Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021AE3947

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet módosításáról (COM(2021) 555 final – 2021/0200 (COD))

    EESC 2021/03947

    HL C 152., 2022.4.6, p. 189–191 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.4.6.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 152/189

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet módosításáról

    (COM(2021) 555 final – 2021/0200 (COD))

    (2022/C 152/31)

    Előadó:

    Veselin MITOV

    Társelőadó:

    Udo HEMMERLING

    Felkérés:

    Európai Parlament, 2021.9.13.

    Tanács, 2021.9.17.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke és 192. cikkének (1) bekezdése

    Illetékes szekció:

    „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2021.11.25.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2021.12.8.

    Plenáris ülés száma:

    565.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    220/4/8

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    		 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy módosítsák a közös kötelezettségvállalási rendeletet – azaz a tagállamok által kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) – annak érdekében, hogy a közös kötelezettségvállalási rendelet hozzájáruljon az európai zöld megállapodás által 2030-ra kitűzött és az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag többi része által konkrét intézkedésekre váltott, ambiciózusabb célok megvalósításához.

    1.2.

    		 Jóllehet az ambiciózusabb uniós kibocsátáscsökkentési célértékek nemzetközi viszonylatban elismerésre méltók, még e fokozott erőfeszítések sem elegendőek ahhoz, hogy egy fejlett gazdaság, amely történelmileg jelentős kibocsátó, észszerűen hozzá tudjon járulni ahhoz, hogy az évszázad végére elérjük a legfeljebb 1,5 oC-os felmelegedés forgatókönyvét, különösen ha figyelembe vesszük az IPCC nemrég közzétett hatodik értékelő jelentésében (2021) szereplő drámai előrejelzést is (2). Ezért létfontosságú, hogy megvalósuljon a 2030-ra kitűzött, uniós szintű 55 %-os kibocsátáscsökkentési cél, a tagállami erőfeszítések pedig döntő jelentőséggel bírnak ezen a téren. Az EGSZB ezért elismeri, hogy a tagállamok számára kulcsfontosságú, hogy ambiciózus és kötelező erejű közös kötelezettségvállalási célértékekkel rendelkezzenek.

    1.3.

    		 Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag egészét tehát vitathatatlanul magas szintű éghajlat-politikai ambíciók jellemzik. Ugyanakkor ezeknek a szükséges éghajlat-politikai intézkedéseknek az elosztási hatásai (a tagállamok között és a tagállamokon belül egyaránt) jelentősek lehetnek, ezért megfelelően kell kezelni őket.

    1.4.

    		 Az EGSZB ezért egyetért azzal, hogy a lehető legnagyobb méltányosság és a költséghatékonyság biztosítása érdekében figyelembe kell venni a tagállamok közötti különbségeket. A valódi költséghatékonyság méltányos módon történő megvalósítása érdekében a közös kötelezettségvállalások elosztásával kapcsolatos számításoknál ideális esetben egyszerre mindkét szemponttal foglalkozni kell, és a célokat oly módon kell kitűzni, hogy a vonatkozó GDP-arányos kibocsátáscsökkentési költségek minden egyes ország számára azonosak legyenek. Az EGSZB véleménye szerint a rugalmassági mechanizmusok döntő szerepet játszanak a közös kötelezettségvállalás terén mutatkozó hiányosságok ellensúlyozásában, ezért különös figyelmet érdemelnek.

    1.5.

    		 Ezt úgy kell beépíteni, hogy hosszú távon erősítse a klímasemlegesség felé történő előrelépést. A kibocsátáscsökkentést és a szénmegkötést ezért egyaránt figyelembe kell venni, csakúgy mint az alkalmazkodással és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kihívásokat.

    1.6.

    		 A közúti közlekedésre és épületekre vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozását tekintve az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló jelenlegi javaslatát, hogy ezek az ágazatok még a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása után is a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozzanak, és tudomásul veszi, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer révén az ezekben az ágazatokban elért kibocsátáscsökkentések bele fognak számítani a tagállamok által a közös kötelezettségvállalási rendeletből fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében tett erőfeszítésekbe. Az EGSZB rámutat arra, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak zökkenőmentesen és átlátható módon kell kezelniük a két rendszer közötti kapcsolódási pontokat.

    2.   Általános megjegyzések

    2.1.

    		 Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében az Európai Bizottság által 2021. július 14-én benyújtott javaslat célja a közös kötelezettségvállalási rendelet módosítása annak érdekében, hogy az európai klímarendelettel összhangban az is hozzájáruljon a 2030-ra kitűzött 55 %-os kibocsátáscsökkentési cél megvalósításához. A 2018-ban meghatározott, a közös kötelezettségvállalási rendeletben foglalt, 2030-ra vonatkozó 29 %-os kibocsátáscsökkentési célhoz képest mintegy 11 százalékponttal kellene növelni a teljes csökkentést. Ebben a véleményben az EGSZB kifejti nézeteit az arról szóló rendeletjavaslatról, hogy a tagállamoknak 2021 és 2030 között kötelezően mennyivel kell csökkenteniük éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.

    2.2.

    		 A közös kötelezettségvállalási rendeletre irányuló javaslat azon uniós kötelezettségvállalás végrehajtásának részét képezi, hogy 2030-ig 1990-hez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Amint az Európai Bizottság javaslatában szerepel, a 2030-ra kitűzött cél eléréséhez a 2005-ös szinthez viszonyítva a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokon belül 61 %-os, a közlekedés és az épületek esetében javasolt külön kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül 43 %-os, az egyéb (e rendszeren kívüli) ágazatokban pedig 40 %-os kibocsátáscsökkentésre van szükség.

    2.3.

    		 A javasolt rendelet egyrészt a közúti közlekedésre és az épületekre – amelyekre az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban megállapítottak szerint külön kibocsátáskereskedelmi rendszer vonatkozik –, továbbá az uniós belföldi hajózásra, másrészt az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokra és tevékenységekre, például a mezőgazdaságra és a hulladékokra vonatkozik. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a fent említett ágazatok esetében tartsák fenn a közös kötelezettségvállalást. Ennek várható hozzáadott értéke az, hogy – az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint – biztosítja, hogy ezek az ágazatok megvalósítsák a szükséges kibocsátáscsökkentést, és hogy a (kiterjesztett) kibocsátáskereskedelmi rendszert kiegészítő támogatásnak tekintsék a 2030-ra vonatkozó ambiciózusabb célkitűzés eléréséhez. A hatásvizsgálat arra is rámutat, hogy a közös kötelezettségvállalási rendelet keretébe tartozó nemzeti célkitűzések növeléséhez felül kell vizsgálni a méltányosság és a költséghatékonyság elveit. Ezért kiegészítő (piaci és szabályozási) eszközökre lehet szükség a piaci rugalmatlansággal rendelkező ágazatokban (a megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokhoz való hozzáférés hiánya), ahol ez a lakosságot (különösen az alacsony jövedelmű csoportokat) közvetlenül érinti. Ha ezek az ágazatok a közös kötelezettségvállalási rendelet keretében eljáró tagállamok szabályozási lehetőségein belül maradnak, az garantálja a kívánt eredmények elérését, valamint jobb védelmet és méltányosságot biztosíthat. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság arra irányuló jelenlegi javaslatát, hogy ezek az ágazatok még a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása után is a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozzanak. Az EGSZB rámutat arra, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak zökkenőmentesen és átlátható módon kell kezelniük a két rendszer közötti kapcsolódási pontokat.

    2.4.

    		 Az Európai Bizottság a differenciált nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékek megtartását javasolja, hogy azok megfeleljenek az Európai Tanács által szorgalmazott méltányosság és költséghatékonyság elvének. 10 % és 50 % között mozognak azok a felülvizsgált ÜHG-csökkentési célértékek, amelyeket az egyes tagállamok határoztak meg a közös kötelezettségvállalás által érintett ágazatokban 2030-ra (a 2005-ös szinthez képest). Az EGSZB határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére gazdaságilag leginkább felkészült tagállamok viszonylag többet tegyenek, ugyanakkor a költséghatékony kibocsátáscsökkentési potenciált szintén figyelembe kell venni, a rugalmassági mechanizmusoknak pedig jelentős mértékben hozzá kell járulniuk ehhez.

    2.5.

    		 Ami a rugalmassági mechanizmusokat illeti, a tagállamok közötti rugalmasságot és az időbeli rugalmasságot egyaránt alkalmazni kell, akár jogosultságtartalékolás, akár jogosultságátadás útján, figyelembe véve a tagállamok eltérő képességeit és kapacitásait, a költséghatékony megoldásokat és a gazdasági ciklusok hatását.

    2.6.

    		 Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy folytassák a rugalmassági rendszert, amely lehetővé teszi a kibocsátási jogosultságok tagállamok közötti átruházását és tervezési időszakok közötti átvitelét. Az Európai Bizottság emellett olyan új rugalmassági intézkedéseket is javasol, amelyek a közös kötelezettségvállalás által érintett ágazat számára lehetővé teszik bizonyos kompromisszumok megkötését az ETS- és a LULUCF-ágazatokkal.

    2.7.

    		 A javasolt „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nyomon követésével és bejelentésével ugyancsak foglalkozik, ideértve a földhasználatra és erdőgazdálkodásra vonatkozó elszámolási szabályokat is.

    3.   Részletes megjegyzések

    3.1.

    		 Az Európai Bizottság javaslatában megfelelően figyelembe veszi a méltányosság és a költséghatékonyság elvét. Az EGSZB egyetért azzal, hogy mind a méltányosság, mind a költséghatékonyság biztosítása érdekében figyelembe kell venni a tagállamok közötti különbségeket. Ennek célja, hogy figyelembe vegyék a tagállami sajátosságokat és kiindulópontokat, valamint a kibocsátáscsökkentésben rejlő gazdasági lehetőségeik terén meglévő különbségeket is.

    3.2.

    		 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékek és azok méltányos és költséghatékony elérési módjainak mérlegelésekor a fosszilis energiaforrásokon alapuló energiatermelés és -fogyasztás jelenlegi állami támogatását átgondolt módon fokozatosan meg kell szüntetni.

    3.3.

    		 Az EGSZB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a javasolt megközelítés külön-külön kezeli a méltányosságot és a költséghatékonyságot. Ahhoz, hogy uniós szinten valódi költséghatékonyság mellett, méltányos módon a lehető legjobb eredményt lehessen elérni, a számítások során ideális esetben mindkét szempontot átfogó módon, valamennyi tagállamra kiterjedően kell figyelembe venni.

    3.4.

    		 A földhasználatot és az erdőgazdálkodást illetően – amely külön javaslat tárgyát képezi, de bizonyos mértékben más ágazatok számára is fontos – az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a számviteli szabályoknak megfelelően kiszámított kibocsátások és elnyelések minden tagállamban egyensúlyban legyenek. A szénelnyelőknek a 2030-ra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékbe történő bevonásával a LULUCF-ágazatban a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 310 millió tonnára nőne. Bár az EGSZB szükségesnek tartja a célérték növelését, rámutat arra, hogy a szén-dioxid-eltávolítást nem szabad a más ágazatok kibocsátáscsökkentésének ellensúlyozására szolgáló mechanizmusnak tekinteni.

    3.5.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy szükség van egy hatékony és átlátható rendszerre a rugalmassági intézkedések eredményének figyelemmel kísérése céljából. Ezért az Európai Bizottság (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéken keresztül működő jelenlegi nyomonkövetési keretet javítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az ügyletekkel kapcsolatos adatok – beleértve a rugalmassági mechanizmusok alkalmazását is – teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek a nyilvánosság számára (4).

    3.6.

    		 Ami a nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékeket illeti, az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen más tagállami jellemzőket (pl. szén-dioxid-intenzitás, sérülékeny régiók) kellene figyelembe venni az egy főre jutó GDP-n kívül a nemzeti célértékek meghatározásakor, az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül nyújtott támogatást is figyelembe véve.

    Kelt Brüsszelben, 2021. december 8-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Christa SCHWENG

    (1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

    (2)  IPCC (2021): Összefoglaló a szakpolitikai döntéshozók számára. Climate Change 2021: The Physical Science Basis [Éghajlatváltozás 2021: Természettudományos alapok]. Az I. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlat-változási Kormányközi Testület hatodik értékelő jelentéséhez [MassonDelmotte, V., P. Zhai, A. Pirani, S.L. Connors, C. Péan, S. Berger, N. Caud, Y. Chen, L. Goldfarb, M.I. Gomis, M. Huang, K. Leitzell, E. Lonnoy, J.B.R. Matthews, T.K. Maycock, T. Waterfield, O. Yelekçi, R. Yu, és B. Zhou (szerk.)]. Cambridge University Press.

    (3)  A Bizottság (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) a (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő módosításáról (HL L 177., 2019.7.2., 66. o.).

    (4)  Jelenleg az ügyletekkel kapcsolatos adatok – többek között a rugalmassági mechanizmusok alkalmazását illetően – nyilvánosan hozzáférhetők (európai uniós ügyleti jegyzőkönyv). Ezen túlmenően az Európai Bizottság az éghajlat-politikai eredményjelentés révén évente jelentést tesz az összes uniós éghajlat-politikai jogszabálynak való megfelelésről.

    Top