Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62019TN0720

    T-720/19. sz. ügy: 2019. október 18-án benyújtott kereset – Ashworth kontra Parlament

    HL C 413., 2019.12.9, p. 64–65 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    9.12.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 413/64

    2019. október 18-án benyújtott kereset – Ashworth kontra Parlament

    (T-720/19. sz. ügy)

    (2019/C 413/77)

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: Richard Ashworth (Lingfield, Egyesült Királyság) (képviselők: A. Schmitt és A. Waisse ügyvédek)

    Alperes: Európai Parlament

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    —

    nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak;

    —

    szükség esetén a jelen ügyben hozandó pervezető vagy bizonyításfelvételi intézkedések útján kötelezze az Európai Parlamentet az Európai Parlament Jogi Szolgálata által készített 2018. július 16-i és 2018. december 3-i vélemény benyújtására, függetlenül azok pontos dátumától, amely mindenesetre a Parlament Elnöksége által 2018. december 10-én elfogadott, az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait módosító határozat (2018/C 466/02, Hivatalos Lap, 2018. december 28., C 466/8) elfogadása előtti időpont;

    —

    az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg a 2019. szeptember hónapja tekintetében a felperes (önkéntes) kiegészítő nyugdíjra való jogosultságáról szóló, az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságán belüli „Képviselői Fizetések és Szociális Jogosultságok Osztálya” által a felperessel közölt, megtámadott egyedi határozatot annyiban, amennyiben e határozat az Elnökség fent említett 2018. december 10-i határozata szerint végrehajtja a felperesnek járó (önkéntes) kiegészítő nyugdíj nominális összegéből való 5 %-os speciális levonást;

    —

    az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg a Parlament Elnöksége által 2018. december 10-én elfogadott, fent említett határozat alkalmazhatatlanságát, amennyiben e határozat módosítja az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak 76. cikkét, és konkrétabban amennyiben e határozat 2019. január 1-jétől az (önkéntes) kiegészítő nyugdíj nominális összegéből való 5 %-os speciális levonást vezet be;

    —

    a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első, az Elnökség ratione materiae hatáskörének hiányára alapított jogalap.

    —

    Egyrészt az Elnökség 2018. december 10-i határozatát (a továbbiakban: az Elnökség határozata) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 2005. L 262., 1.o.; a továbbiakban: statútum) megsértésével fogadták el. Az Elnökség határozata ellentétes különösen a statútum 27. cikkének rendelkezéseivel, amely előírja a „szerzett jogok” és a „várományok” fennmaradását.

    —

    Másrészt az Elnökség határozata a nyugdíj nominális összegéből való 5 %-os speciális levonás bevezetésével adót hoz létre, holott az EUMSZ 223. cikk (2) bekezdése szerint az adók bevezetése nem tartozik az Elnökség hatáskörébe.

    2.

    A második, a lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap.

    —

    Egyrészt azt róják fel az Elnökségnek, hogy a határozatának elfogadásakor nem tartotta tiszteletben az EUMSZ 223. cikkben előírt szabályokat.

    —

    Másrészt az Elnökség határozatának indokolása elégtelen, ezért e határozat sérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget.

    3.

    A harmadik, a szerzett jogok és várományok, valamint a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap.

    —

    Egyrészt az Elnökség határozata sérti mind az általános jogelveken alapuló, mind a statútum szerinti szerzett jogokat és várományokat; a statútum kifejezetten előírja, hogy a szerzett jogok és várományok „teljeskörűen” fennmaradnak (27. cikk).

    —

    Másrészt az Elnökség határozata sérti a bizalomvédelem elvét.

    4.

    A negyedik, az arányosság elvének, valamint az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap.

    —

    Egyrészt a felperes jogainak sérelme aránytalan az Elnökség határozatával elérni kívánt célkitűzésekhez képest.

    —

    Másrészt az Elnökség határozatát alkalmazhatatlannak kell nyilvánítani az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése miatt.

    5.

    Az ötödik, a jogbiztonság elvének megsértésére és az átmeneti intézkedések hiányára alapított jogalap.

    —

    Egyrészt az Elnökség határozata sérti a jogbiztonság elvét, mivel jogellenesen rendelkezik visszaható hatállyal.

    —

    Másrészt az Elnökség határozata sérti a jogbiztonság elvét, mivel elmulasztott átmeneti intézkedéseket előírni.
    Top