Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62011CN0518

C-518/11. sz. ügy: A Gerechtshof te Amsterdam (Hollandia) által 2011. október 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — UPC Nederland BV kontra Gemeente Hilversum

HL C 25., 2012.1.28, p. 25–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

28.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 25/25

A Gerechtshof te Amsterdam (Hollandia) által 2011. október 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — UPC Nederland BV kontra Gemeente Hilversum

(C-518/11. sz. ügy)

(2012/C 25/45)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof te Amsterdam

Az alapeljárás felei

Felperes: UPC Nederland BV

Alperes: Gemeente Hilversum

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

[Az elektronikus hírközlő hálózatok] új keretszabályozásának tárgyi hatálya alá tartozik-e a szabadon elérhető rádiós és televíziós műsorok kábelen keresztül történő sugárzásából álló olyan szolgáltatás, amelynek nyújtásáért a közvetítési költségek mellett a tartalmaik közzétételével összefüggésben a műsorsugárzóknak és a közös jogkezelő szervezeteknek fizetett díjakkal (illetve az azok továbbhárításával) kapcsolatos összeget is felszámítják?

2.

A.

A távközlési ágazat liberalizációjára és az új keretszabályozás céljaira — az említett szabályozás által előírt szigorú koordinációs és konzultációs eljárás céljait is beleértve, amely eljárást azt megelőzően kell lefolytatni, hogy valamely nemzeti szabályozó hatóság (kizárólagos) hatáskört szerezne arra, hogy árszabályozási intézkedés útján beavatkozzon a végfelhasználói díjakba — tekintettel arra is lehetősége van-e a Gemeentének (illetve az a feladat is terheli-e a Gemeentét), hogy lakóinak általános érdekeit a végfelhasználói díjakba díjkorlátozási kikötés útján történő beavatkozással védje?

B.

Nemleges válasz esetén: ellentétes-e az új keretszabályozással a Gemeente által kábelhálózat-vállalkozásának értékesítésekor tett díjkorlátozási kikötés alkalmazása?

3.

A 2. A. és B. kérdésre adandó nemleges válasz esetén az alábbi kérdés merül fel:

Olyan helyzetben, mint a jelenlegi, kötelesek-e a Gemeentéhez hasonló állami szervek az Unió iránt (is) hűséget tanúsítani akkor, ha a díjkorlátozási kikötésben történő megállapodás és annak későbbi alkalmazása során nem valamely közfeladat ellátása keretében, hanem polgári jogi jogkörben járnak el (lásd a 6. A. kérdést is)?

4.

Az új keretszabályozás alkalmazandósága és a Gemeente uniós hűség tanúsítására vonatkozó kötelezettségének fennállása esetén:

A.

Ellentétes-e az uniós hűség tanúsítására vonatkozó — az új keretszabályozással (illetve annak céljaival), az említett szabályozás által előírt szigorú koordinációs és konzultációs eljárást is beleértve, amely eljárást azt megelőzően kell lefolytatni, hogy valamely nemzeti szabályozó hatóság hatáskört szerezne arra, hogy árszabályozási intézkedés útján beavatkozzon a végfelhasználói díjakba, összefüggésben értelmezett — kötelezettséggel a díjkorlátozási kikötés Gemeente általi alkalmazása?

B.

Nemleges válasz esetén: másként kell-e válaszolni a 4. A. kérdésre az azt követő időszak tekintetében, hogy a Bizottság levelében komoly kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az OPTA által javasolt árszabályozás összeegyeztethető-e az új keretszabályozásnak a keretirányelv 8. cikkében említett céljaival, és az OPTA erre tekintettel mellőzte ezen intézkedés meghozatalát?

5.

A.

A közrend területére vonatkozó rendelkezésről van-e szó az EUMSZ 101. cikk esetében, amely rendelkezést a nemzeti bíróságnak az Rv 24. és 25. cikke értelmében a jogvita keretein kívül is hivatalból kell alkalmaznia?

B.

Igenlő válasz esetén: az eljárásban előadott mely tényekre tekintettel kell a nemzeti bíróságnak az EUMSZ 101. cikk alkalmazhatóságát hivatalból megvizsgálnia? Akkor is köteles-e erre a nemzeti bíróság, ha e vizsgálat azt követően, hogy a felek lehetőséget kaptak az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételre, (alkalmasint) a tényállásnak az Rv 149. cikke értelmében vett kiegészítéséhez vezet?

6.

Amennyiben az EUMSZ 101. cikk a jogvita felek által meghatározott keretein kívül is alkalmazandó, az új keretszabályozásra (illetve annak céljaira), az új keretszabályozásnak az OPTA és az Európai Bizottság általi alkalmazására, valamint az új keretszabályozásban használt fogalmaknak — például a „jelentős piaci erő” és az „érintett piacok elhatárolása” fogalmának — az európai versenyjog hasonló fogalmaihoz történő hozzáigazítására tekintettel az alapeljárásban előadott tényállás alapján az alábbi kérdések merülnek fel:

A.

Az EUMSZ 101. cikk értelmében vett vállalkozásnak minősül-e a Gemeende a kábelhálózat-vállalkozásának értékesítése és az értékesítéssel összefüggő díjkorlátozási megállapodás megkötése során (lásd a 3. kérdést is)?

B.

Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett súlyos korlátozásnak (nyilvánvaló korlátozásnak) tekintendő-e a díjkorlátozási kikötés a versenyt érzékelhetően nem korlátozó, csekély jelentőségű (de minimis) megállapodásokról szóló bizottsági közlemény (2001/C 368/07., 11. pont) alapján? Igenlő válasz esetén: már pusztán ezen okból is az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett érezhető versenykorlátozás valósul-e meg? Nemleges válasz esetén: jelentőséggel bírnak-e a válasz szempontjából a 6. D. kérdésben említett körülmények (lásd lentebb)?

C.

Amennyiben a díjkorlátozási kikötés nem képez súlyos korlátozást, az a verseny korlátozását célozza (már pusztán) azért (is), mert:

—

a nemzeti versenyhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a UPC az alapcsomag kábelen keresztül történő sugárzásával azonos szolgáltatások nyújtása ellenében (magasabb) díjak ugyanazon piacon történő felszámítása révén nem élt vissza erőfölényével;

—

a Bizottság az általa írt letter of serious doubtban komoly kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az alapcsomag kábelen keresztül történő, UPC általi sugárzásához hasonló szolgáltatásokért fizetendő végfelhasználói díjak (árszabályozás útján történő) (előzetes) szabályozása összeegyeztethető-e a keretirányelv 8. cikkében említett célokkal? Jelentőséggel bír-e a válasz szempontjából az a körülmény, hogy az OPTA a letter of serious doubtra tekintettel mellőzte az árszabályozást?

D.

Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett érezhető versenykorlátozást képez-e a díjkorlátozási kikötést tartalmazó szerződés azon tényre (is) tekintettel, hogy:

—

a UPC-t az új keretszabályozás alapján jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásnak kell tekinteni (a de minimis közlemény 7. pontja),

—

az adásvételi szerződésekben a kábelhálózat-vállalkozását a 90-es években kábeltelevízió-üzemeltetők — köztük a UPC — részére értékesítő szinte valamennyi holland település fenntartotta magának az alapcsomagért fizetendő díjak megállapításának jogát (a de minimis közlemény 8. pontja)?

E.

Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében és a Szerződés 81. és 82. cikkében szereplő, a kereskedelemre gyakorolt hatás fogalmáról szóló iránymutatás (HL 2004. C 101., 81. o.) alapján a tagállamok közötti kereskedelmet (potenciálisan) érezhetően korlátozó jellegűnek kell-e tekinteni a díjkorlátozási kikötést tartalmazó szerződést azon tényre tekintettel, hogy:

—

a UPC-t az új keretszabályozás alapján jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásnak kell tekinteni,

—

az OPTA az alapcsomag UPC-hez hasonló, jelentős piaci erővel rendelkező kábeltelevízió-üzemeltetők általi, kábelen keresztül történő sugárzásához hasonló szolgáltatásokra vonatkozó árszabályozási intézkedéssel kapcsolatban lefolytatta az új keretszabályozás alapján akkor lefolytatandó európai konzultációs eljárást, ha a tervezett intézkedés befolyásolni fogja a tagállamok közötti kereskedelmet,

—

a szerződés értéke akkoriban 51 millió NLG-t (körülbelül 23 millió eurót) tett ki,

—

az adásvételi szerződésekben a kábelhálózat-vállalkozását a 90-es években kábeltelevízió-üzemeltetők — köztük a UPC — részére értékesítő szinte valamennyi holland település fenntartotta magának az alapcsomagért fizetendő díjak megállapításának jogát?

7.

Az új keretszabályozásra és a Bizottság által a letter of serious doubtban a végfelhasználói díjak (előzetes) szabályozásának a versenyjog céljaival való összeegyeztethetőségével kapcsolatban megfogalmazott komoly kétségekre tekintettel lehetősége van-e még a nemzeti bíróságnak arra, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében tilos díjkorlátozási kikötést az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése alapján alkalmazhatatlannak nyilvánítsa? Jelentőséggel bír-e a válasz szempontjából az a körülmény, hogy az OPTA a letter of serious doubtra tekintettel mellőzte a tervezett árszabályozást?

8.

A szerződéskötés időpontjában (a távközlési ágazat liberalizációjának kezdeti szakasza) fennálló körülmények és a távközlési ágazat — az új keretszabályozás hatálybalépését és a Bizottság erre visszavezetendő, az árszabályozási intézkedés meghozatalával kapcsolatos komoly kétségeit is magába foglaló — későbbi alakulása fényében lehetővé teszi-e az EUMSZ 101. cikk (2) bekezdése szerinti európai semmisségi szankció a saját időbeli hatályának relativizálását?
Top