Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2008/187E/02

    JEGYZŐKÖNYV
    2007. szeptember 4., kedd

    HL C 187E., 2008.7.24, p. 22–86 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    24.7.2008   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    CE 187/22


    JEGYZŐKÖNYV

    (2008/C 187 E/02)

    ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVE

    ELNÖKÖL: Adam BIELAN

    alelnök

    1.   Az ülés megnyitása

    Az ülést 9.00-kor nyitják meg.

    2.   Vita az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok bejelentése)

    A következő képviselők vagy képviselőcsoportok nyújtottak be az Eljárási Szabályzat 115. cikkének értelmében vitaindítványt, az alábbi állásfoglalásra irányuló indítványokkal kapcsolatban:

    I.

    BURMA

    Geoffrey Van Orden, Colm Burke, Laima Liucija Andrikienė, Nickolay Mladenov, Nirj Deva és Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Burmáról (B6-0330/2007)

    Pasqualina Napoletano, Glenys Kinnock és Paulo Casaca, a PSE képviselőcsoport nevében, Burmáról (B6-0331/2007)

    Vittorio Agnoletto, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Burma-Mianmarról (B6-0337/2007)

    Jules Maaten, Frédérique Ries, Marco Cappato, Marco Pannella és Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében, Burmáról (B6-0339/2007)

    Wojciech Roszkowski, Gintaras Didžiokas, Hanna Foltyn-Kubicka, Mieczysław Edmund Janowski és Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében, az emberi jogokról Burma-Mianmarban (B6-0343/2007)

    Frithjof Schmidt és Raül Romeva i Rueda, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Burmáról (Mianmar) (B6-0347/2007)

    II.

    BANGLADES

    Pasqualina Napoletano és Robert Evans, a PSE képviselőcsoport nevében, Bangladesről (B6-0333/2007)

    Eva-Britt Svensson, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, az emberi jogokról Bangladesben (B6-0335/2007)

    Alexander Lambsdorff, Marios Matsakis és Frédérique Ries, az ALDE képviselőcsoport nevében, az emberi jogokról Bangladesben (B6-0338/2007)

    Charles Tannock, Nirj Deva, Bernd Posselt, Eija-Riitta Korhola, Geoffrey Van Orden és Thomas Mann, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Bangladesről B6-0341/2007)

    Hanna Foltyn-Kubicka, Inese Vaidere, Ryszard Czarnecki és Adam Bielan, az UEN képviselőcsoport nevében, Bangladesről (B6-0344/2007)

    Jean Lambert, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Bangladesről (B6-0346/2007)

    III.

    A SIERRA LEONÉVAL FOGLALKOZÓ KÜLÖNLEGES BÍRÓSÁG FINANSZÍROZÁSA

    Pasqualina Napoletano és Elena Valenciano Martínez-Orozco, a PSE képviselőcsoport nevében, a Sierra Leonéval foglalkozó különleges bíróságról (B6-0332/2007)

    Ryszard Czarnecki, Hanna Foltyn-Kubicka és Eugenijus Maldeikis, az UEN képviselőcsoport nevében, a Sierra Leonéval foglalkozó különleges bíróság finanszírozásáról (B6-0334/2007)

    Luisa Morgantini és Gabriele Zimmer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, a Sierra Leonéval foglalkozó különleges bíróság finanszírozásáról (B6-0336/2007)

    Johan Van Hecke és Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében, a Sierra Leonéval foglalkozó különleges bíróság finanszírozásáról (B6-0340/2007)

    Nirj Deva, Bernd Posselt, Geoffrey Van Orden és Eija-Riitta Korhola, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, a Sierra Leonéval foglalkozó különleges bíróság finanszírozásáról (B6-0342/2007)

    Marie Anne Isler Béguin, Hélène Flautre és Mikel Irujo Amezaga, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, a Sierra Leonéval foglalkozó különleges bíróság finanszírozásáról (B6-0348/2007).

    A felszólalási időkeretet az Eljárási Szabályzat 142. cikkének megfelelően osztják fel.

    3.   Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén (vita)

    Jelentés az egységes piac felülvizsgálatáról az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén [2007/2024(INI)] - Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

    Előadó: Jacques Toubon (A6-0295/2007)

    Jacques Toubon előterjeszti a jelentést.

    Felszólal Pervenche Berès (az ECON bizottság véleményének előadója) és Charlie McCreevy (a Bizottság tagja).

    Felszólal Malcolm Harbour, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Robert Goebbels, a PSE képviselőcsoport nevében, Karin Riis-Jørgensen, az ALDE képviselőcsoport nevében, Eoin Ryan, az UEN képviselőcsoport nevében, Heide Rühle, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Godfrey Bloom, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Petre Popeangă, az ITS képviselőcsoport nevében, Jana Bobošíková, független, Andreas Schwab, Evelyne Gebhardt, Hans-Peter Martin, John Purvis, Arlene McCarthy, Alexander Stubb, Gabriela Creţu, Luisa Fernanda Rudi Ubeda és Wolfgang Bulfon.

    ELNÖKÖL: Luigi COCILOVO

    alelnök

    Felszólal Charlotte Cederschiöld, Herczog Edit, Zuzana Roithová, Lasse Lehtinen, Zita Pleštinská, Barbara Weiler, Silvia-Adriana Ţicău, Małgorzata Handzlik és Charlie McCreevy.

    A vitát berekesztik.

    Szavazás: 2007.09.04-i jegyzőkönyv, 7.8. pont.

    4.   Az európai magántársaság statútuma, társasági jog (vita)

    Szóbeli választ igénylő kérdést (O-0042/2007) tesz fel: Giuseppe Gargani, a JURI bizottság nevében, a Bizottsághoz: Az „európai magánvállalatok jogállásával” és „a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvvel” kapcsolatos jogalkotási munka állása (B6-0137/2007)

    Giuseppe Gargani kifejti a szóbeli választ igénylő kérdést.

    Charlie McCreevy (a Bizottság tagja) válaszol a szóbeli választ igénylő kérdésre.

    Felszólal Klaus-Heiner Lehne, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Gary Titley, a PSE képviselőcsoport nevében, Sharon Bowles, az ALDE képviselőcsoport nevében, Jean-Paul Gauzès, Manuel Medina Ortega és Charlie McCreevy.

    A vitát berekesztik.

    5.   A gdanski hajózási munkahelyek bezárásának kockázata (vita)

    A Bizottság nyilatkozata: A gdanski hajózási munkahelyek bezárásának kockázata

    Charlie McCreevy (a Bizottság tagja) nyilatkozatot tesz.

    Felszólal Janusz Lewandowski, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Bogusław Liberadzki, a PSE képviselőcsoport nevében, Bronisław Geremek, az ALDE képviselőcsoport nevében, Marcin Libicki, az UEN képviselőcsoport nevében, Francis Wurtz, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Witold Tomczak, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Maciej Marian Giertych, független, Józef Pinior, Hanna Foltyn-Kubicka, Mary Lou McDonald, Genowefa Grabowska, Mirosław Mariusz Piotrowski és Charlie McCreevy.

    A vitát berekesztik.

    (Az ülést 11.15-kor a szavazások órájáig felfüggesztik, és 11.30-kor folytatják.)

    ELNÖKÖL: Edward McMILLAN-SCOTT

    alelnök

    6.   Az elnökség közleménye

    Az elnök az alábbi nyilatkozatot teszi:

    Miként Önök is látják, két új képernyőt szereltek fel az ülésteremben. Nagyobbak és jóval több lehetőséget kínálnak, mint a régiek.

    Erre a cserére a plenáris ülés lefolytatására vonatkozó információk minőségének és megjelenítésének javítását célzó projekt első szakaszának keretében került sor, a képviselők és a nyilvánosság érdekében egyaránt.

    Minden egyes név szerinti szavazást közvetlenül követően például egy ábra jelenik meg, amely a szavazatok ülésterem szerinti megoszlását mutatja. Ez az újítás, amely már számos nemzeti parlamentben működik, egyszerű módon azokat a név szerinti szavazásra vonatkozó adatokat jeleníti meg, amelyek részletesen a jegyzőkönyvben szerepelnek.

    Ugyanakkor azonban az Elnökség tegnap este hozott határozatának megfelelően az Elnökök Értekezlete csütörtökön fog felelősséggel dönteni arról, hogy a jövőben a képviselőcsoportok elnökei állandó jelleggel kívánják-e igénybe venni ezt a műszaki lehetőséget. A ma reggel megkérdezett képviselőcsoportok álláspontja alapján a grafikus megjelenítés alkalmazását egyelőre csupán kísérleti jelleggel, a mai Szavazások órájában engedélyezték.

    7.   Szavazások órája

    A szavazások eredményei részletesen (módosítások, külön szavazások, részenkénti szavazások stb.) a jegyzőkönyvhöz csatolt, „A szavazások eredményei” című mellékletben találhatók.

    7.1.   NUTS: 1059/2003/EK rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosításáról ***I (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)

    Jelentés, amelynek tárgya javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosításáról [COM(2007)0095 - C6-0091/2007 - 2007/0038(COD)] - Regionális Fejlesztési Bizottság

    Előadó: Gerardo Galeote (A6-0285/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 1. pont)

    A BIZOTTSÁG JAVASLATA, MÓDOSÍTÁSOK és JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

    Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2007)0360)

    7.2.   Az EUROPOL elemzési fájljaira alkalmazandó szabályzat * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)

    Jelentés a Finn Köztársaságnak az Europol elemzési fájljaira alkalmazandó szabályzat elfogadásáról szóló, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktus módosításáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezéséről [16336/2006 - C6-0048/2007 - 2007/0802(CNS)] - Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

    Előadó: Agustín Díaz de Mera García Consuegra (A6-0288/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 2. pont)

    A FINN KÖZTÁRSASÁG KEZDEMÉNYEZÉSE, MÓDOSÍTÁSOK és JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET

    Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2007)0361)

    7.3.   Természeti katasztrófák (szavazás)

    Állásfoglalásra irányuló indítványok: B6-0323/2007, B6-0324/2007, B6-0325/2007, B6-0326/2007 és B6-0327/2007

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 3. pont)

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY: RC-B6-0323/2007

    (amely a B6-0323/2007, B6-0324/2007, B6-0325/2007 és B6-0327/2007 helyébe lép):

    előterjesztették a következő képviselők:

    Ioannis Varvitsiotis, Antonios Trakatellis, Konstantinos Hatzidakis, Ioannis Gklavakis, Nikolaos Vakalis, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Gerardo Galeote, Georgios Papastamkos, Antonis Samaras, Manolis Mavrommatis, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Giorgos Dimitrakopoulos és Roberta Alma Anastase, a PPE-DE képviselőcsoport nevében,

    Martin Schulz, Hannes Swoboda és Stavros Lambrinidis, a PSE képviselőcsoport nevében,

    Prodromos Prodromou, Elizabeth Lynne, Alfonso Andria és Jean Marie Beaupuy, az ALDE képviselőcsoport nevében,

    Cristiana Muscardini, Liam Aylward és Sebastiano (Nello) Musumeci, az UEN képviselőcsoport nevében,

    Francis Wurtz, Dimitrios Papadimoulis, Roberto Musacchio, Kyriacos Triantaphyllides és Willy Meyer Pleite, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében,

    Jens-Peter Bonde és Georgios Karatzaferis, az IND/DEM képviselőcsoport nevében.

    Marios Matsakis az ALDE képviselőcsoport nevében ugyancsak aláírta az állásfoglalásra irányuló indítványt.

    Elfogadva (P6_TA(2007)0362)

    (A B6-0326/2007 állásfoglalásra irányuló indítvány tárgytalan.)

    Felszólalások a szavazásról:

    Vittorio Prodi szóbeli módosító javaslatot tett a 4. módosításhoz, amelyet elfogadtak.

    7.4.   A jogalkotás minőségének javítása az Európai Unióban (szavazás)

    Jelentés a jogalkotás minőségének javításáról az Európai Unióban [2007/2095(INI)] - Jogi Bizottság

    Előadó: Lévai Katalin (A6-0273/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 4. pont)

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    Elfogadva (P6_TA(2007)0363)

    7.5.   A jogalkotás minőségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása - 13. éves jelentés (szavazás)

    Jelentés, amelynek tárgya a jogalkotás minőségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása - 13. éves jelentés [2006/2279(INI)] - Jogi Bizottság

    Előadó: Bert Doorn (A6-0280/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 5. pont)

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    Elfogadva (P6_TA(2007)0364)

    7.6.   A szabályozási környezet egyszerűsítésére vonatkozó stratégia (szavazás)

    Jelentés a szabályozási környezet egyszerűsítésére vonatkozó stratégiáról [2007/2096(INI)] - Jogi Bizottság

    Előadó: Giuseppe Gargani (A6-0271/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 6. pont)

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    Elfogadva (P6_TA(2007)0365)

    7.7.   A nem kötelező erejű jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményei (szavazás)

    Jelentés a nem kötelező erejű jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményeiről [2007/2028(INI)] - Jogi Bizottság

    Előadó: Manuel Medina Ortega (A6-0259/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 7. pont)

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    Elfogadva (P6_TA(2007)0366)

    7.8.   Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén (szavazás)

    Jelentés, amelynek tárgya az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén [2007/2024(INI)] - Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

    Előadó: Jacques Toubon (A6-0295/2007)

    (Egyszerű többség)

    (A szavazás eredménye: „A szavazások eredményei” melléklet, 8. pont)

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    Elfogadva (P6_TA(2007)0367)

    *

    * *

    Felszólal Monica Frassoni, aki kéri, hogy a jövőben az ülések ütemezésének megállapításakor vegyék tekintetbe, hogy a szeptemberi első ülés egybeesik az iskolakezdéssel, amit nemkívánatosnak tart, és Thomas Wise a szavazások órájáról.

    8.   A szavazáshoz fűzött indokolások

    A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások:

    A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásokat az Eljárási Szabályzat 163. cikke (3) bekezdésének értelmében az ülésről készült szó szerinti jegyzőkönyvek tartalmazzák.

    A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások:

    Természeti katasztrófák - RC-B6-0323/2007: Hubert Pirker, Agnes Schierhuber, Andreas Mölzer, Glyn Ford, Linda McAvan, Nirj Deva

    Lévai Katalin-jelentés - A6-0273/2007: Miroslav Mikolášik, Zita Pleštinská

    Jacques Toubon-jelentés - A6-0295/2007: Czesław Adam Siekierski, Avril Doyle

    9.   Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok

    A szavazathelyesbítések és a szavazási szándékok az alábbi weboldalon találhatók: „Séance en direct”, „Résultats des votes (appels nominaux)/Results of votes (Roll-call votes)”, valamint „A név szerinti szavazások eredményei” című melléklet nyomtatott változatában.

    Az Europarl weboldalon található elektronikus változat frissítése naponta történik a szavazás napját követő legfeljebb kéthetes időszakban.

    A szavazathelyesbítések és a szavazási szándékok listáját ezt követően lezárják, lefordítják és a Hivatalos Lapban közzéteszik.

    *

    * *

    Bogusław Liberadzki közli, hogy nem működött a szavazógépe a Jacques Toubon-jelentésről - A6-0295/2007 folytatott szavazás során.

    ELNÖKÖL: Hans-Gert PÖTTERING

    elnök

    10.   Ünnepélyes ülés - Portugália

    A Parlament 12.00 óra és 12.30 óra között Anibal António Cavaco Silva, a Portugál Köztársaság elnöke látogatásának alkalmából ünnepi ülést tart.

    (A 12.35-kor megszakított ülést 15.00-kor folytatják.)

    ELNÖKÖL: Hans-Gert PÖTTERING

    elnök

    11.   Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

    Bernadette Bourzai közli, hogy jelen volt, a neve ennek ellenére nem szerepel a jelenléti íven.

    Az előző ülés jegyzőkönyvét elfogadták.

    12.   A bizottságok és a küldöttségek tagjai

    A Parlament a PSE képviselőcsoport kérésére ratifikálja a következő kinevezéseket:

    AGRI bizottság: Giovanna Corda

    A Délkelet-Ázsia országaival és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: Giovanna Corda

    13.   A Tanács ismerteti az általános költségvetési tervezetet - 2008-as pénzügyi év

    A Tanács ismerteti a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés tervezetét.

    Emanuel Santos (a Tanács soros elnöke) ismerteti a tervezetet.

    Felszólal Kyösti Virrankoski (a 2008-as általános költségvetés előadója), Ville Itälä (előadó), Reimer Böge (a BUDG bizottság elnöke) és Dalia Grybauskaitė (a Bizottság tagja).

    A napirendi pontot lezárják.

    14.   A veszélyes áruk szárazföldi szállítása ***I (vita)

    Jelentés, amelynek tárgya javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról [COM(2006)0852 - C6-0012/2007 - 2006/0278(COD)] - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

    Előadó: Bogusław Liberadzki (A6-0253/2007)

    Felszólal Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke).

    Bogusław Liberadzki előterjeszti a jelentést.

    Felszólal Renate Sommer, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Brian Simpson, a PSE képviselőcsoport nevében, Jeanine Hennis-Plasschaert, az ALDE képviselőcsoport nevében, Leopold Józef Rutowicz, az UEN képviselőcsoport nevében, Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, és Jacky Henin, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.

    ELNÖKÖL: Gérard ONESTA

    alelnök

    Felszólal Luca Romagnoli, az ITS képviselőcsoport nevében, Jörg Leichtfried, Nathalie Griesbeck, Alyn Smith, Silvia-Adriana Ţicău és Jacques Barrot.

    A vitát berekesztik.

    Szavazás: 2007.09.05-i jegyzőkönyv, 5.3. pont.

    15.   Az áruszállítás logisztikája Európában, a fenntartható mobilitás kulcsa (vita)

    Jelentés az áruszállítás logisztikájáról, a fenntartható mobilitás kulcsáról Európában [2006/2228(INI)] - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

    Előadó: Inés Ayala Sender (A6-0286/2007)

    Inés Ayala Sender előterjeszti a jelentést.

    Felszólal Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke).

    Felszólal Satu Hassi (az ITRE bizottság véleményének előadója), Mathieu Grosch, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Gilles Savary, a PSE képviselőcsoport nevében, Jeanine Hennis-Plasschaert, az ALDE képviselőcsoport nevében, Liam Aylward, az UEN képviselőcsoport nevében, Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Erik Meijer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Andreas Mölzer, az ITS képviselőcsoport nevében, Georg Jarzembowski, Silvia- Adriana Ţicău, Josu Ortuondo Larrea, Margrete Auken, Marian-Jean Marinescu, Bogusław Liberadzki, Nathalie Griesbeck, Corien Wortmann-Kool, Gurmai Zita, Luís Queiró, Teresa Riera Madurell, Reinhard Rack és Jacques Barrot.

    A vitát berekesztik.

    Szavazás: 2007.09.05-i jegyzőkönyv, 7.5. pont.

    16.   Egységes európai égbolt (vita)

    Szóbeli választ igénylő kérdést (O-0035/2007) tesz fel Paolo Costa, a TRAN bizottság nevében, a Bizottsághoz: Az egységes európai égbolt megteremtése funkcionális légtérblokkokon keresztül (COM(2007)0101 végleges) (B6-0135/2007)

    Gilles Savary, a kérdés szerzőjének helyettese, kifejti a szóbeli választ igénylő kérdést.

    Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke) válaszol a szóbeli választ igénylő kérdésre.

    Felszólal Georg Jarzembowski, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Brian Simpson, a PSE képviselőcsoport nevében, Seán Ó Neachtain, az UEN képviselőcsoport nevében, Vladimír Remek, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, és Kathy Sinnott, az IND/DEM képviselőcsoport nevében.

    ELNÖKÖL: Diana WALLIS

    alelnök

    Felszólal Reinhard Rack, Ulrich Stockmann, Mieczysław Edmund Janowski, Saïd El Khadraoui, Silvia-Adriana Ţicău és Jacques Barrot.

    A vitát berekesztik.

    17.   Kérdések órája (a Bizottsághoz intézett kérdések)

    A Parlament számos, a Bizottsághoz intézett kérdést megvizsgál (B6-0138/2007).

    Első rész

    31. kérdés (Silvia Ciornei): Kényszermunka Európában.

    Franco Frattini (a Bizottság alelnöke) válaszol a kérdésre, illetve Silvia Ciornei, Reinhard Rack és Danutė Budreikaitė kiegészítő kérdéseire.

    32. kérdés (Manuel Medina Ortega): A nemzetközi bűnözés elleni küzdelem és az Európai Közösségek Bírósága.

    Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Manuel Medina Ortega, Andreas Mölzer és Hubert Pirker kiegészítő kérdéseire.

    33. kérdés (Mairead McGuinness): A közösségi kutatás szerepe az európai élelmiszerpolitika összefüggésrendszerében.

    Janez Potočnik (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Mairead McGuinness, Jim Allister és John Purvis kiegészítő kérdéseire.

    Második rész

    34. kérdés (Brian Crowley): Az EU költségvetésének kezelése.

    Dalia Grybauskaitė (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Brian Crowley, Paul Rübig és Reinhard Rack kiegészítő kérdéseire.

    35. kérdés (Marie Panayotopoulos-Cassiotou): A tantárgyak és az oktatási szakterületek tervezése az „Oktatás és képzés 2010” program keretében.

    Ján Figeľ válaszol a kérdésre, illetve Marie Panayotopoulos-Cassiotou kiegészítő kérdésére.

    36. kérdés (Silvia-Adriana Ţicău): Iskolaelhagyás.

    Ján Figeľ válaszol a kérdésre, illetve Silvia-Adriana Ţicău és Kathy Sinnott kiegészítő kérdéseire.

    37. kérdés (Esko Seppänen): IET.

    Ján Figeľ válaszol a kérdésre, illetve Esko Seppänen, John Purvis és Danutė Budreikaitė kiegészítő kérdéseire.

    A 38. és 39. kérdésre írásban válaszolnak majd.

    41. kérdés (Dimitrios Papadimoulis): A meghatározott időtartamra szóló munkaszerződések határozatlan időtartamra szóló munkaszerződésekkel való felváltására vonatkozó abszolút tilalom a görög közszolgálatban.

    Vladimír Špidla (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Dimitrios Papadimoulis kiegészítő kérdésére.

    42. kérdés (Sarah Ludford): Esélyegyenlőség.

    Vladimír Špidla válaszol a kérdésre, illetve Sarah Ludford kiegészítő kérdésére.

    Felszólal Proinsias De Rossa, a 43-47. kérdések egy csoportba foglalásáról.

    43. kérdés (Richard Howitt): Fellépés a mindenkit megillető önálló élet érdekében.

    44. kérdés (Evangelia Tzampazi): A fogyatékkal élők önállóságának előmozdítása.

    45. kérdés (Proinsias De Rossa): A fogyatékkal élő személyek jogai.

    46. kérdés (Grażyna Staniszewska): A fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedése.

    47. kérdés (Kathy Sinnott): A fogyatékkal élők képviselete.

    Vladimír Špidla válaszol a kérdésekre, illetve Richard Howitt, Evangelia Tzampazi, Proinsias De Rossa és Kathy Sinnott kiegészítő kérdéseire.

    Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdések írásban kerülnek megválaszolásra (lásd a szó szerinti jegyzőkönyv mellékletét).

    A Bizottsághoz intézett kérdések órája lezárva.

    18.   A Parlament tagjai

    Margrietus van den Berg bejelenti, hogy 2007. szeptember 1-jei hatállyal lemond európai parlamenti képviselői mandátumáról.

    A Parlament eljárási szabályzata 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapítja a mandátum megüresedését 2007. szeptember 1-jei hatállyal, és erről tájékoztatja az érintett tagállamot.

    19.   Dokumentumok benyújtása

    Az alábbi dokumentumokat nyújtották be:

    1)

    a parlamenti bizottságok:

    1.1)

    jelentések:

    ***I Jelentés az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra irányuló javaslatról (COM(2006)0479 - C6-0294/2006 - 2006/0163(COD)) - EMPL bizottság.

    Előadó: Mario Mantovani (A6-0245/2007)

    * Jelentés az 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelvnek az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó egyes részletes rendelkezései tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0791 - C6-0066/2007 - 2006/0277(CNS)) - AFCO bizottság.

    Előadó: Andrew Duff (A6-0267/2007)

    ***I Jelentés a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0093 - C6-0081/2006 - 2006/0031(COD)) - IMCO bizottság.

    Előadó: Gisela Kallenbach (A6-0276/2007)

    ***I Jelentés az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvet a Bizottságra ruházott végrehajtási körök tekintetében módosító parlamenti és tanácsi irányelvről szóló javaslatról (COM(2006)0919 - C6-0030/2007 - 2006/0295(COD)) - ENVI bizottság.

    Előadó: Françoise Grossetête (A6-0277/2007)

    Jelentés a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról (2007/2094(INI)) - LIBE bizottság.

    Előadó: Kathalijne Maria Buitenweg (A6-0278/2007)

    1.2)

    ajánlások második olvasatra:

    ***II Ajánlás második olvasatra a Tanács közös álláspontjáról az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan a „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (08698/4/2007 - C6-0258/2007 - 2005/0037B(COD)) - LIBE bizottság.

    Előadó: Inger Segelström (A6-0308/2007)

    (A 19.35-kor megszakított ülést 21.00-kor folytatják.)

    ELNÖKÖL: Alejo VIDAL-QUADRAS

    alelnök

    20.   A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia (vita)

    Jelentés a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról [2007/2005(INI)] - Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

    Előadó: Alessandro Foglietta (A6-0303/2007)

    Alessandro Foglietta előterjeszti a jelentést.

    Felszólal Markos Kyprianou (a Bizottság tagja).

    Felszólal Renate Sommer, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Edite Estrela, a PSE képviselőcsoport nevében, Jules Maaten, az ALDE képviselőcsoport nevében, Roberta Angelilli, az UEN képviselőcsoport nevében, Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Jiří Maštálka, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Hélène Goudin, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, John Bowis, Karin Scheele, Marios Matsakis, Carl Schlyter, Bairbre de Brún, aki felszólalása során nehezményezi, hogy ír nyelvből nem volt tolmácsolás, Urszula Krupa, Bogusław Sonik, Dorette Corbey, Marian Harkin, Esko Seppänen, Kathy Sinnott, Pilar Ayuso, Catherine Stihler, Jean Marie Beaupuy, Avril Doyle, Daciana Octavia Sârbu, Anneli Jäätteenmäki, Christa Klaß, Marusya Ivanova Lyubcheva, Danutė Budreikaitė, Richard Seeber, Anna Hedh, Eija-Riitta Korhola, Miroslav Mikolášik, Cristian Stănescu, az ITS képviselőcsoport nevében, és Markos Kyprianou.

    A vitát berekesztik.

    Szavazás: 2007.09.05-i jegyzőkönyv, 7.7. pont.

    21.   Egyes emberi fogyasztásra szánt tartós tejek (a 2001/114/EK irányelv módosítása) * - A tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló 1255/1999/EK rendelet módosítása * - A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének kiegészítő szabályairól szóló 2597/97/EK rendelet módosítása * (vita)

    Jelentés, amelynek tárgya javaslat a Tanács irányelvére az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK irányelv módosításáról [COM(2007)0058 - C6-0083/2007 - 2007/0025(CNS)] - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

    Előadó: Elisabeth Jeggle (A6-0282/2007)

    Jelentés, amelynek tárgya javaslat a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló 1255/1999/EK tanácsi rendelet módosításáról [COM(2007)0058 - C6-0084/2007 - 2007/0026(CNS)] - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

    Előadó: Elisabeth Jeggle (A6-0283/2007)

    Jelentés, amelynek tárgya javaslat a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének kiegészítő szabályairól szóló 2597/97/EK tanácsi rendelet módosításáról az étkezési tej tekintetében [COM(2007)0058 - C6-0085/2007 - 2007/0027(CNS)] - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

    Előadó: Elisabeth Jeggle (A6-0284/2007)

    Felszólal Mariann Fischer Boel (a Bizottság tagja).

    Elisabeth Jeggle előterjeszti a jelentéseket.

    Felszólal Struan Stevenson, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Rosa Miguélez Ramos, a PSE képviselőcsoport nevében, Kyösti Virrankoski, az ALDE képviselőcsoport nevében, Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, az UEN képviselőcsoport nevében, Alyn Smith, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Ilda Figueiredo, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Peter Baco, független, Agnes Schierhuber, Bernadette Bourzai, Jorgo Chatzimarkakis, Andrzej Tomasz Zapałowski, Jim Allister, Esther De Lange, Tabajdi Csaba Sándor, Zdzisław Zbigniew Podkański, Mairead McGuinness, Wiesław Stefan Kuc, Carmen Fraga Estévez, Czesław Adam Siekierski, Albert Deß, Monica Maria Iacob-Ridzi és Mariann Fischer Boel.

    A vitát berekesztik.

    Szavazás: 2007.09.05-i jegyzőkönyv, 7.1. pont, 2007.09.05-i jegyzőkönyv, 7.2. pont és 2007.09.05-i jegyzőkönyv, 7.3. pont.

    22.   A következő ülés napirendje

    A következő napi ülés napirendjét megállapították („Napirend” dokumentum PE 393.244/OJME).

    23.   Az ülés berekesztése

    Az ülést 23.40-kor berekesztik.

    Harald Rømer

    főtitkár

    Marek Siwiec

    alelnök


    JELENLÉTI ÍV

    Aláírók:

    Adamou, Agnoletto, Aita, Albertini, Allister, Alvaro, Anastase, Andersson, Andrejevs, Andrikienė, Angelilli, Antoniozzi, Arif, Arnaoutakis, Ashworth, Assis, Athanasiu, Attard-Montalto, Attwooll, Aubert, Audy, Auken, Ayala Sender, Aylward, Ayuso, Baco, Badia i Cutchet, Baeva, Bărbuleţiu, Barón Crespo, Barsi-Pataky, Batten, Battilocchio, Batzeli, Bauer, Beaupuy, Beazley, Becsey, Beer, Belder, Belet, Belohorská, Bennahmias, Beňová, Berend, Berès, Berlato, Berlinguer, Berman, Bielan, Binev, Birutis, Blokland, Bloom, Bobošíková, Böge, Bösch, Bonde, Bono, Bonsignore, Booth, Borghezio, Borrell Fontelles, Bourzai, Bowis, Bowles, Bozkurt, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Breyer, Březina, Brie, Brok, Brunetta, Budreikaitė, van Buitenen, Buitenweg, Bulfon, Bullmann, van den Burg, Burke, Buruiană-Aprodu, Bushill-Matthews, Busk, Buşoi, Busuttil, Cabrnoch, Calabuig Rull, Callanan, Camre, Capoulas Santos, Cappato, Carlotti, Carlshamre, Carnero González, Carollo, Casa, Casaca, Cashman, Casini, Caspary, Castex, Castiglione, Catania, Cederschiöld, Cercas, Chatzimarkakis, Chichester, Chiesa, Chmielewski, Christensen, Chruszcz, Chukolov, Ciornei, Claeys, Clark, Cocilovo, Coelho, Cohn-Bendit, Corbett, Corbey, Corda, Cornillet, Correia, Coşea, Paolo Costa, Cottigny, Coûteaux, Cramer, Corina Creţu, Gabriela Creţu, Crowley, Marek Aleksander Czarnecki, Ryszard Czarnecki, Daul, Davies, De Blasio, de Brún, Degutis, Demetriou, De Michelis, Deprez, De Rossa, De Sarnez, Descamps, Désir, Deß, Deva, De Veyrac, De Vits, Díaz de Mera García Consuegra, Dičkutė, Didžiokas, Dillen, Dîncu, Dombrovskis, Doorn, Douay, Dover, Doyle, Drčar Murko, Duchoň, Dührkop Dührkop, Duff, Duka-Zólyomi, Dumitrescu, Ebner, Ehler, El Khadraoui, Esteves, Estrela, Ettl, Jill Evans, Jonathan Evans, Robert Evans, Färm, Fajmon, Falbr, Farage, Fatuzzo, Fava, Fazakas, Ferber, Fernandes, Fernández Martín, Ferrari, Anne Ferreira, Elisa Ferreira, Figueiredo, Flautre, Florenz, Foglietta, Foltyn-Kubicka, Fontaine, Ford, Fourtou, Fraga Estévez, Frassoni, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, García Pérez, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gebhardt, Gentvilas, Geremek, Geringer de Oedenberg, Gewalt, Gibault, Gierek, Giertych, Gill, Gklavakis, Glante, Glattfelder, Gobbo, Goebbels, Goepel, Golik, Gomes, Gottardi, Goudin, Grabowska, Grabowski, Graça Moura, Graefe zu Baringdorf, de Grandes Pascual, Grech, Griesbeck, Gröner, de Groen-Kouwenhoven, Groote, Grosch, Grossetête, Gruber, Guardans Cambó, Guellec, Guerreiro, Guidoni, Gurmai, Guy-Quint, Gyürk, Hänsch, Hall, Hammerstein, Hamon, Handzlik, Harangozó, Harbour, Harkin, Hasse Ferreira, Hassi, Haug, Hazan, Hedh, Hellvig, Henin, Hennicot-Schoepges, Hennis-Plasschaert, Herczog, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Holm, Honeyball, Hoppenstedt, Horáček, Howitt, Hudacký, Hudghton, Hughes, Hutchinson, Hyusmenova, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, in 't Veld, Irujo Amezaga, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jäätteenmäki, Jałowiecki, Janowski, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jensen, Jöns, Jørgensen, Jordan Cizelj, Juknevičienė, Kacin, Kaczmarek, Kallenbach, Kamall, Karas, Karim, Kasoulides, Kaufmann, Kauppi, Kazak, Tunne Kelam, Kelemen, Kilroy-Silk, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Klinz, Knapman, Koch, Kohlíček, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kósáné Kovács, Koterec, Kozlík, Krahmer, Krasts, Kratsa-Tsagaropoulou, Krehl, Kristovskis, Krupa, Kuc, Kudrycka, Kuhne, Kułakowski, Kušķis, Kusstatscher, Kuźmiuk, Lagendijk, Laignel, Lamassoure, Lambert, Lambrinidis, Lambsdorff, Landsbergis, Lang, De Lange, Langen, Laperrouze, La Russa, Lauk, Lavarra, Lax, Lechner, Le Foll, Lefrançois, Lehideux, Lehne, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Jean-Marie Le Pen, Marine Le Pen, Le Rachinel, Lévai, Lewandowski, Liberadzki, Libicki, Lichtenberger, Lienemann, Liotard, Lipietz, Locatelli, Lombardo, López-Istúriz White, Louis, Lucas, Ludford, Lulling, Lundgren, Lynne, Lyubcheva, Maaten, McAvan, McCarthy, McDonald, McGuinness, McMillan-Scott, Madeira, Maldeikis, Manders, Maňka, Thomas Mann, Mantovani, Marinescu, Markov, Marques, Martens, David Martin, Hans-Peter Martin, Martinez, Martínez Martínez, Masiel, Masip Hidalgo, Maštálka, Mathieu, Mato Adrover, Matsakis, Matsis, Matsouka, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Medina Ortega, Meijer, Méndez de Vigo, Menéndez del Valle, Meyer Pleite, Miguélez Ramos, Mihăescu, Mihalache, Mikko, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Mladenov, Mölzer, Mohácsi, Moisuc, Montoro Romero, Moraes, Moreno Sánchez, Morgan, Morillon, Morin, Morţun, Mulder, Musacchio, Muscardini, Muscat, Myller, Napoletano, Nassauer, Nattrass, Navarro, Neris, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Obiols i Germà, Occhetto, Öger, Özdemir, Olajos, Olbrycht, Ó Neachtain, Onesta, Onyszkiewicz, Oomen-Ruijten, Ortuondo Larrea, Őry, Ouzký, Oviir, Paasilinna, Pack, Paleckis, Panayotopoulos-Cassiotou, Panayotov, Pannella, Panzeri, Papadimoulis, Paparizov, Papastamkos, Parish, Paşcu, Patriciello, Patrie, Peillon, Pęk, Alojz Peterle, Petre, Pflüger, Piecyk, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pinior, Piotrowski, Pirker, Piskorski, Pistelli, Pleštinská, Plumb, Podestà, Podgorean, Podkański, Pöttering, Pohjamo, Poignant, Polfer, Poli Bortone, Pomés Ruiz, Popeangă, Portas, Posdorf, Posselt, Prets, Pribetich, Vittorio Prodi, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Quisthoudt-Rowohl, Rack, Radwan, Raeva, Ransdorf, Rasmussen, Remek, Resetarits, Reul, Ribeiro e Castro, Riera Madurell, Ries, Riis-Jørgensen, Rivera, Rizzo, Rogalski, Roithová, Romagnoli, Romeva i Rueda, Rosati, Roszkowski, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Rudi Ubeda, Rübig, Rühle, Rutowicz, Ryan, Sacconi, Saïfi, Sakalas, Saks, Salinas García, Samaras, Samuelsen, Sánchez Presedo, dos Santos, Sârbu, Sartori, Saryusz-Wolski, Savary, Savi, Sbarbati, Schaldemose, Schapira, Scheele, Schenardi, Schierhuber, Schlyter, Frithjof Schmidt, Olle Schmidt, Schmitt, Schöpflin, Jürgen Schröder, Schroedter, Schulz, Schuth, Schwab, Seeber, Seeberg, Segelström, Seppänen, Şerbu, Severin, Siekierski, Silva Peneda, Simpson, Sinnott, Siwiec, Skinner, Smith, Sommer, Søndergaard, Sonik, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Spautz, Speroni, Staes, Stănescu, Staniszewska, Starkevičiūtė, Šťastný, Stavreva, Sterckx, Stevenson, Stihler, Stockmann, Stoyanov, Strejček, Strož, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Svensson, Swoboda, Szabó, Szájer, Szejna, Szent-Iványi, Szymański, Tabajdi, Tajani, Takkula, Tannock, Tarand, Tatarella, Thomsen, Ţicău, Ţîrle, Titford, Titley, Toia, Toma, Tomaszewska, Tomczak, Toubon, Toussas, Trakatellis, Triantaphyllides, Trüpel, Turmes, Tzampazi, Uca, Ulmer, Urutchev, Vaidere, Vakalis, Vălean, Valenciano Martínez-Orozco, Vanhecke, Van Hecke, Van Lancker, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Vaugrenard, Veneto, Ventre, Veraldi, Vergnaud, Vidal-Quadras, Vigenin, de Villiers, Virrankoski, Vlasák, Vlasto, Voggenhuber, Wagenknecht, Wallis, Walter, Watson, Henri Weber, Manfred Weber, Weiler, Weisgerber, Whittaker, Wieland, Wiersma, Wijkman, Willmott, Wise, von Wogau, Wohlin, Bernard Wojciechowski, Janusz Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wurtz, Yáñez-Barnuevo García, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zani, Zapałowski, Zatloukal, Ždanoka, Zdravkova, Zieleniec, Zimmer, Zingaretti, Zvěřina, Zwiefka


    I. MELLÉKLET

    A SZAVAZÁSOK EREDMÉNYEI

    Rövidítések és jelek magyarázata

    +

    elfogadva

    -

    elutasítva

    tárgytalan

    V

    visszavonva

    NSz (..., ..., ...)

    név szerinti szavazás (mellette, ellene, tartózkodás)

    ESz (..., ..., ...)

    elektronikus szavazás (mellette, ellene, tartózkodás)

    rész.

    részenkénti szavazás

    kül.

    külön szavazás

    mód.

    módosítás

    MM

    megegyezéses módosítás

    MR

    megfelelő rész

    T

    törlő módosítás

    =

    azonos módosítások

    bek.

    bekezdés

    fr. bek.

    francia bekezdés

    preb.

    preambulumbekezdés

    ÁLL. IND.

    állásfoglalásra irányuló indítvány

    KÖZ. ÁLL. IND.

    közös állásfoglalásra irányuló indítvány

    TITK.

    titkos szavazás

    1.   NUTS: 1059/2003/EK rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosításáról ***I

    Jelentés: Gerardo GALEOTE (A6-0285/2007)

    Tárgy

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    egyetlen szavazás

     

    +

     

    2.   Az Europol elemzési fájljaira alkalmazandó szabályzat *

    Jelentés: Agustín DÍAZ DE MERA GARCÍA CONSUEGRA (A6-0288/2007)

    Tárgy

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    egyetlen szavazás

     

    +

     

    3.   Természeti katasztrófák

    Állásfoglalásra irányuló indítványok: B6-0323/2007, B6-0324/2007, B6-0325/2007, B6-0326/2007, B6-0327/2007

    Tárgy

    Mód. sz.

    Szerző

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    közös állásfoglalásra irányuló indítvány RC-B6-0323/2007

    (PPE-DE, PSE, ALDE, UEN, GUE/NGL, IND/DEM)

    (3) bek.

    2

    Verts/ALE

     

    +

     

    (4) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (6) bek.

    1

    PPE-DE

     

    +

     

    (18) bek. után

    7

    PSE

     

    +

     

    (21) bek.

    6

    PSE

     

    -

     

    (22) bek.

    3

    Verts/ALE

    ESz

    +

    307, 263, 19

    (23) bek.

    4

    Verts/ALE

     

    +

    szóban módosítva

    (23) bek. után

    5

    Verts/ALE

    ESz

    +

    342, 274, 20

    (24) bek.

    8

    PSE

     

    V

     

    szavazás: állásfoglalás (egészében)

     

    +

     

    képviselőcsoportok állásfoglalásra irányuló indítványai

    B6-0323/2007

     

    PPE-DE

     

     

    B6-0324/2007

     

    ALDE:

     

     

    B6-0325/2007

     

    GUE/NGL

     

     

    B6-0326/2007

     

    Verts/ALE

     

     

    B6-0327/2007

     

    PSE

     

     

    Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek

    Verts/ALE

    (4) bek.

    1. rész: A teljes szöveg, kivéve: „hogy hozzon rendkívüli intézkedéseket ... vonatkozóan, avégett”

    2. rész: a fenti szövegrész

    Egyéb

    Vittorio Prodi a következő szóbeli módosítást terjesztette elő a 4. módosításhoz:

    (23) kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a természeti katasztrófák elleni küzdelem céljaira a tagállamok rendelkezésére bocsátott valamennyi sürgősségi alap megfelelő, operatív és hatékony felhasználását, és kéri a tagállamokat, hogy szolgáltassák vissza a jogtalanul felhasznált közösségi segélyeket, például az erdők újratelepítésére vonatkozó tervek végrehajtásának elmulasztása esetén, valamint frissítsék a kataszteri nyilvántartást;

    Cristiana Muscardini, Liam Aylward és Sebastiano (Nello) Musumeci ugyancsak aláírták a B6-0323/2007 (PPE-DE képviselőcsoport) állásfoglalásra irányuló indítványt az UEN képviselőcsoportja nevében.

    Marios Matsakis ugyancsak aláírta az RC-B6-0323/2007-es közös állásfoglalásra irányuló indítványt az ALDE képviselőcsoportja nevében.

    4.   A jogalkotás minőségének javítása az Európai Unióban

    Jelentés: LÉVAI Katalin (A6-0273/2007)

    Tárgy

    Mód. sz.

    Szerző

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    szavazás: állásfoglalás (egészében)

     

    +

     

    5.   A jogalkotás minőségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása - 13. éves jelentés

    Jelentés: Bert DOORN (A6-0280/2007)

    Tárgy

    Mód. sz.

    Szerző

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    B. preb.

    1

    ITS

     

    -

     

    D. preb.

    2

    ITS

     

    -

     

    szavazás: állásfoglalás (egészében)

     

    +

     

    6.   A szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégia

    Jelentés: Giuseppe GARGANI (A6-0271/2007)

    Tárgy

    Mód. sz.

    Szerző

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    szavazás: állásfoglalás (egészében)

     

    +

     

    7.   A nem kötelező erejű jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményei

    Jelentés: Manuel MEDINA ORTEGA (A6-0259/2007)

    Tárgy

    Mód. sz.

    Szerző

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    szavazás: állásfoglalás (egészében)

     

    +

     

    8.   Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén

    Jelentés: Jacques TOUBON (A6-0295/2007)

    Tárgy

    Mód. sz.

    Szerző

    NSz stb.

    Szavazat

    NSz/ESz - észrevételek

    (9) bek.

    2

    PSE

    NSz

    -

    262, 389, 11

    bek.

    eredeti szöveg

    kül.

    +

     

    (10) bek.

    3

    PSE

    NSz

    -

    266, 388, 14

    (11) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (16) bek.

    13

    Verts/ALE

    NSz

    -

    294, 360, 8

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2/ NSz

    +

    412, 217, 40

    (17) bek.

    12/jav.

    PPE-DE

    NSz

    +

    580, 66, 25

    4

    PSE

     

     

    (18) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (23) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (24) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (29) bek.

    5

    PSE

     

    -

     

    (31) bek.

    6

    PSE

     

    -

     

    (32) bek.

    11

    PPE-DE

     

    +

     

    bek.

    eredeti szöveg

     

     

    (33) bek.

    7

    PSE

     

    -

     

    (37) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    kül.

    +

     

    (40) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (43) bek.

    bek

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (44) bek.

    8

    PSE

     

    +

     

    (45) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    (46) bek.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    3

    +

     

    A. preb.

    bek.

    eredeti szöveg

    rész.

     

     

    1

    +

     

    2

    +

     

    F. preb.

    bek.

    eredeti szöveg

    kül.

    +

     

    G. preb.

    bek.

    eredeti szöveg

    kül.

    +

     

    K. preb.

    1

    PSE

     

    V

     

    9

    PPE-DE, PSE

     

    +

     

    bek.

    eredeti szöveg

     

     

    O. preb.

    10/jav.

    PPE-DE

     

    +

     

    bek.

    eredeti szöveg

     

     

    szavazás: állásfoglalás (egészében)

    NSz

    +

    534, 119, 27

    Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek

    GUE/NGL: zárószavazás

    PSE: 2., 3., 12. mód., zárószavazás

    Verts/ALE: (16) bek., 2. rész, 13. mód.

    Külön szavazásra irányuló kérelmek

    PPE-DE: G. preb. és (9) bek.

    PSE: (37) bek.

    Verts/ALE: F. preb. és (37) bek.

    Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek

    PSE

    (11) bek.

    1. rész: A teljes szöveg, kivéve: „fontos”

    2. rész: ez a szövegrész

    (23) bek.

    1. rész: A teljes szöveg, kivéve: „teljes mértékben”

    2. rész: ez a szövegrész

    (40) bek.

    1. rész:„úgy véli, hogy ... csökkentésére irányuló célkitűzését;”

    2. rész:„kéri a tagállamokat, hogy kerüljék a nemzeti túlszabályozás (»gold-plating«) veszélyét;”

    Verts/ALE

    A preb.

    1. rész: A teljes szöveg, kivéve: „és alacsonyabb árakat”

    2. rész: a fenti szövegrész

    (18) bek.

    1. rész: A teljes szöveg, kivéve: „megállapítja, hogy ... a fogyasztók számára;”

    2. rész: a fenti szövegrész

    (43) bek.

    1. rész:„felkéri a Bizottságot... érdekében;” kivéve: „és a globális kereskedelem akadályainak elhárítása”

    2. rész:„és a globális kereskedelem akadályainak elhárítása”

    (45) bek.

    1. rész:„tudomásul veszi a Bizottság ... mutatott;” kivéve: „a WTO szintjén a fegyelem javítása és megerősítése terén”

    2. rész:„a WTO szintjén a fegyelem javítása és megerősítése terén”

    PSE, Verts/ALE

    (16) bek.

    1. rész:„az a véleménye, hogy ... elnökségi következtetéseit;”

    2. rész:„sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellőképpen az atomenergia lehetséges szerepét;”

    (24) bek.

    1. rész: A teljes szöveg, kivéve: „valamint a postai szolgáltatások piaca további liberalizálásának”

    2. rész: a fenti szövegrész

    (46) bek.

    1. rész:„véleménye szerint ... biztosításának érdekében;”

    2. rész:„az a véleménye, hogy ... egyik megfelelő eszköze lehet;” kivéve: „belső”

    3. rész: ez a szó: „belső”


    II. MELLÉKLET

    A NÉV SZERINTI SZAVAZÁSOK EREDMÉNYEI

    1.   Toubon-jelentés A6-0295/2007

    2. módosítás

    Mellette: 262

    ALDE: Harkin

    GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Aita, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Liotard, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Søndergaard, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

    IND/DEM: Bonde, Sinnott

    NI: Baco, Battilocchio, Belohorská, De Michelis, Martin Hans-Peter

    PSE: Andersson, Arif, Assis, Athanasiu, Ayala Sender, Badia i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, Berès, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Borrell Fontelles, Bourzai, Bozkurt, Bulfon, Bullmann, van den Burg, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Chiesa, Christensen, Corbett, Corbey, Corda, Correia, Cottigny, Creţu Corina, Creţu Gabriela, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Dîncu, Douay, Dührkop Dührkop, Dumitrescu, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Färm, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Glante, Goebbels, Gomes, Gottardi, Grabowska, Grech, Gröner, Groote, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Koterec, Krehl, Kuhne, Lambrinidis, Le Foll, Lefrançois, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lienemann, Lyubcheva, McAvan, McCarthy, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mihalache, Mikko, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Neris, Obiols i Germà, Occhetto, Öger, Paasilinna, Paleckis, Paparizov, Paşcu, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Plumb, Podgorean, Poignant, Pribetich, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Saks, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Sârbu, Schaldemose, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Severin, Simpson, Siwiec, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarand, Thomsen, Ţicău, Titley, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vigenin, Walter, Weiler, Wiersma, Willmott, Yáñez-Barnuevo García

    UEN: Angelilli, Berlato, Borghezio, Czarnecki Ryszard, Foglietta, Gobbo, Muscardini, Speroni, Tatarella

    Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jill, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Irujo Amezaga, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt Frithjof, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

    Ellene: 389

    ALDE: Alvaro, Andrejevs, Attwooll, Baeva, Bărbuleţiu, Beaupuy, Birutis, Busk, Buşoi, Cappato, Carlshamre, Chatzimarkakis, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Ferrari, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Hellvig, Hennis-Plasschaert, Hyusmenova, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Ludford, Lynne, Maaten, Manders, Matsakis, Mohácsi, Morillon, Morţun, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz, Panayotov, Pannella, Piskorski, Pohjamo, Polfer, Prodi, Raeva, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Schmidt Olle, Schuth, Şerbu, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toma, Vălean, Van Hecke, Veraldi, Virrankoski, Wallis, Watson

    IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Farage, Goudin, Knapman, Krupa, Lundgren, Nattrass, Titford, Tomczak, Whittaker, Wise, Wojciechowski Bernard, Železný

    ITS: Binev, Chukolov, Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mihăescu, Mölzer, Moisuc, Popeangă, Romagnoli, Schenardi, Stănescu, Stoyanov, Vanhecke

    NI: Allister, Bobošíková, Chruszcz, Giertych, Helmer

    PPE-DE: Albertini, Anastase, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Audy, Ayuso, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brunetta, Burke, Bushill-Matthews, Busuttil, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Casini, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Daul, De Blasio, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gewalt, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Graça Moura, Gräßle, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Herranz García, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kelemen, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Koch, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Lamassoure, Landsbergis, De Lange, Langen, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, López-Istúriz White, Lulling, McGuinness, Mann Thomas, Mantovani, Marinescu, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Mladenov, Montoro Romero, Morin, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Patriciello, Petre, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pirker, Pleštinská, Podestà, Posdorf, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stavreva, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szabó, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Urutchev, Vakalis, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Ventre, Vernola, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wijkman, Wohlin, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zatloukal, Zdravkova, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

    UEN: Aylward, Camre, Crowley, Didžiokas, Foltyn-Kubicka, Grabowski, Janowski, Krasts, Kristovskis, Kuc, Kuźmiuk, La Russa, Maldeikis, Masiel, Ó Neachtain, Pęk, Piotrowski, Podkański, Rogalski, Roszkowski, Rutowicz, Ryan, Szymański, Tomaszewska, Wojciechowski Janusz, Zapałowski

    Tartózkodás: 11

    GUE/NGL: Toussas

    IND/DEM: Coûteaux, Louis, de Villiers

    NI: Kilroy-Silk, Kozlík, Rivera

    PPE-DE: Belet, McMillan-Scott

    UEN: Bielan

    Verts/ALE: van Buitenen

    Szavazatok helyesbítései és szavazási szándékok

    Ellene: Othmar Karas

    2.   Toubon-jelentés A6-0295/2007

    3. módosítás

    Mellette: 266

    GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Aita, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Liotard, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Søndergaard, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

    IND/DEM: Bonde, Krupa, Sinnott, Tomczak

    ITS: Binev, Chukolov, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Moisuc, Popeangă, Romagnoli, Schenardi, Stănescu, Stoyanov

    NI: Battilocchio, Chruszcz, De Michelis, Giertych, Martin Hans-Peter

    PSE: Andersson, Arif, Assis, Athanasiu, Ayala Sender, Badia i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, Berès, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Borrell Fontelles, Bourzai, Bozkurt, Bulfon, Bullmann, van den Burg, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Chiesa, Christensen, Corbett, Corbey, Corda, Correia, Cottigny, Creţu Corina, Creţu Gabriela, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Dîncu, Douay, Dührkop Dührkop, Dumitrescu, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Färm, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Glante, Goebbels, Gomes, Gottardi, Grabowska, Grech, Gröner, Groote, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Herczog, Honeyball, Howitt, Hutchinson, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Koterec, Krehl, Kuhne, Lambrinidis, Le Foll, Lefrançois, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lienemann, Lyubcheva, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mihalache, Mikko, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Neris, Obiols i Germà, Occhetto, Öger, Paasilinna, Paleckis, Paparizov, Paşcu, Patrie, Piecyk, Pinior, Plumb, Podgorean, Pribetich, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Saks, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Sârbu, Savary, Schaldemose, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Severin, Simpson, Siwiec, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarand, Thomsen, Ţicău, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vigenin, Walter, Weiler, Wiersma, Willmott, Yáñez-Barnuevo García, Zingaretti

    UEN: Gobbo

    Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jill, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Irujo Amezaga, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt Frithjof, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

    Ellene: 388

    ALDE: Alvaro, Andrejevs, Attwooll, Baeva, Bărbuleţiu, Beaupuy, Birutis, Bowles, Budreikaitė, Busk, Buşoi, Cappato, Carlshamre, Chatzimarkakis, Ciornei, Cocilovo, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Ferrari, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hellvig, Hennis-Plasschaert, Hyusmenova, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Ludford, Lynne, Maaten, Manders, Matsakis, Mohácsi, Morillon, Morţun, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz, Panayotov, Pannella, Piskorski, Pohjamo, Polfer, Prodi, Raeva, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Schmidt Olle, Schuth, Şerbu, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toma, Vălean, Van Hecke, Veraldi, Virrankoski, Wallis, Watson

    GUE/NGL: Toussas

    IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Farage, Goudin, Knapman, Lundgren, Nattrass, Titford, Whittaker, Wise, Wojciechowski Bernard, Železný

    ITS: Claeys, Dillen, Mihăescu, Vanhecke

    NI: Allister, Belohorská, Bobošíková, Helmer

    PPE-DE: Albertini, Anastase, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Audy, Ayuso, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brunetta, Burke, Bushill-Matthews, Busuttil, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Casini, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Daul, De Blasio, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gewalt, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Graça Moura, Gräßle, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Herranz García, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kelemen, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Koch, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Lamassoure, Landsbergis, De Lange, Langen, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, López-Istúriz White, Lulling, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marinescu, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Mladenov, Montoro Romero, Morin, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Patriciello, Petre, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pirker, Pleštinská, Podestà, Posdorf, Posselt, Protasiewicz, Purvis,Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stavreva, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szabó, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Urutchev, Vakalis, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wohlin, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zatloukal, Zdravkova, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

    UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Borghezio, Camre, Crowley, Czarnecki Ryszard, Didžiokas, Foglietta, Foltyn-Kubicka, Grabowski, Janowski, Krasts, Kristovskis, Kuc, Kuźmiuk, La Russa, Libicki, Maldeikis, Masiel, Muscardini, Ó Neachtain, Pęk, Piotrowski, Podkański, Rogalski, Roszkowski, Rutowicz, Ryan, Speroni, Szymański, Tatarella, Tomaszewska, Wojciechowski Janusz, Zapałowski

    Tartózkodás: 14

    IND/DEM: Coûteaux, Louis, de Villiers

    NI: Baco, Kilroy-Silk, Kozlík, Rivera

    PPE-DE: Belet, Wijkman

    PSE: Hughes, McAvan, McCarthy, Titley

    Verts/ALE: van Buitenen

    Szavazatok helyesbítései és szavazási szándékok

    Ellene: Christine De Veyrac, Othmar Karas

    Tartózkodás: Neena Gill, Peter Skinner, Glenis Willmott, David Martin, Richard Corbett, Glenys Kinnock, Brian Simpson, Mary Honeyball, Michael Cashman, Richard Howitt

    3.   Toubon-jelentés A6-0295/2007

    13. módosítás

    Mellette: 294

    ALDE: Attwooll, Bowles, Davies, Duff, Hall, Harkin, Juknevičienė, Lynne, Resetarits, Samuelsen

    GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Aita, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Liotard, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Søndergaard, Strož, Svensson, Toussas, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

    IND/DEM: Belder, Blokland, Coûteaux, Louis, Sinnott, de Villiers

    ITS: Binev, Chukolov, Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Moisuc, Romagnoli, Schenardi, Stănescu, Stoyanov

    NI: Battilocchio, De Michelis, Martin Hans-Peter

    PPE-DE: Burke, Cabrnoch, Cederschiöld, Coelho, Doyle, Duchoň, Fajmon, Higgins, McGuinness, Mitchell, Rübig, Schierhuber, Seeber, Seeberg, Siekierski, Strejček, Sumberg, Vlasák, Zahradil, Zvěřina

    PSE: Andersson, Arif, Assis, Athanasiu, Ayala Sender, Badia i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Berès, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bulfon, Bullmann, van den Burg, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Chiesa, Christensen, Corbett, Corbey, Corda, Correia, Cottigny, Creţu Corina, Creţu Gabriela, De Keyser, De Rossa, De Vits, Dîncu, Douay, Dührkop Dührkop, Dumitrescu, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Färm, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Glante, Goebbels, Gomes, Gottardi, Grabowska, Grech, Gröner, Groote, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Hedh, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Koterec, Krehl, Kuhne, Lambrinidis, Le Foll, Lefrançois, Leichtfried, Leinen, Lienemann, Lyubcheva, McAvan, McCarthy, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David,Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mihalache, Mikko, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Neris, Obiols i Germà, Occhetto, Öger, Paasilinna, Paleckis, Paparizov, Paşcu, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Plumb, Podgorean, Poignant, Pribetich, Riera Madurell, Rosati, Rothe, Roure, Sacconi, Sakalas, Saks, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Sârbu, Savary, Schapira, Scheele, Segelström, Severin, Simpson, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarand, Thomsen, Ţicău, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vigenin, Walter, Weiler, Willmott, Yáñez-Barnuevo García, Zingaretti

    UEN: Camre, Gobbo

    Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jill, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Irujo Amezaga, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt Frithjof, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

    Ellene: 360

    ALDE: Alvaro, Andrejevs, Baeva, Bărbuleţiu, Beaupuy, Birutis, Budreikaitė, Busk, Buşoi, Cappato, Carlshamre, Chatzimarkakis, Ciornei, Cocilovo, Cornillet, Costa, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Ferrari, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hellvig, Hennis-Plasschaert, Hyusmenova, Jäätteenmäki, Jensen, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Ludford, Maaten, Manders, Matsakis, Mohácsi, Morillon, Morţun, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz, Panayotov, Pannella, Piskorski, Pohjamo, Polfer, Prodi, Raeva, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Schmidt Olle, Schuth, Şerbu, Staniszewska, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toma, Vălean, Van Hecke, Veraldi, Virrankoski, Wallis, Watson

    IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Clark, Farage, Goudin, Knapman, Krupa, Lundgren, Nattrass, Titford, Tomczak, Whittaker, Wise, Wojciechowski Bernard, Železný

    ITS: Vanhecke

    NI: Allister, Belohorská, Bobošíková, Chruszcz, Giertych, Helmer, Rivera

    PPE-DE: Albertini, Anastase, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Audy, Ayuso, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Bushill-Matthews, Busuttil, Callanan, Carollo, Casa, Casini, Caspary, Castiglione, Chichester, Chmielewski, Daul, De Blasio, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Evans Jonathan, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gewalt, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Graça Moura, Gräßle, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Herranz García, Hieronymi, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kelemen, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Koch, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Lamassoure, Landsbergis, De Lange, Langen, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, López-Istúriz White, Lulling, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marinescu, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mladenov, Montoro Romero, Morin, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Patriciello, Petre, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pirker, Pleštinská, Podestà, Posdorf, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schmitt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stavreva, Stevenson, Stubb, Sturdy, Sudre, Surján, Szabó, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Urutchev, Vakalis, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wijkman, Wohlin, Záborská, Zaleski, Zatloukal, Zdravkova, Zieleniec, Zwiefka

    PSE: Lehtinen, Schaldemose, Siwiec, Titley

    UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Borghezio, Crowley, Czarnecki Ryszard, Didžiokas, Foglietta, Foltyn-Kubicka, Grabowski, Janowski, Krasts, Kristovskis, Kuc, Kuźmiuk, La Russa, Libicki, Maldeikis, Masiel, Muscardini, Ó Neachtain, Pęk, Piotrowski, Podkański, Rogalski, Roszkowski, Rutowicz, Ryan, Speroni, Szymański, Tatarella, Tomaszewska, Wojciechowski Janusz, Zapałowski

    Tartózkodás: 8

    ALDE: in 't Veld, Starkevičiūtė

    NI: Baco, Kilroy-Silk, Kozlík

    PPE-DE: Rack

    PSE: Roth-Behrendt

    Verts/ALE: van Buitenen

    Szavazatok helyesbítései és szavazási szándékok

    Mellette: Othmar Karas, Hans-Peter Martin, Hubert Pirker, Bernard Poignant, Reinhard Rack, Sarah Ludford, Christel Schaldemose

    Ellene: Herczog Edit

    4.   Toubon-jelentés A6-0295/2007

    (16) bekezdés, 2. rész

    Mellette: 412

    ALDE: Alvaro, Andrejevs, Baeva, Bărbuleţiu, Beaupuy, Birutis, Budreikaitė, Busk, Buşoi, Cappato, Carlshamre, Chatzimarkakis, Ciornei, Cocilovo, Cornillet, Costa, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Ferrari, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hellvig, Hennis-Plasschaert, Hyusmenova, Jensen, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Maaten, Manders, Mohácsi, Morillon, Morţun, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz, Panayotov, Pannella, Piskorski, Pohjamo, Polfer, Prodi, Raeva, Ries, Riis-Jørgensen, Savi, Sbarbati, Schmidt Olle, Schuth, Şerbu, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toma, Vălean, Van Hecke, Veraldi, Virrankoski, Wallis, Watson

    GUE/NGL: Henin, Wurtz

    IND/DEM: Coûteaux, Krupa, Louis, Tomczak, de Villiers, Wojciechowski Bernard

    ITS: Claeys, Dillen, Mihăescu, Vanhecke

    NI: Allister, Battilocchio, Bobošíková, Chruszcz, De Michelis, Giertych, Helmer, Rivera

    PPE-DE: Albertini, Anastase, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Audy, Ayuso, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brunetta, Bushill-Matthews, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casini, Caspary, Castiglione, Chichester, Chmielewski, Daul, De Blasio, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gewalt, Gklavakis, Glattfelder, Graça Moura, Gräßle, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Herranz García, Hieronymi, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kelemen, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Lamassoure, Landsbergis, De Lange, Langen, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, López-Istúriz White, Lulling, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marinescu, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mladenov, Montoro Romero, Morin, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Patriciello, Petre, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pirker, Pleštinská, Podestà, Posdorf, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schmitt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stavreva, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Surján, Szabó, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Urutchev, Vakalis, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, Wohlin, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zatloukal, Zdravkova, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

    PSE: Athanasiu, Barón Crespo, Berès, Bono, Bourzai, Carlotti, Casaca, Cashman, Castex, Chiesa, Corbett, Corda, Correia, Cottigny, Dîncu, Douay, Dumitrescu, Fernandes, Ferreira Anne, Gill, Glante, Goebbels, Guy-Quint, Hamon, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Kósáné Kovács, Le Foll, Lefrançois, Lehtinen, Lienemann, Lyubcheva, McCarthy, Mihalache, Mikko, Napoletano, Navarro, Neris, Öger, Paasilinna, Paleckis, Paparizov, Patrie, Peillon, Pinior, Podgorean, Rosati, Sakalas, Saks, Sârbu, Savary, Schapira, Severin, Simpson, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Ţicău, Titley, Vaugrenard, Willmott, Yáñez-Barnuevo García

    UEN: Angelilli, Berlato, Borghezio, Didžiokas, Foglietta, Foltyn-Kubicka, Grabowski, Janowski, Krasts, Kristovskis, Kuc, Kuźmiuk, La Russa, Maldeikis, Masiel, Muscardini, Pęk, Piotrowski, Podkański, Rogalski, Roszkowski, Rutowicz, Speroni, Szymański, Tatarella, Tomaszewska, Wojciechowski Janusz, Zapałowski

    Ellene: 217

    ALDE: Attwooll, Bowles, Davies, Degutis, Duff, Hall, Harkin, Jäätteenmäki, Juknevičienė, Ludford, Matsakis, Resetarits, Samuelsen

    GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Aita, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Guerreiro, Guidoni, Kaufmann, Kohlíček, Liotard, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Søndergaard, Strož, Svensson, Toussas, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Zimmer

    IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Farage, Goudin, Knapman, Lundgren, Nattrass, Sinnott, Titford, Whittaker, Wise, Železný

    ITS: Binev, Chukolov, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Moisuc, Popeangă, Romagnoli, Schenardi, Stănescu, Stoyanov

    NI: Martin Hans-Peter

    PPE-DE: Burke, Cederschiöld, Coelho, Doyle, Goepel, Higgins, Koch, McGuinness, Mitchell, Rübig, Schierhuber, Seeber, Seeberg, Sumberg, Ventre

    PSE: Andersson, Arif, Assis, Batzeli, Beňová, Berlinguer, Berman, Bösch, Borrell Fontelles, Bozkurt, Bulfon, Bullmann, Capoulas Santos, Carnero González, Christensen, Corbey, Creţu Corina, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Dührkop Dührkop, El Khadraoui, Ettl, Färm, Falbr, Fava, Fazakas, Ferreira Elisa, Ford, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gomes, Gottardi, Gröner, Groote, Gurmai, Haug, Hazan, Hedh, Hutchinson, Jöns, Jørgensen, Koterec, Krehl, Kuhne, Lambrinidis, Leichtfried, Leinen, Liberadzki, McAvan, Madeira, Martínez Martínez, Matsouka, Medina Ortega, Myller, Obiols i Germà, Occhetto, Piecyk, Plumb, Pribetich, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Sacconi, dos Santos, Schaldemose, Scheele, Schulz, Segelström, Siwiec, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarand, Thomsen, Tzampazi, Van Lancker, Walter, Weiler, Wiersma, Zingaretti

    UEN: Aylward, Crowley, Ó Neachtain, Ryan

    Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jill, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Irujo Amezaga, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt Frithjof, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

    Tartózkodás: 40

    ALDE: in 't Veld, Staniszewska, Starkevičiūtė

    NI: Baco, Belohorská, Kilroy-Silk, Kozlík

    PPE-DE: Busuttil, Casa, Rack

    PSE: Ayala Sender, Badia i Cutchet, van den Burg, Calabuig Rull, Cercas, Creţu Gabriela, Estrela, García Pérez, Grabowska, Grech, Gruber, Hänsch, Hasse Ferreira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Masip Hidalgo, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moreno Sánchez, Muscat, Paşcu, Riera Madurell, Roure, Salinas García, Sánchez Presedo, Sornosa Martínez, Vigenin

    UEN: Camre

    Verts/ALE: van Buitenen

    Szavazatok helyesbítései és szavazási szándékok

    Mellette: Harlem Désir, Alain Hutchinson

    Ellene: Othmar Karas, Hans-Peter Martin, Hubert Pirker, Reinhard Rack

    5.   Toubon-jelentés A6-0295/2007

    12/jav. módosítás

    Mellette: 580

    ALDE: Alvaro, Andrejevs, Attwooll, Baeva, Bărbuleţiu, Beaupuy, Birutis, Bowles, Budreikaitė, Busk, Buşoi, Cappato, Carlshamre, Chatzimarkakis, Ciornei, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Ferrari, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hellvig, Hennis-Plasschaert, Hyusmenova, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Ludford, Lynne, Maaten, Manders, Matsakis, Mohácsi, Morillon, Morţun, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz, Panayotov, Pannella, Piskorski, Pohjamo, Polfer, Prodi, Raeva, Resetarits, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Schmidt Olle, Schuth, Şerbu, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toma, Vălean, Van Hecke, Veraldi, Virrankoski, Wallis, Watson

    IND/DEM: Sinnott, Wojciechowski Bernard

    ITS: Mihăescu, Popeangă

    NI: Battilocchio, Belohorská, Bobošíková, De Michelis, Helmer, Rivera

    PPE-DE: Albertini, Anastase, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Audy, Ayuso, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brunetta, Burke, Bushill-Matthews, Busuttil, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Casini, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Daul, De Blasio, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Evans Jonathan, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gewalt, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Graça Moura, Gräßle, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Herranz García, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kelemen, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Koch, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Lamassoure, Landsbergis, De Lange, Langen, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, López-Istúriz White, Lulling, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Mladenov, Montoro Romero, Morin, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Patriciello, Petre, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pirker, Pleštinská, Podestà, Posdorf, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Sonik, Spautz, Šťastný, Stavreva, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szabó, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Urutchev, Vakalis, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vernola, Vidal-Quadras, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, Wohlin, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zatloukal, Zdravkova, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

    PSE: Andersson, Arif, Assis, Athanasiu, Ayala Sender, Badia i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, Berès, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Borrell Fontelles, Bourzai, Bozkurt, Bulfon, Bullmann, van den Burg, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Chiesa, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, Creţu Corina, Creţu Gabriela, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Dîncu, Douay, Dührkop Dührkop, Dumitrescu, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Färm, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Elisa, Ford, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Glante, Goebbels, Gomes, Gottardi, Grabowska, Grech, Gröner, Groote, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kuhne, Lambrinidis, Le Foll, Lefrançois, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Lyubcheva, McAvan, McCarthy, Madeira, Maňka, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mihalache, Mikko, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Neris, Obiols i Germà, Occhetto,Öger, Paasilinna, Paleckis, Paparizov, Paşcu, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Plumb, Podgorean, Poignant, Pribetich, Riera Madurell, Rosati, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Saks, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Sârbu, Savary, Schaldemose, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Severin, Simpson, Siwiec, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarand, Thomsen, Ţicău, Titley, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vigenin, Walter, Weiler, Wiersma, Willmott, Yáñez-Barnuevo García, Zingaretti

    UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Borghezio, Didžiokas, Foglietta, Foltyn-Kubicka, Gobbo, Grabowski, Janowski, Krasts, Kristovskis, Kuc, Kuźmiuk, La Russa, Libicki, Maldeikis, Masiel, Muscardini, Ó Neachtain, Pęk, Piotrowski, Podkański, Rogalski, Roszkowski, Rutowicz, Ryan, Speroni, Szymański, Tatarella, Tomaszewska, Wojciechowski Janusz, Zapałowski

    Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jill, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, Hammerstein, Harms, Hassi, Horáček, Irujo Amezaga, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt Frithjof, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

    Ellene: 66

    ALDE: in 't Veld

    GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Aita, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Liotard, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Ransdorf, Remek, Rizzo, Seppänen, Søndergaard, Strož, Svensson, Toussas, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

    IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Knapman, Krupa, Louis, Lundgren, Nattrass, Titford, Tomczak, de Villiers, Whittaker, Wise, Železný

    NI: Allister, Chruszcz, Giertych, Martin Hans-Peter

    PPE-DE: Karas, Marinescu

    UEN: Crowley, Czarnecki Ryszard

    Verts/ALE: de Groen-Kouwenhoven, Hudghton

    Tartózkodás: 25

    ALDE: Cocilovo

    ITS: Binev, Chukolov, Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Moisuc, Romagnoli, Schenardi, Stănescu, Stoyanov, Vanhecke

    NI: Baco, Kilroy-Silk, Kozlík

    PPE-DE: Ventre

    PSE: Hedh, Roth-Behrendt

    UEN: Camre

    Verts/ALE: van Buitenen

    6.   Toubon-jelentés A6-0295/2007

    Állásfoglalás

    Mellette: 534

    ALDE: Alvaro, Andrejevs, Attwooll, Baeva, Bărbuleţiu, Beaupuy, Birutis, Bowles, Budreikaitė, Busk, Buşoi, Cappato, Carlshamre, Chatzimarkakis, Ciornei, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Ferrari, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Hellvig, Hennis-Plasschaert, Hyusmenova, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Kazak, Klinz, Krahmer, Kułakowski, Lambsdorff, Laperrouze, Lax, Lehideux, Ludford, Lynne, Maaten, Manders, Matsakis, Mohácsi, Morillon, Morţun, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz,Panayotov, Pannella, Piskorski, Pohjamo, Polfer, Prodi, Raeva, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Savi, Sbarbati, Schmidt Olle, Schuth, Şerbu, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toma, Vălean, Van Hecke, Veraldi, Virrankoski, Wallis, Watson

    GUE/NGL: Aita, Catania, Guidoni, Musacchio, Ransdorf

    IND/DEM: Sinnott, Wojciechowski Bernard

    ITS: Mihăescu, Moisuc, Popeangă

    NI: Allister, Baco, Battilocchio, Belohorská, Bobošíková, Chruszcz, De Michelis, Giertych, Helmer, Kozlík, Rivera

    PPE-DE: Albertini, Anastase, Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Audy, Ayuso, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brepoels, Březina, Brunetta, Bushill-Matthews, Busuttil, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Casini, Caspary, Castiglione, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Coelho, Daul, De Blasio, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Evans Jonathan, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gál, Gaľa, Galeote, Ganţ, García-Margallo y Marfil, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gewalt, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Graça Moura, Gräßle, Grosch, Grossetête, Guellec, Gutiérrez-Cortines, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Herranz García, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Iacob-Ridzi, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jeleva, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kauppi, Kelam, Kelemen, Klamt, Klaß, Klich, Koch, Konrad, Kónya-Hamar, Korhola, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Lamassoure, Landsbergis, De Lange, Langen, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Lulling, McMillan-Scott, Mann Thomas, Mantovani, Marinescu, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mladenov, Montoro Romero, Morin, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Ouzký, Pack, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Patriciello, Petre, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pirker, Pleštinská, Podestà, Posselt, Protasiewicz, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Spautz, Šťastný, Stavreva, Stevenson, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szabó, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Urutchev, Vakalis, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, Wortmann-Kool, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zatloukal, Zdravkova, Zieleniec, Zvěřina, Zwiefka

    PSE: Andersson, Arif, Assis, Athanasiu, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badia i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beňová, Berlinguer, Berman, Bono, Borrell Fontelles, Bourzai, Bozkurt, Bulfon, Bullmann, van den Burg, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carnero González, Casaca, Cashman, Cercas, Chiesa, Christensen, Corbett, Corbey, Corda, Correia, Cottigny, Creţu Corina, Creţu Gabriela, De Rossa, Désir, De Vits, Dîncu, Douay, Dührkop Dührkop, Dumitrescu, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Elisa, Ford, García Pérez, Gebhardt, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gill, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Gottardi, Grabowska, Grech, Groote, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Hasse Ferreira, Haug, Hazan, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kirilov, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kuhne, Lambrinidis, Le Foll, Lefrançois, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Lienemann, Lyubcheva, McAvan, McCarthy, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mihalache, Mikko, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Neris, Obiols i Germà, Occhetto, Öger, Paasilinna, Paparizov, Paşcu, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Plumb, Podgorean, Poignant, Pribetich, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Saks, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Sârbu, Savary, Schaldemose, Schapira, Schulz, Segelström, Severin, Simpson, Siwiec, Sornosa Martínez, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarand, Thomsen, Ţicău, Titley, Tzampazi, Vaugrenard, Vigenin, Walter, Weiler, Wiersma, Willmott, Yáñez-Barnuevo García, Zingaretti

    UEN: Angelilli, Berlato, Bielan, Borghezio, Camre, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, Foglietta, Foltyn-Kubicka, Gobbo, Grabowski, Janowski, Krasts, Kristovskis, Kuc, Kuźmiuk, La Russa, Libicki, Maldeikis, Masiel, Muscardini, Pęk, Piotrowski, Podkański, Rogalski, Roszkowski, Rutowicz, Speroni, Tatarella, Tomaszewska, Wojciechowski Janusz, Zapałowski

    Ellene: 119

    ALDE: Resetarits

    GUE/NGL: Adamou, Brie, de Brún, Figueiredo, Guerreiro, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Liotard, McDonald, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Papadimoulis, Pflüger, Seppänen, Søndergaard, Strož, Svensson, Toussas, Triantaphyllides, Uca, Wagenknecht, Wurtz, Zimmer

    IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Knapman, Krupa, Louis, Lundgren, Nattrass, Titford, Tomczak, de Villiers, Wise, Železný

    ITS: Binev, Chukolov, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Martinez, Mölzer, Romagnoli, Schenardi, Stănescu, Stoyanov

    NI: Kilroy-Silk, Martin Hans-Peter

    PPE-DE: Barsi-Pataky, Brejc, De Veyrac, Fajmon, Hieronymi, López-Istúriz White, Őry, Posdorf, Sonik, Strejček, Ventre, Vlasák, Vlasto, Wohlin

    PSE: Carlotti, Castex, De Keyser, Hedh, Hutchinson, Van Lancker

    Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Buitenweg, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jill, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein, Harms, Hassi, Horáček, Hudghton, Irujo Amezaga, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt Frithjof, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka

    Tartózkodás: 27

    ALDE: Harkin

    GUE/NGL: Agnoletto, Remek, Rizzo

    ITS: Claeys, Dillen, Vanhecke

    PPE-DE: Burke, Doyle, Higgins, McGuinness, Mitchell, Seeber

    PSE: Bösch, Färm, Ferreira Anne, Gröner, Laignel, Rothe, Scheele

    UEN: Aylward, Crowley, Didžiokas, Ó Neachtain, Ryan, Szymański

    Verts/ALE: van Buitenen

    Szavazatok helyesbítései és szavazási szándékok

    Mellette: Barsi-Pataky Etelka, Christine De Veyrac, Göran Färm, Dominique Vlasto, Antonio López-Istúriz White

    Ellene: Kathy Sinnott, Ruth Hieronymi


    ELFOGADOTT SZÖVEGEK

     

    P6_TA(2007)0360

    NUTS: 1059/2003/EK rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosítása ***I

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i jogalkotási állásfoglalása a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0095 - C6-0091/2007 - 2007/0038(COD))

    (Együttdöntési eljárás: első olvasat)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0095),

    tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0091/2007),

    tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

    tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0285/2007),

    1.

    jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

    2.

    felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

    3.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

    P6_TC1-COD(2007)0038

    Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2007. szeptember 4-én került elfogadásra a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosításáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

    A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal (176/2008/EK rendelet).

    P6_TA(2007)0361

    Az Europol elemzési fájljaira alkalmazandó szabályzat *

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i jogalkotási állásfoglalása a Finn Köztársaságnak az Europol elemzési fájljaira alkalmazandó szabályzat elfogadásáról szóló tanácsi jogi aktus módosításáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezéséről (16336/2006 - C6-0048/2007 - 2007/0802 (CNS))

    (Konzultációs eljárás)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a Finn Köztársaság kezdeményezésére (16336/2006) (1),

    tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án, Brüsszelben aláírt, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló egyezmény (2) ((Europol Egyezmény) 10. cikkének (1) bekezdésére,

    tekintettel az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, 30. cikkének (2) bekezdésére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

    tekintettel az EU-Szerződés 39. cikke (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0048/2007),

    tekintettel az Europol elemzési fájljaira alkalmazandó szabályzat elfogadásáról szóló, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktusra (3),

    tekintettel az Europol-egyezmény 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az említett egyezményt módosító jegyzőkönyvet létrehozó 2003. november 27-i tanácsi jogi aktusra (4),

    tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

    tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0288/2007),

    1.

    jóváhagyja a Finn Köztársaság kezdeményezését annak módosított formájában;

    2.

    felhívja a Tanácsot, hogy a szöveget ennek megfelelően módosítsa;

    3.

    felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

    4.

    felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Finn Köztársaság kezdeményezését;

    5.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Finn Köztársaság kormányának.

    A FINN KÖZTÁRSASÁG/A TANÁCS ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG

    A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI

    1. módosítás

    1. CIKK, 4. PONT, B) PONT

    12. cikk (3) bekezdése (tanácsi jogi aktus)

    „(3) Az elemzési tevékenységek és az elemzés eredményeinek hozzáférhetővé tétele az elemző fájl megnyitását követően azonnal megkezdhetők, az Europol-egyezmény 12. cikke (1) bekezdésével összhangban. Amennyiben az igazgatótanács a megnyitási utasítás módosítására vagy a fájl lezárására utasítja az Europol igazgatóját, a fájlban nem szerepeltethető adatokat vagy a fájl lezárása esetén a fájlban tárolt valamennyi adatot azonnal törölni kell.”;

    „(3) Az elemzési tevékenységek az elemző fájl megnyitását követően azonnal megkezdhetők, az Europol-egyezmény 12. cikke (1) bekezdésével összhangban. Az igazgatóság csak azután engedélyezi az elemzések eredményeinek átadását, miután a közös felügyeleti testület megtette a fájl megnyitásával kapcsolatos megjegyzéseit. Amennyiben az igazgatótanács a megnyitási utasítás módosítására vagy a fájl lezárására utasítja az Europol igazgatóját, a fájlban nem szerepeltethető adatokat vagy a fájl lezárása esetén a fájlban tárolt valamennyi adatot azonnal törölni kell.”;

    2. módosítás

    1. CIKK, 6. PONT

    15. cikk, (4) és (5) bekezdés (tanácsi jogi aktus)

    6. A 15. cikk (4) és (5) bekezdését el kell hagyni.

    törölve


    (1)  HL C 41., 2007.2.24., 5. o.

    (2)  HL C 316., 1995.11.27., 2. o.

    (3)  HL C 26., 1999.1.30., 1. o.

    (4)  HL C 2., 2004.1.6., 1. o.

    P6_TA(2007)0362

    Természeti katasztrófák

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása a természeti katasztrófákról

    Az Európai Parlament,

    tekintettel az EK-Szerződés 2., 6. és 174. cikkére,

    tekintettel 2006. szeptember 7-i, az európai tűzvészekről és áradásokról szóló állásfoglalására (1), 2002. szeptember 5-i, az európai áradásokról szóló állásfoglalására (2), 2005. április 14-i, a portugáliai aszályról szóló állásfoglalására (3), 2005 május 12-i, a spanyolországi aszályról szóló állásfoglalására (4), 2005. szeptember 8-i, az európai természeti katasztrófákról (tüzek és áradások) szóló állásfoglalására (5), valamint 2006. május 18-i, a természeti katasztrófák (tűzvészek, aszályok és áradások) mezőgazdasági szempontjairól (6), területfejlesztési vonatkozásairól (7) és környezetvédelmi szempontjairól (8) szóló állásfoglalásaira,

    tekintettel az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága, valamint Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által szervezett két, együttes nyilvános meghallgatásra a „Természeti katasztrófákkal kapcsolatos európai stratégia” (2006. március 20.), és „Az európai polgári védelmi erő: Europe aid” (2006. október 5.) témájában,

    tekintettel a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozatra (9), a közösségi polgári védelmi mechanizmus kialakításáról szóló átdolgozott tanácsi határozat küszöbön álló elfogadására és a Parlament 2006. október 24-i (10) állásfoglalására,

    tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló bizottsági javaslatra (COM(2005)0108) és a Parlament 2006. május 18-i álláspontjára (11),

    tekintettel Michel Barnier 2006. május 9-i, „Egy európai polgári védelmi erő érdekében: Europe aid” című jelentésére,

    tekintettel 2007. április 25-i álláspontjára az árvízi kockázatok felméréséről és kezeléséről szóló irányelvre irányuló tanácsi közös álláspontról (12),

    tekintettel a Tanács 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom határozatára a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról (13),

    tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. június 12-i és 13-i ülésének a Megfigyelő és Információs Központ (MIC) koordinációs kapacitásának a közösségi polgári védelmi mechanizmus keretein belüli növeléséről szóló következtetéseire,

    tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményhez (UNFCCC) csatolt, 1997. december 11-i Kiotói Jegyzőkönyvre és a Kiotói Jegyzőkönyv 2002. március 4-i, Közösség általi ratifikálására,

    tekintettel a 2003. november 17-i 2152/2003/EK rendeletre („Forest Focus” rendelet) (14),

    tekintettel a brüsszeli Európai Tanács 2006. június 15-16-i elnökségi következtetéseinek az Unió szükséghelyzetekre, válságokra és katasztrófákra való reagálási képességére vonatkozó 12. pontjára,

    tekintettel az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0414),

    tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

    A.

    mivel 2007 nyarán pusztító tüzek és heves áradások követeltek halálos áldozatokat és okoztak károkat Európa-szerte, különösen Görögországban és az Egyesült Királyságban, emellett más EU-tagállamokban és olyan külső régiókban, mint például a Dean hurrikán által érintett Martinique és Guadeloupe, valamint tagjelölt országokban és az EU közvetlen szomszédságában; mivel csak júliusban akkora terület égett le, mint tavaly egész évben, és augusztusban az 1871 óta a világon pusztító legsúlyosabb tűzvész Görögországban súlyos nemzeti tragédiához vezetett;

    B.

    mivel az idei nyár tűzvészei Európában együttesen több mint 700 000 hektárnyi erdős és növényzettel borított területet érintettek, köztük olyan közösségi jelentőségű területeket, melyek a Natura 2000 hálózat részei, valamint más, ökológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű területeket, melyek az egész régióban ökológiai kapcsolatban állnak egymással, és mivel Görögország, Olaszország, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Spanyolország (különösen a Kanári-szigetek és Kasztília tartomány), Ukrajna, Törökország és Albánia szenvedte el a legnagyobb károkat;

    C.

    mivel csupán a közelmúltban fellángoló görögországi erdőtüzekben több mint hatvan ember életét vesztette, és sokan megsebesültek - több mint 250 000 hektárnyi terület, köztük több ezer hektárnyi erdő és bozótos terület égett le, állatok vesztek oda, sok ház és ingatlan semmisült meg, és teljes falvak váltak a lángok martalékává;

    D.

    mivel ezzel egy időben Európa más területein és főleg az Egyesült Királyságban súlyos áradásokra került sor, melyek legalább tíz ember életét követelték, és amelyek miatt az otthonokban, iskolákban, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban 5 milliárd euróra becsült kár keletkezett, 420 ezer ember ivóvíz nélkül maradt, az emberek nagy számban kényszerültek lakóhelyük elhagyására, a turisztikai ágazat, a mezőgazdaság és a vállalkozások pedig súlyos veszteségeket szenvedtek; mivel Közép- és Észak-Olaszországot áradás sújtotta, a déli országrészt pedig szárazság és tűzvész; ugyanakkor Európa keleti felében, különösen Romániában, szélsőséges aszály pusztított;

    E.

    mivel két hónapon belül tizenkét alkalommal kellett mozgósítani a közösségi polgári védelmi mechanizmust hasonló vészhelyzethez, és ebből a tizenkét esetből hét egyszerre történt; mivel a tagállamok által nyújtott segítség nem volt elegendő ahhoz, hogy ezen vészhelyzetek mindegyikére gyors és megfelelő polgári védelmi intézkedéseket biztosítson;

    F.

    mivel az egyre forróbb és szárazabb dél-európai nyarak során az erdőtüzek és futótüzek visszatérő jelenséggé váltak, de intenzitásuk és keletkezési helyük évről évre még mindig nagymértékben eltér; mivel ezeket a végzetes eseményeket sokszor az éghajlatváltozás is befolyásolja, és kapcsolódnak a meleghullámok és a szárazság fokozottabb megjelenéséhez, ahogyan az a Bizottság szárazságról szóló közleményében is áll; mivel az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetés immár a szárazság és az erdőtüzek által okozta katasztrófák megelőzésébe való befektetést jelenti, mivel aszályos időszakokban, melyek hossza egyre növekszik, egyre nehezebb lesz a tűzvészek után az erők újratelepítése, ezzel pedig együtt jár az sivatagosodás veszélye;

    G.

    tekintettel a természeti katasztrófák regionális gazdaságokra, a termelő tevékenységekre és az idegenforgalomra gyakorolt káros gazdasági és társadalmi hatásaira;

    H.

    mivel a 2007-ben Európában bekövetkező nagy számú tűzvész, valamint kiterjedésük számos tényezőnek tudható be, többek között az éghajlatváltozásnak, az erdők nem megfelelő besorolásának és gondozásának, továbbá természeti okok és emberi hanyagság kombinációjának, valamint bűncselekményeknek, ami a leégett területeken való illegális építkezést tiltó törvények nem megfelelő végrehajtásával párosul;

    I.

    mivel az Európai Uniónak el kell ismernie a Földközi-tenger térségét sújtó természeti katasztrófák, szárazságok és tüzek különleges természetét, és ennek megfelelően kell átalakítania megelőzési, kutatási, kockázatkezelési, polgári védelmi és szolidaritási eszközeit;

    1.

    részvétét fejezi ki az elhunytak rokonai felé, és szolidaritásáról biztosítja őket és az érintett területek lakosságát;

    2.

    tiszteletét fejezi ki a hivatásos és önkéntes tűzoltók előtt, akik életüket kockáztatva fáradhatatlanul dolgoztak a tűz eloltásán, az életek megmentésén és az idei nyár természeti katasztrófái okozta károk mérséklésén, továbbá azon polgári személyek előtt, akik életük és környezetük megmentésén fáradoztak;

    3.

    felhívja a Bizottságot, hogy az időigényes eljárásokat mellőzve és az adminisztratív akadályokat elkerülve rugalmasan és haladéktalanul mozgósítsa az Európai Unió Szolidaritási Alapját; e tekintetben úgy véli, hogy a szükséges forrásokat azonnal rendelkezésre kell bocsátani a szenvedés enyhítése, valamint az áldozatok és közvetlen családtagjaik szükségleteinek az EU Szolidaritási Alapjából, bármely más közösségi eszközből (strukturális alapok vagy Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), illetve bármely más lehetséges pénzügyi eszközzel történő kielégítése céljából, a közösségi alapok olyan felhasználási feltételei alapján, mint a partnerség elve és a fenntartható fejlődés;

    4.

    sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon rendkívüli intézkedéseket, elsősorban pénzügyi közösségi támogatásokra vonatkozóan, avégett, hogy támogassa a súlyos károkat szenvedett régiók helyreállítását, támogatást nyújtson az érintett területek termelőképességének helyreállítására, igyekezzen újraindítani a munkahelyteremtést, és megfelelő intézkedéseket hozzon a munkahelyek és egyéb bevételi források elvesztése miatt felmerülő szociális kiadások ellensúlyozására;

    5.

    hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani az EU pénzeszközeihez való hozzájutást a mezőgazdasági területek áradásokat és tűzvészeket követő helyreállításához, valamint növelni kell az árvízvédelmi fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzügyi támogatást; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és osszák meg egymás között legjobb gyakorlataikat azon legfrissebb kutatások fényében, melyek az áradások és erdőtüzek veszélyeinek, a termőföld, az élőhelyek és a vízelvezetés kezelésének különböző módjai következtében történő növekedéséről szólnak; sürgeti a tagállamokat, hogy amennyire lehet, könnyítsék meg a természetes vízelvezetést és vízvisszatartást a környezetben; ugyanakkor a rendkívüli esőzések okozta kár mérséklése érdekében növeljék árvízvédelmi és vízelvezetési infrastruktúrájuk kapacitását is;

    6.

    méltányolja az Európai Unió, a tagállamok és más országok szolidaritását az érintett régiók iránt, ami az erdőtüzekből eredő vészhelyzetek során repülőgépek, tűzoltó felszerelések és tapasztalat rendelkezésre bocsátásában, valamint a hatóságok és mentőszolgálatok számára nyújtott dicséretre méltó segítségben nyilvánult meg; úgy ítéli meg, hogy a fenti jelenségek mérete és következményei gyakran túlmutatnak a regionális és nemzeti méreteken és kapacitásokon, és mielőbbi hatékony európai szintű elkötelezettséget tesznek szükségessé;

    7.

    elismeri a Megfigyelési és Tájékoztatási Központ (MIC) hozzájárulását a polgári védelmi segítségnyújtás mozgósításához és koordinálásához a vészhelyzetek során; megjegyzi azonban, hogy a tagállamoknak az erdőtüzek leküzdésére rendelkezésre álló eszközei, különösen légi eszközei meglehetősen korlátozottak, és a tagállamoknak nem mindig áll módjukban segítséget felajánlani, amikor az eszközeikre nemzeti területükön is szükség van; tudomásul veszi, hogy ezért néhány tagállam a kelleténél kevesebb segítséget kapott, és kénytelen volt az EU-n kívüli országokkal kötött kétoldalú megállapodásokra támaszkodni; sajnálja, hogy néhány esetben az EU mint egész kudarcot vallott a szolidaritás megfelelő kifejezése tekintetében;

    8.

    nyomatékosan sürgeti a Tanácsot, hogy további késlekedés nélkül hozzon határozatot az EU új Szolidaritási Alapjáról szóló rendeletről, tekintetbe véve, hogy az Európai Parlament 2006 májusában elfogadta állásfoglalását; úgy véli, hogy elfogadhatatlan a Tanács késlekedése az ügyben; úgy véli, hogy az új rendelet, amely többek között csökkenti az EU Szolidaritási Alap mobilizálásának küszöbértékeit, hatékonyabban, rugalmasabban és kellő időben lesz képes a károk elhárítására; felszólítja a hivatalban lévő portugál elnökséget, továbbá az EU pénzügy-, környezetvédelmi, mezőgazdasági és regionális fejlesztési minisztereit, hogy haladéktalanul tegyenek határozott lépéseket; ennek érdekében javasolja, hogy az EU felelős minisztereit hívják össze egy rendkívüli együttes tanácsi ülésen, ahol az Európai Parlament és az Európai Bizottság megfigyelőként vesz részt;

    9.

    kéri a Barnier biztos jelentésében javasolt, vészhelyzetekben gyorsan reagáló európai erő felállítását, és sajnálatát fejezi ki a tárgyra vonatkozó válasz és fejlemények hiánya miatt; hangsúlyozza továbbá, hogy tovább kell fejleszteni a tagállamok polgári védelmi egységein alapuló gyorsreagálású kapacitásokat, amint azt a 2006. június 16-17-i brüsszeli Európai Tanács előírta; kéri a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatot e tekintetben; hangsúlyozza a tagállamok és helyi hatóságaik szerepét a tűzvészek hatékony megelőzésében és leküzdésében;

    10.

    sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kérjen a tagállamoktól a természeti katasztrófák kezelésére vonatkozó operatív programokat, és kérje, hogy osszák meg az azok végrehajtására vonatkozó tapasztalatokat, valamint vizsgálják meg a megelőző, felkészültségi és reagálási intézkedések megfelelőségét a tapasztalatcsere és az azonnali intézkedésekre, az adminisztratív és operatív szervek munkájának összehangolására és a szükséges emberi és anyagi erőforrásokra vonatkozó következtetések levonása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az együttműködés lehetőségét az EU szomszédos országaival és más harmadik országokkal a pusztító tüzek elleni küzdelemben, továbbá a legjobb gyakorlatok és/vagy a veszélyes nyári hónapokban rendelkezésre álló kapacitások megosztásában annak érdekében, hogy 2008-ban jobb legyen a felkészültség az erdőtüzekre;

    11.

    úgy ítéli meg, hogy az utóbbi évek tapasztalatai nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy meg kell erősíteni a Közösség polgári védelmének katasztrófa-megelőzési felkészültségét, valamint az erdőtüzekre és egyéb futótüzekre való reagálóképességét; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezést ebből a célból;

    12.

    kéri a Bizottságot, hogy a súlyos vészhelyzetekre történő gyors reagálás érdekében tanulmányozza a más forrásokból, így akár a kereskedelmi piacról származó kiegészítő kapacitásokhoz való előre meghatározott hozzáférés lehetőségét; javasolja, hogy a készenléti erők költségeit a polgári védelmi pénzügyi eszközből fedezzék;

    13.

    üdvözli a Tanács 2007. március 5-i, 2007/162/EK, Euratom határozatát, amellyel létrehozta a polgári védelmi pénzügyi eszközt, és úgy véli, hogy az eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesülő intézkedések az európai szolidaritás látható megnyilvánulásai kellene legyenek, és további európai hozzáadott értéket kellene adniuk a természeti csapások hatékony kezeléséhez; aggasztónak tartja mindazonáltal, hogy az erre az új eszközre szánt összeg nem lesz elegendő a nagyra törő tervek kivitelezéséhez;

    14.

    hangsúlyozza, hogy határozottabb intézkedésekre van szükség a természeti katasztrófák megelőzése érdekében, és nagy reményeket fűz e tekintetben két bizottsági tanulmány 2008-as publikálásához, amelyek célja egy integrált stratégia kidolgozása a természeti katasztrófák megelőzésére; javasolja továbbá, hogy a természeti katasztrófák megelőzése érdekében a Bizottság vizsgálja meg a nyílt koordináció lehetőségét, a földterületek általános megóvása révén a vízmegtartó képesség növelése érdekében, és az erdők megóvása révén, hogy a lehető legkisebb legyen gyúlékonyságuk, és a tűz terjedésének sebessége minél kisebb legyen; az újrahasznosított biomassza hozzájárulhat az akció gazdasági megvalósíthatóságához;

    15.

    felhívja az Európai Bizottságot, hogy végeztessen több kutatást az erdőtüzek megelőzésének és az eloltásukra szolgáló módszerek és anyagok tökéletesítése érdekében, és hogy vizsgálja felül a tervezést és a földhasználatot; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az erdővédelemre irányuló jogalkotási keretük javítása és végrehajtása érdekében, valamint hogy tartózkodjanak az értékesítési, újraosztályozási és privatizációs tevékenységektől, ezáltal korlátozva a beavatkozást és a spekulációt; valamennyi rendelkezésre álló uniós szakértelmet - ideértve a műholdas rendszereket is - fel kell használni erre a célra;

    16.

    elítéli azt a tényt, hogy oly sok erdőtűz szándékos gyújtogatás révén lobbant lángra, és különösen aggasztónak találja, hogy egyre gyakrabban a gyújtogatás bűncselekménye felelős az európai erdőtüzekért; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy szigorítsák a környezet megrongálásáért, különösen az erdőtüzeket okozó bűncselekményekért kiszabott büntetéseket, és úgy véli, hogy a felelősség megállapítására irányuló gyors és hatékony vizsgálat, amelyet arányos büntetés követ, visszatartó hatású lehet a gondatlan vagy szándékosan törvénybe ütköző magatartás tekintetében;

    17.

    aggodalmát fejezi ki a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák növekvő száma miatt, ami a szakértők szerint nagymértékben a globális felmelegedés miatti éghajlatváltozásnak köszönhető; ennek megfelelően felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a kiotói célok elérésére, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket a kiotói kötelezettségvállalásoknak való megfelelés szavatolása és azok nyomon követése érdekében; felszólítja a Bizottságot és az érdekelt hatóságokat, hogy a sürgősségi szolgáltatásokra szánt tartalékok és költségvetések tervezésekor vegyék figyelembe az éghajlatváltozást és az olyan katasztrófák előfordulásának növekvő veszélyét, mint az erdőtüzek és az áradások;

    18.

    felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az együttműködést a nemzeti hatóságokkal olyan politikák kidolgozása érdekében, amelyek a tüzek környezetre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; a bioklimatikus és környezeti jellemzőknek megfelelő újraerdősítési politikák kidolgozására szólít fel; hangsúlyozza, hogy össze kell gyűjteni, és nyilvántartásba kell venni az egyes tagállamok természeti erőforrásaira vonatkozó információkat, „nemzeti zöld számlákat” hozva létre a polgárok által hozzáférhető adatbázis formájában;

    19.

    hangsúlyozza, hogy nemzeti katasztrófa esetén a polgári védelmi mechanizmusok alkalmazása során mindig különös tekintettel kell lenni a fogyatékkal élő személyek sajátos szükségleteire;

    20.

    úgy ítéli meg, hogy az önkéntes polgári védelmi kezdeményezést alapvető képzési tevékenységek és fejlett technológiákat hasznosító eszközök segítségével késedelem nélkül népszerűsíteni és támogatni kell, mivel ez a kezdeményezés a tagállamok számára rendelkezésre álló legfontosabb erőforrások egyike a természeti katasztrófákból eredő vészhelyzetek kezelésére; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy tudatosítsák a társadalomban az erdők és erőforrásaik értékeit, valamint megőrzésük előnyeit, és mozdítsák elő a civil társadalom bevonását a szervezett önkéntesség révén vagy egyéb más módokon;

    21.

    úgy véli, hogy az erdőterületek hosszú távú megóvásának előfeltétele a vidéki térségek elnéptelenedésének megakadályozását célzó, a különösen a fiatal generációk számára diverzifikált módon megélhetést biztosító, a fenntartható turizmust és szolgáltatásokat a vidéki területekre vonzó modern infrastruktúrát megteremtő regionális vidékfejlesztési tervek fenntartható programozása és végrehajtása;

    22.

    hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák és különösen az erdőtüzek idén komolyan veszélyeztették az európai kulturális örökség számára alapvető fontosságú emlékműveket és régészeti lelőhelyeket; e tekintetben kiemeli a világörökség részét képező, és az olimpiai játékoknak életet adó ősi Olimpiát és különösen annak múzeumát fenyegető veszélyt; kéri, hogy azonnal álljanak rendelkezésre erőforrások arra az esetre, ha a folytatódó erdőtüzek az európai kulturális örökség helyszíneiben tennének kárt;

    23.

    sürgeti a tagállamokat, hogy kötelezettségek előírásával és újraerdősítési programok révén biztosítsák, hogy valamennyi leégett erdőterület maradjon erdő, és ne engedjék meg a földhasználati mód megváltoztatását; sürgeti továbbá, hogy hajtsák végre a megfelelő, a fenntartható mező- és erdőgazdálkodási eljárásokra, a vízgazdálkodásra és a hatékony kockázatkezelésre is kiterjedő jogszabályokat a földterületek megóvása és a megfelelő földhasználat érdekében, és azonnal kezdjenek a turizmus és az érintett helyi gazdaság újraélesztését célzó politikák végrehajtásába;

    24.

    felhívja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a természeti katasztrófák következményeinek kezelése érdekében a tagállamok rendelkezésére bocsátott sürgősségi támogatások hatékony és hathatós felhasználását, és felhívja a tagállamokat a nem megfelelően felhasznált közösségi támogatás visszafizetésének biztosítására, például az erdősítési tervek nem teljesítése esetén, valamint kataszteri felülvizsgálatot kér;

    25.

    elítéli az illegális építkezések legalizálásnak gyakorlatát a védett és általában nem engedélyezett területeken, és sürgeti, hogy azonnal állítsanak le minden, a görög alkotmány (24. cikk) módosítása révén az erdők védelmének csökkentésére irányuló kísérletet;

    26.

    javasolja egy parlamenti küldöttség menesztését a közelmúltbéli természeti katasztrófák által leginkábbérintett országokba, hogy kifejezze a Parlament szolidaritását a lakossággal, szemrevételezze az életekben, vagyonban, társadalmi hálózatokban, a környezetben és a gazdaságban okozott károkat, és hogy hasznos következtetéseket vonjon le az EU területén a jövőben előforduló hasonló rendkívüli helyzetek megelőzése és az azokra adott válaszok tökéletesítése érdekében;

    27.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


    (1)  HL C 305. E, 2006.12.14., 240. o.

    (2)  HL C 305. E, 2006.12.14., 240. o.

    (3)  HL C 33. E, 2006.2.9., 599. o.

    (4)  HL C 92. E, 2006.4.20., 414. o.

    (5)  HL C 193. E, 2006.8.17., 322. o.

    (6)  HL C 297. E, 2006.12.7., 363. o.

    (7)  HL C 297. E, 2006.12.7., 369. o.

    (8)  HL C 297. E, 2006.12.7., 375. o.

    (9)  HL L 297., 2001.11.15., 7. o.

    (10)  HL C 313. E, 2006.12.20., 100. o.

    (11)  HL C 297. E, 2006.12.7., 331. o.

    (12)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0143.

    (13)  HL L 71., 2007.3.10., 9. o.

    (14)  HL L 324., 2003.12.11., 1. o.

    P6_TA(2007)0363

    Az Európai Unión belüli jobb szabályozás

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról (2007/2095(INI))

    Az Európai Parlament,

    tekintettel az Európai Tanácsnak címzett, „Jobb jogalkotás 1998 - Közös felelősség” és „Jobb jogalkotás 1999” című bizottsági jelentésről szóló 2000. október 26-i állásfoglalására (1),

    tekintettel az európai kormányzásról szóló bizottsági fehér könyvvel kapcsolatos 2001. november 29-i állásfoglalására (2),

    tekintettel a „Jobb jogalkotás 2000” és a „Jobb jogalkotás 2001” című bizottsági jelentésekről szóló 2003. április 8-i állásfoglalására (3),

    tekintettel a „Jobb jogalkotás 2002” című bizottsági jelentésről szóló 2004. február 26-i állásfoglalására (4),

    tekintettel a Közösség szabályozási tevékenységének egyszerűsítéséről és javításáról szóló bizottsági közleményről szóló 2004. március 9-i állásfoglalására (5),

    tekintettel a közösségi jogszabályok és a konzultációs eljárások hatásának értékeléséről szóló 2004. április 20-i állásfoglalására (6),

    tekintettel a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról szóló 2006. május 16-i állásfoglalására (7),

    tekintettel „A jogalkotás minőségének javításáról 2004-ben: a szubszidiaritás elvének alkalmazása - 12. éves jelentés” című 2006. május 16-i állásfoglalására (8),

    tekintettel a jogalkotó előtt folyamatban levő jogalkotási javaslatok átvizsgálásának eredményéről szóló 2006. május 16-i állásfoglalására (9),

    tekintettel a Bizottság által a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról szóló 2006. november 14-i közleményre (COM(2006)0689),

    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0273/2007),

    A.

    mivel a „jobb szabályozás” mint cél elérésének sikere az Európai Unió egyik fő prioritása, a modern, ésszerű és hatékony jogalkotás előnyeinek maximalizálása és ugyanakkor a költségek minimalizálása ugyanis a termelékenység, a növekedés és végső soron a foglalkoztatás legmagasabb szintjét biztosítaná egész Európában;

    B.

    mivel a fent említett, 2006. november 14-i közleményében a Bizottság elemzi a jobb szabályozás területén elért fejlődést, és jelzi a következő kihívásokat, rámutatva a mind uniós, mind pedig tagállami szinten elért fejlődésre, kidolgozva egyben egy, a közösségi és nemzeti jogalkotás egyszerűbb és ennél fogva költségkímélőbb alkalmazását célzó átfogó megközelítést;

    C.

    mivel ez a - Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament számára a lisszaboni stratégia céljainak elérése szempontjából hasznos - megközelítés szoros partnerséget igényel e területen, elsősorban az európai intézmények körében, másodsorban ezek és a nemzeti hatóságok között;

    D.

    mivel a fent említett közleményben a Bizottság a hatásvizsgálatok ellenőrzésének szigorítását javasolja egy, a Bizottság elnökének hatósága alá tartozó független hatásvizsgáló testület létrehozása révén, illetve elkötelezi magát arra, hogy a jövőben több megelőző intézkedést fog hozni a kulcsfontosságú irányelvek helyes átültetése érdekében, már egész korai fázistól nyomon követve az eljárást a tagállamokkal;

    E.

    mivel a Bizottság véleménye szerint a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek gondoskodnia kell a bizottsági javaslatok főbb módosításainak szisztematikusabb hatásvizsgálatáról, és kiemelt fontosságot kell tulajdonítania a függőben lévő egyszerűsítési javaslatoknak, a kodifikálásnak, valamint az elavult jogszabályok hatályon kívül helyezésének;

    F.

    mivel a Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak ki kell fejleszteniük és meg kell erősíteniük a konzultációs mechanizmusokat és az egyszerűsítési programokat, amennyiben ez még nem történt meg, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások szisztematikusabb értékelésére kell törekedniük a közösségi jogszabályok jobb érvényesítésével egyidejűleg;

    G.

    mivel a jobb szabályozás nem kizárólag a bürokrácia mérséklését, az adminisztratív terhek csökkentését, a meglévő jogszabályok egyszerűsítését vagy a deregulációt jelenti, hanem annak biztosítását is, hogy a jogalkotási folyamatban a minőségi szabályozás elérése érdekében a kormányzati és nem kormányzati szereplők valamennyi szinten részt vegyenek, illetve az uniós intézmények és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között szoros partnerség épüljön ki;

    H.

    mivel valamennyi kormányzati szinten elengedhetetlen a jobb szabályozás melletti elkötelezettség annak érdekében, hogy az adminisztratív terheket mérsékelni lehessen;

    I.

    mivel a helyi és a regionális hatóságok gyakran szembesülnek az EU-jogszabályok alkalmazásának és végrehajtásának feladatával;

    J.

    mivel végezetül a Bizottság azt javasolja, hogy mind az Európai Unió, mind pedig a tagállamok indítsanak nagyra törő stratégiát az európai és nemzeti jogalkotás adminisztratív terheinek csökkentésére, illetve, hogy az említett csökkentés közös célját 2012-ig el kell érniük;

    1.

    határozottan támogatja az EU jog eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának, számonkérhetőségének és átláthatóságának megerősítését szolgáló, jobb szabályozásra irányuló folyamatot; hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen folyamatnak számos előfeltételen kell alapulnia:

    i.

    a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament teljes és együttes részvétele;

    ii.

    valamennyi érintett résztvevővel folytatott széles körű és átlátható konzultáció, ideértve a nem kormányzati szervezeteket is;

    iii.

    a közösségi szervek szabályozási folyamattal kapcsolatos felelősségre vonhatóságának és e folyamat általános átláthatóságának fokozása, különösen a Tanács üléseinek a nyilvánosság ellenőrzése alá vonása révén akkor, amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el;

    iv.

    bármely, az egyszerűsítés céljából végzett vizsgálatnak azonos mértékben kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, és nem szabad csupán rövid távú megfontolásokra korlátozódnia;

    v.

    az egyszerűsítési eljárásnak semmilyen körülmények között sem szabad magával vonnia a jelenlegi jogalkotás színvonalának csökkenését;

    2.

    támogatja a Bizottság azon célját, hogy javítsa a jogalkotás minőségét és csökkentse az igazgatási terheket; úgy véli, hogy a Bizottság közleményében vázolt intézkedések a cél iránti világos és folyamatos elkötelezettséget mutatnak, de úgy ítéli meg, hogy számos területen akár még ennél is nagyobb erőfeszítésekre van szükség annak biztosítására, hogy a belső piaci jogszabályokból a lehető legnagyobb gazdasági haszon származzék;

    3.

    szorgalmazza, hogy a Bizottság minden szükséges erőfeszítést tegyen meg a már meglévő közösségi jogalkotásnak a tagállamokat és az érdekelt feleket kellőképpen bevonó, megfelelő egyszerűsítési stratégia révén történő racionalizálása és korszerűsítése érdekében; ugyanakkor megerősíti, hogy - bár a jobb szabályozás valamennyi európai intézmény közös célja kell, hogy legyen - a Bizottság főszerepet játszik a magas szintű jogalkotási javaslatok előkészítésében, amelyek az egész egyszerűsítési folyamat legjobb kiindulópontjául szolgálhatnak;

    4.

    sürgeti a Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt a közösségi jogszabályok végrehajtására, érvényesítésére és kiértékelésére, ami a jobb szabályozást célzó folyamat szerves része;

    5.

    egyetért a Bizottsággal azt illetően, hogy a jogalkotás tökéletesítése nem érhető el az egyes jogalkotási javaslatok gazdasági, szociális, környezetvédelmi, egészségügyi és nemzetközi hatásainak átfogó ismerete nélkül; éppen ezért teljes mértékben támogatja a Bizottság elnökének hatáskörébe tartozó hatásvizsgálati testület létrehozását, annak ellenőrzése érdekében, hogy a Bizottság illetékes munkatársai alkalmazzák-e ezen elveket a hatásvizsgálat elkészítésekor;

    6.

    ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálatok elkészítése során a független részről történő ellenőrzés minimális szintjének biztosítása érdekében független szakértői panelt kell létrehozni, amely a hatásvizsgálati testület véleményeinek minőségét szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és hangsúlyozza, hogy azok vezetésében részt vehessenek az érdekelt felek képviselői is;

    7.

    szükségesnek ítéli, hogy a hatásvizsgálati testületnek biztosítsa az összes hatásvizsgálat közös metodológiájának alkalmazását, az ellentmondó megközelítésmódok elkerülése és az összehasonlíthatóság előmozdítása érdekében;

    8.

    kitart amellett, hogy a Parlamentet időszakosan tájékoztassák a Bizottság elnökének felügyelete alá tartozó hatásvizsgálati testület által elfogadott határozatokról, azzal a céllal, hogy biztosítsák a két intézmény közötti átlátható párbeszédet;

    9.

    felhívja a Bizottságot, hogy a költségkímélő, fenntartható és szociálisan elfogadható megoldások megalapozására kínáljon elegendő számú forgatókönyvet és politikai választási lehetőséget (beleértve a cselekvés mellőzésének lehetőségét is, ha szükséges);

    10.

    úgy ítéli meg, hogy általános szabályként a hatásvizsgálatoknak kellőképpen figyelembe kell venniük az egyes szakpolitikai javaslatoknak a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt jelentős hatásait, valamint úgy ítéli meg, hogy a hatásvizsgálatoknak - különösen amennyiben ez a jogalkotás alkalmazandó területe tekintetében lehetséges és azzal összhangban van - kellőképpen figyelembe kell venniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő, vagy kisebbségi csoportokra gyakorolt jelentős hatásokat is, továbbá a nemek esélyegyenlőségének érvényesítését és az egyéb érzékeny helyzetben levő célcsoportokat is, mint például az etnikai kisebbségek, gyermekes szülők, idősek, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők, fogyatékkal élők („social benchmarking”);

    11.

    kéri a Bizottságot, hogy amikor hatásvizsgálatot készít, konzultáljon valamennyi érintett féllel, és különösen a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal annak érdekében, hogy a helyi vagy regionális eltéréseket megfelelően figyelembe lehessen venni, illetve hogy a hatásvizsgálatok eredményeiről időben tájékoztassa a Parlamentet, a Régiók Bizottságát és valamennyi érintett regionális és helyi kormányzati szervet;

    12.

    úgy ítéli meg, hogy ennek érdekében minden szakaszban konzultálni kell valamennyi érintett szereplővel, lehetőség szerint a Bizottság honlapjának a nyilvános viták (amelyek eredménye egyébként véletlenszerű lehet) céljára történő jobb kihasználásával, és új, strukturáltabb konzultációval, ahogyan azt a Bizottság „A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé - az érdekelt felek Bizottsággal való konzultációjának általános elvei és minimális kívánalmai” című közleménye (COM(2002)0704) előírja; úgy véli, hogy e tekintetben a Bizottságnak a lehető legnagyobb átláthatóság biztosításával, az érdekelt felek válaszainak közzététele révén kell eljárnia;

    13.

    hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak gondoskodnia kell a bizottsági javaslatok főbb módosításainak szisztematikusabb hatásvizsgálatáról;

    14.

    sürgeti a Bizottságot, hogy ismertesse, milyen szakasznál tartanak a még nem közzétett hatásvizsgálatok, világosan megnevezve, hogy ezek még mindig függőben vannak-e, visszavonták, elhalasztották őket, vagy egyéb jogcímen újraindították őket stb., valamint konzultáljon az érdekelt felekkel a még függőben lévők tekintetében;

    15.

    ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok készítsenek hatásvizsgálatot a bűnügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén tett kezdeményezéseikről, az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése értelmében; úgy ítéli meg, hogy a tagállamoknak el kellene magukat kötelezniük a valós kötelezettségek elismerésére e tekintetben;

    16.

    támogatja a Bizottságnak a rendszeres átvilágítást és a függőben lévő javaslatok visszavonását illető gyakorlatát; ugyanakkor ismételten azt vallja, hogy ezt a gyakorlatot a különböző közösségi intézményeket a jogalkotási folyamatban megillető, a Szerződésekben meghatározott előjogok fényében, és az intézmények közötti lojális együttműködés elvével összhangban kell szemügyre venni;

    17.

    támogatja az elveken alapuló jogalkotás előmozdítását, valamint a mennyiség helyett a minőség előtérbe helyezését; véleménye szerint a jobb szabályozásról szóló vita alkalmat teremt arra, hogy véleményezzék a jogalkotást mint egyértelműen meghatározott politikai célok elérésére irányuló folyamatot, azáltal, hogy valamennyi érdekeltet elköteleznek a folyamat valamennyi szakasza mellett, az előkészítéstől a végrehajtásig, illetve bevonják őket azokba;

    18.

    úgy véli, hogy a Lámfalussy-eljárással kapcsolatban a pénzügyi piaci szabályozás terén szerzett tapasztalatok - különösen a szabályozó és a piaci résztvevők közötti párbeszéd tekintetében - értékes vizsgálati anyagként szolgálnak a dinamikus jogalkotási folyamatok tekintetében;

    19.

    véleménye szerint a Lámfalussy-eljárás hasznos mechanizmus; döntő fontosságúnak tartja a felügyeletre irányuló gyakorlatok egymáshoz való közelítését; üdvözli a 3. szintű bizottságok e tekintetben végzett munkáját és támogatja a megfelelő eszköztárra irányuló felhívásukat; úgy véli, hogy a felügyeletet végzők mozgásterének biztosításával jelentős mértékben enyhíthetők a jogalkotás technikai részletei, és megfelelő szabályok jöhetnek létre egy dinamikus piac számára; hangsúlyozza azonban, hogy ez nem szünteti meg a végső célokkal kapcsolatos politikai felelősséget; kitart amellett, hogy a jogalkotóknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a folyamatot, és hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a Parlamentet a jogalkotási folyamatban megillető jogokat;

    20.

    úgy véli, hogy a Bizottságnak folyamatosan és nem csak hivatalba lépésekor kell felülvizsgálnia a folyamatban lévő jogszabályok relevanciáját, és vissza kell vonnia azokat a javaslatokat, amelyek már nem helyénvalók, különös tekintettel a már egy ideje lezáratlanul álló javaslatokra;

    21.

    hangsúlyozza, hogy egyszerűsítésre a Bizottság polgárokkal való érintkezésében, vagyis a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a kutatási programok, az állami segélyek szabályai és a segélyek megpályázása terén is szükség van;

    22.

    elvben támogatja a függőben lévő egyszerűsítési javaslatok gyorsabb elfogadását, azonban úgy véli, hogy a javaslatok horderejét eseti alapon kell megvizsgálni, és ebben az esetben több időre lehet szükség;

    23.

    tudatában van annak, hogy az Unión belüli jogalkotási munka módszeresebben is végrehajtható; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy gondolja újra munkamódszereit és annak szervezési módját, hogy a különböző kérdéseket horizontálisabb módon kezelhesse főként a nagyobb fokú koherencia biztosítása, a lehetséges szinergiákra való építkezés és a következetlenségek elkerülése érdekében;

    24.

    úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a Parlament véleményét a függőben lévő javaslatok visszavonásakor a Bizottság és a Parlament közötti elengedhetetlen bizalom megőrzése érdekében;

    25.

    üdvözli a Bizottság 68 olyan javaslat visszavonásáról szóló közleményét, melyeket összeegyeztethetetlennek ítélt a lisszaboni célokkal és a jobb szabályozás elveivel, ugyanakkor sajnálja, hogy a Bizottság visszavonta az európai önsegélyező szövetkezet alapokmányáról szóló irányelvre irányuló javaslatot annak ellenére, hogy az a lisszaboni stratégia egyik központi eleme, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy 2007 végéig fogadjon el kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy lehetővé tegyék az európai önsegélyező szövetkezet alapokmánya és egy európai szövetség szövegének a kidolgozását;

    26.

    elfogadja, hogy a Tanácsnak, akárcsak a Parlamentnek figyelembe kell vennie legfontosabb módosításainak a Bizottság hatástanulmányára gyakorolt hatását; hangsúlyozza az olyan költség-haszon-elemzések szükségességét, amelyek jobban tükrözik a szabályozási költségek összetett struktúráját, amikor az irányelveket nemzeti jogszabályok által hajtják végre és megváltoztatják azt a keretet, amelyen belül a társaságok és a magánszemélyek működnek; határozottan kiemeli a hatásvizsgálatok végrehajtásának átláthatóságát és független ellenőrzését a jogalkotók teljes felelőssége mellett, politikai prioritásaik összefüggésében, ideértve az intézkedések környezeti és társadalmi hatásainak vizsgálatát;

    27.

    teljes mértékben támogat a Bizottság részéről történő minden olyan erőfeszítést, amit a közösségi jog általános megszilárdítása érdekében megelőző intézkedéseken keresztül tesz, ezzel párhuzamosan, a kulcsfontosságú irányelvek helyes átültetésének megkönnyítése céljából, már egész korai fázistól nyomon követve az eljárást a tagállamokkal, és ajánlja, hogy az Európai Parlament kellőképpen vállaljon részt ezekből a kezdeményezésekből;

    28.

    úgy ítéli meg, hogy a tagállamok uniós jogalkalmazásának nyomon követése során a Bizottságnak köteleznie kell, és nem csupán felkérnie a tagállamokat, hogy készítsenek megfelelési táblázatokat és átültetési feljegyzéseket, különösen az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének ellenőrzése céljából; ebből a célból - véleménye szerint - a Bizottságnak fel kellene hívnia a tagállamokat arra, hogy fogadjanak el közös referenciamódszert;

    29.

    úgy ítéli meg, hogy a hatásvizsgálatokra helyezett hangsúly nem vezethet a Bizottságon belül olyan helyzethez, amelyben a közösségi jog helyes átültetésére és a jogsértési esetek eljárásaira szánt erőforrásokat a hatásvizsgálatokhoz kell átcsoportosítani; hangsúlyozza, hogy növelni kell a közösségi jog alkalmazásának hatékony ellenőrzését biztosító erőforrásokat;

    30.

    nehezményezi a tagállamok általi „túldíszítést”(gold plating), és felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy annak megakadályozására milyen további intézkedéseket lehetne hozni, beleértve a polgárok számára a közvetlen cselekvés jogának bevezetését; nyomon követési hatásvizsgálatokra szólít fel annak elemzése végett, hogy a határozatokat valójában hogyan hajtják végre a tagállamokban és helyi szinten; támogatja a rendeletek indokolt esetben megnövelt használatát;

    31.

    emlékeztet a megszüntetési záradékok ésszerű használatának fontosságára a jogszabályok megfelelőségének biztosítása szempontjából;

    32.

    ragaszkodik ahhoz, hogy a jogalkotási javaslatok előterjesztésekor a Bizottság kerülje a pontatlan és felesleges kifejezéseket, és ehelyett lehetőleg egyértelműen és érthetően fogalmazzon, a terminológiai pontosság és a jogi egyértelműség megtartása mellett; úgy ítéli meg, hogy különösen az értelmezhetetlen mozaikszavak és fölösleges preambulumbekezdések túlzott mértékű használatát kerülni kell; valamennyi kormányzati szintet - a lehetőségekhez mérten - világos, az állampolgárok számára könnyen érthető nyelvhasználatra bátorít;

    33.

    felhívja a Bizottságot, hogy a jobb szabályozás kialakítása során biztosítsa, hogy az új szabályok és azok végrehajtása következetes, megindokolható, átlátható és érthető legyen az érdekelt felek és a kedvezményezettek számára;

    34.

    felhívja a Bizottságot, hogy a jogszabályok esetében előzetesen készítsen a végrehajtásról szóló útmutató jegyzeteket a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, valamint a szakosodott ügynökségek számára;

    35.

    ismételten megerősíti, hogy a jobb szabályozás során az Európai Parlamentet mind intézményközi vitapartnerként, mind pedig társjogalkotóként - az ezen eljárás alá tartozó jogi aktusok elfogadásába - teljes mértékben be kell vonni; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Parlament az elfogadandó jogi eszköz formai megfelelőségét (rendelet, irányelv vagy határozat) is vizsgálhatja, és felmérheti, hogy jobb lenne-e más, alternatív szabályozási eszközök alkalmazása;

    36.

    bátorítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jogalkotás alternatíváit a belső piac működésének javítása érdekében, beleértve az önszabályozást és a nemzeti szabályok kölcsönös elismerését; hangsúlyozza, hogy a közösségi jogszabályokat a nemzetközi verseny és a globális piacok összefüggésében kell szemlélni; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem akadályozhatja az Európai Parlament és a tagállamok parlamentjei általi demokratikus ellenőrzést;

    37.

    úgy ítéli meg, hogy a komitológia új szabályai, amelyek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében megerősítik az Európai Parlament és a Tanács ellenőrző szerepét, tovább egyszerűsítik a közösségi jogalkotást abban az értelemben, hogy széles körű szabályozási hatáskört utalnak a Bizottsághoz a nem lényeget érintő és a technikai részleteket illetően, ily módon lehetővé téve az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy jogalkotási tevékenységük során a lényegi rendelkezésekre összpontosítsanak.

    38.

    üdvözli az Európai Tanács 2007 tavaszi ülésének a jobb szabályozásról szóló következtetéseit, és különösen azt a döntést, hogy 2012-re a kis- és középvállalkozások (kkv) tekintetében 25%-kal csökkentik a közösségi jogszabályokból adódó igazgatási terheket; úgy véli, hogy ennek a célnak intelligensebb, hatékonyabb és felhasználóbarátabb jogszabályok megalkotását kell maga után vonnia, ami mérsékli majd a kkv-ra rótt szükségtelen terheket anélkül, hogy csökkenne a jelenlegi jogalkotás színvonala; különösen támogatja a Tanács arra irányuló döntését, miszerint felkéri a tagállamokat, hogy 2008-ig állapítsanak meg nemzeti célokat, és kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok határozzanak meg homogén ellenőrzési mechanizmusokat lehetővé téve az ilyen eljárást hatékony végrehajtását a tagállamokban, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;

    39.

    felhívja a Bizottságot, hogy éves jelleggel mutassa be az igazgatási teher csökkentésének megvalósításával kapcsolatban megígért célok terén elért eredményeit és tervezett erőfeszítéseit;

    40.

    felszólítja a Bizottságot, hogy a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel együttműködve a Közösségen belül olyan intézményi reformokat valósítson meg, amelyek segítségével nagyobb mértékű pénzügyi megtakarítások lesznek biztosíthatók, és amelyek majd megkönnyíthetik az együttműködést a jobb vagy ésszerűbb szabályozás érdekében;

    41.

    felhívja a Bizottságot, hogy a jobb szabályozás érdekében végzett további munkája során vegye figyelembe az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága által az egyszerűsítési folyamatról készíttetett, „Az EU környezetpolitikájának egyszerűsítése” (10) című tanulmány eredményeit;

    42.

    aggodalmát fejezi ki a különböző független tanulmányok (11) azon megállapításaival kapcsolatban, amelyek szerint a Bizottság hatásvizsgálatokra vonatkozó iránymutatásait a bizottsági főigazgatóságok nem tartják teljesen tiszteletben, a gazdasági hatások értékelése és számszerűsítése nagyobb hangsúlyt kap a környezeti, társadalmi és nemzetközi hatásokkal szemben, a jogalkotás költségeit jelentősen nagyobb mértékben vetik vizsgálat alá, mint annak előnyeit és a rövid távú megfontolások háttérbe szorítják a hosszú távúakat; üdvözli a Bizottságnak egy hatásvizsgálati testület létrehozására irányuló tervét, valamint azt, hogy a Bizottság hatásvizsgálati rendszerét külső értékelésnek vetné alá, és elvárja, hogy mindkettő járuljon hozzá a fent felsorolt tartós hiányosságok végleges kiküszöböléséhez;

    43.

    támogatja „Az EU környezetpolitikájának egyszerűsítése” című tanulmány azon következtetését, miszerint a hatásvizsgálatok alapvető szerepet játszhatnak a jobb szabályozás biztosításában, és hogy e hatásvizsgálatok némelyikének minősége javításra szorul; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy:

    az ilyen vizsgálatokra kellő időt és pénzügyi forrásokat fordítanak;

    a hatásvizsgálatok azonos mértékben veszik figyelembe a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, mind rövid, mind pedig hosszú távon;

    a hatásvizsgálatok nem csupán az intézkedések költségeire terjednek ki, hanem azokra a költségekre is, amelyek a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdések figyelmen kívül hagyása következtében keletkeznek;

    a folyamatot átláthatóság jellemzi és valamennyi érdekelt fél hozzájárul ahhoz;

    a hatásvizsgálatok kellőképp széles körűek, és figyelembe veszik a tagállamok eltérő nemzeti körülményeit;

    elismeri, hogy a hatásvizsgálatok létfontosságú szerepet tölthetnek be az Európai Parlament vagy a Tanács által javasolt, adott esetben jelentős hatású módosítások esetében is;

    44.

    felhívja a Bizottságot, hogy még inkább mozdítsa elő az információcserét a tagállamokban az EU környezetpolitikájának egyszerűsítése érdekében folytatott legjobb gyakorlatok tekintetében, úgymint:

    az információs technológia alkalmazása az adminisztratív terhek csökkentése érdekében;

    az engedélyezési rendszerek és az engedélyezési folyamat egyszerűsítése és integrációja a környezetvédelmi és egészségügyi előírások tiszteletben tartása mellett;

    az ellenőrzési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítése és integrációja, ideértve a kockázatalapú megközelítést, az átláthatóság, az eredményes megvalósítás és végrehajtás biztosítása mellett;

    45.

    felhívja a tagállamokat, hogy a jogalkotási folyamat során alakítsanak ki és hajtsanak végre konzultációs mechanizmusokat a regionális és helyi hatóságokkal, vegyék figyelembe a miniszteri tárgyalások során e hatóságok aggodalmait, és erősítsék meg az EU-jogszabályok átültetési és végrehajtási folyamatában játszott szerepüket;

    46.

    felhívja a Bizottságot a tagállamoknak az EU-jogszabályok átültetéséért felelős valamennyi hatóságával való szoros együttműködésre, és ugyanakkor azt tanácsolja a Bizottságnak, hogy helyi szinten is szervezzen szemináriumokat az EU-jogszabályok nemzeti jogba való átültetésének tárgyában, ezzel biztosítva a vonatkozó információk egyszerű, érthető módon való, közvetlen eljutását az érdekelt felekhez;

    47.

    felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki és juttassanak érvényre a regionális és központi kormányok közötti jobb együttműködéshez szükséges, hatékony és világos eljárásokat az átültetési folyamat megkönnyítése és a jogalkotási hatáskörökkel rendelkező térségek növekvő szerepének elismerése érdekében;

    48.

    arra biztatja a tagállamok hatóságait, hogy készítsenek formális átültetési stratégiákat a regionális és nemzeti kormányok szerepének és felelősségeinek világos meghatározása céljából, a jobb és gyorsabb átültetés érdekében;

    49.

    arra biztatja a Bizottságot, hogy - amennyiben lehetséges - az irányelvekkel egy időben tegye közzé az irányelvekre vonatkozó átültetési iránymutatásokat, ezáltal lehetővé téve a nemzeti és regionális kormányok számára, hogy ezeket az átültetési folyamat megkezdése előtt figyelembe vegyék, illetve hogy a tagállamokban a helyes és kellő időben történő átültetés biztosítva legyen;

    50.

    felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a nemzeti végrehajtási jogszabályok átfogó, szabadon hozzáférhető nyilvános adatbázisának elkészítését, amely adott esetben magában foglalja a regionális eltéréseket is;

    51.

    azon a véleményen van, hogy a jobb szabályozás nem vezethet a környezeti, társadalmi és minőségi normák csökkenéséhez;

    52.

    felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU-jogszabályok átültetése során ne rójanak a természetes és jogi személyekre olyan kötelezettségeket, amelyek meghaladják az átültetett jogszabály értelmében előírtakat, illetve amelyek felesleges adminisztratív terhet jelentenek különösen az európai régiók fenntartható fejlődése mögötti hajtóerőt képező kis- és középvállalkozások számára;

    53.

    arra kéri a Bizottságot, hogy javítsa az átültetésre és a jogsértési eljárásokra vonatkozó információszolgáltatást, és tegye ezeket az információkat nyilvánossá és könnyen hozzáférhetővé a Bizottság honlapján;

    54.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


    (1)  HL C 197., 2001.7.12., 433. o.

    (2)  HL C 153. E, 2002.6.27., 314. o.

    (3)  HL C 64. E, 2004.3.12., 135. o.

    (4)  HL C 98. E, 2004.4.23., 155. o.

    (5)  HL C 102. E, 2004.4.28., 512. o.

    (6)  HL C 104. E, 2004.4.30., 146. o.

    (7)  HL C 297. E, 2006.12.7., 136. o.

    (8)  HL C 297. E, 2006.12.7., 128. o.

    (9)  HL C 297. E, 2006.12.7., 140. o.

    (10)  1P/A/ENVI/ST/2006-45.

    (11)  Európai Környezetpolitikai Intézet (2004): Fenntartható fejlődés az Európai Bizottság 2003-as integrált hatásvizsgálataiban.

    Európai Környezetpolitikai Intézet (2005): Jobb vagy rosszabb - Az EU „Jobb szabályozás” programja és a környezetvédelem.

    Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Tanácsadó Szervezet (2006): Az Európai Bizottság politikáinak hatásvizsgálata: eredmények és kilátások.

    P6_TA(2007)0364

    A jogalkotás minőségének javítása (2005): szubszidiaritás és arányosság

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása a jogalkotás minőségének javításáról 2005-ben: a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazása - 13. jelentés (2006/2279(INI))

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a Bizottság Európai Tanácshoz intézett, „Hatékonyabb jogalkotás 1998 - Közös felelősség (1998)” és „Hatékonyabb jogalkotás 1999” című jelentéseiről szóló, 2000. október 26-i állásfoglalására (1),

    tekintettel a Bizottság európai szabályozásról szóló fehér könyvéről szóló 2001. november 29-i állásfoglalására (2),

    tekintettel a Bizottság Európai Tanácshoz intézett, „Hatékonyabb jogalkotás 2000” és „Hatékonyabb jogalkotás 2001” című jelentéseiről szóló, 2003. április 8-i állásfoglalására (3),

    tekintettel a Bizottság „Hatékonyabb jogalkotás 2002” című jelentéséről szóló, 2004. február 26-i állásfoglalására (4),

    tekintettel a Közösség szabályozási tevékenységének egyszerűsítéséről és javításáról szóló bizottsági közleményről szóló, 2004. március 9-i állásfoglalására (5),

    tekintettel a közösségi jogalkotási és konzultációs eljárások hatásvizsgálatáról szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására (6),

    tekintettel a „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2005)0097),

    tekintettel a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról szóló, 2006. május 16-i állásfoglalására (7),

    tekintettel 2006. május 16-i állásfoglalására a jogalkotás minőségének javításáról 2004-ben: a szubszidiaritás elvének alkalmazása - 12. éves jelentés (8),

    tekintettel a jogalkotó előtt folyamatban levő jogalkotási javaslatok átvizsgálásának eredményéről szóló, 2006. május 16. állásfoglalására (9),

    tekintettel a Bizottság „Hatékonyabb jogalkotás 2005 - a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 9. cikke értelmében (13. jelentés)” című jelentésére (COM(2006)0289),

    tekintettel a Bizottság „Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban” című munkadokumentumára (COM(2006)0691),

    tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” című bizottsági közleményre (COM(2007)0023),

    tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata című bizottsági közleményre (COM(2006)0689),

    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0280/2007),

    A.

    mivel a jogalkotás minőségének javítására irányuló cél elérésének sikere az EU egyik fő prioritása, a modern, ésszerű és hatékony jogalkotás előnyeinek maximalizálása és ugyanakkor a költségek minimalizálása ugyanis a termelékenység, a növekedés és végső soron a foglalkoztatás legmagasabb szintjét biztosítaná egész Európában;

    B.

    mivel a szubszidiaritás elve létfontosságú szerepet játszik a közösségi jogalkotás hatáskörének megalapozásában és annak eldöntésében, hogy szükség van-e uniós szinten elfogadott jogszabályokra, ezáltal döntő szerepe van az EU és a tagállamok közötti hatalommegosztás ellenőrzésében, és olyan fontos eszköz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a jogalkotási hatáskörök gyakorlását;

    C.

    mivel a jogbiztonság megerősítése érdekében az arányosság elvének tiszteletben tartása egyértelmű szükségszerűség az európai és a nemzeti jogalkotás számára egyaránt;

    D.

    mivel a szubszidiaritás és az arányosság elve alkalmazásának felügyeletéért a Bíróság felelős;

    E.

    mivel előfordulhat, hogy a gyakran nehéz politikai kompromisszumok eredményeként létrejövő európai jogszabályok nem egyértelműek, és a tagállamok képtelenek lehetnek vagy vonakodhatnak azokat megfelelően végrehajtani;

    F.

    mivel az uniós szabályok által az állampolgárokra és vállalkozásokra kirótt, sok esetben szükségtelen és aránytalan adminisztratív terhek befolyásolják az európai jogalkotás tekintélyét és eredményességét;

    G.

    mivel a szükségtelen adminisztratív terhek 25%-os csökkentése az Európai Unióban jelentősen serkentené az európai GDP növekedését, és ezáltal hasznos hozzájárulást jelenthet a lisszaboni célkitűzések eléréséhez;

    H.

    mivel az európai jogszabályok által előidézett szükségtelen adminisztratív terhek aláássák az európai jogalkotás hatékonyságát és hitelességét;

    I.

    mivel az európai jogalkotásnak meg kell könnyítenie a polgárok és a vállalkozások számára a belső piac előnyeinek a lehető legnagyobb mértékű kihasználását, és nem sújthatja őket elkerülhető, magas költségekkel;

    J.

    mivel a közösségi vívmányoknak a szükségtelen adminisztratív terhek egyszerűsítése és csökkentése révén történő racionalizálása nem történhet a jogbiztonság és az európai jogalkotás által biztosított védelem rovására;

    1.

    egyetért azzal, hogy a szabályozási környezet, amelyben a vállalkozások működnek, meghatározza versenyképességüket, fenntartható növekedésüket és a foglalkoztatás területén elért teljesítményüket, illetve hogy a meglevő és jövőbeli átlátható, világos, hatékony és általában véve magas színvonalú szabályozási környezetnek az uniós politika fontos céljává kell válnia;

    2.

    úgy véli, hogy a rossz minőségű szabályozás a tagállamokban és a Közösség szintjén is gyengíti a jogállamiságot, és elidegeníti az állampolgárokat intézményeiktől;

    3.

    teljes mértékben támogatja a Bizottságnak a közösségi jogszabályok hatékonyságának és végrehajtásának minden vonatkozó kezdeményezésen keresztül történő általános megerősítésére irányuló összes erőfeszítését;

    4.

    üdvözli a „Your Voice in Europe” webes portál sikerét, és felkéri a Bizottságot arra, hogy a javaslat elindítása előtt alakítsa ki az érdekelt felekkel - a hatásvizsgálatot is ideértve - a jogalkotási javaslat minden vonatkozásáról folytatott konzultáció új, eredményes módjait;

    5.

    hangsúlyozza az érdekeltekkel folytatott széles körű konzultáción alapuló, kielégítő és független hatásvizsgálatok fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy a költséghatékony és fenntartható megoldások megalapozására kínáljon elegendő számú forgatókönyvet és politikai választási lehetőséget (beleértve a cselekvés mellőzésének forgatókönyvét is, ha szükséges);

    6.

    üdvözli a Bizottságnak a szakértőcsoportokkal kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság fokozására, valamint az uniós önszabályozás és együttszabályozás meglévő eseteinek jegyzékbe foglalására tett kötelezettségvállalását;

    7.

    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Közösség intézményei és a tagállamok - regionális és helyi önkormányzataikon keresztül és központi, minisztériumi szinten egyaránt - folyamatosan őrködjenek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása felett;

    8.

    üdvözli a Bizottságnak az Európai Unióban működő vállalkozások adminisztratív költségeinek mérésére, valamint a szükségtelen és aránytalan adminisztratív terhek 2012-re megvalósítandó 25%-os csökkentésére irányuló cselekvési programját;

    9.

    rámutat arra, hogy a 25%-os csökkentés a vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheire vonatkozik, így semmiképpen sem értelmezhető deregulációként, és nem vezethet a politikai célkitűzések, valamint a közösségi jogalkotásban foglalt célkitűzések szintjének változásához; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jogszabályokból adódó szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése ne befolyásolja hátrányosan a jogszabályok eredeti célkitűzéseit;

    10.

    támogatja azt a következtetést, hogy ennek közös célkitűzéssé kell válnia, amely csak a tagállamok és az európai intézmények közös erőfeszítésével érhető el;

    11.

    különösen hangsúlyozza, hogy az európai adminisztratív terhek csökkentésére irányuló eredményes stratégia feltételezi, hogy azt - az európai rendeletekből és irányelvekből eredő szükségtelen adminisztratív terhek tekintetében - a Bizottság és - a nemzeti jogszabályokból származó ilyen terhek tekintetében - a tagállamok egyaránt végrehajtják; kéri a Bizottságot, hogy vállalja az éllovas szerepét, és a szükségtelen adminisztratív terhek uniós szinten történő csökkentését ne tegye függővé a nemzeti jogszabályokból eredő ilyen jellegű szükségtelen terhek csökkentésére a tagállamok által nemzeti szinten tett intézkedésektől;

    12.

    pragmatikus és célravezető megközelítésként üdvözli azon 13 kiemelt terület (úgynevezett prioritás) Bizottság általi megnevezését, amelyeken belül fel kell mérni az adminisztratív költségeket, és csökkenteni kell a szükségtelen adminisztratív terheket, de felhívja a Bizottságot az adminisztratív terhek megnevezett prioritásokon kívüli, hosszú távon történő felmérésére és a szükségtelen adminisztratív költségek csökkentésére; véleménye szerint erre többek között a vonatkozó európai szabályozásban előírt értékelés során kerülhetne sor;

    13.

    mély aggodalommal tölti el a tény, hogy a Bizottság közleményében (COM(2007)0023, I. melléklet) a cselekvési program hatályának a vállalatok vonatkozásában megállapított kötelezettségekre történő korlátozását javasolja; mindamellett úgy véli, hogy a fejlesztési és foglalkoztatási stratégia megköveteli, hogy a cselekvési program az összes adminisztratív teherre kiterjedjen;

    14.

    hangsúlyozza az érdekelt felek bevonásának fontosságát a szükségtelen adminisztratív terheket eredményező jogalkotási javaslatok azonosításába és e szükségtelen adminisztratív terheket csökkentő intézkedések meghatározásába; kéri a Bizottságot, hogy mind a 13 prioritás, mind az új prioritások azonosítása vonatkozásában minden egyes főigazgatóságán belül alakítson ki párbeszédet az európai szereplőkkel;

    15.

    hangsúlyozza, hogy a szükségtelen adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentésének valós módon kell tükröznie a terhek tényleges csökkenését; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kiindulási szint felmérésére sor kerüljön, és hogy a 25%-os csökkentésre vonatkozó célkitűzést olyan nettó csökkentésként határozzák meg, amely a szükségtelen uniós adminisztratív terhek negyedével való csökkentésének sikerességét vagy sikertelenségét megállapító 2012-es záró értékelésben figyelembe veszi a szükségtelen adminisztratív terhek új európai jogszabályok eredményeként bekövetkező növekedését is;

    16.

    támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy vezessenek be értékhatárokat valamennyi tájékoztatási követelményre, lehetőség szerint korlátozva azokat a KKV-k esetében;

    17.

    hangsúlyozza, hogy a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésében a Bizottság minden egyes főigazgatóságának részt kell vennie; kiemeli, hogy a kiindulási szint felmérése révén minden főigazgatóságnak képet kell alkotnia az általa okozott szükségtelen adminisztratív terhekről, és saját csökkentési célkitűzést kell számára meghatározni e felmérés alapján;

    18.

    kéri, hogy a Bizottság évente tegye közzé az EU-ban meglévő szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében elfogadott és tervbe vett intézkedéseket, az uniós adminisztratív terhek új jogszabályok miatti növekedését, valamint ezen intézkedéseknek a 2012-re megvalósítandó 25%-os csökkentési célkitűzéshez való százalékban kifejezett hozzájárulását;

    19.

    üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a szükségtelen adminisztratív terhek feltérképezésének 2008-as befejezéséig a legszembetűnőbb ilyen jellegű terhek úgynevezett „gyorsított intézkedések” révén történő csökkentésével már rövid távon is jelentős előrelépést tegyen a szükségtelen adminisztratív terhek mérséklése terén; kéri a Bizottságot, hogy a kiinduló szint felmérését már elvégzett tagállamok tapasztalatai alapján azonosítsa azokat a területeket, ahol egyszerűen megvalósítható a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, és határozzon meg csökkentési célkitűzéseket;

    20.

    támogatja a Bizottság azon törekvéseit, hogy az új európai jogszabályok által okozott szükségtelen adminisztratív terheket a Standard Költségmodell (SCM) hatásvizsgálati eljárásba történő integrálása révén térképezze fel; alapvetőnek tartja, hogy az érintettek segítséget nyújtsanak az SCM használatához szükséges adatok összegyűjtésében; hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálatok minőségét nyilvánosan hozzáférhető vélemények útján a hatásvizsgálati testületnek (IAB) kell ellenőriznie;

    21.

    hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek nem szabad figyelembe vennie a Bizottságtól érkező olyan jogalkotási javaslatokat, amelyeket nem kísér független ellenőrzést és a szükségtelen adminisztratív terhek SCM modellel történő értékelését tartalmazó hatásértékelés;

    22.

    véleménye szerint az IAB hatásvizsgálati eljárásainak hozzáadott értékét még 2008 vége előtt értékelni kell; felhívja a Bizottságot e célból mutatók kidolgozására, a nemzetközi szervezetek és a tagállamok meglévő gyakorlatára alapozva;

    23.

    javasolja, hogy az EU költségvetésében a „Kísérleti projekt: az adminisztratív terhek minimalizálása” céljára nemrégiben elkülönített előirányzatot egy olyan független szakértői testület felállítására használják fel, amely az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló európai cselekvési program végrehajtásának felügyelete érdekében szúrópróbaszerűen ellenőrzi az IAB által megjelentetett vélemények minőségét, különösen a már feltérképezett szükségtelen adminisztratív terhek tekintetében, és ellenőrzi az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló európai cselekvési program végrehajtását;

    24.

    hangsúlyozza, hogy fontos különbséget tenni az idejétmúlt, felesleges vagy túlszabályozott tájékoztatási kötelezettségek és azon esetek között, ahol a közegészség, az egészség, a biztonság, a munkaminőség és az alkalmazotti jogokkal, a környezetvédelemmel vagy a Közösség pénzügyi érdekeivel összefüggő indokok továbbra is szükségessé teszik a tájékoztatási kötelezettséget;

    25.

    megállapítja az egyszerűsített javaslatok Tanács és Parlament általi gyorsabb elfogadásának szükségességét, és ezért hangsúlyozza a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodásnak (10) a Tanács és a Parlament munkamódszereinek például kifejezetten a jogalkotás egyszerűbbé tételével megbízott eseti struktúrák létrehozása révén történő megváltozatását szorgalmazó következtetését;

    26.

    javasolja, hogy a szükségtelen adminisztratív terhek mérséklésére irányuló cselekvési programmal párhuzamosan a Bizottság készíttessen tanulmányt a következő célok érdekében:

    a)

    az adminisztratív terheken túl az új jogszabályoknak és szabályozásnak, valamint a hatályos jogszabályok és szabályozás módosításának való megfeleléssel összefüggő minden további teher (a jogszabályok által előírt érdemi kötelezettségekből eredő költségek) kvantitatív alapú feltérképezésére és felmérésére szolgáló módszertan kifejlesztése,

    b)

    ezt követően az érdekeltek bevonásával kísérleti projekt indítása a megfelelés terheivel kapcsolatban használthoz hasonló mérési módszertan hatásvizsgálatokra való alkalmazása céljából,

    c)

    e módszertan IAB általi tesztelése és értékelése,

    d)

    ezek standardként történő alkalmazása és beépítése valamennyi hatásvizsgálatba;

    27.

    sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg azokat az eseteket, amikor gyakran különböző felektől is bekérik ugyanazokat az információkat, és vessenek véget az információk megtöbbszörözésének;

    28.

    felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a tisztán nemzeti jogalkotásból adódó terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket;

    29.

    arra is felhívja a tagállamokat, hogy helyettesítsék a nyomtatott formájú tájékoztatást elektronikusan és az interneten keresztüli tájékoztatással, lehetőleg intelligens internetes portálok használatával;

    30.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


    (1)  HL C 197., 2001.7.12., 433. o.

    (2)  HL C 153. E, 2002.6.27., 314. o.

    (3)  HL C 64. E, 2004.3.12., 135. o.

    (4)  HL C 98. E, 2004.4.23., 155. o.

    (5)  HL C 102. E, 2004.4.28., 512. o.

    (6)  HL C 104. E, 2004.4.30., 146. o.

    (7)  HL C 297. E, 2006.12.7., 136. o.

    (8)  HL C 297. E, 2006.12.7., 128. o.

    (9)  HL C 297. E, 2006.12.7., 140. o.

    (10)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

    P6_TA(2007)0365

    A szabályozási környezet egyszerűsítésére vonatkozó stratégia

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról (2007/2096(INI))

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2003. december 16-i intézményközi megállapodásra (1),

    tekintettel 2000. október 26-i a Bizottság által az Európai Tanács elé terjesztett „A jogalkotás minőségének javítása 1998 - a felelősség megosztása (1998)” és „A jogalkotás minőségének javítása, 1999” című jelentésekről szóló állásfoglalására (2),

    tekintettel 2001. november 29-i, a Bizottság „Európai kormányzás” című fehér könyvéről szóló állásfoglalására (3),

    tekintettel 2003. április 8-i, a Bizottság által az Európai Tanács elé terjesztett „A jogalkotás minőségének javítása, 2000” és a Bizottság által az Európai Tanács elé terjesztett „A jogalkotás minőségének javítása, 2001” című jelentéséről szóló állásfoglalására (4),

    tekintettel 2004. február 26-i, a Bizottság „A jogalkotás minőségének javítása, 2002” című jelentéséről szóló állásfoglalására (5),

    tekintettel 2004. március 9-i állásfoglalására a közösségi szabályozás egyszerűsítéséről és javításáról szóló bizottsági közleményekről szóló állásfoglalására (6),

    tekintettel 2004. április 20-i, a közösségi jogi szabályozásra és a konzultációs eljárásokra vonatkozó hatáselemzésről szóló állásfoglalására (7),

    tekintettel 2006. május 16-i, a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról szóló állásfoglalására (8),

    tekintettel 2006. május 16-i, „A jogalkotás minőségének javítása, 2004: a szubszidiaritás elvének alkalmazása - 12. éves jelentés”-ről szóló állásfoglalására (9),

    tekintettel 2006. május 16-i, a jogalkotó előtt folyamatban levő jogalkotási javaslatok vizsgálatának eredményéről szóló állásfoglalására (10),

    tekintettel a Bizottság 2006. november 14-i, „Első jelentés a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégia végrehajtásáról” című munkadokumentumára (COM(2006)0690),

    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0271/2007),

    A.

    mivel a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament immár rendszeresen vállalja, hogy meghatározza, végrehajtja és tökéletesíti a jogalkotási egyszerűsítést szolgáló eszközöket;

    B.

    mivel véleménye szerint a jogalkotási környezet egyszerűsítése - amely a jogalkotás közérthetőségének, hatékonyságának és minőségének biztosítéka - alapvető feltétel a jogalkotás minőségének javítása szempontjából, az utóbbi pedig az Európai Unió olyan elsődleges fontosságú tevékenysége, amelynek célja a magas növekedési és foglalkoztatottsági szint elérése;

    C.

    mivel észrevétele szerint az egyszerűsítés egyik legfőbb eredménye valamennyi olyan terület fokozatos bevonása, amelyen az Európai Unió a közösségi jogi szabályozás révén tevékenyen fellép;

    D.

    figyelemmel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban meghatározot kötelezettségekre és célokra - nevezetesen a közösségi joganyag egyszerűsítésével és terjedelmének csökkentésével kapcsolatosakra -, továbbá az utóbbiak hatására a tagállamokban;

    E.

    megállapítva, hogy a Bizottság munkadokumentuma „a 2005. október 25-i, »A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégia« című közlemény (COM(2005)0535) közvetlen folytatása”;

    F.

    mivel az említett dokumentum tartalmazza az egyszerűsítés 2006-2009 közötti időszakra vonatkozó „gördülő” programjának aktualizált változatát, amely „felülvizsgálat” összefoglaló elnevezés alatt az egyszerűsítés célját követve - 43 átdolgozást, 12 kodifikálást és 8 hatálytalanítást tartalmazó - formai intézkedéseket, továbbá 46 egyéb, tartalmi egyszerűsítésre vonatkozó intézkedést jelent be;

    G.

    mivel ezek az egyszerűsítést célzó intézkedések kibővülnek mintegy 500 - egy különálló „gördülő” kodifikációs programban felsorolt - új jogalkotási kezdeményezéssel (amelyek közül majdnem 200 már 2007-ben esedékes);

    H.

    mivel a Bizottság kijelentése szerint a kodifikációs program csupán irányadó jellegű, ugyanis teljes végrehajtása csak akkor lehetséges, ha az érintett aktusok valamennyi nyelven rendelkezésre állnak, és ezenkívül véleménye szerint a kodifikációt abban az esetben, ha napirendre kerülnek az aktusok újabb módosításai, el kell halasztani, s így az aktusok sorrendje a „gördülő” programban a Bizottság szerint e két tényező függvényében változhat;

    I.

    megállapítva, hogy a Bizottság az említett dokumentumban annak a szokásnak a megszilárdítását javasolja, hogy az általa előterjesztett javaslatokban az elérni kívánt egyszerűsítési célok világosabb magyarázatát tartalmazó indokolás is szerepeljen;

    J.

    mivel az egyszerűsítési kezdeményezések sikerét meghatározó elemek szilárd módszertani alapon nyugszanak, amelyet alátámaszt az is, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét kikérték, ágazati elemzéseket folytattak, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács szorosan együttműködött, továbbá megnövekedett mértékben támaszkodtak az együttszabályozásra és az önszabályozásra;

    K.

    mivel véleménye szerint a hangoztatott európai szintű egyszerűsítést megfelelő nemzeti szintű egyszerűsítéssel kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a közösségi egyszerűsítésből származó előnyöket ne veszélyeztessék a nemzeti szabályozások és technikai jellegű akadályok;

    1.

    sürgeti a Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt a közösségi jogszabályok végrehajtására, érvényesítésére és kiértékelésére, ami a jobb szabályozást célzó folyamat szerves része;

    2.

    üdvözli, hogy az egyszerűsítést célzó kezdeményezések - első ízben - megjelentek a Bizottság 2007. évi jogalkotási és munkaprogramjában, ami azt jelzi, hogy az egyszerűsítésre irányuló stratégia elsőbbséget kapott;

    3.

    kéri a Bizottságot, hogy az egyszerűsítést célzó kezdeményezéseket ezentúl rendszeresen tüntesse fel jogalkotási és munkaprogramja elkülönített fejezetében; ezen túlmenően ugyanakkor jelezze benne azt is, hogy az egyes kezdeményezéseknek milyen mértékben kíván elsőbbséget adni, s e célból már az éves politikai stratégiában pontosítsa, hogy mely egyszerűsítési javaslatok kerülnek majd a jogalkotási tervezés éves folyamatában az első helyre; végül, annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hivatkozási keret álljon rendelkezésre, igyekezzék elejét venni az egyszerűsítésre irányuló kezdeményezések felsorolását tartalmazó dokumentumok terén a túltermelésnek;

    4.

    ajánlja, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács - éppen úgy, ahogyan azt a közösségi vívmányok (11) kodifikálásának céljából is tették - kössön egy, az egyszerűsítési intézkedések egészére vonatkozó, felgyorsított munkamódszerről szóló, intézményközi megállapodást;

    5.

    üdvözli a közösségi joganyag kodifikálásának gyorsítása érdekében kifejtett bizottsági erőfeszítéseket, mivel az a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló igyekezet elemi és alapvető formája;

    6.

    felhívja a Bizottságot, hogy minél hamarabb foglalkozzék a fordítással kapcsolatos nehézségekkel, és vegye elejét annak, hogy az új jogalkotási javaslatok ismertetése negatív hatással legyen a kodifikációs kezdeményezésekre, illetve az egyszerűsítési folyamat egésze szempontjából káros hatással járjon; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak koherensnek kell maradnia önmagával, és tartózkodnia kell attól, hogy jogalkotási és munkaprogramjába olyan területekre vonatkozó kodifikációs elképzeléseket illesszen be, amelyeken ő maga egyébként is jogalkotási javaslatok kidolgozását tervezi;

    7.

    javasolja a Bizottságnak, hogy egyszer s mindenkorra foglaljon állást az átdolgozás rendes jogalkotási technikaként történő értelmezése mellett, s minden egyes kezdeményezésre vonatkozóan bocsássa rendelkezésre a teljes szöveget még akkor is, ha csak egyes pontokat érintő módosításokról van szó, továbbá egyértelműen jelölje meg az új és a változatlanul maradó szövegrészeket, aminek következtében nagyban javulna a közösségi jogalkotás érthetősége és átláthatósága;

    8.

    felhívja ezenkívül a Bizottságot arra is, hogy - ha az átdolgozás nem lehetséges - ne feledkezzék meg arról, hogy az érintett jogi területen a kodifikációnak hat hónapon belül rendes jogalkotási technikaként kell megjelennie; véleménye szerint - a hivatkozott intézményközi megállapodással összhangban - a Tanáccsal és a Bizottsággal közösen, valamint az érintett felek szükséges részvételének előírásával külön ad hoc szervek is létrehozhatók, azzal az egyetlen feladattal, hogy előmozdítsák az egyszerűsítést;

    9.

    üdvözli, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt az egyszerűsítést szolgáló szilárd módszertani alapok kidolgozására; ennek megfelelően felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az érdekeltekkel történő konzultációt, például terjessze ki más területekre is a 2005 októberétől kezdve bejelentett - a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkozó - kezdeményezéseket, valamint erősítse meg azokat az intézkedéseket, amelyeket e célból a társasági jog és a szerzői jog területén kíván elfogadni; buzdítja a Bizottságot az ágazati elemzések és a közösségi joganyag által okozott adminisztrációs terhekre vonatkozó felmérés elmélyítésére;

    10.

    hangsúlyozza az európai uniós intézmények együttműködésének alapvető fontosságát, hiszen az elengedhetetlen feltétele bármiféle egyszerűsítésre irányuló stratégia sikerének; felhívja a figyelmet a jó szándék jelére, melyet e tekintetben ő maga adott azzal, hogy olyan értelemben módosítja eljárási szabályzatát, hogy egyrészt könnyebbé teszi a kodifikációval kapcsolatos elfogadási eljárást, másrészt az átdolgozások tekintetében ad hoc jogalkotási eljárást vezet be;

    11.

    hangsúlyozza, hogy továbbra is a hagyományos jogalkotási eszközök kell, hogy legyenek a Szerződésekben meghatározott politikai célok elérésének normális eszközei; véleménye szerint az együttszabályozás és az önszabályozás olyan módszerek, amelyekkel lehetséges a jogalkotási intézkedések megfelelő integrálása vagy felváltása, ha ugyanolyan vagy szélesebb körű javulást hoznak magukkal, mint amely a jogalkotással elérhető; hangsúlyozza, hogy a szabályozás bármely alternatív módszere használatának összhangban kell lennie a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással; emlékeztet arra, hogy Bizottságnak kell megállapítania azokat a feltételeket és korlátokat, melyeket a fenti gyakorlatok használata során a feleknek be kell tartaniuk, és ezeket minden esetben a Bizottság felügyelete alatt, és a Parlament ezek alkalmazásának megakadályozására vonatkozó jogának sérelme nélkül kell alkalmazni;

    12.

    felhívja a Bizottságot, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy az európai szinten meghirdetett, a szabályozás egyszerűsítésére és általánosságban minőségének javítására irányuló folyamatot nemzeti szinten ne veszélyeztessék a belső normák vagy technikai jellegű akadályok; kéri, hogy a folyamatot nemzeti szinten is irányítsa és kövesse figyelemmel, például azzal, hogy vállalja fel az Unióban és a tagállamokban kifejlesztett bevált gyakorlatok összegyűjtésével és terjesztésével foglalkozó központ szerepét is, és - nem utolsósorban - az érdekeltektől érkező jelzésekre történő reagálással;

    13.

    hangsúlyozza, hogy a rendszeres és alapos hatásvizsgálatok kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyszerűsítési folyamatban, valamint hogy az ilyen vizsgálatokat a Tanácsnak és a Parlamentnek a jogalkotási folyamat során egy javaslathoz előterjesztett módosítások megtételekor kell mérlegelnie;

    14.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


    (1)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

    (2)  HL C 197., 2001.7.12., 433. o.

    (3)  HL C 153. E, 2002.6.27., 314. o.

    (4)  HL C 153. E, 2002.6.27., 314. o.

    (5)  HL C 98. E, 2004.4.23., 155. o.

    (6)  HL C 102. E, 2004.4.28., 512. o.

    (7)  HL C 104. E, 2004.4.30., 146. o.

    (8)  HL C 297. E, 2006.12.7., 136. o.

    (9)  HL C 297. E, 2006.12.7., 128. o.

    (10)  HL C 297. E, 2006.12.7., 140. o.

    (11)  A jogalkotási szövegek hivatalos kodifikálásának érdekében elfogadott gyorsított munkamódszerekről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).

    P6_TA(2007)0366

    A „soft law” alkalmazása

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása a „soft law” eszközök alkalmazásának jogi és szervezeti hatásairól (2007/2028(INI))

    Az Európai Parlament,

    tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen annak 211., 230. és 249. cikkére,

    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Alkotmányügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0259/2007),

    A.

    mivel a „soft law” (nem kötelező erejű jog) általános gyakorlaton alapuló fogalma kétértelmű és veszélyes, és azt a közösségi intézmények dokumentumaiban nem lenne szabad használni;

    B.

    mivel fogalmilag hibás volta miatt a dura lex/mollis lex közötti különbségtételt nem szabad elfogadni, illetve elismerni;

    C.

    mivel az ún. „nem kötelező erejű” jog, például az ajánlások, a zöld és fehér könyvek, valamint a tanácsi következtetések, nem bírnak jogi érvényességgel vagy kötelező erővel;

    D.

    mivel a „nem kötelező erejű jog” nem nyújt teljes jogi védelmet;

    E.

    mivel a „nem kötelező erejű” jogi aktusok széles körű igénybevétele azt jelentené, hogy az egyedülálló közösségi modell a hagyományos nemzetközi szervezetek modellje irányába tolódik el;

    F.

    mivel jelenleg is vita folyik arról, hogyan lehetne az Európai Unió szabályozási funkcióját még hatékonyabbá tenni mind a „kötelező erejű”, mind a „nem kötelező erejű jog” tekintetében;

    G.

    mivel a Van Gend en Loos ügy kapcsán az Európai Bíróság megállapította, hogy a Szerződés „több mint olyan megállapodás, amely csak a szerződő államok közötti kölcsönös kötelezettségeket hoz létre. [...] A Közösség a nemzetközi jog új jogrendjét képezi, melynek javára az államok, bár szűk területeken, de korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek alanyai nemcsak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is. Ennélfogva a [ ...] közösségi jog amellett, hogy a magánszemélyekre kötelezettségeket állapít meg, arra is szolgál, hogy számukra jogokat keletkeztessen, amelyek az őket megillető jogok összességének részévé válnak. E jogok nemcsak akkor keletkeznek, amikor a Szerződés ezeket kifejezetten előírja, hanem azokból a kötelezettségekből eredően is, amelyeket a Szerződés egyértelműen rögzít a magánszemélyek, a tagállamok és a közösségi intézmények számára” (1);

    H.

    mivel ennek a következtében a közösségi jogot azon az alapon lehet megkülönböztetni a nemzetközi közjogtól, hogy egyrészt kötelező ereje nemcsak az államokra terjed ki, hanem az egyénekre is, akik jogi értelemben érvényesíthető jogokat nyernek általa, másrészt pedig számos intézményről rendelkezik, köztük az Európai Parlamentről, amelyet az Unió polgárai közvetlenül választanak; mivel emellett az európai jogrend a demokrácián és a jogállamiságon alapul, az EU-Szerződés 6. cikkében és preambulumában foglaltaknak megfelelően;

    I.

    mivel ez azt jelenti, hogy az EU intézményei csak a jogszerűség elvével összhangban járhatnak el, vagyis akkor, ha valamely jogalap számukra hatáskört biztosít és kizárólag e hatáskörön belül maradva, és mivel az Európai Bíróság biztosítja, hogy valóban így is járnak el;

    J.

    mivel ahol a Közösség jogalkotási hatáskörrel rendelkezik, a helyes eljárás az, ha az Unió demokratikus intézményei, vagyis a Parlament és a Tanács jogszabályt fogadnak el, ha ez a szubszidiaritás és az arányosság alapelveinek figyelembe vételével is ajánlatosnak tűnik; mivel csak a Szerződésben előírt intézményi eljárás keretében elfogadott jogszabályok biztosíthatják a jogbiztonságot, a jogállamiságot, a jogi úton való elszámoltathatóságot és végrehajtathatóságot, és mivel ez egyúttal a Szerződésben meghatározott intézményi egyensúly tiszteletben tartásával is jár, és lehetővé teszi a nyílt döntéshozatalt;

    K.

    mivel általában ahol a Közösség jogalkotási hatáskörrel rendelkezik, e hatáskör eleve kizárja olyan, a történelmileg a formális jogalkotási hatáskör és/vagy a végrehajtási eszközök hiánya miatt indokolt, és ilyen értelemben a nemzetközi közjogban jellemző gyakorlatként elterjedt, „soft law” és magatartási kódex jellegű eszközök alkalmazását, amelyeknek önmagukban nincsen kötelező jogi erejük, azonban bírnak bizonyos - közvetett - jogi következményekkel, amellett, hogy céljuk gyakorlati hatások kiváltása, amire alkalmasak is (2);

    L.

    mivel a „soft law” eszközök jogilag megalapozottak ott, ahol a Szerződés kifejezetten rendelkezik azokról, feltéve, hogy nem a jogalkotás helyettesítését szolgálják olyan területeken, ahol a Közösség jogalkotói hatáskörrel bír, és ahol a közösségi szabályozás a szubszidiaritás és az arányosság alapelveinek figyelembevételével ajánlatos lehet, mivel ez a korlátozott egyedi felhatalmazás elvét is sértené, és mivel ez még inkább alkalmazandó a Bizottság közösségi jogszabályokat értelmező közleményeire; mivel az olyan előkészítő eszközök, mint a zöld és fehér könyvek szintén a „soft law” legitim alkalmazását jelentik, csakúgy, mint a Bizottság által kiadott tájékoztatók és iránymutatások, amelyek a versenypolitika és az állami támogatásokra irányuló politika bizottsági alkalmazását értelmezik;

    M.

    mivel ezeket az eszközöket, amelyek a kötelező érvényű jogi aktusok értelmezésére vagy előkészítésére használhatók, sem jogszabályként nem szabad kezelni, sem a normák megállapítására gyakorolt bármilyen hatással nem szabad felruházni;

    N.

    mivel egy ilyen helyzet zűrzavart és bizonytalanságot okozna egy olyan területen, ahol a tagállamok és az állampolgárok érdekében az egyértelműség és a jogbiztonság a legfontosabb;

    O.

    mivel a Bizottság kezdeményezési jogának tiszteletben tartása mellett, a Parlament egyúttal fenntartja magának a jogot arra, hogy a Bizottságot jogalkotási javaslat készítésére kérje fel (az EK-Szerződés 192. cikke);

    P.

    mivel a nyílt koordinációs módszer alkalmas lehet a belső piac kiépítésének előmozdítására, ugyanakkor sajnálatos, hogy az Európai Parlament és az Európai Bíróság abban csekély szerephez jut; mivel a koordináció úgynevezett nyílt módszerében fellehető demokratikus deficit miatt e módszerrel nem szabad visszaélni a Közösség hiányzó jogalkotói hatásköre helyettesítése és ezáltal a tagállamokra olyan de facto kötelezettségek kiszabása érdekében, amelyek a jogalkotással egyenértékűek, azonban a Szerződésben előírt jogalkotási eljárásokon kívül keletkeznek;

    Q.

    mivel az EK-Szerződés 211. cikke szerint „[A] közös piac megfelelő működésének és fejlődésének biztosítása érdekében a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg vagy véleményt ad az e szerződésben szabályozott kérdésekben, ha ezt e szerződés kifejezetten előírja vagy ő maga szükségesnek tartja”, a 249. cikk ötödik bekezdése értelmében ugyanakkor az ajánlások nem kötelező erejűek és a Bíróság szerint „olyan intézkedések, amelyek még címzettjeik vonatkozásában sem szándékoznak kötelező erőt kiváltani” (3) és nem hozhatnak létre a nemzeti bíróságok előtt a jogalanyok által érvényesíthető jogokat (4), és mivel az EK-Szerződés 230. cikke kizárja az ajánlások semmissé nyilvánítását, mivel azok nem kötelezőek;

    R.

    mivel ugyanakkor a Bíróság szerint a „kérdéses [eszközöket] nem lehet teljesen joghatás nélkülinek tekinteni. A nemzeti bíróságok kötelesek az előttük folyamatban lévő jogvitákban történő határozathozatalkor azokat figyelembe venni, különösen amikor a végrehajtásukra kibocsátott nemzeti jogszabályok értelmezésére vonatkozóan adnak tájékoztatást, vagy amikor a kötelező erejű közösségi rendelkezéseket egészítik ki” (5);

    S.

    mivel előfordulhat, hogy az ajánlások - amennyiben nem kellő odafigyeléssel alkalmazzák őket - olyan hatással lehetnek, hogy a Bizottság bizonyos aktusai túllépik hatáskörüket;

    T.

    mivel az Alkotmányszerződés I-33. cikke az EK-Szerződés 211. cikkéhez hasonlóan rendelkezik, de hozzáfűzi: „A törvényalkotási aktusok tervezetének mérlegelésekor az Európai Parlament és a Tanács tartózkodik az adott területen alkalmazandó törvényalkotási eljárásban előírtaktól eltérő jogi aktusok elfogadásától”;

    U.

    mivel 2005-ben a Bizottság az EK-Szerződés 211. cikke alapján ajánlást fogadott el a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői jogok határokon átnyúló kezeléséről, amelyet úgy jellemeztek, mint „olyan »soft law« okmányt ...amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson a piac számára a megfelelő irányba történő elmozdulásra”, és az láthatóan a létező irányelvek kiegészítését szolgálta, beleértve az információs társadalomban a szerzői jogokról szóló irányelvet (6), a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szerzői joggal kapcsolatos bizonyos jogokról szóló irányelvet (7), és mivel az okmány fő célja a több területre érvényes engedélyezés ösztönzése volt, emellett pedig ajánlást is tesz annak szabályozására, kijelenthető, hogy a Bizottság egyedi politikai opciókat léptetett hatályba „soft law” eszközök révén;

    V.

    mivel a Bizottság fontolgatta vagy fontolgatja, hogy más olyan területeken is ajánlások útján lép fel, ahol a Közösség jogalkotói hatáskörrel bír, beleértve a szerzői jogdíjat terhelő illetékek, illetve a könyvvizsgálók anyagi felelőssége felső határának szabályozását;

    W.

    mivel ráadásul az európai szerződésjog tervezete továbbra is „soft law” természetű;

    X.

    mivel ahol a Közösségnek megvan a jogalkotási hatásköre, de hiányzik a jogalkotásra irányuló politikai akarat, a „soft law” alkalmazása révén fennáll annak a veszélye, hogy a tulajdonképpen illetékes jogalkotó szerveket megkerülik, semmibe veszik az EU-Szerződés 6. cikke szerinti demokrácia és jogállamiság, valamint az EK-Szerződés 5. cikke szerinti szubszidiaritás és arányosság elvét, és azt eredményezheti, hogy a Bizottság hatáskörét túllépve cselekszik;

    Y.

    mivel a „soft law” emellett egy olyan demokratikus legitimáció nélküli „szuperbürokrácia” benyomását keltheti a közvéleményben, amely a polgároktól nemcsak távoli, hanem ellenük is irányul, amely kész arra, hogy megállapodásokat kössön befolyásos érdekképviseleti szereplőkkel, amelyekben az eljárások sem nem átláthatóak, sem nem érthetők a polgárok számára, és jogos elvárásokat ébreszthet az érintett harmadik felek (pl. a fogyasztók) körében, akiknek nem lesz jogi lehetőségük megvédeni magukat a rájuk kedvezőtlen jogi hatással bíró aktusokkal szemben;

    Z.

    mivel a jogalkotás minőségének javítása napirendje nem torzulhat olyan irányba, hogy az lehetővé tegye a Közösség végrehajtó hatalma számára, hogy ténylegesen jogot alkosson a „soft law” okmányok segítségével, ezzel esetlegesen aláásva a Közösség jogrendjét, elkerülve a demokratikusan választott Parlament bevonását és a Bíróság jogi felülvizsgálatát, és megfosztva a polgárokat a jogorvoslat lehetőségétől;

    AA.

    mivel nem létezik eljárás arra nézve, hogy a javasolt „soft law” eszközökről, például ajánlásokról és értelmező közleményekről hogyan egyeztessenek a Parlamenttel;

    1.

    úgy ítéli meg, hogy a Közösség keretein belül a „soft law” igen gyakran ellentmondásos és kevéssé hatékony eszköznek minősül, amely ugyanakkor rombolóan hathat a közösségi jogalkotásra és az intézményi egyensúlyra, ezért körültekintően alkalmazandó még ott is, ahol a Szerződés rendelkezik felőle;

    2.

    emlékeztet arra, hogy az ún. „soft law” nem helyettesítheti azokat a jogi aktusokat és eszközöket, amelyek különösen a kultúra és az oktatás területén a jogalkotási folyamat folytonosságának biztosítása érdekében állnak rendelkezésre;

    3.

    hangsúlyozza, hogy minden EU-intézménynek, beleértve az Európai Tanácsot is, a jogalkotási és a nem jogalkotási lehetőségeket egyaránt figyelembe kell vennie, amikor esetenkénti alapon határoz az esetleg megteendő lépésekről;

    4.

    jogállami szempontból kétségesnek ítéli a nyílt koordináció módszerét, mivel a Parlament megfelelő szintű bevonása és bírósági felülvizsgálat nélkül működik; úgy véli tehát, hogy ezért azt csak kivételes esetekben lehet igénybe venni, valamint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet bevonni a Parlamentet ezekbe az eljárásokba;

    5.

    elítéli, hogy a Bizottság olyan esetekben is alkalmaz „soft law” eszközöket, amikor azok, a szubszidiaritás és az arányosság alapelveinek figyelembe vételével az önmagában is szükséges Uniós jogalkotást helyettesítik vagy még feltérképezetlen területekre alkalmazva általánosítják a Bíróság joggyakorlatát;

    6.

    sürgeti az intézményeket, hogy az Alkotmányszerződés I-33. cikkének elvét követve tartózkodjanak „soft law” eszközök elfogadásától, ha jogalkotási aktusok már tárgyalás alatt állnak; úgy ítéli meg, hogy ez a kötelezettség a hatályos jog szerint is az EU-Szerződés 6. cikke szerinti jogállamiság alapelvéből ered;

    7.

    sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen külön erőfeszítést azért, hogy biztosítsa az átláthatóságot, a láthatóságot és a nyilvánosság előtti elszámoltathatóságot a nem kötelező erejű közösségi jogi aktusok megalkotása során, és hogy fokozza a hatástanulmányok alkalmazását a döntéshozatali folyamatban;

    8.

    felhívja a Bizottságot, hogy mielőtt további „soft law” eszközökről szóló intézkedést javasol, kiemelten vegye fontolóra a „soft law” fogyasztókra tett hatásait és azok kezelésének lehetséges eszközeit;

    9.

    úgy véli, hogy a bizottsági közlemények területén a Zöld és Fehér könyvekből nem következnek közvetlen jogi kötelezettségek; úgy véli, hogy ennek ellenére a konzultációs dokumentumok, és a politikai szándéknyilatkozatok elfogadásából nem következhet az ezekre vonatkozó jogszabályok elfogadására irányuló jogi kötelezettség;

    10.

    úgy véli, hogy a Bizottság értelmező közleményeinek az a legitim célja, hogy jogbiztonságot teremtsenek, de szerepük nem nyúlhat túl ezen a célon; úgy véli, hogy amennyiben új kötelezettségek bevezetését szolgálják, az értelmező közlemények a jogalkotás „soft law” általi megengedhetetlen kiterjesztését alkotják; úgy véli, hogy amennyiben egy közlemény olyan részletes szabályozásokat tartalmaz, amelyeket a Szerződés értelmében meghatározott alapszabadságok közvetlenül nem tartalmaznak, akkor megsérti az alaki követelményeket, ezért semmisnek tekintendő (8);

    11.

    úgy véli, hogy a fent említett kritériumoknak megfelelő közleményeknek következésképpen csak azokra az esetekre kellene korlátozódniuk, amelyekben a jogalkotó Parlament és Tanács felhívta a Bizottságot a megfelelő értelmező közlemény kidolgozására; úgy ítéli meg, hogy a szerződés valóságba történő átültetése a jogalkotó, értelmezése pedig a Bíróság feladata;

    12.

    úgy véli, hogy a szabványosítás és a magatartási kódexek az önszabályozás fontos összetevői; úgy ítéli meg azonban, hogy a szabványosítás nem vezethet túlszabályozáshoz és ezáltal további terhekhez különösen a kis- és középvállalkozások számára; úgy véli tehát, hogy érdekében az érintett jogalapoknak a túlszabályozás elkerülésére irányuló biztosítékokat kellene tartalmazniuk;

    13.

    rámutat arra, hogy bár a Bizottság legitim módon alkalmaz jogalkotást megelőző eszközöket, a jogalkotást előkészítő folyamatot nem sajátíthatja ki és azt indokolatlanul nem késleltetheti; úgy ítéli meg, hogy az olyan területeken, mint az európai szerződésjog tervezete, el kell érkeznie annak a pontnak, ahol a Bizottság eldönti, él-e a jogalkotási javaslat előterjesztésére vonatkozó jogával, illetve milyen jogalapot használ fel ehhez;

    14.

    hangsúlyozza, hogy a Parlamenttel - mint a Közösség egyetlen demokratikusan megválasztott intézményével - jelenleg nem konzultálnak a „nem kötelező erejű” jogi aktusok, például az EK-Szerződés 211. cikkén alapuló bizottsági ajánlások és az értelmező közlemények, valamint más hasonló jellegű dokumentumok használatáról;

    15.

    úgy ítéli meg, hogy az intézményközi megállapodások csak az EU-intézméynek közötti kapcsolatra lehetnek jogi hatással és ezért a harmadik felekre való joghatás tekintetében nem tartoznak a „soft law” eszközök kategóriájába;

    16.

    felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együttműködve alakítson ki egy olyan működési módot, amely - lehetőség szerint intézményközi megállapodás keretében - biztosítja a demokratikusan megválasztott testületek részvételét, és ezáltal a „nem kötelező erejű” jogi aktusok szükségességének hatékonyabb figyelemmel kísérését;

    17.

    kéri a Bizottságot, egyeztesse a Parlamenttel, hogyan konzultálhat a Parlamenttel mielőtt „soft law” eszközöket fogad el, a javasolt „soft law” eszközök felülvizsgálatának lehetővé tétele és a végrehajtó hatalmi ág hatásköreivel való bármiféle visszaélés elkerülése érdekében; ennek fényében javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat az e témában megkötendő intézményközi megállapodásról; úgy ítéli meg, hogy e megállapodásban különösen az EK-Szerződés 211. cikke, 249. cikke (5) bekezdése, valamint 230. cikke és az Európai Bíróság joggyakorlata révén keletkezett ellentmondás feloldására kellene kitérni, amennyiben az Európai Bíróság a tagállami bíróságokat arra kötelezi, hogy a folyamatban lévő jogviták során vegyék figyelembe a Szerződés szerint önmagukban nem kötelező erejű ajánlásokat;

    18.

    megerősíti a Parlament - mint az uniós polgárok érdekeinek fő képviselője - valamennyi döntéshozatali folyamatba történő bevonásának fontosságát annak érdekében, hogy elősegítse a polgárok európai integrációval és értékekkel kapcsolatos bizalmatlanságának csökkentését;

    19.

    hangsúlyozza tehát, hogy a „soft law” kifejezést, illetve az arra történő hivatkozást az európai intézmények valamennyi hivatalos dokumentumában minden esetben kerülni kell;

    20.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


    (1)  26/62 sz. Van Gend & Loos ügy EBHT 1963., 1. o.

    (2)  Linda Senden, „Soft Law, Self-Regulation and Co-Regulation in European Law: Where do they meet?”, EJCL, Vol. 9, 1.1.2005.

    (3)  A C-322/88. számú Grimaldi-ügyben hozott ítélet [1989] EBHT 4407. o., 16. bekezdés.

    (4)  A Grimaldi-ügyben hozott ítélet 16. bekezdése.

    (5)  A Grimaldi-ügyben hozott ítélet 18. bekezdése.

    (6)  2001/29/EK irányelv (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

    (7)  2006/115/EK irányelv (HL L 376., 2006.12.27., 28. o.).

    (8)  C-57/95 sz. Franciaország kontra Bizottság, [1997] EBHT I-1627, 23.-26. bekezdések.

    P6_TA(2007)0367

    Az egységes piac felülvizsgálata

    Az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása az egységes piac felülvizsgálatáról: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén (2007/2024(INI))

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Egységes piac a polgárok számára - Időközi jelentés az Európai Tanács 2007-es tavaszi ülésére” című közleményére (COM(2007)0060),

    tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett, „Polgárközpontú program: Eredményeket Európának” című közleményére (COM(2006)0211),

    tekintettel a Bizottságnak a tavaszi Európai Tanácshoz intézett, „A növekedést és foglalkoztatást célzó, megújult lisszaboni stratégia megvalósítása - Az eredmények éve” című közleményére (COM(2006)0816),

    tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Éves politikai stratégia 2008-ra” című közleményére (COM(2007)0065),

    tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, „Az áruk belső piaca: Európa versenyképességének sarokköve” című közleményére (COM(2007)0035),

    tekintettel a Bizottság által előterjesztett, a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló Zöld könyvre (COM(2006)0744),

    tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” című közleményére (COM(2006)0689),

    tekintettel a brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8-9-i elnökségi következtetéseire,

    tekintettel az Európai Unióban nyújtott általános érdekű szociális szolgáltatásokról szóló, 2007. március 14-i állásfoglalására (1),

    tekintettel az egészségügyi szolgáltatások belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvből való kizárásának hatásáról és következményeiről szóló, 2007. május 23-i európai parlamenti állásfoglalásra (2),

    tekintettel a Stuttgartban 2007. április 16-17-én megtartott negyedik európai kézműipari és kisvállalkozási konferencia zárónyilatkozatára,

    tekintettel a 2007. március 25-i Berlini Nyilatkozatra,

    tekintettel a Bizottság gazdasági lapjának „Lépések a mélyebb gazdasági integráció felé: a belső piac a XXI. században - Hozzájárulás az egységes piac felülvizsgálatához” című, 271. számára,

    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0295/2007),

    A.

    mivel európai összefüggésben az egységes piac olyan példa nélküli vívmány, amely a fogyasztók részére szélesebb választékot és alacsonyabb árakat nyújt, az üzleti szféra részére versenyképes és dinamikus környezetet teremt, és lehetővé teszi az európai kultúrák közötti eszme- és tapasztalatcserét;

    B.

    mivel a lisszaboni stratégia a társadalmi kohéziót választotta mottójául, és a társadalmi dimenziónak hangsúlyosabb szerepet adott az Unió ágazati politikáiban;

    C.

    mivel az egységes piac és annak négy építőeleme, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása, döntő lépés volt az európai integráció felé;

    D.

    mivel az egységes piac 1992-ben történő létrehozása a következő három elven alapult:

    verseny: az egységes piac szociális piacgazdaság elve alapján történő megvalósításának lehetővé tétele, a versenyből származó előnyökhöz fűződő jog támogatásával, amely a gazdasági hatalommal való visszaélés megfékezésére, nem csupán a hatóságok hatáskörének korlátozására kialakított, alapvető demokratikus jog;

    együttműködés: a Szerződésekben és a közösségi programokban meghatározott, határokon átnyúló és az egész EU-ra kiterjedő célkitűzések megvalósításának lehetővé tétele; és

    szolidaritás: a különböző felek egyesítése, valamint a szociális, gazdasági és területi kohézió célkitűzéseinek megvalósítása,

    E.

    mivel a lisszaboni stratégia a tagállamokban strukturális reformokhoz és a piacok megnyitásához fog vezetni, de a tisztességes verseny biztosításához szükséges szabályozás iránti igényt is növelni fogja;

    F.

    mivel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) jelentős előrehaladást tett lehetővé a szolgáltatások piacának megvalósítása felé;

    G.

    mivel az euró meghozta az átláthatóságot, a hatékonyságot és az egységes piachoz való könnyű hozzáférést;

    H.

    mivel a tagállamok közigazgatásában még mindig fellelhető a nyílt vagy rejtett protekcionista hozzáállás;

    I.

    mivel még mindig számos akadálya van a négy alapszabadság végrehajtásának; mivel elengedhetetlen az egységes piac működésének javítása és az akadályok nélküli egységes piacra való összpontosítás;

    J.

    mivel helyénvaló az egységes piac dinamikus, átfogó és rugalmas megközelítésének megvalósításán munkálkodni annak érdekében, hogy elnyerjük polgártársaink támogatását;

    K.

    mivel szükség van a hálózatos ágazatok - például a közlekedés, a távközlés, a postai szolgáltatások és az energiaszállítás - megnyitásának befejezésére, amely ágazatoknak lényegükből fakadóan célja a vállalatok és a magánszemélyek összekötése, valamint amelyek tehát fejlődésük és megnyitásuk révén az egységes piac megvalósításának jobb megvalósítási eszközeit jelentik a hatékony szabályozási mechanizmusokkal támogatott, felelős piacgazdaság keretén belül;

    L.

    mivel az Európai Unió az elmúlt években különféle jogalkotási intézkedéseket fogadott el, amelyek a pénzügyi szolgáltatások - úgymint a banki szolgáltatások, vagyonkezelés, biztosítás, nyugdíjalapok és könyvvitel - egységes piacának megerősítésére irányultak, ami a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt előnyökkel járt, és az EU-t a pénzügyi szolgáltatási ágazatban világszinten vezetővé, a fejlődési irány és a szabványok meghatározójává tette;

    M.

    mivel jelentős előrehaladás történt a vállalati pénzügyi szolgáltatások egységes piacának létrehozása irányában, ugyanakkor egyelőre igen kevés bizonyíték igazolja, hogy ezt jelentős mértékben továbbvitték volna a lakossági szintre, ami gyakran a polgárok kulturális és hagyományos preferenciáinak, de a jogszabályi és adózási korlátoknak is betudható;

    N.

    mivel a Bizottság fontos feladata a versenyszabályok betartásának kikényszerítése annak érdekében, hogy szavatolja az uniós vállalkozások számára a tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket, az EU fogyasztói számára pedig az egységes piac előnyeinek teljes kihasználását;

    O.

    mivel bár a tagállamok megtartják az adóügyek területén fennálló kizárólagos jogaikat, a Bizottság még mindig hasznos szerepet tölthet be az adópolitika egyes vonatkozásaiban, ami előreviszi a valódi egységes piac megvalósítását;

    P.

    mivel csökkenteni kell a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv) nehezedő adminisztratív terheket;

    Q.

    mivel fő versenytársaihoz képest az Európai Unió deficittel küzd az innováció terén;

    R.

    mivel az európai gazdaság versenyképesebbé tételén és dinamizálásán keresztül az egységes piac jelenti a leghatékonyabb eszközt a globalizáció kihívásaival szemben;

    S.

    mivel a Bizottságnak politikái, és különösen a belső piaci politika végrehajtásakor teljes mértékben figyelembe kell vennie az EU bővítését, valamint ez utóbbi hatását az új tagállamokban, továbbá az új adatokat a társadalmi változásokról és a technológiai fejlődésről;

    T.

    mivel a bővítés, amely növelte az egységes piacból nyerhető lehetőségeket, a tagállamok közötti sokféleség növekedése miatt kihívást is jelentett a belső piac megfelelő működése szempontjából; mivel a társasági adózás terén fennálló különbségek a tagállamok közötti feszültség kockázatát hordozzák;

    1.

    üdvözli a Bizottságnak az egységes piacra irányuló aktív szerepét és előretekintő szemléletmódját, valamint az egységes piac felülvizsgálatában végzett munkáját, és kiemeli annak fontosságát, hogy valamenynyi érdekelt felet bevonják ebbe a folyamatba;

    2.

    szeretné, ha az egységes piac felülvizsgálata alkalmával fel lehetne hívni az európai polgárok figyelmét minden olyan előnyre, amelyre az egységes piac megvalósulása révén tehetnek szert; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék az egységes piacban rejlő lehetőségek és annak reális eredményei közötti eltérést;

    3.

    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden polgár egységesen részesüljön az egységes piac előnyeiből; úgy véli, hogy bizonyos rászoruló csoportok részére nem teljes a hozzáférés ezekhez az előnyökhöz, és emlékeztet arra, hogy az Amszterdami Szerződéshez csatolt 22. nyilatkozat rögzíti, hogy a Szerződés 95. cikkében előírt intézkedések meghozatala során a Közösség intézményeinek figyelembe kell venniük a fogyatékkal élő személyek igényeit;

    4.

    reméli, hogy a nemzeti parlamentekkel való munkakapcsolatok megerősödnek, hogy az egységes piac jelentősége és előnyei egyértelműbbé váljanak a tagállamok polgárainak képviselői számára; kiemeli e tekintetben a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti évente megrendezésre kerülő konstruktív párbeszédet a lisszaboni menetrendről, mint az együttműködés egy olyan példáját, amire a jövőben építeni lehet;

    5.

    hangsúlyozza, hogy - figyelembe véve e vállalkozások lényeges szerepét az európai gazdaságban - elengedhetetlen fontossággal bír a negyedik európai kézműipari és kisvállalkozási konferencia zárónyilatkozata tartalmának érvényesítése; kéri ezért e következtetések figyelembe vételét a közösségi politikák kidolgozásában és végrehajtásában, különösen az egységes piac és a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó politika felülvizsgálata keretében;

    6.

    sajnálja, hogy gyakorlati szinten a tagállamok nem érzik eléggé sajátjuknak az egységes piacot;

    7.

    elismeri, hogy egy életminőséget biztosító egységes piac esetében a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi aggályokat figyelembe kell venni;

    Az érdekelt felek bizalmának megerősítése az egységes piacon

    8.

    az a véleménye, hogy az új politikai kezdeményezéseknek a különböző piacokra, az egyes gazdasági ágazatokra, a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatások alaposabb elemzésén kellene alapulnia;

    9.

    mivel a társadalmi és területi kohézió az egységes piac lényeges alkotóeleme, emlékeztet annak fontosságára, hogy az európai kulturális sokféleség tiszteletben tartása mellett a tagállamok közös társadalmi és környezeti célkitűzéseinek - a minőségi foglalkoztatás, az esélyegyenlőség, az egészség- és környezetvédelem - támogatásával javítani kell a polgárok bizalmát; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az EU számára ezt a védelmi szerepet, és kerülje el e téren a tagállamok közötti szabályozási versenyt;

    10.

    hangsúlyozza, hogy csak egy következetes fogyasztóvédelemmel párosuló társadalmi kohézió vezethet arra, hogy a polgárokban jobban tudatosuljanak az egységes piac vívmányai által nyújtott előnyök;

    11.

    hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a munkavállalók szabad mozgását az egységes piacon belül; kiemeli, hogy a munkavállalók mobilitása az Unió határain belül olyan fontos ütőkártya, amely elősegíti az európai vállalatok versenyképességét, és serkenti az innovációt a szakértelem cseréje és a megnövekedett verseny révén;

    12.

    hangsúlyozza, hogy egy jó egységes piaci politika alapvető fontosságú az innováció fokozódó verseny révén történő ösztönzéséhez és az üzletbarát környezethez (különösen a kkv-k számára); kéri különösen a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a kisvállalkozások és a kézműipari vállalkozások innovációs potenciáljának fenntartását célozzák, különösen az innováció ezen vállalkozások sajátosságaihoz igazított finanszírozási eszközeinek meghatározásával;

    13.

    sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el átfogó stratégiát a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan, és erősítse tovább e jogok védelmét, mivel azok az innováció támogatásának, valamint az európai ipari kapacitás ösztönzésének és a növekedés előmozdításának eszközei; kiemeli az európai szabadalom, és az európai szabadalmak tekintetében egy, az Európai Bíróság hatáskörét elismerő, magas színvonalú, költséghatékony és innovációbarát igazságszolgáltatási rendszer létrehozásának fontosságát; tudomásul veszi a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az európai szabadalmi rendszer javításáról szóló közleményt (COM(2007)0165);

    14.

    úgy ítéli meg, hogy a hatékony versenypolitika elő fogja segíteni a fogyasztói bizalom építését, biztosítva a polgárok részére, hogy élvezzék a nagyobb választék, az alacsonyabb árak és a jobb minőség előnyeit; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a versenypolitikai intézkedéseket jobban beépíteni a szélesebb egységes piaci politikába;

    15.

    hangsúlyozza a csalás és a termékhamisítás elleni küzdelem fontosságát az egységes piacon;

    16.

    az a véleménye, hogy az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható fejlődés biztosítása nagyon fontos, és csak egy kiegyensúlyozott energiamix által érhető el, és hogy a fenntartható és versenyképes energiahasználatot ösztönző egységes piaci politika létfontosságú e célok eléréséhez; üdvözli a brüsszeli Európai Tanács fent említett elnökségi következtetéseit; sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellőképpen az atomenergia lehetséges szerepét;

    17.

    mivel a 2007. évi kormányközi konferencia által adott megbízatás (4) (az általános érdekű szolgáltatásokról szóló, Szerződésekhez csatolandó jegyzőkönyvhöz kapcsán) III. szakasza (19) bekezdésének i. pontjával összhangban felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze az általános érdekű szolgáltatások jogállásával kapcsolatos jogi bizonytalanságok elhárítását, különös tekintettel az állami támogatás és a közbeszerzés szabályaira; üdvözli a Bizottság kezdeményezéseit, amelyekkel tisztázni kívánja az általános érdekű egészségügyi és szociális szolgáltatások terén az egységes piacon meglévő ellentmondásokat; úgy ítéli meg, hogy erős és modern általános érdekű szolgáltatásokra van szükség az olyan közérdekű célok elérése érdekében, mint a társadalmi és területi kohézió, a környezetvédelem és a kulturális sokszínűség;

    18.

    hangsúlyozza a fogyasztóvédelmi jog hatákonysága megerősítésének fontosságát az egységes piacon, és ezért üdvözli a Bizottságnak a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló Zöld könyvét; megállapítja, hogy a felülvizsgálat által célzott nyolc irányelvben szereplő jelenlegi minimális harmonizációs rendelkezések jogbizonytalanság forrásai a vállalatok és a fogyasztók számára; ennélfogva anélkül, hogy a konzultáció eredményét meg kívánná előlegezni, az a véleménye, hogy a fogyasztói bizalom megerősítésére egy horizontális eszközzel működő vegyes megközelítés tűnik a legmegfelelőbbnek;

    19.

    emlékeztet arra, hogy a fogyasztóknak csupán hat százaléka használja a határon átnyúló elektronikus árukereskedelmet; hangsúlyozza ezért, hogy fontos a fogyasztók bizalmának növelése a határon átnyúló vásárlások terén, az egységes piacnak a digitális környezet terén meglévő töredezettségének megszüntetése mellett; ösztönzi ezért a Bizottságot, hogy nyújtson támogatást egy olyan kerethez, amely igazodik az elektronikus kereskedelem fejlődéséhez, teremtsen kedvezőbb gazdasági környezetet, javítsa a jogalkotás minőségét, valamint erősítse meg a fogyasztók jogait és a kkv-k helyzetét a piacon;

    20.

    hangsúlyozza, hogy sem a fogyasztók, sem a szolgáltatásnyújtók nem tudják mindig megállapítani, hogy mely jogrendszert kell alkalmazni tevékenységeik egyes aspektusaira; felkéri ezért a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nemzetközi magánjogi eszközök és az egységes piaci eszközök közötti kölcsönhatás tisztázására annak érdekében, hogy ne maradjon kétség afelől, hogy mikor kell a származási vagy a fogadó ország jogszabályait vagy előírásait alkalmazni, és hogy ne maradjanak szabályozatlan területek a szolgáltatásnyújtók felelősségét illetően;

    21.

    sürgeti a szabványok kidolgozásának folytatását annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők, az idősek és a gyermekek részére tovább javuljon a hozzáférhetőség; hangsúlyozza e folyamat jelentőségét olyan területeken mint a városi buszok, liftek, elektronikus berendezések és az információs és távközlési technológia, az egységes piac előnyeinek a rászoruló csoportok részére való kiterjesztése és az Unióban az ipar számára a nagyobb biztonság megteremtése, valamint az akadályok létrejöttének megelőzése terén;

    22.

    hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződéseket a közbeszerzési szabályok betartásával, tisztességes és átlátható módon kell odaítélni, és hogy azok segíthetik az innováció és a technológiai fejlődés ösztönzését, továbbá segíthetnek választ adni a környezettel és a szociális kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakra, ide értve a fogyatékkal élő személyek hozzáférését is; kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy javítsák a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését és a közbeszerzési szerződések odaítélését a kereskedelmi forgalomba kerülést megelőzően az egységes piac innovációs kapacitásának javítása érdekében;

    23.

    az a véleménye, hogy az áruk szabad mozgása létfontosságú az egységes piac hatékonyságához; emlékeztet, hogy az Európai Unióban gyártott termékek 25%-ára vonatkozóan még mindig nem léteznek harmonizációs intézkedések; üdvözli ezért a Bizottság arra vonatkozó kezdeményezését, hogy e téren javítsa az egységes piac működését; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben alkalmazzák a kölcsönös elismerést ezen alapvető szabadság gyakorlásának minden fogyasztó és vállalkozás érdekében történő biztosítása céljából;

    24.

    hangsúlyozza az egységes fizetési térség létrehozása előtt álló akadályok eltávolításának, valamint a postai szolgáltatások piaca további liberalizálásának fontosságát, a hatékony egyetemes szolgáltatás finanszírozásának biztosítása mellett;

    25.

    álláspontja szerint az Európai Unióban további pénzügyi integrációra van szükség a fenntartható növekedéshez való hozzájárulás érdekében, különösen az alacsonyabb tranzakciós költségek, a kockázatmegosztás tágabb lehetőségei és a hatékonyabb forráselosztás révén;

    26.

    meggyőződése, hogy a jelenlegi héa- és jövedékiadó-rendszerek gátolják az egységes piac teljes megvalósítását, különösen a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lakossági postai megrendelésekhez és internetes vásárláshoz kapcsolódó adózási problémákat és nyújtson be olyan javaslatot, amely megkönnyíti az EU polgárai számára az áruk szabad mozgásához fűződő jogaik teljes körű gyakorlását;

    27.

    felszólít arra, hogy fordítsanak külön figyelmet a kkv-k egységes piaccal kapcsolatos aggályaira, különösen a vállalkozásalapítási eljárások költségeinek és gyorsaságának, a kockázati tőke rendelkezésre állásának, a fizetési szolgáltatások költségének és gyorsaságának, valamint a személyek, áruk és szolgáltatások mobilitásának javítása révén; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Beruházási Alapból származó kockázati tőke hasznosan eljusson a kkv-khoz és az innovatív vállalkozásokhoz;

    28.

    az a véleménye, hogy az informális hálózatok, mint a Solvit és az európai fogyasztói központok hálózata (ECC-Net) fontos kiegészítői a polgárok és a vállalkozások számára rendelkezésre álló hivatalos és jogi eszközöknek; üdvözli a belső piaci információs hálózat (IMI - Internal Market Information system) létrehozására vonatkozó kezdeményezést; felkéri a Bizottságot, hogy növelje személyzeti erőforrásait és javítsa információs stratégiáját, hogy a polgárok és a vállalkozások tudjanak e hálózatok létezéséről, és hogy e hálózatok a lehető leghatékonyabbá váljanak;

    29.

    meggyőződése, hogy a viták gyorsabb rendezését eredményező fokozott konzultációk és megfelelő mechanizmusok használatának lehetőségét meg kell vizsgálni; felhív ezért az egységes piaci szabályokkal kapcsolatos viták azonnali rendezését előmozdító, az egész EU-ra kiterjedő, hatékony, gyorsított döntőbírósági jogorvoslati mechanizmus létrehozására;

    Az adminisztratív terhek csökkentése

    30.

    üdvözli a Bizottságnak a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó kezdeményezéseit, és további ilyen erőfeszítések megtételét szorgalmazza az egységes piachoz való hozzáférés javítása érdekében, a polgárok, a fogyasztók és a munkavállalók szükséges védelmének csökkentése nélkül;

    31.

    kiemeli, hogy a kölcsönös elismerés az egységes piac jelentős eleme, amely nem zárja ki a jogszabályközelítést, ahol az helyénvaló;

    32.

    hangsúlyozza azonban, hogy a XXI. század egységes piacának szükséges és arányos szabályok keretében kell működnie; úgy véli, hogy egyes kulcsfontosságú területeken, különösen a lakossági pénzügyi szolgáltatások (ideértve a fizetési eszközöket is) és az adórendszer működése terén nagyobb harmonizációra lehet szükség; üdvözli a Bizottság Zöld könyvét a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról (COM(2007)0226), és - miközben elismeri a lakossági pénzügyi szolgáltatások helyi jellegét - sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő a már megtett vagy megtenni kívánt lépéseket egy olyan egységes piac feltételeinek megteremtése irányában, ahol a fogyasztók és a szolgáltatók dönthetnek a részvételről; véleménye szerint e célból a lehetséges kezdeményezések fogyasztói tesztelését mindig el kellene végezni; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy javaslataiban terjesszen elő egy közös, összevont társasági adóalapot;

    33.

    kiemeli, hogy a „jobb” szabályozás nem jelent szükségszerűen „kevesebb” szabályozást; sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes piac működésének és integrációjának javítása érdekében fontoljon meg új kezdeményezéseket, valamint foglalja egységes szerkezetbe és egyszerűsítse a jogalkotást;

    34.

    úgy véli, hogy a Bizottság konzultációs eljárásainak átláthatóbbaknak és célzottabbaknak kell lenniük az érdekelt felek, és különösen a kkv-k azokban való részvételének ösztönzése végett;

    35.

    úgy véli, hogy a verseny szabályozási reform révén történő felpezsdítése az az ösztönzés, amelyre Európának szüksége van a termelékenység javításához; megismétli, hogy a szabályozási reform összefüggésében teljes körűen tiszteletben kell tartani a Parlament jogait;

    36.

    az a véleménye, hogy a Bizottság hatásvizsgálatainak következetesebbnek kell lenniük, és jobban figyelembe kell venniük az összes érdekelt fél szempontjait; ezért üdvözli, hogy a Bizottság hatásvizsgálati bizottságot állított fel, és felkéri, hogy véleményeit tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetővé; kéri, hogy az Európai Parlament a saját javaslatai megalapozására végezzen több hatásvizsgálatot;

    37.

    kéri a Bizottságot, hogy a jobb szabályozási folyamatokba foglaljon bele egy „belső piaci tesztet”, ahogy azt az Európai Parlament szorgalmazta, annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozó szervek mindig vegyék figyelembe tevékenységeiknek a négy alapszabadságra gyakorolt hatását az egységes piacon, azon további, általuk figyelembe venni kötelező szempontok mellett, mint a fenntarthatóság és a foglalkoztatás;

    38.

    rámutat, hogy el kellene végezni a jogszabályok utólagos értékelését is annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok az eredeti szándéknak megfelelően működjenek, és hogy felfedjék az előre nem látott negatív hatásokat;

    39.

    egyetért a Bizottság azon véleményével, hogy a társszabályozás és az önszabályozás olyan eszközök, amelyek egyes területeken kiegészíthetik a jogalkotási kezdeményezéseket, a jogalkotó előjogainak tiszteletben tartása mellett; ugyanígy hangsúlyozza a bizonyos területeken meglévő, az önkéntes alapú harmonizáció felé való elmozdulást lehetővé tevő szorosabb együttműködések hatékonyságát;

    40.

    úgy véli, hogy a nem megfelelő átültetés az egységes piac megvalósításának egyik legfőbb akadálya, és hogy a tagállamok felelősek az uniós jogszabályok végrehajtásának és átültetésének javításáért; üdvözli a nemzeti jogba való átültetési arány javulását és a fent említett brüsszeli Európai Tanácsnak az átültetési hiány 1%-osra való fokozatos csökkentésére irányuló célkitűzését; kéri a tagállamokat, hogy kerüljék a nemzeti túlszabályozás („gold-plating”) veszélyét;

    41.

    hangsúlyozza az egységes piacért felelős tagállami illetékes hatóságok közötti adminisztratív együttműködés megerősítésének és javításának fontosságát;

    A nemzetközi dimenzió

    42.

    sajnálja, hogy bizonyos tagállamok nemzeti piacuk védelmét szolgáló intézkedéseket hoznak; hangsúlyozza az egyenlő versenyfeltételek elérésének fontosságát az egységes piacon; kiemeli, hogy az egységes piac jó működése versenyelőnyt jelent Európa számára a globalizációval szemben;

    43.

    felkéri a Bizottságot, hogy a belső politikák kidolgozásakor szisztematikusan értékelje és vegye figyelembe az Európai Unió fő partnerei (USA, Oroszország, Kína, India, Brazília, Japán stb.) által folytatott hasonló politikákat, az EU versenyképességének javítása és a globális kereskedelem akadályainak elhárítása érdekében;

    44.

    hangsúlyozza, hogy a versenyképesség javítására irányuló kezdeményezések nem gyengíthetik az európai szabályokat; emlékeztet a külső partnerekkel folytatott építő jellegű és kiegyensúlyozott párbeszéd fejlesztésének fontosságára a nemzetközi szabályok kidolgozásának befolyásolása érdekében;

    45.

    tudomásul veszi a Bizottság kezdeményezését az EU kereskedelmi védeszközeinek átfogó áttekintetésére; kiemeli, hogy a hatékony kereskedelmi védeszközök döntő fontosságúak a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából a gyorsan változó világgazdaságban; emlékeztet arra, hogy az EU-nak továbbra is meg kell tartani azt a vezető szerepét, amelyet a múltban a WTO szintjén a fegyelem javítása és megerősítése terén mutatott;

    46.

    véleménye szerint az EU csak akkor fog jól fejlődni egy globális gazdaságban, ha eléri vagy akár felülmúlja kereskedelmi partnerei innovációs kapacitását; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak külön intézkedésekre van szüksége az egységes piac innovatívabbá tétele érdekében; továbbá kéri az EU intézményeit, hogy a globális gazdaság jövőbeni trendjeinek szempontjából egységesen lépjen fel az EU kereskedelme védelmének és fenntartható versenyképessége biztosításának érdekében; az a véleménye, hogy a transzatlanti belső piac e célok elérésének egyik megfelelő eszköze lehet;

    *

    * *

    47.

    utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


    (1)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0070.

    (2)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0201.

    (3)  HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

    (4)  Brüsszeli Európai Tanács (2007. június 21-22.), elnökségi következtetések, I. melléklet.


    Top