1)

Audiovizuális médiaszolgáltatásoknak a közszolgálati televízió általi, a nézők részére történő nyújtása a 2006/112/EK irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett, ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e, ha e szolgáltatásnyújtást az állam támogatás formájában finanszírozza, mindamellett a nézők nem fizetnek díjat a műsorsugárzásért, vagy e szolgáltatásnyújtás nem minősül az e rendelkezés értelmében vett, ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, és nem tartozik ezen irányelv hatálya alá?

2)

Amennyiben a válasz az, hogy a közszolgálati televíziós csatorna által a nézők részére nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások a 2006/112 irányelv 2. cikke (1) bekezdése c) pontjának hatálya alá tartoznak, abból kell-e kiindulni, hogy az irányelv 132. cikke (1) bekezdésének q) pontja értelmében vett adómentes szolgáltatásnyújtásról van szó, és megengedhető az olyan nemzeti szabályozás, amely e tevékenységet kizárólag azon költségvetési támogatás alapján mentesíti az adó alól, amelyet a közszolgálati televízió kap, függetlenül attól, hogy ez a tevékenység részben kereskedelmi jellegű?

3)

Megengedhető-e a 2006/112/EK irányelv 168. cikke szerint az olyan gyakorlat, amely a beszerzésekre vonatkozó adólevonási jogot nem kizárólag a beszerzések (adóköteles vagy nem adóköteles tevékenységhez történő) felhasználásától, hanem ezen beszerzések finanszírozásának módjától – nevezetesen egyfelől a saját jövedelemből (többek között reklámszolgáltatásokból), másfelől pedig az állami támogatásból történő finanszírozástól – is függővé teszi, és amely gyakorlat a teljes adólevonási jogot csak a saját jövedelemből finanszírozott beszerzések tekintetében biztosítja, az állami támogatásból finanszírozott beszerzések esetében azonban nem, minek során megkövetelik ezen beszerzések elhatárolását?

4)

Amennyiben feltételezzük, hogy a közszolgálati televízió tevékenysége adóköteles és adómentes értékesítésekből áll, és e tevékenység vegyes finanszírozásának figyelembevételével: Milyen mértékű az adólevonási jog e beszerzések esetében, és mely kritériumokat kell alkalmazni e mérték meghatározása során?