Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62019CN0735

C-735/19. sz. ügy: Az Augstākā tiesa (Senāts) (Lettország) által 2019. október 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Euromin Holdings (Cyprus) Limited contra Finanšu un kapitāla tirgus komisija

HL C 413., 2019.12.9, p. 31–32 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

9.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 413/31

Az Augstākā tiesa (Senāts) (Lettország) által 2019. október 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Euromin Holdings (Cyprus) Limited contra Finanšu un kapitāla tirgus komisija

(C-735/19. sz. ügy)

(2019/C 413/37)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa (Senāts)

Az alapeljárás felei

Felperes: Euromin Holdings (Cyprus) Limited

Alperes: Finanšu un kapitāla tirgus komisija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Ellentétes-e a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének helyes alkalmazásával az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a visszavásárlásra vonatkozó ajánlattételi kötelezettség esetén a részvény árát úgy kell kiszámolni, hogy az érintett társaság nettó eszközértékét (amelyben a nem ellenőrző – kisebbségi – részesedéseket kimutatják) el kell osztani a kibocsátott részvények számával?

2.

Ha első kérdésre nemleges válasz adandó abban az értelemben, hogy az érintett társaság nettó eszközértékeiben nem kell kimutatni a nem ellenőrző vagy kisebbségi részesedéseket, tisztán meghatározottnak tekinthető-e – a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (4) bekezdése második albekezdésének értelmében – a részvény árának olyan meghatározási módszere, amelynek megértéséhez az ítélkezési gyakorlat egyik jogfejlesztési módszerét, a szűkítő teleológiai értelmezést kell alkalmazni?

3.

Összeegyeztethető-e a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (4) bekezdésével, vagyis a méltányos ár megállapításával az olyan szabályozás, amely előírja, hogy a következő három változat közül a legmagasabbat kell választani:

3.1.

az az ár, amelyért az ajánlattevő vagy a vele egyetértésben eljáró személyek az érintett társaság részvényeit a megelőző 12 hónapban megvásárolták. Ha a részvényeket eltérő árakon vásárolták meg, a visszavásárlási árat a visszavásárlásra vonatkozó ajánlattételi kötelezettség keletkezését megelőző 12 hónapban történő részvényszerzések során alkalmazott árak közül a legmagasabb ár jelenti;

3.2.

a részvény súlyozott átlagára azon a szabályozott piacon vagy azon multilaterális kereskedési rendszerben, amely az utolsó 12 hónapban az érintett részvények legnagyobb ügyleti forgalmával rendelkezett. A részvény súlyozott átlagárát a visszavásárlásra vonatkozó ajánlattételi kötelezettség keletkezését megelőző 12 hónap alapján számítják ki;

3.3.

a részvénynek az érintett társaság nettó eszközértékének és a kibocsátott részvények számának hányadosaként számított értéke. A nettó eszközértéket úgy számítják ki, hogy az érintett társaság eszközelemeinek teljes összegéből levonják a saját részvényeket és a kötelezettségeket képező részt. Ha az érintett társaság eltérő nominális értékű részvényekkel rendelkezik, a nettó eszközértéket olyan százalékos arányban kell felosztani, amelyet a részvény egyes nominális értékei az alaptőkében képviselnek?

4.

Ha a nemzeti jog által meghatározott számítási módszer, a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdése által [a tagállamoknak] biztosított mérlegelési mozgástér alkalmazásával, magasabb árat eredményez, mint az 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdése, összeegyeztethető-e az irányelv céljával a mindig legmagasabb ár választása?

5.

Ha az európai uniós jog helytelen alkalmazásából adódóan valamelymagánszemélyt kár éri, előírhat-e a nemzeti jog valamilyen korlátozást az említett kár megtérítése tekintetében, ha e korlátozást a nemzeti jog helytelen alkalmazása folytán elszenvedett kárra és az uniós jog helytelen alkalmazása folytán elszenvedett kárra egyaránt alkalmazni kell?

6.

Biztosítanak-e jogokat a magánszemélyek számára a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelen ügyre alkalmazandó rendelkezései, vagyis teljesül-e az állami felelősség megállapításának megfelelő feltétele?
Top