EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.1.10.

COM(2024) 1 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az ifjúság európai évéről (2022)

{SWD(2024) 1 final}

1.BEVEZETÉS

2024-ben az európai fiatalok nemzedéke számít a valaha volt legiskolázottabb, számítástechnikában legjártasabb, legmobilisabb és leginkább összekapcsolt generációnak. A fiatal uniós polgárok általában meglehetősen magas szintű szubjektív jóllétről számolnak be 1 . Tevékenyek a társadalmakban, amelyekben élnek 2 , és ők az a korosztály, amely a legelégedettebb a demokrácia működésével az EU-ban 3 . Ezt a nemzedéket a 2008-as globális pénzügyi válság, a Covid19-világjárvány, valamint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború határozta meg. A volatilitás, a bizonytalanság és a korábban nem tapasztalt változások az Európai Unióban élő 73 millió fiatal számára megszokottá váltak 4 , miközben mindezek a tényezők kihatnak életlehetőségeikre és mentális egészségükre. A számos válság ellenére a mai fiatalok magas szintű rezilienciát alakítottak ki. 

Ez a környezet formálta a mai fiatalok nézeteit, szükségleteit és magatartását.

Bár a fiatalok heterogének, eltérő és néha egymásnak ellentmondó elképzeléseket fogalmaznak meg, egy dolog egyértelmű: egyedülálló generációs perspektívát kínálnak. E sokféle ifjúsági szempont bevonása a jelenre és a jövőre vonatkozó döntéshozatali folyamatba nemcsak méltányos, de szükséges is.

A ma előttünk álló kihívások nagyságrendje mindenki elkötelezettségét igényli. A demokrácia fenntartásához, a béke biztosításához, az európai értékek melletti határozott kiálláshoz, valamint a zöld és digitális átállás előnyeinek maximális kiaknázásához valamennyi polgár, különösen a fiatalok kreativitására, energiájára és sokszínű tehetségére van szükségünk.

Ezért az Európai Unió helyzetéről szóló, 2021. szeptember 15-i beszédében 5 Ursula von der Leyen elnök azt javasolta, hogy a 2022-es évet nyilvánítsák az ifjúság európai évének, megemlékezve a fiatalok Covid19-világjárvány során tanúsított rezilienciájáról, és tegyék lehetővé számukra Európa jövőjének alakítását a világjárvány utáni világban. Az Európai Parlament és a Tanács, valamint a kulcsfontosságú érdekelt szervezetek – például az Európai Ifjúsági Fórum is – megerősítették az uniós prioritások és szakpolitikák erős ifjúsági dimenziójának támogatását.

„Adj hangot a véleményednek” – ez volt ifjúság európai évének szlogenje, amely év célja az volt, hogy pozitív kilátásokat biztosítson a fiataloknak, a Lisszaboni Szerződéssel összhangban fokozza részvételüket a demokratikus életben, és nagyobb szerepet adjon nekik az uniós politikai döntéshozatalban.

A közelgő, 2024 júniusában tartandó európai választások miatt még fontosabb, hogy a fiatalokat bevonják a demokratikus folyamatba. A következő Európai Parlament a fiatalokat foglalkoztató területeken – egészség és jóllét, környezetvédelem és éghajlat, oktatás és képzés, nemzetközi együttműködés és európai értékek, foglalkoztatás és befogadás – meghatározó szerepet fog játszani. Ezért alapvető fontosságú, hogy a fiatal polgárok megragadják az alkalmat arra, hogy Európa melletti kiállásukat kifejezésre juttassák, és biztosítsák, hogy az EU közvetlenül választott közgyűlésében képviseltessék magukat.

Az Európai Bizottság elkötelezett aziránt, hogy a továbbiakban is teljesítse a fiatalok elvárásait annak érdekében, hogy jobb jövőt biztosítson számukra. Ezt a kötelezettségvállalást az ifjúsági szempontú ellenőrzés bevezetésével fogja megszilárdítani annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikák ifjúságra gyakorolt hatásait szisztematikusan figyelembe vegyék a szakpolitikák kialakításakor, a minőségi jogalkotási keretben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása révén. Célja annak biztosítása, hogy a fiatalok igényeit és véleményét minden szakpolitikai területen figyelembe vegyék.

Az ifjúság európai évéről (2022) szóló, 2021. december 22-i (EU) 2021/2316 európai parlamenti és tanácsi határozat 6 7. cikke értelmében ez a közlemény felvázolja az év legfontosabb eredményeit és a kiemelt intézkedéseket, amelyek megőrzik az ifjúság európai évének örökségét. A Bizottság ezeket az intézkedéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. cikkének e) pontjával összhangban javasolja, amennyiben az ifjúság területén az EU-nak felhatalmazása van arra, hogy a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedéseket hajtson végre. Az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza az év végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló teljes jelentést.

Ez a közlemény és bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiáról szóló, közelgő bizottsági értékelő jelentés 7 (2024-ben várható) segíteni fog az uniós ifjúságpolitika jövőjének alakításában, és megerősíti a fiatalok hozzájárulását az uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz 8 .

2.AZ IFJÚSÁG EURÓPAI ÉVE – FŐBB EREDMÉNYEK 9

Az év sikere az uniós intézmények, a tagállamok, az ifjúsági érdekelt felek és a fiatalok részvételével zajló, több érdekelt felet tömörítő és többszintű közös alkotási erőfeszítések eredménye volt. Az ifjúság európai évéről szóló határozat 10 kérésének megfelelően és az optimális koordináció biztosítása érdekében a Bizottság 29 nemzeti koordinátorból álló csoportot hozott létre, akiket az uniós tagállamok 11 , az Erasmus+ társult országok 6 nemzeti kapcsolattartó pontja és több mint 120 európai szintű ifjúsági érdekelt fél nevezett ki.

Az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága aktívan részt vett a csoport munkájában. Az év előkészítésében és végrehajtásában részt vevő különböző szereplők széles körű mozgósítása új partnerségeket eredményezett minden szinten, ami az elkövetkező években pozitív hatással lesz az ifjúsági együttműködésre.

Az európai év minden szinten sikeresen elindította a nagyszabású mozgósítást és szerepvállalást. Több mint 2 700 érdekelt fél 12 regisztrált az Európai Ifjúsági Portál térképén EU-szerte és azon kívül, hozzájárulva az európai év négy célkitűzéséhez 13 .

Az év részét képező tevékenységek a fiataloknak szóltak, és velük együtt és általuk hajtották végre őket. A nemzeti koordinátorok és a nem uniós nemzeti kapcsolattartó pontok mintegy 92 %-a együttműködött a fiatalokból álló nemzeti ifjúsági tanácsokkal. A nemzeti szinten létrehozott 18 irányítócsoportban/hálózatban 16 nemzeti ifjúsági tanács és 12 egyéb ifjúsági szervezet vett részt.

Az európai év közelebb hozta az európai, nemzeti, regionális és helyi intézményeket a fiatalokhoz. Az európai évnek köszönhetően több európai fiatal tapasztalta meg első kézből, hogyan teremt hozzáadott értéket az EU az életükhöz, miként támogatja személyes fejlődésüket, és milyen kulcsfontosságú erőforrásokkal és készségekkel vértezi fel őket ahhoz, hogy aktív polgárokká, valamint a szolidaritás és a pozitív változások előmozdítóivá váljanak. Az év során a tevékenységek mintegy 83 %-ára személyes formában került sor. Ez a személyes találkozásokra irányuló erőfeszítés fontos szerepet játszott a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – számos lehetőségről való tájékoztatásában.

A fiatalok legnagyobb elvárása az európai év kapcsán az volt, hogy a társadalom és a döntéshozók jobban meghallgassák az igényeiket, és azok alapján cselekedjenek 14 . Az európai év keretében a fiatalok álltak a politikai napirend középpontjában, és rengeteg lehetőségük nyílt arra, hogy hangot adjanak elképzeléseiknek és ötleteiknek a számukra fontos kérdésekkel kapcsolatban. Az ifjúsági ágazat érdekelt feleinek közel 90 %-a és a visszajelzést adó fiatalok 66 %-a megerősítette, hogy az európai év biztosította számukra a lehetőséget, hogy hallassák hangjukat.

Az ifjúság európai évének egyik fő célkitűzése volt az ifjúsági perspektíva uniós szakpolitikai területeken 15  való általános érvényesítése, amelyet a Bizottságon belüli széles körű, szervezeti egységeken átívelő mobilizáció révén valósítottak meg. Több mint 30 szervezeti egység járult hozzá ehhez, több mint 130, fiataloknak szóló szakpolitikai kezdeményezéssel, amelyek közül sokat velük együttműködésben dolgoztak ki. Becslések szerint 140 millió EUR-t különítettek el az európai év célkitűzéseinek megvalósítására irányuló releváns uniós programokra és eszközökre, többek között kampányok, rendezvények és pályázati felhívások révén. Nemzeti szinten a nemzeti koordinátorok és a nemzeti kapcsolattartó pontok 81 %-a számolt be arról, hogy együttműködött az ifjúságpolitikáért nem felelős minisztériumokkal vagy állami szervekkel. 69 %-uk pedig irányítócsoportokat/hálózatokat hozott létre az európai évre (ebből 61 %-ot a nem ifjúsággal foglalkozó minisztériumok/állami szervek alkottak).

Az európai év fő célkitűzéseit, azaz a fiatalok nagyobb mértékű részvételét és az ifjúsági szempontoknak a szakpolitikai spektrumba való beépítését egyértelműen sikerült elérni, és azokat fenn kell tartani. Az ifjúság európai éve az európai együttműködés sikertörténete volt, és örökségének fenn kell maradnia.

3.A TOVÁBBI LÉPÉSEK

Az európai év örökségeként és a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával összhangban a Bizottság két kulcsfontosságú területen fog lépéseket tenni:

·a fiatalok nagyobb beleszólása az uniós szakpolitikai döntéshozatalba, valamint

·az ifjúság aggályainak kezelése a különböző szakpolitikai területeken.

Ezek az erőfeszítések a Bizottság minőségi jogalkotási keretére fognak épülni, amely egyértelmű struktúrát kínál az érdekelt felekkel folytatott konzultációhoz és a hatások értékeléséhez. A Bizottság megerősített belső kapacitást fog biztosítani a fiatalokkal való együttműködéshez, és a politikai döntéshozatali ciklus során szoros és folyamatos párbeszédet fog kialakítani az érdekelt felekkel.

A Bizottság gondolatainak alapjául az uniós szakpolitikák ifjúsági dimenziójának elmélyítését célzó erőfeszítések előmozdítására irányuló számos javaslat szolgált 16 . Az Európai Ifjúsági Fórum javaslatokat fogalmazott meg egy ifjúsági szempontú uniós ellenőrzésre vonatkozóan 17 . Az Európai Parlament az európai év örökségéről szóló állásfoglalásában 18 felszólította a Bizottságot, hogy vezessen be ifjúsági szempontú uniós ellenőrzést annak biztosítására, hogy a fiatalok elkötelezettek legyenek az uniós szakpolitikák előkészítése iránt és részt vegyenek abban. Az ifjúsági szempontok általános érvényesítéséről szóló következtetéseiben 19 a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy használja fel a minőségi jogalkotásra vonatkozó keretét annak érdekében, hogy figyelembe vegye az új szakpolitikák fiatalokra gyakorolt hatását. 

3.1.A FIATALOK UNIÓS POLITIKAI DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ NAGYOBB BELESZÓLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

Minden uniós fellépésnek a nemzedékek közötti szolidaritáson kell alapulnia. A Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy fenntartja a nemzedékek közötti igazságosságot az arra irányuló döntései során, hogy „a világot jobb hellyé tegye a következő generáció számára” 20 . Emellett számos uniós szakpolitikai kezdeményezés és döntés közvetlen hatással van a fiatalok jelenlegi generációjának életére, amint azt az európai ifjúsági célok 21 is mutatják, amelyek az EU ifjúsági stratégiájának szerves részét képezik. Ezért az uniós ifjúságpolitikai együttműködés egyik prioritása az ifjúsági dimenziónak az összes releváns szakpolitikai területen való figyelembevétele.

Az ifjúsági perspektíva szakpolitikai területekbe való integrálása érdekében a Bizottság a minőségi jogalkotás és a konzultációs eszközök teljes körű kihasználásával biztosítani fogja az ifjúsági szempontú ellenőrzést. Az ilyen fajta ellenőrzés nem előzmények nélküli, mivel a Bizottság már rendelkezik a minőségi jogalkotásra 22 vonatkozó releváns eszközökkel, amelyeket a 2019–2027-es uniós ifjúsági stratégia keretében számos ifjúságspecifikus eszközzel 23 fog kiegészíteni.

3.1.1.IFJÚSÁGI SZEMPONTÚ ELLENŐRZÉS: A MINŐSÉGI JOGALKOTÁS ÉS A KONZULTÁCIÓS ESZKÖZÖK TELJES KÖRŰ KIAKNÁZÁSA

A Bizottság biztosítani fogja, hogy a meglévő minőségi jogalkotási eszközökben rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák. A minőségi jogalkotási eszköztár kulcsfontosságú kérdéseket határoz meg a fiatalokra gyakorolt hatások jelentőségének megállapításához:

·Az oktatásra és képzésre, a kultúrára és az ifjúságra vonatkozó 31. eszköz iránymutatást, referenciákat és hátteret nyújt a fiatalokra gyakorolt hatások értékeléséhez (demokratikus élet, polgári szerepvállalás, oktatás és tanulás, munkaerőpiac, egészség és jóllét, befogadás és a szegénység elleni küzdelem).

·Az alapvető jogokra, többek között az egyenlőség előmozdítására vonatkozó 29. eszköz kifejezetten hivatkozik az életkor dimenziójára és a gyermekek jogaira a hatások értékelése, valamint a lehetséges negatív hatások enyhítése során, amennyiben a semlegesnek tűnő szakpolitikai döntések eltérő hatást gyakorolhatnak bizonyos csoportokra, még akkor is, ha az ilyen hatás nem volt szándékolt és nem is volt tervbe véve.

·A stratégiai előrejelzésre vonatkozó 20. eszköz támogatja annak értékelését, hogy a kapcsolódó megatrendek – például a demográfiai változások, a korlátozott nyersanyagokhoz való hozzáférés, a technológiai és társadalmi-gazdasági valóság gyors átalakulása – hogyan érinthetik a fiatalokat.

A minőségi jogalkotási eszközök teljes körű végrehajtása ifjúsági szempontú ellenőrzést fog eredményezni. Az ifjúsági perspektíva négy kulcsfontosságú szakaszban fog beágyazódni a politikai döntéshozatalba:

1.A fiatalok relevanciájának értékelése – A Bizottság – ifjúsági kapcsolattartóinak (lásd részletesen alább) támogatásával és szükség esetén az ifjúsági hálózat bevonásával – értékeli, hogy a Bizottság munkaprogramjának I. mellékletében meghatározott kiemelt kezdeményezésekben szereplő tervezett kezdeményezések nagy jelentőséggel bírnak-e a fiatalok számára. E kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezések azonosítására következetes eljárást fognak alkalmazni.

2.Ifjúsági konzultációk – amennyiben egy kezdeményezést a fiatalok számára különösen relevánsnak minősítenek, a Bizottság mérlegelni fogja a célzott ifjúsági konzultációt (célzott felmérések, illetve a fiatalokkal, reprezentatív ifjúsági szervezetekkel vagy az ifjúsági érdekelt felek platformjával folytatott megbeszélések). Emellett ilyen esetekben a nyilvános konzultációk során a fiatalokat megcélzó kötelező kérdések is helyet kapnak majd, lehetővé téve a válaszadók korcsoportjának azonosítását. Ez hozzá fog járulni a fiatalok hozzájárulásainak további ösztönzéséhez, és meg fogja jeleníteni őket a hatásvizsgálatokban. Az új nemzeti/regionális ifjúsági koordinátorokat (lásd részletesen alább) mozgósítani lehetne a nemzeti szintű konzultációk megkönnyítése érdekében.

3.Hatásvizsgálat – a Bizottság ifjúsági kapcsolattartók támogatásával elvégzi a hatásvizsgálatot, felhasználva a minőségi jogalkotás valamennyi, a fiatalok számára különösen relevánsnak ítélt eszközét, és gondoskodik arról, hogy a fiatalokra gyakorolt hatásokat megfelelően elemezzék, amennyiben azokat relevánsnak találják.

4.Ellenőrzés – a Szabályozói Ellenőrzési Testület ellenőrzi, hogy az összes hatást megfelelően elemezték-e, beleértve a fiatalokra gyakorolt hatásokat és a konzultációkat is, amennyiben azokat a kezdeményezés szempontjából különösen relevánsnak minősítették.

Annak érdekében, hogy megtartsa az ifjúsági szempontok általános érvényesítésének politikai lendületét az új kezdeményezésekben, valamint tapasztalatot és ismereteket építsen ki az uniós, nemzeti és regionális szintű döntéshozatalban, a Bizottság az ifjúsági szempontok általános érvényesítésével foglalkozó kerekasztal-megbeszélést fog indítani az érintett érdekelt felek, különösen az ifjúsági szervezetek, a tagállamok és más uniós intézmények között. Kerekasztal-megbeszélésekre kerül sor a Bizottság munkaprogramjának közzétételével összefüggésben, és a megbeszélések biztosítják a Bizottság ifjúsági szempontú ellenőrzéséből és az ifjúsági aspektusoknak az EU ifjúsági stratégiájában való általános érvényesítéséből levont tanulságok nyomon követését.

Az ifjúsági szempontok politikai döntéshozatalban való általános érvényesítésének elmélyítése érdekében a Bizottság továbbá:

·párbeszédet folytat az érintett ifjúsági partnerekkel és érdekelt felekkel, és bevonja őket a vonatkozó szakpolitikai javaslatok kidolgozásába. E célból a Bizottság továbbra is arra fogja ösztönözni a fiatalokat, hogy aktívan vegyenek részt és hallassák hangjukat a nyilvános és célzott konzultációkban, valamint a politikai döntéshozókkal és a polgári vitacsoportokkal folytatott párbeszédekben,

·folytatja a biztosokkal folytatott sikeres szakpolitikai párbeszédeket, amelyek az év egyik kiemelt kezdeményezését alkották. Az európai és Európán kívüli fiataloknak rendszeres lehetőségük lesz arra, hogy a Bizottság munkaprogramjára összpontosító kulcsfontosságú témákról és kezdeményezésekről eszmecserét folytassanak a biztosokkal,

·tovább erősíti a fiatalokkal való együttműködésre irányuló belső kapacitását. Az év tapasztalataira építve a Bizottság folytatja a Bizottság belső ifjúsági hálózatát, ahol az ifjúsági kapcsolattartók lennének az elsődleges kapcsolattartók a saját szakpolitikai területükön belül az ifjúsági kérdésekben, és segítenének megerősíteni az ágazatközi együttműködést és az ifjúsági szempontok általános érvényesítését. Ez az uniós ifjúsági koordinátor által irányított hálózat információt cserél azokról az előkészítés alatt álló szakpolitikákról, amelyek potenciálisan hatással lehetnek a fiatalokra, és kapcsolatot tart az ifjúsági érdekelt felek platformjával,

·az Európa jövőjéről szóló konferencia – amely a páneurópai demokrácia példa nélküli gyakorlata – nyomon követéseként a Bizottság úgy határozott, hogy a fiataloknak nagyobb beleszólást biztosít az uniós szakpolitikai döntéshozatalba azáltal, hogy rendszeresen összehívja a véletlenszerűen kiválasztott polgári paneleket, amelyek egyharmada fiatal, hogy tanácskozzanak bizonyos kulcsfontosságú szakpolitikai kezdeményezésekről 24 . A konferencia lezárása óta három panelt szerveztek az élelmiszer-pazarlásról, a virtuális világokról és a tanulási célú mobilitásról. Az erős ifjúsági dimenziót fenn kell tartani a jövőben megrendezésre kerülő polgári panelek esetében.

3.1.2.A PÁRBESZÉD ÉS AZ ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEINEK MOZGÓSÍTÁSA A 2019–2027-ES UNIÓS IFJÚSÁGI STRATÉGIA KERETÉBEN

A fiatalok érdemi részvétele 25 minden jól működő demokrácia sarokköve, amely hozzájárul a befogadóbb és összetartóbb társadalomhoz, és ebben az értelemben különösen fontos a 2024-es európai választások szempontjából is. A demokráciavédelmi csomag részeként az európai és nemzeti választásokra és népszavazásokra vonatkozó magas szintű demokratikus normák előmozdításáról szóló ajánlás támogatja a különböző csoportok széles körű részvételét, beleértve a fiatalok választásokon való részvételét is 26 . A csomag tartalmazza továbbá a polgárok és a civil társadalmi szervezetek közpolitikai döntéshozatali folyamatokban való hatékony részvételének elősegítéséről szóló ajánlást is 27 , amely többek között a gyermekek és a fiatalok érdemi, inkluzív és biztonságos, megkülönböztetés nélküli bevonását szorgalmazza. Az ajánlásokkal összhangban a tagállamoknak konkrét erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten – így a vidéki és távoli területeken is – megerősítsék a gyermekeknek és fiataloknak a politikai és demokratikus életben való részvételét.

A társadalomban és a demokráciában való aktív részvétel a fiatalok kulcsfontosságú készségeinek, kilátásainak, az összetartozás érzésének és a pozitív kilátások javításának eszköze. Az ifjúságról és a demokráciáról szóló 2022. évi Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy növekszik a fiatalok szerepvállalása, mivel a fiatal válaszadók 58 %-a nyilatkozott úgy, hogy aktív szerepet tölt be azokban a társadalmakban, amelyekben él 28 .

Az európai év határozott erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a fiatalok több és jobb lehetőséget kapjanak arra, hogy aktív polgárként fejlődjenek, és részt vegyenek a demokratikus életben és döntéshozatalban. Az Európai Ifjúsági Portál tevékenységi térképén ezért a fiatalok részvétele jelent meg az év első számú témájaként (43 %) 29 . A „Több lehetőség annak érdekében, hogy a fiatalok hangja minden szinten hallható legyen” szintén elsődleges nyomonkövetési intézkedés volt, amelyet a fiatalok 61 %-a, az érdekelt felek 72 %-a, valamint a nemzeti koordinátorok és nemzeti kapcsolattartó pontok 73 %-a részesített előnyben a felmérésekben. A fiatalok részvételének a fiatalok szempontjából releváns valamennyi szakpolitikai területen meg kell valósulnia. Ezért kulcsfontosságú az uniós ifjúsági stratégia eszközeinek megerősítése. Annak érdekében, hogy fenntartsa és továbbfejlessze az európai év lendületét a párbeszéd és az általános érvényesítés terén, a Bizottság: 

·megerősíti az uniós ifjúsági párbeszédet, amely a fiatalok részvételének fő eszköze Európában, növelve láthatóságát és hatókörét, bevonva több és különféle ifjúsági szervezeteket, és minden szinten javítva a párbeszéd eredményeinek terjesztését, elterjedését és nyomon követését, valamint fokozva a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonására irányuló erőfeszítéseket. Az uniós ifjúsági párbeszéd a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszéd, amelyben szakpolitikai döntéshozók és döntéshozók, szakértők, kutatók és más érintett civil társadalmi szervek vesznek részt. Az ifjúsági konzultációk során az alulról szerveződő szint elérése érdekében ezt a párbeszédet jobban össze lehetne kapcsolni a Bizottság jövőbeli kulcsfontosságú kezdeményezéseivel. E célból a Bizottság szorosabban össze fogja hangolni a párbeszéd fókuszát a Bizottság munkaprogramjával. A bővítési folyamat támogatása érdekében a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne szorosabban együttműködni a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó fiatalokkal,

·az ifjúsági szervezetek, ifjúságkutatók, tagállami képviselők és más uniós intézmények részvételével elősegíti a jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos eszmecseréket és ifjúsági konzultációkat az ifjúságügyi érdekelt felek platformjának új csoportjával, az európai év érdekelt feleinek csoportjára építve. A platform munkája szorosan nyomon fogja követni a soron következő uniós kezdeményezéseket,

·továbbfejleszti az Európai Ifjúsági Portált, amely egyablakos ügyintézési pontként fog szolgálni a fiatalok számára a tájékoztatás, a figyelemfelkeltés és a fiatalokkal való kommunikáció támogatására irányuló uniós lehetőségek számára. A tájékoztatás és a tudatosság előfeltételei a fiatalok érdemi részvételének, és erősítik az európai összetartozás érzését és a fiatalok kilátásait is,

·megvizsgálja a jövőbeli Erasmus+ program keretében nyújtott mikrotámogatások megvalósíthatóságát. Ezeket az alacsony küszöbű és alacsony értékű támogatásokat néhány nemzeti koordinátor sikeresen tesztelte az európai év során. Könnyű hozzáférést biztosítanak a finanszírozáshoz a fiatalok számára, hogy közös projekteken dolgozzanak, fejlesszék készségeiket, cselekvési képességeiket és bizalmukat, és hogy pozitív változást érjenek el közösségeikben. Emellett a mikrotámogatások hatékony mechanizmust jelentenek a fiatalok tudatosságának és érdeklődésének felkeltésére a fiatalok uniós lehetőségei iránt,

·közelebb hozza az EU-t a fiatalokhoz, és felhívja a figyelmet az uniós lehetőségekre a 2024. április 12–19-i Európai Ifjúsági Héten, a demokratikus részvétel témájával. A hét rendkívül fontos a 2024-es európai választások előtt. A hét részeként az Európai Ifjúsági Fórum a Bizottsággal és a Parlamenttel együttműködésben szervezi meg a LevelUp! rendezvény második kiadását, amint azt az ifjúság európai éve keretében tesztelték. A cél az ifjúsági aktivisták érdekképviseleti, kommunikációs és szervezési készségeinek javítása, valamint a fiatalok választásokon, többek között a 2024-es európai választásokon való részvételének növelése,

·továbbra is támogatja a fiatalok szerepvállalását az EU külső tevékenységeiben az uniós küldöttségek ifjúsági tanácsadó struktúrái, valamint az olyan konkrét globális kezdeményezések révén, mint a „Nők és ifjúság a Demokráciáért” (WYDE) program 30 . A Bizottság tovább fogja erősíteni ezt az ifjúsági intézményi szerepvállalást azáltal, hogy összekapcsolja az európai és a világ minden tájáról érkező fiatalokat, és 2024-ben összehozza egymással a globális ifjúsági hálózatok tagjait, például az ifjúsági véleményező testületeket.

·szinergiákat hoz létre a fiatalok és a gyermekek részvételével kapcsolatos intézkedések között 31 , a gyermekek meghallgatáshoz való jogának érvényesülését célozva. Folytatja az új uniós gyermekrészvételi platform 32 végrehajtását, bevonva a gyermekeket az uniós döntéshozatalba, és támogatja a demokratikus életben már fiatal kortól való aktív részvételt,

·ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós ifjúsági koordinátor példáját követve nevezzenek ki nemzeti vagy regionális ifjúsági koordinátorokat, Ezek a koordinátorok fokoznák az ifjúsági kérdésekkel kapcsolatos ágazatközi, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést mind nemzeti, mind regionális szinten. Fel lennének kérve arra, hogy járuljanak hozzá az ifjúságügyi érdekelt felek platformjához, és vegyék fel a kapcsolatot az uniós ifjúsági koordinátorral. A von der Leyen elnök által bejelentett megerősített bővítési prioritásokkal összhangban ösztönözni kell a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok részvételét is.

Mivel az ifjúsági aspektusok érvényesítése még mindig viszonylag új koncepció, az ezt szolgáló konkrét uniós és nemzeti szintű eszközök (többek között ifjúsági szempontú ellenőrzések, tesztek vagy hasonlók) bevezetésének fokozatosnak kell lennie, és azokat kapacitásépítési intézkedéseknek kell kísérniük, beleértve a társaktól való tanulást, a bizonyítékgyűjtést, a képzést és az erőforrásokat a működőképességgel kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ifjúsági szempontok általános érvényesítésére vonatkozó célkitűzés elérésének leghatékonyabb módját úgy lehessen kialakítani, hogy szükségtelen adminisztratív terhek ne keletkezzenek. Ebből a célból a Bizottság:

·2024-ben a tagállamok észrevételein alapuló elemző jelentést nyújt be, amely áttekintést nyújt az ifjúsági szempontok általános érvényesítésére irányuló megközelítésekkel kapcsolatos nemzeti tapasztalatokról,

·elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét, és társaktól való tanulási tevékenységeket szervez az érdekelt tagállamok számára, Ezek a tevékenységek eszköztárakat, iránymutatásokat és képzési erőforrásokat dolgozhatnak ki,

·együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az OECD-vel, hogy tovább gazdagítsák a tudásbázist és az ifjúságpolitika általános érvényesítéséből levont tanulságokat.

A megállapítások az ifjúsági szempontok érvényesítésével foglalkozó kerekasztal-megbeszéléseken is felhasználhatók.

3.2.AZ IFJÚSÁG AGGÁLYAINAK KEZELÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZAKPOLITIKAI TERÜLETEKEN

Az ifjúsági szempontok általános érvényesítésére irányuló, fent vázolt intézkedések potenciálisan valamennyi szakpolitikai terület szempontjából relevánsak. A fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy az őket érintő valamennyi területen kifejthessék véleményüket, és szükségleteiket az őket érintő valamennyi döntés során figyelembe kell venni.

Forrás: 502. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében”, 2022. május

Ezért az európai év nyomon követése és a fiatalok főbb aggályainak figyelembevétele érdekében a Bizottság intézkedéseket fog hozni a fiatalok számára fontos alábbi öt szakpolitikai területen: egészség és jóllét, környezetvédelem és éghajlatváltozás, oktatás és képzés, nemzetközi együttműködés és európai értékek, valamint foglalkoztatás és befogadás.

3.2.1.EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT

A Covid19-világjárvány komoly kihívást jelentett a mentális egészség szempontjából, különösen a fiatalok körében. Emellett számos kihívással szembesülnek a digitális eszközök, többek között a közösségi média miatt, ami egyre nagyobb nyomást helyez sok fiatal mentális egészségére. A Covid19-világjárvány idején a fokozódó magány és a társadalmi interakció mértékének csökkenése, az elveszett lehetőségek, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a félelem és a veszteség okozta szorongás mind stresszt váltott ki.  34   35   36  

A mentális és fizikai egészség és jóllét javítása az EU-ban a leggyorsabban növekvő prioritás a fiatalok számára 37 . A mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló, 2023. júniusi bizottsági közlemény 38 az első és jelentés lépés volt a mentális egészség új ágazatközi megközelítésének biztosítása felé. Ennek előkészítése során külön hozzájárulásokat gyűjtöttek a fiatalok mentális egészségével kapcsolatban. A mentális egészségről szóló közlemény 20 kiemelt kezdeményezést és 1,23 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást azonosít több uniós finanszírozási eszközből. A Bizottság:

·segíti a tagállamokat az iskolai sikerhez vezető utakról szóló, 2022. novemberi tanácsi ajánlás 39 végrehajtásában, amely kiemeli, hogy a gyermekek és fiatalok érzelmi jólléte kulcsfontosságú tényező az oktatásban és általában az életben való sikeres részvételük esélyeinek javítása szempontjából,

·iránymutatásokat dolgoz ki az iskolai jóllétről, amelyeket 2024-ben tesznek közzé a Bizottság támogató tanulási környezetekkel foglalkozó szakértői csoportján keresztül, 

·2024-ben prioritásként 40 és az EU gyermekjogi stratégiájában 41 bejelentetteknek megfelelően bizottsági ajánlást terjeszt elő a tagállamok integrált gyermekvédelmi rendszereinek fejlesztéséről és megerősítéséről. Ez a gyermekek szükségleteire összpontosít, és biztosítja a meglévő uniós eszközök (jogszabályok, szakpolitikai intézkedések és finanszírozás) jobb kihasználását,

·végrehajtja a mentális egészségről szóló új bizottsági közlemény szerinti kiemelt kezdeményezéseket, például támogatja a gyermekek és fiatalok mentális egészségügyi hálózatának 2024-ben történő létrehozását az információcsere, a kölcsönös támogatás és az ifjúsági nagyköveteken keresztüli tájékoztatás céljából, valamint kidolgoz egy megelőzési eszköztárat, amely kezeli a mentális és fizikai egészség és az egészséget meghatározó legfontosabb tényezők közötti összefüggéseket,

·az „Egészséges szűrők, egészséges ifjúság” elnevezésű fellépés révén nagyobb védelemben részesíti a digitális szférában, az interneten és a közösségi médiában jelen lévő fiatalokat,

·a „Gyermekbarát internet” portálon keresztül támogatja a tagállamokat a digitális átalakulás gyermekek jóllétére gyakorolt hatásának nyomon követésében,

·támogatja a tagállamokat a fiatalok jóllétének és mentális egészségének javításában a 2024. évi Technikai Támogatási Eszköz mentális egészséggel kapcsolatos kiemelt kezdeményezése révén, melynek lényege a jóllét és a mentális egészség előmozdítása 42 , valamint a Youth FIRST kiemelt kezdeményezés keretében nyújtott folyamatos támogatás a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek és fiatalok mentális egészségének és gondozásának megerősítése érdekében,

·biztonságosabb és egészségesebb digitális teret biztosít a fiatalok részére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása révén, előírva, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok magas szintű magánéletet, biztonságot és védelmet biztosítsanak,

·az európai rákellenes terv keretében megelőzési csomagot terjeszt elő, amely a következőket foglalja magában:

oa védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről szóló tanácsi ajánlástervezet, amely fokozza a humán papillomavírusok elleni vakcinázást a korai serdülőkorban és serdülőkorban lévő lányok és fiúk körében, valamint

a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009. évi tanácsi ajánlás aktualizálása, ami biztosítja az embereknek a másodlagos füstnek és aeroszoloknak való kitettséggel szembeni védelmét, és hozzájárul a dohányfüstmentes generáció megvalósításához,

·támogatja a fiatalokat a legkülső régiókban a régiójukra szabott életminőség javítása érdekében a Youth4Outermostregions 1 millió EUR-s támogatási program révén 43 .

3.2.2.KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Az uniós zöld megállapodás sikere a polgárok aktív részvételén múlik. Az ifjúság európai éve lehetőségeket teremtett a zöld átállásban való részvételre és annak alakítására. A fiatalokat fel kell vértezni a megfelelő készségekkel és ismeretekkel ahhoz, hogy kreatív és innovatív megoldásokkal tudjanak reagálni a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra. Ezen erőfeszítésekre építve a Bizottság:

·támogatja az uniós éghajlati paktum fiatal nagyköveteiből álló közösséget az éghajlat-politikai fellépés helyi fiatalok körében történő előmozdítása és helyi tevékenységeik támogatása érdekében,

·támogatja a fiatalok hozzájárulását a katasztrófákkal szembeni rezilienciával kapcsolatos uniós célok eléréséhez, mivel ez a jövőbeli katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség megerősítésének alapvető eszköze,

·növeli a fiatalok önkéntességi lehetőségeit a zöld átállás kezelése érdekében, kiegészítve az Európai Szolidaritási Testület 2024-es pályázati felhívását a Horizont Európa programból,

·ösztönzi a zöld városok és régiók hálózatait (például a Zöld város megállapodás kezdeményezést), hogy fiatal gyakornokokat és önkénteseket vonjanak be a helyi zöld projektekbe,

·a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében továbbra is előmozdítja a fiatalok által vezetett éghajlat-politikai projekteket az EUTeens4Green projektben,

·támogatja a tagállamokat a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról szóló tanácsi ajánlás 44 végrehajtásában,

·előmozdítja az „Oktatás az éghajlatért” koalíció részeként az új ifjúsági tanulási laboratóriumot,

·megszólítja a fiatalokat a Bizottság közelgő, éghajlattal és demokráciával foglalkozó kampányán keresztül a 2024-es európai választások előtt,

·elősegíti a nyugat-balkáni fiatalok zöld átállásba való bevonását egy külön erre a célra létrehozott nyugat-balkáni ifjúsági laboratóriumon keresztül,

·bővíti az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint a tudományos és innovációs társulások „Girls Go Circular” projektjének hatókörét a körforgásos gazdaság területén a lányok digitális és vállalkozói készségeinek fejlesztése érdekében,

·hangsúlyozza a generációs megújulás támogatásának szükségességét a mezőgazdaságban, mivel a fiatal nemzedék innovatív kezdeményezések révén új ötletek és energiák forrását jelenti, és elkötelezett mind a fenntartható gyakorlatok, mind az átállás mellett.

3.2.3.OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

Az oktatás és képzés fontos téma volt az európai év során, amely egybeesett az Erasmus+ program 35. évfordulójának megünneplésével és a külföldi tanulás világjárvány utáni újrakezdésével. A fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló tanácsi ajánlás 45 , az „Európa mozgásban” csomagról szóló közelmúltbeli tanácsi ajánlás 46 és az Európa jövőjéről szóló 2022. évi konferencia ajánlásai 47 is kiemelték, hogy ezt elő kell segíteni. A Bizottság:

·az egyetemekre vonatkozó európai stratégiával összhangban folytatja a közös európai diplomára irányuló munkát 2024-ben, segítve az európai összetartozás érzésének megerősítését a transznacionális felsőoktatási programokban részt vevő felsőoktatási hallgatók és tudományos dolgozók körében. A „közös európai diploma” címke közös európai kritériumokon alapuló kiegészítő tanúsítvány lenne a közös programok keretében végzett hallgatók által szerzett képesítésekről,

·előmozdítja a fiatalok szerepének megerősítését a digitális oktatási központban, a digitális oktatási cselekvési terv 2024-es felülvizsgálatában és az európai digitális oktatás magas színvonalú, inkluzív és mindenki számára (beleértve a vidéki és távoli területeken élőket is) hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó egyéb kezdeményezésekben,

·megerősíti az Erasmus+ keretében az iskolák számára kidolgozott Jean Monnet programot az uniós integrációval és értékekkel kapcsolatos ismeretek fiatal kortól történő további előmozdítása érdekében,

·ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós vidékfejlesztési cselekvési tervben 48 foglaltaknak megfelelően növeljék a vidéki és távoli területeken élő fiatalok oktatási, képzési, sport-, önkéntességi és foglalkoztatási lehetőségeit,

·2024-ben a „Katowice, a tudomány 2024. évi európai városa” program részeként folytatja a tehetséges fiatal kutatóknak szóló EU TalentON kezdeményezést és a „fiatal tudósok uniós versenye” kezdeményezést,

·kezeli a lányok és nők STEM-oktatásban és -képzésben való alulreprezentáltságát, többek között a STEAM-megközelítés 49 révén, a digitális oktatási cselekvési tervvel és az egyetemekre vonatkozó európai stratégiával összhangban,

·támogatja a tagállamokat a fiatalok készségeinek fejlesztését célzó reformok megtervezésében és végrehajtásában a 2024. évi Technikai Támogatási Eszköznek a munkaerőpiachoz jobban igazodó készségfejlesztési rendszerek előmozdítására irányuló kiemelt kezdeményezése keretében 50 . A támogatás kezelni fogja a strukturális munkaerőhiányt, a munkaerőhiányt és a munkaerőnek a zöld és digitális átálláshoz szükséges továbbképzését, valamint az oktatási rendszerek kiigazítását, 

·támogatja a nyugat-balkáni egyetemek részvételét az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében,

·előmozdítja az EU-ban élő gyermekekre és fiatalokra vonatkozó pénzügyi kompetenciakeret, az EU-OECD-INFE 51 alkalmazását a tagállamok és az érdekelt felek körében.

3.2.4.NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS EURÓPAI ÉRTÉKEK

Az ifjúság európai éve globális dimenziójának kulcsfontosságú elemeként az EU bemutatta az EU külső tevékenységére vonatkozó első ifjúsági cselekvési tervét 52 , amelyet ifjúsági szervezetekkel és fiatalokkal közösen dolgoztak ki. A cselekvési terv célja, hogy speciális kezdeményezések révén bevonja az EU-ból és a partnerországokból származó fiatalokat, és összekapcsolja őket minden régióból, lehetővé téve számukra, hogy közvetítsék nézőpontjukat és partnerként részt vegyenek az EU külső tevékenységeiben. A Bizottság: 

·világszerte fokozni kívánja a fiatalok uniós szerepvállalását olyan kezdeményezések végrehajtása és megerősítése révén, mint a nemzetközi partnerségek uniós Ifjúsági Véleményező Testülete, valamint az uniós küldöttségek ifjúsági tanácsadó struktúráinak fokozódó létrehozása,

·alapvető eszközökkel, erőforrásokkal és készségekkel segíti a fiatalok hozzájárulását a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, többek között olyan kezdeményezések révén, mint az ifjúsági szerepvállalást támogató alap 53 és az Afrika-Európa Ifjúsági Akadémia,

·platformot hoz létre az ifjúsági szervezetekkel világszerte folytatott rendszeres párbeszédhez és konzultációkhoz az EU külső fellépései keretében megvalósuló ifjúsági párbeszéd platformján keresztül 54 , és biztosítja a fiatalok bevonását a különböző konzultációs folyamatokba, többek között a Global Gateway 55 bevezetésének részeként,

·teret és támogatási kapacitásokat biztosít a fiataloknak a békeépítésben, a biztonsági ágazat reformjában és a közvetítési folyamatokban való aktív részvételéhez, hogy figyelembevételre kerüljenek a fiatalok sajátos szükségletei és prioritásai, elismerjék és támogassák az újjáépítésben betöltött szerepüket, összhangban az ENSZ békével és biztonsággal kapcsolatos menetrendje iránti uniós kötelezettségvállalással,

·megnyitja az Erasmus+ ifjúsági és sportkapacitás-építési tevékenységeit a 2024. évi pályázati felhívásban (az NDICI – Globális Európa forrásai révén) az ukrajnai és a keleti partnerség más országaiból származó ifjúsági és sportszervezetek részvétele előtt, kapacitásuk kiépítése érdekében. Ezek az intézkedések már nyitva állnak valamennyi nyugat-balkáni partner előtt. Feltárja az Erasmus+-ban rejlő lehetőségeket más régiókban, különösen a virtuális csereprogramok és az ifjúsági kapacitásépítés területén,

·további támogatást nyújt az egyesült királyságbeli egyetemek európai ügyekkel foglalkozó hallgatói egyesületeinek nemrégiben létrehozott hálózata számára. Az EU Egyesült Királyságba delegált küldöttségén belül az EU külső tevékenységeire vonatkozó ifjúsági cselekvési terv részeként ifjúsági tanácsadó struktúra jön létre,

·tekintettel a jövőről szóló ENSZ-csúcstalálkozóra, továbbra is együttműködik az EKSZ-szel és az uniós tagállamokkal egy ambiciózus és cselekvésorientált jövőbeli paktum érdekében, beleértve annak kifejezetten az ifjúságra és a jövendő nemzedékekre összpontosító fejezetét is, gondoskodva annak nyomon követéséről.

3.2.5.FOGLALKOZTATÁS ÉS BEFOGADÁS

Az EU segít a tagállamoknak csökkenteni az ifjúsági munkanélküliséget és inaktivitást, többek között azáltal, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalokra, például a fogyatékossággal élő fiatalokra összpontosít, és közvetetten beruház az összes uniós régió gazdasági fejlesztésébe. A társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek kezelése fontos a fiatalok számára, mivel javítja a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz és a társadalmi befogadást célzó szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést. A cél az, hogy társadalmi-gazdasági hátterüktől vagy lakóhelyüktől függetlenül hozzáférhessenek lehetőségekhez, továbbá hogy előmozdítsa a digitális és zöld átállást és az inkluzív növekedést. A megerősített ifjúsági garancia továbbra is a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének alapvető eszköze lesz. A NextGenerationEU keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz előmozdítja a beruházásokat és a reformokat a tagállamokban, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra, valamint a gyermekeket és fiatalokat célzó egyéb szakpolitikákra, például az oktatásra és a készségekre.

A szakmai gyakorlatok fontos ugródeszkát jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacon. Tekintettel a szakmai gyakorlatok különleges előnyeire, a fiatalok jobb képzési feltételeket kértek az EU-ban, és azt kérték, hogy az ifjúság európai évének örökségeként tiltsák be a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat 56 . A minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2023. június 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy biztosítson minőségi minimumkövetelményeket a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan, beleértve a javadalmazást is 57 . Ebből a célból a Bizottság:

·2024-ben aktualizálja a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségi keretét, hogy kezelje az olyan kérdéseket, mint a méltányos díjazás és a szociális védelemhez való hozzáférés. A Bizottság mindenekelőtt jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kívánja nyomon követni a Parlament állásfoglalását, az arányosság, a szubszidiaritás és a minőségi jogalkotás elveinek teljes körű tiszteletben tartása mellett,

·továbbra is végrehajtja az ALMA-kezdeményezést (aim, learn, master, achieve – tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!), amelynek célja, hogy segítse a 18–29 év közötti, hátrányos helyzetű fiatalokat abban, hogy beilleszkedjenek más országok társadalmába és munkaerőpiacába. Az ALMA keretében közzétett uniós szintű projektpályázati felhívást követően várhatóan több mint 800, oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben nem részesülő fiatal vesz majd részt 29 projektben EU-szerte 58 ,

·figyelemfelkeltő, mentorálási és coaching kampányok révén együttműködik azokkal a csoportokkal, amelyek kiaknázatlan vállalkozói potenciálja továbbra is magas, beleértve a fiatalokat is 59 ,

·továbbra is támogatja az uniós tagállamokat és régiókat a 2021–2027-es kohéziós politikai programok 60 végrehajtásában, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a társadalmi befogadás, a szociális és egészségügyi ellátás, a fenntartható turizmus és kultúra területén nyújtott támogatást, amelyből az azonosított célcsoportként a fiatalok a megcélzott területeken azonosított szükségleteknek megfelelően részesülnek,

·a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus révén támogatja a demográfiai kihívások által érintett uniós régiókat, többek között fiatal népességük távozását követően. A mechanizmus támogatja az uniós régiókat a demográfiai átmenet hatásainak kezeléséhez szükséges emberek, készségek és kompetenciák képzésében, megtartásában és vonzásában, 

·továbbra is támogatja a nyugat-balkáni kormányokat az uniós modellt tükröző ifjúsági garancia végrehajtásában, és előmozdítja a hasonló megközelítéseket a szomszédos országokban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) nehézségeinek kezelése érdekében,

·továbbra is támogatja az uniós tagállamokat az európai gyermekgarancia végrehajtásában a hátrányos megkülönböztetés, a társadalmi kirekesztés megelőzése és leküzdése érdekében,

·a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia 61 egyik kezdeményezéseként az érdekelt felekkel együtt kidolgozza a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomagot, iránymutatásokat és gyakorlatokat, amelyek célja az ilyen személyek foglalkoztatásának megkönnyítése. Az iránymutatás többek között a fogyatékossággal élő fiatalok számára releváns pályaorientációs és munkaerő-felvételi gyakorlatokra összpontosít,

·ösztönzi a virágzó, erősebb, összekapcsolt és reziliens vidéki területek kialakítását, ami a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképpel összhangban elő fogja segíteni a fiatalok foglalkoztatását.

4.AZ EURÓPAI FIATALOK IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉGÜNK FENNTARTÁSA

Az uniós intézmények és a tagállamok megerősítették a fiatalok iránti elkötelezettségüket az ifjúság európai évében, összhangban a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia azon célkitűzéseivel, hogy előmozdítsák a fiatalok részvételét, és beépítsék az ifjúsági perspektívát a szakpolitikai döntéshozatalba. Alapvető fontosságú, hogy ezt fenntartsuk és erre építsünk. A gyermekek és fiatalok támogatása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az európaiak következő generációja képes legyen gyorsan változó világunk kihívásainak kezelésére és a jövővel való, bizalommal teli szembenézésre.

Az Európai Bizottság az e közleményben meghatározott konkrét nyomonkövetési intézkedésekkel fogja támogatni a fiatalokat. E megközelítés központi eleme a magában az európai évben megtestesülő kollaboratív szellem, amely megerősítette azt a közös értelmezést, hogy a fiatalokat célzó projektek hatékonyabbak és eredményesebbek, ha azokat a fiatalokkal és az ifjúságügyi érdekelt felekkel együttműködésben hozzák létre és hajtják végre. Az eredmények felerősödnek, ha az uniós intézmények, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok nyitottak és elkötelezettek az együttműködés és a folyamatos párbeszéd iránt.

Ez a párbeszéd és együttműködés különösen fontos lesz a fiataloknak a 2024-es európai választásokba való bevonására irányuló erőfeszítések szempontjából. A fiatalok részvétele azonban nem csak a szavazásban merül ki. Egy kis lépésből – akár egy közösségi színházi projektben való önkéntességből, akár egy nemzeti tengerparti tisztítási kampányban való részvételből – indul ki. A fiatalok részvételének egyéb formái közé tartozik a diáktanácsban való részvétel, petíció benyújtása vagy konzultációban való részvétel az uniós ifjúsági párbeszéd keretében, a nemzetközi ifjúsági nem kormányzati szervezethez való csatlakozás, az európai ifjúsági rendezvényen vagy az Európai Ifjúsági Héten való részvétel, illetve az uniós ifjúsági programok által irányított projektekben való részvétel. Ezek mindegyike a fiatalok cselekvésben való részvételét jelenti.

A fiataloknak biztosított lehetőségek formálják őket polgárként, és hatással vannak az általuk hozott döntésekre és az általuk megtett utakra. Ez végső soron meghatározhatja azt, hogy Európa milyen irányt vesz. Az Európai Unió ezért biztosít nagyobb szerepet a fiataloknak az uniós szakpolitikák kialakításában és kidolgozásában.

2022 az ő évük volt; legyen a jövő is a fiataloké.

(1)

 2022-ben a 16–29 éves fiatalok átlagosan 7,3 pontra értékelték az élettel való elégedettségüket egy 0-tól (nagyon elégedetlen) 10-ig (nagyon elégedett) terjedő skálán  (Eurostat, Életminőség-mutatók – A mindennapok minősége)

(2)

  502. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében”, 2022. május .

(3)

  European Parliament’s Spring 2023 Survey: Democracy in action - One year before the European election s

(4)

A legfrissebb rendelkezésre álló Eurostat-statisztikák a fiatalok teljes számáról (15–29 év közöttiek). Lásd: Ifjúsági mutatók jelzőrendszere – Ifjúság – Eurostat (europa.eu) .

(5)

  Az Európai Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszéd (europa.eu) .

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022), 1. o.

(7)

  Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia .

(8)

Az e közleményben javasolt, az uniós ifjúságpolitikához kapcsolódó intézkedéseket az uniós gyermekjogi stratégia (COM(2021) 142 final) keretében végrehajtott fellépésekkel szinergiában fogják kidolgozni.

(9)

Az ifjúság európai évének eredményeiről szóló teljes jelentést a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022).

(11)

 Mivel az ifjúságpolitika Belgiumban a három nyelvi közösség hatáskörébe tartozik, három koordinátort neveztek ki.

(12)

Az Európai Ifjúsági Portálon található térképen tevékenységeket benyújtó érdekelt felek száma.

(13)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022).

(14)

 502. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében”, 2022. május .

(15)

Az év kilenc, a fiatalok körében különös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai terület köré épült: európai tanulási célú mobilitás, foglalkoztatás és befogadás, szakpolitikai párbeszédek és részvétel, zöld és digitális átállás, kultúra, egészségügy, jóllét és sport, ifjúság és világ, valamint szolidaritás Ukrajnával.

(16)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az uniós ifjúsági szempontú ellenőrzésről ( SOC/728 EU Youth Test ); a Régiók Bizottsága említést tesz az „ifjúsági szempontú ellenőrzésről” az ifjúságról és a demokráciáról szóló chartában,  amelyet az Európai Ifjúsági Fórum indított útjára.

(17)

  Európai Ifjúsági Fórum – uniós ifjúsági szempontú ellenőrzés .

(18)

  Az Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalása az ifjúság 2022. évi európai évének örökségéről (2022/2953(RSP) ).

(19)

  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az ifjúsági szempontoknak az Európai Unió szakpolitikai döntéshozatali eljárásaiban való érvényesítéséről (C/2023/1342).

(20)

  Az Unió helyzete (2022) (europa.eu) .

(21)

  Európai ifjúsági célok | Európai Ifjúsági Portál (europa.eu) .

(22)

Az Európai Bizottság minőségi jogalkotási programja tényeken alapuló, átlátható uniós jogalkotást biztosít az érintettek véleménye alapján. Lásd: Minőségi jogalkotás (europa.eu) .

(23)

  Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia .

(24)

  A Bizottság közleménye az Európa jövőjéről szóló konferenciáról – A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása, COM(2022) 404 final.

(25)

Az ifjúság európai éve keretében az EU és az Európa Tanács ifjúsági partnersége közzétette a következő tanulmányt: Meaningful youth political participation in Europe: concepts, patterns and policy implications .

(26)

  A Bizottság ajánlása az inkluzív és reziliens választásokról, C(2023)8626 final.

(27)

  Ajánlás a polgárok és a civil társadalmi szervezetek közpolitikai döntéshozatali folyamatokban való szerepvállalásának és hatékony részvételének előmozdításáról, C(2023)8627 final.

(28)

 502. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében”, 2022. május .

(29)

A szervezőket – legyen szó érdekelt felekről vagy fiatalokról szerte Európából és Európán kívülről – felkérték, hogy mutassák be az ifjúság európai évére vonatkozó kezdeményezéseiket az Európai Ifjúsági Portál tevékenységi térképén.

(30)

 A WYDE kezdeményezés 5 elemből áll: i. a fiatalok közügyekben való részvétele, ii. az egyesülési és gyülekezési szabadságért küzdő fiatalok, iii. fiatalok és nők a parlamentekben, iv. fiatalok és nők a politikai pártokban, valamint v. fiatal nők politikai részvétele döntéshozatalban.

(31)

  A Bizottság közleménye az EU gyermekjogi stratégiájáról, COM(2021) 142 final.

(32)

  Uniós gyermekrészvételi platform .

(33)

 A válaszadók legfeljebb három választ választhattak ki.

(34)

  A Bizottság jelentése az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról (2019–2021), SWD(2021) 636 final .

(35)

Az UNICEF 2021. évi jelentése szerint a közúti balesetek után a (15–19 év közötti) fiatalok körében az öngyilkosság a második vezető halálok, és az EU-ban a gyermekek és a fiatalok mentális egészsége elvesztésének éves értéke 50 milliárd EUR-ra becsülhető.

(36)

Az egészségügyi körképről szóló 2022. évi jelentés szerint minden második európai fiatal arról számolt be, hogy nem elégítették ki mentális egészségügyi szükségleteiket, és a fiatalok körében a depresszió több mint kétszeresére nőtt.

(37)

 502. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében”, 2022. május .

(38)

  A Bizottság közleménye a mentális egészség átfogó megközelítéséről, COM(2023) 298 final .

(39)

  A Tanács ajánlása (2022. november 28.) az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezésről és a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlás felváltásáról .

(40)

 A Bizottság 2024. évi munkaprogramjának részeként.

(41)

  A Bizottság közleménye az EU gyermekjogi stratégiájáról, COM(2021) 142 final.

(42)

  TSI 2024 Flagship - Mental health: Fostering well-being and mental health (europa.eu) .

(43)

  Call relaunched – Youth for Outermost Regions: €1 million to support youth in the outermost regions (europa.eu) .

(44)

  A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról .

(45)

  A Tanács ajánlása (2022. április 5.) a fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról .

(46)

  Europe on the Move - a proposal on the future of learning mobility | European Education Area (europa.eu)

(47)

  Konferencia Európa jövőjéről (europa.eu) .

(48)

  A Bizottság közleménye, Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé, COM(2021) 345 final .

(49)

A STEAM-megközelítés a művészeteknek, a társadalomtudományoknak és a bölcsészettudományoknak a természettudományok, a technológia, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) oktatásába való bevonására utal, a tanulás transzdiszciplináris, inkluzív és jövőorientált megközelítéseként annak érdekében, hogy a STEM-tanulmányok és -pályák vonzóbbá váljanak a tanulók sokszínű csoportja számára.

(50)

  TSI 2024 Flagship - Flagship on Skills: Fostering skills development systems better adapted to the labour market (europa.eu) .

(51)

  Európai Unió/OECD (2023), Az Európai Unióban élő gyermekekre és fiatalokra vonatkozó pénzügyi kompetenciakeret.

(52)

  Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Ifjúsági cselekvési terv az EU külső tevékenységeiben (2022 – 2027) – Az érdemi ifjúsági részvétel és szerepvállalás elősegítése az EU külső tevékenységeiben a fenntartható fejlődés, az egyenlőség és a béke érdekében, JOIN(2022) 53 final.

(53)

Az az ifjúsági szerepvállalást támogató alap 2022. október 4-én indult útjára, és a világ legnagyobb ifjúsági szervezeteivel partnerségben, a Global Youth Mobilization mozgalmon keresztül valósul meg.

(54)

A felhívást, amely az EU külső fellépései keretében megvalósuló ifjúsági párbeszéd platformjában való részvétel szándékának kifejezésére vonatkozik, 2023. október 6-án tették közzé.

(55)

Az ifjúsági szervezeteket felölelő Global Gateway Civil Társadalmi és Helyhatósági Párbeszéd Platform 2023. október 24-én indult.

(56)

  No more unpaid internships! | European Youth Forum .

(57)

Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be irányelvre irányuló javaslatot a nyitott munkaerőpiaci szakmai gyakorlatokról, az aktív munkaerőpiaci politikákkal összefüggő szakmai gyakorlatokról és a szakmai képzés kötelező részét képező szakmai gyakorlatokról.

(58)

Eddig 15 tagállam vállalta, hogy az ALMA-t beépíti az ESZA+ nemzeti vagy regionális programjaiba (2021–2027).

(59)

  A kkv-segélycsomag 17. intézkedése .

(60)

  Cohesion policy - The EU's main investment policy .

(61)

  A Bizottság közleménye: „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030), COM(2021) 101 final .