi eszközzel kereskedési helyszínen vagy azon kívül kereskednek;

b)

a megelőző naptári év január 1-jével kezdődő és a megelőző naptári év december 31-ével végződő időszakára vagy – adott esetben – a megelőző naptári év azon részére vonatkozik, amelyben a pénzügyi eszköz a piacra be volt vezetve vagy azzal egy kereskedési helyszínen kereskedtek, és a kereskedését nem függesztették fel.

A (3) és (4) bekezdés nem alkalmazandó olyan részvényekre, letéti igazolásokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre, amelyeket a megelőző naptári év vége előtt négy héttel vagy azon belül vezettek be először vagy forgalmaztak először egy kereskedési helyszínen.

(5)   Amennyiben a megbízásban szereplő árat vagy a megbízás egyéb fontos feltételét nem módosítják, úgy a 600/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett mentesség a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás tekintetében továbbra is fennáll, ha a megbízást az ajánlati könyvbe felveszik és az – részleges teljesítést követően – nem éri el az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben meghatározott küszöbértéket.

(6)   Mielőtt egy részvénnyel, letéti igazolással, certifikáttal vagy más hasonló pénzügyi eszközzel egy uniós kereskedési helyszínen először kereskednek, az illetékes hatóság becslést készít az adott pénzügyi eszköz átlagos napi forgalmáról, figyelembe véve a szóban forgó pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit és más olyan pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit is, amely hasonló jellemzőkkel rendelkező eszköznek tekinthető, és gondoskodik az említett becslés közzétételéről.

(7)   A (6) bekezdésben említett becsült átlagos napi forgalom az adott részvény, letéti igazolás, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz piaci bevezetését vagy egy kereskedési helyszínen első alkalommal történő kereskedését megelőző hat hetes időszak alatt a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások kiszámítására alkalmazandó.

(8)   Az illetékes hatóság a kereskedés első négy hete alapján kiszámítja az átlagos napi forgalmat, és gondoskodik annak a (7) bekezdésben említett hat hetes időszak vége előtt történő közzétételéről.

(9)   A (8) bekezdésben említett becsült átlagos napi forgalom a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások kiszámítására alkalmazandó addig az időpontig, amíg a (3) bekezdés szerint kiszámított átlagos napi forgalom alkalmazandó.

(10)   E cikk alkalmazásában az átlagos napi forgalmat úgy kell kiszámítani, hogy egy adott pénzügyi eszköz 17. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint megállapított teljes forgalmát el kell osztani a figyelembe vett időszakban szereplő kereskedési napok számával. A figyelembe vett időszakban szereplő kereskedési napok száma az adott pénzügyi eszköz – 4. cikkben foglalt meghatározás szerinti –, likviditás szempontjából legrelevánsabb piacán lezajlott kereskedési napok száma.

8. cikk

A megbízáskezelési rendszerben tárolt megbízások típusa és minimális nagyságrendje

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja)

(1)   A közzétételéig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízás olyan típusú megbízás, amely:

a)	a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvben való közzétételre szánt, és a rendszer protokollja által előre meghatározott objektív feltételektől függ;

b)	a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvbe történő felvételét megelőzően nem léphet más kereskedési szándékkal kölcsönhatásba;

c)	az ajánlati könyvben történő közzététele után – az ilyen típusú megbízásokra a közzététel időpontjában alkalmazandó szabályok szerint – kölcsönhatásba lép más megbízásokkal.

(2)   A közzétételükig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízások olyan megbízások, amelyek nagyságrendje nyilvántartásukba vételükkor és bármely módosítást követően az alábbiak egyike:

a)	tartalékmegbízás esetén 10 000 EUR vagy annál nagyobb értékű megbízás;

b)	bármely egyéb megbízás esetén a rendszer üzemeltetője által, annak szabályai és protokolljai szerint előre meghatározott legkisebb értékesíthető mennyiséggel megegyező vagy azt meghaladó nagyságrend.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett tartalékmegbízás olyan limitáras megbízásnak tekintendő, amely egy, a mennyiség egy részére vonatkozó közzétett megbízásból és egy, a fennmaradó mennyiségre vonatkozó nem megjelenített megbízásból áll, ahol a nem megjelenített mennyiség kizárólag azt követően teljesíthető, hogy az – újonnan megjelenített megbízásként – bekerül az ajánlati könyvbe.

2. szakasz

Kereskedés előtti átláthatóság a rendszeres internalizálók és a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások számára

9. cikk

A kötelező érvényű jegyzések közzétételének feltételei

(A 600/2014/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése)

Bármely olyan mechanizmusnak, amelyet a rendszeres internalizáló a kötelező érvényű jegyzések közzétételére vonatkozó kötelezettségének teljesítése érdekében fogad el, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)	minden ésszerű lépést tartalmaz, amely ahhoz szükséges, hogy a közzéteendő információ megbízható legyen, hibáit folyamatosan észleljék és azokat rögtön az észleléskor kijavítsák;

b)

a mechanizmus megfelel az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkében a jóváhagyott közzétételi mechanizmusokra (APA-k) vonatkozóan előírtakkal egyenértékű technikai mechanizmusoknak, amelyek megkönnyítik az adatoknak más forrásokból származó hasonló adatokkal való összevonását.

c)	a mechanizmus az információkat megkülönböztetésmentesen hozza nyilvánosságra;

d)	a mechanizmus az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) előírtak szerint tartalmazza annak az időpontnak a közzétételét, amikor a jegyzéseket a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének megfelelően rögzítették vagy módosították.

10. cikk

Az uralkodó piaci feltételeket tükröző árak

(A 600/2014/EU rendelet 14. cikkének (3) bekezdése)

A rendszeres internalizáló által közölt áraknak tükrözniük kell az uralkodó piaci feltételeket, ha azok az árak – a közzététel időpontjában – megközelítik az adott pénzügyi eszközre vonatkozó, megegyező nagyságrendű jegyzéseket a szóban forgó pénzügyi eszköznek – a 4. cikkben foglalt meghatározás szerint – a likviditás szempontjából legrelevánsabb piacán.

11. cikk

Szokásos piaci nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 14. cikkének (2) és (4) bekezdése).

(1)   A likvid piaccal rendelkező részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök szokásos piaci nagyságrendjét az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan kötött ügyletek (2) és (3) bekezdés, valamint a II. mellékletben szereplő 3. táblázat szerint kiszámított átlagos értéke alapján kell meghatározni.

(2)   Az (1) bekezdés szerint egy adott pénzügyi eszközre alkalmazandó szokásos piaci nagyságrend meghatározása érdekében az illetékes hatóságok minden olyan, kereskedési helyszínen forgalmazott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát és más hasonló pénzügyi eszköz tekintetében kiszámítják az ügyletek átlagos értékét, amelynek likvid piaca van, és amely tekintetében illetékes hatóságnak minősülnek.

(3)   A (2) bekezdésben említett számítás a következő jellemzőkkel bír:

a)	az adott pénzügyi eszközzel az Unióban végrehajtott ügyleteket veszi figyelembe, függetlenül attól, hogy az ügyleteket kereskedési helyszínen vagy azon kívül teljesítették;

b)	a megelőző naptári évre vagy – adott esetben – a megelőző naptári év azon időszakára vonatkozik, amelyben a pénzügyi eszköz a piacra be volt vezetve vagy azzal egy kereskedési helyszínen kereskedtek, és a kereskedését nem függesztették fel.

c)	kizárja az I. melléklet 4. táblázatában meghatározott, kereskedés utáni halasztásban érintett, szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyleteket.

A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó olyan részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre, amelyeket a megelőző naptári év vége előtt négy héttel vagy azon belül vezettek be először vagy forgalmaztak először egy kereskedési helyszínen.

(4)   Mielőtt egy részvénnyel, letéti igazolással, tőzsdén kereskedett alappal, certifikáttal vagy más hasonló pénzügyi eszközzel egy uniós kereskedési helyszínen először kereskednek, az illetékes hatóság becslést készít az adott pénzügyi eszköz átlagos napi forgalmáról, figyelembe véve a szóban forgó pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit és más olyan pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit is, amely hasonló jellemzőkkel rendelkező eszköznek tekinthető, és gondoskodik az említett becslés közzétételéről.

(5)   Az ügyletek (4) bekezdésben meghatározott becsült átlagos értéke az adott részvény, letéti igazolás, certifikát, tőzsdén kereskedett alap vagy más hasonló pénzügyi eszköz első piaci bevezetését vagy egy kereskedési helyszínen első alkalommal történő kereskedését megelőző hathetes időszak alatt a szóban forgó részvény, letéti igazolás, certifikát, tőzsdén kereskedett alap vagy más hasonló pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendjeként alkalmazandó.

(6)   Az illetékes hatóság a kereskedés első négy hete alapján kiszámítja az ügyletek átlagos értékét, és gondoskodik annak az (5) bekezdésben említett hathetes időszak végét megelőzően történő közzétételéről.

(7)   Az ügyletek (6) bekezdésben szereplő átlagos értéke a közzététele után azonnal alkalmazandó, és az ügyeletek (2) és (3) bekezdés szerint kiszámított új átlagos értékének alkalmazásáig érvényben marad.

(8)   E cikk alkalmazásában az ügyletek átlagos értékét úgy kell kiszámítani, hogy egy adott pénzügyi eszköz 17. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint megállapított teljes forgalmát el kell osztani a szóban forgó eszközzel a figyelembe vett időszakban végrehajtott összes ügylet számával.

III. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKRE ÉS A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ, KERESKEDÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁG

12. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, valamint 20. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások az I. melléklet 2., 3. és 4. referenciatáblázatának alkalmazásával teszik közzé az egyes ügyletek részleteit.

(2)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést visszavonnak, a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások olyan új kereskedési jelentést hoznak nyilvánosságra, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és az I. melléklet 4. táblázatában előírt törlési jelzést.

(3)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést módosítanak, úgy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások a következő információkat hozzák nyilvánosságra:

a)	egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és az I. melléklet 4. táblázatában előírt törlési jelzést;

b)	egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét az összes szükséges javított adattal és az I. melléklet 4. táblázatában előírt módosítási jelzést;

(4)   Amennyiben egy ügylet két befektetési vállalkozás között a kereskedési helyszínek szabályain kívül – saját számlára vagy ügyfél nevében – jön létre, úgy az ügyletet csak az a befektetési vállalkozás hozza nyilvánosságra egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, amely az érintett pénzügyi eszközt értékesíti.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve amennyiben az ügyletben részt vevő befektetési vállalkozások közül csak az egyik fél rendszeres internalizáló a szóban forgó pénzügyi eszköz tekintetében és ez a fél a vevő, úgy csak ez a vállalkozás hozza nyilvánosságra az ügyletet egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, értesítve az eladót a megtett intézkedésről.

(6)   A befektetési vállalkozások minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az ügyletet egy ügyletként tegyék közzé. E célból két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen közvetítő fél által párosított kereskedés egy ügyletnek minősül.

13. cikk

A kereskedés utáni átláthatóság alkalmazása a kereskedési helyszínen kívül teljesített egyes ügylettípusokra

(A 600/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdése az alábbiakra nem alkalmazandó:

a)	Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt, adott esetben az alkalmazás alól kizárt ügyletek;

b)

az ügyletet a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társaság, vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő teljesítette, amely a részvények tényleges tulajdonjogát egyik kollektív befektetési vállalkozásokról egy másikra ruházza át, és amely ügyletben befektetési vállalkozás nem vesz részt;

c)	pozícióátadási és pozícióátvételi ügyletek;

d)	pénzügyi eszközök fedezetként való átruházása kétoldalú ügylet keretében vagy központi szerződő fél letéti vagy biztosítéki követelményei keretében, vagy a nemteljesítés kezelésére a központi szerződő fél által folytatott eljárás részeként;

14. cikk

Az ügyletek valós idejű közzététele

(A 600/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Egy adott kereskedési helyszínen kötött ügyletek esetében a kereskedés utáni információkat a következő feltételek szerint kell nyilvánosságra hozni:

a)	amennyiben az ügyletre a kereskedési helyszín napi kereskedési idejében kerül sor, – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban és mindenképpen az adott ügylet időpontjától számított egy percen belül;

b)	amennyiben az ügyletre a kereskedési helyszín napi kereskedési idején túl kerül sor, az adott kereskedési helyszín következő kereskedési napján a nyitást megelőzően.

(2)   Kereskedési helyszínen kívüli ügyletek esetében a kereskedés utáni információt a következő feltételek szerint kell nyilvánosságra hozni:

a)

amennyiben az ügyletre – a 4. cikk meghatározása szerint – az érintett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának napi kereskedési idejében vagy a befektetési vállalkozás napi kereskedési idejében kerül sor, – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban és mindenképpen az adott ügylet időpontjától számított egy percen belül;

b)

amennyiben az ügyletre az a) pontban nem ismertetett feltételek mellett kerül sor, úgy a befektetési vállalkozás napi kereskedési idejének kezdetekor azonnal vagy legkésőbb – a 4. cikk meghatározása szerint – a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac következő kereskedési napján a nyitás előtt.

(3)   A portfólióalapú kereskedéssel kapcsolatos információkat minden egyes alapügylet vonatkozásában – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban kell hozzáférhetővé tenni, tekintettel az árfolyamok egyes részvényekhez, letéti igazolásokhoz, tőzsdén kereskedett alapokhoz, certifikátokhoz és más hasonló pénzügyi eszközökhöz való hozzárendelésének szükségességére. Az egyes alapügyleteket külön kell értékelni annak megállapítása céljából, hogy a szóban forgó ügylettel kapcsolatban engedélyezhető-e a 15. cikk szerinti halasztott közzététel.

15. cikk

Az ügyletek halasztott közzététele

(A 600/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, valamint 20. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében engedélyezi az ügyletek részleteinek halasztott közzétételét, úgy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások legkésőbb a II. melléklet 4., 5. és 6. táblázatában előírt megfelelő időszak végéig minden ügyletet nyilvánosságra hoznak, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az ügylet – saját kitettség nélküli ügyletpárosítás kivételével – egy saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás és egy másik fél között jött létre;

b)	az ügylet nagyságrendje megegyezik a II. melléklet 4., 5. vagy 6. táblázatában meghatározott megfelelő minimálisan szükséges nagyságrenddel vagy meghaladja azt.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából a megfelelő minimálisan szükséges nagyságrendet a 7. cikkben foglaltak szerint kiszámított átlagos napi forgalommal összhangban kell meghatározni.

(3)   Olyan ügyletek esetében, amelyekre a II. melléklet 4., 5. és 6. táblázatában előírtak szerint a kereskedési nap végéig engedélyezték a halasztott közzétételt, a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az említett ügyletek részleteit az alábbiak szerint hozzák nyilvánosságra:

a)	a valós időhöz legközelebb eső időpontban a kereskedési nap végét követően, ami magában foglalja adott esetben a záró aukciót olyan ügyletek esetében, amelyeket a kereskedési nap vége előtt több mint két órával kötöttek;

b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó ügyletek esetében a következő kereskedési napon helyi idő szerint legkésőbb délben.

Kereskedési helyszínen kívül kötött ügyletek esetében a kereskedési napokra és a záró aukciókra való hivatkozás alatt a 4. cikkben foglalt meghatározás szerinti, likviditás szempontjából legrelevánsabb piac kereskedési napját és záró aukcióját kell érteni.

(4)   Amennyiben egy ügylet két befektetési vállalkozás között a kereskedési helyszínek szabályain kívül jön létre, úgy a halasztott közzétételről az az illetékes hatóság dönthet, amelyik az ügyletnek a – 12. cikk (5) és (6) bekezdése szerint egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül történő – nyilvánosságra hozataláért felelős befektetési vállalkozás illetékes hatósága.

16. cikk

Kereskedési napra vagy napi kereskedési időre való hivatkozás

(1)   A kereskedési napra való hivatkozás egy kereskedési helyszín esetében bármely olyan napra vonatkozik, amelyen az érintett kereskedési helyszín nyitva tart.

(2)   Egy kereskedési helyszín vagy befektetési vállalkozás szokásos kereskedési idejére való hivatkozás alatt a kereskedési helyszín vagy a befektetési vállalkozás által előre meghatározott, kereskedési időként közzétett időszakát kell érteni.

(3)   Egy kereskedési helyszín kereskedési napjának kezdetére történő hivatkozás a kereskedési helyszín szokásos kereskedési idejének kezdetét jelenti.

(4)   Egy kereskedési helyszín kereskedési napjának végére történő hivatkozás a kereskedési helyszín szokásos kereskedési idejének végét jelenti.

IV. FEJEZET

A KERESKEDÉS ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁGI SZÁMÍTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az átláthatósági számítások alkalmazásának módszertana, valamint közzétételének és alkalmazásának időpontja

(A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdete után 14 hónappal és azt követően minden év március 1-jéig minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely tekintetében illetékes hatóságnak minősülnek, összegyűjtik az adatokat, elvégzik a számításokat és gondoskodnak az alábbi információk közzétételéről:

a)	az a kereskedési helyszín, amely a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerint a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac;

b)	az átlagos napi forgalom a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások méretének – a 7. cikk (3) bekezdésében előírtak szerinti – megállapítása céljából;

c)	az ügyletek átlagos értéke a szokásos piaci nagyságrend – 11. cikk (2) bekezdésében előírtak szerinti – meghatározása céljából;

(2)   Az illetékes hatóságok, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az (1) bekezdés szerint közzétett információkat a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára az információ közzétételi évének április 1. napjától számított 12 hónapig használhatják.

Amennyiben az első albekezdésben említett információkat a hivatkozott 12 hónapos időszak alatt a (3) bekezdés szerint új információkkal helyettesítik, úgy az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, ideértve a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozásokat is, a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára felhasználják ezeket az új információkat.

(3)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozandó információkat a 600/2014/EU rendelet végrehajtása érdekében rendszeresen frissítsék és ezek a frissítések a részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal vagy más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi olyan változást tartalmazzák, amelyek jelentősen befolyásolják a korábbi számításokat és a nyilvánosságra hozott információkat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett számítások céljára egy pénzügyi eszköz forgalmát úgy kell kiszámítani, hogy – egy meghatározott időszak alatt kötött minden egyes ügylet tekintetében – összegezni kell a szóban forgó pénzügyi eszközre vonatkozóan a vevők és az eladók között létrejött ügyletekben szereplő egységek számának és az ügyletben szereplő egységárnak a szorzatait.

(5)   A kereskedési helyszínek a kereskedési nap végét követően, de még a nap végét megelőzően elküldik az illetékes hatóságoknak a III. melléklet 1. és 2. táblázatában előírt adatokat minden alkalommal, ha egy pénzügyi eszközt a piacra bevezetnek vagy azzal az adott helyszínen először kereskednek, illetve ha a korábban benyújtott adatok megváltoztak.

18. cikk

Az illetékes hatóságokra való hivatkozás

(A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése)

Egy adott pénzügyi eszköz tekintetében a számítások elvégzéséért és a 4., 7., 11. és 17. cikkben foglalt információk közzétételének biztosításáért felelős illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében említett és az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkében meghatározott, az adott pénzügyi eszközök likviditása szempontjából legrelevánsabb piac illetékes hatósága.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok összegyűjtik az adatokat, elvégzik a számításokat és gondoskodnak arról, hogy azok az elkészültük után az alábbi határidőn belül haladéktalanul nyilvánosságra kerüljenek:

a)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően több mint tíz héttel kereskednek először, úgy az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően legkésőbb négy héttel közzéteszik a számítások eredményeit;

b)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tíz héttel kezdődő és a rendelet alkalmazásának időpontját megelőző nappal végződő időszakon belül kereskednek először, úgy az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdő napján közzéteszik a számítások eredményeit;

(2)   A (1) bekezdésben említett számításokat a következőképpen kell elvégezni:

a)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően több mint tizenhat héttel kereskednek először, úgy a számításokat a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző 52 héttől kezdődően egy 40 hetes referenciaidőszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

b)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tizenhat héttel kezdődő és a rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tíz héttel végződő időszakon belül kereskednek először, úgy a számításokat a szóban forgó pénzügyi eszközzel való kereskedési időszak első négy hetére vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

c)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tíz héttel kezdődő és a rendelet alkalmazásának időpontját megelőző nappal végződő időszakon belül kereskednek először, úgy a számításokat a szóban forgó pénzügyi eszköz vagy más, ahhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezőnek tekinthető pénzügyi eszközök kereskedelmének előzményei alapján kell elvégezni.

(3)   Az illetékes hatóságok, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az (1) bekezdés szerint közzétett információkat a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára a rendelet alkalmazásának időpontjától kezdődően 15 hónapig használhatják.

(4)   Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben említett időszak alatt a (2) bekezdés b) és c) pontjában hivatkozott pénzügyi eszközt illetően gondoskodnak a következőkről:

a)	az (1) bekezdés szerint közzétett információk a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára megfelelnek;

b)	az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információkat szükség szerint egy hosszabb kereskedési időszak és átfogóbb kereskedési előzmények alapján frissítik.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

A 19. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  A Bizottság 2016. június 13-i (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a volumenkorlátozási mechanizmusra, továbbá az átláthatósági és egyéb számítások céljából történő információszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 174. oldalát).

(3)  A Bizottság 2016. június 2-i (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2016. június 7-i (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).

(10)  A Bizottság 2016. július 28-i (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).

---

---

---

---