15.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 189/30

1.

ezen kérdésnek az e következtetések I. mellékletében ismertetett politikai hátterére;

2.

az Európai Unió jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal néz szembe, részben a fokozódó migráció következtében, részben pedig a pénzügyi és gazdasági válság hatásai miatt;

3.

ezek a fejlemények különös kihívást jelentenek a demokratikus értékek, a társadalmi kohézió, a foglalkoztatási kilátások és a munkával töltött életszakasz, valamint a fiatalok befogadása és jóléte szempontjából, elsősorban a veszélyeztetett helyzetben lévő és a kevesebb lehetőséggel bíró fiatalok esetében;

4.

annak érdekében, hogy ezekkel a kihívásokkal sikeresen megküzdhessünk, alapvető fontosságú, hogy – a szükséges életkészségek (1) elsajátításán keresztül – megerősödjön a fiatalok körében az aktív polgári szerepvállalásról, az ahhoz kapcsolódó jogokról és felelősségekről, a demokratikus értékek elismeréséről és tiszteletéről, a kulturális sokszínűségről, valamint a véleménynyilvánítás és a vallás szabadságának garantálásáról alkotott kép;

5.

az életkészségek fejlesztése nemcsak a magas szintű ifjúsági munkanélküliségből fakadó gazdasági, politikai, szociális és emberi következmények kezelésében játszik fontos szerepet, hanem ugyanilyen fontos annak elősegítésében is, hogy a fiatalok a minőségi foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és az aktív polgári szerepvállalás alkotta keretben határozzák meg és alakítsák a jövőjüket;

6.

az inkluzív és versenyképes Európát célzó új európai készségfejlesztési programról szóló tanácsi állásfoglalást (2) és különösen annak azon megállapítását, miszerint „Fontos, hogy a munkaerőpiac sürgető igényeit meghaladva az oktatás és képzés olyan aspektusaira is összpontosítsunk, amelyek alkalmasak az innováció, a vállalkozói készség és a kreativitás ösztönzésére, az ágazatok formálására, a munkahelyteremtésre, az új piacok kialakítására, a polgárok – köztük a kiszolgáltatott helyzetben lévők – felelősségvállalásának ösztönzésére, a demokratikus élet gazdagítására, valamint elkötelezett, tehetséges és aktív polgárok nevelésére”;

7.

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlás (3) felülvizsgálatát, amely alkalmat kínál az inkluzív megközelítés alkalmazására az olyan kompetenciák fejlesztése tekintetében, amelyek segíthetik a fiatalokat és megkönnyíthetik sikeres átlépésüket a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába. Noha eltérő terminológiát alkalmaz, a kulcskompetenciák jelenlegi európai keretrendszere már hivatkozik több, ezekben a tanácsi következtetésekben is meghatározott életkészségre;

8.

noha az ifjúsági munkanélküliség, valamint az abból eredő társadalmi zavarok és politikai elidegenedés jelentette kihívásoknak való megfelelés összetett feladat, az ifjúsági ágazatra – hatékony ifjúsági munka révén – szerep hárul annak lehetővé tételében, hogy a fiatalok olyan életkészségeket sajátítsanak el és fejlesszenek tovább, amelyek segítenek maximalizálni a bennük rejlő potenciált és támogatják őket a kielégítő és produktív magán-, közösségi és szakmai/munkahelyi élet kialakításában és fenntartásában ezek az életkészségek segíthetik továbbá a marginalizálódás megelőzését, és ellensúlyt képezhetnek az olyan propagandával, retorikával és magatartásformákkal szemben, amelyek adott esetben erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódáshoz köthetők;

9.

habár az ifjúsági munka különféle szereplők különböző keretek közé illeszkedő intézkedéseinek, projektjeinek, programjainak, tevékenységeinek és kezdeményezéseinek széles körét jelentheti, az ifjúsági munka gyakorlatában és céljaiban érvényesülő egyik fő vonulat a fiatalok személyes és szociális fejlődésének segítése;

10.

a hatékony ifjúsági munka a következők révén hozhat pozitív eredményeket a fiatalok számára:

11.

Az életkészségek a mindennapi életben – otthon, az interneten, a közösségben, az oktatásban/képzésben és a munkahelyen – megfelelően és felelősségteljesen alkalmazott pozitív, konstruktív és problémamegoldó magatartásformák, vagyis az oktatás és képzés, az ifjúsági munka, valamint a nem formális és az informális tanulás keretében elsajátított olyan személyes és szociális készségek, amelyek felhasználhatók a mindennapi életben gyakran felmerülő kérdések és problémák kezelésére;

12.

az életkészségek minden fiatal számára fontosak, de különös jelentőséggel bírnak a veszélyeztetett helyzetben lévő és a kevesebb lehetőséggel bíró fiatalok esetében, illetve foglalkoztatási szükségleteik, társadalmi befogadásuk és demokratikus részvételük szempontjából;

13.

az életkészségek fiatalok általi elsajátításának és fejlesztésének előmozdítása és biztosítása az ifjúságpolitika szerves részét képezheti mind európai, mind tagállami szinten;

14.

a II. melléklet tartalmaz egy életkészség-gyűjteményt, amely feltünteti az egyes készségekhez tartozó jellemzőket is; ez a gyűjtemény nem előíró és nem kimerítő jelleggel készült; azokat az életkészségeket tartalmazza, amelyek fiatalok általi elsajátítását az ifjúsági munka keretében a legcélszerűbb előmozdítani és segíteni; (4)

15.

a II. fejezetben meghatározott életkészségek egyrészt folyamatosan fejlődnek, másrészt a tagállamok, valamint az ezzel foglalkozó európai, nemzeti és helyi érdekelt felek hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy az életkészségeket miként rangsorolják, jelenítik meg és mozdítják elő;

16.

a fiatalok támogatását célzó ifjúságpolitikai keretek és intézkedések révén ösztönözzék az ifjúsági munka hozzájárulását a fiatalok életkészségeinek fejlesztéséhez;

17.

terjesszék és népszerűsítsék az ifjúsági munkával foglalkozók körében az olyan tanulási eszközöket, módszertanokat és gyakorlatokat, amelyek segíthetik a fiatalokat az életkészségek elsajátításában, külön figyelmet fordítva azokra, amelyeket az ifjúsági munkával foglalkozók dolgoztak ki;

18.

továbbra is támogassák az ifjúsági munkával foglalkozók számára nyújtott olyan oktatási, képzési és társaktól tanulási programokat, amelyek célja, hogy az érintettek hatékonyabban tudják támogatni az életkészségek fiatalok általi elsajátítását;

19.

adott esetben ismerjék el és validálják azokat az oktatási és képzési programokat, amelyek javítják az ifjúsági munkával – akár díjazás ellenében, akár önkéntesen – foglalkozók és az ifjúsági vezetők képességét az olyan tanulási eszközök, módszertanok és gyakorlatok sikeres alkalmazására, amelyek segítik a fiatalokat az életkészségek azonosításában, elsajátításában és fejlesztésében, ehhez értékelési és önértékelési eszközöket és módszereket felhasználva;

20.

mozdítsák elő és erősítsék az önkéntességet a fiatalok körében, mivel az megkönnyítheti számukra az életkészségek elsajátítását és hozzájárulhat ahhoz, hogy az ifjúsági munkával foglalkozókkal együtt részt vegyenek az ifjúsági munkával kapcsolatos projektekben és kezdeményezésekben;

21.

mozdítsák elő és biztosítsák az ifjúsági munkával foglalkozók számára az olyan társaktól tanulási és kölcsönös tanulási lehetőségeket, projekteket és kezdeményezéseket, amelyek a fiatalok életkészségeinek erősítésével és fejlesztésével kapcsolatos tudás, eszközök és tapasztalatok megosztását célozzák;

22.

vizsgálják meg, hogy a fiatalok mely életkészségeket sajátítják el az ifjúsági munka révén, és hogy az így elsajátított életkészségek miként azonosíthatók és dokumentálhatók, mégpedig a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésére szolgáló mechanizmusokon keresztüli értékelés és tanúsítás elősegítése érdekében (5);

23.

maximalizálják az Erasmus+ és a gyakorlati ifjúsági munka támogatására irányuló egyéb uniós finanszírozású programok igénybevételét a fiatalok életkészségeinek javítása és fejlesztése céljából;

24.

erősítsék egyrészt az ifjúsági munka, az ifjúságpolitika és az ifjúságkutatás közötti párbeszédet, másrészt a helyi, a regionális, a nemzeti és az európai szint közötti koordinációt, ezzel is elősegítve a hálózatépítést, az együttműködést, a társaktól való tanulást és az ismeretcserét a fiatalok életkészségeinek előmozdítása és fejlesztése tekintetében;

25.

az ifjúsági munka különböző keretei között azonosítsák, támogassák és terjesszék az olyan meglévő és innovatív eszközöket, módszertanokat és gyakorlatokat, amelyek előmozdítják az életkészségeket;

26.

mozdítsák elő és támogassák az olyan – különösen az ifjúsági munkával foglalkozók, az oktatási és képzési intézmények, a szociális és foglalkoztatási szolgálatok, valamint a szociális partnerek közötti – ágazatközi partnerségeket és kezdeményezéseket, amelyek segítik a fiatalokat az életkészségek elsajátításában és fejlesztésében;

27.

járuljon hozzá az ifjúsági munka révén javítható és fejleszthető életkészségekkel kapcsolatos tudásépítéshez, és támogassa a tagállamokat az ifjúsági munkával foglalkozók kapacitásépítésének és szakmai fejlődésének előmozdításában;

28.

az új európai készségfejlesztési program szerves részeként mozdítsa elő az ifjúsági munkát, amely egyrészt növeli a program értékét, másrészt kiegészíti és támogatja annak minden aspektusát;

29.

mozdítsa elő és támogassa az ágazatközi megközelítés alkalmazását az ahhoz szükséges kompetenciák fiatalok általi elsajátításának és fejlesztésének elősegítése tekintetében, hogy sikeresen lépjenek át a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába;

30.

biztosítsa, hogy ezek a tanácsi következtetések beépüljenek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálatának folyamatába, hogy az összhangban legyen a kulcskompetenciák európai keretrendszerének életkészség-dimenziójával, és erősítse e dimenziót.