EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017XG0615(03)

A Tanács következtetései a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről

HL C 189., 2017.6.15, p. 38–39 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 189/38


A Tanács következtetései a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről

(2017/C 189/08)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

1.

EMLÉKEZTET „A kultúra az Európai Unió külkapcsolataiban, különös tekintettel a fejlesztési együttműködésre” című 2015. november 24-i tanácsi következtetésekre (1), amelyekben a Tanács egyebek mellett felkérte a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyenek javaslatot egy fokozottan stratégiai jellegű megközelítésre a kultúrának az EU külkapcsolataiban betöltött szerepét illetően;

2.

ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság és a főképviselő a felkérésre reagálva 2016. június 8-án közös közleményt (2) adott ki „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” címmel;

3.

EMLÉKEZTET az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiáról szóló 2016. október 17-i tanácsi következtetésekre (3), amelyekben a Tanács jóváhagyta a globális stratégia végrehajtásának kiemelt területeit, és hangsúlyozta a kulturális diplomácia szerepét;

4.

ÜDVÖZLI, hogy a globális stratégia (4) elismeri, hogy a kultúra fontos szerepet játszik általában az EU kül- és biztonságpolitikájában és különösen az olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a társadalmi ellenálló képesség és a konfliktusrendezés;

5.

MEGÁLLAPÍTJA tehát, hogy a kultúra is részét képezi az Unió nemzetközi kapcsolataira vonatkozó stratégiai és horizontális megközelítésnek;

6.

KELLŐ FIGYELEMMEL az Európai Unió és a tagállamok saját hatáskörére, valamint a szubszidiaritás elvére, HANGSÚLYOZZA, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégiai megközelítésnek minden releváns szakpolitikai területre ki kell terjednie és figyelembe kell vennie a 2016. június 8-i közös közleményt. Emellett összhangban kell állnia a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménnyel és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével. Konkrétabban, egy ilyen megközelítésnek:

a)

alulról építkező perspektívával kell rendelkeznie, tiszteletben tartva a kulturális ágazat függetlenségét, erősítve a művészi kifejezés szabadságát és a művészek integritását, ösztönözve a művészek, a kulturális szereplők és a civil társadalom közötti közvetlen kapcsolatokat, és elegendő rugalmasságot kell biztosítva a gyorsan változó globális környezethez való alkalmazkodáshoz;

b)

abból kell kiindulnia, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok csak az EU-n belüli kulturális sokféleség megerősítésén keresztül valósulhatnak meg, lehetővé téve, hogy a polgárok növeljék kulturális fogékonyságukat és ismereteiket, fokozzák kreativitásukat és ösztönözzék az egymástól való tanulást és a párbeszédet, amit folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy elmélyüljenek az interkulturális kompetenciák (5) és fokozódjon az interkulturális párbeszéd;

c)

ösztönöznie kell a törekvések összhangját és koherenciáját, továbbá biztosítania kell, hogy a keretében megvalósuló intézkedések és a tagállami intézkedések teljeskörűen kiegészítsék egymást. A nemzetközi szintű – például az Európa Tanács és az UNESCO keretében megvalósuló – tevékenységek vonatkozásában is biztosítani kell az egymást kiegészítő jelleget, ugyanakkor kerülni kell az erőfeszítések párhuzamosságát;

7.

abból kiindulva, hogy a kultúra az EU nemzetközi kapcsolatainak alapvetően fontos részét képezi, azt AJÁNLJA, hogy hozzanak létre egy olyan, az „elnökség barátai” csoportot, amely horizontális platformként működne a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó olyan integrált, átfogó és fokozatos uniós stratégiai megközelítés kialakításában, amely kiaknázza az összes releváns szakpolitikai terület között fennálló szinergiákat, és közben maradéktalanul tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét. A csoport így meghatározná a megközelítés közös stratégiai elveit, céljait és prioritásait, amelyeket egy ütemtervbe is beépítene, emellett meghatározná, mely területeken lehetne az uniós szintű közös fellépés releváns;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, hogy:

8.

fokozzák az érintett minisztériumok, különösen a kulturális és a külügyminisztériumok, a helyi és regionális hatóságok, illetve az érdekeltek közötti együttműködést;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLATOT (EKSZ), hogy:

9.

technikai szaktudásukkal támogassák az „elnökség barátai” csoportot, például a kulturális diplomáciai platformon (6) keresztül;

10.

az uniós szakpolitikák és programok keretében részesítsék előnyben a nemzetközi kulturális kapcsolatok területét érintő kezdeményezéseket és vegyék fontolóra annak lehetőségét, hogy egyetlen portálon keresztül tegyék lehetővé azok láthatóságát;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ EKSZ-T, hogy:

11.

gyűjtsék össze és osszák meg egymással a harmadik országokban indított kulturális kezdeményezésekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, többek között a kulturális diplomáciai platformon keresztül;

12.

mérlegeljék kísérleti projektek folytatását harmadik országokban, hogy kipróbálják az együttműködés különböző formáit, ideértve a közös fellépéseket és a kreatív ágazatközi partnerségeket, bevonva a helyi kulturális szereplőket, a helyi és regionális hatóságokat, a releváns nem kormányzati szervezeteket, a nemzeti kulturális intézményeket, az EUNIC-klasztereket (7) és az EU képviseleteit.


(1)  A Tanács következtetései a kultúráról az Európai Unió külkapcsolataiban, különös tekintettel a fejlesztési együttműködésre (HL C 417., 2015.12.15., 41. o.).

(2)  10082/16.

(3)  13202/16.

(4)  10715/16.

(5)  A Tanács 2008. május 22-i következtetései az interkulturális kompetenciákról (HL C 141., 2008.6.7., 14. o.).

(6)  A kulturális diplomáciai platformot az Európai Bizottság Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálata indította 2016. márciusban azzal a céllal, hogy a platform támogatást nyújtson az uniós intézményeknek a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásában. A platform feladata, hogy olyan tevékenységeket hajtson végre, amelyek fokozzák az EU kulturális szerepvállalását harmadik országokkal és azok polgáraival, ideértve elsősorban azt, hogy támogatást és tanácsadást nyújt az uniós intézményeknek – az EU delegációit is ideértve –, továbbá hogy létrehoz egy globális kulturális vezetői képzési programot.

(Forrás: http://www.cultureinexternalrelations.eu/)

(7)  Az EUNIC (European Union National Institutes for Kultúra – az Európai Unió nemzeti kulturális intézetei) olyan ernyőhálózat, amely nemzeti kulturális intézeteket és nagykövetségeket tömörít.


Top