Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019IE3060

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A közösségi gazdaság adóztatása – jelentéstételi követelmények (kiegészítő vélemény)

    HL C 364., 2020.10.28, p. 62–66 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    28.10.2020   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 364/62


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A közösségi gazdaság adóztatása – jelentéstételi követelmények

    (kiegészítő vélemény)

    (2020/C 364/09)

    Előadó:

    Ester VITALE

    Elnökségi határozat:

    2019.6.18.

    Jogalap:

    29. cikk – Végrehajtási rendelkezések (2010)

     

    Kiegészítő vélemény

    Illetékes szekció:

    Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2020.6.24.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2020. 7.16.

    Plenáris ülés száma:

    553.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    210/1/6

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az adóztatásnak és az adópolitikáknak igazodniuk kell a közösségi gazdaság folyamatos fejlődéséhez. Ez nem azt jelenti, hogy új vagy különleges adóügyi rendelkezéseket kell kidolgozni. Az EGSZB ehelyett úgy véli, hogy megfelelőbb lenne a jelenleg hatályos adójogszabályokat és adózási modelleket az új gazdasági környezethez igazítani, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a különböző érintett szereplőknek.

    1.2.

    Az EGSZB azt kéri, hogy a nemzeti adórendszerek vegyék figyelembe a közösségi gazdaság és a digitális platformok jelenségét, és ezen az ágazaton belül is tartsák tiszteletben a méltányos adórendszerek jellemző elveit, vagyis a következetességet, a kiszámíthatóságot és a semlegességet, ugyanakkor biztosítsák azt is, hogy minden érdekelt fél teljesítse az adójogszabályokban foglalt kötelezettségeit, ami közérdeknek számít.

    1.3.

    Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a gazdaság digitalizációja kapcsán alkalmazandó adópolitikákat, valamint az eszközök és operatív megoldások kidolgozását nemzetközi szinten össze kell hangolni. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint az OECD és a G20-ak szoros együttműködését, elismerve azt, hogy az életbe léptetett együttműködési formák már hoztak kézzel fogható eredményeket, és a jövőben további, jelentősebb eredményekre lehet számítani.

    1.4.

    Lényeges, hogy a nemzetközi, európai és nemzeti intézmények ne egyszerűen csak reagáljanak a felmerülő konkrét problémákra, hanem hatékonyan és gyorsan, proaktív megközelítést alkalmazva lépjenek fel a digitális és közösségi gazdaságból fakadó kérdések megoldása érdekében.

    1.5.

    A közösségi gazdaságra vonatkozó adózási rendszerek kulcsfontosságú kérdései közé tartoznak azok a kötelezettségek, amelyek a digitális platformokat a végrehajtott tranzakciókra vonatkozó információk gyűjtése, adóhatóságokkal való közlése és tárolása tekintetében terhelik (jelentéstételi kötelezettségek). Ezek a kötelezettségek nem róhatnak túlzott adminisztratív terhet a platformokra.

    1.6.

    Az információk megfelelő megosztása egy funkcionális és arányos adatgyűjtési és adatcsererendszer keretében egyrészt valóban megkönnyíthetné az adóhatóságok tevékenységét, másrészt biztos és kiszámítható rendszert biztosíthatna a vállalkozások számára, ami a közösségi gazdaság egész ágazatának előnyös lenne.

    1.7.

    Az EGSZB reméli, hogy kidolgozásra kerül egy olyan európai szabvány, amely azoknak a felhasználói adatoknak és információknak a gyűjtését szabályozza, amelyeket a platformoknak továbbítaniuk kell az adóhatóságok felé, illetve tárolniuk kell. A jelentéstételi kötelezettségeket egyértelműen kellene meghatározni, és össze kellene hangolni a különböző tagállamok között. Egy európai szabvány korlátozni tudná a tagállamok olyan egyoldalú intézkedéseit, amelyek a belső piacon a szabályozás terén kedvezőtlen hatású eltéréseket, a végrehajtás terén pedig bizonytalanságot okozhatnak.

    1.8.

    A jelentéstételre vonatkozó jogalkotási intézkedés vezérelveit illetően az EGSZB úgy véli, hogy olyan megközelítést kell alkalmazni, amely tiszteletben tartja az arányosságnak a Bíróság ítélkezési gyakorlata által kialakított elvét, és ezáltal lehetővé teszi a kitűzött szabályozási cél elérését, vagyis egyértelmű és az adóhatóságok tevékenysége szempontjából hasznos információk gyűjtését, anélkül, hogy a platformok és a végfelhasználók egyéni érdekeit túlzottan és indokolatlanul negatívan érintené.

    1.9.

    Az EGSZB úgy véli, hogy a közösségi gazdaságra alkalmazott adózási szabályokat – beleértve a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó szabályokat – időről időre hozzá kell igazítani a közösségi gazdaság által lefedett különböző ágazatokhoz és tevékenységekhez, amelyek gyakran igen eltérőek.

    1.10.

    Az EGSZB fontosnak tartja, hogy megvizsgálják, vajon a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó, a héacsalások feltárását szolgáló információkérésekkel kapcsolatos bizonyos követelményekről szóló irányelv közeljövőben esedékes végrehajtása alkalmazható-e a jelentéstételi kötelezettségek közvetlen előírására is.

    1.11.

    A magánszemélyek és a hatóságok közötti információcserének természetesen a magánélet védelmére és a személyes adatok kezelésére vonatkozó európai jogszabályokkal összhangban, a szükségesség és az arányosság elvének megfelelően kell zajlania, a magánélet védelmére vonatkozó általános elvektől való, az adózási szabályok végrehajtása által indokolt esetleges eltéréseket szigorúan értelmezve.

    2.   Bevezetés és általános elvek

    2.1.

    A közösségi gazdaság ágazatára alkalmazandó hatékony adópolitikák kidolgozása kihívást jelent mind az európai és nemzeti intézmények, mind az ágazat szereplői számára. Ezért kulcsfontosságú egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a közösségi gazdaság különböző szereplőinek, illetve ezeknek a szereplőknek és az ugyanazon ágazatokban működő hagyományos szereplőknek.

    2.2.

    Az EGSZB szerint a közösségi gazdaság az utóbbi években folyamatosan és számottevő mértékben nőtt, és a jövőt tekintve is lehetőséget kínál a további fejlődésre az Európai Unió országai számára, amennyiben lehetővé teszi a fel nem használt eszközök mobilizálását, és egyéni kezdeményezésre serkenti a polgárokat. Ugyanakkor elismeri, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely biztosítja a fogyasztók védelmét, a munkavállalók jogainak védelmét, az adójogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítését és a tisztességes versenyt.

    2.3.

    A „közösségi gazdaság” e véleményben alkalmazott definíciója azokra az üzleti modellekre utal, amelyekben a tevékenységeket olyan együttműködési platformok segítik, amelyek lehetővé teszik a gyakran magánszemélyek által felkínált áruk vagy szolgáltatások ideiglenes használatát. E tekintetben – módszertani megfontolások miatt is – lényeges lenne legalább minimális szintű konszenzust kialakítani az Európai Unió és a tagállamok között a „közösségi gazdaság” fogalmáról, hogy ezáltal ki lehessen küszöbölni a belső piacon alkalmazott különböző definíciók közötti jelentős eltéréseket.

    2.4.

    A közösségi gazdaság összetett gazdasági jelenség, amelyet szabályozási célból átfogó módon újra meg kell vizsgálni, mivel nemcsak a társadalom több területét érinti, hanem számos olyan jogintézményt is, amelyek hagyományosan eltérő területekhez kapcsolódnak. A közösségi gazdaság folyamatos változása például befolyásolja a fogyasztói jogokra és a magánélethez való jogra vonatkozó szabályokat, valamint a munkajog, a szociális védelem, a szerződési jog és a közszolgáltatásokra vonatkozó jog szabályait.

    2.5.

    Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemzeti adórendszereknek – hatékony európai szintű koordináció mellett – megfelelően figyelembe kell venniük a közösségi gazdasághoz kapcsolódó tevékenységek új modelljeit. Egy, az új modellekkel szemben is méltányos adórendszer elveinek (következetesség, kiszámíthatóság és semlegesség) tiszteletben tartása minden érintett szereplőt, vagyis a hatóságokat, a vállalkozásokat és a fogyasztókat tekintve is szükséges.

    2.6.

    A hagyományos adózási szabályok azonban nehezen alkalmazkodnak a technológia folyamatos változásához, emiatt gyakran időbeli eltolódások alakulnak ki a digitális gazdaság gyors tempója és az adózási szabályok időkeretei között. Ezért a szabályoknak és a hagyományos elveknek pontosan és megfelelő módon kell alkalmazkodniuk az aktuális változásokhoz, továbbá össze kell hangolni az európai jogalkotó és a különböző nemzeti jogalkotók intézkedéseit.

    2.7.

    Különösen fontos, hogy a nemzetközi, európai és nemzeti intézmények ne egyszerűen csak reagáljanak a felmerülő konkrét problémákra, hanem kellő időben, hatékonyan és összehangolt módon, proaktív megközelítést alkalmazva lépjenek fel a digitális és közösségi gazdaságból fakadó új kérdések megoldása érdekében.

    2.8.

    Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a gazdaság digitalizációja keretében az adópolitikákat, valamint az eszközök és a konkrét megoldások kidolgozását nemzetközi, sőt globális szinten össze kell hangolni. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint az OECD és a G20-ak szoros együttműködését, elismerve azt, hogy ez az együttműködés már hozott kézzel fogható eredményeket, és a jövőben további, jelentősebb eredményekre lehet számítani.

    3.   Jelentéstételi kötelezettségek

    3.1.

    A közösségi gazdasággal kapcsolatos adózási rendszerek kulcsfontosságú kérdései közé tartoznak azok a kötelezettségek, amelyek a digitális platformokat a végrehajtott tranzakciókra vonatkozó információk gyűjtése, adóhatóságokkal való közlése és tárolása tekintetében terhelik. Az információk megfelelő megosztása egy funkcionális és arányos adatgyűjtési és adatcsererendszer keretében egyrészt valóban megkönnyíthetné az adóhatóságok tevékenységét – ezeknek ugyanis gyorsan és egyszerűen kellene hozzájutniuk az adatokhoz –, másrészt kiszámítható rendszert biztosíthatna a platformok és azok felhasználói számára. A jelentéstételi kötelezettségek nem róhatnak túlzott adminisztratív terhet a platformokra és az ágazat szereplőire.

    3.2.

    Vannak már példák a platformok és az adóhatóságok közötti hatékony együttműködésre a közlekedési ágazatban; ilyen például az Észtországban működő rendszer, valamint a gépkocsik megosztott használatára szolgáló platformokhoz csatlakozó gépkocsivezetők adóbevallása megkönnyítésének különböző módjai. Egy másik innovatív megoldásra is Észtország kínál példát, ott ugyanis meghatározták a hatóságok felé továbbítandó adatok minimális és arányos mennyiségét, valamint lehetővé tették a platformok üzemeltetői számára, hogy külön bankszámlát használjanak az adófizetési kötelezettségeik teljesítésére. Egy ilyen bankszámla elősegíti a közvetlen és gyors kapcsolatot a szereplők, a bankjaik és az adóhatóságok között. Ezzel szemben az online platformok bizonyos régiókban kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy együttműködjenek a pénzügyi hatóságokkal.

    3.3.

    Az EGSZB ezért reméli, hogy kidolgozásra kerül egy olyan európai szabvány, amely azoknak az adatoknak és információknak a gyűjtését szabályozza, amelyeket a platformoknak továbbítaniuk kell az adóhatóságok felé, illetve tárolniuk kell. Ha a tagállamok számos egyoldalú intézkedést hoznak, és a belső piacon egyidejűleg eltérő rendszerek működnek – amint az részben már most is történik –, az végül működési nehézségeket eredményez, és csökkenti a közösségi gazdaság egész ágazatának hatékonyságát.

    3.4.

    Egy összehangolt európai jelentéstételi modell kidolgozásának a mostanáig a gyakorlatban felhalmozott tapasztalatokon és a már működő megoldásokon kell alapulnia. A különböző tagállamokban jelenleg a szervezés, valamint az összegyűjtendő és továbbítandó adatok mennyisége és típusa tekintetében eltérő jelentéstételi rendszerek vannak érvényben. Egyes tagállamokban a jelentéstételi rendszerek nagy terheket rónak a szereplőkre, és komoly erőfeszítéseket követelnek a platformoktól, míg más tagállamok rendszerei rugalmasabbak, és kevésbé befolyásolják a rendes működést. Ezenkívül néhány tagállam tapasztalata azt mutatja, hogy a fakultatív és önkéntes alapon – a konkrét jogszabályi kötelezettségek keretein kívül – működő jelentéstételi rendszerek nem hatékonyak.

    3.5.

    Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi szétaprózódottság hosszú távon nem tartható fenn, mivel túlzott megfelelési költségekkel járhat, és a belső piac különböző területein érvényben lévő szabályozások közötti eltérésekből jelentős hiányosságok fakadhatnak. Ezért olyan jól átgondolt és arányos megközelítést kell kialakítani a jelentéstételre vonatkozóan, amely egyszerűsített és funkcionális rendszert biztosít. A jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése valóban megfelelésre ösztönözheti a digitális platformokat.

    3.6.

    Az általánosságban a közösségi gazdaság adóztatására, konkrétabban pedig a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó jogalkotási intézkedés vezérelveit illetően az EGSZB úgy véli, hogy olyan megközelítést kell alkalmazni, amely tiszteletben tartja az arányosságnak a Bíróság ítélkezési gyakorlata által kialakított elvét. Ezért lehetővé kell tenni a kitűzött szabályozási cél elérését, vagyis egyértelmű és az adóhatóságok tevékenysége szempontjából hasznos információk közérdeket szolgáló gyűjtését, anélkül, hogy az a platformok és a végfelhasználók egyéni érdekeit túlzottan kedvezőtlenül érintené.

    3.7.

    E megközelítésmódnak egyértelmű és kiszámítható szabályokkal kell szolgálnia az ágazat szereplői számára egyrészt azért, hogy ne merüljenek fel túlzott mértékű megfelelési költségek (például szükségtelen és aránytalan adatkérések folytán), másrészt azért, hogy biztosítani lehessen az adóhatóságok általi adatgyűjtés hatékonyságát.

    3.8.

    Ráadásul egy arányos és észszerű jelentéstételi rendszernek minőségi szempontból meg kellene határoznia azokat a szigorúan szükséges adatokat, amelyeket az adózási szabályok végrehajtása céljából össze kell gyűjteni, anélkül, hogy ez túlzott kötelezettségeket róna a platformokra, hivatásos felhasználóikra vagy végfelhasználóikra. Egy arányos megközelítésnek különbséget kellene tennie a közösségi gazdaság aktív hivatásos szereplői és nem hivatásos szereplői között is, megfelelően alakítva ki a két különböző kategóriába tartozó szereplők jelentéstételi kötelezettségeit.

    3.9.

    Ezenkívül a következő szempontok tekintetében is összehangolt európai szintű szabályozásra lenne szükség: i. az adatkezelésért felelős fél általi adatkezelés jogszerűségére vonatkozó általános feltételek; ii. az adatkezelés által érintett személyek; iii. a személyes adatok közlésének megengedett címzettjei és céljai; iv. az adatkezelés módjainak meghatározása; v. az adatkezelés céljainak korlátozása; vi. tárolási időtartamok.

    3.10.

    A magánszemélyek és a hatóságok közötti információcserének természetesen a magánélet védelmére és a személyes adatok kezelésére vonatkozó európai jogszabályokkal összhangban, a szükségesség és az arányosság elvének megfelelően kell zajlania, a magánélet védelmére vonatkozó általános elvektől való, az adózási szabályok végrehajtása által indokolt esetleges eltéréseket szigorúan értelmezve.

    3.11.

    Ebből a szempontból hasznos lehetne javítani és ösztönözni a nemzeti adóhatóságok közötti információcserét is a csalás és az adókikerülés különböző formáinak kiküszöbölését célzó hatékony együttműködési formák kialakítása, valamint az egyes hatóságok által alkalmazott gyakorlati megoldások összehangolása érdekében.

    3.12.

    A közösségi gazdaság adózási szabályait – a jelentéstételi rendszerek tekintetében is – minden esetben hozzá kell igazítani a közösségi gazdaság különböző ágazataihoz, mivel az adott ágazat különböző tevékenységei gyakran eltérő és sajátos jellemzőkkel bírnak, amelyek egyedi és célzott szabályok kidolgozását teszik szükségessé.

    3.13.

    Az EGSZB azt javasolja, hogy az adósemlegesség elvének megfelelően minden esetben biztosítsanak adózási szempontból egyenlő versenyfeltételeket a közösségi gazdaság keretében folytatott tevékenységek, illetve az azonos jellegű, hagyományos tevékenységek számára, hogy ne torzuljon azon piacok működése, amelyek egyszerre adnak teret hagyományos formában és a közösségi gazdaság keretében folytatott tevékenységeknek.

    3.14.

    Végül a közösségi gazdaság növekedésének ösztönzése szempontjából hasznos lehetne olyan alsó küszöbértékek meghatározása, amelyek alatt meghatározott tevékenységek nem minősülnek hivatásszerűnek vagy gazdaságilag jelentősnek, és ezért mentesülhetnek bizonyos adók alól. Lényeges azonban, hogy ezeket a küszöbértékeket észszerűen és alapos szabályozási hatásvizsgálatot követően határozzák meg.

    4.   A héa és a közösségi gazdaság

    4.1.

    A héa tekintetében elengedhetetlen az adóalany fogalmának pontos meghatározása, valamint annak eldöntése, hogy az adott alany esetében a tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül-e. Továbbra is nehéz meghatározni, hogy adózási szempontból milyen elbánásban kellene részesülniük azoknak a közösségi gazdaság keretében megvalósuló ügyleteknek, amelyeket ugyan nem pénzbeli juttatás ellenében hajtanak végre, az ügyfél mégis valamilyen viszonzást vagy azonos értékű ellentételezést nyújt értük, amelynek alapja lehet például a felhasználó személyes adatainak felhasználása és érték kinyerése ezekből az adatokból.

    4.2.

    Pontosabban fogalmazva, a héa tekintetében különbséget kell tenni a szolgáltatásokért nyújtott ellentételezéssel kapcsolatos három különböző helyzet között: i. olyan helyzetek, amelyekben a szolgáltatásokat egy bizonyos pénzösszeg ellenében nyújtják; ii. olyan helyzetek, amelyekben az ellentételezést nem pénzben nyújtják, hanem más szolgáltatás vagy nem pénzbeli ellentételezés formájában; valamint iii. olyan helyzetek, amelyekben a szolgáltatást ingyenesen, ellentételezés nélkül nyújtják (1).

    4.3.

    Az esetlegesen a fenti ii. pont alá tartozó konkrét esetek tekintetében az EGSZB kéri annak alapos vizsgálatát, hogy fennáll-e héakötelezettség az együttműködési platformok tevékenységei esetében.

    4.4.

    E tekintetben az EGSZB hasznosnak ítéli az Európai Bizottság hozzáadottérték-adóval foglalkozó szakértői csoportja által elkészített első tanulmányt, melynek címe: „VAT treatment of the sharing economy” [A közösségi gazdaság kezelése a héa szempontjából], és reméli, hogy további elemzések készülnek majd e témáról.

    4.5.

    Ajánlatos lenne továbbá, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti adóhatóságok megfelelő együttműködési és kölcsönös koordinációs tevékenységeket mozdítsanak elő a héaszabályoknak a közösségi gazdaság ágazatára való alkalmazása terén, egyrészt összehangolt operatív gyakorlat kialakítása, másrészt a végrehajtási tevékenység szempontjából hasznos információk cseréje, harmadrészt pedig a csalás és az adókikerülés lehetőségének kiküszöbölése céljából.

    4.6.

    Az EGSZB fontosnak tartja, hogy megvizsgálják, hogy vajon a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó, a héacsalások feltárásával kapcsolatos bizonyos követelményekről szóló irányelv közeljövőben esedékes végrehajtása alkalmazható-e a jelentéstételi kötelezettségek közvetlen előírására is mind a hitelkártyával történő internetes fizetések, mind a közvetlen banki átutalásokkal és egyéb gyors fizetési módokkal történő fizetések esetén.

    Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Luca JAHIER


    (1)  A hozzáadottérték-adóval foglalkozó szakértői csoport ülése – 2019. április 1. taxud.c.1(2019)2026442 – EN, VAT Treatment of the sharing economy [A közösségi gazdaság kezelése a héa szempontjából], VEG 081


    Top