1.

2021. szeptember 15-én az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédben (1) bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen, és „a fiatalokról szóljon, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”. Az ifjúság európai évével elérendő cél többek között „támogatni a fiatalokat abban, hogy jobban megértsék az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikákból eredő, különféle, számukra elérhető lehetőségeket, és aktívan népszerűsíteni ezeket a lehetőségeket személyes, társadalmi, gazdasági és szakmai fejlődésük támogatása érdekében egy zöld, digitális és inkluzív világban, egyben a még fennmaradt akadályok felszámolására törekedve” (2).

2.

Amint azt a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló európai parlamenti állásfoglalás (2020/2864(RSP)) (3) is kiemelte, a fiatalok központi szerepet játszottak közösségeikben a Covid19-világjárvány során kialakult szükségletekre reagáló szolidaritási tevékenységek során, a figyelemfelhívó kampányok vezetésétől kezdve az Európai Szolidaritási Testület keretében a frontvonalon végzett munkáig és más önkéntes kezdeményezésekig.

3.

Az Európai Szolidaritási Testület és más rendszerek keretében végzett önkéntes tevékenységeik révén a fiatalok a gyakorlatban érvényre juttatják az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumában foglaltakat, amelyek kiemelik az aláírók azon óhaját, hogy elmélyítsék az Európa népei közötti szolidaritást, az EUSZ 2. cikkében foglaltakat, amelyek a szolidaritást a tagállamok közös értékei közé sorolják, továbbá az EUSZ 3. cikkében foglaltakat, miszerint az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. A humanitárius segítségnyújtás terén végzett önkéntes tevékenységeik révén pedig hozzájárulnak a béke előmozdításához Európában és a világban, továbbá az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásához.

4.

Az Európai önkéntes szolgálattal (1996–2018) és az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok ugyan sikeresnek mondhatók, azonban rámutattak a transznacionális önkéntes tevékenységek további könnyítésének szükségességére, különösen ami a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat illeti. Ezzel összefüggésben a Tanács a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló, 2008. november 20-i tanácsi ajánlás (a továbbiakban: a 2008. évi tanácsi ajánlás) felülvizsgálatára szólított fel annak érdekében, hogy növekedjen az európai ifjúsági programokban rejlő potenciál a fiatalok elérése és a közösségépítés segítése terén (4). Ez különösen az EU 2019–2027-es ifjúsági stratégiájára vonatkozó munkaterv 4. mellékletében jut kifejezésre. Ezenkívül az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2021. október 14-i bizottsági jelentés (5) is utalt a 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatára.

5.

A 2008. évi tanácsi ajánlásban felvetett kérdések többsége továbbra is alapvető fontosságú, és e javaslatban továbbra is szerepel. A 2008. évi tanácsi ajánlás aktualizálása több, 2008 óta bekövetkezett fejlemény miatt szükségessé vált. Ilyen fontos esemény az Európai Szolidaritási Testület 2016-os elindítása, valamint az új nemzeti önkéntességi rendszerek és tevékenységek kialakítása, amelyek a fiatalok számára olykor nagyon hasonló lehetőségeket kínáló transznacionális elemeket (6) is tartalmaznak. A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiában (7) felkérték a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy saját hatáskörükön belül „keressenek szinergiákat az uniós finanszírozási eszközök, valamint a nemzeti, regionális és helyi rendszerek között, és igyekezzenek kiegészíteni ezeket”.

6.

Az EU ifjúsági stratégiájának és a 2008. évi tanácsi ajánlásnak az értékelése (8) 2015-ben a 2008-asnál sürgetőbb kérdésként azonosította a hátrányos helyzetű személyek befogadásának szükségességét. A 2008. évi ajánlásban meghatározott további, ám nem kezelt szükségletek közé tartozott az önkéntességi célú projektek minőségbiztosítása, a szervezetek kapacitásépítési lehetőségeinek kérdése, valamint az ajánlás végrehajtásának jobb nyomon követése. Egy szakértői csoport olyan további szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg (9), amelyek a tudásmegosztásra és a hálózatépítésre, az önkéntességhez való hozzáférésre, az adminisztratív akadályokra, a tudatosságra, az elismerésre, a digitális önkéntességre és a környezetvédelmi összefüggésekre is kiterjednek, és amelyek alapul szolgáltak a javasolt ajánláshoz.

7.

2008 óta a válságok – például azok, amelyek megzavarják az önkéntesek transznacionális szintű fizikai mobilitását – súlyos hatásokkal jártak. A Covid19-világjárvány rávilágított a résztvevők védelme és biztonsága, valamint fizikai és mentális egészsége mindenkori biztosításának fontosságára, ideértve az előre nem látható körülmények lehetséges hatásainak kezelésére irányuló rendelkezések alkalmazását is. Ezenfelül a „transznacionális önkéntesség” fogalma a gyakorlatban hosszú időn át kizárólag az önkéntesek fizikai mobilitásával járó tevékenységekre vonatkozott. A technológiai fejlődés és a Covid19-világjárvány hatására azonban új tendenciák jelentek meg az önkéntesség terén. A digitális önkéntesség rávilágított arra, hogy képes kiegészíteni a fizikai mobilitást, illetve az önkéntesség egy lehetséges formája is lehet, különösen azon fiatalok esetében, akiknek a helyzete nem teszi lehetővé a fizikai utazást. Az önkéntesség generációk közötti dimenziója szintén egyértelműen rámutatott arra, hogy milyen fontos szerepet játszik társadalmunk demográfiai kihívásainak kezelésében. A környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályok az uniós politikai menetrend élén állnak, és a transznacionális mobilitást magukban foglaló tevékenységekben is meg kell jelenniük.

8.

Az Európai Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményében (10) hangsúlyozta az Európai Szolidaritási Testület keretében megvalósuló, határokon átnyúló tapasztalatszerzés inkluzivitásának, minőségének és elismerésének fontosságát. A rendelkezésre álló lehetőségek minőségének garantálása és a résztvevők számára az önkéntességük valamennyi szakaszában biztosított, megfelelő támogatás az előfeltételét képezi annak, hogy az önkéntes tevékenységek a közösségek és egyúttal a fiatal önkéntesek javát is szolgálják.

9.

Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban a Tanács a stratégiai keretrendszer 1. kiemelt területének vonatkozásában megerősítette, hogy a „nem formális tanulás, azon belül az önkéntesség előmozdítása, megbecsülése és elismerése, valamint a határokon átnyúló szolidaritási tevékenységek inkluzívabbá, minőségibbé és elismertebbé tétele” egy olyan konkrét terület, amelynek tekintetében intézkedésre van szükség.

10.

A transznacionális önkéntesség iránt érdeklődő fiatalok számára az egyik első nehézséget az jelenti, hogy egy erre a célra létrehozott nemzeti honlapon keresztül felhasználóbarát, az önkéntesi státuszukra és jogaikra vonatkozó információkhoz férhessenek hozzá annak érdekében, hogy transznacionális önkéntes tevékenységüket annak a fogadó tagállamban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban a társadalombiztosítási jogaikra és jogosultságaikra gyakorolt hatásainak teljes ismeretében kezdhessék meg (11). Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Bizottság és a tagállamok már most is kötelesek felhasználóbarát online tájékoztatást biztosítani az uniós polgárok számára az uniós és nemzeti jogban a valamely másik tagállamban végzett önkéntes tevékenységek vonatkozásában meghatározott jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatosan (12).

11.

A transznacionális mobilitással kapcsolatos számos kérdést nem lehet kizárólag nemzeti szinten kezelni, mivel a tevékenységek mind a küldő, mind a fogadó tagállamokat érintik. Az önkéntességre vonatkozó adminisztratív és jogi keretek az egyes tagállamokban eltérők lehetnek. Az önkéntességre vonatkozó nemzeti szintű jogi és adminisztratív szabályok – különösen mind a küldő, mind a fogadó tagállam vonatkozásában a társadalombiztosítási jogosultsággal kapcsolatos információk – tekintetében a transznacionális önkéntes tevékenységben részt venni kívánó fiatalok számára nagyon fontos a fiatal közönséghez igazított, átfogó jellegű tájékoztatás.

12.

„A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra” című dokumentum (13) elismeri az önkéntesség szerepét a kevesebb lehetőséggel rendelkezők integrációjában és befogadásában. Lehet, hogy sokuk számára az önkéntes tevékenységek jelentik a leginkább hozzáférhető lehetőséget a határokon átnyúló mobilitásban való részvételre, különösen rövid távú önkéntesség, illetve csoportokban vagy csapatokban végzett önkéntes tevékenységek formájában.

13.

A harmadik országbeli állampolgárok adminisztratív és gyakorlati akadályokba ütközhetnek a határokon átnyúló önkéntességgel összefüggésben, amennyiben rövid vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kérelmezniük az önkéntes szolgálat céljából egy másik tagállamban. Az (EU) 2016/801 irányelv szabályozza a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély – valamely uniós tagállamba önkéntes szolgálat végzése céljából való beutazás végett történő – megszerzésének feltételeit. Az irányelvben ugyanakkor nincsenek a harmadik országbeli önkéntesek EU-n belüli mobilitására vonatkozó rendelkezések.

14.

Az önkéntes munka során szerzett tapasztalatok olyan tanulási eredményekhez segítik hozzá az önkénteseket, amelyek növelik a foglalkoztathatóságukat. Léteznek olyan nemzeti vagy uniós keretrendszerek (a Youthpass (14) és az Europass (15)), amelyek támogatják az önkéntes tevékenységek tanulási eredményeinek azonosítását, dokumentálását és érvényesítését. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (16) felkérték a munkáltatókat, az ifjúsági szervezeteket és a civil szervezeteket, hogy mozdítsák és segítsék elő a munkahelyen vagy önkéntes tevékenységek során szerzett tanulási eredmények meghatározását és dokumentálását. A 2012. évi tanácsi ajánlás értékelése (17) meghatározta azokat a területeket, ahol további intézkedésekre van szükség a 2012. évi tanácsi ajánlás céljainak eléréséhez annak érdekében, hogy az emberek több és jobb lehetőséget kapjanak az érvényesítésre, lehetővé téve számukra a további tanuláshoz való hozzáférést, valamint azt, hogy készségeiket az európai társadalomban és a munkaerőpiacon megfelelően hasznosítsák. A 2018. április 18-i Europass-határozat a célcsoportjai közé sorolja az önkénteseket.

15.

A 2008 óta bekövetkezett új fejlemények, a transznacionális önkéntesség akadályaira vonatkozó bizonyítékok, valamint a fiatal önkéntesek mobilitásának előmozdításával foglalkozó szakértői csoport szakpolitikai ajánlásai egy olyan új, az önkéntességről szóló tanácsi ajánlás kiadását teszik szükségessé, amelynek célja a transznacionális ifjúsági önkéntesség elősegítése és minőségének javítása, valamint az egymástól való tanulás, a hálózatépítés, továbbá szinergiák ösztönzése a tagállamokban lévő önkéntességi rendszerek és tevékenységek és az Európai Szolidaritási Testület között.

16.

Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

17.

Ezen ajánlás alkalmazásában az „önkéntesség” fogalommeghatározása megegyezik az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalommeghatározással, azaz egy olyan szolidaritási tevékenység, amelyre legfeljebb 12 hónapon keresztül kerül sor önkéntes, nem fizetett (18) tevékenységként, és amely hozzájárul a közjó megvalósításához. Amennyiben a tagállamokban meglévő transznacionális rendszerek olyan 12 hónapot meghaladó időtartamú szolidaritási tevékenységeket irányoznak elő, amelyek egyéb szempontból megfelelnek az önkéntesség fogalommeghatározásának, azokat ezen ajánlás alkalmazásában önkéntességnek kell tekinteni, és így az ajánlás hatálya alá tartoznak.

18.

Az ezen ajánlás értelmében vett ifjúsági önkéntesség az uniós tagállamok vagy harmadik országok olyan állampolgárai által Európa-szerte végzett önkéntes tevékenységet foglalja magában, akik az Európai Szolidaritási Testület vagy a tagállamokban lévő bármely nemzeti, határokon átnyúló önkéntességi rendszer vagy tevékenység keretében önkéntes szolgálat céljából a tartózkodási helyükként szolgáló tagállamból egy másik tagállamba költöznek. A tagállamok és a Bizottság által ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a tagállamok és harmadik országok közötti önkéntes tevékenységeket is. Az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. Az „ifjúság” és a „fiatal” kifejezés a 18 és 30 év közötti korosztályt foglalja magában.

19.

A kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok olyan fiatalok, akik gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns háttérük miatt vagy olyan okokból, mint például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek, vagy bármely egyéb okból, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti megkülönböztetés alapjául szolgáló okokat is, olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek gátolják őket abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a kínált lehetőségekhez (19).

20.

Mérlegeljék az olyan intézkedéseket, amelyek az alábbiak révén hozzájárulnak a transznacionális önkéntes tevékenységek résztvevőinek egészségét, biztonságát és védelmét szolgáló megfelelő és egyértelmű jogszabályi és végrehajtási keret meglétéhez vagy fenntartásához:

21.

Hívják fel a figyelmet az önkéntesek jogaira, és biztosítanak hozzáférhető információkat azokról, a fent említett célzott keretben meghatározottak szerint, és különös tekintettel az alábbiakra:

22.

Az önkéntes tevékenységeket szervezők kapacitásépítési törekvéseinek támogatása révén javítsák az önkéntességi lehetőségek minőségét. Ez különösen az alábbiak révén érhető el:

23.

Biztosítsák, hogy a transznacionális önkéntes tevékenységekhez való hozzáférés minden fiatal számára, beleértve a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is, reális lehetőségnek számítson, többek között az alábbiak révén:

24.

Fokozzák az önkéntes tevékenységek előnyeivel kapcsolatos tudatosságot információmegosztás, iránymutatás és tájékoztatási tevékenységek révén, ideértve a nemzeti szinten lévő érdekelt felek bevonását olyan ágazatokban, mint az oktatási, a képzési, a foglalkoztatási ágazat, a szociális ellátás és az ifjúságügy. Fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is kellőképpen megszólítsák. Ez magában foglalja annak előmozdítását, hogy:

25.

Támogassák és mozdítsák elő az önkéntességhez kapcsolódó közösségépítő tevékenységeket. Ez az alábbiakat foglalja magában:

26.

Tárják fel az önkéntesség új tendenciáit, alternatív dimenzióit és formátumait többek között az alábbiak révén:

27.

Teremtsenek szinergiákat, kiegészítő jelleget és folytonosságot az európai szinten és a tagállamokban különböző szinteken meglévő önkéntességi rendszerek és tevékenységek között. Ez például az alábbiakat foglalja magában:

28.

Támogassák az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezeléséhez érdemben hozzájáruló önkéntes tevékenységeket az alábbiak révén:

29.

A jelen ajánlás megvalósítása terén elért eredményeket építsék be az EU ifjúsági stratégiájának keretében végzett rendszeres aktualizálásokba – különösen a Youth Wiki részeként.

30.

Segítse elő – például a társaktól való tanulási tevékenységek, bizottsági szakértői csoportok, illetve az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platform révén – az azzal kapcsolatos gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, hogy miként lehet leküzdeni azon akadályokat, amelyek meggátolhatják a fiatalok önkéntességben való részvételét.

31.

Támogassa a tagállamokat abban, hogy az EU ifjúsági stratégiája, az ifjúsági munkára vonatkozó európai program és az uniós ifjúsági programok – különösen az Európai Szolidaritási Testület – együttműködési mechanizmusai és eszközei révén kövessék ezt az ajánlást.

32.

Segítse elő a tagállamok és valamennyi releváns érdekelt fél között különböző szinteken az egymástól való tanulást és tapasztalatcserét olyan tevékenységek révén, mint a társaktól való tanulás, a partneri tanácsadás, a szakértői csoportok, a hálózatépítés és más együttműködési struktúrák, többek között az uniós és a nemzeti szintű rendszerek, illetve tevékenységek közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre összpontosítva, beleértve a nemzeti közszolgálati rendszereket is, amennyiben vannak. E célból használja ki az olyan meglévő tereket, mint például a Youth Wiki és az Európai Ifjúsági Portál, ahol az erőforrások és az ismeretek különböző szinteken megoszthatók a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) között.

33.

Tárja fel az önkéntesség azon új tendenciáit és formáit, amelyek tiszteletben tartják az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a hozzáférhetőség, illetve akadálymentesség, az inkluzivitás és a magas színvonalú tevékenységek alapelvét, mégpedig tényanyagok összegyűjtése, bevált gyakorlatok kidolgozása, valamint iránymutatások és kézikönyvek kiadása révén, különösen a digitális vagy a vegyes önkéntesség, továbbá a generációk közötti önkéntesség vonatkozásában.

34.

Az Európai Ifjúsági Portálon keresztül – amely az Európai Szolidaritási Testület keretében elérhető szolidaritási tevékenységek regisztrációs eszközét is felöleli – népszerűsítse a fiatalok, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára elérhető európai önkéntességi lehetőségeket, és terjessze az azokra vonatkozó információkat. A tagállamokkal együttműködésben az Európai Ifjúsági Portálon tüntesse fel a vonatkozó nemzeti honlapokra mutató hivatkozásokat (28).

35.

Továbbra is fejlessze, mozdítsa elő és támogassa a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését támogató, meglévő uniós eszközök alkalmazását, különösen a Youthpass és az Europass platformot, többek között a tanulmányokkal kapcsolatos európai digitális tanúsítványok révén.

36.

Tanulmányok, felmérések, statisztikák, kutatások és adatelemzések révén támogassa az önkéntesség és a szolidaritási tevékenységek egyénekre és szervezetekre, valamint a társadalomra gyakorolt hosszú távú hatásaival kapcsolatos kutatást és adatgyűjtést, beleértve a Covid19-világjárvány tanulságait és az azzal kapcsolatos meglátásokat az önkéntességi ágazatra és annak a hasonló válságokra való felkészültségére vonatkozóan.

37.

A Youth Wiki online platform használatával gyűjtsön információt arról, hogy a tagállamok milyen eredményeket értek el ezen ajánlás végrehajtása terén.

38.

Készítsen jelentést a tanácsi ajánlásnak az EU ifjúsági stratégiája, valamint az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere végrehajtására irányuló munka keretében történő alkalmazásáról.