This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022H0627(01)
Council Recommendation of 16 June 2022 on learning for the green transition and sustainable development 2022/C 243/01 (Text with EEA relevance)
A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról 2022/C 243/01 (EGT-vonatkozású szöveg)
A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról 2022/C 243/01 (EGT-vonatkozású szöveg)
ST/9795/2022/INIT
HL C 243., 2022.6.27, p. 1–9
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2022.6.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 243/1 |
A TANÁCS AJÁNLÁSA
(2022. június 16.)
a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról
(2022/C 243/01)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
1. |
Bár Unió-szerte számos tagállam jó eredményeket ért el a zöld átállást támogató és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulást előmozdító tanulási politikák és programok végrehajtása terén, e tekintetben folytatni és fokozni kell az erőfeszítéseket. A továbbiakban is ösztönözni és támogatni kell az ilyen típusú tanulást szolgáló szakpolitikát és gyakorlatot. Fel kell ismerni, hogy a fenntartható fejlődés környezeti, gazdasági és szociális pillérein átívelő, összekapcsolt tanulásra van szükség, különös figyelmet fordítva a környezeti pillérre. |
2. |
Az európai zöld megállapodás (1), a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (2), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a 2030-ig tartó időszakra szóló „Oktatás a fenntartható fejlődésért” stratégiája és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) kapcsolódó tevékenysége (3) rávilágít, hogy az iskoláknak, a felsőoktatásnak és más oktatási és képzési intézményeknek kulcsszerepe van a tanulókkal, a szülőkkel, az oktatókkal (4) és a tág értelemben vett közösséggel a sikeres, igazságos és inkluzív zöld átálláshoz szükséges változásokról folytatott párbeszédben. „A biológiai sokféleség – sürgős fellépésre van szükség” című következtetéseiben (5) a Tanács hangsúlyozta, hogy egyéb területek mellett az oktatásba való beruházás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a legjobb adatokat lehessen összegyűjteni és a legjobb megoldásokat lehessen megtalálni e tekintetben. Az EU ifjúsági stratégiája célként határozza meg a fenntartható zöld Európát, és azt szorgalmazza, hogy minden fiatal legyen környezetvédelmi szempontból aktív és képzett. |
3. |
A zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulás életkortól függetlenül segíti a tanulókat abban, hogy szert tegyenek a fenntarthatóbb életvitelhez szükséges ismeretekre, készségekre és attitűdökre, megváltoztassák a fogyasztási és termelési szokásokat, egészségesebb életmódot kövessenek, valamint – egyénileg és együttesen is – hozzájáruljanak a gazdaság és a társadalom fenntarthatóbbá tételéhez. Ezenfelül az ilyen tanulás a munkaerőpiacon egyre inkább szükséges készségek és kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul. Elősegíti az előttünk álló, egymással összefüggő globális kihívások megértését, ideértve az éghajlati válságot, a környezetkárosodást és a biológiai sokféleség csökkenését is, amelyek mindegyike környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális vetülettel is bír. |
4. |
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, nevezetesen a 4.7. cél, felszólít minden tanulót arra, hogy 2030-ig tegyen szert a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges ismeretekre és készségekre, többek között a fenntartható fejlődéssel és a fenntartható életmódokkal, az emberi jogokkal, a nemek közötti egyenlőséggel, a béke és erőszakmentesség kultúrájának előmozdításával, a világpolgársággal, valamint a kulturális sokféleség és a kultúra fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának elismerésével kapcsolatos oktatás révén (6). |
5. |
Az európai oktatási térségről szóló közlemény (7), a szociális jogok európai pillére (8), az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (2021–2030) (9) és az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című közlemény (10) arra szólít fel, hogy az oktatási és képzési politikákat és beruházásokat a jövőbeli reziliencia és jólét érdekében az inkluzív zöld és digitális átállás szolgálatába kell állítani. |
6. |
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakeretében (11) meghatározott kulcskompetenciák célja, hogy a gyors és mélyreható változások korában Európa polgárait támogassák a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztathatósághoz, a társadalmi befogadáshoz, a fenntartható életmódhoz, a békés társadalomban élt sikeres élethez, az egészségtudatos életvezetéshez és az aktív polgári szerepvállaláshoz szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátításában. |
7. |
Az európai készségfejlesztési programban (12) a Bizottság bejelentette, hogy támogatja a munkaerőpiacon hasznosítható alapvető zöld készségek fejlesztését annak érdekében, hogy kialakuljon a környezettudatos szakemberek és a környezetbarát gazdasági szereplők generációja, azáltal, hogy segíti a környezetvédelmi és éghajlati megfontolásoknak az általános képzésbe, a felsőoktatásba, a szakképzésbe, valamint a kutatásba való beépítését. Európának magasan képzett szakemberekre van szüksége a zöld átállás támogatásához és ahhoz, hogy világelső legyen a fenntartható technológiák terén. |
8. |
A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás (13) és az osnabrücki nyilatkozat elismeri, hogy a szakképzési ágazat a digitális és zöld átállás kulcsa. |
9. |
Az európai éghajlati paktum arra hívja fel az egyéneket, a közösségeket és a szervezeteket, hogy vegyenek részt az éghajlat-politikai intézkedésekben és egy zöldebb Európa megteremtésében azáltal, hogy lehetőségeket kínál a magánszemélyek és a szervezetek számára, hogy tájékozódjanak az éghajlatváltozásról, megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg, valamint hogy kapcsolatba lépjenek másokkal e megoldások hatásának megsokszorozása érdekében. Az „Oktatás az éghajlatért” koalíció célja, hogy a diákok és a tanárok által vezetett közösségek jöjjenek létre az iskoláik, a hálózataik és más oktatási szereplők részvételével, hogy a lehető legtöbb releváns tapasztalatból tanulhassanak, és áthidalják az oktatási ágazatok, területek és szereplők közötti széttagoltságot. |
10. |
A digitális oktatási cselekvési terv (14) felvázolja a magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető európai digitális oktatás és képzés jövőképét, és hangsúlyozza, hogy a digitális technológiák jelentős mértékben elősegítik a zöld gazdaságra való átállást, ugyanakkor a digitális termékek fejlesztése és használata terén is támogatják a fenntartható magatartás felé való elmozdulást. |
11. |
Az új európai Bauhaus kulturális és kreatív dimenzióval egészíti ki az európai zöld megállapodást azzal a céllal, hogy bemutassa, hogy a fenntartható innováció hogyan kínál kézzelfogható, pozitív változásokat mindennapi életünkben, többek között az iskolaépületekben és más tanulási környezetekben. |
12. |
Az UNESCO az „Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában” programja révén azon munkálkodik, hogy az oktatást és a képzést az éghajlati válságra adott nemzetközi válasz központibb és láthatóbb részévé tegye, valamint hogy megvalósítsa az összes fenntartható fejlődési célt, különösen a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra vonatkozó 4.7. célt. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás értelmében a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden szempontból előmozdítják az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket és együttműködnek azokban különösen az oktatás, a képzés, a társadalmi tudatosság, a nyilvánosság részvétele, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés területén. |
13. |
A fiatalok körében egyre nagyobb a tudatosság azt illetően és az igény arra, hogy szerepet vállaljanak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekben, különösen a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kérdésekben. A 2022 májusában közzétett Eurobarométer felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy az Unióban a fiatalok számára „a környezet védelme és az éghajlatváltozás elleni küzdelem” az ifjúság európai évének (2022) egyik fő prioritása. Már az OECD 2018. évi adatai (15) is azt mutatták, hogy a 15 évesek nagyon is tisztában vannak az éghajlatváltozás és a környezeti válság, valamint azok kezelésének szükségességével. Ugyanezen OECD-adatok szerint azonban sokkal kevesebb diák érzi úgy, hogy képes lenne valódi változást elérni. Az éghajlati és környezeti válság mértéke miatt a tanulók úgy érezhetik, hogy nagy a nyomás rajtuk és tehetetlenek, amit tovább súlyosbítanak a pontatlan információk és a dezinformáció. |
14. |
Rendkívül fontos, hogy az oktatási és képzési rendszerek és intézmények reagáljanak arra, hogy a fiatalok egyre inkább hallatják hangjukat az éghajlati és biodiverzitási válsággal kapcsolatban, és hogy bevonják a fiatalokat a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulással kapcsolatos megoldások kidolgozásába és a fenntartható jövőt szolgáló intézkedések meghozatalába. Az ifjúság európai éve (2022) fontos szerepet játszik a fiatalok szerepvállalásának további ösztönzésében. |
15. |
A Covid19-világjárvány rávilágított a természettel fennálló szoros kapcsolatainkra, és ismét az oktatási és képzési rendszerekre helyezte a hangsúlyt. Levontuk a tanulságokat az új oktatási és képzési lehetőségekkel kapcsolatban, ideértve a különböző (többek között online) környezetben történő vegyes tanulást, a tanulók szerepvállalását és autonómiáját, valamint a formális oktatás és a tágabb közösség közötti kapcsolatokat is. A világjárvány ezenkívül tovább súlyosbította a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek fizikai, mentális és érzelmi jóllétével kapcsolatos, régóta fennálló aggodalmakat. |
16. |
Az egyes kisgyermekkori nevelési és gondozóközpontok, az iskolák, a felsőoktatási intézmények, a kutatószervezetek, a szakképzési szolgáltatók és a helyi közösségek egyre aktívabbak az éghajlati és biodiverzitási válsággal kapcsolatban. A fenntarthatóság azonban EU-szerte még nem rendszerszintű eleme az oktatásnak és a képzésnek. |
17. |
A szakpolitikákba, a stratégiákba és a tantervekbe számos országban beépült a fenntarthatóságot szolgáló tanulás és más hasonlóan működőképes elképzelések, például a fenntartható fejlődést szolgáló és a világpolgársággal kapcsolatos oktatás. Az oktatóknak azonban további célzott támogatásra, szakértelemre és képzési lehetőségekre van szükségük ahhoz, hogy a zöld átállás és a fenntartható fejlődés elveit beépíthessék tanítási és képzési gyakorlataikba. Gyakran úgy érzik, hogy nincsenek megfelelően felkészülve az ökológiai szorongás és az ökológiai pesszimizmus kezelésére, és annak elősegítésére, hogy a tanulók pozitívan álljanak az éghajlati és környezetvédelmi problémákhoz. |
18. |
A fenntarthatóságnak az összes tevékenységi területet magában foglaló, egész intézményre kiterjedő megközelítései még nem minden esetben eléggé elterjedtek. Az ilyen megközelítések magukban foglalhatják a tanítást és a tanulást; az irányítást; a kutatást és az innovációt; az infrastruktúrát, a létesítményeket és a műveleteket, és azokba be kell vonni a tanulókat, a személyzetet, a szülőket, valamint a helyi és szélesebb közösségeket. |
19. |
Alaposabban fel kell tárni, hogy milyen lehetőségek és alkalmak kínálkoznak az egyéb oktatási és képzési programok kiegészítésére és megerősítésére. A zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás és tanulás teljes körűen támogathatja az egészségre, a jóllétre és a befogadásra, az aktív polgári szerepvállalásra és a világpolgárságra; a szolidaritásra; a diákközpontú tanulásra; a kutatásra és az innovációra; valamint a digitális transzformációra – többek közt a mesterséges intelligenciára (16) – irányuló szakpolitikákat és programokat. |
20. |
Az oktatási és képzési dimenziónak a zöld átállással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos egyéb szakpolitikákba való szisztematikus integrálása az egész életen át tartó tanulás szemléletének szempontjai szerint, támogathatja e szakpolitikák végrehajtását. Emellett összekapcsolhatja a társadalom és a gazdaság különböző ágazatait, és hatékonyan beépítheti a fenntarthatóságot az oktatásba és képzésbe. |
21. |
Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Tisztában van azzal, hogy az oktatási és képzési intézmények autonómiája tagállamonként nagyon eltérő. Egyes tagállamokban az oktatási és képzési intézmények, a tanárképző intézmények, valamint a tanárok és oktatók nagy fokú autonómiával rendelkeznek. Az ajánlást a nemzeti körülményeknek megfelelően és a tagállamokkal együttműködésben kell végrehajtani, |
A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK: a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartásával, valamint tudatában annak, hogy az oktatási és képzési intézmények autonómiája a nemzeti körülményektől függően eltér;
1. |
fokozzák és erősítsék meg az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy támogassák az oktatási és képzési rendszereket a zöld átállás és a fenntartható fejlődés érdekében történő fellépésben, hogy a tanulók – a környezeti, társadalmi és gazdasági megfontolások kellő figyelembevételével – életkortól és háttértől függetlenül hozzáférjenek a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozással, a környezetvédelemmel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos magas színvonalú, méltányos és inkluzív oktatáshoz és képzéshez; |
2. |
a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulást kezeljék kiemelt területként az oktatási és képzési politikákban és programokban, hogy a holisztikusan értelmezett oktatási ágazat támogatást kapjon ahhoz, hogy képes legyen hozzájárulni a fenntartható jövőhöz. Valósítsák meg és fejlesszék tovább a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanításra és tanulásra vonatkozó átfogó és együttműködésen alapuló megközelítéseket, bevonva az oktatási és képzési rendszer valamennyi érintett szereplőjét, valamint más érintett ágazatok érdekelt feleit; |
3. |
biztosítsanak különféle formális, nem formális és informális tanulási lehetőségeket, hogy életkortól függetlenül mindenki felkészülhessen a zöld átállásra és tevékenyen hozzá tudjon járulni ahhoz, valamint hozzanak intézkedéseket a környezetileg fenntartható, körkörös és klímasemleges gazdaság és az igazságos társadalom megvalósulásáért; |
4. |
vegyék fontolóra a következő intézkedéseket a rendszer szintjén:
|
5. |
a tanulók további támogatása érdekében vegyék fontolóra a következő intézkedéseket:
|
6. |
továbbra is támogassák az oktatókat a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulás megkönnyítésében, és ennek érdekében vegyék fontolóra a következő intézkedéseket:
|
7. |
továbbra is támogassák a formális és nem formális oktatási és képzési intézményeket abban, hogy adott esetben hatékonyan integrálják a zöld átállást és a fenntartható fejlődést valamennyi tevékenységükbe és eljárásukba, és ennek érdekében vegyék fontolóra a következő intézkedéseket:
|
8. |
amennyiben helyénvaló, mozgósítsanak nemzeti és uniós forrásokat az infrastruktúrába, képzésbe, eszközökbe és erőforrásokba történő beruházásokra a formális és nem formális oktatás és képzés rezilienciájának és a zöld átállásra való felkészültségének növelése érdekében, különös tekintettel az Erasmus+ programra, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre, az Európai Szolidaritási Testületre, az Európai Szociális Alap Pluszra, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a technikai támogatási eszközre, a Digitális Európa programra, a Horizont Európára és az InvestEU-ra; |
9. |
eszközöljenek beruházásokat a szakpolitikai kihívások és e kezdeményezések hatásának nyomon követésébe, kutatásába és értékelésébe annak érdekében, hogy építeni lehessen a levont tanulságokra, és fel lehessen használni azokat a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez magában foglalhatja a meglévő mutatók és célértékek – többek között nemzetközi szinten történő – alkalmazását is; |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ÉS A NEMZETI KÖRÜLMÉNYEK KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:
1. |
segítse elő az együttműködést és a társaktól való tanulást a tagállamok és az érdekelt felek körében a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulás területén a következők révén:
|
2. |
a tagállamokkal együttműködésben fejlesszen ki, osszon meg, valamint önkéntes alapon való felhasználásra bocsásson rendelkezésre a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulással kapcsolatos forrásokat, anyagokat és kutatásokat, az új európai fenntarthatósági kompetenciakeretre (GreenComp) is kiterjedően; |
3. |
támogassa az oktatókat a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanításban, méghozzá az alábbiak révén:
|
4. |
anélkül, hogy ezzel új jelentéstételi kötelezettségeket vagy további terheket róna a tagállamokra, kövesse nyomon a zöld készségeknek, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdöknek a felsőoktatásban és a szakképzésben végzettek, valamint a pályakezdő kutatók körében történő fejlődését olyan meglévő európai felmérések révén, mint a diplomások pályakövetésére irányuló európai kezdeményezés, például oly módon, hogy e felméréseket kiegészítik az említett attitűdökre vonatkozó kérdésekkel; |
5. |
anélkül, hogy ezzel új jelentéstételi kötelezettségeket vagy további terheket róna a tagállamokra, kövesse nyomon a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás terén elért eredményeket az európai oktatási térségről és az európai zöld megállapodásról szóló, meglévő jelentések keretében. Ez magában foglalja az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban meghatározott lehetséges fenntarthatósági mutatók vagy uniós szintű célértékek kidolgozásának támogatását; |
6. |
fűzze szorosabbra az együttműködést a meglévő nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNESCO-val és az ENSZ egyéb szervezeteivel, köztük az ENSZ EGB-vel, hogy a politikai döntéshozókkal, szakemberekkel és érdekelt felekkel együtt mind a tagállamokban, mind pedig tagállamközi szinten előmozdítsa a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra és képzésre irányuló megközelítést, amely az európai zöld megállapodással, a fenntartható fejlődési célokkal és az UNESCO-nak a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra vonatkozó menetrendjével (2030) összhangban magában foglalja a méltányosságot, a befogadást és az igazságosságot; |
7. |
folytassa az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület programja zöld dimenziójának megerősítését mindkét esetben a fenntartható mobilitás, az online együttműködés és a projektekben alkalmazott zöld gyakorlatok révén, mind pedig az oktatás, a képzés és az ifjúság területén aktív különböző érdekelt felek közötti együttműködés során a zöld átállásra és a fenntartható fejlődésre való fokozott összpontosítás révén. |
Kelt Luxembourgban, 2022. június 16-án.
a Tanács részéről
az elnök
O. DUSSOPT
(1) COM(2019) 640 final.
(2) COM(2020) 380 final.
(3) Az ENSZ EGB fenntartható fejlődést szolgáló oktatási stratégiájának 2021 és 2030 közötti végrehajtására vonatkozó új keretet is beleértve.
(4) Ezen ajánlás alkalmazásában az „oktatók” kifejezés magában foglalja a tanárokat, az oktatókat, az ifjúságsegítőket, a tanárképző oktatókat és a formális, nem formális és informális oktatásban dolgozó valamennyi szakembert.
(5) 12210/20.
(6) UNESCO: A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás menetrendje, 2020.
(7) COM(2020) 625 final.
(8) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
(9) HL C 66., 2021.2.26., 1. o.
(10) COM(2020) 628 final.
(11) A Tanács ajánlása (2018. május 22.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.).
(12) COM(2020) 274 final.
(13) HL C 417., 2020.12.2., 1. o.
(14) COM(2020) 624 final.
(15) OECD (2020), Are Students Ready to Thrive in an Interconnected World? (Készen állnak a diákok arra, hogy egy összekapcsolt világban prosperáljanak?) PISA 2018, VI. kötet.
(16) Az UNESCO égisze alatt működő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetközi kutatóközpont (IRCAI) az első olyan globális központ, amely a mesterséges intelligenciával, az oktatással és a fenntartható fejlődéssel foglalkozik.
(17) A „fenntarthatósági kompetenciáknak” a GreenComp-ban, az európai fenntarthatósági kompetenciakeretben ismertetett fogalma azokat az ismereteket, készségeket és attitűdöket foglalja magában (ideértve a kritikai és a rendszerben való gondolkodást, továbbá a természethez való kapcsolódást is), amelyekre a tanulóknak életkortól függetlenül szükségük van ahhoz, hogy fenntartható módon élhessenek, dolgozhassanak és cselekedjenek. A „zöld készségek” azokra a szakmai készségekre vonatkoznak, amelyekre a munkaerőpiac minden ágazatában és minden szintjén szükség van a zöld átálláshoz és ezen belül az új zöld munkahelyek létrehozásához.
(18) Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról.
(19) A STEAM (Science, Technology, Engineering, the Arts and Mathematics – tudományok, technológia, mérnöki ismeretek, művészetek és matematika) megközelítés magában foglalja a STEM-oktatásnak a művészetekkel, a bölcsészettudományokkal és a társadalomtudományokkal való összekapcsolásában rejlő kreatív potenciált.
(20) A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (HL C 66., 2021.2.26., 1. o.).
(21) Ez magában foglalhatja az „Oktatás az éghajlatért” koalíciót, a hamarosan induló Európai Iskolai Oktatási Platformot, a Tanulósarok nevű weboldalt, A tudomány csodálatos! platformot, az Európai Ifjúsági Portált, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformját (EPALE), a Scientixet, a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségét és a készségfejlesztési paktumot.