A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/C.39181 – Paraffin Waxes (paraffinviasz), új nevén Candle Waxes (gyertyaviasz) ügyben

(Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) 15. és 16. cikke szerint)

A határozattervezettel kapcsolatban a fenti ügy során a következő észrevételek merültek fel:

Engedékenységi kérelmek és kifogásközlés

A Shell […] benyújtott, a 2002. évi engedékenységi közleményen alapuló, bírság alóli mentességre vonatkozó kérelme alapján a Bizottság 2005 áprilisában vizsgálatot végzett a Sasol (Németország), a H&R/Tudapetrol (Németország), az Esso/ExxonMobil (Hollandia és Németország), a Total (Franciaország), a Repsol (Spanyolország), az ENI (Olaszország) és a MOL (Magyarország) telephelyén. A Bizottság […] feltételes mentességben részesítette a Shellt.

A Bizottsághoz engedékenység iránti kérelem érkezett a Sasoltól ([…]), a Repsoltól ([…]) és az ExxonMobiltól ([…]) is. A Bizottság 2007. május 16-i levelében közölte a Sasollal, a Repsollal és az ExxonMobillal, hogy nem áll módjában mentességet biztosítani számukra, azonban a bírságot az engedékenységi közlemény 26. pontja alapján, az engedékenységi közleményben meghatározott tartományon belül csökkenteni szándékozik.

A Bizottság a kifogásközlés elküldése után bírság alóli mentességre vonatkozó (vagy engedékenységi) kérelmet kapott az RWE-től is. Mivel mentesség biztosítására a Bizottságnak már nem volt lehetősége, 2007. november 30-án közölte az RWE-vel, hogy ez nem áll módjában, és hogy az adminisztratív eljárás végén határozatban állapítja meg az egyes vállalkozások (köztük az RWE) végleges helyzetét.

A kifogásközlést a Bizottság 2007. május 25-én fogadta el, és a következő vállalkozásoknak vagy vállalatcsoportoknak küldte el: az ENI S.p.A.; az Exxon Mobil Corporation (Egyesült Államok) és leányvállalatai: az Esso Deutschland GmbH, az Esso Société Anonyme Française, valamint az ExxonMobil Petroleum and Chemical B.V.B.A. (a továbbiakban: ExxonMobil); a Tudapetrol Mineralölerzeugnisse Nils Hansen KG, a Hansen & Rosenthal KG és leányvállalatai: a H&R ChemPharm GmbH és a H&R Wax Company Vertrieb GmbH (a továbbiakban: H&R/Tudapetrol); MOL Nyrt.; a Repsol YPF S.A. és leányvállalatai: a Repsol Petroleo S.A. és a Repsol YPF Lubricantes y Especialidades S.A. (Rylesa) (a továbbiakban: Repsol); a Sasol Limited (Dél-Afrika) és leányvállalatai: a Sasol Wax GmbH, a Sasol Wax International AG és a Sasol Holding in Germany GmbH (a továbbiakban: Sasol); a Shell Deutschland Oil GmbH, a Shell Deutschland Schmierstoffe GmbH, a Deutsche Shell GmbH, a Shell International Petroleum Company Limited (SIPC), a Shell Petroleum Company Limited (SPCO), a Shell Petroleum N.V. és a Shell Transport and Trading Company Limited (a továbbiakban: Shell); az RWE AG és leányvállalata: az RWE Dea AG (a továbbiakban: RWE); a Total S.A. és a Total France S.A. (a továbbiakban: Total); valamint négy másik, a fenti csoportok valamelyikéhez vagy több csoporthoz is tartozó jogalany.

Az ügyirathoz való hozzáférés

A felek a kifogásközlést 2007. május 30-án és 31-én vették kézhez, és a válaszadási határidő az ügyirathoz való hozzáférés időpontjától számított nyolc hét, legkésőbb 2007. július 31. volt. Egyes ügyiratokat DVD-formátumban, más dokumentumokat pedig a Bizottság hivatali helyiségeiben bocsátottak rendelkezésre. Az érintett felek kérésére a határidőt az általuk benyújtott érvek alapján 2007. augusztus 14-ig, illetve augusztus 21-ig meghosszabbították. A választ valamennyi fél időben megküldte.

A Bizottság ezt követően kiegészítő felvilágosítást kért egy, a kifogásközlés címzettjei között nem szereplő vállalkozástól, amely korábban a Sasol viaszüzletágában részleges érdekeltséggel rendelkezett. Az e kérésre adott válaszba a Sasol betekintést kapott, és azzal kapcsolatban írásbeli észrevételeket nyújtott be.

A szóbeli meghallgatás

2007. december 10–11-én szóbeli meghallgatásra került sor. Ezt a szóbeli meghallgatáshoz való jogát valamennyi fél gyakorolta a Repsol Petroleo SA és a Repsol YPF SA kivételével. A szóbeli meghallgatás eljárási problémákhoz nem vezetett. A meghallgatás mind a felek, mind a Bizottság számára előnnyel járt, mivel lényegi elemek tisztázásához járult hozzá.

A Total S.A. és az RWE – írásbeli válaszában, illetve a meghallgatáson – panaszt emelt a védekezéshez fűződő jogának sérelme miatt, arra hivatkozva, hogy az eljárás nyomozati szakaszában nem jutottak hozzá bizonyos információkhoz. A Total szerint a Bizottság úgy hozta meg a vizsgálati határozatot, amelynek címzettjei közé a Total S.A. és leányvállalatai is tartoznak, hogy a Total S.A.-nál semmilyen vizsgálatot nem végzett, és felvilágosítást sem kért tőle. Az RWE azt kifogásolta, hogy nem tájékoztatták a vizsgálatokról, így nem állt módjában engedékenységi kérelmet benyújtani. Ezt az érvelést nem tudom elfogadni. Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság a vállalkozásoknak „a határozatok meghozatala előtt” lehetőséget nyújt a meghallgatásra. A szóbeli meghallgatáshoz és az írásbeli nyilatkozattételhez való jog tehát szorosan a kifogásközlésben megfogalmazott konkrét állításokhoz kapcsolódik, így nem ismerhető el arra a vizsgálati szakaszra vonatkozóan, amely a bizottsági kifogások megfogalmazása előtt zajlik.

A határozattervezet

A felek írásbeli és szóbeli beadványait követően a Bizottság a kifogásközlés négy címzettjével szemben visszavonta kifogásait.

A paraffingaccsal kapcsolatos jogsértés időtartamát hat évre rövidítette a kifogásközlésben szereplő adatokhoz képest; a paraffingaccsal kapcsolatos jogsértés miatt felelősségre vont felek számát csökkentette; és a jogsértés földrajzi kiterjedését Németországban határozta meg.

Véleményem szerint a határozattervezet kizárólag olyan kifogásokat tartalmaz, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt saját álláspontjuk ismertetésére.

2008. augusztus 4-én a határozattervezet titkosságának kérdése is felmerült, ugyanis a H&R és a Tudapetrol ügyvédei írásban fordultak hozzám a határozattervezetben feltüntetett forgalmi adatok Versenypolitikai Főigazgatóság általi javasolt kezelését kifogásolva. 2008. szeptember 2-án válaszomban a Bizottság ezirányú szándékait bővebben ismertettem velük és indokoltam, és közöltem velük a véleményemet, amely szerint a forgalmi adatok háromévi átlagának feltüntetése eloszlatja a titkossággal kapcsolatos aggályokat. A levél kézhezvétele után a felek úgy határoztak, hogy nem emelnek további panaszt ebben a kérdésben.

Úgy vélem, hogy az eljárás valamennyi résztvevőjének meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.