Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document E2013C0309

    Az EFTA Felügyeleti Hatóság 309/13/COL határozata ( 2013. július 16. ) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Norvégia által bevezetni kívánt intézkedések EGT-joggal való összeegyeztethetőségéről

    HL L 296., 2013.11.7, p. 51–55 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
    HL L 296., 2013.11.7, p. 26–30 (HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/309/oj

    7.11.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 296/51


    AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 309/13/COL HATÁROZATA

    (2013. július 16.)

    a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Norvégia által bevezetni kívánt intézkedések EGT-joggal való összeegyeztethetőségéről

    AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

    tekintettel az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5p. pontjában említett jogi aktusra, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (a továbbiakban: a jogi aktus) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    2013. április 22-én kelt és az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által 2013. április 23-án kézhez vett levelével Norvégia értesítette a Hatóságot az általa a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján meghozandó intézkedésekről.

    (2)

    Az EFTA Felügyeleti Hatóság az értesítéstől számított három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések – különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében – összeegyeztethetők-e az EGT-joggal.

    (3)

    Vizsgálata során a Hatóság figyelembe vette a norvégiai médiapiacról rendelkezésre álló adatokat.

    (4)

    A Norvégia által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze. Ezenfelül Norvégiában széles körű konzultációt indítottak e tekintetben.

    (5)

    A Hatóság elégedetten nyugtázta, hogy a Norvégia által bejelentett intézkedésekben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző, következő kritériumok közül: i. az esemény az EGT-tag EFTA-államban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert és egyedi kulturális jelentősége van az EGT-tag EFTA-állam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

    (6)

    A norvégiai intézkedésekben felsorolt számos esemény – így például az olimpiai játékok, valamint a férfi labdarúgó-világbajnokság és a férfi labdarúgó–Európa- bajnokság, a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzéseket is ideértve – a 2010/13/EU irányelv (49) preambulumbekezdésében említett, a társadalom számára kiemelten jelentős események kategóriájába tartozik.

    (7)

    Norvégiában hatalmas érdeklődést váltanak ki a nyári olimpiai játékok, ahol a norvég sportolók mindig is számos egyéni és csapatsportágban indultak. Az esemény különös visszhangot kelt a norvég nagyközönség körében, mivel a hasonló események szokásos közönségénél szélesebb kör érdeklődését kelti fel. A nyári olimpiai játékokról Norvégiában hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely mindig nagy nézettségnek örvend.

    (8)

    A téli olimpiai játékok még ennél is népszerűbbek, és közvetítésük nagyon magas nézettségnek örvend. A téli olimpiai játékokon nagy számban indulnak norvég sportolók, egyéni és csapatsportágakban egyaránt. Az eseményt Norvégiában hagyományosan ingyenesen közvetítik a televízióban, magas nézettség mellett. Az eseményt olyanok is figyelemmel követik, akik egyébként nem tartoznak az érintett sportágak nézői közé.

    (9)

    A férfi labdarúgó-világbajnokság és a férfi labdarúgó–Európa-bajnokság – egészében véve és a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzések külön is – a legnépszerűbb sportesemények közé tartoznak Norvégiában. A norvégiai nagyközönség és a média nagy érdeklődéssel követi a norvég csapat selejtező mérkőzéseit, valamint magát a tornát és különösen a döntőket. Az eseményekről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend. Mivel a többi ország által a tornán játszott mérkőzések befolyásolhatják a Norvégia által esetlegesen játszott mérkőzéseket, továbbá a végeredményt, ezek a mérkőzések is kiemelt érdeklődésnek örvendenek Norvégiában.

    (10)

    Norvégiában jelentős érdeklődés mutatkozik a helyi labdarúgóklubok iránt. A norvég férfi labdarúgókupa döntőjéről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak. Az esemény nagy nézettsége azt mutatja, hogy a döntőt azok is figyelemmel követik, akik egyébként nem nézik a helyi labdarúgóklubok mérkőzéseit.

    (11)

    A női kézilabda-világbajnokságról és Európa-bajnokságról (a tornáról) a televíziók hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely jelentős nézettségnek örvend. A norvég női kézilabda-válogatott már hosszú ideje nagy sikereket ér el, ami általános visszhangot váltott ki Norvégiában, és a sportág szokásos közönségénél szélesebb kör érdeklődését keltette fel. A többi ország által a tornán játszott mérkőzések egyaránt befolyásolhatják a Norvégia által esetlegesen játszott mérkőzéseket és a végeredményt.

    (12)

    A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezett északisí-világbajnokság népszerű esemény Norvégiában. A sífutás mélyen a norvég kultúrában gyökerezik és a norvég kulturális örökség fontos elemét képezi. Az esemény általánosan elismert és egyedi kulturális jelentőséggel bír a norvég lakosság számára, és a televíziók hagyományosan ingyenes közvetítést adnak róla, amely nagy nézettségnek örvend. Az esemény nagy nézettsége azt mutatja, hogy az esemény és végeredménye széles körben különös visszhangot kelt Norvégiában, és nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos.

    (13)

    A FIS által szervezett alpesisí-világbajnokság népszerű esemény Norvégiában. Az alpesi sí mélyen a norvég kultúrában gyökerezik és a norvég kulturális örökség fontos elemét képezi. A FIS által szervezett alpesisí-világbajnokság tehát általánosan elismert, a norvég lakosság számára egyedi kulturális jelentőséggel bíró eseménynek tekinthető. Számos norvég alpesi síző győzelme nagymértékben befolyásolta a sportág iránti érdeklődést Norvégiában. Az esemény és végeredménye tehát széles körben különös visszhangot kelt Norvégiában, és nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos.

    (14)

    A FIS által szervezett holmenkolleni északisí-világkupa Holmenkollenben (Oslo) évente megrendezésre kerülő sportesemény, amely a FIS északisí-világkupa programjának részét képezi. Az esemény az egyik legfontosabb, régi hagyományokkal rendelkező sportesemény Norvégiában, amely általánosan elismert, a norvég lakosság számára egyedi kulturális jelentőséggel bíró eseménynek tekinthető. Az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést is adnak, amely nagy nézettségnek örvend. Az esemény kulturális jelentősége miatt az eredmény széles körben különös visszhangot kelt Norvégiában, és nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos.

    (15)

    A biatlon-világbajnokság jelentős téli sporteseménynek számít Norvégiában, amely széles körben különös visszhangot kelt a lakosság körében, és a norvég kulturális identitás és síörökség részeként nem csupán a sportág szokásos közönségének fontos. Az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

    (16)

    A norvégiai intézkedések arányosnak tekinthetők, mivel a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 36. cikke szerinti alapszabadságától való eltérést azon fontosabb közérdek indokolja, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

    (17)

    A norvégiai intézkedések továbbá összeegyeztethetők az EGT-versenyszabályokkal, mert a jegyzékben szereplő események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók meghatározása olyan objektív kritériumok alapján történik (előírt lefedettség), amelyek lehetővé teszik, hogy az események közvetítési jogainak megszerzéséért potenciálisan verseny alakuljon ki. Továbbá a jegyzékben szereplő események száma nem túlzott, így nem torzítja az ingyenesen és a díjfizetés ellenében fogható televíziós csatornák piacán folyó versenyt.

    (18)

    A norvégiai intézkedések arányosságát több tényező is alátámasztja. Először is azáltal, hogy 90 %-os küszöbértéket vezettek be a feljogosított műsorszolgáltatókkal szemben a közvetítésekkel érintett lakossági lefedettségre vonatkozóan, nőtt az intézkedések arányossága, hiszen emelkedett az események közvetítése kapcsán előírt feltételeket teljesíteni képes műsorszolgáltatók száma. Másodszor, a jegyzékben szereplő események száma arányos. Harmadszor, a műsorszolgáltatók között a közvetítési jogokért fizetendő méltányos díj tekintetében esetlegesen felmerülő viták rendezését szolgáló mechanizmus került bevezetésre. A norvégiai intézkedések továbbá megfelelő rendelkezések révén biztosítják azt, hogy abban az esetben, ha a jegyzékben szereplő események közvetítésének jogait a közvetítés kapcsán előírt feltételeknek nem megfelelő műsorszolgáltató szerzi meg, akkor a kizárólagos jogok átadásra kerülhessenek egy olyan műsorszolgáltató részére, amely teljesíti ezeket a feltételeket. A norvégiai intézkedések emellett olyan helyzetekkel is számolnak, amelyekben a jegyzékben szereplő események közvetítésének jogait a közvetítés kapcsán előírt feltételeknek nem megfelelő műsorszolgáltató szerzi meg, és ezeket a jogokat egyetlen olyan műsorszolgáltató sem kívánja megvásárolni, amely teljesíti a feltételeket; az intézkedések biztosítani kívánják, hogy ilyenkor a feltételeket nem teljesítő műsorszolgáltató gyakorolhassa jogait. Végül a norvégiai intézkedések hatályba lépését 2014. július 1-jére halasztották, hogy azok ne befolyásolják hátrányosan a szerződésekkel kapcsolatban ezen időpont előtt folytatott tárgyalásokat.

    (19)

    A Bizottság a Norvégia által bejelentett intézkedésekről tájékoztatta a többi EGT-tag EFTA-államot, és kikérte a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott EFTA kapcsolattartó bizottság véleményét. A bizottság kedvező véleményt fogadott el,

    A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

    1. cikk

    A Norvégia által az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5p. pontjában említett jogi aktus, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a jogi aktus) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdése alapján elfogadandó intézkedések – amelyekről a jogi aktus 14. cikkének (2) bekezdése alapján 2013. április 22-én, a Hatóság által 2013. április 23-án kézhez vett levélben értesítették a Hatóságot –, összeegyeztethetők az EGT-joggal.

    2. cikk

    Norvégia közli a Hatósággal a véglegesen elfogadott intézkedéseket. A Hatóság a 2010/13/EU irányelv 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően közzéteszi ezeket az intézkedéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében.

    3. cikk

    Ennek a határozatnak Norvégia a címzettje.

    Kelt Brüsszelben, 2013. július 16-án.

    az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

    Sabine MONAUNI-TÖMÖRDY

    testületi tag

    Xavier LEWIS

    igazgató


    (1)  HL L 95., 2010.4.15., 1. o.


    MELLÉKLET

    A műsorszolgáltatáshoz és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó, 1997. február 28-i 153. sz. rendelet módosításáról szóló rendelet

    Elfogadta a műsorszolgáltatáshoz és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó, 1992. december 4-i 127. sz. törvény 2–8. szakasza szerinti 2013. augusztus 9-i királyi rendelet. Előterjesztő: Kulturális Minisztérium

    I.

    A műsorszolgáltatáshoz és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó, 1997. február 28-i 153. sz. rendelet a következőképpen módosul:

    Az 5-1. és az 5-2. szakasz rendelkezései hatályukat vesztik.

    Az új 5-1. szakasz szövege a következő:

    5-1. szakasz Kiemelt társadalmi fontosságú események

    A következő események kiemelt társadalmi fontosságú eseménynek tekintendők:

    a)

    A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett nyári és téli olimpiai játékok teljes terjedelmükben

    b)

    A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által szervezett férfi labdarúgó-világbajnokság teljes terjedelmében, a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzéseket is ideértve

    c)

    Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által szervezett férfi labdarúgó–Európa-bajnokság teljes terjedelmében, a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzéseket is ideértve

    d)

    A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) által szervezett női kézilabda-világbajnokság teljes terjedelmében

    e)

    Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) által szervezett női kézilabda–Európa-bajnokság teljes terjedelmében

    f)

    A Norvég Labdarúgó-szövetség (NFF) által szervezett férfi labdarúgókupa-döntő

    g)

    A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezett északisí-világbajnokság teljes terjedelmében

    h)

    A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezet alpesisí-világbajnokság teljes terjedelmében

    i)

    A FIS által szervezett holmenkolleni északisí-világkupa

    j)

    A Nemzetközi Biatlon-szövetség (IBU) által szervezett biatlon-világbajnokság teljes terjedelmében

    Az új 5-2. szakasz szövege a következő:

    5-2. szakasz Az ingyenes televíziócsatornákat nézők jelentős hányada által fogható televíziós csatornák

    Az ingyenes televíziócsatornákat nézők jelentős hányada által fogható televíziós csatorna olyan csatorna, amelyet a nézők legalább 90 %-a tud fogni további költségek nélkül, ide nem értve a licenc és/vagy az alapcsomag díját.

    Az új 5-3. szakasz szövege a következő:

    5-3. szakasz Eljárási rendelkezések és a piaci ár megállapítása

    a)

    Az a televíziós csatorna, amely nem teljesíti az 5-2. szakaszban felsorolt feltételeket és kizárólagos jogot szerzett az 5-1. szakaszban szereplő valamely esemény közvetítésére, köteles a továbbértékesítésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tenni minden olyan televíziós csatorna számára, amely megfelel az 5-2. szakaszban foglalt követelményeknek és igényt tart az esemény közvetítésének jogára.

    b)

    Az a) pont szerinti ajánlatot az 5-2. szakaszban foglalt feltételeket teljesítő televíziós csatorna kérelmének kézhezvételét követő egy hónapon belül meg kell tenni.

    c)

    Az a televíziós csatorna, amely teljesíti az 5-2. szakaszban foglalt feltételeket és amely az a) pont szerinti ajánlatot kapott, az ajánlat kézhezvételét követő egy hónapon belül köteles választ adni az ajánlat elfogadására vagy elutasítására vonatkozóan.

    d)

    Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az 5-1. szakaszban felsorolt események közvetítési jogaira vonatkozó díjazásról, legalább hat hónappal az esemény előtt bármelyik fél kérheti a médiahatóságtól az eseménnyel kapcsolatos jogokért fizetendő díjazás megállapítását. A közvetítési jogokért fizetendő díjazást a piaci elveknek megfelelően kell megállapítani. A médiahatóság iránymutatást bocsát ki az 5-1. szakaszban felsorolt eseményekhez kapcsolódó jogok továbbértékesítésére vonatkozó díjazás piaci elveknek megfelelő meghatározásáról.

    e)

    Az 5-2. szakaszban foglalt feltételeket nem teljesítő televíziós csatorna csak abban az esetben gyakorolhatja az 5-1. szakaszban felsorolt valamely eseményre vonatkozó kizárólagos jogát, ha az eseményt megelőzően legalább tíz hónappal nem érkezett hozzá az a) pont szerinti ajánlat, vagy egyetlen olyan televíziós csatorna sem kívánja piaci áron megvásárolni a közvetítési jogokat, amely megfelel az 5-2. szakaszban foglalt feltételeknek.

    f)

    Az e rendelkezésben szereplő határidők nem alkalmazandók, amennyiben az 5-1. szakaszban felsorolt esemény televíziós közvetítésének kizárólagos jogát a jogosult az 5-1. szakaszban felsorolt eseményt megelőzően kevesebb mint tíz hónappal értékesítette egy televíziós csatorna számára.

    Az új 5-4. szakasz szövege a következő:

    5-4. szakasz Az esemény késleltetett vagy részleges közvetítésére vonatkozó feltételek

    Az a televíziós csatorna, amely az 5-3. szakasznak megfelelően megszerezte egy kiemelt társadalmi fontosságú esemény közvetítésének jogát, élőben közvetíti az egész eseményt.

    A televíziós csatorna mindazonáltal közvetítheti az esemény részleteit élőben, vagy az eseményt teljes terjedelmében vagy részlegesen késleltetve, amennyiben:

    a)

    az esemény 00:00 és 06:00 GMT+1 között kerül megrendezésre,

    b)

    az esemény több párhuzamosan zajló eseményből áll, vagy

    c)

    más tényezők utalnak arra, hogy a nézőközönség érdekében áll az esemény részben élőben, vagy egészben vagy részben késleltetve történő közvetítése.

    Az 5-3. szakasz számozása 5-5-re változik, szövege pedig a következő:

    5-5. szakasz A megszerzett jogok bejelentése

    Amennyiben egy televíziós csatorna kizárólagos jogokat szerez az 5-1. szakaszban, illetve más EGT-országok kiemelt társadalmi fontosságú eseményeinek – az Európai Bizottság vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság által jóváhagyott, és a Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben közzétett – jegyzékében felsorolt események egészére vagy részeire vonatkozóan, úgy a jogszerzést haladéktalanul bejelenti a Norvég Médiahatóságnak.

    Az 5-4. szakasz számozása 5-6-ra változik.

    A 10-2. szakasz első bekezdése a következőképpen módosul:

    A Norvég Médiahatóság mérlegelés alapján pénzbírságot szabhat ki a jogi aktus 3. fejezetének rendelkezései, a 3. fejezet szerinti – az e rendelet 10-1. szakaszában említetteken kívüli – szabályok, valamint a jogi aktus 6-4. szakaszának, vagy e rendelet 1-4., 2-5., 2-6., 5-3., 5-4., 5-5. szakaszának és 7-6. szakasza (1) bekezdésének megsértése esetén. Ugyanez vonatkozik azon engedélyezési feltételek megsértésére is, amelyek a jogi aktus 2-1. szakaszának második bekezdése szerint pontosan meghatározott kötelezettségeket foglalnak magukban.

    A 10-3. szakasz első bekezdése a következőképpen módosul:

    A jogi aktus 2-1. szakaszának első és harmadik bekezdésében, 2-2. szakaszának első bekezdésében, valamint a 2-2. szakasz második bekezdése alapján elfogadott szabályokban, továbbá a jogi aktus 2-4. és 2-5. szakaszában, illetve e rendelet 1-3., 1-7., 2-1., 2-2., 2-4. szakaszában, 7-1. szakaszának második bekezdésében, 7-6. szakaszának 2. és 4. pontjában, 7-7. és 7-8. szakaszában, 7-9. szakaszának második és harmadik bekezdésében, valamint 7-10. és 7-11. szakaszában foglalt rendelkezések megsértése esetén a Norvég Médiahatóság pénzbírságot szabhat ki a következő szabályok szerint:

    II.

    Hatálybalépés

    A módosítások 2014. július 1-jén lépnek hatályba.


    Top