Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62019TN0808

T-808/19. sz. ügy: 2019. november 25-én benyújtott kereset – Silgan International és Silgan Closures kontra Bizottság

HL C 27., 2020.1.27, p. 65–66 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 27/65


2019. november 25-én benyújtott kereset – Silgan International és Silgan Closures kontra Bizottság

(T-808/19. sz. ügy)

(2020/C 27/65)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Silgan International Holdings BV (Amszterdam, Hollandia) és Silgan Closures GmbH (München, Németország) (képviselők: D. Seeliger, H. Wollmann, R. Grafunder, B. Meyring és E. Venot ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa semmisnek a Bizottság által az AT.40522 – Metal Packaging (ex Pandora) ügyben 2019. november 20-án hozott, információk szolgáltatására kötelező C(2019) 85 01 final határozatot, és

a Bizottságot kötelezze a felperesek részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kereset a következő jogalapokon alapul.

1.

Első jogalap: a védelemhez való jog figyelmen kívül hagyása

Az első jogalap keretében a felperesek előadják, hogy a megtámadott határozat figyelmen kívül hagyja a védelemhez való alapvető jogot, mivel a feltett kérdések túlnyomó részben olyan okiratokon és információkon alapulnak, amelyeket a felperesek korábban mentességben részesülő felekként adtak át a Bundeskartellamt (szövetségi kartellhatóság, Németország) részére az előtte folyamatban lévő eljárás során. A Bizottság ezeket az okiratokat és információkat a Bundeskartellamttal folytatott megengedhetetlen információcsere, illetve az azon alapuló jogellenes vizsgálat részeként szerezte be.

2.

Második jogalap: a szubszidiaritás elvének megsértése folytán a Bizottság hatáskörének hiánya

A második jogalap keretében a felperesek előadják, hogy a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy velük szemben eljárást folytasson és elfogadja a megtámadott határozatot. Tekintettel ugyanis a Bundeskartellamt által elvégzett kiterjedt vizsgálatokra és arra a nemzeti eljárásra, amely már lehetővé teszi az ügy eldöntését, nem világos, hogy a Bundeskartellamt miért nem lett volna alkalmas arra, hogy ebben az ügyben végig lefolytassa a vizsgálatot, illetve hogy a Bizottság miért van kedvezőbb helyzetben a vitatott vizsgálati intézkedés végrehajtására.

3.

Harmadik jogalap: elégtelen indokolás

A harmadik jogalap keretében a felperesek előadják, hogy a megtámadott határozatnak elégtelen az indokolása, mivel nem tartalmaz magyarázatot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a szubszidiaritás elvének fényében miért ítéli úgy, hogy hatáskörrel rendelkezik a felperesekkel szembeni vizsgálat lefolytatására.

4.

Negyedik jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke szerinti megfelelő ügyintézéshez való jog megsértése

A negyedik jogalap keretében a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, mivel a megtámadott határozat aránytalan volt, továbbá megsértette a felperesek jogos bizalmát, valamint a pártatlanság és a tisztességes eljárás elvét.

5.

Ötödik jogalap: hatáskörrel való visszaélés

Az ötödik jogalap keretében a felperesek előadják, hogy az információkérés a céljaival ellentétes megfontolásokon alapul, mivel a Bizottság a vizsgálati eljárás, különösen pedig a megtámadott határozat révén a Bundeskartellamttal együttműködve azt a célt követi, hogy megkerülje az EUMSZ 101. cikk megsértésének szankcionálására vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket a német jog előír.


Top