Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

Az EU elképzelései a digitalizált munkakörnyezetre történő áttérés irányításával kapcsolatban – jelentős hozzájárulás egy, a munka jövőjéről szóló fehér könyvhöz

(feltáró vélemény az osztrák elnökség felkérésére)

(2018/C 367/03)

Előadó:	Franca SALIS-MADINIER
Társelőadó:	Ulrich SAMM

Feltáró vélemény az osztrák elnökség felkérésére	2018.2.12-i levél
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke az eljárási szabályzat 29. cikkének (1) bekezdése feltáró vélemény
Elnökségi határozat:	2018.3.13.
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.6.6.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.7.11.
Plenáris ülés száma:	536.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	152/1/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a teljes foglalkoztatást, a társadalmi fejlődést, a magas szintű védelmet, valamint a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését hirdető európai értékek tiszteletben tartásán alapuló, igazságos digitális átállást támogatja.

1.2.

Az EGSZB amellett száll síkra, hogy az új technológiákban rejlő hatalmas lehetőségeknek mindenki – a munkavállalók, a polgárok és a vállalkozások – javát kell szolgálniuk. Ennek a változásnak nem lehetnek vesztesei. A szakpolitikáknak elsődlegesen az összes polgár megfelelő készségekkel való felruházása érdekében az egyéni pályák, illetve a szociális biztonsági ellátásokhoz való hozzáférés előmozdítása érdekében közösségi alapon szervezett szociális biztonsági rendszerek megerősítésére kell irányulniuk, az Alapjogi Charta, az európai szervezetek által az európai szociális alapjogok keretében Göteborgban kihirdetett prioritások és az ILO-egyezmények által előírtaknak megfelelően.

1.3.

A foglalkoztatás várhatóan megváltozik az automatizálás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia hatására. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai munkavállalók kompetenciafejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani, különösen azok esetében, akik képesítésük szintje és készségeik elavulása miatt nem tudják betölteni az új vagy olyan munkahelyeket, amelyek a technológia következtében meg fognak változni. Úgy ítéli meg, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt sürgősen szükség van az alapképzés és az egész életen át tartó tanulás átalakítását támogató politikára az új munkahelyeken egyre inkább szükséges kreatív és digitális készségek fejlesztésére képes, releváns pedagógiai módszerek előmozdítása érdekében.

1.4.

A nők és a férfiak megfelelő arányú részvételének az egyik legfontosabb prioritásnak kell lennie: a jelentős digitális komponenssel rendelkező ágazatokban riasztó a helyzet, annyira kevés nő képviselteti magát ezeken a területeken (1). Ezeket a tendenciákat fontos figyelemmel kísérni és mérni, és a nők részvételét elő kell mozdítani ezekben az ágazatokban.

1.5.

Az EGSZB megállapítja, hogy az EU-ban a teljes közkiadások mindössze 0,3 %-át (2) fordítják a szociális politikákba való beruházásokra. A munkavállalók, a vállalkozások és összességében a társadalom javát szolgálva elegendő anyagi forrást kell biztosítani, elsősorban az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó következő többéves költségvetési tervében (3) e politikák megerősítéséhez és a munkakörnyezet digitáls átalakításának támogatásához.

1.6.

További forrásokat tartogathat a digitalizálás által generált hatékonyságnövekedés. Az EGSZB javasolja, hogy a hozzáadott érték elosztásáról szóló társadalmi párbeszédet ágazati és vállalati szinten szervezzék meg annak érdekében, hogy megegyezhessenek azok felhasználásának módjáról.

1.7.

A digitalizálás következtében létrejövő összes rugalmas foglalkoztatási forma lefedése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen munkavállaló se maradjon le (4), az EGSZB prioritásnak tekinti a szociális jóléti rendszerek minőségének és pénzügyi fenntarthatóságának védelmét. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy szervezzék meg a szociális partnerekkel folytatandó egyeztetést a szociális jóléti rendszerek kiigazításáról, különösen azon munkavállalók érdekében, akikre státuszuk miatt nem terjednek ki kellően ezek a rendszerek.

1.8.

Az új technológiák, például a robotok vagy az intelligens gépek bevezetésével kapcsolatban az EGSZB tanulmányában emlékeztet arra, hogy fontos a munkavállalók képviselőinek előzetes tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, és hogy e technológiai változások kezelése érdekében kollektív tárgyalást kell folytatni (5). Emlékeztet továbbá arra, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv kötelezően előírja ezt a konzultációt (6).

1.9.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza, hogy az algoritmusok működésének átláthatatlansága és az, hogy az emberi ellenőrzés alól kisikló döntéseket milyen módon hozzák meg, hatalmas kihívások elé állítja az EU-t, és alapvető kérdéseket vet fel arról, hogy milyen társadalomban akarunk élni. Az EGSZB már felhívta a figyelmet arra, hogy az ember és a gép közötti kapcsolat meghatározása elsőrendű fontosságú lesz az új munkakörnyezetben. Az ember gép feletti ellenőrzésére összpontosító megközelítés alapvető jelentőségű (7).

1.10.

Az EGSZB olyan egyetemes szakpolitikai kereteket támogat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amelyek versenyelőnyt biztosítanak az EU számára (8), továbbá ösztönzi a társadalmi szempontból felelős és a közjó szolgálatában álló mesterséges intelligencia fejlesztését. Hangsúlyozza, hogy az EU-nak támogatnia kellene a „kognitív ergonómiával” foglalkozó új kutatási területet, melynek célja az emberközpontú intelligens technológiák használatát előmozdító intézkedések elfogadása.

2.   Bevezetés

2.1.

Az EGSZB a Tanács észt, illetve bolgár elnökségének felkérésére készített három feltáró véleményben foglalkozott már a munkavégzés új formáinak és a munka jövőjének témájával (9). Ezeket a véleményeket egészítette ki a „Szociális szempontból fenntartható elképzelés a digitális korra” című, részletesebb vitaanyag, amely a bolgár elnökség felkérésére készített feltáró véleményben került bemutatásra (10).

2.2.

Az EGSZB nem fogadja el azt az alapfeltevést, mely szerint a digitalizációnak nyertesei és vesztesei lesznek. Ebben a véleményben az EGSZB javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a digitalizáció minden polgár javát szolgálja, és abból senki ne szoruljon ki.

2.3.

Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a munkavállalók és a polgárok egy részének lemaradása, érdemes fokozni a szociális politikákba való beruházások kiadásait, amelyek jelenleg az EU összes közkiadásának mindössze 0,3 %-át teszik ki (11). A munka digitális átalakításának támogatásához elegendő anyagi forrást kell biztosítani, elsősorban az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó következő többéves költségvetési tervében (12).

2.4.

Az EGSZB kiemeli, hogy annak érdekében, hogy az automatizálás a társadalom egésze számára hasznos lehessen, arra van szükség, hogy az EU és a tagállamok az egész életen át tartó tanulás jól működő és minőségi rendszerére, az érintett felek között zajló állandó szociális párbeszédre, megfelelő kollektív tárgyalásokra és adekvát adózási rendszerre támaszkodhassanak.

2.5.

Már most haladéktalanul cselekedni kell azért, hogy rendelkezésre álljanak a jövőben szükséges megfelelő készségek annak érdekében, hogy az EU és annak összes tagállama versenyképes maradjon, új vállalkozásokat és új munkahelyeket tudjon létrehozni, biztosítani tudja, hogy az emberek a szakmai pályafutásuk teljes időtartama alatt képesek legyenek beilleszkedni a munkaerőpiacra, és mindenki számára jólétet tudjon biztosítani.

3.   Az embert szolgáló mesterséges intelligencia az igazságos és minőségi átállás érdekében

3.1.

Az EGSZB hangsúlyozza azokat a kihívásokat, amelyek elé a mesterséges intelligencia állítja az EU-t. Mesterséges intelligencia alatt minden olyan technológia értendő, amely a számítástechnika segítségével végez el olyan kognitív feladatokat, amelyeket hagyományosan emberek szoktak végezni.

3.2.

Bár a digitalizálás és az egyre nagyobb és jobb teljesítményű mesterséges intelligencia a munkavállalók, a polgárok, a vállalkozások, a tagállamok és az EU javát fogja szolgálni, azt ellenőrzés alatt kell tartani, és annak potenciálisan negatív hatásaira fel kell készülni, illetve szabályozni kell azokat.

3.3.

Az EGSZB szerint az úgynevezett „együttműködő robotok” új generációjában olyan lehetőség rejlik, amely a társadalom egésze számára hasznos. Ezek a robotok valódi partnerré válhatnak abban, hogy megkönnyítik és kevésbé stresszessé teszik a dolgozók napi munkáját. Segíteni tudnak a fizikai vagy kognitív fogyatékossággal élő embereknek, és még inkább a csökkent mozgásképességűeknek.

3.4.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza (13) a human-in-command (emberi vezérlésű) megközelítés fontosságát a digitalizációs folyamat minden részében. Társadalmunknak meg kell birkóznia azzal az ijesztő perspektívával, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek egy napon mindenféle emberi interakció nélkül hoznak döntést életünk fontos kérdéseiben. Az emberi vezérlésű (human-in-command) megközelítés elve garantálja, hogy a gépek feladata egyértelműen az emberek kiszolgálása legyen, és hogy az emberekkel kapcsolatos összetettebb ügyek, például a felelősségvállalás, a vitás/etikai ügyek vagy az irracionális viselkedés megítélése továbbra is az emberek irányítása alá tartozzanak. Ez a nagyon általános elv vezérelvként szolgálhat a jövőbeli szabályozáshoz.

3.5.

Ahogyan arra az EGSZB a mesterséges intelligenciáról szóló saját kezdeményezésű véleményében (14) felhívta a figyelmet, az algoritmusok ellenőrzés alatt tartása és átláthatósága hatalmas kihívást jelent demokráciáink és alapvető szabadságaink szempontjából, a munkakörnyezetet is beleértve. Az EU-nak a társadalmi és erkölcsi szempontból felelős digitális átalakulást kell célul kitűznie. Az EGSZB olyan egyetemes szakpolitikai kereteket támogat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amelyek versenyelőnyt biztosítanak az EU számára. Hangsúlyozza, hogy az Uniónak támogatnia kellene a „kognitív ergonómiával” foglalkozó új kutatási területet, melynek célja az emberközpontú intelligens technológiák használatát előmozdító intézkedések elfogadása.

3.6.

A rossz algoritmusok alapján meghozott döntések és választások felerősíthetik a vállalaton belüli hátrányos megkülönböztetéseket, például a munkaerő-felvételi gyakorlatok és általában véve a humánerőforrás-tevékenységek során (15). A megfelelő adat- és algoritmusprogramozás azonban „intelligensebbé” és igazságosabbá is teheti a munkaerő-felvételt és a humánerőforrás-politikákat.

3.7.

A mesterségesintelligencia-rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez és értékesítéséhez hozzájáruló európai kutatóknak, mérnököknek és vállalkozásoknak az etikai és társadalmi felelősségvállalás kritériumai szerint kell eljárniuk. Erre a követelményre megfelelő válasz lehet az, ha az etikát és a humán tudományokat beépítik a mérnökképzés programjába (16). Szükséges lehet egy mesterséges intelligenciára vonatkozó magatartási kódex.

3.8.

Az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet arra a fenyegetésre, amelyet a mesterséges intelligencia jelent a kiberbiztonságra és az adatvédelemre nézve. Az új technológia révén könnyebben lehet jó minőségű hamis képeket, hamis videókat, hamis beszédeket és hamis szöveget előállítani. Az uniós szakpolitikának prioritásként kell kezelnie, hogy megbirkózzon ezzel a komoly fenyegetéssel.

4.   Általános megjegyzések

4.1.   A foglalkoztatásra gyakorolt hatás

4.1.1.

Nagyon vitatott kérdés, hogy az automatizálás, a digitalizálás és a mesterséges intelligencia a különböző termelési folyamatokban milyen hatást gyakorol majd a foglalkoztatás volumenére. Az arra vonatkozó előrejelzések, hogy milyen mértékben csökken a munkahelyek száma, az alkalmazott módszertől – a feladatok vagy a munkahelyek elemzésétől – függően nagymértékben eltérnek egymástól (17).

4.1.2.

Ezen eltérésektől függetlenül az biztos, hogy a digitalizálás a munkahelyek nagy többségére hatással lesz, egyes szakmákat nagyobb mértékben fog érinteni, mint másokat, és lesznek olyan szakmák, amelyek rövid időn belül megszűnhetnek (18). Mások átalakulnak vagy átképzést igényelnek.

4.1.3.

Az Európai Unió tagállamai között is jelentősek a különbségek az automatizálás munkahelyekre gyakorolt hatása tekintetében (19). Az OECD tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban, az északi országokban és Hollandiában a munkahelyeket általában kisebb mértékben érinti az automatizálás, mint a kelet- és dél-európai országokban (20). Ezeket a különbségeket számos tényező magyarázza: a gazdasági ágazatokon belüli feladatok szervezésében mutatkozó különbségek, az ágazati struktúrákban és a beruházásokban mutatkozó különbségek (azok az országok, amelyek még nem fogadtak el, illetve nem vettek részt olyan technológiákban, amelyek valószínűleg felváltják a munkaerőt, olyan feladatstruktúrákkal rendelkeznek, amelyek jobban nyitottak az automatizálásra). Általában véve a munkahely szervezésében, illetve a munkavállalók képzettségi szintjében is vannak különbségek.

4.2.   Minden polgár kulcskompetenciáinak biztosítása

4.2.1.

Ezzel szemben az uniós tagállamok megfelelő készségek segítségével és a versennyel lépést tartó, innovatívabb vállalkozásokkal találhatják meg jobban a helyüket a globalizált piacokon és szakosodhatnak a legfejlettebb technológiákra. Ennek érdekében minden ágazatnak olyan munkavállalókra van szüksége, akik nemcsak magas szintű kreatív és kognitív készségekkel rendelkeznek (az olvasási és számolási készségek, az informatikai készségek és az összetett problémamegoldó képességek tekintetében), hanem vezetői és kommunikációs, illetve tanulási képességekkel is.

4.2.2.

Az alacsony képzettséget igénylő és jól automatizálható, átalakítható, helyettesíthető, sőt eltűnő munkahelyeket betöltő munkavállalók esetében kiemelt intézkedésekre és nagyobb támogatásra van szükség.

4.2.3.

Az Unióban egyre mélyül a készségek és a jövőbeli munkahelyek közötti szakadék. Az uniós tagállamokban a munkavállalók 22 %-a esetében áll fenn annak a veszélye, hogy nem rendelkeznek a munkahelyük fejlődésének megfelelő informatikai készségekkel (21). 2008 óta nőtt a munkanélküliség és a tartós munkanélküliség átlagos időtartama, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók körében.

4.2.4.

Az EGSZB nemrégiben megfogalmazott véleményében kifejtette, hogy tekintettel e munkanélküliek foglalkoztatási nehézségeire, társadalmi párbeszéd révén sürgősen foglalkozni kell a képzéssel és a készségekkel kapcsolatos kérdésekkel (22) ágazati és regionális szinten, valamint nemzeti és európai szinten, hogy minden munkavállaló hozzáférhessen a minőségi foglalkoztatáshoz, és szakmai karrierje során tovább fejlődhessen.

4.3.   Az alapképzés átalakítása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése

4.3.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy e kihívások leküzdéséhez uniós és tagállami szinten sürgősen szükség van az alap- és az egész életen át tartó képzés átalakítását támogató, célzott politikára az egyre fontosabbá váló kreatív készségek fejlesztésére képes, releváns pedagógiai módszerek előmozdítása érdekében.

4.3.2.

Fennáll a veszélye, hogy egyetlen, uniós szinten egységes szakpolitika nem lesz hatékony, hiszen a tagállamok eltérő problémákkal küzdenek, viszont általános igény mutatkozik egy a rendelkezésre álló készségek és a jövőbeli munkahelyek közötti szakadék csökkentését célzó szakpolitikára (23).

4.4.   A munkahelyi és a társadalmi hátrányos megkülönböztetés kockázatával kapcsolatban különös figyelmet érdemlő kérdések

4.4.1.

A férfiak és nők közötti egyenlőség: a jövőbeli munkahelyek, illetve a legjobban elismert és fizetett munkahelyek a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területéhez tartozó munkahelyek lesznek, különösen az információs technológiai (IT) ágazatban. A nők és a férfiak megfelelő arányú részvételének az egyik legfontosabb prioritásnak kell lennie: a jelentős digitális komponenssel rendelkező ágazatokban riasztó a helyzet, annyira kevés nő képviselteti magát ezeken a területeken (24). Ezeket a tendenciákat fontos figyelemmel kísérni és mérni, a nők részvételét pedig elő kell mozdítani, ha el akarjuk kerülni, hogy a jövőbeli munkakörnyezetben még nagyobbak legyenek az egyenlőtlenségek (25).

4.4.2.

Az életkorral összefüggő egyenlőtlenségek: a munkakörnyezetben végbemenő változások életkortól függetlenül hatással vannak a munkavállalók foglalkoztatási körülményeire. Ezek az átalakulások az egész szakmai életen át tartó, tartós munkavállalásra is hatást gyakorolhatnak. Például a határozott idejű szerződéseket, amelyeket jelenleg meglehetősen igazságtalanul többnyire a fiatalabb munkavállalók esetében alkalmazzák (26), megfelelő következményekkel az idősebb munkavállalókra is ki lehet terjeszteni. Ugyanakkor a digitalizációhoz kapcsolódó technológiai fejlődés lehetőségeket is kínálhat a legidősebb munkavállalók számára. A munkával kapcsolatos elemzésekhez figyelemmel kell kísérni ezeket a fejleményeket.

5.   Innovatív és előremutató szociális és civil párbeszéd

5.1.

A szociális párbeszédnek minden szinten – európai, nemzeti, ágazati, területi és vállalati szinten is – teljeskörűen foglalkoznia kell a digitális kihívásokkal, és a változások által érintett foglalkozásokra, az újonnan létrehozott munkahelyekre és az ezen új munkahelyek ellátásához kialakítandó készségekre vonatkozó releváns adatokkal alátámasztott, előremutató politikákat kell kidolgoznia.

5.2.

Az új kockázatok és lehetőségek figyelembevétele érdekében a szociális párbeszédnek átfogóbban kell foglalkoznia az automatizálás idején fennálló munkakörülményekkel. A különböző uniós tagállamokban és az ágazatokban a társadalmi párbeszéd terén kialakult megállapodásokat az Európai Bizottságnak elemeznie kell annak érdekében, hogy ezek eredményeit alkalmazza (kijelentkezési jog (27), távmunkával kapcsolatos megállapodások, személyhez fűződő átruházható jogok, a platformokkal aláírt kollektív megállapodás (28) stb.) (29).

5.3.

A digitalizálás következtében létrejövő összes rugalmas foglalkoztatási forma lefedése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen munkavállaló se maradjon le (30), az EGSZB a szociális jogok európai pillérével összhangban prioritásnak tekinti a szociális jóléti rendszerek minőségének és pénzügyi fenntarthatóságának védelmét. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy szervezzék meg a szociális partnerekkel folytatandó egyeztetést a szociális jóléti rendszerek új foglalkoztatási formákhoz való igazításáról.

5.4.

További forrásokat tartogathat a digitalizálás által generált hatékonyságnövekedés. A hozzáadott érték megosztásáról és újraelosztásáról szóló szociális párbeszédet ágazati és vállalati szinten kell megszervezni.

5.5.

Az adózás tekintetében alaposan át kell gondolni az adórendszerekre vonatkozó reformokat, hogy minden jövedelemtípust hasonló mértékű adó terheljen a hagyományosan szervezett ágazatokban és a közösségi gazdaságban egyaránt.

5.6.

A civil társadalom érdekelt feleinek aktívan részt kellene venniük e fejleményekben. A gyors technológiai változásokkal szemben érzékeny csoportok képzési politikái, valamint a mesterséges intelligenciával és a digitalizációval – melyek mindenkit érintenek – kapcsolatos fejlesztési politikák legitimálják azt a fontos szerepet, amelyet a civil társadalmi szervezeteknek kell játszaniuk.

---

(1)  Európai Bizottság (2018). Women in the Digital Age (angolul).

(2)  COM(2017) 206 final, 28. o.

(3)  HL C 262., 2018.7.25., 1. o.

(4)  HL C 303., 2016.8.19., 54. o. és HL C 129., 2018.4.11., 7. o.

(5)  EGSZB (2017). Impact of digitalization and the on-demand economy on labour markets and the consequences for employment and industrial relations.

(6)  HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

(7)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o.

(8)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o.

(9)  HL C 434., 2017.12.15., 30. o. és 36. o. és HL C 237., 2018.7.6., 8. o.

(10)  HL C 237., 2018.7.6., 1. o.

(11)  Európai Unió (2017).Vitadokumentum Európa szociális dimenziójáról, 24. o.

(12)  HL C 262., 2018.7.25., 1. o.

(13)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o.

(14)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o.

(15)  ILO (2018). The impact of technology on the quality and quantity of jobs; lásd Villani, C. (2018). Donner un sens à l'intelligence artificielle: Pour une stratégie nationale et européenne.

(16)  Lásd Cédric Villani jelentését a mesterséges intelligenciáról (2018. március).

(17)  Nedelkoska, L. és G. Quintini (2018). „Automation, skills use and training”. OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No 202, OECD Publishing, Paris.

(18)  France Stratégie (2018). Intelligence artificielle et travail: rapport à la ministre du travail et au secrétaire d'État auprès du premier ministre, chargé du numérique.

(19)  Cedefop (2018). Insights into skill shortages and skill mismatch: learning from Cedefop’s European skills and job survey.

(20)  Nedelkoska, L. és G. Quintini (2018). „Automation, skills use and training”. OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No 202, OECD Publishing, Paris.

(21)  Cedefop (2018). Insights into skill shortages and skill mismatch: learning from Cedefop’s European skills and job survey.

(22)  HL C 237., 2018.7.6., 8. o.

(23)  Cedefop (2018). Insights into skill shortages and skill mismatch: learning from Cedefop’s European skills and job survey.

(24)  Európai Bizottság (2018). Women in the Digital Age (angolul).

(25)  Európai Bizottság (2015). Monitoring the digital economy & society 2016-2021.

(26)  Eurofound (2017), Non-standard forms of employment: Recent trends and future prospects, 7. o., valamint Eurofound (2017) Working conditions of workers at different ages.

(27)  HL C 237., 2018.7.6., 8. o.

(28)  Lásd a Dániában aláírt megállapodást.

(29)  HL C 434., 2017.12.15., 30. o.

(30)  HL C 303., 2016.8.19., 54. o. és HL C 129., 2018.4.11., 7. o.