(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Horvátország kérelmét (2) a „Brački varenik” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Brački varenik” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg többek között a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében. Felhatalmazza továbbá a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktus révén megfelelő átmeneti intézkedéseket fogadjon el az emberek, az állatok és a növények egészségét, valamint az állatok jólétet érintő kockázatok visszaszorítása érdekében, amennyiben bizonyított, hogy egy tagállam ellenőrzési rendszerében súlyos zavar áll fenn.

(2)

A koronavírus-betegség (Covid19) okozta jelenlegi válság miatti különleges körülmények kezelése érdekében az (EU) 2020/466 bizottsági végrehajtási rendelet (2) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a hatósági ellenőrzésekkel és más hatósági tevékenységekkel kapcsolatban átmeneti intézkedéseket alkalmazzanak.

(3)

A tagállamok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a Covid19-válság következtében 2020. október 1. után is fenn fognak állni bizonyos, az ellenőrzési rendszereik működésében bekövetkezett súlyos zavarok, az állatoknak és az áruknak az Unióba történő behozatalához és az Unión belüli szállításához szükséges hatósági bizonyítványokkal és hatósági tanúsítványokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végzésében tapasztalt nehézségek, valamint a hatósági ellenőrzések vonatkozásában a vállalkozókkal és személyzetükkel való személyes találkozók megszervezésében tapasztalt nehézségek. E súlyos és valószínűleg a következő hónapokban is fennmaradó zavarok kezelése, valamint a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tervezésének és elvégzésének a Covid19-válság alatt történő megkönnyítése érdekében az (EU) 2020/466 végrehajtási rendelet alkalmazási időszakát 2021. február 1-jéig meg kell hosszabbítani.

(4)

Az (EU) 2020/466 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

2020. augusztus 7-én Belgium pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Belgium által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Belgium államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 8,9 %-a, illetve 113,8 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Belgium GDP-je 2020-ban várhatóan 8,8 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Belgiumban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ez oda vezetett, hogy Belgiumban a (4)–(8) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az átmeneti munkanélküliségi rendszer („chômage temporaire/tijdelijke werkloosheid”), az önfoglalkoztatók Covid19-hez kapcsolódó jövedelempótlása (a „Covid19 áthidaló jövedelemhez való jog”), a Covid19 szülői szabadság és számos regionális és közösségi jövedelemtámogatási rendszer kapcsán, valamint a népegészségügyi intézkedések támogatása tekintetében hirtelen és jelentős mértékben megnövekedtek a közkiadások.

(4)

A Belgium 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „Arrêté royal du 30 mars 2020/Koninklijk besluit van 30 maart 2020” (2) a Covid19-hez igazította az átmeneti munkanélküliségi rendszert („chômage temporaire/tijdelijke werkloosheid”), amely így jövedelmet biztosít azoknak a munkavállalóknak, akiknek munkáját csökkentették vagy felfüggesztették a kisebb munkaterhelés vagy a kormány által előírt közösségi távolságtartási intézkedések miatt. Az említett átmeneti munkanélküliségi rendszer már a Covid19-világjárvány előtt létezett, viszont a rendszerhez való hozzáférés követelményeit hozzáigazították a Covid19-hez, és tovább könnyítették a jelentkezési eljárást. Ezenkívül az átmeneti munkanélküliségi ellátást a napi átlagbér 65 %-áról 70 %-ára emelték (havonta bruttó 2 754,76 EUR-s felső határral). Bevezettek továbbá egy 5,36 EUR összegű napidíjat.

(5)

A Belgium 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „Loi du 23 mars 2020/Wet van 23 maart 2020” (3) a „Covid19 áthidaló jövedelemhez való jog” bevezetésével kibővítette az önfoglalkoztatók meglévő jövedelempótlását, az „áthidaló jövedelemhez való jogot” („droit passerelle/overbruggingsrecht”). Ezt a juttatást akkor nyújtják, ha a kormány által előírt közösségi távolságtartási intézkedések az önfoglalkoztató tevékenység teljes vagy részleges megszakításához, vagy egy hónap során legalább hét egymást követő naptári napon át tartó önkéntes megszakításához vezetnek. 2020 júniusától kezdve a juttatás azokra az önfoglalkoztatókra irányul, akik újrakezdték tevékenységüket, de még mindig az árbevételük csökkenésével szembesülnek 2019-hez képest. Azok az önfoglalkoztatók, akik egyelőre nem tudják újrakezdeni tevékenységüket, továbbra is részesülhetnek a juttatásból, de bizonyítaniuk kell, hogy ez a Covid19-korlátozások következménye.

(6)

A Belgium 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „Arrêté royal n° 23 du 13 mai 2020/Koninklijk besluit nr. 23 van 13 mei 2020” (4) bevezette a Covid19 szülői szabadságot, amely olyan különleges szülői szabadság, amely nem érinti a rendes szülői szabadsághoz való jogot, és lehetővé teszi a szülők számára, hogy 2020 májusa és szeptembere között a rendes szülői szabadság keretében kapottnál magasabb juttatás mellett vegyenek ki szabadságot gyermekeik további gondozása céljából.

A Covid19 szülői szabadság az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel jövedelemtámogatást nyújt a munkavállalóknak és segít a munkahelyek megőrzésében azáltal, hogy a szülőknek, akiknek az iskolák zárva tartása alatt gondozniuk kell gyermekeiket, nem kell megszüntetniük munkaviszonyukat.

(7)

A Belgium 2020. augusztus 7-i kérelmében említett következő jogi aktusok: „Arrêté du Gouvernement de la Région de Bruxelles-Capitale de pouvoirs spéciaux n° 2020/019 du 23 avril 2020/Bijzondere machtenbesluit van de Brusselse Hoofdstedelijke Regering nr. 2020/019 van 23 april 2020” (5); „Arrêté du Gouvernement de la Région de Bruxelles-Capitale de pouvoirs spéciaux n° 2020/030 du 28 mai 2020/Bijzondere machtenbesluit nr. 2020/030 van de Brusselse Hoofdstedelijke Regering van 28 mei 2020” (6);

„Notification de la réunion du conseil des ministres du gouvernement de la région de Bruxelles-Capitale du jeudi 14 mai 2020/Betekening van de vergadering van de Ministerraad van de Brusselse Hoofdstedelijke Regering van donderdag 14 mei 2020 ”  (7); „Besluit van de Vlaamse Regering van 20 maart 2020 ”  (8); „Besluit van de Vlaamse Regering van 10 april 2020 ”  (9); „Besluit van de Vlaamse Regering van 12 juni 2020 ”  (10);

„Arrêté du Gouvernement de la Communauté française de pouvoirs spéciaux n° 4 du 23 avril 2020 ”  (11); „Arrêté du Gouvernement de la Communauté française du 7 avril 2020 ”  (12); „Arrêté ministériel du 8 avril 2020 portant exécution de l’arrêté du Gouvernement wallon du 20 mars 2020 ”  (13); „Arrêté du Gouvernement wallon du 19 juin 2020 ”  (14); „Parlament der Deutschsprachigen Gemeinschaft, Corona-Krisendekret I vom 6. April 2020 ”; és „Parlament der Deutschsprachigen Gemeinschaft, Corona-Krisendekret III vom 20. Juli 2020 ” alapján a belga hatóságok számos regionális és közösségi programot fogadtak el, amelyek jövedelemtámogatást nyújtanak az önfoglalkoztatóknak, az egyszemélyes társaságoknak és a munkavállalók más olyan típusainak, akik nem jogosultak más jellegű jövedelemtámogatásra. Mindenekelőtt a Brüsszel fővárosi régióban a vállalkozásoknak és vállalkozóknak nyújtott kompenzációs juttatások, a flamand régióban és a flamand közösségben nyújtott, bezárás miatti, kompenzációs és támogatási juttatások, valamint a vallon régióban a vállalkozások bezárása kapcsán nyújtott kompenzációs juttatás általános egyszeri támogatást biztosítanak azon vállalkozások és önfoglalkoztatók számára, amelyeknek/akiknek a Covid19 miatt fel kellett hagyniuk tevékenységükkel, vagy akik árbevételük jelentős csökkenésével szembesültek.

Amennyiben az intézkedések a kedvezményezettek szélesebb körét célozzák meg, a kérelemben csak azon kiadások összegei szerepelnek, amelyek önfoglalkoztatók vagy egyszemélyes társaságok támogatásával kapcsolatosak. Egyéb intézkedések (az időszakos munkavállalóknak nyújtott kompenzációs juttatás a Brüsszel fővárosi régióban, az óvodák/bölcsődék támogatása és a kulturális szereplők támogatása a Belgiumi Francia Közösségben, a képzési tevékenységek a vallon régióban, valamint a kulturális szereplők és az önfoglalkoztatók támogatása, továbbá az idegenforgalmi ágazat szereplőinek támogatása a német ajkú közösségben) azokat az önfoglalkoztatókat és munkavállalókat célozzák, akik bizonyos ágazatokban (kulturális és gondozási ágazat, képzési tevékenységek) nem férnek hozzá az átmeneti munkanélküliségi rendszerhez. Mivel a német ajkú közösségben a kulturális szereplők és az önfoglalkoztatók támogatása keretében olyan hitelek nyújthatók, amelyek vissza nem térítendő támogatássá alakíthatók, ahhoz, hogy teljesüljön a közkiadás fennállására vonatkozó követelmény, csak a vissza nem térítendő támogatássá átalakított hitelekhez kapcsolódó kiadások támogathatók az (EU) 2020/672 rendelet alapján.

(8)

Végül, a Belgium 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „Parlament der Deutschsprachigen Gemeinschaft, Corona-Krisendekret I vom 6. April 2020” olyan egészségügyi vonatkozású intézkedéseket vezet be a német ajkú közösségben, amelyek magukban foglalnak higiéniai képzéseket, védőeszközök biztosítását bentlakásos és gondozóközpontok, kórházak és egészségügyi szolgáltatók számára, továbbá információs kampányokat.

(9)

Belgium teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Belgium megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 7 803 380 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új és kibővített meglévő intézkedések a belgiumi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik.

(10)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a belga hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett, csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos releváns egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(11)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Belgium segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(12)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. Nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(13)

Belgiumnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(14)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Belgium meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a „Koninklijk besluit van 30 maart 2020 tot aanpassing van de procedures in het kader van tijdelijke werkloosheid omwille van het Covid-19-virus en tot wijziging van artikel 10 van het koninklijk besluit van 6 mei 2019 tot wijziging van de artikelen 27, 51, 52bis, 58, 58/3 en 63 van het koninklijk besluit van 25 november 1991 houdende de werkloosheidsreglementering en tot invoeging van de artikelen 36sexies, 63bis en 124bis in hetzelfde besluit/Arrêté royal du 30 mars 2020 visant à adapter les procédures dans le cadre du chômage temporaire dû au virus Covid-19 et à modifier l’article 10 de l’arrêté royal du 6 mai 2019 modifiant les articles 27, 51, 52bis, 58, 58/3 et 63 de l’arrêté royal du 25 novembre 1991 portant réglementation du chômage et insérant les articles 36sexies, 63bis et 124bis dans le même arrêté” által előírt átmeneti munkanélküliségi rendszer, a „chômage temporaire/tijdelijke werkloosheid”;

b)

a „Loi du 23 mars 2020 modifiant la loi du 22 décembre 2016 instaurant un droit passerelle en faveur des travailleurs indépendants et introduisant les mesures temporaires dans le cadre du COVID-19 en faveur des travailleurs indépendants/Wet van 23 maart 2020 tot wijziging van de wet van 22 december 2016 houdende invoering van een overbruggingsrecht ten gunste van zelfstandigen en tot invoering van tijdelijke maatregelen in het kader van COVID-19 ten gunste van zelfstandigen” által előírt, az önfoglalkoztatók Covid19-hez kapcsolódó jövedelempótlása, a „válság miatti áthidaló jövedelemhez való jog”;

c)

az „Arrêté royal n° 23 du 13 mai 2020 pris en exécution de l’article 5, § 1, 5°, de la loi du 27 mars 2020 accordant des pouvoirs au Roi afin de prendre des mesures dans la lutte contre la propagation du coronavirus COVID-19 (II) visant le congé parental corona/Koninklijk besluit nr. 23 van 13 mei 2020, tot uitvoering van artikel 5, § 1, 5°, van de wet van 27 maart 2020 die machtiging verleent aan de Koning om maatregelen te nemen in de strijd tegen de verspreiding van het coronavirus COVID-19 (II) houdende het corona ouderschapsverlof” által előírt Covid19 szülői szabadság;

d)

a következő regionális és közösségi jövedelemtámogatási programok:

e)

a „Parlament der Deutschsprachigen Gemeinschaft, Corona-Krisendekret I vom 6. April 2020” 7. cikke által előírt egészségügyi intézkedések a német ajkú közösségben.

(1)

2020. augusztus 7-én Bulgária pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Bulgária által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Bulgária államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 %-a, illetve 25,5 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Bulgária GDP-je 2020-ban várhatóan 7,1 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Bulgáriában a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4) és az (5) preambulumbekezdésben ismertetett két bértámogatási intézkedéssel összefüggésben a bulgáriai közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

Konkrétabban, a Bulgária 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „2020. március 30-i 55. számú minisztertanácsi rendelet” (2) olyan intézkedést vezetett be, amelynek értelmében bértámogatást kapnak azok a vállalkozások, amelyek a Covid19-világjárvány miatt önként vagy jogszabályi kötelezettség alapján csökkentették vagy felfüggesztették tevékenységüket. A munkavállalók foglalkoztatását kötelező fenntartani a támogatás igénybevételének időszakában, majd azt követően ugyanolyan hosszú ideig. A támogatható vállalkozásoknak biztosított havi bértámogatás a kedvezményezett munkavállalók havi bruttó (munkáltatói társadalombiztosítási járulékokkal növelt) fizetésének 60 %-a.

(5)

Emellett a Bulgária 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „2020. július 3-i 151. számú minisztertanácsi rendelet” (3) olyan intézkedést vezetett be, amelynek értelmében bértámogatást kapnak azok a vállalkozások, amelyek bevételei a Covid19-világjárvány miatt legalább 20 %-kal csökkennek. A munkavállalók foglalkoztatását kötelező fenntartani a támogatás igénybevételének időszakában, majd azt követően ugyanolyan hosszú ideig. A támogatható vállalkozásoknak biztosított havi bértámogatás a kedvezményezett munkavállalók havi bruttó (munkáltatói társadalombiztosítási járulékokkal növelt) fizetésének 60 %-a.

(6)

Bulgária teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Bulgária megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 511 000 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a bulgáriai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik, illetve fogják érinteni a tervek szerint.

(7)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a bolgár hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett, csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(8)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Bulgária segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(9)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(10)

Bulgáriának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(11)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Bulgária meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a vállalkozásoknak nyújtott bértámogatások a „2020. március 30-i 55. számú minisztertanácsi rendeletben” előírtak szerint,

b)

a vállalkozásoknak nyújtott bértámogatások a „2020. július 3-i 151. számú minisztertanácsi rendeletben” előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 6-án Ciprus pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Ciprus által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Ciprus államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 7 %-a, illetve 115,7 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Ciprus GDP-je 2020-ban várhatóan 7,7 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Cipruson a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ez Ciprus közkiadásainak hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett a (4)–(12) preambulumbekezdésben ismertetett következő intézkedésekkel összefüggésben: különleges szabadság szülők számára, a működésük részleges és teljes felfüggesztésére kényszerült vállalatokat támogató rendszer, az önfoglalkoztatókra vonatkozó különleges rendszer, a szállodai egységekre és a turisztikai szálláshelyekre vonatkozó különleges rendszer, az idegenforgalmi ágazathoz kapcsolódó vagy a turizmus által érintett vállalkozások, továbbá a működésük teljes felfüggesztésére kötelezett vállalkozásokkal társult vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer, az előre meghatározott különleges tevékenységet végző vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer, valamint a mikro- és kisvállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat támogató rendszer, végezetül a betegségbiztosítási rendszer tekintetében népegészségügyi intézkedések támogatása.

(4)

A Ciprus 2020. augusztus 6-i kérelmében említett „27(I)/2020. sz. törvény” képezte az alapját egy sor, a Covid19-világjárvány hatásainak kezelését célzó támogatásokat tartalmazó szabályozási jellegű igazgatási intézkedés bevezetésének. A 27(I)/2020. sz. törvény alapján a hatóságok különleges szabadságot vezettek be a szülők számára, amely bérkompenzációt biztosít azoknak a magánszférában dolgozó szülőknek, akiknek 15 éves vagy fiatalabb, illetve bármilyen korú fogyatékossággal élő gyermeke van. Ez a különleges szabadság az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel jövedelemtámogatást nyújt a munkavállalóknak és segít a munkahelyek megőrzésében azáltal, hogy azoknak a szülőknek, akiknek az iskolák zárva tartása alatt gondozniuk kell gyermekeiket, nem kell megszüntetniük munkaviszonyukat.

(5)

Ezenkívül a hatóságok bevezették a működésük teljes felfüggesztésére kényszerült vállalkozásokat támogató programot, amely a foglalkoztatás megtartásának feltétele mellett a működésük felfüggesztésére kényszerített vállalkozások alkalmazottainak 90 %-a számára bérkompenzációt biztosít. A kompenzáció a munkavállaló fizetésének 60 %-át vagy a munkavállaló 2018-ban (2020. július–augusztus esetében 2019-ben) megkeresett társadalombiztosítási egységeinek 60 %-át fedezi, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg. A kompenzáció havonta legfeljebb 1 214 EUR és legalább 360 EUR lehet.

(6)

A működésük részleges felfüggesztésére kényszerült vállalkozásokat támogató program a foglalkoztatás megtartásának feltétele mellett bérkompenzációt biztosít azon vállalkozások munkavállalói számára, amelyek árbevétele a világjárvány miatt legalább 25 %-kal csökkent. A kompenzáció a munkavállaló fizetésének 60 %-át vagy a munkavállaló 2018-ban megkeresett társadalombiztosítási egységeinek 60 %-át fedezi, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg. A kompenzáció havonta legfeljebb 1 214 EUR és legalább 360 EUR lehet.

(7)

Az „önfoglalkoztatókra vonatkozó különleges rendszer” kompenzációt nyújt azoknak az önfoglalkoztatóknak, akik az egészségügyi miniszter rendelete vagy a Miniszterek Tanácsának határozata alapján semmilyen tevékenységet nem végezhetnek.

(8)

A „szállodai egységekre és a turisztikai szálláshelyekre vonatkozó különleges rendszer” bérkompenzációt biztosít a szállodaipar és más, idegenforgalmi szálláshelyeket kínáló vállalkozások azon munkavállalóinak támogatására, akiknek a munkáltatója teljes mértékben felfüggesztette a működést, vagy árbevétele több mint 40 %-kal csökkent. A programban való részvétel feltétele a foglalkoztatás megtartása.

(9)

Az „idegenforgalmi ágazathoz kapcsolódó vagy a turizmus által érintett vállalkozások, továbbá a működésük teljes felfüggesztésére kötelezett vállalkozásokkal társult vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer” a foglalkoztatás fenntartásának feltétele mellett bérkompenzációt biztosít azon szállodaipari és egyéb turisztikai szálláshelyeket kínáló vállalkozások munkavállalói számára, amelyek teljes mértékben felfüggesztették a működést, vagy amelyek árbevétele több mint 55 %-kal csökkent.

(10)

Az „előre meghatározott különleges tevékenységet végző vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer” a foglalkoztatás fenntartásának feltétele mellett bérkompenzációt biztosít azon vállalkozások munkavállalói számára, amelyeknek árbevétele legalább 55 %-kal csökken.

(11)

Ezenkívül a 2020. augusztus 6-i ciprusi kérelemben említett, „Kiegészítő költségvetés, a jelenlegi Covid19-világjárványban a gazdaság támogatását célzó állami támogatási intézkedések ideiglenes keretrendszere” elnevezésű intézkedés támogatásokat vezet be a legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások, valamint az önfoglalkoztatók számára. A kérelemben csak azon kiadások összegei szerepelnek, amelyek önfoglalkoztatók vagy egyszemélyes társaságok támogatásával kapcsolatosak. Ezek a támogatások átalányösszegű támogatást biztosítanak a kisvállalkozások és az önfoglalkoztatók működési költségeinek fedezéséhez. A támogatási rendszer az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja az önfoglalkoztatók vagy hasonló munkavállalói kategóriák jövedelemcsökkenéssel vagy jövedelemkieséssel szembeni védelme.

(12)

Végezetül a „betegségbiztosítási rendszer” bérkompenzációt biztosít a magánszektorbeli alkalmazottaknak és az önfoglalkoztatóknak, amennyiben az egészségügyi minisztérium által közzétett jegyzék szerinti kiszolgáltatott személynek minősülnek, a hatóságok karanténba helyezték őket, vagy megfertőződtek a Covid19-vírussal.

(13)

Ciprus teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Ciprus megfelelő bizonyítékokat nyújtott be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy 2020. február 1-je óta 479 070 000 EUR-val növekedtek a tényleges és tervezett közkiadásai a következőkhöz közvetlenül kapcsolódó összegek emelkedése miatt: különleges szabadság szülők számára, a működésük részleges és teljes felfüggesztésére kényszerült vállalatokat támogató rendszer, az önfoglalkoztatókra vonatkozó különleges rendszer, a szállodai egységekre és a turisztikai szálláshelyekre vonatkozó különleges rendszer, az idegenforgalmi ágazathoz kapcsolódó vagy a turizmus által érintett vállalkozások, továbbá a működésük teljes felfüggesztésére kötelezett vállalkozásokkal társult vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer, az előre meghatározott különleges tevékenységet végző vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer, valamint a mikro- és kisvállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat támogató rendszer. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a ciprusi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik.

(14)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a ciprusi hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 6-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(15)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Ciprus segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(16)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(17)

Ciprusnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(18)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Ciprus meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a „27/I/2020. sz. törvény”, valamint a „127/148/151/184/192/212/213/235/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti különleges szabadság szülők számára;

b)

a „27/I./2020. sz. törvény”, valamint a „131/148/151/188/212/213/239/2020. sz. és a 151/187/212/213/238/243/273/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti, a működésük részleges és teljes felfüggesztésére kényszerült vállalatokat támogató rendszer;

c)

a „27/I/2020. sz. törvény”, valamint a „129/148/151/186/213/237/322/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti, önfoglalkoztatókra vonatkozó különleges rendszer;

d)

a „27/I/2020. sz. törvény”, valamint a „269/317/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti, szállodai egységekre és a turisztikai szálláshelyekre vonatkozó különleges rendszer;

e)

a „27/I/2020. sz. törvény”, valamint a „270/318/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti, az idegenforgalmi ágazathoz kapcsolódó vagy a turizmus által érintett vállalkozások, továbbá a működésük teljes felfüggesztésére kötelezett vállalkozásokkal társult vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer;

f)

a „27/I/2020. sz. törvény”, valamint a „272/320/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti, az előre meghatározott különleges tevékenységet végző vállalkozások támogatására szolgáló különleges rendszer;

g)

a „Kiegészítő költségvetés, a jelenlegi Covid19-világjárványban a gazdaság támogatását célzó állami támogatási intézkedések ideiglenes keretrendszere” szerinti támogatási rendszer mikro- és kisvállalkozások, valamint önfoglalkoztatók számára – a kiadások azon részére vonatkozóan, amely önfoglalkoztatók és egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódik;

h)

a „27/I/2020. sz. törvény”, valamint a „128/148/151/185/212/236/2020. sz. szabályozási jellegű igazgatási intézkedések” szerinti betegségbiztosítási rendszer.

(1)

2020. augusztus 7-én a Cseh Köztársaság pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Cseh Köztársaság által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy a Cseh Köztársaság államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 %-a, illetve 38,7 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint a Cseh Köztársaság GDP-je 2020-ban várhatóan 7,8 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében a Cseh Köztársaságban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ez a Cseh Köztársaság közkiadásainak hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett az „Antivirus” programként ismert csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszer (és annak „A” és „B” opciója), a nem bérjellegű munkaerőköltségeket célzó hasonló intézkedések (az „Antivirus” program „C” opciója), valamint az önfoglalkoztatók számára nyújtott támogatás tekintetében, a (4)–(8) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(4)

Konkrétabban, a Cseh Köztársaság 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „2020. március 31-i 353. számú módosított kormányhatározat” – amelynek jogalapja „a foglalkoztatásról szóló, 435/2004. számú módosított törvény” 120. cikke – vezette be az „Antivirus” program „A” és „B” opcióját. Az említett intézkedések célja azon magánszektorbeli munkáltatók bérköltségeinek részleges kompenzálása, akik kénytelenek felfüggeszteni vagy jelentősen csökkenteni gazdasági tevékenységüket a hatóságok intézkedéseinek közvetlen következményeként („A” opció), vagy közvetve a világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt („B” opció), például ha a munkavállalók az utazási korlátozások miatt nem képesek dolgozni. Az „A” opció keretében az állami hozzájárulás a kifizetett kompenzációs bérek 80 %-át fedezi, de munkavállalónként és havonta nem haladhatja meg a 39 000 CZK-t. A „B” opció keretében az állami hozzájárulás a kifizetett kompenzációs bérek 60 %-át teszi ki, de munkavállalónként és havonta nem haladhatja meg a 29 000 CZK-t. A rendszer előnyeiből részesülő munkavállalókat a munkáltató a rendszerben való részvételének időszaka alatt nem bocsáthatja el. Az intézkedések 2020. március 12-től október 31-ig tartanak (2).

(5)

Ezenkívül a hatóságok a Cseh Köztársaság 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „300/2020. számú törvény” és „187/2006.” számú törvény (3) alapján bevezették az „Antivirus” program „C” opcióját. Ez csökkenti az olyan (legfeljebb 50 munkavállalót foglalkoztató) kisvállalkozások nem bérjellegű munkaerőköltségeit (például a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékok), amelyek a foglalkoztatást és a bérköltségeket a 2020. március végi, illetve a 2020. márciusi szint legalább 90 %-ának megfelelő szinten tartják. A kérelem az intézkedésre fordított összes kiadásnak csak 90 %-ára vonatkozik annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásból a foglalkoztatás fenntartására irányuló kiadásokat fedezzék. A számítás alapja nem haladhatja meg a Cseh Köztársaságban érvényes bruttó átlagbér 150 %-át. A támogatás a 2020. júniustól augusztusig tartó időszak egy részére vagy egészére nyújtható.

(6)

A Cseh Köztársaság 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, a „159/2020. számú törvénnyel” (4) bevezetett „Pětadvacítka” program személyenként és naptári naponként 500 CZK kompenzációs kedvezményt biztosít a kedvezményi időszak alatt azon önfoglalkoztatók számára, akik a Covid19 miatti népegészségügyi kockázatok vagy a hatóságok által hozott válságkezelési intézkedések miatt kénytelenek voltak gazdasági tevékenységüket felfüggeszteni vagy az üzletmenet rendes ingadozásán túlmenően jelentősen csökkenteni. A program két kedvezményi időszakra oszlik: 2020. március 12-től április 30-ig, valamint 2020. május 1-jétől június 8-ig. A kompenzációs kedvezmény állami bevételekről történő lemondást jelent, amely az (EU) 2020/672 rendelet végrehajtása céljából a közkiadásokkal egyenértékűnek tekinthető.

(7)

A Cseh Köztársaság 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „136/2020. számú törvény” (a társadalombiztosítás tekintetében) és „134/2020. számú törvény” (az egészségbiztosítás tekintetében) alapján a hatóságok részleges mentességet vezettek be a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási járulékok megfizetése alól azon önfoglalkoztatók tekintetében, akik/amelyek a támogatás nyújtása során folytatják tevékenységüket. Az állam vállalja, hogy 2020 márciusa és augusztusa között havonta befizeti a megfelelő hozzájárulást. Az elengedett összeg felső határa a jogszabályban meghatározott szint.

(8)

Végezetül a Cseh Köztársaság 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „2020. március 19-i 262. számú, március 26-i 311. számú, március 31-i 354. számú, május 4-i 514. számú és május 18-i 552. számú kormányhatározat” alapján, valamint „a költségvetési szabályokról szóló, 218/2000. számú módosított törvény” 14. cikke (az elsődleges mezőgazdasági és erdészeti termelésben dolgozó önfoglalkoztatók tekintetében), továbbá „a kkv-k támogatásáról szóló, 47/2002. számú módosított törvény” 3. cikkének h) pontja (az összes többi önfoglalkoztató tekintetében) alapján a hatóságok bevezették az önfoglalkoztatók számára elérhető „gondozási támogatást”. Ez az intézkedés az önfoglalkoztatók által a gyermekgondozási és szociális ellátó létesítmények bezárása miatt a gyermekek vagy gondozásra szoruló személyek gondozása kapcsán elszenvedett jövedelemkiesést kompenzálja. A támogatás napi összege 2020 márciusa tekintetében 424 CZK, a 2020 áprilistól júniusig tartó időszak tekintetében pedig 500 CZK. A támogatás a 2020. március 12-től június 30-ig tartó időszak egy részére vagy egészére nyújtható.

(9)

A Cseh Köztársaság teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. A Cseh Köztársaság megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 2 940 446 745 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a cseh köztársaságbeli vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. A Cseh Köztársaság a megnövekedett összegű kiadásokból 940 446 745 EUR-t uniós forrásokból és saját forrásokból kíván finanszírozni.

(10)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a Cseh Köztársaság hatóságaival, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett, csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(11)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy a Cseh Köztársaság segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(12)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(13)

A Cseh Köztársaságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(14)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette a Cseh Köztársaság meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a „2020. március 31-i 353. számú módosított kormányhatározat” – amelynek jogalapja „a foglalkoztatásról szóló, 435/2004. számú módosított törvény” 120. cikke – szerinti „Antivirus” program;

b)

az „Antivirus” programnak a „300/2020. számú törvény” szerinti „C” opciója;

c)

a „159/2020. számú törvény” szerinti „Pětadvacítka” program;

d)

részleges mentesség az önfoglalkoztatók által fizetendő társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékok megfizetése alól a „136/2020. számú törvény” (a társadalombiztosítás tekintetében), illetve a „134/2020. számú törvény” (az egészségbiztosítás tekintetében) alapján;

e)

a „2020. március 19-i 262. számú, a március 26-i 311. számú, a március 31-i 354. számú, a május 4-i 514. számú és a május 18-i 552. számú kormányhatározat”, valamint „a költségvetési szabályokról szóló, 218/2000. számú módosított törvény” 14. cikke (az elsődleges mezőgazdasági és erdészeti termelésben dolgozó önfoglalkoztatók tekintetében), továbbá a „kkv-k támogatásáról szóló, 47/2002. számú módosított törvény” 3. cikkének h) pontja (az összes többi önfoglalkoztató tekintetében) szerinti „gondozási támogatás” az önfoglalkoztatók számára.

(1)

2020. augusztus 6-án Görögország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-járvány és a Görögország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Görögország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 6,4 %-a, illetve 196,4 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Görögország GDP-je 2020-ban várhatóan 9 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-járvány következtében Görögországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ez Görögország közkiadásainak hirtelen és súlyos emelkedéséhez vezetett a (4)–(8) preambulumbekezdésben ismertetett következő intézkedések összefüggésében: azon magánszektorbeli munkavállalóknak nyújtott különleges juttatás, akiknek a munkaszerződését a válság miatt felfüggesztették, társadalombiztosítási költségeik fedezése a felfüggesztés időszakában, az önfoglalkoztatóknak nyújtott különleges juttatás, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, valamint a szolgáltatási ágazatban működő szezonális forgalmú vállalkozások munkavállalói után fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási járulékok fedezése.

(4)

Konkrétan, a Görögország 2020. augusztus 6-i kérelmében említett 2020. március 14-i jogi aktus (2) szerint különleges juttatást kapnak azok a magánszektorbeli munkavállalók, akiknek a munkaszerződését felfüggesztették. Az intézkedés célja az alkalmazottak védelme azoknál a vállalkozásoknál, amelyek hatósági utasításra felfüggesztették tevékenységüket vagy a Covid19-világjárvány által súlyosan érintett gazdasági ágazatban működnek. Az intézkedés keretében havonta 534 EUR összegű különleges juttatást kapnak azok a munkavállalók, akiknek a munkaszerződését 2020. március közepétől felfüggesztették. A támogatásra való jogosultság előfeltétele, hogy a munkáltató a munkaszerződés felfüggesztésének időtartamával megegyező ideig fenntartsa ugyanazt az alkalmazotti létszámot (tehát fenntartsa valamennyi alkalmazottja munkaviszonyát).

(5)

A hatóságok bevezették továbbá a (4) preambulumbekezdésben említett különleges juttatásban részesülő munkavállalók társadalombiztosítási költségeinek állami finanszírozását. A támogatásra való jogosultság előfeltétele, hogy a munkáltató a munkaszerződés felfüggesztésének időtartamával megegyező ideig fenntartsa ugyanazt az alkalmazotti létszámot (tehát fenntartsa valamennyi alkalmazottja munkaviszonyát).

(6)

A Görögország 2020. augusztus 6-i kérelmében említett 2020. március 20-i jogi aktus (3) bevezette az önfoglalkoztatóknak (közgazdászok, könyvelők, mérnökök, ügyvédek, orvosok, tanárok és kutatók) nyújtandó különleges juttatást. A támogatás 600 EUR összegű – 2020. áprilisban vagy júniusban folyósított – egyszeri különleges juttatást jelent az önfoglalkoztatók számára.

(7)

A Görögország 2020. augusztus 6-i kérelmében említett 4690/2020. számú törvény (4) alapján bevezetésre került a 2020. június 15. és 2020. október 15. között valamennyi vállalkozásnál alkalmazandó csökkentett munkaidős foglalkoztatás, amely a légiközlekedési ágazatban 2020 végéig meghosszabbítható. Azok a vállalkozások támogathatók, amelyek árbevétele legalább 20 %-kal csökkent; az intézkedés keretében a munkavállalók heti munkaóráinak száma csökkenthető legfeljebb 50 %-kal, azzal a feltétellel, hogy munkaviszonyukat fenn kell tartani. 2020. június 15. és 2020. június 30. között a le nem dolgozott munkaórákra vonatkozóan az állam fedezi a munkavállalók nettó jövedelmének 60 %-át, valamint a munkáltatói társadalombiztosítási járulék 60 %-át. 2020. július 1-től a munkavállalók le nem dolgozott munkaórái után fizetendő nettó jövedelem 60 %-a mellett az állam fedezi a le nem dolgozott munkaórák után fizetendő munkavállalói és munkáltatói társadalombiztosítási járulék 100 %-át.

(8)

Végül, a Görögország által 2020. augusztus 6-án benyújtott kérelemben említett 4714/2020. számú törvény (5) alapján az állam fedezi a szezonális forgalmú vállalkozások munkavállalói után fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat. A támogatás a szolgáltatási ágazatban működő szezonális forgalmú vállalkozásokra irányul, nevezetesen azokra, amelyek árbevételének 50 %-a a 2019-es adatok alapján a harmadik negyedévben folyt be, és célja a 2020. júliusi, augusztusi és szeptemberi munkáltatói társadalombiztosítási járulék fedezése, feltétele pedig, hogy a munkáltatóknak fenn kell tartaniuk a 2020. június 30-i alkalmazotti létszámot.

(9)

Görögország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Görögország megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 2 728 000 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel olyan új intézkedésekhez kapcsolódik, amelyek a görögországi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik.

(10)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a görög hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 6-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(11)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Görögország segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(12)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(13)

Görögországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(14)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Görögország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a 2020. március 14-i jogi aktus 13. cikkének megfelelően azon munkavállalók számára biztosított különleges juttatás, akiknek a munkaszerződését felfüggesztették;

b)

a 2020. március 14-i jogi aktus 13. cikkének megfelelően az e cikk a) pontjában említett támogatásban részesülő munkavállalók társadalombiztosítási költségeinek fedezése;

c)

a 2020. március 20-i jogi aktus 8. cikkének megfelelően az önfoglalkoztatók számára biztosított különleges juttatás;

d)

a 4690/2020. számú törvény 31. cikkének megfelelően a csökkentett munkaidős foglalkoztatás;

e)

a 4714/2020. számú törvény 123. cikkének megfelelően a szolgáltatási ágazatban működő szezonális forgalmú vállalkozások munkavállalói után fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási járulékok.

(1)

2020. augusztus 3-án Spanyolország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Spanyolország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Spanyolország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 10,1 %-a, illetve 115,6 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Spanyolország GDP-je 2020-ban várhatóan 10,9 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Spanyolországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ez Spanyolország közkiadásainak hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett a (4)–(9) preambulumbekezdésben ismertetett következő intézkedések összefüggésében: a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, a különösen az önfoglalkoztatókra és az idegenforgalmi ágazat munkavállalóira vonatkozó hasonló intézkedések, továbbá az egészségügyi vonatkozású intézkedések.

(4)

Konkrétabban a Spanyolország 2020. augusztus 3-i kérelmében említett „8/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet”, „11/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” és „24/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” a munkavállalói alapilletmény legfeljebb 70 százalékát kitevő bérkompenzációt vezetett be az „ERTE” („Expediente de Regulación Temporal de Empleo”) csökkentett munkaidős foglalkoztatás keretében kényszerszabadságra küldött munkavállalók számára. A kompenzáció felső határa legfeljebb havi 1 098,09 EUR, amely a kedvezményezett eltartott gyermekeinek számától függően havi 1 254,96 EUR-ra, illetve havi 1 411,83 EUR-ra növelhető.

(5)

A hatóságok emellett teljes vagy részleges mentességet vezettek be a társadalombiztosítási járulék alól a munkáltató méretétől és az év hónapjától függően, az „ERTE”-ben részt vevő munkavállalók tekintetében. A mentesség állami bevételekről történő lemondást jelent, amely az (EU) 2020/672 rendelet végrehajtása céljából a közkiadásokkal egyenértékűnek tekinthető.

(6)

Az önfoglalkoztatók számára a hatóságok bevezették a „tevékenység megszüntetése” (azaz az önfoglalkoztatás teljes vagy részleges felfüggesztése) esetén nyújtott ellátást, és a kapcsolódó mentességeket a társadalombiztosítási járulék alól. Az intézkedés havi kifizetéseket biztosít arra az időszakra, amikor a vállalkozásokat zárva kell tartani, vagy nyitva tartásuk esetén akkor, ha árbevételük több mint 75 %-kal csökkent.

(7)

A Spanyolország 2020. augusztus 3-i kérelmében említett „15/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” és a „8/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” alapján az „ERTE”-ben részt vevő munkavállalók tekintetében ellátásokból és társadalombiztosítási járulékok alóli mentességből álló különleges támogatási intézkedéseket vezettek be azon „állandó idénymunkások” számára is, akik a Covid19-világjárvány miatt a tervezett időpontokban nem tudtak visszatérni tevékenységükhöz.

(8)

A Spanyolország 2020. augusztus 3-i kérelmében említett „8/2019. sz. királyi törvényerejű rendelet”, „12/2019. sz. királyi törvényerejű rendelet”, „7/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” és „25/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” bevezette a munkáltatók mentességét (50 %-ban) a társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól a szükségállapot alatt és azt követően „az idegenforgalmi ágazatban a foglalkoztatás megőrzésének” támogatása érdekében, fenntartva ugyanakkor a munkavállalók különböző kategóriái esetében a szociális védelem minimális szintjét. A teljes havi kiadások átlaga és azon személyek száma alapján, akikre a vállalkozások támogatást kaptak, az egy főre jutó átlagos havi kiadás megközelítőleg 192 EUR.

(9)

Végezetül Spanyolország kibővítette a Covid19 miatt távol lévő (megelőző elkülönítés alatt lévő vagy fertőzött) munkavállalók számára nyújtott egészségügyi ellátást, a Spanyolország 2020. augusztus 3-i kérelmében említett „6/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” és „13/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet” alapján. Az intézkedés hasonló a munkabalesetekre vonatkozó rendszerhez (azaz az ellátások nagyvonalúbbak és azokat a társadalombiztosítási alap a távollét első napjától kezdve fizeti), és az ellátások felső határa az alapilletmény 75 %-a.

(10)

Spanyolország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Spanyolország megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 23 803 573 600 EUR-val emelkedtek. Az „ERTE” csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és a konkrétan az önfoglalkoztatókra és az idegenforgalmi ágazat munkavállalóira irányuló hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó nagyobb összeg hirtelen és nagymértékű kiadásnövekedést jelent, amely annak következménye, hogy Spanyolországban az említett rendszerek által lefedett kedvezményezettek száma és a kapcsolódó ellátások nagyságrendje szinte azonnal és példa nélküli mértékben megnövekedett. Spanyolország a megnövekedett összegű kiadásokból 1 660 000 000 EUR-t uniós forrásokból kíván finanszírozni.

(11)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a spanyol hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 3-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos releváns egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(12)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Spanyolország segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(13)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(14)

Spanyolországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy Spanyolországban milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(15)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Spanyolország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket. Mindenekelőtt úgy állapították meg a hitel összegét, hogy biztosított legyen a hitelportfólióra alkalmazandó prudenciális szabályoknak való megfelelés az (EU) 2020/672 rendeletben meghatározottak szerint,

a)

a munkavállalók „ERTE” („Expediente de Regulación Temporal de Empleo”) csökkentett munkaidős foglalkoztatása a március 17-i 8/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (II. fejezet, 22–28. cikk), a május 12-i 18/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben és a június 26-i 24/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (1–7. cikk) előírtak szerint;

b)

az ERTE alá tartozó munkavállalók társadalombiztosítási járulékára vonatkozó rendkívüli intézkedések a március 17-i 8/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (II. fejezet, 22–28. cikk), a május 12-i 18/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (1-4. cikk) és a június 26-i 24/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (I. fejezet, 4. cikk és a további 1. rendelkezés) előírtak szerint;

c)

a „tevékenység megszüntetése” esetén nyújtott ellátás és a kapcsolódó mentességek a társadalombiztosítási járulék alól a március 17-i 8/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletnek (17. cikk) a március 31-i 11/2020. sz. királyi törvényerejű rendelettel (1.8. végleges rendelkezés), valamint a június 26-i 24/2020. sz. királyi törvényerejű rendelettel (8.,9. és 10. cikk) módosított változatában előírtak szerint;

d)

az „állandó idénymunkások” támogatási rendszere az április 21-i 15/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (8. végleges rendelkezés) és a „20/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben” (24. cikk) e munkásokra előírtak szerint;

e)

a munkáltatók részleges mentessége a társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól „az idegenforgalmi ágazatban a foglalkoztatás megőrzésének” támogatása érdekében, a március 8-i 8/2019. sz. királyi törvényerejű rendeletben, az október 11-i 12/2019. sz. királyi törvényerejű rendeletben, a március 12-i 7/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (13. cikk) és a 25/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (4. végleges rendelkezés) előírtak szerint;

f)

a Covid19 miatt távol lévő munkavállalók számára nyújtott egészségügyi vonatkozású ellátás a március 10-i 6/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (5. cikk) és az április 7-i 13/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (1. végleges rendelkezés), valamint az augusztus 4-i 27/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletben (10. végleges rendelkezés) előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 6-án Horvátország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-járvány és a Horvátország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Horvátország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 7,1 %-a, illetve 88,6 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Horvátország GDP-je 2020-ban várhatóan 10,8 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-járvány következtében Horvátországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ez Horvátországban a (4) és (5) preambulumbekezdésben ismertetteknek megfelelően a közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett a Covid19 által érintett ágazatokban biztosított munkahelymegőrzési támogatások, valamint a csökkentett munkaidőhöz nyújtott támogatás összefüggésében.

(4)

Konkrétabban, a Horvátország 2020. augusztus 6-i kérelmében említett „munkaerőpiaci törvény” (2) alapján a horvát munkaügyi hivatal egy olyan intézkedés bevezetéséről határozott (3), amely a (2020 márciusa és májusa közötti időszakban 20 %-os, illetve 2020 júniusában 50 %-os) bevételcsökkentéssel érintett vállalkozások esetében társfinanszírozást biztosít a munkavállalók béréhez, azzal a feltétellel, hogy munkaviszonyuk nem szűnik meg. A támogatás összegét 2020 márciusára vonatkozóan teljes munkaidős alkalmazottanként 3 250,00 HRK-ban rögzítették, 2020 áprilisára, májusára és júniusára vonatkozóan pedig teljes munkaidős alkalmazottanként 4 000 HRK-ban rögzítették a támogatás havi összegét.

(5)

A „munkaerőpiaci törvény” alapján a horvát munkaügyi hivatal egy olyan intézkedés bevezetéséről is határozott (4), amely támogatást nyújt a munkaidő átmeneti csökkentése esetén a 2020 júniusa és decembere közötti időszakban azon – bármely ágazatban működő – vállalkozások számára, amelyek legalább 10 főt foglalkoztatnak, azzal a feltétellel, hogy a munkaviszony nem szűnik meg. Az intézkedés keretében havonta és munkavállalónként legfeljebb 2 000 HRK támogatás nyújtható.

(6)

Horvátország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Horvátország megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 1 381 780 800 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen és nagymértékű növekedést jelent Horvátországban az említett intézkedések által lefedett munkavállalók számának és a kapcsolódó kiadások nagyságrendjének szinte azonnali és példa nélküli megnövekedése miatt. Horvátország a megnövekedett összegű kiadásokból 210 000 000 EUR-t uniós forrásokból, 151 180 800 EUR-t pedig saját forrásokból kíván finanszírozni.

(7)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a horvát hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 6-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(8)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Horvátország segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(9)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(10)

Horvátországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy Horvátországban milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(11)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Horvátország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a Covid19 által érintett ágazatokban a munkahelyek megőrzéséhez nyújtott támogatások, a horvát munkaügyi hivatalnak a „munkaerőpiaci törvény” 35. és 36. cikke alapján elfogadott, „2020. márius 20-i munkaügyi hivatali határozatában” (későbbi módosításaival együtt) előírtak szerint; valamint

b)

a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás, a horvát munkaügyi hivatalnak a „munkaerőpiaci törvény” 35. és 36. cikke alapján elfogadott, „2020. június 29-i munkaügyi hivatali határozatában” (későbbi módosításaival együtt) előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 7-én Olaszország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-járvány és az Olaszország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Olaszország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 11,1 %-a, illetve 158,9 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Olaszország GDP-je 2020-ban várhatóan 11,2 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-járvány következtében Olaszországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(10) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a munkavállalók csökkentett munkaidős rendszerei, az önfoglalkoztatóknak, a mezőgazdaságban határozott időre alkalmazott munkavállalóknak, a szórakoztatóiparban dolgozóknak, a sportegyesületek munkatársainak, a háztartási alkalmazottaknak és a behívásos munkavállalóknak nyújtott juttatások, a gyermekfelügyelet igénybevételét lehetővé tevő utalványok, a kiegészítő szülői szabadság és rokkantsági szabadság alatti ellátások, az önfoglalkoztatóknak és egyéni vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások, valamint a népegészségügyi intézkedéseket támogató adójóváírások tekintetében Olaszország közkiadásainak hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

Az Olaszország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „18/2020. számú törvényerejű rendelet” (2) és „34/2020. számú törvényerejű rendelet” (3) szolgált alapul számos, a Covid19-járvány következményeinek kezelését célzó intézkedés bevezetéséhez, többek között a meglévő csökkentett munkaidős foglalkoztatás kibővítéséhez („Cassa integrazione guadagni”). Az intézkedés a Covid19 miatt teljesen vagy részben bezárt vállalkozások munkavállalói – akiknek munkaszerződése fennmarad – szokásos bérének 80 %-át fedezi legfeljebb 18 hétig a 2020. február 23-tól 2020. október 31-ig terjedő időszakban.

(5)

A hatóságok 600 EUR összegű juttatást vezettek be 2020. március és április hónapjára az önfoglalkoztatók és a szabadúszók számára. Azok a szabadúszók, akiknek 2020 márciusában és áprilisában az előző év azonos időszakához képest legalább 33 %-kal csökkent a jövedelme, további 1 000 EUR juttatásra jogosultak 2020 májusára vonatkozóan. 2020 márciusára további 600 EUR juttatást kapnak azok az önfoglalkoztatók és szabadúszók, akik kötelező magán-társadalombiztosítási intézménynél regisztráltak.

(6)

A hatóságok a Covid19-járvány által hátrányosan érintett konkrét szakmákat célzó különböző intézkedéseket vezettek be. Ezen intézkedések közé tartozik a határozott időre alkalmazott mezőgazdasági munkavállalók számára havi 600 EUR juttatás 2020. március, és 500 EUR juttatás 2020. április hónapjára vonatkozóan; a (legfeljebb 50 000 EUR éves jövedelemmel rendelkező) szórakoztatóipari dolgozók számára havi 600 EUR juttatás 2020. március, április és május hónapjára vonatkozóan; havi 600 EUR juttatás 2020. március, április és május hónapjára a sportegyesületek munkatársai számára; havi 600 EUR juttatás a behívásos munkavállalók számára 2020. március, április és május hónapjára vonatkozóan, valamint 500 EUR juttatás a háztartási alkalmazottak számára 2020. április és május hónapjára vonatkozóan.

(7)

A hatóságok a koragyermekkori nevelési szolgáltatások és az iskolák bezárása következményeinek kezelése céljából két intézkedést is bevezettek, a 2020. március 5-től 2020. augusztus 31-ig terjedő időszakban legfeljebb 30 nap szülői szabadság alatti, a jövedelem 50 %-át kitevő pénzbeli ellátás formájában a legfeljebb 12 éves gyermeket (vagy fogyatékossággal élő és még iskolába járó 12 év feletti gyermeket) nevelő munkavállalók vagy önfoglalkoztatók számára, továbbá a szülői szabadság alatti pénzbeli ellátás alternatívájaként legfeljebb 2 000 EUR értékű, ugyanezen időszakra érvényes, gyermekfelügyelet igénybevételét lehetővé tevő utalványok formájában. Ezek az intézkedések az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthetők, mivel jövedelemtámogatást nyújtanak a munkavállalóknak és önfoglalkoztatóknak, amely segít az iskolák zárva tartása alatti gyermekgondozás költségeinek fedezésében, így segít a szülőknek is a munkájuk folytatásában, és nem kerül veszélybe a munkaviszonyuk.

(8)

A hatóságok továbbá a súlyos fogyatékossággal élő, vagy a súlyos fogyatékossággal élő hozzátartozóval rendelkező munkavállalók esetében kiegészítő rokkantsági szabadság alatti ellátást vezettek be legfeljebb 12 napig a 2020. március 1-jétől 2020. április 30-ig terjedő időszakban, és további 12 napig a 2020. május 1-jétől 2020. június 30-ig terjedő időszakban. Ez azon meglévő rendszer kibővítése, amely alapján a munkavállaló havonta három nap rokkantsági szabadságra jogosult.

(9)

Az önfoglalkoztatók és az egyéni vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatásokat vezettek be. A vissza nem térítendő támogatás összegét a 2020 áprilisában 2019 áprilisához viszonyítva elszenvedett árbevétel-csökkenés figyelembevételével számítják ki (legalább 1 000 EUR-s összegtől az árbevétel-csökkenés legfeljebb 20 %-át kitevő összegig terjed).

(10)

Végül, a hatóságok két egészségügyi vonatkozású intézkedést vezettek be, a munkahely biztonságának javításával kapcsolatos költségek 60 %-át kitevő új ideiglenes adójóváírást (legfeljebb 80 000 EUR-ig), valamint a kisvállalkozások, a hivatali helyiségek és a nonprofit intézmények fertőtlenítésével, továbbá védőeszközök beszerzésével kapcsolatos költségek 60 %-át kitevő új ideiglenes adójóváírást (legfeljebb 60 000 EUR-ig). Mivel az adójóváírás állami bevételekről történő lemondást jelent, a közkiadásokkal egyenértékűnek tekinthető.

(11)

Olaszország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Olaszország megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy 2020. február 1-je óta 28 811 965 628 EUR-val növekedtek a tényleges és tervezett közkiadások a következőkhöz közvetlenül kapcsolódó összegek emelkedése miatt: a munkavállalók csökkentett munkaidős rendszerei, az önfoglalkoztatóknak, a mezőgazdaságban határozott időre alkalmazott munkavállalóknak, a szórakoztatóiparban dolgozóknak, a sportegyesületek munkatársainak, a háztartási alkalmazottaknak és a behívásos munkavállalóknak nyújtott juttatások, a gyermekfelügyelet igénybevételét lehetővé tevő utalványok, a kiegészítő szülői szabadság és rokkantsági szabadság alatti ellátások, valamint az önfoglalkoztatóknak és egyéni vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel olyan új és kibővített meglévő intézkedésekhez kapcsolódik, amelyek az olaszországi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Olaszország a megnövekedett összegű kiadásokból 320 000 000 EUR-t uniós forrásokból kíván finanszírozni.

(12)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált az olasz hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett, a Covid19-járvánnyal kapcsolatos csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a releváns egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(13)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Olaszország segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(14)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(15)

Olaszországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(16)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Olaszország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket. Mindenekelőtt úgy állapították meg a hitel összegét, hogy biztosított legyen a hitelportfólióra alkalmazandó prudenciális szabályoknak való megfelelés az (EU) 2020/672 rendeletben meghatározottak szerint,

a)

a munkavállalók meglévő csökkentett munkaidős foglalkoztatásának kibővítése („Cassa integrazione guadagni”) a 27/2020. sz. törvénybe emelt 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 19–22. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 68–71. cikkében előírtak szerint;

b)

az önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatás a 27/2020. sz. törvénybe emelt 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 27., 28. és 44. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 84. cikkében előírtak szerint;

c)

a határozott időre alkalmazott mezőgazdasági munkavállalóknak nyújtott juttatások a 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 30. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 84. cikkében előírtak szerint;

d)

a szórakoztatóiparban dolgozóknak nyújtott juttatások a 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 38. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 84. cikkében előírtak szerint;

e)

a sportegyesületek munkatársainak nyújtott juttatások a 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 96. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 84. cikkében előírtak szerint;

f)

a háztartási alkalmazottaknak nyújtott juttatás a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 85. cikkében előírtak szerint;

g)

a behívásos munkavállalóknak nyújtott juttatás a 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 44. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 84. cikkében előírtak szerint;

h)

az önfoglalkoztatóknak és egyéni vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 25. cikkében előírtak szerint a kiadások azon részére vonatkozóan, amely önfoglalkoztatók és egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódik;

i)

szülői szabadság alatti ellátás a 27/2020. sz. törvénybe emelt 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 23. és 25. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 72. cikkében előírtak szerint;

j)

gyermekfelügyelet igénybevételét lehetővé tevő utalványok a 27/2020. sz. törvénybe emelt 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 23. és 25. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 73. cikkében előírtak szerint;

k)

rokkantsági szabadság alatti ellátás a 27/2020. sz. törvénybe emelt 18/2020. sz. törvényerejű rendelet 24. cikkében, és a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 74. cikkében előírtak szerint;

l)

a munkahely biztonságának javításához kapcsolódó adójóváírás a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 120. cikkében előírtak szerint;

m)

a munkahelyek fertőtlenítéséhez és védőeszközök beszerzéséhez kapcsolódó adójóváírás a 77/2020. sz. törvénybe emelt 34/2020. sz. törvényerejű rendelet 125. cikkében előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 7-én Litvánia pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Litvánia által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Litvánia államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 6,9 %-a, illetve 48,5 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Litvánia GDP-je 2020-ban várhatóan 7,1 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Litvániában a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(7) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a leállási időszak alatt és után fizetett bértámogatásokkal, valamint az önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatásokkal – többek között a mezőgazdasági tevékenységet folytató önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatásokkal – összefüggésben a litván közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

A Litvánia 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „XII-2470. sz. foglalkoztatási törvény” egy olyan rendszert vezetett be, amely támogatást nyújt a munkáltatóknak minden egyes, a leállási időszak által érintett munkavállaló becsült bérének fedezése céljából. A munkáltató választhatott, hogy a támogatást a munkabér 70 %-ának, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének megfelelő összegig, vagy a munkabér 90 %-áig (a 60 éves vagy annál idősebb munkavállalók esetében 100 %-ig), de legfeljebb a minimálbér maximális összegéig veszi-e igénybe. A rendszerben részt vevő munkáltatóknak a bértámogatás lejártát követő legalább három hónapig meg kell őrizniük munkavállalóik legalább 50 %-át.

(5)

A leállási időszak után visszatérő munkavállalók a munkába való visszatérésüket követő legfeljebb hat hónapig támogatásban részesülnek. A támogatás felső határa a munkáltató által végzett gazdasági tevékenységtől függően a minimálbér vagy annak kétszerese, és a visszatérést követő első és második hónapban kifizetett összeg elérheti a munkavállaló munkabérének 100 %-át, a harmadik és negyedik hónapban 50 %-át, az ötödik és hatodik hónapban pedig 30 %-át. Ezek a támogatások az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthetők, mivel céljuk, hogy jövedelemtámogatást nyújtsanak a munkavállalóknak és segítsék a meglévő munkaviszonyok fenntartását.

(6)

A hatóságok emellett az önfoglalkoztatóknak – köztük a legalább négy gazdasági méretegységű mezőgazdasági üzemmel vagy gazdasággal rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző önfoglalkoztatóknak – havi 257 EUR összegű juttatást vezettek be, amelyet a karanténidőszakban és az azt követő két hónapban fizetnek ki. Az önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatás az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja, hogy a jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel szemben védelmet nyújtson az önfoglalkoztatók vagy a munkavállalók hasonló kategóriái számára.

(7)

Végezetül bevezetésre került a négy gazdasági méretegységnél kisebb mezőgazdasági üzemmel vagy gazdasággal rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző azon önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatás, akik nem tartoztak a (6) preambulumbekezdésben ismertetett intézkedés hatálya alá. Az intézkedés 200 EUR összegű egyszeri kifizetést biztosít azon mezőgazdasági kistermelők számára, akik nem rendelkeztek más munkahellyel. Azon mezőgazdasági kistermelők esetében, akik önálló mezőgazdasági tevékenységük mellett alkalmazásban álltak és a minimálbérnél nem kerestek többet, az intézkedés havi 200 EUR összegű kifizetést biztosít a karanténidőszak és a szükségállapot mindhárom hónapjára vonatkozóan. Az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja, hogy a jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel szemben védelmet nyújtson az önfoglalkoztatók vagy a munkavállalók hasonló kategóriái számára.

(8)

Litvánia teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Litvánia megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 746 660 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a litvániai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Litvánia a kiadások megnövekedett összegéből 144 350 000 EUR-t uniós forrásokból kíván finanszírozni.

(9)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a litván hatóságokkal, és ellenőrizte a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(10)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Litvánia segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(11)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(12)

Litvániának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(13)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Litvánia meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

bértámogatás a leállási időszak alatt és után, „a foglalkoztatásról szóló XII-2470. sz. törvény” 41. cikke szerint;

b)

az önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatások, „a XII-2470. sz. foglalkoztatási törvény” 5. cikkének (1) bekezdése szerint;

c)

a mezőgazdaságban tevékenykedő önfoglalkoztatóknak nyújtott juttatások, „a XII-2470. sz. foglalkoztatási törvény” 5. cikkének (2) bekezdése szerint.

(1)

2020. augusztus 7-én Lettország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Lettország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Lettország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 7,3 %-a, illetve 43,1 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Lettország GDP-je 2020-ban várhatóan 7 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Lettországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ily módon a (4)–(7) preambulumbekezdésben ismertetteknek megfelelően a kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszere és a kapcsolódó támogatási rendszerek – a leállásiidő-támogatás és a gyermekek után járó munkavállalói kedvezmény –, az exportágazat bértámogatási rendszere, az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazatban foglalkoztatottak bértámogatása, valamint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egészségügyi kiadások és a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátások miatt hirtelen és nagymértékben megnövekedtek Lettország közkiadásai.

(4)

A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „A Covid19 terjedése által érintett önfoglalkoztatók leállásiidő-támogatásáról szóló 2020. március 31-i 179. sz. kormányrendelet” és „A leállásiidő-támogatásra és a késedelmes adófizetés részletekben történő visszafizetésére, illetve annak legfeljebb három évig történő halasztására jogosult, a Covid19-válság által érintett munkáltatókról szóló 2020. március 26-i 165.sz. kormányrendelet” bevezette a kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszerét. A rendszer a magánszektorbeli vállalkozások kényszerszabadságon lévő alkalmazottainak fizet béreket. A rendszer a munkavállaló fizetésének 50–75 %-át fedezi, a vállalkozás méretétől függően, munkavállalónként és havonta 700 EUR felső határral. A kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszeréhez kapcsolódik a leállásiidő-támogatás és a gyermekek után járó munkavállalói kedvezmény. A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „Az állami költségvetési programon belüli «nemzeti vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 236. sz. kormányrendelet” alapján a leállásiidő-támogatási rendszer minimális juttatást biztosít azon kényszerszabadságon lévő munkavállalóknak vagy önfoglalkoztatóknak, akik a munkavállalótól független okok miatt nem jogosultak a kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszere keretében nyújtott támogatásra, vagy a rendszer keretében kevesebb mint 180 EUR-t kapnak. A juttatás minimális támogatási szintet biztosít, hogy minden munkavállaló vagy önfoglalkoztató legalább havi 180 EUR összegű ellátásban részesüljön.

A gyermekek után járó kedvezmény rendszere kiegészítő támogatást nyújt azoknak a kényszerszabadságon lévő munkavállalóknak, akiknek eltartott gyermekük van. Az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel jövedelemtámogatást nyújt a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak, ami hozzájárul a gyermekgondozás költségeinek fedezéséhez az iskolabezárások során, és ezáltal segíti a szülőket a munkavégzés folytatásában, hogy ne kerüljön veszélybe a munkaviszonyuk.

(5)

„A Covid19-válság leküzdését és a gazdasági helyreállítást célzó intézkedésekről szóló tájékoztató jelentés” bértámogatási rendszert hozott létre az idegenforgalmi és az exportágazat számára, amely a kifejezetten az idegenforgalmi és az exportágazatra terjeszti ki a kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszerét. Az intézkedés igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett fél bizonyítsa, hogy a forrásokat a bérköltségek fedezésére fogja felhasználni.

(6)

A hatóságok két bértámogatási programot vezettek be, amelyek az egészségügyi szakembereket és a kulturális ágazatban foglalkoztattokat célozzák. A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „A Covid19 terjedése miatt az államot ért fenyegetés és a járvány következményeinek megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről szóló törvény”, valamint „A Covid19-fertőzés következményeinek visszaszorításáról szóló törvény” és „Az állami költségvetési programon belüli «rendkívüli tartalékalap» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 303. sz. kormányrendelet” alapján a bértámogatási programok vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az egészségügyi és a kulturális ágazatnak a kényszerszabadságon lévő munkavállalók bérfizetési támogatása érdekében. Mindkét program feltétele, hogy a támogatásokat a bérköltségek fedezésére használják fel.

(7)

Végezetül Lettország két egészségüggyel kapcsolatos intézkedést vezetett be. A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „Az állami költségvetési programon belüli «vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 79., 118. és 220. sz. kormányrendelet” alapján a hatóságok megemelték az egyéni védőeszközökre és egyéb orvosi eszközökre fordított egészségügyi kiadásokat a közalkalmazottak, különösen az egészségügyi dolgozók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében. Ezenkívül a Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „A kiemelt intézmények és szükségletek listáján szereplő intézmények járványügyi biztonságának biztosításához szükséges forrásokról szóló, 2020. június 9-i 380. sz. kormányrendelet” szerint a kormányzati hatóságok a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátást fizettek, vagyis a kormányzati hatóságok betegszabadság-támogatást fizetettek azon személyeknek, akik az otthoni vagy önkéntes karanténra vonatkozó követelmény miatt nem tudtak dolgozni. A betegbiztosítási ellátás egy részét általában a munkáltatónak kellene kifizetnie, míg e rendszer keretében az állam a teljes költséget megtérítette.

(8)

Lettország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Lettország megfelelő bizonyítékokat nyújtott be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy 2020. február 1-je óta 212 808 280 EUR-val növekedtek a tényleges és tervezett közkiadások a következőkhöz közvetlenül kapcsolódó összegek emelkedése miatt: a kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszere és a kapcsolódó támogatási rendszerek, az exportágazat, az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazat dolgozóira vonatkozó bértámogatási rendszer. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a lettországi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Lettország a megemelt kiadásból 20 108 280 EUR-t szándékozik önfinanszírozás útján rendezni.

(9)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a lett hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(10)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Lettország segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(11)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(12)

Lettországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(13)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Lettország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a kényszerszabadságolt munkavállalók kompenzációs rendszere „A Covid19 terjedése által érintett önfoglalkoztatók leállásiidő-támogatásáról szóló 2020. március 31-i 179. sz. kormányrendelet” és „A leállásiidő-támogatásra és a késedelmes adófizetés részletekben történő visszafizetésére, illetve annak legfeljebb három évig történő halasztására jogosult, a Covid19-válság által érintett munkáltatókról szóló 2020. március 26-i 165. sz. kormányrendelet” szerint;

b)

a leállásiidő-támogatási program „Az állami költségvetési programon belüli «nemzeti vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 236. sz. kormányrendelet” szerint;

c)

a gyermekek után járó munkavállalói kedvezmény, „Az állami költségvetési programon belüli «nemzeti vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 178. sz. kormányrendelet” szerint;

d)

az idegenforgalmi és az exportágazatnak nyújtott bértámogatási rendszer, „A Covid19-válság leküzdését és a gazdasági helyreállítást célzó intézkedésekről szóló tájékoztató jelentés” szerint;

e)

bértámogatási kifizetések az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazatban foglalkoztatottak számára, „A Covid19 terjedése miatt az államot ért fenyegetés és a járvány következményeinek megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről szóló törvény, valamint a Covid19-fertőzés következményeinek visszaszorításáról szóló törvény” és „Az állami költségvetési programon belüli «rendkívüli tartalékalap» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 303. sz. kormányrendelet” szerint;

f)

az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egészségügyi kiadások, „Az állami költségvetési programon belüli «vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 79., 118. és 220. sz. kormányrendelet” szerint;

g)

a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátások, „2020. június 9-i A kiemelt intézmények és szükségletek listáján szereplő intézmények járványügyi biztonságának biztosításához szükséges forrásokról szóló 2020. június 9-i 380. sz. kormányrendelet” szerint.

(1)

2020. augusztus 7-én Málta pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-járvány és a Málta által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Málta államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 %-a, illetve 50,7 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Málta GDP-je 2020-ban várhatóan 6,0 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-járvány következtében Máltán a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(7) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően a bérpótlékra, rokkantsági ellátásra és szülői juttatásra vonatkozó intézkedéssel, valamint az egészségügyi juttatásra irányuló népegészségügyi intézkedések támogatásával összefüggésben a máltai közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

A Málta 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „a máltai vállalkozásokról szóló törvény (a máltai törvények 463. fejezete)”/„L-Att dwar il-Korporazzjoni għall-Intrapriża ta’ Malta (Kap. 463 tal-Liġijiet ta’ Malta)” és a „2020. április 13-i 389. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 389 tat-13 ta’ April 2020” a világjárvány okozta zavarok kezelése érdekében bevezette a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra irányuló Covid19-bérpótlékot. A kormányzati közlemény A. mellékletében felsorolt, a válság által leginkább sújtott ágazatokban (például a vendéglátóiparban) dolgozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók havi 800 EUR bértámogatásra jogosultak. A kormányzati közlemény B. mellékletben felsorolt, kevésbé érintett ágazatokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 160 EUR-t kaphatnak. 2020 júliusában a programot 2020 szeptemberéig meghosszabbították, és felülvizsgálták a két mellékletben szereplő ágazatok listáját. A program keretében korábban támogatott, de a kormányzati közlemény aktualizált A. vagy B. mellékletében nem szereplő ágazatokban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 600 EUR bérpótlékban fognak részesülni.

(5)

A Málta 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „2020. március 25-i 331. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 331 tal-25 ta’ Marzu 2020” bevezette a Covid19-hez kapcsolódó rokkantsági ellátást, amely lehetővé teszi a magánszektorban dolgozó, fogyatékossággal élő személyek számára, hogy egészségügyi és biztonsági okokból otthon maradjanak, miközben fennmarad a munkáltatójukkal kötött szerződésük. Ez az ellátás heti 166,15 EUR, ha az érintett személy teljes munkaidőben dolgozik.

(6)

A Málta 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „2020. március 25-i 330. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 330 tal-25 ta’ Marzu 2020” alapján a Covid19-hez kapcsolódó, szülői juttatásra vonatkozó program azoknak a magánszektorban dolgozó szülőknek nyújt juttatást, akiknek az iskoláskorú gyermekek gondozása érdekében otthon kell maradniuk. A juttatásból azok a szülők részesülhetnek, akik távmunka keretében nem tudnak eleget tenni munkaköri kötelességeiknek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak heti 166,15 EUR közvetlen kifizetésre jogosultak.

(7)

Végezetül a Málta 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „2020. március 30-i 353. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 353 tat-30 ta’ Marzu 2020”2020. március 27-től bevezette a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi juttatásra irányuló intézkedést a magánszektorban foglalkoztatott azon személyek részére, akik azért nem tudtak munkába menni, mert otthonmaradásra kötelezték őket. A támogatásra jogosult személyek azok a személyek, akik otthonról nem tudják elvégezni munkájukat, és munkáltatójuk nem fizeti őket a munkából való távollétük alatt. A támogatásra jogosult személyek heti 166,15 EUR összegű közvetlen kifizetésben részesülnek.

(8)

Málta teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Málta megfelelő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-hez kapcsolódó bérpótlékhoz, a Covid19-hez kapcsolódó rokkantsági ellátáshoz és a Covid19-hez kapcsolódó szülői juttatáshoz közvetlenül kapcsolódó kiadások növekedése miatt a tényleges és a tervezett közkiadások 2020. február 1-jétől 243 632 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a máltai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik.

(9)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a máltai hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett, a Covid19-járvánnyal kapcsolatos csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(10)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Málta segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(11)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(12)

Máltának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(13)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Málta meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a Covid19-hez kapcsolódó bérpótlék „a máltai vállalkozásokról szóló törvény (a máltai törvények 463. fejezete)”/„L-Att dwar il-Korporazzjoni għall-Intrapriża ta’ Malta (Kap. 463 tal-Liġijiet ta’ Malta)” és a „2020. április 13-i 389. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 389 tat-13 ta’ April 2020” szerint;

b)

a Covid19-hez kapcsolódó rokkantsági ellátás a „2020. március 25-i 331. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 331 tal-25 ta’ Marzu 2020” szerint;

c)

a Covid19-hez kapcsolódó szülői juttatás a „2020. március 25-i 330. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 330 tal-25 ta’ Marzu 2020” szerint;

d)

a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi juttatás a „2020. március 30-i 353. sz. kormányzati közlemény”/„Notifikazzjoni tal-Gvern Nru 353 tat-30 ta’ Marzu 2020” szerint.

(1)

2020. augusztus 6-án Lengyelország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-járvány és a Lengyelország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Lengyelország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 9,5 %-a, illetve 58,5 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Lengyelország GDP-je 2020-ban várhatóan 4,6 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-járvány következtében Lengyelországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(8) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően Lengyelország közkiadásainak hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett az önfoglalkoztatók, a szociális szövetkezetek (függetlenül a munkavállalók számától) és a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások társadalombiztosítási járulékainak csökkentésével, az önfoglalkoztatóknak és a polgári jogi szerződéssel foglalkoztatottaknak nyújtott leállási juttatással, a bérekhez és a társadalombiztosítási járulékokhoz nyújtott támogatással, az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatóknak nyújtott támogatással, valamint az önfoglalkoztatóknak, mikrovállalkozásoknak és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott, támogatássá átalakítható hitelekkel összefüggésben.

(4)

Konkrétabban, a Lengyelország 2020. augusztus 6-i kérelmében említett „a Covid19, az egyéb fertőző betegségek és az általuk okozott válsághelyzetek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó konkrét megoldásokról szóló, 2020. március 2-i törvény” (2) a Covid19-járványra válaszul a munkahelyek védelme érdekében ideiglenesen csökkentette az önfoglalkoztatók, a szociális szövetkezetek (függetlenül a munkavállalók számától) és a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások társadalombiztosítási járulékait. A csökkentés a 2020 márciusa és májusa közötti időszakra vonatkozott. A legfeljebb 10 főt foglalkoztató vállalkozások és – a legtöbb esetben – az önfoglalkoztatók, valamint minden szociális szövetkezet (függetlenül a munkavállalók számától) teljes mértékben mentesülhettek a járulékfizetés alól, míg a 10–50 főt foglalkoztató vállalkozások 50 %-os csökkentésben részesültek. A társadalombiztosítási járulékok ideiglenes csökkentése az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel az önfoglalkoztatók esetében az a célja, hogy megvédje az önfoglalkoztatókat a jövedelem csökkenésétől vagy kiesésétől, a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások és a szociális szövetkezetek (függetlenül a munkavállalók számától) esetében pedig a vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalókat támogatja, feltéve, hogy az intézkedés végéig a vállalkozás alkalmazásában maradnak. A társadalombiztosítási járulékok ideiglenes csökkentése az állami bevételekről történő lemondáshoz vezet, ami az (EU) 2020/672 rendelet végrehajtása céljából a közkiadásokkal egyenértékűnek tekinthető.

(5)

A hatóságok továbbá leállási juttatást vezettek be a válság következtében bevételcsökkenéssel szembesülő önfoglalkoztatók és polgári jogi szerződéssel foglalkoztatottak számára. Az intézkedés átalányösszegű támogatást biztosít az önfoglalkoztatók (a bevétel csökkenésétől függően a minimálbér 50 %-a vagy 80 %-a) és az atipikus munkaszerződéssel foglalkoztatottak (a minimálbér 80 %-áig) számára, hogy kompenzálja őket bevételeik visszaeséséért.

(6)

Bevezetésre kerültek a bérekhez és a társadalombiztosítási járulékokhoz nyújtott támogatások, amelyek a válságnak betudható bevételcsökkenés esetén igényelhetők. Mérettől függetlenül a vállalkozások kérhetik a bérekre és a társadalombiztosítási járulékokra fordított költségeik ideiglenes társfinanszírozását. A bérekhez és a társadalombiztosítási járulékokhoz nyújtott támogatások az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthetők, mivel ezen intézkedés olyan vállalatoknál és más szervezeteknél felmerült kiadásokra vonatkozik, amelyek csökkentett munkaidőt alkalmaznak vagy önkéntesen csökkentik a munkaidőt, vagy – ahol a munkavállalók a rendelkezésre álló legfrissebb eredményadatok időpontjáig folyamatosan alkalmazásban voltak – kötelezővé teszi, hogy a vállalatok a csökkentett munkaidő alkalmazásának időszakában vagy a rendelkezésre álló legfrissebb eredményadatok időpontjáig tartsák fenn a foglalkoztatást.

(7)

A hatóságok támogatásokat vezettek be az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatók számára. A támogatások ideiglenes társfinanszírozást nyújtanak az alkalmazottakat nem foglalkoztató természetes személyeknek a vállalkozásuk működtetésével kapcsolatos költségek egy részére. Az összeg az árbevétel csökkenésétől függ, és a minimálbér 50–90 %-át teszi ki.

(8)

Végül, a hatóságok vissza nem térítendő támogatássá alakítható hiteleket vezettek be önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások és nem kormányzati szervezetek számára. Az intézkedés legfeljebb 5 000 PLN összegű mikrohitelt biztosít. A hitelek vissza nem térítendő támogatássá alakíthatók, ha a kedvezményezett a hitel folyósítását követően három hónapig folytatja tevékenységét. A közkiadásokra vonatkozó követelmény teljesítése érdekében az (EU) 2020/672 rendelet alapján csak a vissza nem térítendő támogatássá alakítandó hitelekkel kapcsolatos kiadások támogathatók.

(9)

Lengyelország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Lengyelország megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 11 668 118 894 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel olyan új intézkedésekre, illetve meglévő intézkedések kibővítésére vonatkozik, amelyek a lengyel vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik.

(10)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a lengyel hatóságokkal, és ellenőrizte a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(11)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Lengyelország segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(12)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(13)

Lengyelországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(14)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Lengyelország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett, pénzügyi támogatás iránti kérelmeket. A hitel összege úgy került megállapításra, hogy biztosított legyen az (EU) 2020/672 rendeletben meghatározott, a hitelportfólióra alkalmazandó prudenciális szabályoknak való megfelelés,

a)

a társadalombiztosítási járulékok csökkentése, „a Covid19, az egyéb fertőző betegségek és az általuk okozott válsághelyzetek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó konkrét megoldásokról szóló, 2020. március 2-i törvény” 31zo. cikkében előírtak szerint, az önfoglalkoztatók, a szociális szövetkezetek (függetlenül a munkavállalók számától) támogatásával kapcsolatos kiadások, valamint a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások esetében a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatos kiadások tekintetében;

b)

leállási juttatás az önfoglalkoztatók és a polgári jogi szerződéssel foglalkoztatottak számára, „a Covid19, az egyéb fertőző betegségek és az általuk okozott válsághelyzetek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó konkrét megoldásokról szóló, 2020. március 2-i törvény” 15zq. és 15zua. cikkében előírtak szerint;

c)

a bérekhez és a társadalombiztosítási járulékokhoz nyújtott támogatások azon vállalatok és egyéb szervezetek számára, amelyek csökkentett munkaidőt alkalmaznak, önkéntesen csökkentik a munkaidőt, vagy ahol a munkavállalók folyamatosan alkalmazásban voltak, „a Covid19, az egyéb fertőző betegségek és az általuk okozott válsághelyzetek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó konkrét megoldásokról szóló, 2020. március 2-i törvény” 15 g., 15ga., 15gg., 15zzb., 15zze. és 15zze2. cikkében előírtak szerint;

d)

az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatóknak nyújtott támogatások, „a Covid19, az egyéb fertőző betegségek és az általuk okozott válsághelyzetek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó konkrét megoldásokról szóló, 2020. március 2-i törvény” 15zzc. cikkében előírtak szerint;

e)

támogatássá alakítható hitelek az önfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások és a nem kormányzati szervezetek számára, a ténylegesen vissza nem térítendő támogatássá alakított összeg erejéig, „a Covid19, az egyéb fertőző betegségek és az általuk okozott válsághelyzetek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó konkrét megoldásokról szóló, 2020. március 2-i törvény” 15zzd. cikkében és 15zzda. cikkében előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 11-én Portugália pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti intézkedéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Portugália által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Portugália államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 %-a, illetve 131,6 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Portugália GDP-je 2020-ban várhatóan 9,8 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Portugáliában a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(17) preambulumbekezdésekben foglaltaknak megfelelően a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó, megfelelő csökkentett munkaidős rendszerek és hasonló intézkedések, továbbá egészségügyi intézkedések miatt Portugália közkiadásainak hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében hivatkozott „február 12-i 7/2009. törvény” a munkaszerződések fenntartását a munkavégzés ideiglenes megszakítása vagy a portugál munka törvénykönyvében rögzített rendes munkaidő csökkentése révén támogató intézkedést vezet be. Az intézkedés a munkavállalói jövedelem 70 %-át fedező juttatást biztosít a támogatható vállalkozásoknak, ahol a munkavállalói jövedelem a szokásos bruttó fizetés kétharmadának felel meg. A kétharmados korrekcióra alsó és felső határ vonatkozik: az alsó határ megegyezik a nemzeti minimálbérrel, a felső határ pedig a nemzeti minimálbér háromszorosa. Azok a vállalkozások támogathatók, amelyek felfüggesztették üzleti tevékenységüket, vagy jelentős bevételkiesést szenvedtek el.

(5)

A Covid19-világjárvány hatásainak kezelése érdekében hozott számos intézkedés bevezetésének jogalapja a Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „március 26-i 10-G/2020. törvényerejű rendelet” és „június 19-i 27-B/2020. törvényerejű rendelet”. Ezek közé tartozik a munkaszerződéseknek a munkavégzés ideiglenes megszakítása vagy a rendes munkaidő csökkentése révén megvalósított fenntartását elősegítő új és egyszerűsített különleges támogatás. Ez az intézkedés hasonló a (4) preambulumbekezdésben említett intézkedéshez, de a pénzeszközökhöz való gyorsabb hozzáférés érdekében egyszerűsített eljárásokat alkalmaz. Az intézkedés a munkavállalói jövedelem 70 %-át fedező juttatást biztosít a támogatható vállalkozásoknak, ahol a munkavállalói jövedelem a szokásos bruttó fizetés kétharmadának felel meg, továbbá mentesít a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól. A kétharmados korrekcióra alsó és felső határ vonatkozik: az alsó határ megegyezik a nemzeti minimálbérrel, a felső határ pedig a nemzeti minimálbér háromszorosa. Azok a vállalkozások támogathatók, amelyek felfüggesztették üzleti tevékenységüket, vagy a támogatás iránti kérelmet megelőző 30 napos időszakban az előző év azonos hónapjához vagy az időszakot megelőző két hónap havi átlagához képest legalább 40 %-os bevételkiesést szenvedtek el. Az intézkedést több alkalommal meghosszabbították, illetve többek között a munkavállalók javadalmazását a szokásos bruttó fizetésük négyötödére módosították, és bevezették a kedvezményezett vállalkozások társadalombiztosítási járulékaira vonatkozó mentesség fokozatos megszüntetését. Mivel a társadalombiztosítási járulékok csökkentése állami bevételekről való lemondást jelent, az (EU) 2020/672 rendelet alkalmazásában közkiadásnak tekinthető.

(6)

Amennyiben a Covid19-világjárvány miatt válságban lévő vállalkozások a (4) vagy az (5) preambulumbekezdésben említett intézkedések kedvezményezettjei, és a speciális szakképzési programok keretében a nemzeti állami foglalkoztatási és képzési szolgálatok által jóváhagyott képzési programmal rendelkeznek, a munkavállalók és a vállalkozások a munkaidő csökkentésének alternatívájaként a jövedelempótlást, valamint a munkaidőben tartott képzés kapcsolódó költségeit fedező képzési támogatásban részesülhetnek.

(7)

A hatóságok továbbá az üzleti tevékenység újraindítását elősegítő különleges támogatási intézkedést vezettek be a vállalkozások számára. A munkába való visszatérés és a munkahelyek megtartásának megkönnyítése érdekében azok a vállalkozások, amelyek munkavállalói a (4) vagy az (5) preambulumbekezdésben említett intézkedések kedvezményezettjei voltak, juttatásban részesülhetnek, amely vagy egy részletben kerül kifizetésre, és összege megegyezik az érintett munkavállalókra vonatkozó nemzeti minimálbérrel, vagy hat hónap alatt szakaszosan kerül kifizetésre, és összege megegyezik az érintett munkavállalókra vonatkozó nemzeti minimálbér kétszeresével. Amennyiben a támogatást szakaszosan nyújtják, a vállalkozások az érintett munkavállalók tekintetében szintén részleges, 50 %-os mentességet élveznek az adott munkáltatói társadalombiztosítási járulék alól.

(8)

Végül a „június 19-i 27-B/2020. törvényerejű rendelet” értelmében a hatóságok jövedelemstabilizáló pótlékot vezettek be a (4) vagy az (5) preambulumbekezdésben említett intézkedésekben részesülő munkavállalók számára. A támogatásra azok az alkalmazottak jogosultak, akiknek bruttó fizetése 2020 februárjában nem haladta meg a nemzeti minimálbér kétszeresét. A munkavállalók a 2020. februári bruttó fizetés és azon időszak bruttó fizetése közötti különbségnek megfelelő juttatásban részesülnek, amelyben a munkavállalót a fent említett két támogatási rendszer egyike biztosította; a juttatás alsó határa 100 EUR, felső határa pedig 351 EUR.

(9)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében hivatkozott „március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet” és „március 31-i 2/2020. törvény” (2) különleges támogatást vezet be az önfoglalkoztatók, az informális munkavállalók és az ügyvezető tagok számára. Az intézkedés havi juttatást biztosít, amelynek összege megegyezik az egyén regisztrált jövedelmével, ha az nem éri el a 658,21 EUR-t, illetve az egyén regisztrált jövedelmének kétharmadával, ha a jövedelem meghaladja a 658,21 EUR-t. A juttatás felső határa mindkét esetben 438,81 EUR. 2020. március 13. és június 30. között a havi támogatás teljes összegére 219,41 EUR összegű kezdeti alsó határt alkalmaztak. Azok a személyek támogathatók, akik felfüggesztették üzleti tevékenységüket, vagy a támogatás iránti kérelmet megelőző 30 napos időszakban az előző év azonos hónapjához vagy az időszakot megelőző két hónap havi átlagához képest legalább 40 %-os bevételkiesést szenvedtek el.

(10)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet” családi támogatást vezet be azon munkavállalók számára, akik 12 év alatti gyermekeik vagy más eltartottjaik támogatásának szükségessége miatt akadályoztatva vannak a munkavégzésben. Az intézkedés a munkavállalói jövedelem 50 %-át fedező juttatást biztosít. Főszabály szerint a támogatás összege a szokásos bruttó fizetés kétharmada; a támogatásra alsó és felső határ vonatkozik: az alsó határ megegyezik a nemzeti minimálbérrel, a felső határ pedig a nemzeti minimálbér háromszorosa. Ez az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel jövedelemtámogatást nyújt a munkavállalóknak, amely segít az iskolák zárva tartása alatti gyermekgondozás költségeinek fedezésében, így segít a szülőknek is a munkájuk folytatásában, és nem kerül veszélybe a munkaviszonyuk.

(11)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „március 17-i 3485-C/2020. kormányrendelet”, „április 10-i 4395/2020. kormányrendelet” és „május 28-i 5897-B/2020. kormányrendelet” a szakképzések szüneteltetése miatt különleges támogatási intézkedést vezet be az oktatók munkaszerződéseinek fenntartásához. Az állami támogatás azon oktatók fizetését fedező juttatás, akik képzéseit törölték.

(12)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának április 8-i 97/2020. határozata”, „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának április 28-i 120/2020. határozata”, „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának május 5-i 128/2020. határozata”, „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának május 5-i 129/2020. határozata”, „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 15-i 195/2020. határozata”, „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 15-i 196/2020. határozata” és „az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 17-i 200/2020. határozata” számos regionális foglalkoztatási intézkedést vezet be az Azori-szigetek autonóm régióban. Az egyedi intézkedések, többek között az országos szintű rendszerek – nevezetesen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatói támogatás és az üzleti tevékenység újraindítását elősegítő támogatás – regionális kiegészítése az azori-szigeteki foglalkoztatás megőrzését célozzák a Covid19-világjárvány idején. Az intézkedések keretében nyújtott támogatás feltétele a munkaszerződések megőrzése és az üzleti tevékenység fenntartása.

(13)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „a madeirai regionális kormány március 13-i 101/2020. határozata” és „a madeirai regionális kormány elnökhelyettesi hivatala és a társadalmi befogadással és polgársággal foglalkozó regionális titkárság április 22-i 133-B/2020. rendelete” számos regionális foglalkoztatási intézkedést vezet be Madeira autonóm régióban. Az egyedi intézkedések, többek között az országos szintű rendszerek – nevezetesen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatói támogatás és az üzleti tevékenység újraindítását elősegítő támogatás – regionális kiegészítése a madeirai foglalkoztatás megőrzését célozzák a Covid19-világjárvány idején. Az intézkedések keretében nyújtott támogatás feltétele a munkaszerződések megőrzése és az üzleti tevékenység fenntartása.

(14)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet” és „március 31-i 2/2020. törvény” (3) juttatásról rendelkezik azon alkalmazottak és önfoglalkoztatók számára, akik megelőző karantén miatt ideiglenesen akadályoztatva vannak szakmai tevékenységük gyakorlásában. Az ilyen munkavállalók alapfizetésüknek megfelelő juttatásra jogosultak. E jogi aktusok ezenfelül betegbiztosítási juttatást vezetnek be a koronavírus által fertőzöttek számára. Portugália általános betegbiztosítási rendszeréhez képest a Covid19 betegségi támogatás esetében nincs várakozási idő. Az állami támogatás a bruttó fizetéssel megegyező juttatásból áll.

(15)

A Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet” egészségügyi intézkedésként lehetővé teszi a munkahelyeken, különösen a közkórházakban, szakminisztériumokban, települési önkormányzatokban, valamint az Azori-szigetek és Madeira autonóm régióban használandó egyéni védőeszközök beszerzését. E jogi aktus továbbá iskolahigiéniai kampányról rendelkezik, amelynek célja, hogy biztosítsa az oktatók, a személyzet más tagjai és a diákok biztonságos visszatérését az iskolába

(16)

A hatóságok bevezették az állami kórházak betegeinek és dolgozóinak, valamint az idősotthonok és gyermekgondozási létesítmények alkalmazottainak Covid19-tesztelését. A tesztelés költségét az általános költségvetésből finanszírozzák, ezért erre vonatkozóan nincs kifejezett jogalap.

(17)

Végül a Portugália 2020. augusztus 11-i kérelmében említett „július 24-i 27-A/2020. törvény” a nemzeti egészségügyi szolgálat Covid19-világjárvány elleni küzdelemben részt vevő alkalmazottai számára fizetendő különleges kompenzációról rendelkezik. Ez egy egyszeri teljesítménybónusz, amelynek összege a munkavállaló szokásos bruttó fizetésének 50 %-a.

(18)

Portugália teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Portugália megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 5 934 462 488 EUR-val emelkedtek. A fent említett, csökkentett munkaidős programokhoz vagy hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó emelkedés hirtelen és nagymértékű növekedést jelent, mivel egyaránt kapcsolódik az új intézkedésekhez és a meglévő intézkedések iránti kereslet növekedéséhez, amely intézkedések együttesen a portugáliai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát fedik le.

(19)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a portugál hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 11-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos releváns egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(20)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Portugália segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(21)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(22)

Portugáliának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(23)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Portugália meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

a munkaszerződéseknek a munkavégzés ideiglenes megszakítása vagy a rendes munkaidő csökkentése révén történő fenntartásának támogatása a február 12-i 7/2009. sz. törvény 298–308. cikkében előírtak szerint;

b)

a munkaszerződéseknek a munkavégzés ideiglenes megszakítása vagy a rendes munkaidő csökkentése révén történő fenntartásához nyújtott új és egyszerűsített különleges támogatás a március 26-i 10-G/2020. törvényrendelet és a június 19-i 27-B/2020. törvényrendelet 2. cikke szerint;

c)

speciális szakképzési programok támogatása a március 26-i 10-G/2020. törvényerejű rendelet 7–9. cikke szerint, a munkaszerződéseknek a munkavégzés ideiglenes szüneteltetése vagy a rendes munkaidő csökkentése révén történő fenntartása érdekében;

d)

a vállalkozások gazdasági tevékenységének újrakezdéséhez nyújtott új, különleges támogatás a június 19-i 27-B/2020. törvényerejű rendelet 4. cikkének (1)–(7) és (10)–(12) bekezdésében, valamint 5. cikkében előírtak szerint;

e)

új jövedelemstabilizáló pótlék azon munkavállalók számára, akik vagy a munkavégzés ideiglenes megszakítása vagy a portugál munka törvénykönyvében foglalt rendes munkaidő csökkentése révén a munkaszerződések fenntartásához nyújtott, az a), b) és c) pontban említett támogatás, vagy az augusztus 14-i 58-A/2020. törvénnyel módosított, június 19-i 27-B/2020. törvényerejű rendelet 3. cikkében előírt, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett új és egyszerűsített támogatás hatálya alá tartoznak;

f)

új és progresszív különleges támogatás a július 30-i 46-A/2020. törvényerejű rendeletnek megfelelően a munkaszerződéseknek a rendes munkaidő ideiglenes csökkentése révén történő fenntartása érdekében;

g)

az önfoglalkoztatóknak, az informális munkavállalóknak és az ügyvezető tagoknak nyújtott új különleges támogatás a március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet 26–28. cikkében, valamint a július 24-i 27-A/2020. törvény 3. cikkével módosított, március 31-i 2/2020. törvény 325-G. cikkében előírtak szerint;

h)

családi támogatás a március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet 23. cikkének megfelelően azon munkavállalók számára, akik 12 év alatti gyermekeik vagy más eltartottjaik támogatásának szükségessége miatt nem tudnak dolgozni;

i)

a szakképzések szüneteltetése nyomán az oktatók munkaszerződéseinek fenntartásához nyújtott különleges támogatás a március 17-i 3485-C/2020. kormányrendeletben, az április 10-i 4395/2020. kormányrendeletben és a május 28-i 5897-B/2020. kormányrendeletben előírtaknak megfelelően;

j)

regionális foglalkoztatási intézkedések az Azori-szigetek autonóm régióban az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának április 8-i 97/2020. határozata, az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának április 8-i 97/2020. határozata, az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának május 5-i 120/2020. határozata, az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának május 5-i 128/2020. határozata, az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 15-i 129/2020. határozata, az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 15-i 195/2020. határozata, az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 15-i 196/2020. határozata és az Azori-szigetek regionális kormánya Tanácsának július 17-i 200/2020. határozata alapján;

k)

regionális foglalkoztatási intézkedések Madeira autonóm régióban a madeirai regionális kormány március 13-i 101/2020. sz. határozata, valamint a madeirai regionális kormány elnökhelyettesi hivatala és a társadalmi befogadással és polgársággal foglalkozó regionális titkárság április 22-i 133-B/2020. rendelete alapján;

l)

új különleges támogatás a megelőző karanténba helyezett alkalmazottak és önfoglalkoztatók számára a március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet 19. cikkében, valamint a július 24-i 27-A/2020. törvény 3. cikkével módosított, március 31-i 2/2020. törvény 325-F. cikkében előírtak szerint;

m)

betegségi támogatás a koronavírussal fertőzöttek számára a március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet 20. cikkében, valamint a július 24-i 27-A/2020. törvény 3. cikkével módosított, március 31-i 2/2020. törvény 325-F. cikkében előírtak szerint;

n)

egészségügyi intézkedésként a munkahelyeken, nevezetesen a közkórházakban, szakminisztériumokban, települési önkormányzatokban, valamint az Azori-szigetek és Madeira autonóm régióban használandó egyéni védőeszközök beszerzése a március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet alapján;

o)

iskolahigiéniai kampány, a március 13-i 10-A/2020. törvényerejű rendelet 9. cikkében előírtak szerint;

p)

az állami kórházak betegeinek és dolgozóinak, valamint az idősotthonok és gyermekgondozási létesítmények alkalmazottainak Covid19-tesztelése;

q)

a nemzeti egészségügyi szolgálat Covid19-világjárvány elleni küzdelemben részt vevő alkalmazottai számára fizetendő különleges kompenzáció, a július 24-i 27-A/2020. törvény 3. cikkével módosított, március 31-i 2/2020. sz. törvény 42a. cikkében előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 7-én Románia pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Románia által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Románia államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 9,2 %-a, illetve 46,2 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Románia GDP-je 2020-ban várhatóan 6,0 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Romániában a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a romániai közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett tekintettel a (4)–(11) preambulumbekezdésben ismertetett csökkentett munkaidős rendszerekre és hasonló intézkedésekre, valamint egyéb egészségügyi vonatkozású intézkedésekre.

(4)

A Románia 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „30/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” (2) juttatást biztosít a Covid19-világjárvány következtében tevékenységüket csökkentő vagy átmenetileg felfüggesztő munkáltatók alkalmazottai számára. A szükségállapot idején nyújtható támogatás felső határa az említett munkavállalók alapilletményének 75 %-a (ugyanakkor nem haladhatja meg a gazdaság egészére vonatkozó áltagos bruttó jövedelem 75 %-át).

(5)

A Románia 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „92/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” (3) juttatást vezet be azon személyek számára, akik munkaszerződését a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet idején legalább 15 napra felfüggesztették, feltéve, hogy munkaviszonyuk 2020. december 31-ig megmarad. A juttatás az említett munkavállalók bruttó alapilletményének 41,5 %-át teszi ki (ugyanakkor nem haladhatja meg a gazdaság egészére vonatkozó áltagos bruttó jövedelem 41,5 %-át).

(6)

A „132/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” (4) csökkentett munkaidős foglalkoztatást vezetett be, amelynek keretében a munkáltatók a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet miatti átmeneti tevékenységcsökkenés esetén legfeljebb 50 %-kal csökkenthetik az alkalmazottak munkaidejét. A csökkentett munkaidő időszakában az érintett munkavállalók a rendes munkaidős bruttó jövedelmük és a tényleges jövedelmük közötti különbség 75 %-ának megfelelő kártalanításban részesülnek.

(7)

Az önfoglalkoztatókra és a szabadfoglalkozásúakra vonatkozóan két intézkedés került bevezetésre. Azok számára, akik a Covid19-világjárvány következtében teljes mértékben felfüggesztették tevékenységüket, az állam az átlagos bruttó jövedelmük 75 %-ának megfelelő juttatást biztosít (5). Azok számára, akik csökkentik munkaidejüket, az állam az átlagos bruttó jövedelmük legfeljebb 41,5 %-ának megfelelő juttatást biztosít.

(8)

Azon napi munkavállalók számára, akik a gazdasági tevékenységnek a Covid19-világjárvány miatti felfüggesztése következtében abbahagyják a munkavégzést, a hatóságok a rendes napi munkadíj 35 %-ának megfelelő, legfeljebb három hónapra szóló támogatást vezettek be.

(9)

A Románia 2020. augusztus 7-i kérelmében említett 11/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet (6) a többletmunkáért járó prémiumot irányoz elő a nemzeti népegészségügyi intézet és a megyei népegészségügyi igazgatóságok és/vagy a bukaresti népegészségügyi igazgatóság azon szakosodott egységeinek személyzete számára, amelyek részt vesznek a Covid19-fertőzések következtében a WHO által globális népegészségügyi szükséghelyzetnek nyilvánított események megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések koordinációjában és végrehajtásában. Az intézkedés a rendes munkaidőn felül ledolgozott órák után az alapilletmény 75 %-ának megfelelő juttatást, a hétvégén, munkaszüneti napokon és munkanapnak nem számító egyéb napokon ledolgozott órák után pedig az alapilletmény 100 %-ának megfelelő juttatást biztosít. Ez az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett egészségügyi vonatkozású intézkedésnek tekinthető.

(10)

A nemzetvédelmi rendszer, a büntetés-végrehajtási szervek és a népegészségügyi egységek alkalmazottai, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb kategóriákba sorolt személyek számára a hatóságok gyermekgondozási prémiumot vezettek be. A juttatás feltétele, hogy a másik szülőt ne illessék meg olyan alternatív jogok, amelyek gyermekfelügyelet céljából szabadnapokat biztosítanak a szülőknek az oktatási egységek ideiglenes bezárása esetén. Ez az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős rendszerekhez hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel a munkavállalók számára jövedelemtámogatást biztosít, amely hozzájárul az iskolabezárások alatt felmerülő gyermekgondozási költségek fedezéséhez, ezáltal elősegíti a szülők munkavégzésének folytatását, és megelőzi, hogy munkaviszonyuk veszélybe kerüljön.

(11)

Végül a Románia 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „56/2020. sz. törvény” (7) a különlegesen veszélyes munkakörülményekre tekintettel a fizetés legfeljebb 30 %-ának megfelelő prémiumot vezet be a Covid19-világjárvány elleni egészségügyi intézkedésekben részt vevő egészségügyi személyzet számára.

(12)

Románia teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Románia megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a munkavállalóknak és az egyéb kategóriákba sorolt személyeknek nyújtott technikai munkanélküli ellátáshoz, a visszahelyezett munkavállalóknak és egyéb kategóriákba sorolt személyeknek nyújtott juttatáshoz, a közeljövőben bevezetendő csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz, a napi munkavállalóknak nyújtott támogatáshoz és a meghatározott személyzetnek nyújtott gyermekgondozási prémiumhoz közvetlenül kapcsolódó összegek növekedése következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 4 370 779 006 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel olyan új intézkedésekre vonatkozik, amelyek a romániai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Románia a megemelkedett közkiadásokból 271 534 419 EUR-t kíván uniós források révén finanszírozni.

(13)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a román hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal összefüggő releváns egészségügyi vonatkozású intézkedések bevezetéséhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(14)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Románia segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(15)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(16)

Romániának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy Románia milyen mértékben hajtotta végre ezeket a kiadásokat.

(17)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Románia meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

technikai munkanélküli ellátás a tevékenységüket csökkentő vagy átmenetileg felfüggesztő munkáltatók alkalmazottai számára, „a 30/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” XI. cikkében előírtaknak megfelelően;

b)

juttatás azon személyek számára, akik munkaszerződését felfüggesztették, „a 92/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” I. cikkében előírtaknak megfelelően;

c)

csökkentett munkaidős foglalkoztatás, „a 132/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” 1. cikkében előírtaknak megfelelően;

d)

az a) pontban említetthez hasonló juttatás a munkavállalótól eltérő kategóriákba sorolt személyek – köztük az önfoglalkoztatók és a szabadfoglalkozásúak – számára, „a 30/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” XV. cikkében előírtaknak megfelelően;

e)

„a 2020. évi állami társadalombiztosítási költségvetésről szóló 6/2020. sz. törvényben” előírt juttatás a munkavállalótól eltérő kategóriákba sorolt személyek – köztük az önfoglalkoztatók és a szabadfoglalkozásúak – számára, „a 132/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” 3. cikkében előírtaknak megfelelően;

f)

támogatás a napi munkavállalók számára, „a 132/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” 4. cikkében előírtaknak megfelelően;

g)

többletmunkáért járó prémium a nemzeti népegészségügyi intézet és a megyei népegészségügyi igazgatóságok és/vagy a bukaresti népegészségügyi igazgatóság szakosodott egységeinek személyzete számára. „a 11/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” 8. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően;

h)

gyermekgondozási prémium a nemzetvédelmi rendszer, a büntetés-végrehajtási szervek és a népegészségügyi egységek alkalmazottai, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb kategóriákba sorolt személyek számára, „a 30/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet” I. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően;

i)

a különlegesen veszélyes munkakörülményekre tekintettel az egészségügyi személyzet érdemeinek elismeréseként nyújtott prémium, „az 56/2020. sz. törvény” 7. cikkében előírtaknak megfelelően.

(1)

2020. augusztus 7-én Szlovénia pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Szlovénia által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Szlovénia államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 %-a, illetve 83,7 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Szlovénia GDP-je 2020-ban várhatóan 7,0 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Szlovéniában a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(9) preambulumbekezdésben ismertetett csökkentett munkaidős foglalkoztatással és hasonló intézkedésekkel összefüggésben a szlovéniai közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

A Szlovénia 2020. augusztus 7-i kérelmében említett „a fizetésekre és járulékokra vonatkozó ideiglenes intézkedésről szóló törvény”(ZIUPPP) (2) és „a Covid19-világjárvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” (ZIUZEOP) (3) bérkompenzációs rendszert vezetett be azon munkavállalók számára, akik azért nem dolgoztak (vagy azért vártak a munkavégzéssel), mert a munkáltatók üzleti okokból, vis maior vagy karantén miatt átmenetileg nem tudtak munkát biztosítani számukra. A rendszer keretében a munkavállalók legfeljebb az elmúlt három havi átlagbérük 80 %-ának és legalább a szlovéniai minimálbérnek megfelelő juttatásban részesülnek, feltéve, hogy a munkáltató a támogatás igénybevétele alatt fenntartja a munkavállaló munkaviszonyát. A program 2020. március 13-tól 2020. május 31-ig volt hatályban. „A Covid19-világjárvány következményeinek enyhítésére és orvoslására irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény”(ZIUOOPE) (4) alapján a programot néhány módosítással azóta kiterjesztették a 2020. június 1-jétől 2020. augusztus 31-ig tartó időszakra, és a tervek szerint 2020. szeptember végéig további meghosszabbításra kerül sor.

(5)

A bérkompenzációs rendszerből részesülő munkavállalók számára bevezették a társadalombiztosítási járulék fizetése alóli mentességet. Ez a program szintén 2020. március 13-tól 2020. május 31-ig volt hatályban.

(6)

Kialakítottak egy csökkentett munkaidős rendszert, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára a részmunkaidős foglalkoztatás ideiglenes bevezetését, miközben a munkavállalók teljes munkaidős fizetést kapnak. A munkáltató fix összegű támogatásban részesül minden egyes munkavállaló le nem dolgozott munkaideje után, feltéve, hogy a munkáltató a támogatás igénybevétele alatt és további egy hónapig fenntartja a munkavállaló munkaviszonyát. A program 2020. június 1-től 2020. december 31-ig van hatályban.

(7)

A munkahelyüket megtartó munkavállalók számára a hatóságok a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékok (beleértve a foglalkoztatói nyugdíjjárulékokat is) kifizetését támogató rendszert vezettek be. Az intézkedés együtt járt a munkáltató azon kötelezettségével, hogy havi 200 EUR összegű válságtámogatást fizessen a minimálbér háromszorosánál kevesebbet kereső munkavállalóknak. A hatóságok csak a rendelkezésre álló legfrissebb eredményadatok időpontjáig folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó ilyen kiadásokra kértek támogatást. Az intézkedés 2020. március 13-tól 2020. május 31-ig volt hatályban.

(8)

Bevezették az önfoglalkoztatók, a mezőgazdasági termelők és az egyházi személyek társadalombiztosítási járulékainak finanszírozását biztosító intézkedést. Az intézkedés kiterjed az összes társadalombiztosítási járulékra azon kedvezményezettek esetében, akik biztosítottak voltak és a járvány idején egyáltalán nem, vagy csak részben tudták végezni gazdasági tevékenységüket. Az intézkedés 2020. március 13-tól 2020. május 31-ig volt hatályban.

(9)

Végül alapszintű jövedelemtámogatási intézkedést vezettek be az önfoglalkoztatók, a mezőgazdasági termelők és az egyházi személyek számára, amely 2020 márciusban 350 EUR, 2020 áprilisában és májusában pedig 700 EUR összegű támogatást nyújtott azoknak a kedvezményezetteknek, akik biztosítottak voltak és a járvány idején egyáltalán nem, vagy csak részben tudták végezni gazdasági tevékenységüket. Az intézkedés 2020. március 13-tól 2020. május 31-ig volt hatályban.

(10)

Szlovénia teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Szlovénia megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 1 203 670 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a szlovéniai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Szlovénia a megnövekedett összegből 90 000 000 EUR-t szándékozik uniós forrásokból finanszírozni.

(11)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a szlovén hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(12)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Szlovénia segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(13)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(14)

Szlovéniának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy Szlovénia milyen mértékben hajtotta végre ezeket a kiadásokat.

(15)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Szlovénia meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

a)

bérkompenzációs rendszer, „a fizetésekre és járulékokra vonatkozó ideiglenes intézkedésről szóló törvény” 7. és 8. cikkében és „a Covid19-világjárvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvénynek”„a Covid19-világjárvány következményeinek enyhítésére és orvoslására irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” 24–34. cikke értelmében kiterjesztett módosított törvény 21–32. cikkében előírtak szerint;

b)

mentesség a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a bérkompenzációs rendszerből részesülő munkavállalók számára, „a Covid19-világjárvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” 21–32. cikkében előírtak szerint;

c)

az ideiglenes részmunkaidős foglalkoztatást támogató csökkentett munkaidős foglalkoztatás, „a Covid19-világjárvány következményeinek enyhítésére és orvoslására irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” 11–23. cikkében előírtak szerint;

d)

a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékok kifizetése és válságtámogatás a munkavállalók számára „a Covid19-világjárvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” 33. cikkében előírtak szerint, a kiadásoknak a legfrissebb rendelkezésre álló eredményadatokig folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatosan felmerülő része tekintetében;

e)

az önfoglalkoztatók, a mezőgazdasági termelők és az egyházi személyek társadalombiztosítási járulékainak finanszírozása, „a Covid19-világjárvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” 38. cikkében előírtak szerint;

f)

alapszintű jövedelemtámogatási intézkedés az önfoglalkoztatók, a mezőgazdasági termelők és az egyházi személyek számára, „a Covid19-világjárvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedések meghatározásáról szóló törvény” 34. cikkében előírtak szerint.

(1)

2020. augusztus 6-án Szlovákia pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-járvány és a Szlovákia által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Szlovákia államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 8,5 %-a, illetve 59,5 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Szlovákia GDP-je 2020-ban várhatóan 9,0 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-járvány következtében Szlovákiában a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4) preambulumbekezdésben ismertetett nemzeti csökkentett munkaidős foglalkoztatással és hasonló intézkedésekkel összefüggésben a szlovákiai közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

Konkrétabban a Szlovákia 2020. augusztus 6-i kérelmében említett „foglalkoztatási szolgálatokról szóló 5/2004. sz. törvény” alapján számos intézkedés került bevezetésre a Covid19-járvány hatásainak kezelése céljából, ideértve azt a rendszert is, amely a munkavállalóikat 2020. március és 2021. december között ideiglenesen kényszerszabadságra küldő munkáltatók támogatására irányul. Az ilyen munkáltatók a kényszerszabadságra küldött munkavállaló szokásos bruttó fizetésének 80 %-áig, de legfeljebb havi 880 EUR összegig terjedően kérhetik a bérköltségek megtérítését, feltéve, hogy fenntartják a munkavállaló munkaviszonyát. Emellett számos kísérő intézkedést vezettek be: a) alkalmazottankénti átalány-hozzájárulás 2020. márciustól szeptember végéig, amennyiben legalább 20 %-kal csökkent az értékesítés (az értékesítés csökkenésének mértékétől függően havi 180 EUR és 540 EUR közötti támogatás); b) a kötelező társadalombiztosítással rendelkező önfoglalkoztatóknak 2020. szeptember végéig fizetendő átalány-hozzájárulás, amennyiben legalább 20 %-kal csökkent az értékesítés (az értékesítés csökkenésének mértékétől függően havi 180 EUR és 540 EUR közötti támogatás); c) a rendelet útján bezárt vállalkozások esetében az alkalmazotti bruttó fizetések 80 %-ának megtérítése (legfeljebb 1 100 EUR összegig) 2020. szeptember végéig; valamint d) a szerződéses munkavállalók, az egyszemélyes társaságok és az önfoglalkoztatók számára havi 210 EUR átalányösszegű juttatás 2020. szeptember végéig. Az átalányösszegű juttatás az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős rendszerekhez hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja, hogy védelmet biztosítson az önfoglalkoztatók, illetve a munkavállalók hasonló kategóriáiba tartozó személyek számára a jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel szemben.

(5)

Szlovákia teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Szlovákia megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1. óta a tényleges és tervezett közkiadások 1 077 457 000 EUR-val emelkedtek. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a szlovákiai vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Szlovákia a kiadások megemelkedett összegéből 390 262 000 EUR-t uniós forrásokból, 56 311 400 EUR-t pedig saját forrásokból kíván finanszírozni.

(6)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a szlovák hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 6-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(7)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Szlovákia segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – el kell fogadnia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat.

(8)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(9)

Szlovákiának rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy Szlovákia milyen mértékben hajtotta végre ezeket a kiadásokat.

(10)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Szlovákia meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

(1)

A 2009/103/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a harmadik országban szokásosan üzemben tartott gépjárműveket úgy kell kezelni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás dokumentumai tekintetében, mint az Unió területén szokásosan üzemben tartott gépjárműveket, ha minden tagállam nemzeti irodája – valamennyien a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami szabályozásban rögzített egyes feltételeknek megfelelően – külön-külön garantálja az ilyen gépjárművek által a területükön okozott balesetekből keletkező kárigények kiegyenlítését.

(2)

A 2009/103/EK irányelv 2. cikke értelmében az említett irányelv 8. cikke akkor alkalmazandó harmadik országban szokásosan üzemben tartott gépjárművekre, ha a tagállamok nemzeti irodái és a harmadik ország nemzeti irodája megállapodást kötöttek egymással. Annak érdekében, hogy az említett irányelv 8. cikke alkalmazható legyen az ilyen gépjárművekre, a Bizottság meghatározza a rendelkezésnek az említett gépjárművekre és gépjárműtípusokra való alkalmazásának kezdőnapját, miután a tagállamokkal szorosan együttműködve megbizonyosodott a megállapodás létrejöttéről.

(3)

2002. május 30-án az Európai Gazdasági Térség tagállamainak és más társult államoknak a nemzeti irodái megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az e megállapodásban részes többi fél területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek által a területükön okozott balesetekből keletkező kárigények kiegyenlítése garantálva van, függetlenül attól, hogy e gépjárműveknek van-e biztosításuk (a továbbiakban: megállapodás).

(4)

2019. június 13-án a tagállamok, valamint Andorra, Izland, Norvégia, Szerbia és Svájc nemzeti irodái aláírták a megállapodás 2. függelékét a megállapodás hatályának Bosznia-Hercegovina nemzeti irodájára való kiterjesztése céljából. E függelék rendelkezik azokról a gyakorlati intézkedésekről, amelyek lehetővé teszik a megállapodásban említett, Bosznia-Hercegovina területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek tekintetében a biztosítás ellenőrzésének eltörlését, az ebben az országban nyilvántartásba vett valamennyi gépjárműtípusra kiterjedően, a katonai gépjárművek kivételével.

(5)

Ezért a Bosznia-Hercegovinában szokásosan üzemben tartott gépjárművek tekintetében a 2009/103/EK irányelv szerinti felelősségbiztosítás-ellenőrzés eltörléséhez szükséges valamennyi feltétel teljesül,

(1)

A megállapodás 11–13. cikkét a megállapodás 2017. november 23-i aláírása óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)

A megállapodás 13. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottság módosíthatja a megállapodás mellékleteit.

(3)

E határozat melléklete tartalmazza a megállapodás I. és II. mellékletének módosításait, amelyek naprakésszé teszik az eredeti I. és II. melléklet 2015-ben elfogadott megfelelő pontjait. A függelék emellett egy átmeneti megoldást is tartalmaz az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tételére.

(4)

A megállapodás I. mellékletének B. szakaszával összhangban az Uniónak az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) módosított 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (3) 25a. cikkének értelmében ki kell vonnia az EU ETS hatálya alól a Svájc területén található repülőterekről érkező légi járatokat. Ez nem érinti a légijármű-üzemeltetőknek a 2003/87/EK irányelv I. mellékletén alapuló EU ETS általi lefedettségét, amelynek értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kategóriája magában foglalja az összes olyan légi járatot, amely egy tagállam területén található repülőtérre érkezik vagy onnan indul.

(5)

A megállapodás 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban a megállapodás I. mellékletét célszerű felülvizsgálni annak érdekében, hogy az EU ETS és a svájci ETS jelenlegi összeegyeztethetősége a 2021 és 2030 közötti kereskedelmi időszakban is megmaradjon. Gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás I. mellékletének felülvizsgálata ne ássa alá az Unió és Svájc saját kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését. A kibocsátásáthelyezést és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását el kell kerülni,