9.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 378/210

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. és 314. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2),

—

tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (3) és a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott négy vonatkozó közös nyilatkozatra, valamint a Parlament és a Bizottság kifizetési előirányzatokról szóló közös nyilatkozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata II. címének 7. fejezetére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0159/2014),

1.

úgy véli, hogy bizonyos továbbra is fennálló kedvezőtlen tényezők ellenére az európai gazdaságban már észlelhetőek a fellendülés jelei, és meggyőződése, hogy – annak elismerése mellett, hogy nemzeti szinten tartós gazdasági és költségvetési korlátokkal kell szembenézni, és a tagállamok erőfeszítéseket tesznek a költségvetési konszolidáció érdekében – az uniós költségvetésnek ösztönöznie kell ezt a tendenciát azáltal, hogy fokozza az európai hozzáadott értékkel rendelkező fellépésekre irányuló stratégiai beruházásokat, hogy ezáltal segítse az európai gazdaság megfelelő pályára való visszaállítását, biztosítva a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést, egyidejűleg Unió-szerte törekedve a versenyképesség fokozására és a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítására;

2.

rámutat különösen az uniós költségvetés egyik legnagyobb kiadási tömbjét alkotó európai strukturális és beruházási alapok jelentőségére; hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politika jelentős szerepet játszik a kulcsfontosságú gazdasági területekre irányuló állami beruházások fenntartásában, és kézzelfogható eredményeket ért el az adott helyszíneken, melyek segítségével a tagállamok és a régiók leküzdhetik a jelenlegi válságot, és megvalósíthatják az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a polgárok számára a válságból való kilábaláshoz szükséges eszközöket; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az EU versenyképességének fellendítése és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében – különös tekintettel a fiatalok és az 50 évnél idősebbek foglalkoztatására – különösen szükség van beruházásokra az olyan területeken, mint az oktatás és a mobilitás, a kutatás és innováció, a kkv-k és a vállalkozói készség;

3.

fontosnak tartja emellett, hogy beruházásokra kerüljön sor olyan egyéb területeken, mint a megújuló energia, a digitális menetrend, az infrastruktúrák, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a határokon átnyúló összeköttetések, továbbá hogy fokozottabban és jobban felhasználásra kerüljenek az „innovatív pénzügyi eszközök”, különösen a hosszú távú beruházások vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a munkahelyteremtés és növekedés központi motorjául szolgáló uniós ipart; sürgeti, hogy egy erős, versenyképes és független uniós ipar megteremtése érdekében kerüljön középpontba az innovációba való beruházás;

4.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre az EU külső fellépéseihez; emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai nemzetközi szinten kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GNI 0,7 %-ára emelik a hivatalos fejlesztési segélyre fordított kiadásaikat, és 2015-re megvalósítják a millenniumi fejlesztési célokat;

5.

hangsúlyozza, hogy a közpénzek optimális felhasználása érdekében nagy jelentősége van annak, hogy biztosított legyen a lehető legjobb koordináció egyrészt a különböző uniós alapok között, másrészt pedig az uniós alapok és a nemzeti szinten végrehajtott kiadások között;

6.

emlékeztet a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló közelmúltbeli megállapodásra, amely 2020-ig terjedően meghatározza az éves költségvetések fő paramétereit; hangsúlyozza, hogy minden egyes éves költségvetésnek összhangban kell állnia a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel és az intézményközi megállapodással, és egyik éves költségvetés sem szolgálhat ürügyként a többéves pénzügyi keret újratárgyalásához; elvárja, hogy a Tanács ne próbálja meg az egyes rendelkezések korlátozott értelmezését érvényesíteni, különösen az egyedi eszközök jellegét és hatókörét illetően; megerősíti, hogy az éves költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság rendelkezésére álló összes eszközt teljes mértékben fel kívánja használni az uniós költségvetés kellő rugalmasságának biztosítása érdekében;

7.

hangsúlyozza, hogy az új többéves pénzügyi keret második éveként 2015 fontos lesz a 2014 és 2020 közötti új programok sikeres végrehajtása szempontjából; rámutat arra, hogy a kulcsfontosságú uniós politikák végrehajtásának zökkenőmentessége érdekében az összes programnak a lehető leghamarabb teljes gőzzel meg kell kezdenie működését; megjegyzi, hogy a 2015-ös költségvetés reálértéken alacsonyabb lesz a 2013. évinél; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2014-ben minden tőlük telhetőt tegyenek meg az összes partnerségi megállapodás és operatív program gyors elfogadása érdekében, hogy az új beruházási programok megvalósítása terén ne következzen be további késedelem; rámutat annak fontosságára, hogy a Bizottság a folyamat minden szakaszában teljes körű támogatás nyújtson a nemzeti igazgatások számára;

8.

emlékeztet a többéves pénzügyi kereten belüli, első ízben a 2014-es költségvetésben alkalmazott azon megállapodásra, amely szerint bizonyos – a fiatalok foglalkoztatásával, a kutatással, az Erasmus+-szal (különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel), valamint a kkv-kkal kapcsolatos – szakpolitikai célokhoz kötődő kötelezettségvállalásokat előre kell ütemezni; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás részeként hasonló megközelítésre van szükség a 2015-ös költségvetés esetében is az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (2011-es árakon 871,4 millió EUR), valamint az Erasmus+ és a COSME (2011-es árakon 20–20 millió EUR) előreütemezése révén; különösen aggódik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2015-öt követő finanszírozása miatt, és kéri, hogy e célból minden lehetséges finanszírozási módot vegyenek figyelembe, beleértve a többéves pénzügyi keretben meghatározott globális kötelezettségvállalási tartalékot;

9.

aggodalmának ad hangot azonban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaprogramja 2015-ös további későbbre ütemezésének esetleges negatív hatásai miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson kielégítő tájékoztatást arról, hogy az erre vonatkozó döntés hogyan fogja befolyásolni ezen új program beindításának sikerét;

10.

hangsúlyozza az e programokba való beruházás előreütemezésének hozzáadott értékét az uniós polgárok válságból való kilábalásának segítése tekintetében; továbbá kéri a Bizottságot, hogy határozzon meg olyan lehetséges további programokat, amelyek esetében hasznos lehetne az előreütemezés, és amelyek hozzájárulhatnának a fenti cél eléréséhez és teljes mértékben fel is tudnák használni az előrehozott előirányzatokat;

11.

rámutat arra, hogy az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikával és migrációs áramlással kapcsolatos legutóbbi (2013. december 19–20-i) következtetései ismét hatással lesznek az uniós költségvetésre; megismétli azon álláspontját, hogy az Európai Tanács által meghatározott minden további projektet további forrásokkal, nem pedig a meglévő programoktól és eszközöktől való elvonások vagy a már eleve kapacitásaik határait súroló intézmények és egyéb uniós szervek többletfeladatokkal való megbízása révén kell finanszírozni;

12.

rámutat az uniós politikák és programok végrehajtásában kulcsszerepet betöltő decentralizált ügynökségek fontosságára; rámutat arra, hogy az ügynökségek lehetővé teszik a méretgazdaságosság megvalósítását, mivel ugyanazon eredmények elérése mellett egybevonják azokat a költségeket, amelyek egyébként minden egyes tagállam esetében felmerülnének; hangsúlyozza, hogy költségvetésük és emberi erőforrásaik tekintetében az összes ügynökséget eseti alapon kell értékelni, és a 2015-ös és azt követő költségvetésekben biztosítani kell számukra a megfelelő pénzeszközöket és személyzetet, hogy megfelelően el tudják látni a jogalkotó hatóság által rájuk ruházott feladatokat; ezért hangsúlyozza, hogy „A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása” című bizottsági közlemény (COM(2013)0519) nem szolgálhat alapul az ügynökségek tekintetében a költségvetési tervezethez; rámutat továbbá a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó új intézményközi munkacsoport fontos szerepére, amelynek az egységes megközelítés biztosítása érdekében alaposabban és folyamatosabban kell ellenőriznie a decentralizált ügynökségek kialakítását; reméli, hogy a munkacsoport tevékenységének első eredményei a költségvetés parlamenti olvasata előtt kellő időben rendelkezésre fognak állni;

13.

emlékeztet az EU különleges képviselőiről szóló közös nyilatkozatra, amelyben a Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy a 2015-ös költségvetési eljárás során megvizsgálják az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozó előirányzatok átcsoportosítását a Bizottság költségvetéséből (III. szakasz) az Európai Külügyi Szolgálat költségvetésébe (X. szakasz);

14.

emlékeztet arra, hogy a kifizetési előirányzatok 2014-es költségvetésben megállapított átfogó összege továbbra is alacsonyabb annál, mint amit a Bizottság eredeti költségvetési tervezetében szükségesnek ítélt és javasolt; megjegyzi, hogy amint arról a többéves pénzügyi keretre vonatkozó új rendelet és az új átfogó kifizetési tartalékkeret rendelkezik, a Bizottságnak a 2015-ös felső határösszeget ki kell igazítania a 2014. évi kifizetések és a többéves pénzügyi keret 2014. évi felső határösszege közötti különbséggel; súlyos aggályainak ad hangot amiatt, hogy a 2013 végén kifizetetlen számlák minden eddiginél magasabb összege – amely csak az 1b. alfejezet alatt eléri a 23,4 milliárd EUR-t – nem fedezhető a 2014-es keretösszegből; felszólít a 2014-es kifizetésekre vonatkozó megfelelő rugalmassági mechanizmusok igénybevételére, és hangsúlyozza, hogy várhatóan még ez sem lesz elegendő a 2014. év végi hatalmas végrehajtási deficit megelőzéséhez; hangsúlyozza, hogy a fennálló kötelezettségvállalások különösen az utóbbi években tapasztalt, példátlanul magas szintje elsősorban a kifizetési előirányzatok visszatérő szűkösségéből adódik;

15.

emlékeztet arra, hogy a Szerződés értelmében (4)„az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak”; elvárja, hogy a Bizottság költségvetési tervezetében politikai megfontolások helyett tényleges előrejelzésekre alapozva javasoljon megfelelő szintű kifizetési előirányzatot;

16.

kitart amellett, hogy az Unió jogi kötelezettségvállalásainak teljesítése és az érdekelt felek – kutatók, egyetemek, humanitárius segélyszervezetek, helyi hatóságok és kkv-k – számára történő kifizetések veszélyeztetésének vagy késedelmének elkerülése, valamint egyidejűleg az év végi fennálló kifizetések összegének csökkentése érdekében fel kell használni a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló összes eszközt, ideértve a rendkívüli tartalék igénybevételét, illetve – amennyiben az továbbra is szükségesnek bizonyul – végső esetben a kifizetések felső határának felülvizsgálatát;

17.

kitart amellett, hogy az egyedi kifizetési eszközök (a rugalmassági eszköz, a rendkívüli tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a sürgősségisegély-tartalék) alkalmazását a kifizetések többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határán túlmenően be kell vezetni a költségvetésbe;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy – tekintettel a humanitárius segítségnyújtás területére vonatkozó kifizetési előirányzatok 2014. eleji riasztó helyzetére, különösen a 2013-ról 2014-re átvitt, humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos kifizetési előirányzatok tekintetében fennálló 160 millió EUR-s hátralékra – tegye meg az összes szükséges intézkedést és lépjen fel a lehető leggyorsabban az uniós humanitárius segítségnyújtás 2014. évi megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtásra elkülönített kifizetési előirányzatoknak lépést kell tartaniuk a kötelezettségvállalási előirányzatok valószínűsíthető növekedésével, amit figyelembe kell venni a 2015. évi költségvetési tervezetben;

19.

emlékeztet a kifizetési előirányzatokról szóló közös nyilatkozatra, valamint a Parlament és a Bizottság által a 2014-es költségvetésről szóló megállapodás keretében elfogadott kétoldalú nyilatkozatra; felhívja a Bizottságot, hogy az év során folyamatosan és teljes körűen tájékoztassa a költségvetési hatóságot a kifizetések és a fennálló kötelezettségvállalások alakulásáról, és kitart amellett, hogy a kifizetések helyzetének nyomon követése érdekében rendszeres intézményközi találkozókat kell tartani;

20.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.