EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.6.17.

COM(2022) 404 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

AZ EURÓPA JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ KONFERENCIA









A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása

„Ami Európát illeti, mindig is a múltunk emlékezete határozta meg a jövőképünket. Ez még fontosabbá vált most, hogy az elképzelhetetlen ismét valósággá vált kontinensünkön. Az országhatárok megváltoztatására és történelmünk legtragikusabb időszakainak átírására irányuló leplezetlen orosz törekvések figyelmeztetést jelentenek, hogy milyen veszélyekkel jár, ha nem törődünk eléggé a múltunkkal és jövőnkkel. Az, ha csak a jelenben élünk, azt képzelve, hogy minden ugyanilyen marad örökre. Hogy nem lehet jobb megoldásokat találni. Vagy ami még ennél is rosszabb: azt képzelve, hogy ha mi nem változunk, akkor a helyzetünk sem fog változni. Ez hatalmas tévedés! Az egyhelyben állás a hanyatlást jelenti.”

Ursula von der Leyen elnök
az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-i záróeseményén

1.BEVEZETÉS

Nem először hangzik el, hogy az Európai Unió gyorsabb és nagyobb horderejű lépéseket tesz, amikor erre rá van kényszerítve. Jean Monnet sokat idézett gondolata, amely szerint az Unió „válságok során kovácsolódik össze, és az e válságokra válaszul elfogadott megoldások összessége lesz”, az EU történelmének nagy részére igaz volt – nem utolsósorban az elmúlt két évre, amelynek során egy világjárvánnyal és egy szomszédunkban dúló agresszív háborúval kellett együttesen szembeszállnunk. Ugyanakkor az európai polgárok egyre többször adnak hangot annak, hogy változásra és reformokra van szükség, és Európát az ő szempontjaiknak megfelelően kell továbbfejleszteni. Ursula von der Leyen elnök ezért hirdette meg 2019. júliusi politikai iránymutatásában – az európai demokrácia megerősítésére vonatkozó jövőképének részeként – egy konferencia elindítását Európa jövőjéről, és kötelezte el magát a konferencia eredményeinek nyomon követése mellett.

Az Európa jövőjéről szóló, a 2021. évi Európa-napon kezdődött és egy évig tartó konferencia egyedülálló páneurópai eseménysorozat volt a deliberatív demokrácia jegyében – ilyen nagy szabású és széles körű hasonló rendezvényre még nem volt példa. Minden korosztályt, országot és egyéni háttért felölelően olyan embereket hozott kapcsolatba egymással, akik közül sokan korábban egyáltalán nem vállaltak szerepet európai ügyekben vagy nem ismerték az Európai Unió intézményi felépítését. Eltérő élettapasztalataiknak, nézőpontjaiknak és identitásuknak különböző nyelveken hangot adva fogalmazták meg Európával kapcsolatos elvárásaikat, hogy együttesen szőjék egybe az Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseket.

Ennek során a konferencia és annak résztvevői egyaránt kifejezésre juttatták annak értékét és szükségességét, hogy jobban be kell vonni a polgárokat az életüket érintő politikák kialakításába. Mindez új életet lehelt a többszintű európai demokrácia működésébe, és rávilágított, milyen lehetőségeket kínál egy olyan európai közéleti fórum, ahol az emberek Unió-szerte kiállhatnak amellett, ami a legfontosabb számukra.

Ezt jól példázta, ahogyan a polgárok és az intézmények, a jogalkotók és a laikusok megvitatták korunk alapvető kérdéseit, és számos megoldást javasoltak Európa jövőjét meghatározó területeken, így az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, a digitalizáció és a demokrácia, az egészségügy, a társadalmi igazságosság és az egyenlőség, a gazdaság és a biztonság, az értékek és a kultúra tekintetében, sok egyéb téma mellett. Az eredményt nyilvánvalóan az aktuális helyzet is befolyásolta, különös tekintettel azokra a válságokra, amelyekkel Európának az elmúlt két évben kellett szembenéznie. A Covid19-világjárvány egészségünkre és gazdaságainkra gyakorolt hatása minden témával kapcsolatban felmerült, míg Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan háborúja megrázó módon hívta fel a figyelmet arra, hogy erősebb Európára van szükség a világban, amely készen áll megvédeni a békét és az értékeinket, mint tette ezt 70 éven át.

Bár a konferencia a javaslatok mennyiségét és minőségét nézve is bőséges eredménnyel szolgált, sikere végső soron attól függ, hogy milyen változást tud elérni. Ennek szellemében az Európai Bizottság – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt – a 2021. márciusi együttes nyilatkozatban kötelezettséget vállalt arra, hogy – saját hatáskörükön belül és a Szerződésekkel összhangban – nyomon követi a javaslatokat. Ursula von der Leyen elnök a konferencia 2022. május 9-i záróeseményén újból megerősítette ezt a kötelezettségvállalást.

Ez a közlemény jelenti az első lépést ennek teljesítése felé. Felméri, mire van szükség a konferencia javaslatainak nyomon követéséhez, áttekinti a következő lépéseket, és meghatározza, hogyan hasznosíthatók a konferencia tanulságai és miként tehető a részvételi demokrácia az uniós szakpolitikai döntéshozatal és jogalkotás szerves részévé.

2.NYOMON KÖVETÉS: A JAVASLATOKTÓL A MEGVALÓSÍTÁSIG

A konferencia javaslatai, amelyeket az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökének átadott zárójelentés tartalmaz, széles körűek, ambiciózusak és előretekintőek. Kilenc átfogó téma köré szerveződnek, miközben egyes javasolt intézkedések között természetes átfedések is vannak.

A javaslatok értékelése

Annak érdekében, hogy a konferencia javaslatainak nyomon követése a lehető legátláthatóbb és legközvetlenebb legyen, egy első elemzés keretében fel kell mérni, hogy mire van szükség azok végrehajtásához. Ahhoz, hogy ez az értékelés hiteles legyen, mindenképpen szorosan követni kell a javaslatok szellemét és betűjét – újraértelmezés vagy válogatás nélkül. Ezt tartalmazza e közlemény melléklete: a 49 javaslatot a konferencia által kiválasztott tematikus területekre osztottuk fel, és minden egyes területre vonatkozóan feltüntetjük a Bizottság értékelését.

A melléklet a válaszok négy kategóriáját határozza meg: a javaslatokkal kapcsolatos meglévő kezdeményezések; olyan kezdeményezések, amelyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia; tervezett intézkedések, amelyek a konferencia új megfontolásaira építve megvalósítják majd az elképzeléseket; valamint a javaslatokhoz kapcsolódó új kezdeményezések vagy munkaterületek, a Bizottság hatáskörén belül.

Az első kategória az, ahol a Bizottság már most olyan kezdeményezéseket hajt végre, amelyek közvetlenül reagálnak a javaslatokra. Ide tartozhat például az európai klímarendelet, amely esetében már hatályba léptek az uniós éghajlat-politikai célok jogszabályba foglalására vonatkozó rendelkezések. Vagy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely biztosítani fogja, hogy az online környezet olyan biztonságos tér maradjon, amely továbbra is biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és lehetőségeket kínál a digitális vállalkozások számára. Magában foglalja továbbá a HERA, az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság létrehozását annak érdekében, hogy Európa jobban tudjon felkészülni és reagálni a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre. Vagy a minimálbérekre és a nők vezetőtestületi tagságára vonatkozóan nemrég létrejött, történelmi jelentőségű megállapodások. Olyan konkrét kezdeményezésekre is kiterjed, amelyek Európa nemzetközi partnerségeinek és globális szerepének megerősítésére irányulnak, például a Global Gateway stratégia révén, amelynek célja az intelligens, tiszta és biztonságos infrastruktúrába való beruházás világszerte, összhangban az uniós értékekkel.

A második kategória az, ahol a Bizottság javaslatokat tett, és a társjogalkotók jelenleg dolgoznak ezeken. Egyes esetekben ez további lendületet ad a jogalkotási munka felgyorsításának, például az új migrációs és menekültügyi paktummal, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal vagy a körforgásos gazdaság megerősítésére irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatban olyan területeken, mint az akkumulátorok vagy a fenntartható termékek. Magában foglalja az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében tett javaslatokat is, amelyek elengedhetetlenek Európa éghajlat-politikai céljainak eléréséhez és az energiafüggőség csökkentéséhez, akárcsak az EU rezilienciájának és technológiai szuverenitásának fokozására irányuló kezdeményezésünket, amely olyan intézkedésekre terjed ki, mint a csipekről szóló európai jogszabály.

A harmadik kategória azokat a területeket foglalja magában, ahol a Bizottság már tervez javaslatokat tenni, és ennek során figyelembe fogja venni a konferencia javaslatait. Idetartozik a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály, amelynek célja a média pluralizmusának és függetlenségének megőrzése az EU belső piacán, valamint a kettős átállás szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagellátás megerősítésére irányuló jogalkotási javaslat és az új európai innovációs terv. Ilyen az a jogalkotási keret is, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás felgyorsítása és megkönnyítése lesz. Az elkövetkező hetekben és hónapokban a Bizottság olyan javaslatokat is elő fog terjeszteni, amelyek közvetlenül reagálnak egyes javaslatokra, legyen szó akár a természet helyreállításáról, akár a kényszermunka által előállított termékek uniós piacra való belépésének tilalmáról.

Végül a negyedik terület az, ahol a konferencia által tett javaslatok részben vagy teljesen újak, és a Bizottságnak új kezdeményezéseket vagy javaslatokat kell kidolgoznia. A konferencia által javasolt új munkaterületek közé tartoznak a mentális egészséggel kapcsolatos kérdések jobb megértésére irányuló erőfeszítések, és e kérdések európai kezelésének javítását célzó javaslatok. Más ajánlások a táplálkozásra és az élelmezésbiztonságra, valamint a termékek ökológiai lábnyomával és állatjólléti mutatóival kapcsolatos információk javítására összpontosítanak. A javaslatok között olyanok is vannak, amelyek a darknet felügyeletére vonatkozó összehangolt európai megközelítés kialakítását, illetve a kriptovaluta-bányászat alaposabb vizsgálatát szorgalmazzák.

A nyomon követés elvei

Az értékelés egyértelmű irányt mutat, és meghatározza azokat a területeket, ahol a Bizottságnak javaslatokat kell előterjesztenie. A Bizottság ezt a lehető legpragmatikusabb módon fogja megtenni, akár jogalkotás útján, akár más módon. Teljes mértékben élni fog a Szerződések szerinti kezdeményezési jogával, kellően figyelembe véve a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó szabályokat. Ez magában foglalja a szóban forgó szakpolitikai lehetőségek valószínű hatásának értékelését, annak biztosítását, hogy ne merüljenek fel negatív következmények, valamint annak vizsgálatát, hogy milyen szinten hozható legeredményesebben döntés.

Azt is meg kell jegyezni, hogy számos olyan terület is van, ahol a Bizottságnak nem jogalkotási intézkedéseket kell hoznia, akár a korlátozott jogalkotási hatáskör miatt, akár azért, mert ez a legjobb módja a kívánt eredmény elérésének. Hasonlóképpen, nem minden javaslat tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe, és vannak olyanok, amelyek esetében az lehet a legjobb megoldás, ha más uniós intézmények, a tagállamok vagy a helyi és regionális hatóságok kezdeményezik ezeket.

Az új javaslatok első csoportjának bejelentésére 2022 szeptemberében, Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében, valamint az azt kísérő szándéknyilatkozatban kerül sor. Ezek a javaslatok is részét fogják képezni a Bizottság 2023. évi munkaprogramjának. Olyanok is vannak közöttük, amelyeknek az uniós intézmények által elfogadott közös jogalkotási prioritásokban, illetve az Európai Bizottság jövőbeli munkaprogramjaiban is szerepelniük kell.

A Szerződések: a lehető legjobban ki kell aknáznunk a lehetőségeket, és szükség esetén változtatnunk kell

E javaslatok nyomon követése során az új reformok és szakpolitikák, illetve a Szerződések módosításáról folytatott megbeszélések nem zárhatják ki egymást. A Szerződések módosítása nem lehet önmagában cél, és az intézkedések túlnyomó többsége esetében sok intézkedésre van lehetőség és szükség a meglévő Szerződések alapján. A tagállami alkotmányok szövegeihez hasonlóan az uniós szerződések is „élő jogi eszközök”. Az uniós intézmények és a tagállamok megállapodtak abban, hogy a jelenlegi Bizottság mandátuma alatt teljes mértékben kihasználják az uniós szerződésekben rejlő lehetőségeket, legyen szó akár az Európa polgárai számára beszerzett több milliárd adag oltóanyagról vagy a jövő gazdaságának a Next Generation EU-n keresztüli beindításáról. Ebben az időszakban az EU ambiciózus és jogilag kötelező erejű pályát határozott meg a klímasemlegesség elérésére, átalakította a digitális világ játékszabályait, és a SURE programon keresztül támogatta a kisvállalkozásokat abban, hogy a világjárvány idején megtartsák személyzetüket. Mindezt az tette lehetővé, hogy a politikai szándék az intézmények által a kihívások sürgető jellegére való reagálás érdekében folytatott szoros együttműködésben öltött testet.

A Szerződések a jelenlegi formájukban is több kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban, amelyek segíthetnek reagálni a konferencia javaslataira. Ilyen például az, hogy az áthidaló klauzúlák alkalmazásával bizonyos szakpolitikai területeken át lehet térni a minősített többségi szavazásra. Erre Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában és az Unió helyzetéről szóló beszédében kifejezetten felszólított olyan területeken, mint az energia, az adózás, valamint a közös kül- és biztonságpolitika olyan fontos aspektusait illetően, mint a szankciók és az emberi jogok.

A konferencián megfogalmazott elképzelések némelyike azonban valóban innovatív, és arra szólítja fel az EU-t, hogy új, még feltáratlan utakat keressen. Ezeken belül egyes javaslatok kifejezetten a Szerződések módosítását szorgalmazzák. Ez olyan területeket is magában foglal, mint az egészségügy vagy a védelem.

A konferencia új lendületet adott ahhoz, hogy az európai projekt megújítására és továbbfejlesztésére összpontosítsunk, építve annak alapjaira, és szükség esetén korszerűsítve azt. Amint azt Ursula von der Leyen elnök a konferencián tartott beszédében felvázolta, a Bizottság mindig azok oldalán fog állni, akik meg akarják reformálni az Európai Uniót annak érdekében, hogy az jobban működjön, többek között szükség esetén a Szerződések módosítása révén.

Ebben a szellemben a Bizottság üdvözli az Európai Parlament azon szándékát, hogy – most első alkalommal élve a Lisszaboni Szerződés által ráruházott hatáskörével – módosításokat kíván javasolni a Szerződésekhez. A Parlament számos olyan területet határozott meg, ahol véleménye szerint konvent keretében meg kell vitatni a Szerződések módosításaira irányuló javaslatokat. A Bizottság készen áll arra, hogy teljes mértékben betöltse intézményi szerepét az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkében meghatározott eljárásban, és különösen arra, hogy az Európai Tanács által kezdeményezett konzultáció nyomán véleményt nyilvánítson.

3.A JÖVŐ: A POLGÁROKAT HELYEZNI AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIA KÖZÉPPONTJÁBA

A szakpolitikai javaslatok minőségén és mennyiségén, valamint a reformokra gyakorolt ösztönző hatásán túlmenően a konferencia pillanatképet nyújtott arról is, hogy miként virágozhat az európai közélet, és hogyan gazdagítható demokráciánk európai, nemzeti, regionális és helyi szinten a polgárok bevonásával. Az eseménysorozat keretében Európa minden szegletében több száz, lakossági fórumokra vagy kávéházi beszélgetésekre emlékeztető stílusú tanácskozásra és vitára került sor. Az új típusú vitafórumok – például a többnyelvű digitális platform, az európai polgári vitacsoportok – lehetővé tették az európaiak számára, hogy megosszák egymással elképzeléseiket azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket fontosnak tartanak Uniónk jövőjének építéséhez. Olyanok is lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére, akikhez nehéz eljutni, akik ritkán vesznek részt a politikai közéletben, vagy esetleg nem szavaztak a korábbi európai választásokon.

A konferencia számos újítása iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy miként lehet jobban bevonni a polgárokat a prioritások és az ambíciók meghatározásába, valamint az európai szintű szakpolitikák kialakításába és kidolgozásába. A konferenciára és saját meglévő eszközeire építve a Bizottság javaslatokat fog tenni annak biztosítására, hogy a polgárok nagyobb szerepet kapjanak az uniós szakpolitikai döntéshozatalban.

A konferencia egyik központi és különösen innovatív eleme az európai polgári vitacsoportok létrehozása volt. Összesen mintegy 800 véletlenszerűen kiválasztott polgár – köztük egyharmadnyi fiatal – három tanácskozáson vett részt, és ajánlásokat fogalmazott meg. Több tagállam ugyanezen elvek alapján nemzeti polgári vitacsoportokat is szervezett.

E sikerre építve – szélesebb körű szakpolitikai döntéshozatalának részeként és a minőségi jogalkotás elveivel összhangban – a Bizottság lehetővé fogja tenni a polgári vitacsoportok számára, hogy bizonyos kulcsfontosságú javaslatainak előterjesztése előtt tanácskozzanak és ajánlásokat fogalmazzanak meg. A kérdéstől függően ezek lehetnek páneurópai vagy kisebb célzott vitacsoportok, amelyek konkrét szakpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Ahogy a konferencián is, a résztvevőket véletlenszerűen kellene kiválasztani. Az összetételnek azonban tükröznie kellene Európa sokszínűségét és demográfiáját. A résztvevők egyharmadát fiataloknak kellene alkotniuk. Adott esetben a hatásvizsgálat részét fogja képezni egy „polgári jelentés”, amely összefoglalja e részvételen alapuló és deliberatív folyamatok eredményeit. Kizárólag fiatal részvevők bevonásával ún. „ifjúsági tesztet” is lehetne szervezni. A polgári vitacsoportok ezen új generációja első ízben az az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszéddel összefüggésben fog megrendezésre kerülni.

A többnyelvű digitális platform lehetővé tette a résztvevők számára, hogy csupán néhány kattintással megosszák és megvitassák elképzeléseiket, és a konferencia égisze alatt Európa-szerte megrendezésre kerülő számos rendezvénynek helyet biztosított. 2022 májusára közel 5 millió egyéni látogató látogatott el a többnyelvű digitális platformra, ahol összesen több mint 750 000 résztvevő 18 000 elképzelést vitatott meg több mint 6 500 rendezvény keretében.

A konferencia résztvevőinek online konzultációs platformok létrehozására irányuló indítványaira válaszolva a Bizottság Ossza meg velünk véleményét! portálja olyan egyablakos kapcsolattartási pontként szolgál majd a polgárok online szerepvállalásához, amely összegyűjti a polgárok bevonására irányuló bizottsági mechanizmusokkal kapcsolatos összes információt. Ez az új online platform integrálni fogja a konferencia többnyelvű digitális platformjának legfontosabb elemeit: a polgárok közötti közvetlen eszmecseréket és az eTranslation-nek köszönhetően az EU valamennyi hivatalos nyelvén lehetővé tett véleménynyilvánítást, az online közvélemény-kutatásokkal és a részvételen alapuló online rendezvényekkel együtt. Ez képezi majd a demokratikus szerepvállalás és innováció új ökoszisztémájának alapját.

Mindez részét képezi az európai demokrácia és nyilvános tér megerősítésére irányuló szélesebb körű bizottsági erőfeszítéseinek. Miközben a világban súlyosbodnak a konfliktusok és fokozódik az autoritarianizmus térnyerése, a demokráciák és a demokratikus reziliencia minden eddiginél nagyobb figyelmet és támogatást igényel. Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében a Bizottság nemrég – a választások integritása és a nyílt demokratikus vita védelmét célzó fellépés részeként – intézkedéseket javasolt az európai politikai pártok megerősítésére és annak lehetővé tételére, hogy határokon átnyúló kampányokat folytassanak. Javaslatokat tett továbbá a mobilis uniós polgárok jogainak – különösen az európai választások tekintetében történő – védelmére és megerősítésére. Hasonlóképpen, az Európai Parlament nemrégiben javaslatot terjesztett elő a választásokra vonatkozó uniós jogszabályok reformjáról, és javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy a következő európai választásokon legyenek páneurópai listák is. A Bizottság támogatni fogja az Európai Parlamentet abban, hogy a Tanácsban megállapodás szülessen a választásokra vonatkozó jogszabályokról.

Ez lehetőséget kínál arra is, hogy elgondolkodjunk arról, hogy a konferencia során szerzett tapasztalatok alapján hogyan erősíthető meg az európai polgári identitás. Ez magában foglalná különösen annak értékelését, hogy az oktatás és a kommunikáció miként biztosíthat teret az ilyen típusú szerepvállalás kialakításához.

4.KÖVETKEZTETÉS

Ahogyan ezt e közlemény és annak melléklete kifejti, a konferencia sok tennivalót adott, ám egyúttal sok tanulsággal és megőrzendő dologgal is szolgált – ilyen például az Európa továbbfejlesztésére és előrelépésének elősegítésére irányuló energia és lendület. Bár a konferencia befejeződött, a munka még csak most kezdődik az Európa javítására tett egyértelmű javaslatok nyomon követése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár továbbra is véleményt nyilváníthasson az őt érintő szakpolitikákról.

A konferencia megmutatta, hogy az európaiak elkötelezettek egy jobb jövő építése mellett. Úgy vélik, hogy az Európai Unió e cél elérésének egyik módja, és azt a választott képviselőkkel együtt kívánják továbbépíteni. A cél a béke és a jólét, a méltányosság és a haladás Európája, amely szociális és fenntartható, gondoskodó, ugyanakkor bátor, és olyan szakpolitikákat hajt végre, amelyek minden generáció javát szolgálják. A konferencia résztvevőinek elképzelései világosak, és az e közleményben felvázolt számos kezdeményezés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megkezdje e jövőkép konkrét intézkedésekbe való átültetését.

A konferencia eredményeinek nyomon követése a részt vevő intézmények közös felelőssége, intézményi hatáskörüknek megfelelően, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett. A nyomon követés során elengedhetetlen az egyértelmű és hatékony kommunikáció, különösen a polgárok bevonásának biztosítása, valamint a folyamatba és annak eredményeibe vetett bizalom kiépítése érdekében. A polgárok tájékoztatása és a lendület fenntartása érdekében 2022 őszén a konferenciát értékelő rendezvényre kerül sor. Ez az esemény megfelelő alkalom lenne a három uniós intézmény által megtett nyomonkövetési lépések ismertetésére, valamint a folyamat e szakaszában elért eredmények számbavételére. Lehetőséget kínál majd arra, hogy egyértelmű és koherens kapcsolatot teremtsünk a konferencia eredményei és az általa ösztönzött jövőbeli tevékenységek között.

(1)

Olvassa el a zárójelentést a konferencia platformján.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.6.17.

COM(2022) 404 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

AZ EURÓPA JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ KONFERENCIA







A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása

MELLÉKLET

Ez a melléklet azon jogszabályok és egyéb kezdeményezések nem kimerítő felsorolását tartalmazza, amelyek révén az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán született és a Bizottság hatáskörébe tartozó javaslatokat és intézkedéseket a Bizottság megvalósítja vagy meg fogja valósítani. A Bizottság a konferencia javaslatai alapján kidolgozza tervezett intézkedéseit és jogalkotási javaslatait, teljes mértékben tiszteletben tartva a minőségi jogalkotásra vonatkozó normáit, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét, kellően figyelembe véve a jelenlegi többéves költségvetés pénzügyi korlátait. Törekedni fog továbbá annak biztosítására, hogy a javasolt kezdeményezéseket erőteljes kommunikációs tevékenységek és kampányok kísérjék annak érdekében, hogy a polgárokat bevonják az uniós szakpolitikai fellépésekbe, valamint tájékoztassák őket arról, hogy azok hogyan befolyásolják és szolgálják a mindennapi életüket.

A melléklet a konferencia mind a kilenc témaköre tekintetében felsorolja a konferencia keretében született javaslatokat, és meghatározza a következőket:

‣az Ursula von der Leyen vezette Bizottság által már előterjesztett vagy elindított releváns intézkedések;

‣azok a vonatkozó jogszabályjavaslatok, amelyek elfogadására a Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot;

‣az ide kapcsolódó tervezett intézkedések és jogszabályok;

‣a konferencia által ihletett új cselekvési területek.

Az egyes szakaszokon belül a Bizottság kezdeményezéseinek sorrendje a konferencia javaslatainak és intézkedéseinek sorrendjét követi. Amennyiben egy uniós kezdeményezés vagy jogszabály a konferencia több témáját is felöleli, az csak egyszer kerül felsorolásra, a konferencia legrelevánsabb javaslatánál. Például a REPowerEU az Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek, valamint az Éghajlatváltozás és környezetvédelem című szakaszban említett elképzeléseket is érinti, de elsősorban az energiafüggetlenség szempontjából releváns, így Az EU a világban témakör alatt szerepel.

A melléklet nemcsak jogi aktusokat, hanem kommunikációs eszközöket és programokat is tartalmaz.

A konferencia számos javaslata összhangban van a Bizottság által tervezett intézkedésekkel és jogszabályokkal, így a konferencia javaslatait fel fogják használni e tervezett intézkedések és javaslatok előkészítése során. A konferencia eredményei nemcsak arra sarkallják a Bizottságot, hogy új cselekvési területekről kezdjen gondolkodni, hanem arra is, hogy a fellépéseivel, valamint a jelenleg tervezési szakaszban lévő jogalkotási és nem jogalkotási javaslataival kapcsolatban a korábbiaknál több szempontot vegyen figyelembe.

Pénzeszközök és más támogatási mechanizmusok széles köre segíti az uniós szakpolitikák megvalósítását. Ezek közül sok horizontális jellegű, és a konferencia több témáját érintő fellépésekre is kiterjed. A legfontosabb ilyenek a következők:

‣Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz;

‣Európai Regionális Fejlesztési Alap;

‣Európai Szociális Alap Plusz;

‣Kohéziós Alap (beruházások támogatása a környezetvédelem és a közlekedés területén, beleértve az infrastruktúrát is);

‣Igazságos átmenet mechanizmus és az Igazságos Átmenet Alap (a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett területek támogatása);

‣Az Európai Unió Szolidaritási Alapja;

‣Az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretek;

‣Innovációs és modernizációs alapok;

‣Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a közlekedésbe, az energetikába és a digitális szolgáltatásokba történő célzott infrastrukturális beruházások révén a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítása);

‣Digitális Európa program;

‣Erasmus+;

‣Európai Szolidaritási Testület;

‣Kreatív Európa – az i-Portunus projekttel, „A kultúra mozgatja Európát” és „A zene mozgatja Európát” kezdeményezésekkel együtt: a művészek, alkotók és kulturális szakemberek mobilitásának támogatása;

‣Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap;

‣Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap;

‣Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram;

‣„Az EU az egészségügyért” program;

‣Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap;

‣Jogérvényesülés program;

‣Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program;

‣Belső Biztonsági Alap;

‣Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa;

‣Technikai támogatási eszköz (támogatás és szakértelem biztosításával segítségnyújtás a tagállamoknak a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, többek között az éghajlat-politika, a digitális átállás és az egészségügy terén).

1. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣Európai zöld megállapodás;

‣A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, melynek célja az élelmiszerrendszerek méltányossá, egészségessé és környezetbaráttá tétele;

‣A megreformált közös agrárpolitika;

‣A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv;

‣A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv;

‣A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia;

‣A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia;

‣2030-ig 3 milliárd fa ültetésére vonatkozó kötelezettségvállalás és a MapMyTree-counter alkalmazás;

‣Közlemény a fenntartható kék gazdaságról;

‣A Horizont Európa óceánpolitikai küldetése;

‣Az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv;

‣Európai klímarendelet;

‣A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia;

‣Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia;

‣Napenergia-stratégia;

‣A tengeri megújuló energiára vonatkozó stratégia;

‣Rendelet az energiaágazat fenntarthatósági taxonómiájáról;

‣A közlekedési és mobilitási vészhelyzeti terv;

‣Európai partnerségek, például a biológiai sokféleség megmentésére, a tiszta energiára való átállásra, a tiszta légi közlekedésre, az európai vasútra, az összekapcsolt, együttműködő és automatizált mobilitásra, a tiszta hidrogénre, az akkumulátorokra, a kibocsátásmentes közúti közlekedésre, a klímasemleges energiaigényes iparágakra és a bolygó érdekét szolgáló folyamatokra (Processes4Planet) irányuló európai partnerségek;

‣Az intézményeket és a polgárokat mozgósító uniós küldetések 100 város klímasemlegessé és intelligenssé tételét, valamint óceánjaink és vizeink 2030-ig történő helyreállítását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célozzák azáltal, hogy 150 régiót és közösséget ellenállóvá tesznek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, valamint 100 élő laboratóriumot és világítótornyot hoznak létre az európai talajok egészsége érdekében;

‣A jelentős károkozás elkerülését célzó elv, valamint a többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU keretében az éghajlattal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó ambiciózus célok általános érvényesítése;

‣A LIFE tiszta energiára való átállást célzó és éghajlat-politikai alprogramjai;

‣Határozat a vasút európai évéről;

‣A távolsági és a határokon átnyúló vasútra vonatkozó cselekvési terv;

‣Az épületkorszerűsítési kezdeményezés;

‣Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv és az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás felülvizsgálata;

‣A fenntartható városi mobilitási tervek felülvizsgálata a 2021. évi városi mobilitási keret alapján;

‣A Bizottság ajánlása az energiaszegénységről;

‣Európai Kutatási Térség: a zöld hidrogénre vonatkozó kísérleti projekt;

‣Közlemény a fenntartható szénkörforgásról, melyet számos fellépés kísér, többek között az uniós biogazdasági stratégiát támogató integrált biogazdasági földhasználat-értékelés;

‣Tisztahidrogén-szövetség, amelynek célja a beruházások előmozdítása, valamint a tiszta hidrogén előállításának és felhasználásának ösztönzése;

‣A különböző ökoszisztémák ellenállóbbá, zöldebbé és digitálisabbá válását elősegítő átállási pályák;

‣„A mi hulladékunk, a mi felelősségünk” című közlemény;

‣Az európai éghajlati paktum;

‣Új európai Bauhaus;

‣A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia;

‣Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia;

‣Igazságos átmenet platform;

‣Az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások magatartási kódexe, amelynek célja a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő élelmiszer-értéklánc kialakításának elősegítése, az EU környezeti és éghajlati lábnyomának csökkentése érdekében;

‣Ajánlás a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról;

‣Iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról; iránymutatás a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kapcsolatos állami támogatásokról;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣„Irány az 55 %!” intézkedéscsomag, amelynek célja, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adópolitikáit alkalmassá tegye arra, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást;

oAz importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus;

oAz energiaadó-irányelv felülvizsgálata az üzemanyagok és energiatermékek minimális adómértékének aktualizálása érdekében;

oAz energiahatékonysági irányelv célértékének 13 %-ra emelése (9 %-ról);

oRendelet a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról;

oAz új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló rendelet felülvizsgálata;

oJavaslat a hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatára;

oA megújulóenergia-irányelv átdolgozása és célértékének 45 %-ra emelése (40 %-ról);

oIrányelv az épületek energiahatékonyságáról;

oSzociális Klímaalap;

oAz alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet felülvizsgálata;

oFuelEU Maritime kezdeményezés;

o„ReFuelEU” légiközlekedési kezdeményezés;

oA hidrogén- és dekarbonizált gázpiacra vonatkozó csomag;

oKibocsátáskereskedelmi rendszer, beleértve annak az épületekre és a közúti közlekedésre való kiterjesztését;

oA fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló felülvizsgált rendelet;

oRendelet az ózonkárosító anyagokról;

‣Kezdeményezés a fenntartható termékekért;

‣A „szennyező fizet” elv célravezetőségi vizsgálata;

‣A TEN-T rendelet felülvizsgálata, az uniós vasúti hálózat minőségének javítása annak érdekében, hogy 2030-ra a TEN-T törzshálózaton belül magas színvonalat, 2040-re pedig új szabványokat lehessen biztosítani a kibővített hálózatban;

‣Irányelv az ipari kibocsátásokról

‣Rendelet az erdőirtásról és az erdőpusztulásról;

‣Rendelet a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények – többek között a digitális termékútlevelek – meghatározására szolgáló keret létrehozásáról;

‣A tudatos fogyasztói magatartás megerősítése a zöld átállás érdekében;

‣Az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a hatályos szabályozási keret alkalmas legyen arra, hogy az épített környezet megvalósítsa fenntarthatósági és éghajlat-politikai célkitűzéseinket;

‣A hulladékszállításról szóló új rendeletre irányuló javaslat;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célkitűzések bevezetése;

‣Az ökológiai lábnyommal kapcsolatos módszereken alapuló címkékkel kapcsolatos, környezetvédelmi jellegre vonatkozó állítások;

‣Jogszabályok a fenntartható élelmiszerrendszerekről (ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos élelmiszer-jelölést is);

‣Iránymutatás a mezőgazdasági fenntarthatósági megállapodásokra vonatkozó antitröszt-eltérésről;

‣A halászati erőforrások megőrzését és a tengeri ökoszisztémák védelmét célzó cselekvési terv;

‣Közös közlemény az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjéről;

‣A peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv naprakésszé tétele;

‣Az egyes növényvédő szerek szermaradék-határértékeinek felülvizsgálata az importált élelmiszerek tekintetében, figyelembe véve a globális aggodalomra okot adó környezeti tényezőket;

‣A mikroorganizmusokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények, jóváhagyási kritériumok és értékelési elvek felülvizsgálata az alacsony kockázatú növényvédő szerek piacához való hozzáférésük megkönnyítése érdekében;

‣Jogszabályok a kötelező uniós természethelyreállítási célok érdekében;

‣Szén-dioxid-eltávolítási tanúsítvány;

‣Szakpolitikai keret a bioalapú, biológiailag lebontható és komposztálható műanyagokról;

‣Jogalkotási javaslat az állatjólétről, beleértve az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) elnevezésű sikeres európai polgári kezdeményezés alapján a ketreces rendszerek alkalmazásának fokozatos megszüntetését és végül betiltását az állatok szélesebb körére vonatkozóan;

‣A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv felülvizsgálata, amelynek célja a tengeri ökoszisztéma és a biológiai sokféleség védelme;

‣Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség megbízatásának felülvizsgálata;

‣A hajók által okozott szennyezésről szóló irányelv felülvizsgálata;

‣A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv felülvizsgálata;

‣A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező anyagok felülvizsgált jegyzéke;

‣Iránymutatás a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet végrehajtásának támogatásához;

‣A környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata „a szennyező fizet” elv alkalmazásának elősegítése érdekében;

‣A beporzókról szóló uniós kezdeményezés felülvizsgálata a rovarok hatékonyabb védelme érdekében;

‣Intézkedések a mikroműanyagok környezetbe történő nem szándékos kibocsátásának csökkentésére;

‣Közlemény az európai stratégiai energiatechnológiai terv átalakításáról;

‣Multimodális digitális mobilitási szolgáltatások a tömegközlekedés és a vasúti szolgáltatások jobb integrálása és a digitális útvonaltervezés megkönnyítése érdekében;

‣CountEmissionsEU a közlekedés területén;

‣A légi közlekedési szolgáltatásokról szóló rendelet és a résidőkiosztási rendelet felülvizsgálata;

‣Szövetség a kibocsátásmentes légi közlekedésért a karbonsemleges repülésre való átállás felgyorsítása érdekében;

‣Az árufuvarozási csomag zöldítése, beleértve a nehézgépjárművekre vonatkozó javaslatot is;

‣Jogszabályok az erdészeti megfigyelésről, a jelentéstételről és az adatgyűjtési keretről;

‣A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata, többek között a hulladékkeletkezés megelőzése, a hulladékgyűjtési rendszerek harmonizálása és a textiltermékekre vonatkozó, kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó harmonizált uniós szabályok létrehozása érdekében, a díjak ökomodulációjával;

‣Vámreform, amelynek célja a vámunió magasabb szintre emelése azáltal, hogy erősebb kerettel ruházza fel a vámuniót az uniós polgárok és az egységes piac jobb védelme érdekében;

‣Jogszabály a talajegészségről;

‣Kezdeményezés a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások alátámasztására;

‣A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálata, beleértve a visszatérítési rendszerekkel kapcsolatos lehetséges intézkedéseket;

‣A termékek fenntartható fogyasztására irányuló kezdeményezés a tervezett elavulás és a javításhoz való jog kezelése érdekében;

‣A gyártói felelősségi rendszerek kiterjesztése, ösztönzők biztosítása, valamint a hulladék-újrafeldolgozással kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok megosztásának ösztönzése;

‣Egyszer használatos műanyagok – Végrehajtási határozat az egyszer használatos műanyag italpalackok újrafeldolgozott tartalmának kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról;

‣Euro7 kibocsátási előírások a személygépkocsik, kisteherautók, teherautók és autóbuszok vonatkozásában;

‣Stratégiai előrejelzési jelentés a zöld és digitális átállás összekapcsolásáról egy új geopolitikai környezetben;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Jogszabályok egyes új génkezelési technikával előállított növények vonatkozásában;

‣Az importált árukra vonatkozó állatjóléti előírások;

‣Az állatjóléti jelölés lehetőségei;

‣Iránymutatás az energiahatékonyság elsődlegessége elvének ágazatspecifikus alkalmazásáról;

‣Az aktualizált nemzeti energia- és klímatervek tervezetének értékelése Unió-szerte;

‣Az energiahatékonyság magánfinanszírozásának fokozása;

‣A hulladékgazdálkodás környezeti hatásainak kezelése;

‣A fényszennyezés korlátozására irányuló intézkedések;

‣A kerékpáros infrastruktúra és az autómentes övezetek további ösztönzése (városi gépjármű-behajtási rendelkezések);

‣Cselekvési terv a halászati és akvakultúra-ágazat energetikai átállásának előmozdítására;

‣Jogalkotási javaslat az állami és a vállalati szektor bizonyos méret feletti gépjárműflottáin belül a kibocsátásmentes járművek arányának növeléséről;

‣A nemzetközi vasúti jegyek uniós szintű héamentessége szükségességének felmérése, a vasúti utasok költségeinek jelentős csökkentése érdekében.

2.EGÉSZSÉGÜGY

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a biztonságos és fenntartható vegyi anyagokkal kapcsolatos innováció fellendítése, valamint az emberi egészség és a környezet veszélyes vegyi anyagokkal szembeni védelmének fokozása érdekében;

‣Ökológiai cselekvési terv és az azt kísérő jogalkotási csomag;

‣Az európai rákellenes terv, amely 10 kiemelt kezdeményezést foglal magában;

‣A Horizont Európa rákellenes küldetése: az európai rákellenes tervvel kapcsolatban végzett munka annak érdekében, hogy 2030-ig több mint 3 millió ember életminőségén lehessen javítani;

‣Európai gyógyszerstratégia;

‣Országspecifikus ajánlások az egészségügy területén az európai szemeszter, vagyis a gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusa keretében;

‣Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA);

‣Rendelet az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítéséről;

‣Európai partnerségek – mint például az „Egy az egészség” koncepció keretében az antimikrobiális rezisztenciát célzó partnerség – az Európai Egészségügyi Kutatási Térség előmozdítása, az egészségügyi és ellátási rendszerek átalakítása, valamint a világjárványokra való felkészültség terén;

‣Aktualizált héaszabályok, beleértve a héamentes közegészségügyi termékek és szolgáltatások listájának kibővítését;

‣„Egészségesebben, együtt” kezdeményezés, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a legjelentősebb nem fertőző betegségek, többek között a mentális egészségi problémák jelentette terhek csökkentését célzó hatékony szakpolitikák és intézkedések meghatározásában és végrehajtásában;

‣A felelős élelmiszeripari üzleti és értékesítési gyakorlatokra vonatkozó uniós magatartási kódex;

‣Strukturált párbeszéd a gyógyszerellátás biztonságáról a gyógyszerellátási láncok rezilienciájának megerősítése és az ellátás biztonsága érdekében, a megfizethetőség veszélyeztetése nélkül;

‣Európai nyílt tudományosadat-felhő, amely célzott platformokat (például az európai Covid19-adatplatformot) biztosít az orvosi kutatások, valamint klinikai és genomikai adatok megosztása céljából;

‣Kiáltvány az uniós Covid19-kutatásról annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány elleni küzdelem során a kutatási eredmények a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetők legyenek;

‣Rendelet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatásának kiterjesztéséről;

‣Rendelet az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről;

‣Kötelező minimumkövetelmények az iskolákban és a közintézményekben a fenntartható élelmiszer-beszerzésről;

‣A vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata;

‣A tagállamok adókedvezményei az egészséges táplálkozás ösztönzése érdekében;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣Rendelet a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről;

‣Rendelet a közös európai egészségügyi adattérről, amelynek célja, hogy Unió-szerte javítsa az egészségügyi ellátást, lehetővé tegye az emberek számára egészségügyi adataik ellenőrzését, lehetővé tegye, hogy az egészségügyi szakemberek biztonságosan hozzáférjenek az egyéni elektronikus „betegadatlapokhoz” (európai egyéni elektronikus egészségügyi útlevél); valamint következetes, biztonságos, megbízható és hatékony keretet kínáljon az egészségügyi adatok felhasználásához;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet felülvizsgálata, beleértve a csomagolás elülső oldalán feltüntetett tápértékjelölés harmonizálását és kötelezővé tételét annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokában választhassanak egészséges és fenntartható élelmiszereket;

‣Ajánlás a biztonságos és fenntartható tervezésű anyagokról és vegyi anyagokról annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtsanak az iparnak és a szabályozóknak az új anyagok és vegyi anyagok előállításához;

‣Felülvizsgált gyógyszerészeti jogszabályok, amelyek valamennyi tagállamban gyorsabb hozzáférést biztosítanak a minőségi, biztonságos, megfizethető és környezetbarátabb gyógyszerekhez;

‣A ritka betegségek gyógyszereire és a gyermekgyógyszerekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata;

‣Cselekvési terv a tápanyagokkal való jobb gazdálkodásért;

‣Ajánlás a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről;

‣A rákszűrésről szóló ajánlás aktualizálása;

‣Innovatív megközelítések az antimikrobiális szerek és alternatíváik kutatása és közbeszerzése terén;

‣A 2023. évi „Az EU az egészségügyért” program keretében meghatározott recipiensek és donorok számára a vesecserét és -átültetést megkönnyítő új fellépés;

‣Új globális egészségügyi stratégia;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Digitális és a csomagolás elülső oldalán feltüntetett jelölés a termék öko-lábnyomáról;

‣Az Európai Közegészségügyi Héten való részvétel növelésének módjai;

‣Szabadalmi csomag, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal és a szabadalmak kényszerengedélyezésével kapcsolatos kezdeményezést;

‣A rákkockázatokhoz kapcsolódó termékek marketingjének és reklámozásának kezelésére irányuló intézkedések;

‣A dohányfüstmentes jogszabályok hatásai;

‣A mentális egészség új, átfogó megközelítése.

3. ERŐSEBB GAZDASÁG, TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG ÉS MUNKAHELYEK

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, amely elhárítja a szociális gazdasági szervezetek fellendülésének és növekedésének útjában álló akadályokat;

‣A rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló irányelv felülvizsgálata;

‣Közlemény az új kihívásokra felkészült versenypolitikáról;

‣Aktualizált iparstratégia és szövetségek elindítása a nyersanyagok, a tiszta hidrogén, az akkumulátorok, a körforgásos műanyagok, az ipari adatok és a számítási felhő, a félvezető technológiák, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, a kibocsátásmentes légi közlekedés, a napenergia terén, valamint az induló vállalkozásokra vonatkozó uniós szabvány kialakítása, amely a szövetségeken keresztül előmozdítja a vállalkozói szellemet;

‣A vertikális csoportmentességi rendeletek és iránymutatások felülvizsgálata;

‣Az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére irányuló célravezetőségi vizsgálat;

‣Közlemény a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról;

‣A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás felülvizsgálata;

‣A közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közlemény felülvizsgálata;

‣A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE);

‣A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszerének felülvizsgálata;

‣A fenntartható fejlődési célok integrálása az európai szemeszter keretébe;

‣Az országokat a fenntarthatóság felé tett előrehaladásuk szerint rangsoroló átállási teljesítményindex;

‣A kulcsfontosságú digitális technológiákkal, valamint az intelligens hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos európai partnerségek, például a Made in Europe;

‣Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret;

‣Európai Innovációs Tanács, amely a transzformatív technológiák és áttörést jelentő innovációk azonosítására, fejlesztésére és fejlesztésére irányuló kiemelt program;

‣Jövőállósági platform, amely az uniós jogszabályok egyszerűsítésével és a kapcsolódó szükségtelen költségek csökkentésével foglalkozó magas szintű szakértői csoport;

‣Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására;

‣Megerősített ifjúsági garancia;

‣Európai készségfejlesztési program – beleértve a készségfejlesztési paktumot is –, amely segíti az egyéneket és a vállalkozásokat abban, hogy több és jobb készséget fejlesszenek ki azok hasznosítása érdekében;

‣Az ALMA (a betűszó az angol Aim, Learn, Master, Achieve szavak kezdőbetűiből tevődik össze, melyek jelentése: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!) elnevezésű kezdeményezés, amelynek célja, hogy segítse a legsérülékenyebb, kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat, lehetővé téve számukra a munkaerőpiacra való belépést és a társadalmi részvételt;

‣A Horizont Európa támogathatósági kritériumai közé tartozik, hogy az állami szervek, a kutatási szervezetek és a felsőoktatási intézmények rendelkezzenek nemi esélyegyenlőségi tervvel;

‣A „Women TechEU” elnevezésű új kezdeményezés, amelynek célja a nők által vezetett induló vállalkozások finanszírozása és támogatása;

‣„STE(A)M” kiáltvány a STEAM tárgyak (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek és matematika) nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő oktatásáról, az egyetemekre vonatkozó uniós stratégiában említettek szerint;

‣Vidékfejlesztési Paktum – megerősített irányítás az EU vidéki területei számára;

‣A hajléktalanság elleni küzdelem európai platformja;

‣Európai gyermekgarancia, amely biztosítja, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett európai gyermekek mindegyike részesüljön az olyan kulcsfontosságú ellátásban, mint az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás, az oktatás, a táplálkozás és a lakhatás;

‣Irányelv a megfelelő minimálbérekről;

‣Az uniós szociális védelem és jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport;

‣Kkv-tesztek a hatásvizsgálatokban;

‣A kutatói életpályára vonatkozó európai keretrendszer: az erők egyesítése nemzeti és európai szinten a kutatók készségeinek és ágazatok közötti mobilitásának megerősítése, valamint a tehetségek kiegyensúlyozott cseréjének előmozdítása érdekében;

‣Korrekciós intézkedések az innovációs szakadék csökkentése és a lemaradó országok kutatási és innovációs kapacitásának kiépítése érdekében;

‣Zöld könyv az idősödésről;

‣A Bizottság ajánlása a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról;

‣Irányelv a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről;

‣Közlemény a helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési tervről;

‣Irányelv a hozzáadottértékadó-mértékek módosításáról, ideértve a gyermekfelszerelésekre kivetett kedvezményes hozzáadottérték-adót is;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣Irányelv a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, amelynek célja a fenntartható és felelősségteljes vállalati magatartás előmozdítása a globális értékláncokban;

‣Irányelv a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról;

‣Irányelv a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról;

‣Irányelv a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről;

‣Javaslat az új saját forrásokról;

‣A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek felülvizsgálata;

‣Irányelv a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről;

‣Rendelet a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣A gazdasági kormányzás felülvizsgálata;

‣Ajánlás a minimumjövedelemről;

‣Ajánlás a tudás hasznosításáról;

‣A munkahelyi azbesztre vonatkozó irányelv módosítása;

‣Európai innovációs terv, amely kezeli a kulcsfontosságú szűk keresztmetszeteket az innovációt támogató uniós szakpolitikai kezdeményezések és eszközök hatásának maximalizálása érdekében;

‣A vállalkozások számára a versenytársakkal való együttműködés lehetőségeit tisztázó horizontális csoportmentességi rendeletek és iránymutatások felülvizsgálata;

‣A piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálata;

‣Összefonódás-ellenőrzés az EU-ban – az eljárások további egyszerűsítése;

‣A de minimis rendelet felülvizsgálata;

‣Iránymutatás az egyéni önfoglalkoztatók munkakörülményeire vonatkozó kollektív szerződésekről;

‣Digitális euró;

‣Az euróbankjegyek és az euróérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatálya és joghatásai;

‣Jelentés az alapvető szolgáltatásokról;

‣Jelentés a munkaidő-irányelv végrehajtásáról;

‣Iránymutatás az elosztási hatások vizsgálatáról;

‣Intézkedéscsomag a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci eredményeinek javítása érdekében;

‣A nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályozási kerete;

‣A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata;

‣Lakossági befektetési stratégia és jogalkotási csomag;

‣Vállalkozások Európában: társaságiadó-keret (BEFIT);

‣Kezdeményezés az adókijátszás és az agresszív adótervezés megkönnyítésében részt vevő szereplők szerepének kezelésére;

‣Irányelv az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális OECD-megállapodás végrehajtásáról;

‣Az európai társadalombiztosítási kártya (ESSPASS) kísérleti projektje;

‣Kezdeményezés a szociális párbeszédről;

‣A munka és a magánélet közötti egyensúlyra – ezen belül a szülői szabadságra – vonatkozó uniós jogok alkalmazása, érvényesítése és tudatosítása;

‣Közlemény a képzett munkaerő elvándorlásáról és egy kísérő kezdeményezés a képzett munkaerő bevándorlásának elősegítésére;

‣Ajánlás a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről;

‣Európai gondozási stratégia, amelyet a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó barcelonai célok felülvizsgálatára irányuló javaslat és a tartós ápolás-gondozásról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat kísér;

‣Az új saját források második kosara;

‣A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás felülvizsgálata;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Intézkedések az alacsony növekedés jellemezte, fejlődési csapdákban lévő régiók támogatására;

‣Az ipar fenntarthatóvá, digitálissá és rezilienssé tételére, valamint a függőségek kezelésére irányuló munka folytatása;

‣A demográfiai átalakulás kezelése, különös tekintettel az elöregedésre és az elnéptelenedésre;

‣Integrált megközelítés a jóllét GDP-n túlmutató mérésére és nyomon követésére;

‣A digitális eszközök és folyamatok társasági jogi használatának további bővítése és korszerűsítése.

4. AZ EU A VILÁGBAN

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣A városi mobilitás kerete;

‣Az állami támogatások új ideiglenes válságkerete;

‣Az átalakulóban lévő nyugat-balkáni és ukrajnai széntermelő régiókra irányuló kezdeményezés;

‣Az Ukrajna kutatási és innovációs ökoszisztémájának újjáépítését célzó intézkedések támogatása;

‣Az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó nyugat-balkáni program, amelyet az uniós tagállamok és a nyugat-balkáni gazdaságok indítottak;

‣A nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés uniós stratégiája, a kutatás és innováció globális megközelítése, beleértve azt is, hogy a Horizont Európa keretprogramhoz a világ minden tájáról társulhatnak hasonlóan gondolkodó partnerek;

‣A külső energiaügyi törekvésekre vonatkozó uniós stratégia;

‣Az Északi-sarkvidékre vonatkozó stratégia;

‣Afrika-stratégia;

‣Global Gateway;

‣A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv;

‣Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv;

‣Közlemény a tisztességes munka globális előmozdításáról, különös tekintettel a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolására;

‣Az EU szabványosítási stratégiája;

‣A biztonság és a védelem stratégiai iránytűje;

‣Közlemény a közös védelmi beszerzésekről;

‣A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv;

‣A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend;

‣A méltányos energetikai átállást célzó partnerség Dél-Afrikával;

‣Zöld partnerség Marokkó és az EU között;

‣A déli szomszédságra vonatkozó gazdasági és beruházási terv;

‣Zöld szövetség Japánnal;

‣Közös közlemény – Stratégiai partnerség az Öböl menti országokkal;

‣A partnerországokban a civil társadalommal való együttműködésre vonatkozó menetrendek;

‣„RebuildUkraine” stratégiai újjáépítési terv;

‣A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után: A reziliencia erősítése – a mindenki számára előnyös keleti partnerség;

‣Elemzés a védelmi beruházások terén mutatkozó hiányosságokról;

‣Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókra vonatkozó cselekvési terv Ukrajna mezőgazdasági exportjának és az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelmének a megkönnyítése érdekében;

‣Ajánlás a félvezetőhiány kezelését célzó közös uniós eszköztárról és a félvezető-ökoszisztéma nyomon követésére szolgáló uniós mechanizmusról;

‣EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács;

‣EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács;

‣A TEN-T hálózat kiterjesztése Ukrajnára;

‣Közúti fuvarozási megállapodások Ukrajnával, illetve Moldovával;

‣Az EU terrorizmus elleni új programja, amely meghatározza a terrorizmus elleni uniós szintű fellépés további lépéseit, a terrorfenyegetések jobb előrejelzésére, megelőzésére, védelmére és az azokra való reagálásra törekedve;

‣Eszköztár a kutatásba és innovációba való külföldi beavatkozás mérsékléséhez;

‣Közlemény a kutatással és innovációval kapcsolatos globális megközelítésről;

‣A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika;

‣Az Indiával kötendő kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások újraindítása;

‣EU–Japán digitális partnerség;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣REPowerEU;

‣Közlemény a gáz- és villamos energia piacára irányuló rövid távú intervenciókról;

‣A csipekről szóló európai jogszabály, beleértve az európai partnerségeket létrehozó egységes alap-jogiaktus módosítását;

‣Rendelet a belső piacot torzító külföldi támogatásokról;

‣Javaslat egy új általános preferenciarendszerről;

‣Javaslat a kényszerítő intézkedések elleni eszközről;

‣Irányelv a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról;

‣Az uniós korlátozó intézkedések kijátszásának vagy megsértésének felvétele az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményi területek közé;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣Eszköz az európai védelmi ipari képességek közös közbeszerzés révén történő megerősítéséhez;

‣Rendelet egy közös európai védelmi beruházási program létrehozásáról;

‣Európai jogszabály a kritikus fontosságú nyersanyagokról;

‣Egységes piaci szükséghelyzeti eszköz, melynek célja a jövőbeli válságokra való gyors reagálás, továbbá az, hogy mindenkor garantálja az áruk és személyek mozgását, valamint a létfontosságú árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

‣Vámügyi támogatás a gyermekmunkára vonatkozó végrehajtási szabályok terén;

‣Az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó stratégiában bejelentett digitális partnerségek;

‣A kereskedelmi megállapodások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez – a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló felülvizsgálat eredménye;

‣A közelmúltban megkötött kereskedelmi megállapodások megerősítése a kulcsfontosságú kapcsolatok megszilárdítása érdekében;

‣Ifjúsági cselekvési terv az Unió külső tevékenységén belül;

‣Stratégia a drónokról és a pilóta nélküli légi járművekről;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Új intézkedések az EU globális élelmezésbiztonságának javítása érdekében;

‣Az ellátási láncok rezilienciája és átláthatósága a kritikus fontosságú gyógyszerek, egészségügyi termékek és összetevők esetében.

5. ÉRTÉKEK ÉS JOGOK, JOGÁLLAMISÁG, BIZTONSÁG

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣Éves jogállamisági jelentés;

‣Rendelet az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről;

‣Tájékoztató anyagok:

oKözösségi média és vizuális kommunikáció;

oMobilbarát weboldalak az europa.eu domainen (köztük egy tanulósarok);

oEUvsDisinfo weboldal;

oA Kiadóhivatal által közzétett kiadványok és adatok;

oA Bizottság audiovizuális szolgáltatási portálja;

oA kulcsfontosságú szakpolitikai kezdeményezések gyermekbarát változatai;

‣Folyamatos iránymutatás az Európai Adatvédelmi Testület részéről;

‣A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia;

‣A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősített változata;

‣A „Jobb internet a gyermekek számára” elnevezésű új kezdeményezés;

‣A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja a lehetséges platformokkal;

‣Az életminőség értékelése az európai szemeszter jelentéseiben;

‣Az egyenlőségközpontú Unióról szóló stratégiák, amelyek a következőkkel foglalkoznak: nemek közötti egyenlőség, az LMBTIQ-személyek jogai, fogyatékosság, rasszizmus elleni küzdelem és a romák integrációja;

‣Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló uniós stratégia;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣Javaslatcsomag a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások ellen;

‣Rendelet a légi utasoknak nyújtandó kártalanításra és segítségre, valamint a légi fuvarozók felelősségére vonatkozó szabályok módosításáról;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣Jogszabály a tömegtájékoztatás szabadságáról;

‣Európai fogyatékossági kártya;

‣Az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének és függetlenségének megerősítése;

‣Jogalkotási javaslat a szülői jogállás tagállamok közötti elismeréséről;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Egyesületekre és nonprofit szervezetekre vonatkozó kezdeményezés;

‣Éves jogállamisági konferencia, amelybe az érdekelt felek mellett a polgárokat is bevonják.

6. DIGITÁLIS ÁTALAKULÁS

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣Közlemény a digitális évtizedről;

‣Európai adatstratégia;

‣Uniós kiberbiztonsági stratégia;

‣A vidéki térségek széles sávú hálózatainak kiépítésére vonatkozó célok, „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként;

‣Strukturált párbeszéd a digitális oktatásról és készségekről;

‣A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform és koalíció;

‣Európai Programozási Hét;

‣A szociális partnerek párbeszédének támogatása, beleértve a távmunkával és a lecsatlakozáshoz való joggal kapcsolatos, folyamatban lévő tevékenységeiket;

‣Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont;

‣Ajánlás az 5G kiberbiztonságról;

‣Ajánlások az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról;

‣Konnektivitási eszköztár;

‣Irányelv az elektronikus eszközök töltőcsatlakozóiról;

‣Európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;

‣Adatkormányzási rendelet;

‣A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály;

‣A digitális piacokról szóló jogszabály;

‣Wifi4EU kezdeményezés;

‣6G kutatási és innovációs munkaprogram;

‣Irányelv az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről (a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelv vagy NIS 2 irányelv);

‣Számos kezdeményezés, ideértve a következőket: Európai Dekódoló Platform, a belső biztonság innovációs központja, Európai Kiberbiztonsági Atlasz;

‣Nyelvi adattér, amely összekapcsolt és versenyképes európai adatgazdaságot hoz létre az erőforrások köz- és magáncélra történő újbóli felhasználása érdekében;

‣A honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv felülvizsgálata;

‣A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv felülvizsgálata;

‣Közlemény a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdításáról;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣Nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről;

‣Szakpolitikai program: A digitális évtizedhez vezető út;

‣Rendelet az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről(elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet);

‣A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának fokozását célzó új irányelvre irányuló javaslat – ez egy olyan, minden veszélyre kiterjedő keret, amely támogatja a tagállamok kritikus fontosságú szervezeteit a zavart okozó biztonsági események megelőzésében, elviselésében, azok hatásainak csillapításában és az azokat követő helyreállításban;

‣Rendelet a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról (DORA-rendelet);

‣A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály;

‣Rendelet az európai digitális személyazonosságról;

‣Valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedő uniós szintű, az adatértékek méltányos elosztását biztosító adatmegosztási jogszabály;

‣Rendelet a biztonságos konnektivitásra vonatkozó uniós program létrehozásáról, amely egy űralapú biztonságos uniós kommunikációs rendszer kialakításának terveit tartalmazza;

‣Ajánlás egy közös kiberbiztonsági egység létrehozásáról, a közszolgáltatásokat, vállalkozásokat és polgárokat Unió-szerte érintő, egyre növekvő számú súlyos kiberbiztonsági események fejlett és összehangolt válaszlépések révén történő kezelése érdekében;

‣Rendelet és irányelv a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizálásáról;

‣Rendelet a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásáról;

‣Rendelet a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott digitális információcseréről;

‣Rendelet a kriptoeszközökről;

‣Irányelv az intelligens közlekedési rendszerekről;

‣Rendelet az egységes európai égboltról;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣Európai jogszabály a kiberrezilienciáról;

‣A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló felülvizsgált irányelv;

‣A széles sávú hálózatokra vonatkozó állami támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás;

‣Ajánlás a digitális készségek oktatásban és képzésben való elsajátításának javításáról;

‣Ajánlás a digitális oktatást lehetővé tévő tényezőkről;

‣Uniós álláspont a Nemzetközi Rádiószabályzatnak a 2023. évi Rádió-távközlési Világkonferencián történő módosításáról, melynek célja az akadálytalan kommunikáció elősegítése Unió-szerte;

‣A digitális készségek európai tanúsítványa;

‣A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősség;

‣A digitális méltányosságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata;

‣A termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálata;

‣Az európai kormányzati interoperabilitási stratégiára irányuló javaslat;

‣Az energiarendszerek digitalizálására és a digitális infrastruktúra energiafelhasználásának kezelésére irányuló cselekvési terv;

‣GreenData4All – a térinformatikai környezeti adatokra és a környezeti információkhoz való hozzáférésre vonatkozó aktualizált szabályok;

‣„Héa a digitális korban” kezdeményezés;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásának fokozása, beleértve az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló esetekben történő alkalmazására vonatkozó közigazgatási eljárás átgondolását, az adatvédelmi szabályokról és a hozzájárulásról szóló kommunikáció elmélyítését, valamint az adatok felhasználására vonatkozó információk javítását;

‣Az európai digitális személyazonosság továbbfejlesztése, beleértve a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítését;

‣Európai adatterek a mobilitás és a turizmus számára;

‣A digitalizáció polgárokra gyakorolt környezeti hatásának mérésére, értékelésére és az azzal kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló európai keret;

‣A fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb érvényesítése;

‣A fogyasztói jogviták rendezésének alternatív módjai;

‣Az európai digitális innovációs központokra épülő, a digitális kohézió erősítését célzó kezdeményezések;

‣A többnyelvű dimenzió továbbfejlesztése az EU digitális transzformációjával összefüggésben;

‣A „netikettre” és az online felhasználói jogokra vonatkozó standard program;

‣A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabványosítási tevékenységek;

‣Előkészítő intézkedés a darknet összehangolt uniós nyomon követésére.

7.EURÓPAI DEMOKRÁCIA

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣Cselekvési terv az európai demokráciáról;

‣2020. évi jelentés az uniós polgárságról;

‣A fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó stratégia;

‣A polgárokkal való kapcsolattartás továbbfejlesztése az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon, az európai polgári kezdeményezésen és a polgári szerepvállalás egyéb formáin keresztül;

‣Közlemény a jogalkotás minőségének javításáról, majd azt követően felülvizsgált iránymutatások és továbbfejlesztett eszköztár;

‣Ajánlás az újságírók védelmének, biztonságának és szerepvállalásának biztosításáról;

‣Olyan médiaszolgáltatások (a hagyományos és az új média tekintetében egyaránt), amelyek tényszerű tájékoztatást nyújtanak az uniós kezdeményezésekről és fellépésekről a médiának Brüsszelben és valamennyi tagállamban;

‣Az Európai Bizottság képviseletei;

‣A Europe Direct irodák hálózata;

‣Intézményi kommunikációs kampányok, különös tekintettel az európai fiatalok megszólítására;

‣A helyes hivatali magatartás európai kódexe;

‣Europe Direct ügyfélszolgálati központ a polgárok EU-val kapcsolatos kérdéseinek megválaszolásáért, melyhez az EU 24 hivatalos nyelve mellett több más nyelven – például ukrán nyelven – is lehet fordulni;

‣Az „Európa építése helyi képviselőkkel” kísérleti projekt lehetővé teszi a helyi önkormányzati képviselők számára, hogy kommunikáljanak az EU-ról;

‣Az érdemi és etikus kommunikációra irányuló kutatási projektek;

‣A polgárok részvétele a kutatásban, a Horizont Európa program elvének és operatív célkitűzésének megfelelően;

‣A Bizottság részvételi és deliberatív demokráciával foglalkozó kompetenciaközpontja, a Közös Kutatóközpont irányításával;

‣„eTranslation” fordítóprogram az EU valamennyi hivatalos nyelvén történő kommunikáció megkönnyítése érdekében;

‣Cselekvési terv a honlapok akadálymentesítéséről, annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által közzétett valamennyi online információ hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő személyek számára;

‣A Globális Európa „emberi jogok és demokrácia” programja;

‣Gyermekrészvételi platform, amely összekapcsolja a meglévő helyi, nemzeti és uniós szintű gyermekrészvételi mechanizmusokat, és bevonja a gyermekeket az uniós döntéshozatalba;

‣Horizont Európa program, 2. klaszter – a demokráciával és a kormányzással kapcsolatos innovatív kutatás, valamint uniós szintű kutatási projektek a többszintű, többnyelvű és multimodális polgári tanácskozások hatékony módszereiről;

‣A demokrácia jövőjét szolgáló innovatív megoldások hálózata;

‣Kísérleti modellek az egyes uniós szakpolitikákról folytatott célzott megbeszélésekhez és közös alkotási folyamatokhoz;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣Javaslat a politikai reklámok átláthatóságáról és targetálásáról;

‣ Az európai politikai pártok finanszírozásáról szóló rendelet felülvizsgálata;

‣A mobilis uniós polgárok európai parlamenti választásokon gyakorolt választójogáról szóló tanácsi irányelv felülvizsgálata;

‣A mobilis uniós polgárok helyhatósági választásokon gyakorolt választójogáról szóló tanácsi irányelv felülvizsgálata;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣2023. évi jelentés az uniós polgárságról;

‣Idő- és erőforrás-ráfordítás polgári vitafórumok szervezésére, amelyek elősegítik több kulcsfontosságú téma mélyreható vizsgálatát, a különösen fontos kezdeményezéscsomagok előkészítését, és visszajelzéssel szolgálnak a jogalkotási folyamat elindítása előtt;

‣Kisebb célzott deliberatív vagy közös alkotási/közös tervezési folyamatok szervezése – kisebb léptékben lebonyolítva, hogy lehetőség legyen a konkrét szakpolitikai kérdések költséghatékonyabb és gyorsabb kezelésére;

‣Koherens és érdemi megközelítés alkalmazása a fiatalok politikai döntéshozatalba történő bevonása érdekében, a polgári vitacsoportokban és a kisebb deliberatív közös alkotási folyamatokban való rendszeres részvételük révén, valamint különös figyelmet fordítva a tervezett szakpolitikák fiatal generációra gyakorolt hatására;

‣Az „Ossza meg velünk véleményét!” portál továbbfejlesztése annak érdekében, hogy még könnyebben hozzáférhető online platformmá váljon, ahol a Bizottság által működtetett polgári szerepvállalási mechanizmusokról szóló valamennyi információ megtalálható. A platform megerősítése a konferencia platformja deliberatív funkcióinak és más releváns „civil technológiai” funkcióknak – többek között az online részvételen alapuló rendezvényeknek – az integrálásával történik majd;

‣Az online és offline interakciók további erősítése és a polgárok helyi szerepvállalásának előmozdítása;

‣A polgárokra összpontosító tájékoztatás és kommunikáció integrálása a teljes politikai döntéshozatali folyamat során az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus részvétel előmozdítása érdekében – többek között az európai választások előtt –, az uniós intézmények, a tagállamok (ideértve azok minden szintjét) és a civil társadalom közös felelősségének szellemében;

‣Hozzáférhető, a különböző közönséggel folytatott kommunikáció csatornáihoz és formátumaihoz igazodó nyelvezet használata minden nyilvános kommunikációban;

‣A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek benyújtására és kezelésére szolgáló új rendszer kidolgozása, beleértve a polgárok számára létrehozott nyilvános portált is;

‣A Europe Direct központok helyi uniós kapcsolattartó központokká való továbbfejlesztése;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣A nemzeti, regionális és helyi szereplők kapacitásépítésének elősegítése a decentralizált civil párbeszédek új generációjának elindításához, deliberatív megközelítések alapján;

‣A polgári részvétel európai chartájának kidolgozása mindazok számára, akik a polgári szerepvállaláshoz elengedhetetlen általános elveket előmozdító polgári szerepvállalási tevékenységekben vesznek részt vagy ilyen tevékenységeket szerveznek;

‣Az európai polgárság fogalmának kézzelfoghatóbbá tétele a polgárok számára, többek között az ahhoz kapcsolódó jogok megerősítése, valamint az európai polgársággal kapcsolatos megbízható és könnyen hozzáférhető információk nyújtása révén;

‣A Bizottság „Tanulósarok” elnevezésű európai együttműködési projektjeiből származó tananyagok népszerűsítése, valamint olyan új oktatási anyagok kidolgozása, amelyek az aktív polgári szerepvállalás és a médiatudatosság fontosságát is kiemelik;

‣Az uniós döntéshozatal átláthatóságának javítása, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok megfigyelői minőségben szorosan figyelemmel kísérhessék a döntéshozatali folyamatot. A polgárok ilyen képviselőit a három intézmény közösen meghívhatná a kiválasztott intézményközi uniós döntéshozatali folyamatok megfigyelésére a szélesebb érdeklődésre számot tartó témákban, hogy az ilyen ügyek alakulását „közvetítsék” az európai polgárok felé.

8. MIGRÁCIÓ

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣Rendeletek az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépésről;

‣Az átmeneti védelemről szóló irányelv életbe léptetése az Ukrajna elleni orosz háború elől menekülő személyek megsegítése érdekében;

‣Kékkártya-irányelv a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából az Európai Unióba való belépésének és tartózkodásának feltételeiről;

‣Rendelet az Európai Határ- és Parti Őrségről;

‣Átfogó és kölcsönösen előnyös partnerségek a legfontosabb származási és tranzitországokkal az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum keretében;

‣A migránscsempészés elleni megújított uniós cselekvési terv;

‣Új program a földközi-tengeri térség számára;

‣Rendelet az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről;

‣A 2021–2027 közötti időszakra szóló cselekvési terv az integrációról és a befogadásról;

‣A schengeni térség jövőjéről szóló stratégia;

‣Az önkéntes visszatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó uniós stratégia;

‣Közlemény a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról;

felkéri az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadják el a következőket:

‣Új migrációs és menekültügyi paktum;

‣A képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag – A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv és az összevont engedélyről szóló irányelv;

‣Schengeni határellenőrzési kódex;

‣Rendelet a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről;

‣Módosított rendelet a menekültügyi eljárásról;

‣A befogadási feltételekről szóló irányelv átdolgozása;

‣Rendelet a menekültügy és a migráció kezeléséről;

‣Rendelet az emberkereskedelmet vagy migránscsempészést elősegítő vagy abban részt vevő fuvarozókkal szembeni intézkedésekről;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣Uniós szintű figyelemfelhívó kampány a migrációval kapcsolatos kérdésekről;

‣Többéves kommunikációs kampány, amelynek célja a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszközének láthatóbbá tétele;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣A foglalkoztatással és munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák kezelése a geopolitikai helyzet tükrében;

‣Az emberkereskedelem elleni jogszabályok értékelése és szükség esetén javaslattétel azok felülvizsgálatára;

‣Az első fogadással kapcsolatos munka fokozása.

9. OKTATÁS, KULTÚRA, IFJÚSÁG ÉS SPORT

A konferencia javaslatainak megvalósítása érdekében a Bizottság:

már előterjesztette a következőket:

‣Közlemény az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról;

‣Európai stratégia az egyetemekről;

‣Ajánlás a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről, amely 2024 közepéig meghatározza a határokon átnyúló tanulmányok és együttműködés további megkönnyítését célzó intézkedéseket, ideértve a közösen létrehozott európai kritériumokon alapuló közös okleveleket;

‣A 2021–2027 közötti időszakra szóló cselekvési terv a digitális oktatásról;

‣Ajánlás a szakoktatásról és szakképzésről;

‣Az európai oktatási térség portálja, a reziliensebb és befogadóbb oktatási és képzési rendszerek kiépítése érdekében;

‣Ajánlás a mikrotanúsítványokról;

‣Az EURES és az Europass közötti szinergiák fokozását célzó intézkedések, az EURES-tagok/partnerek körének bővítése, az önéletrajzok és állásajánlatok teljes cseréje, valamint az automatizált megfeleltetés megvalósítása;

‣Tanárok közötti csereprogramok (eTwinning, School Education Gateway, Európai Iskolai Oktatási Platform);

‣„Oktatás az éghajlatért” koalíció;

‣Ajánlás a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról;

‣Az ifjúság európai éve (2022);

‣Ajánlás az ifjúsági önkéntességről, amely az Európai Szolidaritási Testület keretében megkönnyíti a transznacionális ifjúsági önkéntességet;

‣Az EU gyermekjogi stratégiája;

‣A magas színvonalú kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről szóló ajánlás értékelése;

‣Évente megrendezett Európai Sporthét, „BeActive” és „BeInclusive” kampányok;

‣Egészséges életmód mindenkinek kampány, amelynek célja, hogy a sportot és az aktív életmódot összekapcsolja az egészségügyi, élelmiszer- és egyéb szakpolitikákkal, és arra buzdítsa a hatóságokat és a sportmozgalmat, hogy saját vállalásaik révén csatlakozzanak a kezdeményezéshez;

‣Ajánlás a kulturális örökséggel kapcsolatos közös európai adattérről;

‣A társaktól való tanulás programja a városok és régiók számára a kulturális örökségről;

‣„A kultúra hangja” strukturált párbeszéd a kulturális ágazattal;

‣Ajánlás a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról;

‣Az iskolai jó közérzettel foglalkozó szakértői csoport létrehozása;

javaslatokat kíván előterjeszteni a következőkre vonatkozóan:

‣„Utak az iskolai sikerhez” című ajánlás, amely az alapkészségek elsajátítása terén nehézségekkel küzdő tanulók támogatására, a középiskolai érettségi bizonyítványra, valamint a tanulást idő előtt abbahagyó fiatalok arányának csökkentésére összpontosít;

‣Az európai iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram felülvizsgálata;

‣Figyelemfelhívó kampány a tudományos tantárgyak tanulásának népszerűsítésére;

‣Többéves kommunikációs kampány az EURES jobb megismertetésére;

‣A tanulási célú mobilitás keretrendszerének aktualizálása;

új cselekvési területeket fog fontolóra venni, ideértve a következőket:

‣Az oktatással kapcsolatos információk cseréjére és összegyűjtésére szolgáló információs platform továbbfejlesztése.

(1)

 A 6 javaslat összesen 57 konkrét intézkedést tartalmaz.

(2)

A 4 javaslat összesen 24 konkrét intézkedést tartalmaz.

(3)

A 6 javaslat összesen 61 konkrét intézkedést tartalmaz.

(4)

A 8 javaslat összesen 42 konkrét intézkedést tartalmaz.

(5)

A 6 javaslat összesen 24 konkrét intézkedést tartalmaz.

(6)

Az 5 javaslat összesen 40 konkrét intézkedést tartalmaz.

(7)

Az 5 javaslat összesen 35 konkrét intézkedést tartalmaz.

(8)

Az 5 javaslat összesen 16 konkrét intézkedést tartalmaz.

(9)

A 4 javaslat összesen 24 konkrét intézkedést tartalmaz.