14.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 230/9

Előadó:

Stefano PALMIERI

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) örömmel fogadja, hogy kiemelt figyelem irányul az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP) kidolgozására, melynek célja a kohézió és a versenyképesség támogatása, tekintettel azokra a kihívásokra, amelyeket egyetlen tagállam vagy egyetlen régió szintjén nem lehet a hagyományos eszközökkel kielégítő módon megoldani.

1.2.

Az EGSZB rámutat, hogy az Alpok-régió fejlődési dinamikája az Alpok hegyláncához kapcsolódik, amely e régió identitását adja, és a régió fő megkülönböztető jegye. Az Alpok hegylánca biztosítja a kapcsolatot a stratégiában részt vevő összes terület között gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az érdekelt államok erős politikai elkötelezettséget tanúsítanak az EUSALP iránt, továbbá hogy magas szintű tudatosság és részvétel figyelhető meg mind nemzeti, mind pedig regionális kormányzati szinten. Ez a fogékonyság az ezen a területen a 70-es évek óta működő együttműködési folyamat hatásának tudható be.

1.4.

Az EGSZB figyelembe veszi az Alpok-régió sajátos jellemzőit – például a területi rendszereket, amelyek a legversenyképesebbek közé tartoznak a világon, a gazdasági és társadalmi különbségeket a vidéki és hegyvidéki, illetve a nagyvárosi és városi területek között, a természeti és kulturális örökséget, továbbá a forgalmi áramlatok nagymértékű koncentrációját – mint a terület meghatározó és jellegzetes elemeit.

1.5.

Jóllehet az EGSZB egyetért a stratégia általános megközelítésével, és úgy gondolja, hogy annak céljai, pillérei és prioritásai összhangban vannak a vitadokumentumban foglaltakkal, úgy véli, hogy a cselekvési tervnek is tartalmaznia kellene ezeket, tökéletesített formában.

1.6.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az EUSALP által lefedett terület jellemzői a gazdasági fejlődés, a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi kohézió szempontjából jóval meghaladják az európai átlagot. A gazdasági és pénzügyi válság, illetve a gazdasági és piaci globalizáció által előidézett változások még ennek ellenére is jelentős és érzékeny kihívások elé állítják a vizsgált makrorégiót. Ezért az EGSZB kiemeli, hogy az EUSALP stratégia általános célkitűzésének elérése – „annak biztosítása, hogy ez a térség megmaradjon Európa egyik legvonzóbb területének, a lehető legjobban kihasználva saját forrásait, valamint a fenntartható és innovatív fejlődés lehetőségeit”  (1)– rendkívül fontos Európa gazdasági versenyképességének és társadalmi kohéziójának támogatása szempontjából.

1.7.

Az EGSZB alapvető jelentőségűnek tartja az EUSALP-ban ismertetett fejlesztési koncepció holisztikus megközelítésének fokozását új és konkrétabban megfogalmazott célok definíciója révén, ahogyan ezt a 4.4. pont kifejti.

1.8.

Az EGSZB reméli, hogy az EUSALP „cselekvési terv” meghatározásában nagyobb hangsúlyt kap a kölcsönös függés és a koherencia a versenyképességre (1. pillér) és a fenntarthatóságra (3. pillér) irányuló prioritások között, így biztosítva a célok elérését a jövő generációi szükségleteinek és lehetőségeinek veszélyeztetése nélkül

1.9.

Az „első pillérrel” kapcsolatban az EGSZB nagyon lényegesnek véli – a hegyvidéki és a városi területek közötti kölcsönös szolidaritás révén – a fenntartható növekedés biztosítását, valamint a teljes foglalkoztatottság elősegítését, az innovációt, a versenyképességet és a kohéziót az Alpok-régióban. A prioritásokat illetően lásd az 5.2. pontot.

1.10.

A „második pillérrel” kapcsolatban az EGSZB támogatja a belső és külső területi rendszerek közötti együttműködésen, a szolgáltatások elérhetőségén, a fenntartható mobilitáson, valamint a közlekedés és a kommunikációs infrastruktúrák javításán alapuló területi fejlődés előmozdítását. A prioritásokat illetően lásd az 5.3. pontot.

1.11.

Ami a „harmadik pillért” illeti, az EGSZB alapvető jelentőségűnek tartja a környezet fenntartható kezelése és védelme melletti elkötelezettséget, csakúgy mint a régió természeti értékeinek az érvényre juttatását. A prioritásokat illetően lásd az 5.4. pontot.

1.12.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy erős kormányzás és a kapacitásépítést célzó saját pénzügyi források nélkül az EUSALP elveszítheti hatékonyságát és stratégiai jelentőségét. Ezzel összefüggésben és a Tanács következtetéseivel összhangban az EGSZB kéri, hogy dolgozzanak ki egy a finanszírozási programok komplementer jellegén, az intézményi eszközök összehangolásán, valamint új, makroregionális projektek meghatározásán alapuló cselekvési tervet (2).

1.13.

Az EGSZB – emlékeztetve „A makroregionális stratégiák irányítása” (3) című vélemény következtetéseire – úgy ítéli meg, hogy az EUSALP meghatározása és végrehajtása együttműködésen és koordináción alapuló speciális irányítási rendszert tesz szükségessé. Ezzel összefüggésben az EGSZB a stratégia sikere érdekében szükségesnek tartja az EUSALP tényleges „többszintű kormányzással” (4) való ellátását, egyszerre juttatva érvényre a „horizontális vetületet” (a civil társadalom részvétele) és az azt kiegészítő és erősítő „vertikális vetületet” (a régiók és helyi önkormányzatok részvétele), a „szubszidiaritási és arányossági elv” (5) teljes tiszteletben tartása mellett.

1.14.

Az EGSZB kéri a szervezett civil társadalom bevonását a kapacitásépítésbe, és pozitívan értékeli egy az Alpok-régió társadalmi és gazdasági csoportjainak képviseletét és támogatását célzó állandó fórum létrehozását.

1.15.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja a foglalkoztatás támogatását – különös tekintettel a fiatalokra és a tartós munkanélküliség által sújtott személyekre –, csakúgy mint a szociális beruházások és a szociális védelmi rendszerek javítását célzó intézkedéseket.

2.1.

E vélemény célja az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (továbbiakban: EUSALP) kiadott konzultációs anyag (6) értékelése, részben az EGSZB által a makroregionális stratégiákról már korábban elfogadott véleményekre hivatkozva.

2.2.

Az Alpok-régióhoz öt uniós tagállam (Olaszország, Franciaország, Ausztria, Németország és Szlovénia) és két Unión kívüli ország (Svájc és Liechtenstein) tartozik, területe 4 50  000 km2, lakóinak száma 70 millió.

2.2.1.

Az EUSALP területi egységei nagymértékben kapcsolódnak az Alpok-hegységhez, amely nemcsak hogy a régió identitását adja, és fő megkülönböztető jegyét jelenti, hanem gazdasági, logisztikai és környezeti szempontból e területek összekötő eleme is (7).

2.3.

Az EU által 2009 óta folytatott makroregionális politikán belül az EUSALP geográfiai helyzete, azontúl, hogy stratégiai értéket képvisel az európai kohéziós politika és a konzisztencia szempontjából – tekintettel a balti-tengeri stratégiára (EUSBR) (8), a Duna-régió stratégiájára (EUSDR) (9), valamint az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) (10) –, alapvető jelentőségű a makroregionális koncepciónak a Földközi-tenger nyugati térségére történő kiterjesztésének folytatása tekintetében is (11).

2.4.

A „70-es évektől kezdve az Alpok térségének régiói, átlépve az őket a múltban megosztó nemzeti határokat, egyetértenek abban, hogy az Alpok területi rendszerét mint egyetlen megőrzendő és támogatandó entitást kell kidolgozni. Ennek érdekében létrehoztak több régióközi, nemzeteken és határon átnyúló kezdeményezést, melyek elsődleges céljai között szerepelt az érintett népek közötti kölcsönös megértés előmozdítása, lehetővé téve ezáltal a nyelvi, társadalmi-gazdasági és etnikai különbségek leküzdését és támogatva az európai integrációt (12).

2.5.

Az EUSALP beindítási folyamatának – amely a Tanács jóváhagyásával várhatóan 2015 végére történik meg (13) – két fő állomása a bad ragazi Alpok-konferencia (2012. június) és a grenoble-i konferencia (2013. október) volt.

2.5.1.

A grenoble-i konferencia (14) alkalmával – „Az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló politikai állásfoglalás” elfogadása révén – meghatározták a célokat, a kiaknázandó lehetőségeket, valamint a megoldandó problémákat, mindezeket három témakör köré csoportosítva: „Versenyképesség és innováció, mezőgazdaság, erdészet és idegenforgalom”, „Víz, energia, környezet és éghajlat”, valamint „Megközelíthetőség, kommunikáció és közlekedés”.

3.1.

Az EUSALP stratégiában az Alpok hegylánca jelenti az együttműködés jellemző elemét. Az Alpok-régiót többek között területének heterogenitása különbözteti meg Európa más részeitől: hegyi és a hegy lábánál fekvő területek, megközelíthető és távoli völgyek, alföldek és fennsíkok, nagyvárosi területek és városok egyaránt jellemzik.

3.1.1.

Az EUSALP központi ambícióinak, célkitűzéseinek és prioritásainak jobb meghatározása érdekében a továbbiakban az Alpok-régiót leginkább jellemző öt területi formát fogunk megkülönböztetni: „alpesi nagyvárosok”, „alpesi városok”, „fejlődő vidéki területek”, „hanyatló vidéki területek”, „idegenforgalmi területek”.

3.2.

Az Alpok-régiónak számos különös figyelmet érdemlő jellemzője van, melyek megkülönböztetik az EUSALP-ot a balti-tengeri, dunai, illetve adriai és jón-tengeri makroregionális stratégiáktól: néhány régiója a világ legfejlettebb régiói közé tartozik, versenyképes iparral, magas életszínvonallal, társadalmi és politikai stabilitással; szembeötlő gazdasági és társadalmi különbségek a vidéki területek, árterületek és a városi térségek között; természeti örökség és egyedülálló ökoszisztémák; kulturális örökség, amely a társadalmi kohéziónak és magának az Alpok-régiónak is alapvető eleme; a forgalmi áramlatok oly mértékű koncentrációja, amely mind a forgalmi torlódások, mind a környezetvédelem szempontjából problémákat okoz.

3.3.

Az EUSALP stratégia általános célkitűzése annak biztosítása, hogy ez a térség megmaradjon Európa egyik legvonzóbb területének, a lehető legjobban kihasználva saját forrásait, valamint a fenntartható és innovatív fejlődés lehetőségeit.

3.3.1.

Ez a célkitűzés a három „tematikus pillér” – „A versenyképesség, a prosperitás és a kohézió növelése”, „Az elérhetőség és az összeköttetés biztosítása mindenki számára”, valamint „A fenntarthatóság biztosítása” – köré csoportosított tevékenységek megvalósításával érhető el.

3.3.2.1.

Jóllehet az Alpok-régió Európa legnagyobb gazdasági és termelési központja, amely jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkezik, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió hiánya még mindig gondot okoz. A terület homogén fejlődésének szempontjából a hegyek kihívást jelentenek. Az EUSALP célja a régió innovatív gazdasági fejlődésének támogatása egy olyan kiegyensúlyozottabb modell kidolgozása révén, amely figyelembe veszi a területen belüli eltéréseket, csakúgy mint a térség sajátosságait. Olyan versenyképes gazdaság kialakulását kell elősegíteni, amely magában foglalja a prosperitást, az energiahatékonyságot, az életminőséget, valamint a területre jellemző hagyományos értékeket.

3.3.3.1.

Környezetbarát mobilitási modellek, fenntartható közlekedési rendszerek, valamint kommunikációs és infrastrukturális szolgáltatások révén elő kell segíteni a kiegyensúlyozott területi fejlődést. Az Alpok-régió stratégiai helyet foglal el Európa közlekedési rendszerében, területét egyaránt metszi az észak-déli és a kelet-nyugati tengely. Magában foglalja Európa legfontosabb közlekedési csomópontjait, valamint számos hegyi átjárót, amelyek területi rendszereire sajátos környezeti sebezhetőség jellemző. Olyan összehangolt politikát kell kidolgozni, amely eleget tesz a közlekedési igényeknek, megfelel a lakosság jóllétének, csakúgy mint a környezet egyensúlyának. Az Alpok-régióban, tekintettel a heterogenitásra és a területi komplexitásra, az összeköttetés fogalmának ki kell terjednie mind az infrastruktúrákra, mind pedig a kommunikációs szolgáltatásokra.

3.3.4.1.

Az alpesi örökség megőrzése és a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használatának előmozdítása megkerülhetetlen elemek a régió számára. A víz, az ásványi erőforrások, a nagy biológiai sokféleséggel jellemezhető különböző tájak és egy gazdag és sokszínű kulturális örökség olyan sajátosságok, amelyeket védeni kell, illetve előtérbe kell helyezni. Az olyan erőforrásokban, mint a vízben és a biomasszában rejlő lehetőségek kihasználása – ha ezt környezetbarát módon végzik –, alapvetően fontos a térség versenyképességének és kohéziójának javítása szempontjából, mivel segíthet a stratégiai célok, például az energetikai önellátás és az energiatárolás regionális kapacitása elérésében.

4.1.

Az Alpok-régióra vonatkozó stratégiát erős politikai elkötelezettség és tudatosság övezi az érintett országokban, emellett pedig nemcsak kihívást, hanem nagy lehetőséget is jelent az EU számára. Az EUSALP küldetése az, hogy fejlessze a gazdaságot, összekösse a területeket és védje a környezetet egy olyan térségben, mely rendkívül fontos Európa gazdasági versenyképessége és társadalmi kohéziója szempontjából.

4.2.

Az EUSALP kiépítésének folyamata strukturált párbeszédet tesz szükségessé a különböző szereplők között a sajátos igények meghatározása és közös kezelése érdekében. A környezeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jellegzetességeket, valamint a városi és vidéki területek közötti erős kölcsönös függést is gondosan figyelembe kell venni. Széles körű és nyílt párbeszédet kell tehát kezdeményezni az érdekeltek között egy olyan stratégia kidolgozása érdekében, melyet széles körben elfogadnak.

4.2.1.

Fontos, hogy a politikákat összehangolják a területi kohézió erősítése érdekében. A gazdasági innovációval, közlekedési módokkal és környezetvédelemmel kapcsolatos egyes kérdések kölcsönösen függenek egymástól, és nem kezelhetők külön-külön helyi szinten, hanem egy olyan tágabb perspektívára van szükségük, amilyet a makroregionális szint tud nyújtani.

4.2.2.

A makroregionális stratégiák irányításáról szóló közleménnyel (15) kapcsolatban megállapítható, hogy az EUSALP „többszintű irányítását” el kell látni egy hatékony „horizontális vetülettel” (a civil társadalom részvétele), amely kiegészíti és erősíti a „vertikális vetületet” (a régiók és helyi önkormányzatok részvétele), a „szubszidiaritási és arányossági elv” teljes tiszteletben tartásával.

4.3.

Az EGSZB megítélése szerint az EUSALP nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy támogatást kapjanak az Alpok-régió törekvései olyan kérdésekben, mint a gazdasági globalizáció, az éghajlatváltozás, az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság, a demográfiai változások, az áruk és az emberek mobilitása.

4.4.

Az EUSALP holisztikus megközelítés alkalmazásán keresztül teszi lehetővé az Alpok-régió fejlesztését, funkcionálissá és egymástól kölcsönösen függővé téve a gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziót. E logika mentén, és hogy megjelenítse a holisztikus megközelítést az egyes célok között, az EGSZB öt stratégiai célkitűzést azonosított, melyeknek szerepelniük kellene a „cselekvési tervben”:

4.4.1.

Dinamikus kkv-rendszer és virágzó vállalkozói készség elősegítése a foglalkoztatás támogatása érdekében. Az EUSALP-nak elő kell segítenie a globális gazdaságban versenyző területi rendszerek kapacitását, a fenntartás támogatása és új minőségi munkahelyek létrehozása mellett.

4.4.2.

A hagyományokra és a társadalmi sokféleségre alapuló kapacitásépítés elősegítése. Az EUSALP-nak támogatnia kell az érintett területek meghatározó jellemzőinek fenntartását, miközben a helyi tudásra és hagyományokra – a gazdasági fejlődés és a társadalmi befogadás előmozdítóira – épít.

4.4.3.

Az egyensúly és a méltányosság előmozdítása az általános érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén az Alpok egész térségében. Az EUSALP-on keresztül támogatják majd az általános érdekű szolgáltatások kínálatának fenntartását és kiigazítását, hogy az megfeleljen a térségben élő emberek igényeinek, különös tekintettel a „földrajzi hátrányokkal” élő területekre.

4.4.4.

Az alpesi területek közötti megosztott felelősség és együttműködés támogatása. Az EUSALP révén támogatni kell az Alpok-régió területei közötti megosztott felelősségre és méltányos együttműködésre vonatkozó új megközelítéseket, így például a nagyvárosok, illetve a vidéki és turisztikai területek közötti vertikális kapcsolatokat.

4.4.5.

A biológiai sokféleség, a táj és a természeti erőforrások védelmének és fenntartható kezelésének támogatása. Az EUSALP révén támogatni kell a biológiai sokféleség, a táj és a természeti erőforrások védelmét és fenntartható kezelését, megfelelő egyensúlyt találva a megőrzést, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások és termékek ésszerű felhasználását célzó beavatkozások között. Emellett elő kell segíteni olyan környezetbarát gazdálkodási modellek elfogadását, amelyek célja az ökoszisztéma-szolgáltatások és termékek felhasználása által indukált előnyök kiegyensúlyozottabb elosztása az Alpok-régió különböző területi dimenziói között.

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EUSALP-nak a Tanács által elfogadott határozatokkal összhangban kell működnie, azaz egyrészt a makroregionális stratégia nem igényel sem további forrásokat, sem további szabályozást, vagy új irányító testületet (a „három nem”), másrészt meg kell határozni egy a finanszírozási programok komplementer jellegén, az intézményi eszközök összehangolásán, valamint új, makroregionális projektek meghatározásán alapuló cselekvési tervet. Különös figyelmet kell fordítani a kapacitásépítés tevékenységére.

4.5.1.

Az EGSZB szerint a közigazgatási szerveken kívül a szervezett civil társadalom képviselőit is feltétlenül be kell vonni a kapacitásépítésbe. Ez egy a szociális és gazdasági partnerek képviseletét ellátó „állandó fórum” létrehozásán keresztül is megvalósítható.

4.5.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy azok a jelentős források, amelyeket a 2014–2020-as időszakra az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül (16) az EU már elkülönített a regionális programokra, megfelelő eszközt jelentenek, amelyeket a stratégia végrehajtása érdekében hatékonyan kell felhasználni, egységes stratégiai megközelítésbe foglalt, jobban összehangolt intézkedések révén. A 2014–2020-as programozási időszakban további finanszírozási lehetőségek lesznek elérhetők olyan közösségi eszközökön keresztül, mint a Horizont 2020 (17), a COSME (18), a CEF (19), az EaSI (20), az Erasmus+ (21) és a LIFE (22).

5.1.

A konzultációs dokumentumban meghatározott stratégiai célok és a jelen vélemény 4. pontjában említett konkrét célkitűzések elérésének támogatása érdekében az EGSZB alapvetően fontosnak tartja, hogy konkrétabb prioritásokat határozzanak meg az EUSALP három pillérére vonatkozóan.

5.1.1.

A fő kihívás, amelynek kezelésében az Alpok-régióra vonatkozó stratégiának segítenie kell, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósági célok közötti egyensúly összehangolása és megerősítése.

5.2.1.

Az EGSZB nagyon lényegesnek véli a fenntartható növekedés biztosítását, valamint a teljes foglalkoztatottság, az innováció, a versenyképesség és a kohézió elősegítését az Alpok-régióban, amit sajátos gazdasági tevékenységek megszilárdítása és diverzifikálása révén tart elérhetőnek a hegyvidéki és a városi területek közötti kölcsönös szolidaritás jegyében.

5.2.2.1.

A kkv-k innovációjának és versenyképességének támogatása „a hitelhez való hozzáférés” rendszereinek javítása, illetve a vállalkozások kapacitásainak megerősítése révén, mely a 2014–2020-as uniós programok és az „innovációs beszerzések” rendszere (különös tekintettel a „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésre” (23)) által kínált lehetőségek megragadását célozza.

5.2.2.2.

A „zöld gazdaság”-hoz kapcsolódó fejlesztési folyamatok megerősítésének elősegítése, új vállalkozások létrehozása révén is, az Alpok-régió környezeti jellegzetességeire, illetve a területet jellemző erős termelési és innovációs kapacitásra támaszkodva.

5.2.2.3.

Az Alpok-régió termékeinek támogatása célzott márkapolitika („brand awareness”) avagy eredetmegjelöléssel ellátott egyedi márkák és területi marketing révén. Az „ökoszisztéma-termékek és -szolgáltatások” (24) érvényre juttatása további hozzáadott értéket képvisel a térség versenyképességének támogatása szempontjából.

5.2.2.4.

A tudományos és technológiai parkok, egyetemek, kutatóközpontok és kkv-k közötti együttműködés erősítése, valamint a kutatási infrastruktúrák kapacitásának és azok kapcsolatainak előmozdítása a világszinten élenjáró intézményekkel. Az EUSALP „cselekvési terv” megfogalmazásakor kívánatos lenne egy átfogó prioritást meghatározni a „kutatási és innovációs” tevékenységek támogatására.

5.2.2.5.

Közös stratégia kidolgozása az alpesi makroregionális térség világszínvonalú, fenntartható turisztikai célponttá történő átalakítására, természeti, kulturális és történelmi örökségének kiaknázására támaszkodva.

5.2.2.6.

Annak biztosítása, hogy a „foglalkoztatási” prioritás központi helyet kapjon az EUSALP stratégiában, különös figyelmet fordítva a fiatalokra és a tartós munkanélküliségben érintett személyekre. Elengedhetetlen a stabil és színvonalas új munkahelyek létrehozásának támogatása, lehetővé téve ezáltal a szezonális foglalkoztatással összefüggő probléma kezelését is, mely mindenekelőtt az Alpok-régió „hegyvidéki és falusi” turisztikai területeire jellemző.

5.2.2.7.

Az egységes foglalkoztatási térség megteremtését, a munkavállalói mobilitást, a nemzetközi szakmai gyakorlatok és munkatapasztalatok ösztönzését, az országokon átnyúló képzési és karrierlehetőségek meghatározását, illetve a diplomák és szakképesítések teljes elismerését célzó kezdeményezések támogatása. Különös figyelmet kell fordítani az idegenforgalmi ágazatban dolgozók képesítésére, akik a legjobban kiszolgáltatottak az „idényjelleg”-hez kapcsolódó problémáknak.

5.2.2.8.

Az Alpok-régiót jellemző különböző területi dimenziók közötti együttműködés támogatása, valamint a nagyvárosi területek és a városok – a versenyképesség és a társadalmi kohézió motorjai – szerepének megerősítése.

5.2.2.9.

A szociális beruházásokat és a szociális védelmi rendszerek kiigazítását célzó intézkedések végrehajtásának elősegítése „a növekedést és a társadalmi kohéziót célzó szociális beruházásokról” szóló európai bizottsági közleménnyel összhangban lévő politikák kialakítása révén (25).

5.2.2.10.

Fontos azon intézkedések támogatása, melyek a fogyatékkal élő személyek befogadására és a faji vagy etnikai származáson, az életkoron, a szexuális irányultságon és a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés megakadályozására irányulnak.

5.3.1.

Az EGSZB támogatja a belső és külső területi rendszerek közötti együttműködésen, a szolgáltatások elérhetőségén, a fenntartható mobilitáson, valamint a közlekedés és a kommunikációs infrastruktúrák javításán alapuló területi fejlődés előmozdítását.

5.3.2.1.

Innovatív megoldások elfogadásának támogatása az alapvető szolgáltatások biztosítása érdekében a hegyvidéki és vidéki területek részére (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások és mobilitás), a digitális szakadék megszüntetése és a széles sávú hozzáférés fejlesztése az egész területen.

5.3.2.2.

Az ikt-k alkalmazásának kiterjesztése minden közérdekű területen (közigazgatás, egészségügyi szolgáltatások, álláskereső szolgáltatások, távoktatás, alpesi termékek elektronikus kereskedelme stb.), valamint az Alpok-régió különböző területi rendszereinek szükségleteire szabott közszolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása, megfelelő egyensúlyt teremtve e szolgáltatások sűrűsége és hozzáférhetősége között.

5.3.2.3.

A különböző területi rendszereken belüli kereskedelmet előmozdító integrált közlekedési rendszerek támogatása, valamint az árufuvarozás és a személyszállítás irányításának javítása a környezeti hatások mérséklése, illetve a helyi közösségek számára megjelenő előnyök növelése érdekében. Az Alpok-régió fenntartható közlekedésének előmozdításához alapvetően fontos néhány elem közé tartozik a fuvarozás elmozdulása a közútról a vasút felé, valamint a szubalpin folyosók használatának korlátozására irányuló intézkedések (pl. egységes díjfizetés minden alpesi tranzitfolyosóra).

5.3.2.4.

Interoperábilis és logisztikai tervek kidolgozása makroregionális szinten, illetve az infrastrukturális csomópontok (kikötők, repülőterek és kombinált árufuvarozási terminálok) globális hálózattal és a belvízi utak felé való kapcsolódásokkal történő multimodális összeköttetéseinek kiépítése.

5.3.2.5.

A transznacionális tematikus hálózatok előmozdítása az alpesi fejlődéssel kapcsolatos kérdésekben, például a kockázatkezelés, a turizmus, a sport, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság, az energia és a technológiai szolgáltatások terén.

5.3.2.6.

Az Alpok-régió kormányzásának javítása a civil társadalom aktívabb részvételén keresztül, támogatva egyúttal a figyelemfelkeltést és a polgárok ismereteinek javítását az Alpok-régiót érintő fontosabb kérdésekben.

5.4.1.

Az EGSZB alapvető jelentőségűnek tartja a környezet fenntartható kezelése és védelme melletti elkötelezettséget, csakúgy mint a régió természeti értékeinek érvényre juttatását.

5.4.2.1.

Az Alpok-régió gazdasági fejlődését támogató intézkedések hozzáigazítása az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében tett kötelezettségvállalásokhoz, aminek nyomán megszűnik az EUSALP által érintett területi rendszerek növekedésének és versenyképességének a természetes erőforrások és nyersanyagok fogyasztásától való függése.

5.4.2.2.

Az Alpok-régiót lakó helyi közösségek figyelmének felhívása az ökoszisztéma-szolgáltatások értékére, valamint a természeti tőke méltányos és fenntartható felhasználására. Az Alpok jelentik Európa vízellátásának legfontosabb területét: ezért alapvetően fontos az Alpok-régió víztartalékai és vízgyűjtő területei gazdálkodásának javítását célzó intézkedések megerősítése.

5.4.2.3.

Az Alpok-régió biológiai sokféleségének és tájainak megőrzésére irányuló intézkedések harmonizációját célzó kezdeményezések támogatása és azok környezetbarát alkalmazása.

5.4.2.4.

Határokon átnyúló eszközök és eljárások kifejlesztése a kockázatok megelőzésére és csökkentésére (árvizek, földcsuszamlások, lavinák, erdőtüzek stb.), integrált erdőgazdálkodás (ökológiai és természeti szempontból, illetve gazdasági erőforrásokként egyaránt), valamint a földterületek hasznosításából eredő problémák kezelése (talajtömörödés és a városok terjeszkedése).

5.4.2.5.

A szénalapú erőforrások utáni energiarendszerre való áttérés elősegítése az energiahatékonyságnak, a megújuló erőforrásokon alapuló decentralizált elosztási hálózatok létrehozásának, valamint az energiatakarékos településszerkezet- és tömegközlekedés-modelleknek köszönhetően.

5.4.2.6.

Integrált tömegközlekedési rendszerek kifejlesztése és megvalósítása a gépjárműhasználattól való függőség csökkentése érdekében, a tömegközlekedési szolgáltatások mint általános érdekű szolgáltatások támogatása mellett, és ahol lehet, a megújuló energiát használó mobilitási formák támogatásával.