EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.24.

COM(2021) 142 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EMPTY

Az EU gyermekjogi stratégiája

Bevezetés

A gyermekek jogai emberi jogok. Európában és világszerte minden gyermeknek ugyanazokat a jogokat kellene élveznie, és mindenfajta megkülönböztetéstől, megtorlástól és megfélemlítéstől mentesen kellene élnie.

Ez alapvető fontosságú társadalmi, erkölcsi és emberi kötelességet jelent mind a gyermekek – azaz az EU-ban majdnem minden ötödik 1 és a világon minden harmadik ember 2 – mind a szélesebb közösség szempontjából. A cél annak biztosítása, hogy minden gyermek ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket, és vezető szerepet tudjon betölteni a társadalomban – legyen szó akár a méltányosságért és egyenlőségért folytatott küzdelemről, a demokrácia erősítéséről, akár a zöld és digitális kettős átállás elősegítéséről.

Ezért a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása az Európai Unió munkájának egyik fő célkitűzése 3 határain belül és kívül. Ezt az Európai Unió Alapjogi Chartája 4 rögzíti, amely garantálja a gyermekek jogainak védelmét az uniós jog végrehajtása során. Ez minden szakpolitikai területet érint, és az Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában 5 meghatározottak szerint az Európai Bizottság alapvető prioritásainak részét képezi.

E stratégia átfogó célja, hogy a gyermekek számára a lehető legjobb életet teremtse meg az Európai Unióban és világszerte. A stratégia áttekinti a gyermekek jogait és társadalmunkban betöltött szerepüket. A gyermekek inspirálnak és élen járnak abban, hogy felhívják a figyelmet a természettel és az éghajlatváltozással kapcsolatos válságokra, a hátrányos megkülönböztetésre és az igazságtalanságra. Legalább annyira polgárok és vezetők a jelenben, mint amennyire vezetők lesznek a jövőben. E stratégia azon közös felelősségünk teljesítésére törekszik, hogy egyesítsük erőinket minden gyermek jogainak tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése érdekében; és hogy a gyermekekkel együtt egészségesebb, reziliens, méltányosabb és egyenlő társadalmakat építsünk mindenki számára.

A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 6 (UNCRC), amelyet valamennyi uniós tagállam ratifikált, továbbra is iránymutatásul szolgál e téren a fellépéseinkhez. Több mint 30 évvel a hatálybalépését követően jelentős eredményekről lehet beszámolni, és egyre inkább elismerést nyer, hogy a gyermekek saját jogokkal rendelkeznek.

Az egyezmény elismeri, hogy minden gyermeknek joga van a lehető legjobb életkezdéshez, a boldogságban és egészségben való felnövekedéshez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. Ez magában foglalja a tiszta és egészséges bolygón való élethez, a védelmező és gondoskodó környezethez, a pihenéshez, a játékhoz, a kulturális és művészeti tevékenységekben való részvételhez, valamint a természeti környezethez és annak tiszteletben tartásához való jogot. A családok és a közösségek is meg kell, hogy kapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy biztosíthassák a gyermekek jóllétét és fejlődését.

Soha korábban nem élveztek az EU-ban élő gyermekek olyan jogokat, lehetőségeket és biztonságot, mint ma. Ez elsősorban az elmúlt évtized – tagállamokkal együttműködésben kialakított – uniós szakpolitikai intézkedéseinek, jogszabályainak és finanszírozásának köszönhető. Az elmúlt évtizedekben a Bizottság fontos kezdeményezéseket indított, amelyekkel fellépett a gyermekkereskedelem, a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása, valamint a gyermekek eltűnése ellen, továbbá előmozdította a gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszereket. Gyermekbarát rendelkezéseket dolgoztunk ki és illesztettünk a menekültügyi és migrációs politikákba és jogba. Fokoztuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy az internetet biztonságosabbá tegyük a gyermekek számára, és folytatjuk a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelmet. A gyermekek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó, 2017. évi átdolgozott uniós iránymutatások világszinten mérföldkövet jelentettek a gyermekek jogainak szempontjából, az egészséghez és az oktatáshoz való jogot előmozdító számos humanitárius és fejlesztési programmal együtt. E kezdeményezések nagymértékben javították a gyermekek életét az EU-ban, valamint jogaik konkrét érvényesítését.

Nem szabad biztosra vennünk ezt a nehezen elért eredményt. Eljött az idő, hogy ezekre az erőfeszítésekre építve kezeljük az állandó és az újonnan felmerülő kihívásokat, és átfogó stratégiát határozzunk meg a gyermekek jogainak védelmére és előmozdítására a mai, folyamatosan változó világban.

Még mindig túl sok gyermek jogai sérülnek súlyosan és rendszeresen. A gyermekek továbbra is ki vannak téve az erőszak különböző formáinak; társadalmi-gazdasági kirekesztést és megkülönböztetést szenvednek el, különösen saját, vagy a szüleik neme, szexuális irányultsága, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága miatt. A gyermekek aggályai nem találnak értő fülekre, és véleményüket gyakran nem veszik eléggé figyelembe a számukra fontos kérdésekben.

A Covid19-világjárvány súlyosbította a meglévő kihívásokat és egyenlőtlenségeket, és újakat hozott létre. A gyermekek még inkább ki lettek téve a kapcsolati erőszaknak, az online bántalmazásnak és a kizsákmányolásnak, valamint az internetes megfélemlítésnek 7 , és nőtt az interneten megosztott, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok száma 8 . Az eljárások, például a menekültügy vagy a családegyesítés terén, késedelmet szenvedtek. A távtanulásra való átállás aránytalanul nagyobb mértékben érintette a nagyon fiatal gyermekeket, a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a szegénységben élőket, a marginalizált közösségekben élő (például roma) gyermekeket, valamint a távoli és vidéki térségekben élő gyermekeket, akiknek nincs internetkapcsolatuk és informatikai eszközeik. Sok gyermek így nem jut hozzá a nap legtáplálóbb étkezéséhez, valamint azon szolgáltatásokhoz, amiket az iskolák nyújtanak. A világjárvány a gyermekek mentális egészségét is súlyosan érintette, és a jelentések szerint nőtt részükről a szorongás, a stressz és a magány érzése. Sokan nem tudtak részt venni a fejlődésükhöz és jóllétükhöz elengedhetetlen sport-, szabadidős, művészeti és kulturális tevékenységekben.

Az EU-nak olyan új, átfogó megközelítésre van szüksége, amely tükrözi az új realitásokat és a tartós kihívásokat. Ezen első átfogó gyermekjogi stratégia elfogadásával a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy belső és külső fellépései révén és a szubszidiaritás elvével összhangban az uniós politikák középpontjába helyezi a gyermekeket és azok mindenek felett álló érdekeit. E stratégia célja, hogy egyetlen átfogó keretben egyesítse az összes új és meglévő uniós jogalkotási, szakpolitikai és finanszírozási eszközt.

Egy sor célzott intézkedést javasol hat tematikus területen, amelyek mindegyike meghatározza az elkövetkező évek uniós fellépéseinek prioritásait. Ezt a gyermekjogok általános érvényesítésének megerősítése fogja támogatni valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikában. Megfelelően figyelembe veszi a gyermekek bizonyos csoportjainak sajátos szükségleteit, beleértve a többszörösen kiszolgáltatott helyzetben lévőket és a megkülönböztetés interszekcionális formáival szembesülőket is.

Ez a stratégia a gyermekek jogairól szóló korábbi bizottsági közleményekre 9 , valamint a meglévő jogi és szakpolitikai keretre épül 10 . Hozzájárul továbbá a szociális jogok európai pillére 11 célkitűzéseinek megvalósításához is. A stratégia alapját a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és annak három fakultatív jegyzőkönyve, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) 12 képezi, és hozzá fog járulni az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak 13 eléréséhez. Kapcsolódik továbbá az Európa Tanács gyermekjogi normáihoz, valamint a 2016 és 2021 közötti időszakra szóló gyermekjogi stratégiájához 14 .

A stratégia az Európai Parlamenttől 15 , a tagállamoktól, a gyermekjogi szervezetektől, más érdekelt felektől és személyektől az előkészítő szakaszban – többek között egy nyilvános konzultáció 16 és a 2020. évi Európai Gyermekjogi Fórum 17 keretében – összegyűjtött érdemi hozzájárulásokon alapul.

Ezt a stratégiát a gyermekek számára és a gyermekekkel közösen dolgoztuk ki. A stratégia kidolgozása során több mint 10 000 gyermek véleményét és javaslatait vettük figyelembe 18 . A gyermekbarát változat elkészítésében gyermekek is részt vettek 19 . Ez új fejezetet és egyben fontos lépést jelent az EU számára a gyermekek döntéshozatali folyamatokban való tényleges részvétele felé.

1.Részvétel a politikai és demokratikus életben: olyan EU, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy aktív polgárokká és demokratikus társadalmak aktív tagjaivá váljanak

A fiatalokat, akik világszerte felvonulnak az utcákon, hogy éghajlat-politikai fellépésre szólítsanak fel, vagy a gyermekkorú emberijog-védőket 20 nézve azt látjuk, hogy a gyermekek aktív polgárok és a változás előmozdítói. Bár a legtöbb uniós tagállamban a gyermekek 18 éves korukig nem rendelkeznek szavazati joggal, ahhoz joguk van, hogy aktív tagjai legyenek a demokratikus társadalmaknak, és segíthetnek a politikai prioritások kialakításában, végrehajtásában és értékelésében.

Jó példák vannak arra, hogy a különböző kormányzati szintek és hatóságok hogyan mozdítják elő a gyermekek érdemi részvételét úgy, hogy az ténylegesen hatást gyakorol a közszférában hozott döntésekre 21 . Uniós szinten ezek közé tartoznak az uniós ifjúsági párbeszédek 22 és a Tanulósarok 23 .

Mindazonáltal túl sok gyermek érzi úgy, hogy nem veszik őt eléggé figyelembe a döntéshozatalban 24 . A kihívások közé tartoznak azok a sztereotípiák és felfogások, amelyek szerint a gyermekek részvétele nehéz, költséges, valamint erőforrásokat és szakértelmet igényel. A nemi sztereotípiák különösen korlátozzák a fiúk és lányok törekvéseit, és akadályozzák szerepvállalásukat és életükkel kapcsolatos választásaikat. Bár úgy tűnik, hogy a gyermekek többsége tisztában van a jogaival, csak minden negyedik gondolja úgy, hogy jogait a társadalom egésze tiszteletben tartja 25 . Ez hátrányosan érinti a gyermekek részvételét az iskolai, sport-, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységekben, az igazságszolgáltatási és migrációs rendszerekben vagy az egészségügyi ágazatban, valamint a családon belüli szerepvállalásukat.

Ezért az EU-nak elő kell mozdítania és javítania kell a gyermekek inkluzív és rendszeres részvételét helyi, nemzeti és uniós szinten. Ez egy új uniós gyermekrészvételi platform segítségével fog megvalósulni, amelyet az Európai Parlamenttel és a gyermekjogi szervezetekkel partnerségben hozunk létre annak érdekében, hogy biztosítsuk a gyermekek fokozottabb részvételét a döntéshozatalban. Az Európa jövőjéről szóló konferencia szintén kiváló lehetőséget kínál a gyermekek részvételének megvalósítására.

A Bizottság segíteni fogja továbbá a gyermekeket, a gyermekekkel és a gyermekekért dolgozó szakembereket, a médiát, a nyilvánosságot, a politikusokat és a szakpolitikai döntéshozókat abban, hogy növeljék a gyermekek jogaival kapcsolatos tudatosságot, és biztosítsák a gyermek meghallgatáshoz és véleménye figyelembevételéhez való jogát. Elő fogja mozdítani továbbá a gyermekek érdemi és inkluzív részvételét az európai intézmények és ügynökségek politikai döntéshozatali folyamatában, adott esetben gyermekspecifikus konzultációk révén.

2.Társadalmi-gazdasági befogadás, egészségügy és oktatás: olyan EU, amely küzd a gyermekszegénység ellen, előmozdítja az inkluzív és gyermekbarát társadalmakat, egészségügyi és oktatási rendszereket.

Minden gyermeknek joga van a megfelelő életszínvonalhoz és az esélyegyenlőséghez a legkorábbi életszakasztól kezdve. A szegénység és a hátrányos helyzet nemzedékről nemzedékre öröklődésének kezeléséhez elengedhetetlen a gyermekek társadalmi-gazdasági befogadásának erősítése. E tekintetben alapvető fontosságú a szociális védelem és a családok támogatása.

Minden gyermeknek – függetlenül hátterétől és lakóhelyétől – joga van az elérhető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz és minőségi oktatáshoz. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek azonban nagyobb valószínűséggel szembesülnek nehézségekkel az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, különösen a vidéki, távoli és hátrányos helyzetű területeken.

A szociális jogok európai pillére 28 és a Bizottság „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013. évi ajánlása 29 továbbra is fontos eszközt jelent a gyermekszegénység csökkentése és a gyermekjóllét javítása terén. Az uniós finanszírozási eszközök szintén kulcsfontosságúak e szakpolitikai célkitűzések támogatásához. 2021 és 2027 között azoknak a tagállamoknak, amelyekben a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya meghaladja az uniós átlagot (a 2017–2019-es időszakot tekintve), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5 %-át kell elkülöníteniük a gyermekszegénység elleni küzdelemre, miközben a többi tagállamnak is egyformán el kell különítenie megfelelő összegeket. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) hozzá fog járulni az infrastruktúrába, a felszerelésekbe, valamint az általános és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésbe történő beruházásokhoz, az Unió legszegényebb régióira helyezve a hangsúlyt, ahol a közszolgáltatások jellemzően kevésbé fejlettek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elő fogja segíteni a Covid19–világjárványt követő gyors és inkluzív helyreállítást, többek között a gyermek- és ifjúságpolitikák előmozdítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése révén.

2.1A gyermekszegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása

Az elmúlt években tapasztalt csökkenés ellenére 2019-ben az EU-ban a gyermekek 22,2 %-a volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. Tagállamtól függően az egyszülős, a három vagy több gyermekes, az EU vidéki és legtávolabbi területein élő, illetve migráns vagy roma háttérrel rendelkező családokban nevelkedő gyermekek szegénységi kockázata akár háromszor nagyobb, mint a többi gyermeké 30 . Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek mintegy fele volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, míg a magas iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek kevesebb mint 10 %-a. Az alacsony jövedelmű családokból származó gyermekek jobban ki vannak téve a súlyosan elégtelen lakáskörülmények vagy a túlzsúfoltság kockázatának, és a hajléktalanságnak.

Ez súlyos esélyegyenlőtlenséget eredményez, ami továbbra is problémát jelent a gyermekek számára, még azokban az országokban is, ahol alacsony a szegénység és a társadalmi kirekesztődés mértéke 31 . A hátrányos helyzetű gyermekek kevésbé valószínű, hogy jól teljesítenek az iskolában, egészségesek, és életük későbbi szakaszában teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, mint a jobb helyzetben lévő társaik.

Minden gyermeknek – beleértve a fogyatékossággal élőket és a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozókat is – egyenlő joga van ahhoz, hogy családjával és egy közösségben éljen. Az integrált gyermekvédelmi rendszereknek – beleértve a hatékony megelőzést, a korai beavatkozást és a családtámogatást – biztosítaniuk kell a szülői felügyelet nélküli vagy annak elvesztése veszélyének kitett gyermekek számára a családtól való elválasztás megelőzéséhez szükséges feltételeket. A szegénység soha nem lehet az egyetlen oka a gyermekek gondozásba vételének. Biztosítani kell a minőségi közösségi és nevelőszülői gondozásra való áttérést, valamint az utógondozói ellátás támogatását.

A szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó cselekvési tervvel 32 a Bizottság azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek száma az EU-ban, beleértve legalább 5 millió gyermeket. Ennek egyik fő eredménye az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat 33 , amely kiegészíti ezt a stratégiát, és konkrét intézkedéseket szorgalmaz a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekekre vonatkozóan. A javaslat azt ajánlja a tagállamoknak, hogy garantálják a rászoruló gyermekek számára a minőségi kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférést: a koragyermekkori nevelést és gondozást, az oktatást (beleértve az iskolai tevékenységeket), az egészségügyi ellátást, az étkeztetést és a lakhatást.

A Bizottság az európai szemeszter keretében nyomon követi, hogy a tagállamok hogyan kezelik a gyermekszegénységet vagy a társadalmi kirekesztődést, és szükség esetén országspecifikus ajánlásokat bocsát ki. A megerősített ifjúsági garancia 34 előírja, hogy minden 15 évesnél idősebb fiatal a munkanélkülivé válást vagy iskolarendszerű oktatás elhagyását követő négy hónapon belül állásajánlatot, oktatásra, szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre irányuló ajánlatot kapjon.

2.2Az egészségügyi ellátáshoz való jog biztosítása minden gyermek számára

Az oltás a súlyos, ragályos és esetenként halálos betegségek megelőzésének fő eszköze, és a gyermekgondozás alapvető eleme. A védőoltások széles körű bevezetésének köszönhetően sikerült felszámolni a himlőt és száműzni Európából a gyermekbénulást. A védőoltással megelőzhető betegségek azonban továbbra is előfordulnak a nem megfelelő átoltottság miatt. A Covid19-világjárvány a gyermekkori oltási programok folytonosságát is veszélyeztette Európában. Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közös célja a dezinformáció elleni küzdelem, a védőoltásokba vetett bizalom javítása és az oltóanyagokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára.

2020-ban az EU-ban több mint 15 500 gyermeket és serdülőt diagnosztizáltak rákkal, és több mint 2 000 fiatal beteg vesztette miatta életét. Egy éves kor felett a rák jelenti a betegség miatti elhalálozás elsődleges okát. A rákban szenvedő gyermekek 30 %-a szenved súlyos, hosszú távú következményeket, és a gyermekkori rákos megbetegedések túlélőinek száma folyamatosan nő.

Az egészséges és aktív életmód folytatása fiatal korban az élet későbbi szakaszában segít csökkenteni a rákos megbetegedések kockázatát. A rák elleni küzdelemre irányuló európai terv 36 fokozza a korai megelőző intézkedéseket, és új kezdeményezéseket indít a gyermekkori rákkal kapcsolatban, hogy segítse a fiatal betegeket a felépülésben és az optimális életminőség biztosításában. A rákban szenvedő gyermekek számára gyakran korlátozott számú jóváhagyott kezelés áll rendelkezésre. A gyermekeknek szánt gyógyszerekről szóló felülvizsgált rendelet – az uniós gyógyszerstratégia 37 egyik kiemelt kezdeményezése – célja, hogy előmozdítsa a célzott gyógyszereket a gyermekek számára, beleértve a gyermekonkológiát is.

A gyermekkor az élet kulcsfontosságú szakasza, amely meghatározza a későbbi fizikai és mentális egészséget. A gyermekek mentális egészségével kapcsolatos problémák azonban széles körben elterjedtek, és időnként az elszigeteltséghez, az oktatási környezethez, a társadalmi befogadáshoz és a szegénységhez, valamint a digitális eszközök tartós használatához is kapcsolódhatnak. Világszerte a gyermekek 20 %-a tapasztal mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, amelyek – ha kezeletlenek – súlyosan befolyásolják fejlődésüket, iskolázottságukat és a lehetőségeiket, hogy teljes értékű életet élhessenek. Az iskola elismerten a gyermekek mentális egészségének egyik alapvető tényezője 38 . Az európai oktatási térség 39 a mentális egészséggel és jólléttel is foglalkozik majd az oktatás területén. A kulturális részvétel, a természetben töltött idő és a testmozgás pozitív hatással lehet a gyermekek mentális egészségére 40 azáltal, hogy építi az önbecsülést, az önelfogadást, az önbizalmat és az önértékelést.

A migráns gyermekek gyakran mentális egészségi problémákkal küzdenek a származási országban, a migrációs útvonalon tapasztalt helyzetekben, az érkezési országban tapasztalható bizonytalanság vagy megalázó bánásmód miatt. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel foglalkozó szakértői hálózatának (VEN) jelenleg is folyó tevékenysége többek között a menedékkérők mentális egészségére összpontosít. A gyermekek néhány más csoportjának, például a fogyatékossággal élő gyermekeknek és az LMBTIQ-gyerekeknek sajátos igényeik lehetnek a mentális és fizikai egészség terén, amelyeket megfelelő módon kell kezelni.

Az egészséges táplálkozás a rendszeres testmozgással együtt létfontosságú a gyermekek teljes fizikai és szellemi fejlődéséhez. Az EU-ban még ma is vannak gyermekek – különösen roma és nomád életmódot folytató gyermekek 41 –, akik éheznek, ami növeli a betegségekre való fogékonyságukat, és megakadályozza megfelelő agyi fejlődésüket. Hasonló problémákkal szembesülnek a túlzsúfolt vagy az előírásoknak nem megfelelő befogadó létesítményekben élő hajléktalan gyermekek és migráns gyermekek is.

Másrészről az elmúlt 30–40 évben az extrém mértékben feldolgozott, egészségtelen élelmiszerek szélesebb körű elérhetősége és megfizethetősége a túlsúly és az elhízás fokozódásához vezetett. Az EU-ban a 6–9 éves gyermekek harmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez növelheti a cukorbetegség, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a korai elhalálozások kockázatát. A Bizottság intézkedései közé tartozik az iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram 42 , valamint a gyermekkori elhízással kapcsolatos, 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv 43 , amelyeket a nyomon követés céljából értékelni fognak.

A Bizottság „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiája 44 arra szólítja fel az élelmiszeripart és a kiskereskedelmi ágazatokat, hogy az egészséges és fenntartható élelmiszereket tegyék jobban elérhetővé és megfizethetőbbé. Ezzel összefüggésben a Bizottság harmonizált, kötelező, a csomagolás elülső oldalán feltüntetett tápértékjelölést fog javasolni az egészséges élelmiszerek melletti megalapozott döntés megkönnyítése érdekében, és olyan tápanyag-összetételeket határoz meg, amelyek korlátozzák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek (a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítások révén történő) népszerűsítését. Az „egészséges életmód mindenkinek” kampány népszerűsíteni fogja az egészséges életmódot minden generáció és társadalmi csoport, különösen a gyermekek számára.

2.3Inkluzív, minőségi oktatás kiépítése

Minden gyermeknek joga van kulcskompetenciáinak és tehetségének fejlesztésére, a kora gyermekkortól kezdve, a teljes iskolai és szakképzés során, valamint a nem formális tanulási környezetben. Biztosítani kell az inkluzív, nem szegregált, minőségi oktatáshoz való hozzáférést, többek között faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, állampolgárságra, tartózkodási jogállásra, nemre és szexuális irányultságra való tekintet nélkül, megkülönböztetésmentes bánásmód révén.

A koragyermekkori nevelés és gondozás különösen kedvez a gyermekek kognitív, nyelvi és társas fejlődésének. Mind az „Oktatás és képzés 2020” stratégiában meghatározott referenciaérték 47 , mind pedig a gyermekek koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételére vonatkozó barcelonai célkitűzések 48 teljesültek uniós szinten, bár tagállamonként igen nagy eltérésekkel.

A fogyatékossággal élő gyermekek és a hátrányos helyzetű csoportokból származó gyermekek, a migráns hátterű gyermekek és a roma gyermekek esetében sokkal alacsonyabb a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel aránya, noha ők azon gyerekek közé tartoznak, akik a leginkább profitálnának a részvételből. Az országok célzott intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a szegénységben élő gyermekek koragyermekkori nevelését és gondozását, ugyanakkor kevés ország foglalkozik a migráns háttérrel rendelkező, illetve a regionális vagy etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekekre irányuló támogatási intézkedésekkel 49 . Ez kifejezetten problematikus a migráns hátterű gyermekek esetében, akik számára különösen előnyös a koragyermekkori nevelés és gondozás a nyelvi fejlődés szempontjából. A Bizottság javasolni fogja a barcelonai célok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok közötti további, felfelé irányuló konvergenciát a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel tekintetében 50 .

Az inkluzív iskolai oktatás kialakítása különböző környezetekben érdemi tanulási tapasztalatok megszerzésének lehetővé tételét jelenti. E célból a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az online és a távtanulás támogatására az alap- és középfokú oktatásban, amelyek elősegítik a rugalmasabb és inkluzívabb oktatás fejlesztését különböző (iskolai és távoktatási) tanulási környezetek és (digitális, többek között online és nem digitális) eszközök ötvözésével, figyelembe véve a hátrányos helyzetű csoportok és közösségek sajátos problémáit.

Az utóbbi időben elért eredmények ellenére az oktatásból és képzésből lemorzsolódók még mindig a fiatalok mintegy 10 %-át teszik ki az EU-ban (és több mint 60 %-ot a roma fiatalok körében), és csak 83 % végezte el a felső középfokú tanulmányokat (a romák körében mindössze 28 %). Az általános iskolás roma gyermekek 44 %-a szegregált általános iskolába jár, ami aláássa azon esélyeiket, hogy az oktatás későbbi szakaszaiban sikeresek legyenek 51 . A fogyatékossággal élő gyermekek korán elhagyják az iskolát, és kevesebb fogyatékossággal élő tanuló szerez egyetemi diplomát (14,4 százalékpontos eltérés). Tartós a nemek közötti szakadék: a fiúk között több a korai iskolaelhagyó, mint a lányok között. Emellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérésének (PISA) 2018. évi eredményei 52 azt mutatják, hogy az európai fiatalok egyötöde még mindig nincs megfelelő olvasási, matematikai vagy természettudományos kompetenciák birtokában. E tendencia kezelésének elősegítése és a diákoknak a felső középfokú tanulmányaik befejezésében való támogatása érdekében a Bizottság ajánlást fog előterjeszteni az iskolai sikerhez vezető utak megnyitására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra.

A szakképzés segíteni tud a tanulók szakmai készségek és kulcskompetenciák kiegyensúlyozott kombinációjával történő felruházásában a változó munkaerőpiacon és társadalomban való boldoguláshoz, valamint az inkluzivitás és az esélyegyenlőség előmozdításához.

3.A gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelem és a gyermekvédelem biztosítása: olyan EU, amely elősegíti a gyermekek erőszakmentes felnövekvését

A gyermekek elleni erőszak minden lehetséges formája széles körben elterjedt. A gyermekek lehetnek erőszakos cselekmények áldozatai, tanúi és elkövetői – a saját otthonuktól kezdve az iskolán, a szabadidős és rekreációs tevékenységeken keresztül az igazságszolgáltatási rendszerig, offline és online egyaránt.

Becslések szerint minden évben a világon a gyermekek felét éri valamilyen formájú erőszak. A világon a 2 és 4 év közötti gyermekek közel háromnegyede rendszeresen szenved el testi fenyítést és/vagy lelki erőszakot a szülők és gondozók részéről 55 . Európában minden ötödik gyermek áldozatául esik a szexuális erőszak valamilyen formájának 56 , míg az EU-ban az emberkereskedelem áldozatainak közel egynegyede gyermek – többségükben szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedelem áldozatává vált lányok 57 . Világszerte több mint 200 millió olyan nő és lány él – köztük több mint 600 000 nő és lány az EU-ban 58 –, aki női nemi szervi csonkítást szenvedett el 59 . A műtéten átesett interszexuális személyek 60 62 %-a azt állította, hogy sem ő, sem szüleik nem adták teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezésüket a nemi jellegük módosítására irányuló orvosi kezelés vagy beavatkozás előtt 61 .

A Covid19-világjárvány az erőszak bizonyos formáinak – például a kapcsolati erőszaknak – a növekedéséhez vezetett, míg a panasztételi és bejelentési mechanizmusokat az új körülményekhez kell igazítani. Javítani kell a gyermek-segélyvonalak (116 111) és eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott európai forróvonalak (116 000) kapacitását és az azokhoz való hozzáférést.

Az erőszaknak való kitettség súlyos hatással van a gyermekek fizikai, pszichés és érzelmi fejlődésére. Befolyásolhatja az iskolába járásra, a társadalmi interakcióra és a boldogulásra való képességüket. Mentális egészségi problémákhoz, krónikus betegségekhez, önkárosító tendenciákhoz, akár öngyilkossághoz is vezethet. A kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek különösen érintettek lehetnek.

Az iskolákban és a kortársak körében gyakori az erőszak. A 2018. évi PISA-felmérés eredményei szerint a diákok 23 %-a számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal zaklatták az iskolában (fizikai, verbális vagy kapcsolati zaklatás). Az Alapjogi Ügynökség egy közelmúltbeli LMBTI-felmérése megállapította, hogy a 15–17 éves válaszadók 51 %-a számolt be zaklatásról az iskolában.

2019-ben globális szinten a nemzetközi migránsok 12 %-a (azaz 33 millió fő) volt gyermek. A migráns gyermekek – köztük a menekült gyermekek – nagyon gyakran ki vannak téve a bántalmazás veszélyének, és az erőszak szélsőséges formáit – háború, erőszakos konfliktus, kizsákmányolás, emberkereskedelem, fizikai, pszichológiai és szexuális erőszak – szenvedik el az EU területére való megérkezésük előtt és/vagy után 62 . Előfordulhat, hogy a gyermekek eltűnnek vagy a szüleiktől elszakadnak. A kockázatok fokozódnak, ha a gyermekek kísérő nélkül utaznak, vagy arra kötelezik őket, hogy a túlzsúfolt létesítményekben idegen felnőttekkel együtt tartózkodjanak. A gyermekek különösen kiszolgáltatott helyzete migrációs helyzetük vagy migrációs hátterük miatt további és célzott védelmet és támogatást igényel. Ez igaz azokra is, akik az EU-n kívül vannak, mint például a szíriai Al Hol táborban élő közel 30 000 gyermek, köztük a külföldi harcosok gyermekei, akik konfliktus okozta traumáktól és rendkívül súlyos életkörülményektől szenvednek 63 .

A Bizottság valamennyi gyermek vonatkozásában küzdeni fog az erőszak, többek között a nemi alapú erőszak ellen, és támogatni fogja a tagállamok erre irányuló intézkedéseit. Ennek részeként a Bizottság folytatja a tagállamok támogatását és nyomon követi a migráns gyermekek védelméről szóló 2017. évi közleményben 64 meghatározott intézkedések végrehajtását.

A Bizottság emellett együtt fog működni valamennyi érdekelt féllel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az erőszak valamennyi formájára, és hatékony gyermekbarát megelőzést, védelmet és támogatást biztosítson az erőszak gyermekkorú áldozatai és tanúi számára. A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program 65 folytatja a gyermekvédelmi projektek finanszírozását.

A Bizottság megoldásokat keres a gyermekek elleni erőszakra vonatkozó összehasonlítható, életkor és nemek szerint lebontott adatok hiányának kezelésére nemzeti és uniós szinten, és adott esetben az Alapjogi Ügynökség szakértelmére fog támaszkodni.

Ez a stratégia kiegészíti és szükség esetén megerősíti az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló új uniós stratégiában előirányzott intézkedéseket, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégiát 66 . Ennek részeként a Bizottság megvizsgálja egy, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és leküzdésére szolgáló európai központ létrehozását is, amelynek feladata a vállalatokkal és a bűnüldöző szervekkel való együttműködés, az áldozatok azonosítása és az elkövetők bíróság elé állítása lenne.

Az integrált gyermekvédelmi rendszerek előmozdítása szervesen kapcsolódik az erőszak megelőzéséhez és az azzal szembeni védelemhez. A gyermekközpontúságot szem előtt tartva, valamennyi érintett hatóságnak és szolgálatnak együtt kell működnie a gyermek védelme és támogatása érdekében, a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelően. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a gyermekházak (Barnahus 67 ) létrehozását az EU-ban. Különös figyelmet kell fordítani a megelőző intézkedésekre, beleértve a családtámogatást is.

4.Gyermekbarát igazságszolgáltatás: olyan EU, ahol az igazságszolgáltatási rendszer tiszteletben tartja a gyermekek jogait és szükségleteit

A gyermekek lehetnek áldozatok, tanúk, gyanúsítottak vagy a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyek, illetve a polgári, büntető- vagy közigazgatási igazságszolgáltatásban félként részt vehetnek a bírósági eljárásokban. A gyermekeknek minden esetben jól és biztonságban kell érezniük magukat annak érdekében, hogy érdemben részt tudjanak venni és meghallgattassanak. A bírósági eljárásokat életkorukhoz és szükségleteikhez kell igazítani, tiszteletben kell tartani valamennyi jogukat 69 , és elsődleges figyelmet kell fordítani a gyermek mindenek felett álló érdekére. Bár az e területen tett uniós fellépés eddig is jelentős volt, és az Európa Tanács keretében normákat határoztak meg 70 , a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek még jobban fel kell készülniük a gyermekek szükségleteinek és jogainak kezelésére. A szakemberek nem minden esetben rendelkeznek megfelelő képzéssel ahhoz, hogy a gyermekekkel az életkoruknak megfelelő módon kommunikáljanak, többek között az eljárás eredményeiről, valamint hogy szem előtt tartsák a gyermek mindenek felett álló érdekét. A kiskorú meghallgatáshoz való jogát nem mindig tartják tiszteletben, és nem minden esetben állnak rendelkezésre olyan mechanizmusok, amelyek elkerülhetővé teszik a gyermek többszöri meghallgatását vagy bizonyításfelvételben való részvételét 71 .

A gyermekek nehezen férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz és jogaik megsértése esetén a hatékony jogorvoslathoz, többek között európai és nemzetközi szinten is. A kiszolgáltatott gyermekek gyakran a megkülönböztetés többszörös és interszekcionális formáinak vannak kitéve. A fogyatékossággal élő gyermekek nehézségekbe ütköznek az igazságszolgáltatási rendszerek és a bírósági eljárások korlátozott hozzáférhetősége, valamint a jogokra és jogorvoslatokra vonatkozó hozzáférhető információk hiánya miatt. Javítani kell a bírósági eljárásokban – többek között a szakosított bíróságok keretében – érintett gyermekekre vonatkozó adatgyűjtést.

A Covid19-világjárvány felerősítette a gyermekekkel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kihívásokat. Egyes bírósági eljárások leálltak vagy késedelmet szenvedtek; a börtönben tartózkodó családtagok látogatásának jogát is érintette a járvány.

A gyermekek szüleik különválását vagy házasságuk felbontását követően kerülnek kapcsolatba a polgári igazságszolgáltatási rendszerrel; vagy amikor örökbe fogadják vagy gondozásba veszik őket. Az anyagi családjog nemzeti hatáskörbe tartozik. A határokon átnyúló ügyekben a Brüsszel IIa. rendelet (a 2019-es átdolgozással), illetve a tartási rendelet, valamint a szorosabb igazságügyi együttműködés kulcsfontosságú a gyermekek jogainak védelme és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük biztosítása szempontjából. Miközben meg kell akadályozni a családok szükségtelen szétválasztását, a gyermek gondozásba helyezésére vonatkozó minden döntésnek biztosítania kell a gyermek jogainak tiszteletben tartását 72 . Amennyiben a bíróságok vagy a nemzeti hatóságok tisztában vannak azzal, hogy a gyermek szoros kapcsolatban áll egy másik tagállammal, a lehető legkorábbi szakaszban megfelelő intézkedéseket kell fontolóra venni e jogok biztosítása érdekében.

2022-ben a Bizottság frissíteni fogja a Brüsszel IIa. rendelet (átdolgozás) alkalmazására vonatkozó gyakorlati útmutatót. Sajátos kihívások merülnek fel a határokon átnyúló helyzetekben, többek között olyan családok esetében, ahol a szülők elváltak vagy külön élnek, és a szivárványcsaládok esetében.

2020-ban az összes benyújtott menedékjog iránti kérelem egyharmada gyermekre vonatkozott 73 . Elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekének elvét kell szem előtt tartani a migráns gyermekeket érintő valamennyi fellépés vagy döntéshozatal során. Az eddig – többek között a migráns gyermekek védelméről szóló 2017. évi közlemény végrehajtása által – elért eredmények ellenére a gyermekek még mindig nem kapnak megfelelő tájékoztatást az eljárásokról minden esetben, valamint hatékony iránymutatást és támogatást a menekültügyi és kiutasítási eljárások során. A migrációs és menekültügyi paktum hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani és meg kell erősíteni a migráns gyermekekre vonatkozó uniós jogi biztosítékokat és védelmi normákat. Az új szabályok – elfogadásukat követően – felgyorsítják a kísérő nélküli kiskorúak képviselőinek kijelölését, és biztosítják a különleges szükségleteik támogatásához szükséges forrásokat, ideértve a felnőttkorba és az önálló életvitelbe való átmenetet is. A gyermekeknek mindig megfelelő szállást és segítséget – többek között jogi segítségnyújtást – fognak biztosítani az eljárások során. Az új szabályok erősíteni fogják továbbá a tagállamok közötti szolidaritást a kísérő nélküli kiskorúak teljes körű védelmének biztosítása terén.

Még ma is vannak olyan gyermekek Európában, akik születésük óta vagy – gyakran – migrációjuk miatt hontalanok. Az állampolgárság hiánya megnehezíti az olyan alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint az egészségügyi ellátás és az oktatás, és erőszakhoz és kizsákmányoláshoz vezethet.

A bűncselekmények gyermekáldozatai esetében az áldozat életkora, a jogaikkal kapcsolatos ismeretek hiánya, valamint az elérhető, életkornak és nemnek megfelelő bejelentési és támogató szolgáltatások hiánya miatt nagyon gyakran elmarad a bejelentés. Amint arra az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia 74 is rámutat, konkrét kihívások merülnek fel bizonyos bűncselekmények – például az emberkereskedelem vagy a szexuális bántalmazás – áldozatainak azonosítása terén.

A szabadságuktól megfosztott gyermekekről szóló 2019. évi globális ENSZ-tanulmány 75 kiemelte, hogy még mindig túl sok gyermeket fosztanak meg szabadságától, mert összeütközésbe kerültek a törvénnyel, vagy a migrációs és menekültügyi eljárások során. A nemzeti hatóságoknak – többek között az uniós tagállamokban – az uniós vívmányokkal összhangban elérhetővé kell tenniük és fokozniuk kell a szabadságelvonással nem járó, működőképes és hatékony intézkedések alkalmazását, és biztosítaniuk kell, hogy az őrizetet csak végső esetben és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák. A szülők bebörtönzése esetén a gyermekek jogait tiszteletben tartó szakpolitikákat és gyakorlatokat is támogatni kell. Az eljárási biztosítékokról szóló irányelv 76 teljes körű és helyes végrehajtása és gyakorlati alkalmazása biztosítani fogja a büntetőeljárások során gyanúsított vagy vádlott gyermekek jobb védelmét.

5.Digitális és információs társadalom: olyan EU, ahol a gyermekek biztonsággal használhatják a digitális környezetet, és kihasználhatják az abban rejlő lehetőségeket

A digitális környezet fejlődése és az új technológiák használata számos lehetőséget nyitott meg. A gyermekek már nagyon fiatal koruktól kezdve online és összekapcsolt környezeten keresztül játszanak, alkotnak, tanulnak, kommunikálnak és fejezik ki magukat. A digitális technológiák lehetővé teszik a gyermekek számára a globális mozgalmakban való részvételt és az aktív polgári szerepvállalást. Veleszületett digitális jártasságuknak köszönhetően ügyesebben boldogulhatnak a fokozottan digitalizált és hálózati oktatásban, majd a későbbiekben a munkaerőpiaci rendszerekben. A digitális eszközök használata segítheti a fogyatékossággal élő gyermekeket abban, hogy online tanulhassanak, kommunikálhassanak és szabadidős tevékenységekben vehessenek részt, továbbá, hogy csatlakozhassanak az internetre, feltéve hogy ezek az eszközök akadálymentesek.

A gyermekek online jelenléte azonban – hatékony szülői felügyeleti/életkor-ellenőrző rendszerek hiányában – növeli a káros vagy jogellenes online tartalmaknak, például a gyermekek szexuális bántalmazását vagy kizsákmányolását ábrázoló anyagoknak, a pornográfiának és felnőtt tartalmaknak, a szextingnek, az online gyűlöletbeszédnek vagy a félretájékoztatásnak és dezinformációnak való kitettségüket. Az online kitettség magában hordozza az olyan káros és jogellenes érintkezés kockázatát is, mint például a kibercsábítás és a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítés, az internetes megfélemlítés vagy az online bántalmazás és internetes zaklatás. Az elmúlt évben a lányok közel egyharmada és a fiúk egyötöde szembesült havonta egyszer zavaró tartalommal, a kisebbségekhez tartozó gyermekek pedig gyakrabban tanúi felkavaró eseményeknek az interneten 83 . Az LMBTI közösséghez tartozó 15–17 éves válaszadók 15 %-át érte már a szexuális irányultsága miatt internetes zaklatás 84 . Egyre több emberkereskedő használja az internetes platformokat az áldozatok behálózására és kizsákmányolására, a gyermekek pedig különösen veszélyeztetett célcsoportnak számítanak e téren 85 .

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia 86 keretében a Bizottság közbenső javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az infokommunikációs technológiákkal (IKT) foglalkozó vállalatoknak továbbra is lehetőségük legyen – jogszerű gyakorlat alkalmazásával – önkéntesen bejelenteni a gyermekek szexuális bántalmazását a hatóságoknak, valamint felszólítja a társjogalkotókat, hogy mielőbb állapodjanak meg annak elfogadásáról. Hosszabb távon a Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a gyermekek online szexuális bántalmazásának hatékony kezelésére.

A képernyőknek és az online tevékenységeknek való túlzott kitettség aggályos a gyermekek egészsége és mentális jólléte szempontjából, és fokozott stresszhez, figyelemhiányhoz, látási problémákhoz, valamint a testmozgás és a sport mellőzéséhez vezet.

A Covid19-világjárvány jelentősen növelte a gyermekek online töltött idejét az egyre inkább az interneten folyó iskolai, kulturális és társadalmi élet miatt. Ez megnövekedett online kockázatokhoz és a digitális egyenlőtlenségek felerősödéséhez vezetett. Tízből egy gyermek számolt be arról, hogy a tavaszi lezárás idején nem folytatott online tevékenységet, és ritkán lépett kapcsolatba tanárával 87 . Az internethez való hozzáférés továbbra is kihívást jelent az EU-ban élő gyermekek jelentős része számára: a hozzáférés 20 %-kal nagyobb a magas jövedelmű háztartások esetében, a vidéki területeken pedig jelentősen kisebb 88 . Az Európa digitális évtizedéről szóló közelmúltbeli közleményében 89 a Bizottság ambiciózus konnektivitási célokat tűzött ki az európai háztartások számára.

Az EU jogi eszközöket és szakpolitikai kezdeményezéseket dolgozott ki a gyermekek jogainak a digitális környezetben való érvényesítése érdekében 90 . Ezeket szükség esetén ki kell igazítani és naprakésszé kell tenni, ha új fenyegetések merülnek fel, vagy a fejlemények és a technológia változásai azt megkövetelik. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv megerősítette a gyermekek káros tartalmakkal és nem megfelelő kereskedelmi közleményekkel szembeni védelmét. A digitális szolgáltatásokról szóló közelmúltbeli jogszabály 91 kellő gondossági kötelezettségeket javasol a szolgáltatók számára a felhasználók, köztük a gyermekek online biztonságának garantálására. A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex 92 a dezinformáció terjedésével kapcsolatos kockázatok kezelését szolgáló társszabályozási rendszert hoz létre. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új digitális oktatási cselekvési terv 93 a dezinformáció kezelése érdekében előmozdítja a digitális jártasságot, és ezen erőfeszítés középpontjába az oktatást és a képzést helyezi. Nemzetközi viszonylatban nemrégiben jelent meg egy iránymutatás a gyermekjogok digitális környezetben való értelmezéséről 94 .

Az adatvédelmi és magánélet-védelmi szabályokat illetően a gyermekek arra tettek javaslatot, hogy a vállalatok érthető adatvédelmi politikákat dolgozzanak ki a digitális szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozóan, továbbá kérték, hogy részt vehessenek a számukra készülő új digitális termékek tervezésében és fejlesztésében. A Bizottság kész támogatni ezeket az erőfeszítéseket, különösen a gyermekbarát internetre irányuló ifjúsági vállalás 95 és az ifjúsági cselekvési felhívás 96 révén.

A Bizottság a Digitális Európa programon keresztül továbbra is támogatást nyújt a Biztonságosabb Internet Központoknak és a „gyermekbarát internet” portálnak 97 az internetes megfélemlítéssel, a félretájékoztatás és a dezinformáció felismerésével, valamint az egészséges és felelősségteljes online magatartás előmozdításával kapcsolatos figyelemfelkeltés és kapacitásépítés érdekében. Az „Utak az iskolai sikerhez” jövőbeli kezdeményezés 98 elő fogja segíteni az internetes megfélemlítés megelőzését. Az Erasmus+ program 99 a digitális készségek valamennyi gyermek általi elsajátítását támogató kezdeményezéseket fog finanszírozni.

A mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorol és fog gyakorolni a gyermekekre és jogaikra 100 , például az oktatás, a szabadidő és az egészségügyi ellátás területén. Ugyanakkor kockázatokat is hordozhat a magánélet védelme, valamint a biztonság és védelem terén. A mesterséges intelligenciára vonatkozó horizontális jogi keretről szóló, hamarosan elkészülő bizottsági javaslat azonosítani fogja azon kiemelt kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek használatát, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az alapvető jogokra, többek között a gyermekek jogaira nézve.

6.A globális dimenzió: olyan EU, amely világszerte támogatást, védelmet és segítséget nyújt a gyermekek számára, többek között válságok és konfliktusok idején is

A gyermekek jogainak előmozdítására, védelmére, érvényre juttatására és tiszteletben tartására vonatkozó uniós kötelezettségvállalás globális szerepvállalást jelent. Ezzel a stratégiával az EU egyben arra is törekszik, hogy megszilárdítsa a globális színtéren e tekintetben betöltött fontos szerepét. Az EU már most is vezető szerepet játszik a gyermekek globális védelmében és támogatásában azáltal, hogy javítja az oktatáshoz, a szolgáltatásokhoz, az egészségügyhöz való hozzáférést, valamint védelmet nyújt az erőszak, a bántalmazás és az elhanyagolás minden formájával szemben, többek között humanitárius helyzetekben is.

Az elmúlt évtizedekben elért jelentős eredmények ellenére a világon még mindig túl sok gyermek van kitéve emberi jogi visszaéléseknek, humanitárius válságoknak, környezeti és éghajlati válságoknak, az oktatáshoz való hozzáférés hiányának, alultápláltságnak, szegénységnek, egyenlőtlenségeknek és kirekesztésnek, vagy ezek kockázatának. A lányok helyzete különösen nehéz; még mindig ki vannak téve a megkülönböztetésnek és a nemi alapú erőszaknak, egyebek mellett a gyermek-, korai és kényszerházasságnak, valamint a női nemi szervi csonkításnak, akár már 4 éves kortól.

Világviszonylatban a gyermekek közel kétharmada konfliktus sújtotta országban él. Közülük minden hatodik gyermek valamilyen konfliktusövezet 50 km-es körzetében 105 . Ez nemcsak a gyermekek testi és mentális egészségét veszélyezteti, hanem gyakran megfosztja őket az oktatásban való részvételtől 106 is, és negatívan befolyásolja saját és közösségeik jövőbeli életlehetőségeit.

A gyermekeket emellett gyakran toborozzák és vetik be gyermekkatonaként fegyveres konfliktusokban. A konfliktusokban való részvételük komoly hatással van testi, lelki és érzelmi jóllétükre. Emellett a gyermekkatonák – mind a lányok, mind a fiúk – gyakran válnak a háborús fegyverként alkalmazott szexuális erőszak áldozataivá is.

A becslések szerint évente 5,2 millió 5 év alatti gyermek 107 hal meg többnyire olyan megelőzhető és kezelhető okok miatt, amelyek közül sok a szegénységgel, a társadalmi kirekesztéssel, a megkülönböztetéssel, a nemi normákkal és az alapvető emberi jogok figyelmen kívül hagyásával van összefüggésben. A Covid19-világjárvány és az éghajlatváltozás világszerte tovább súlyosbította a gyermekekkel szembeni megkülönböztetés eddigi formáit, valamint a gyermekek és családok kitettségét a kiszolgáltatott helyzeteknek. A világjárvány tetőzésekor világszerte mintegy 1,6 milliárd gyermek nem járt iskolába 108 .

A külső dimenzióban folytatott uniós fellépés összhangban lesz az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv 109  keretében tett kötelezettségvállalásokkal, és azt más vonatkozó kezdeményezésekben – például a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó iránymutatásokban 110 , a gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásokban 111 , a külső tevékenységekben a nemek közötti egyenlőség biztosítását célzó programban (2021–2025) 112 és a gyermekjogi eszköztárban 113 – foglalt célzott intézkedések fogják támogatni.

Az EU továbbra is hozzá fog járulni – minden kontextusban – a minőségi, biztonságos és inkluzív oktatás, a szociális védelem, az egészségügyi szolgáltatások, az élelmezés, a tiszta ivóvíz, a lakhatás, a tiszta beltéri levegő és a megfelelő higiénés létesítmények biztosításához. Konkrétabban az uniós fejlesztéspolitikák i. elő fogják mozdítani az egyetemes egészségügyi ellátást az anyák, újszülöttek, gyermekek és serdülők egészségével összefüggő alapvető szolgáltatások biztosítása érdekében, ideértve a mentális egészségügyi és pszichoszociális támogatást is; ii. felszólítják az élelmiszerrendszereket arra, hogy a gyermekek szükségletei és jogai szerint tápláló, biztonságos, megfizethető és fenntartható étrendet biztosítsanak, emellett iii. további beruházásokat eszközölnek a minőségi, hozzáférhető oktatási rendszerek fejlesztésébe, beleértve a kisgyermekkori, az általános és középfokú oktatási szinteket is. Az EU továbbá pénzügyi támogatást is nyújt majd annak érdekében, hogy valamennyi iskola megfizethető és fenntartható konnektivitással rendelkezzen, valamint hogy a digitális készségek megjelenjenek az iskolai tantervekben és a tanárképzésben.

Humanitárius válsághelyzetekben az EU változatlanul támogatni fogja a gyermekeket, és ehhez a humanitárius elvekkel összhangban lévő, szükségletalapú megközelítést fog alkalmazni, valamint gondoskodik arról, hogy a segítségnyújtás figyelembe vegye a nemek közötti egyenlőséget és az életkort. Az EU továbbra is hangsúlyt fektet majd a gyermekek védelmére azáltal, hogy kezeli a gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formáját, valamint mentális egészségügyi és pszichoszociális támogatást biztosít. Ezenkívül a biztonságos, minőségi és inkluzív oktatáshoz való folyamatos hozzáférés rendkívül fontos ahhoz, hogy a gyermekeket és a fiatalokat alapvető készségekkel vértezzük fel, a védelem és a normalitás érzetét biztosítsuk számukra, miközben hozzájárul a béke elősegítéséhez, valamint a reintegráció és a reziliencia eszközéül szolgál.

Összesen 152 millió gyermek (világszinten a gyermekek 9,6 %-a) érintett gyermekmunkában, és 73 millióan olyan veszélyes munkát végeznek, amely nagy valószínűséggel károsítja egészségüket, biztonságukat és fejlődésüket 114 . A Bizottság politikai iránymutatása zéró toleranciát hirdetett a gyermekmunkával szemben, hozzájárulva ezzel az ENSZ által a gyermekmunka felszámolásának nyilvánított 2021-es nemzetközi év keretében tett globális erőfeszítésekhez 115 . Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 116 a gyermekmunka globális előfordulásának jelentős csökkentésére irányuló fellépést is tartalmaz, összhangban az ENSZ által a gyermekmunka világszerte történő teljes felszámolására kitűzött 2025-ös céldátummal. Ez magában foglalja a gyermekek ingyenes és könnyen hozzáférhető kötelező oktatásának támogatását a foglalkoztatás alsó korhatárának eléréséig, valamint a szociális jóléti programok kiterjesztését a családok szegénységből való kiemelésének elősegítésére.

Az uniós kereskedelmi és beruházási megállapodások, valamint az általános tarifális preferenciák rendszere (GSP) fontos szerepet játszottak az alapvető emberi és munkajogok tiszteletben tartásának előmozdításában, amint azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető ENSZ-egyezményei is tükrözik. Kiemelt prioritást képez e kötelezettségvállalások végrehajtása, beleértve a gyermekmunka elleni fellépést is. Az EU ragaszkodni fog ahhoz, hogy a harmadik országok rendszeresen frissítsék azokat a veszélyes munkákat felsoroló nemzeti jegyzékeiket, amelyeket semmi esetre szabad gyermekekkel végeztetni. Az EU fokozni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy az uniós vállalatok ellátási láncaiban ne alkalmazzanak gyermekmunkát, ehhez mindenekelőtt előmozdítja majd a fenntartható vállalatirányítást.

Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési tervvel összhangban az EU fokozni fogja erőfeszítéseit a gyermekek érdemi részvételének biztosítása érdekében, a gyermekekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése, leküzdése és az azokra való reagálás érdekében, beleértve a nemi alapú erőszakot is, valamint a gyermek-, korai és kényszerházasság, a női nemi szervek megcsonkítása, a gyermekkereskedelem, az embercsempészés, a koldulás, a (szexuális) kizsákmányolás és az elhanyagolás felszámolása érdekében. Intenzívebb munkára lehet számítani a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek elleni súlyos jogsértések megelőzése és megszüntetése terén is, többek között a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását előmozdító érdekképviseleti tevékenységek révén. A cselekvési terv emellett támogatja a partnerországokat a gyermekbarát igazságszolgáltatási és gyermekvédelmi rendszerek kialakításában és megerősítésében, többek között a migráns, menekült és lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek, valamint a kisebbségekhez tartozó – különösen roma – gyermekek esetében. Az EU továbbra is támogatni fogja a gyermekek és más kiszolgáltatott helyzetben lévő, nemzetközi védelemre szoruló személyek EU-ba történő áttelepítését. Az EU támogatni fogja az utcagyerekek problémájának kezelésére irányuló intézkedéseket, valamint be fog ruházni a minőségi alternatív gondozás fejlesztésébe és az intézményalapúról a minőségi családi és közösségi alapú gondozásra való áttérésbe a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekek esetében.

Az EU továbbra is be fogja építeni a gyermekek jogait a partnerországokkal folytatott politikai párbeszédbe, különösen a csatlakozási tárgyalások, valamint a stabilizációs és társulási folyamat összefüggésében. Elő fogja mozdítani továbbá a – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő – gyermekekkel szembeni erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelmet célzó intézkedéseket, ideértve a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatást is. Az EU támogatni fogja a régióban élő gyermekek helyzetére vonatkozó lebontott adatok nyomon követését és gyűjtését, és erről továbbra is beszámol az éves bővítési csomagon belüli országjelentésekben.

E célkitűzések elérése érdekében az EU össze fogja hangolni a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi kereten belül rendelkezésre álló valamennyi kiadási programjának felhasználását, különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (NDICI), az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt III-at (IPA III) és a humanitárius segítségnyújtási eszközt.

Előmozdítja továbbá a multilaterális és regionális emberi jogi fórumokon, érdekképviseleti és figyelemfelkeltő kampányokban, valamint a civil társadalommal, a gyermekekkel és a serdülőkkel, a nemzeti emberi jogi intézményekkel, a tudományos körökkel, az üzleti szférával és más érdekelt felekkel folytatott tevékenységeket.

7.A gyermekek szempontjának beépítése valamennyi uniós fellépésbe

A stratégiában meghatározott célkitűzések elérése érdekében a Bizottság biztosítani fogja a gyermekjogi szempontok érvényesítését valamennyi vonatkozó szakpolitikában, jogszabályban és finanszírozási programban 117 . Ez az uniós szakpolitikai döntéshozatalban uralkodó gyermekbarát kultúra kialakítására irányuló erőfeszítések részét képezi majd, amelyet segíteni fog az uniós személyzet képzése és kapacitásépítése, valamint a Bizottság gyermekjogi koordinátorának csapatán keresztül megvalósuló fokozott belső koordináció. Összeállításra kerül a gyermekek jogainak általános érvényesítésével kapcsolatos ellenőrzőlista is.

A tényeken alapuló szakpolitikák kidolgozásához megbízható és összehasonlítható adatokra van szükség. A Bizottság fel fogja kérni az Alapjogi Ügynökséget, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget és módszertani támogatást a tagállamoknak, többek között az adatgyűjtési gyakorlatok megtervezéséhez és végrehajtásához. Az Eurostat-adatok – és a más uniós ügynökségektől származó adatok – lebontásában nagyobb hangsúlyt kap majd az életkor és a nemek szerinti bontás, és kutatásokra kerül sor a stratégia által lefedett konkrét tematikus területeken. Erre a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramon (2021–2027) 118 keresztül kerül majd sor.

A stratégia továbbá a fennálló uniós és nemzetközi jogi kötelezettségek jobb végrehajtásának biztosítása érdekében segítséget nyújt a nemzeti szintű és a legfontosabb érdekelt felek közötti kezdeményezések általános érvényesítéséhez és összehangolásához is. Ennek érdekében a Bizottság 2021 végéig létrehozza az Uniós Gyermekjogi Hálózatot is. A gyermekek jogaival foglalkozó informális szakértői csoport 119 munkájára építve a Hálózat megerősíti az EU és a tagállamok közötti, a gyermekek jogaival kapcsolatos párbeszédet és kölcsönös tanulást, és támogatja a stratégia végrehajtását, nyomon követését és értékelését. A Hálózat nemzeti képviselőkből áll majd, és egyes tevékenységeiben a nemzetközi és a nem kormányzati szervezetek, a helyi és regionális önkormányzatok képviselői és a gyermekek is szerepet kapnak. A Bizottság emellett szorosabb együttműködést fog kialakítani a regionális és helyi önkormányzatokkal, valamint más érintett intézményekkel, regionális és nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalommal és a gyermekjogi ombudsmanokkal.

Ez a stratégia az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégiával és az európai demokráciáról szóló cselekvési tervvel együtt értelmezendő. Kiegészíti az uniós jogok és értékek olyan területeken 120 történő kézzelfoghatóbbá tételére irányuló célzott erőfeszítéseket, mint a migráns gyermekek védelme, az egyenlőség és befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a rasszizmus elleni küzdelem és a pluralizmus, az uniós polgársághoz fűződő jogok, az áldozatok jogai, a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem, a szociális jogok, valamint az inkluzív oktatás és képzés 121 . Összhangban van továbbá az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben 122 meghatározott prioritásokkal.

7.1. Az uniós források hozzájárulása a stratégia végrehajtásához

Az uniós finanszírozás elengedhetetlen az uniós szakpolitikák tagállamokon belüli végrehajtásának támogatásához. Ezzel a stratégiával a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy a lehető legjobb módon használják fel az uniós forrásokat a gyermekek jogainak védelmére és érvényesítésére irányuló kezdeményezéseikhez. Egyben ösztönözni fogja a gyermekjogi szempontokat érvényesítő költségvetés-tervezést, és feltérképezi, hogy miként lehetne nyomon követni az uniós költségvetés e területen történő felhasználását annak érdekében, hogy a forrásokat a legsürgetőbb szükségletekre fordítsák. A 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi kerettel összhangban a gyermekjogok finanszírozását a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük az uniós finanszírozási programokban, a nemzeti és regionális szinten azonosított szükségleteknek megfelelően.

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a humán kapacitás és az infrastruktúra fejlesztésére, a felszerelésekre és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre irányuló beruházásokat támogatja az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális, egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás terén, továbbá az intézményalapúról a családi és közösségi alapú szolgáltatásokra való áttéréshez biztosít támogatást.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek esetében a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya meghaladja az uniós átlagot (2017–2019-ben) az ESZA+ költségvetésének 5 %-át, míg más tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük a gyermekszegénység elleni küzdelemre. A 2021–2027 közötti programozási időszakban a tagállamoknak több olyan előfeltételt is teljesíteniük kell, amelyek szorosan kapcsolódhatnak a gyermekjogi intézkedésekhez. Ide tartoznak a szegénység csökkentésére, a romák befogadására, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménynek és a Chartának való megfelelésre vonatkozó szakpolitikai keretek. Az új Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap megerősíti a kísérő nélküli migráns gyermekek védelmét azáltal, hogy elismeri a sajátos befogadási, szállással kapcsolatos és egyéb speciális szükségleteiket, és ezek kielégítéséhez pénzügyi támogatást és ösztönzőket biztosít legfeljebb 75 %-os társfinanszírozási aránnyal, amely 90 %-ra növelhető az egyedi fellépések keretében végrehajtott projektek esetében.

A gyermekek jogainak érvényesítésére más uniós alapok és programok is felhasználhatók, például a Jogérvényesülés program, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, az Erasmus+, a Horizont 2020, a Digitális Európa program, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a REACT-EU és az InvestEU. Emellett rendelkezésre áll a technikai támogatási eszköz, hogy kérésre technikai támogatást nyújtson a tagállamoknak kapacitásépítési intézkedések kidolgozásához.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak összehangolt megközelítést nemzeti, makroregionális 123 , regionális és helyi szinten az uniós források programozása és végrehajtása során, valamint vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat, a civil társadalmi szervezeteket, köztük a gyermekekkel és gyermekekért munkálkodó szervezeteket, valamint a szociális és gazdasági partnereket a 2021–2027-es uniós forrásokhoz kapcsolódó programok előkészítésébe, felülvizsgálatába, végrehajtásába és nyomon követésébe.

A stratégia kiterjed a Covid19-válság által súlyosbított egyenlőtlenségekre is, amelyek aránytalanul sújtották a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket. E munka részeként a Bizottság arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az Európai Helyreállítási Eszköz által kínált lehetőségeket a válság aránytalan hatásának mérséklésére, és a technikai támogatási eszközön keresztül segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy a reformok megtervezése és végrehajtása során általánosan érvényesítsék a gyermekjogi szempontokat.

Ahhoz, hogy a gyakorlatban valódi előrelépés történjen, a stratégiát nemzeti szintű kötelezettségvállalásoknak és beruházásoknak kell kísérniük. A Bizottság felszólítja az uniós tagállamokat, hogy ha még nem áll rendelkezésre, dolgozzanak ki megbízható és tényeken alapuló nemzeti gyermekjogi stratégiákat, valamennyi érdekelt féllel, köztük a gyermekekkel együttműködésben, valamint más vonatkozó nemzeti stratégiákkal és tervekkel szinergiát teremtve. Felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy ratifikálják a Gyermekjogi egyezmény valamennyi fakultatív jegyzőkönyvét és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény fakultatív jegyzőkönyveit, és kellően vegyék figyelembe az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 124 és az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottsága 125 által megfogalmazott záró észrevételeket. A Bizottság felkéri továbbá a tagállamokat, hogy megfelelő pénzügyi források – többek között uniós finanszírozás – révén támogassák az e stratégiában ajánlott valamennyi intézkedést.

Következtetés

Az Európai Bizottság teljes mértékben kiáll a gyermekek elkötelezett, felelős polgárokká válásának támogatása mellett. Ehhez azonban már a gyermekkortól részt kell venniük a demokratikus életben. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson az őt érintő kérdésekben, és hogy véleményét figyelembe vegyék. A gyermekek aktív részvételének lehetővé tétele érdekében foglalkoznunk kell a szegénységgel, az egyenlőtlenségekkel és a megkülönböztetéssel is, hogy felszámoljuk a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet.

Ezt a stratégiát inkluzív szemléletet követve alkottuk meg, és a végrehajtása is hasonló szellemben fog történni. A Bizottság a stratégia uniós és nemzeti szintű végrehajtását egyaránt nyomon fogja követni, és az Európai Gyermekjogi Fórum éves ülésén beszámol az elért eredményekről. A gyermekek részt fognak venni a nyomon követésben és az értékelésben, különösen a jövőbeli gyermekrészvételi platformon keresztül. A stratégia intézkedései szükség esetén kiigazításra kerülnek.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá a stratégiát, és működjenek együtt annak végrehajtása érdekében. A Bizottság felkéri a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy mozdítsák elő a helyi és regionális önkormányzatokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszédet.

Mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy meghallgassuk a gyermekeket és most cselekedjünk. A Eurochild Gyermektanács egyik tagjának szavaival élve: „A szavaknál hangosabban beszél a tett.”

(1)

A gyermek a 18 évet be nem töltött személy. Népességi adatok. [ yth_demo_010 ], [ yth_demo_020 ], Eurostat, 2020

(2)

Demográfia. A világ gyermekeinek helyzete 2019-ben, Statisztikai táblázatok , UNICEF .

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése előírja az Unió számára a gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét. Az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy az Unió a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban hozzájárul (...) az emberi jogok, különösen a gyermekek jogainak védelméhez.

(4)

  Az Európai Unió Alapjogi Chartája , 2012/C 326/02.

(5)

  Ambiciózusabb Unió. Programom Európa számára . Előterjeszti: Ursula von der Leyen, európai bizottsági elnökjelölt. Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024) .

(6)

  Egyezmény a gyermek jogairól , Egyesült Nemzetek, 1989.

(7)

  How children (10-18) experienced online risks during the COVID-19 lockdown in spring 2020 (Miként élték meg a gyermekek (10–18 éves korosztály) az online kockázatokat a Covid19 miatti 2020 tavaszi lezárások során) , JRC, Európai Bizottság, 2020.

(8)

  Exploiting Isolation: Offenders and victims of online child sexual abuse during the COVID-19 pandemic (Az elszigeteltség kihasználása: a gyermekek online szexuális bántalmazásának elkövetői és áldozatai a Covid19-világjárvány idején) , EUROPOL, 2020.

(9)

  Az EU gyermekjogi stratégiája felé , COM(2006) 367 és Az EU gyermekjogi ütemterve , COM(2011) 60.

(10)

Lásd a 2. mellékletet – A gyermekek jogai – uniós vívmányok és szakpolitikák.

(11)

  A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve .

(12)

  A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény , Egyesült Nemzetek, 2006.

(13)

  Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend . Lásd az 1. mellékletet: Összehasonlító táblázat, amely részletesen bemutatja az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt vonatkozó jogokat, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak e stratégia különböző ágai által védett és támogatott céljait és alcéljait.

(14)

  Az Európa Tanács gyermekjogi stratégiája (2016–2021). Az Európa Tanács szintén dolgozik a 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó jövőbeli stratégiai keret előkészítésén.

(15)

Az Európai Parlament 2019. november 26-i állásfoglalása a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól (2019/2876(RSP)) – Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gyermekek jogairól az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében (2021/2523(RSP)).

(16)

  Összefoglaló jelentés az EU gyermekjogi stratégiájáról szóló nyilvános konzultációról , 2021.

(17)

  13. Európai Gyermekjogi Fórum , 2020.

(18)

 UNICEF, Eurochild, Save the Children, Child Fund Alliance, World Vision: Our Europe, Our Rights, Our Future (A mi Európánk. A mi jogaink. A mi jövőnk.) – Az SOS Gyermekfalvak bentlakásos gondozásban élő gyermekekkel és  családtámogató szolgáltatásokban részesülő gyermekekkel folytatott konzultációja, valamint a Defence for Children International, Terre des Hommes és partnerei által készített összefoglaló jelentés.

(19)

  Az EU gyermekjogi stratégiája: gyermekbarát változatok .

(20)

  Report of the 2018 Day of General Discussion on Protecting and Empowering Children as Human Rights Defenders (Jelentés a gyermekek mint emberijog-védők védelméről és szerepvállalásának növeléséről szóló 2018. évi általános vitanapról), Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, 2018.  Implementation Guide on the Rights of Child Human Rights Defenders (Végrehajtási útmutató a gyermekek mint emberijog-védők jogairól), Child Rights Connect, 2020.

(21)

  Study on children participation in EU political and democratic life (Tanulmány a gyermekek részvételéről az EU politikai és demokratikus életében), Európai Bizottság, 2021 és annak akadálymentesített változata .

(22)

  Uniós ifjúsági párbeszédek (16–30 éves korosztály).

(23)

  Tanulósarok .

(24)

   Europe Kids Want felmérés, Sharing the view of children and young people across Europe (Az európai gyermekek és fiatalok véleményének ismertetése), UNICEF és Eurochild, 2019.

(25)

  Our Europe. Our Rights. Our Future (A mi Európánk. A mi jogaink. A mi jövőnk.), i. m.

(26)

  Európai zöld megállapodás .

(27)

  A gyermekek részvételére vonatkozó önértékelési eszköz , Európa Tanács.

(28)

  A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve .

(29)

  A Bizottság ajánlása – Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU).

(30)

A 2021. évi együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló bizottsági javaslat Az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló bizottsági javaslat , 2021.

(31)

  Combating child poverty: an issue of fundamental rights (Harc a gyermekszegénység ellen: az alapvető jogok kérdése), Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2018 .

(32)

  Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására , COM(2021) 102 final.

(33)

A Bizottság javaslata az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásról, COM(2021)137.

(34)

  A Tanács ajánlása az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájában , (2020/C 372/01) .

(35)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030-as időszakra vonatkozó stratégia, COM(2021) 101 final.

(36)

  Közlemény a rák elleni küzdelemre irányuló európai tervről , COM(2021) 44 final.

(37)

  Közlemény az európai gyógyszerstratégiáról , COM(2020) 761 final.

(38)

  A mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos európai cselekvési keret , A mentális egészségre és jóllétre vonatkozó, a 2013–2016-os időszakra szóló uniós együttes fellépés.

(39)

  A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (2021/C 66/01).

(40)

  What is the evidence on the role of the arts in improving health and well-being? (Mi a bizonyíték arra, hogy a művészetek szerepet játszanak az egészség és a jóllét javításában?), WHO, 2019.

(41)

  Romák és nomád életmódot folytatók hat országban , FRA, 2020.

(42)

  Iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram , Európai Bizottság.

(43)

  A gyermekkori elhízással kapcsolatos, a 2014–2020-as időszakra szóló uniós cselekvési terv , Európai Bizottság.

(44)

  „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia , COM(2020) 381 final .

(45)

  A Tanács ajánlása a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről 2018/C 466/01.

(46)

  Bevált gyakorlatok portálja, Népegészségügy , Európai Bizottság.

(47)

  Európai szakpolitikai együttműködés (Oktatás és képzés 2020 keretrendszer) , Oktatás és képzés, Európai Bizottság.

(48)

  Barcelonai célkitűzések a kisgyermekeknek szóló gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerőpiaci részvétele, a dolgozó szülők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, és az európai fenntartható és inkluzív növekedés (a „barcelonai célkitűzések”) érdekében , Európai Bizottság, 2018.

(49)

  Key data on early childhood education and care in Europe (Központi adatok a koragyermekkori nevelésről és gondozásról Európában) – 2019. évi kiadás , Eurydice, 2019.

(50)

  Közlemény a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáról (COM(2020) 152 final).

(51)

  Analytical document accompanying the EU Roma Strategic framework SWD (2020) 530 final, Annex 2 – Baselines for EU headline indicators (A romák egyenlőségének, befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretet kísérő elemzés, SWD(2020) 530 final, 2. melléklet – A kiemelt uniós mutatók kiindulási értékei) , Európai Bizottság.

(52)

A 2018. évi PISA-felmérés eredményei What School Life Means for Students’ Lives (Mit jelent az iskolai élet a tanulók életében) , OECD. OECD-országok átlaga.

(53)

  Befogadással kapcsolatos eszköztár a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban , Európai Bizottság, 2020.

(54)

  Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra COM(2020)758 final.

(55)

  Global status report on preventing violence against children (Globális helyzetjelentés a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzéséről) , UNICEF/WHO, 2020.

(56)

  „One in Five” kampány , Európa Tanács.

(57)

  Az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv 20. cikkében előírtak szerinti harmadik jelentés (2020) az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről , COM(2020) 661 final SWD(2020) 226 final.

(58)

  A női nemi szervek megcsonkítása Európában . End FGM.

(59)

  Female Genital mutilation/cutting: a global concern (A női nemi szervek megcsonkítása/vágása: globális probléma) , UNICEF, 2016. 

(60)

 Az interszexuális személyek: azok a személyek, akik olyan nemi jellegekkel születtek, amelyek nem felelnek meg a férfi vagy női nem jellemző definíciójának, Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia .

(61)

  A long way to go for LGBTI equality  (Sok még a teendő az LMBTI-személyek egyenlősége érdekében), FRA, 2020.

(62)

  Közlemény – A migráns gyermekek védelme , COM(2017) 211 final.

(63)

  Protect the rights of children of foreign fighters stranded in Syria and Iraq (A külföldi harcosok Szíriában és Irakban rekedt gyermekeinek védelme) , UNICEF, 2019.

(64)

  Közlemény – A migráns gyermekek védelme , i. m. .

(65)

A 2021–2027-es időszakra szóló Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, Európai Unió.

(66)

  A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia , COM(2020) 607.

(67)

  Barnahus .

(68)

  A Bizottság határozata a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról, (2007/116/EK) (később módosítva), és  az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról , 96. cikk – Eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal és gyermeksegélyvonal .

(69)

  Children and Justice reports („A gyermekek és az igazságszolgáltatás” jelentések) , FRA.

(70)

  Child friendly justice Guidelines (A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatások) , Európa Tanács.

(71)

  Uniós igazságügyi eredménytábla , gyermekbarát igazságszolgáltatás.

(72)

 Ez magában foglalja a gyermekek azon jogának tiszteletben tartását, hogy adott esetben, a Gyermekjogi egyezmény 9. cikkével összhangban kapcsolatot tartsanak a szülőkkel vagy más hozzátartozókkal.

(73)

Menedékkérők és első alkalommal menedékkérők állampolgárság szerint, [ migr_asyappctza ], Eurostat, 2020. 

(74)

  Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) , COM(2020) 258 final.

(75)

  UN Global Study on Children Deprived of Liberty (A szabadságuktól megfosztott gyermekekről szóló globális ENSZ-tanulmány) , Manfred Nowak, 2019.

(76)

  Irányelv a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról ,  (EU) 2016/800.

(77)

  A 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégia , COM(2020) 713 final.

(78)

  Európai Igazságügyi Képzési Hálózat .

(79)

  Európai igazságügyi portál , Európai Igazságügyi Képzési Platform.

(80)

Tervezett elfogadás: 2021. június vége/július eleje.

(81)

  A bebörtönzött szülők gyermekeiről szóló ajánlás , Európa Tanács, CM/Rec(2018)5.

(82)

  Európai Gyámügyi Hálózat .

(83)

„ Our Europe. Our Rights. Our Future.” (A mi Európánk. A mi jogaink. A mi jövőnk.), i. m.

(84)

  A long way to go for LGBTI equality  (Sok még a teendő az LMBTI-személyek egyenlősége érdekében), FRA, 2020.

(85)

  Harmadik jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről , COM(2020) 661 final és SWD(2020) 226 final; The challenges of countering human trafficking in the digital era  (Az emberkereskedelem elleni küzdelem kihívásai a digitális korszakban), Europol, 2020.

(86)

  A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia , i. m.

(87)

  How families handled emergency remote schooling during the COVID-19 lockdown in spring 2020  (Hogyan kezelték a családok a szükséghelyzeti távoktatást 2020 tavaszán a Covid19 miatti lezárás során), 2020, JRC.

(88)

Eurostat. A háztartások és magánszemélyek IKT-használatáról szóló felmérés [ isoc_i, ci_in_h ], 2019.

(89)

A Bizottság közleménye – „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű: a digitális évtized európai útja” , COM(2021) 118 final.

(90)

  Irányelv a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről , 2011/93/EU. Kerethatározat a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni küzdelemről , 2008/913/JHA . Irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokról , 2018/1808/EU . Rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról , 2016/679/EU . Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról , 2005/29/EK . Közlemény – Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére , COM(2018) 236. A gyermekbarát internet európai stratégiája , COM(2012) 196.

(91)

  A Bizottság rendeletjavaslata – A digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) , COM(2020) 825 final.

(92)

A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex számos, a főbb online platformok és a reklámipart képviselő kereskedelmi szervezetek, valamint a hirdetők által tett kötelezettségvállalást tartalmaz az online dezinformáció hatásának korlátozására. A kódex aláírói felkérést kapnak majd arra, hogy a Bizottság 2021. tavaszi iránymutatása alapján erősítsék meg a kódexet.

(93)

  Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 , COM(2020) 624.

(94)

  General Comment No. 25 (2021) on Rights of children in relation to the digital environment (25. sz. általános észrevétel a gyermekek digitális környezettel kapcsolatos jogairól, 2021), az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága.

(95)

  A gyermekbarát internetre irányuló ifjúsági vállalás .

(96)

Ifjúsági cselekvési felhívás .

(97)

  „Gyermekbarát internet” portál .

(98)

Amelyet  az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közlemény jelentett be, COM(2020) 625 final.

(99)

  Erasmus+ program .

(100)

  Draft Policy Guidance on AI for Children (Szakpolitikai iránymutatás-tervezet a gyermekbarát mesterséges intelligenciáról), UNICEF, 2020.

(101)

A digitális évtizedről szóló közleményben bejelentettek szerint ehhez egy digitális elvekre vonatkozó, hamarosan előterjesztendő javaslat fog alapul szolgálni.

(102)

Harmonizált európai szabványok, Az IKT-termékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények , ETSI, 2018.

(103)

  Irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről , 2019/882/EU.

(104)

  Digitális Kompetenciakeret 2.0 , Az Európai Unió tudományos központja, Európai Bizottság.

(105)

  Children affected by armed conflict, 1990–2019 (A fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek, 1990–2019), Békekutató Intézet, Oslo, Conflict trends, 2020.

(106)

  A szükséghelyzetben történő oktatással foglalkozó ügynökségközi hálózat , 2020.

(107)

  Children: improving survival and well-being  (Gyermekek: a túlélés és a jóllét javítása), Egészségügyi Világszervezet, 2019.

(108)

  Policy Brief: Education during COVID-19 and beyond (Szakpolitikai tájékoztató: Oktatás a Covid19 világjárvány idején és azt követően), Egyesült Nemzetek Szervezete, 2020. augusztus.

(109)

 Közös közlemény – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024 , JOIN(2020) 5 final.

(110)

  A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások , 2017.

(111)

  Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai , 2008 .

(112)

  A külső tevékenységekben a nemek közötti egyenlőség biztosítását célzó program (2021–2025).

(113)

  Gyermekjogi eszköztár. A gyermekek jogainak integrálása a fejlesztési együttműködésbe .

(114)

  Global estimates of child labour (A gyermekmunkára vonatkozó globális becslések), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 2017.

(115)

  Nemzetközi Munkaügyi Szervezet .

(116)

  Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024 , i. m.

(117)

 Lásd a 2. mellékletet.

(118)

  Horizont Európa .

(119)

  A gyermekek jogaival foglalkozó informális szakértői csoport , Európai Bizottság.

(120)

  Közlemény – A migráns gyermekek védelme , COM(2017) 211 final. Közlemény – A 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia , COM(2020) 152 final. Közlemény – A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer , COM(2020) 620 final, valamint a Tanács ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről (2021/C 93/01). Közlemény – Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) , COM(2020) 698 final . Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra , COM(2020) 758 final, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia. Közlemény – Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra , COM(2020) 565 final,   valamint a 2021-re tervezett, antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló stratégia. Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentés: A polgárok felhatalmazása és jogaik védelme , COM(2020) 730 final. Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) , COM(2020) 258. A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia , COM(2020) 607.

(121)

A Bizottság ajánlása – Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés , 2013/112/EU. A szociális jogok európai pillére . Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására , COM(2021) 102 final. Javaslat – a Tanács ajánlása az európai gyermekgarancia létrehozásáról, COM(2021) 137. Közlemény az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról , COM(2020) 625 final, valamint  Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 , COM(2020) 624.

(122)

  Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024 , JOIN(2020) 5 final.

(123)

  Makroregionális stratégia , Európai Bizottság.

(124)

  Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága , záró észrevételek.

(125)

  Az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottsága , záró észrevételek.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.24.

COM(2021) 142 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az EU gyermekjogi stratégiája

(1)

 Az Európai Unió Alapjogi Chartája csak annyiban alkalmazandó a tagállamokra, amennyiben az Európai Unió jogát hajtják végre.

(2)

 Az EU a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) részes fele. Ebben az oszlopban ezen egyezmény vonatkozó cikkei is szerepelnek.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.24.

COM(2021) 142 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az EU gyermekjogi stratégiája

A gyermek jogaival kapcsolatos uniós vívmányok és szakpolitikai dokumentumok

Elsődleges jog

Az Európai Unióról szóló szerződés (2012/C326/01) — különösen annak 3. cikke (3) és (5) bekezdése

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés  (2012/C 326/01)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02) – különös tekintettel a gyermekek jogairól szóló 24. cikkre és a családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló 7. cikkre; az oktatáshoz való jogról szóló 14. cikkre, a gyermekmunka tilalmáról és a fiatalok munkahelyi védelméről szóló 32. cikkre, valamint a családról és a munkáról szóló 33. cikkre

A gyermek jogaival kapcsolatos szakpolitikai dokumentumok

Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024): „Ambiciózusabb Unió. Programom Európa számára” Ursula von der Leyen, 2019. július

Az Európai Parlament állásfoglalása a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól (2019/2876(RSP))

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gyermekek jogairól az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében  (2021/2523(RSP))

Korábbi gyermekjogi stratégiák

A Bizottság Közleménye – Az EU gyermekjogi stratégiája felé (COM/2006/367 végleges)  

A Bizottság közleménye – Az EU gyermekjogi ütemterve (COM/2011/60 végleges)      

Horizontális eszközök, köztük a gyermekek különböző csoportjait érintő eszközök

·Társadalmi befogadás

A Bizottság ajánlása a szociális jogok európai pilléréről (2017/761/EU)

·Faji vagy etnikai származás, beleértve a romákat is

A Tanács irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (2000/43/EK) 

A Tanács kerethatározata a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (2008/913/IB)  

Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra (COM/2020/565 final)  

A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (COM(2020) 620 final)

A Tanács ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről (2021/C 93/01)

Fogyatékosságok

A Tanács határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (2010/48/EK)

Irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (2019/882/EU)

Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (COM(2021) 101 final)

·LMBTI

A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020– 2025) (COM/2020/698 final)  

·Nemek közötti egyenlőség

A Bizottság közleménye: Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia (COM/2020/152 final)  

·A migránsok védelme és integrációja

A Bizottság közleménye – A migráns gyermekek védelme (COM(2017)211 final)

A Bizottság közleménye: Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra (COM/2020/758 final)

·Ifjúság

A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C456/01)  

1.Részvétel a politikai és demokratikus életben: olyan EU, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy aktív polgárokká és demokratikus társadalmak aktív tagjaivá váljanak

A Bizottság közleménye – 2020. évi jogállamisági jelentés. A jogállamiság helyzete az Európai Unióban (COM/2020/580 final)

A Bizottság közleménye az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről (COM/2020/790 final)  

A Bizottság közleménye – Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (COM/2020/711 final)  

2.Társadalmi-gazdasági befogadás, egészségügy és oktatás: olyan EU, amely küzd a gyermekszegénység ellen, előmozdítja az inkluzív és gyermekbarát társadalmakat, egészségügyi és oktatási rendszereket.

2.1. Társadalmi befogadás

2.1.1.Horizontális eszközök

A Bizottság ajánlása – Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU)

A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról (COM/2017/250 final)  

A Bizottság ajánlása a szociális jogok európai pilléréről (2017/761/EU)  

A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09)

Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására (COM(2021) 102 final)

2.1.2. Családi élet

A Tanács irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (92/85/EK)

A Tanács ajánlása a gyermekgondozásról (92/241/EGK)

A Tanács irányelve a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (2010/18/EU)

Irányelv a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (2019/1158/EU)

2.1.3.Dolgozó fiatalok

Irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről (94/33/EK)

Irányelv az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról  (2009/52/EK)

A Tanács irányelve az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról (2017/159/EU)

2.2.Oktatás

2.2.1.Oktatás

A Tanács ajánlása a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról (2011/C191/01).

A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2018/C 189/01)

A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (2018/C 195/01)

A Tanács ajánlása a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről (2019/C 189/03)

A Bizottság közleménye az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról (COM/2020/625 final)

A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (2021/C 66/01)

2.2.2.Koragyermekkori nevelés és gondozás

A Bizottság közleménye – Koragyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét (COM/2011/66 final)

A Tanács ajánlása a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről (2019/C189/02)

2.2.3.Szabadidő

Irányelv a játékok biztonságáról  (2009/48/EK)

2.3.Lakhatás

A Bizottság ajánlása az energiaszegénységről (2020/1563/EU)

2.4.Egészség

2.4.1.Betegségek és megelőzés

A Tanács ajánlása a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről (2018/C 466/01)

Közlemény – Európai rákellenes terv, (COM(2021) 44 final)

Közlemény – Európai gyógyszerstratégia  (COM(2020) 761 final)

2.4.2.Táplálkozás  

A Bizottság irányelve a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről (2006/125/EK)

Rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról  (1924/2006/EK)

Rendelet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról  (1169/2011/EU)

Rendelet a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről (609/2013/EK)

Rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (1308/2013/EU)

Rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról (1370/2013/EU)

A gyermekkori elhízással kapcsolatos uniós cselekvési terv (2014–2020)  

A Bizottság rendelete a bizonyos, csecsemők és kisgyermekek számára készült gabona- alapú élelmiszerekben előforduló tropánalkaloidok felső határértékeiről ((EU) 2016/239)

A Bizottság végrehajtási rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcsök és zöldségek, a banán és a tej oktatási intézményekben való biztosításához nyújtott uniós támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályokról (2017/39/EU)

A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcsök és zöldségek, a banán és a tej oktatási intézményekben való biztosításához nyújtott uniós támogatás tekintetében történő kiegészítéséről  (2017/40/EU)

Közlemény: A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (COM(2020) 381 final)

2.4.3.Alkohol, dohánytermékek és kábítószerek

Irányelv a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről  (2003/33/EK)

A Tanács ajánlása a dohányzás megelőzéséről és a dohányzás elleni küzdelem javítására irányuló kezdeményezésekről (2003/54/EK)

A Bizottság közleménye – A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia (COM/2006/625 végleges)

A Tanács ajánlása a dohányfüstmentes környezetről (2009/C 296/02)

Irányelv a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (2014/40/EU)

A Bizottság  végrehajtási határozata a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról (2016/575/EU)

2.4.4.Fogyasztók/biztonság

Irányelv az általános termékbiztonságról (2001/95/EK) .

Irányelv a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (2005/29/EK)

Rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről (1901/2006/EK)

Rendelet a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezésérő l (78/2009/EK)

Rendelet a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (631/2009/EK)

Rendelet a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról  (661/2009/EK)

A Tanács határozata az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a gyalogosok biztonságáról szóló előírástervezetével és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a világító diódás (LED-es) fényforrásokról szóló előírástervezetével kapcsolatos európai uniós álláspontról  (2012/143/EU)

A Bizottság végrehajtási irányelve a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról szóló 91/671/EGK tanácsi irányelv módosításáról (2014/37/EU)

A Bizottság végrehajtási határozata a fogyasztók által felszerelhető, gyermekbiztos ablak- és erkélyajtó-záróeszközökre vonatkozó EN 16281:2013 európai szabvány megfeleléséről (2014/358/EU)

A Bizottság ajánlása az online szerencsejáték-szolgáltatások fogyasztóinak és játékosainak védelmére és a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartására vonatkozó elvekről (2014/478/EU)  

2.4.5.Környezet

A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás  (COM(2019) 640 final)

3.A gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelem és a gyermekvédelem biztosítása: olyan EU, amely elősegíti a gyermekek erőszakmentes felnövekvését

A Bizottság határozata a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról (2007/116/EK) és annak módosításai, valamint  az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv  (2018/1972/EU)

Irányelv a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről (2011/93/EU)

Irányelv az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről (2011/36/EU)

A Bizottság közleménye – Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) (COM/2012/286 végleges)  

A Bizottság közleménye – Fellépés a női nemi szervek megcsonkításának megszüntetése érdekében (COM/2013/833 final)

A Bizottság közleménye – Jelentés az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia nyomon követéséről, valamint további konkrét intézkedések meghatározása (COM/2017/728 final)

A Bizottság közleménye – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia (COM/2020/605 final)

A Bizottság közleménye – A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia (COM/2020/607 végleges)

4.Gyermekbarát igazságszolgáltatás: olyan EU, ahol az igazságszolgáltatási rendszer tiszteletben tartja a gyermekek jogait és szükségleteit

4.1. Igazságszolgáltatási rendszerek

A Bizottság közleménye – A jogérvényesülés biztosítása az EU-ban – A 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégia (COM/2020/713 final)

4.2.Polgári jog

4.2.1.Szülői felelősség

A Tanács határozata a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló 1996. évi hágai egyezménynek a Közösség érdekében a tagállamok által történő aláírására vonatkozó felhatalmazásáról (2003/93/EK)

A Tanács rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (2201/2003/EK)  

A Tanács határozata egyes tagállamoknak a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. évi Hágai Egyezménynek a Közösség érdekében történő megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, valamint egyes tagállamoknak a közösségi jog vonatkozó belső szabályozásának alkalmazására vonatkozó nyilatkozat tételére való felhatalmazásáról (2008/431/EK)

A Tanács rendelete a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (2019/1111/EU)

4.2.2.Tartási kötelezettségek

A Tanács rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (4/2009/EK)

A Tanács határozata a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (2011/432/EU)

4.2.3.Egyéb polgári jogi eszközök

Rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (650/2012/EU)

Irányelv a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól  (2008/52/EK)

Rendelet egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (2016/1191/EU)

4.3. Büntető igazságszolgáltatás

4.3.1.Fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás

Irányelv a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (2016/800/EU)

4.3.2.Az áldozatok jogai

Irányelv a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (2012/29/EU)  

A Bizottság közleménye – Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) (COM/2020/258 final)

4.3.3.Az eljárási jogokra vonatkozó jogszabályok

A Tanács kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról (2008/947/IB)

A Tanács kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról (2008/909/IB)

A Tanács kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (2009/315/IB)

A Tanács határozata a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról (2009/316/IB)

A Tanács kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról (2009/829/IB)

Irányelv az európai védelmi határozatról (2011/99/EU)

Irányelv a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (2012/13/EU)

Irányelv a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról  (2013/48/EU)

Irányelv a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (2016/343/EU)

Irányelv a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (2016/1919/EU)

4.4. Szabad mozgás

Irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (2004/38/EK)  

A Bizottság közleménye az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv jobb átültetéséhez és alkalmazásához nyújtott iránymutatásról (COM/2009/313 final)

Rendelet a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (2011/492/EU)

Irányelv a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről (2014/54/EU)

4.5.Migráció

4.5.1.Befogadási feltételek

Irányelv a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás) (2013/33/EU)

4.5.2.Családegyesítés

Irányelv a családegyesítési jogról  (2003/86/EK)

4.5.3.A dublini rendelet és az Eurodac-rendelet

Rendelet egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (343/2003/EK)

Rendelet egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (1560/2003/EK)

Irányelv a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) (2013/32/EU)

Rendelet a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (603/2013/EU)

Rendelet egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) (604/2013/EU)

A Bizottság végrehajtási rendelete az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról (118/2014/EU)

Elismerés

Irányelv a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) (2011/95/EU)

4.5.4.Bevándorlás és menekültügy

A Bizottság közleménye – Az EU cselekvési terve a migránscsempészet ellen (2015–2020) (COM/2015/285 final)

A Bizottság közleménye az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzetéről (COM/2016/85 final)

A Bizottság közleménye az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció görögországi végrehajtásáról (COM/2016/141 final)

A Bizottság közleménye – A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé (COM/2016/197 final)

4.5.5.Áthelyezés és áttelepítés

A Bizottság közleménye – Eredményjelentés az európai migrációs stratégia végrehajtásáról (COM/2019/126 final) 

A Bizottság ajánlása az uniós védelemhez vezető legális beutazási lehetőségekről: az áttelepítés, a humanitárius befogadás és egyéb kiegészítő lehetőségek előmozdítása (C/2020/6467)

4.5.6.Visszatérés

Irányelv a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról  (2008/115/EK)

A Bizottság közleménye az uniós visszatérési politikáról (COM/2014/199 final)

A Bizottság közleménye – A visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési terv (COM/2015/453 final)

A Bizottság ajánlása a tagállamok illetékes hatóságai által a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeik végzése során használandó közös „Visszatérési kézikönyv” kidolgozásáról (C/2015/6250 final)

A Bizottság közleménye – Az európai uniós visszatérési politika hatékonyságának fokozása – megújított cselekvési terv (COM/2017/200)  

A Bizottság ajánlása a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során a visszatérések hatékonyságának javításáról (2017/432/EU)  

4.5.7.Vízumok

Rendelet a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (810/2009/EK)

A Bizottság határozata a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról – és a határozat későbbi módosításai (C/2010/1620 végleges)

4.5.8.Határigazgatás

A Bizottság ajánlása a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös „Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv)” létrehozásáról (C (2006) 5186 végleges)

Módosította: a Bizottság ajánlása (C(2008)2976 végleges)

Módosította a Bizottság ajánlása (C(2009)7376 végleges)

Módosította a Bizottság ajánlása (C(2010)5559 végleges)

Módosította a Bizottság ajánlása (C(2011)3918 végleges)

Módosította a Bizottság ajánlása (C(2012)9330 végleges)  

Módosította a Bizottság ajánlása (C(2015)3894 végleges)

Rendelet az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (1052/2013/EU)

A Bizottság közleménye – Értékelés a külső határok igazgatása területén a schengeni vívmányok alkalmazásának 2015. évi értékelése során feltárt súlyos hiányosságok kiküszöbölését célzó görögországi cselekvési tervről (COM/2016/220 final)

Rendelet a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (2016/399/EU)

A Bizottság közleménye – A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek (COM/2016/205 final)

Rendelet az Európai Határ- és Parti Őrségről (2019/1896/EU)

4.5.9.Jogszerű migráció

Irányelv a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (átdolgozás) (2016/801/ EU)

5.Digitális és információs társadalom: olyan EU, ahol a gyermekek biztonsággal használhatják a digitális környezetet, és kihasználhatják az abban rejlő lehetőségeket

Irányelv az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (2009/136/EC)      

Irányelv a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (2010/13/EU)

A Bizottság közleménye – A gyermekbarát internet európai stratégiája (COM/2012/196 final)

Rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (2016/679/EU)  

A Bizottság közleménye – Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére (COM/2018/236 final)

Irányelv a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (2018/1808/EU)  

Irányelv az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (átdolgozás) (2018/1972/EU)

A Bizottság javaslata – Rendelet a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (COM/2020/825 final)  

A Bizottság közleménye – Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv (European Media Action Plan) (COM/2020/784)

A Bizottság közleménye – Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően (COM/2020/624 final)

6.A globális dimenzió: olyan EU, amely világszerte támogatást, védelmet és segítséget nyújt a gyermekek számára, többek között válságok és konfliktusok idején is.

6.1.Horizontális eszközök

A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások (2017) – egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül 

Az új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról (2017), a 2030-ig szóló menetrendre adott uniós válasz része

Közös közlemény – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024 (JOIN/2020/5 final)  

Gyermekjogi eszköztár

6.2.Tematikus eszközök

Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai (frissítve 2008-ban)

Az Európai Unió iránymutatásai a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről (2008)

Iránymutatás az EU harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról (2019-ben aktualizálva)

A Bizottság közleménye – Az anyai és a gyermektáplálkozás előtérbe helyezése a külső támogatásokban: uniós szakpolitikai keret (COM/2013/141 final)

DG ECHO Gender–kor marker eszköztár (2014)

A Bizottság közleménye – Méltó élet: a segélyfüggőségtől az önellátásig – Kényszervándorlás és fejlesztés (COM/2016/234 final)

A Tanács rendelete az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról  (2016/369/EU)

A Bizottság közleménye a szükséghelyzetben és elhúzódó válságokban megvalósítandó oktatásról (COM/2018/304 final)

Közös közlemény – A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (GAP) – Az EU külső tevékenységeiben a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők szerepének megerősítését célzó ambiciózus program (JOIN(2020) 17 final)

Vonatkozó nemzetközi egyezmények a gyermekek jogai terén

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 138. sz. (1973)  

Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 182. sz. (1999)

Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia

Az 1980. október 25-én kelt egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól  

1996. október 19-én kelt egyezmény a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról

A 2007. november 23-án kelt egyezmény a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról  

(1)

Ez a felsorolás nem kimerítő, és különösen a pénzügyi eszközök nem szerepelnek benne.