12.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/47

1.1

Az EGSZB üdvözli az ipari reneszánszról szóló közleményt, és megállapítja, hogy

1.2

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a közleményben ismertetett nézeteket és javaslatokat az érintett felek támogassák, és mielőbb hajtsák végre.

1.3

Emellett az EGSZB azt ajánlja, hogy

2.1

A gazdasági válság megmutatta, hogy az ipar az európai gazdaságokban mennyire fontos a stabilitás, a foglalkoztatás, az innováció és a nemzetközi teljesítmény szempontjából. Az iparból származik Európa kivitelének több mint 80 %-a, valamint a magánkutatás és -innováció 80 %-a. Az EU-ban a munkahelyek mintegy 15 %-a az iparban van, ráadásul minden ipari munkahely 1,5-2 további munkahelyet teremt más szektorokban. Emellett az ipari munkahelyek manapság színvonalas munkahelynek számítanak, és a bérek is átlag felettiek. Az ipar nem önmagában vett érték, hanem a foglalkoztatás motorja és a jó életszínvonal fenntartásának eszköze.

2.2

Az EU ipara ma is jelentős többletet generál a feldolgozóipari termékek globális kereskedelmében, a fenntarthatóság tekintetében pedig élenjáró. Ahogy azonban a 2013. évi európai versenyképességi jelentés kimutatta, az európai ipar részaránya a globális feldolgozóipari termelésből az elmúlt évtizedben egyre csökkent. A termelékenységbeli különbség az Egyesült Államokhoz képest ismét nőtt. Az iparnak az EU GDP-jében képviselt részaránya a 2009–2011-es időszakban némileg helyreállt, de aztán ismét visszaesett 15,1 %-ra, ami jóval a 2020-ra kitűzött 20 %-os cél alatt van. 2008 óta 3,5 millió munkahely szűnt meg. A kép azonban tagállamról tagállamra jelentősen eltérő.

2.3

Az iparpolitika, mint tudjuk, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. Az EGSZB 2010-ben és 2012-ben véleményt adott ki az Európai Bizottság legfontosabb javaslatairól,  (1) és több más véleményt is kidolgozott az iparpolitika különböző aspektusairól, ideértve a CCMI (az EGSZB-n belül működő „Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága”) ágazati elemzéseit (2) is, melyek legújabb témája az újraiparosítás, illetve a fiatalok foglalkoztathatósága. A jelen vélemény e korábbi véleményekre épül, és ezeket egészíti ki.

2.4

Az Európai Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak az iparpolitikáról tartandó, 2014. márciusára tervezett vitájához való előzetes hozzájárulásként rögzíti az Európai Bizottság fő iparpolitikai prioritásait. Áttekintést nyújt a már megtett lépésekről, és indítványoz néhány új intézkedést, amelyek az említett prioritások gyorsabb elérését szolgálják. Kimutatja, hogy az iparpolitika és az egyéb uniós politikák egyre jobban összekapcsolódnak, és rámutat, miért fontos, hogy az iparpolitika szempontjait továbbra is széles körben érvényre juttassák.

3.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság közleményét, amely a gazdasági válság és az európai iparágak versenyképességét illető növekvő aggodalmak kontextusában jelent meg. Az ipar nehézségei nem csökkennek – éppen ellenkezőleg. A globális üzleti környezet állandóan változik, méghozzá egyre gyorsabban, amihez vállalatainknak tudniuk kell alkalmazkodni. Versenyképes ipar nélkül Európa nem lesz képes nagyobb növekedést és több munkahelyet biztosítani. Az sem valószínű, hogy hosszú távon sikeresek lehetünk egy olyan megközelítéssel, amely kizárólag a tervezés és műszaki kialakítás lépéseire irányul, és nem kapcsolódik a termeléshez és a végfelhasználókhoz.

3.2

Tekintve a helyzet komolyságát, az EGSZB világos jövőképhez kapcsolódó, határozottabb javaslatokat várt volna az EU iparpolitikájához, és sürgős intézkedéseket. Világos üzenetekre van szükség ahhoz, hogy meggyőzzük a vállalkozásokat: Európa a jövőben vonzó térség lesz az új beruházások számára. A mostani közlemény a 2010-es és a 2012-es közleményhez képest kevés új vonást tartalmaz, főleg az iparpolitika korábban említett fő prioritási területeihez kapcsolódó múltbeli és tervezett lépések számbavételéből áll. Ez jól mutatja, hogy sok még a befejezetlen munka, és nagy szükség van az Unió és párhuzamosan a tagállamok szintjén történő végrehajtásra;

3.3

Az EGSZB támogatja a közlemény megállapításait, többek között azt, hogy az iparnak kellene adnia a GDP 20 %-át – noha ez utóbbit csak némi pontosítással: a 20 %-os cél ugyanis pusztán mennyiségi jellegű, és az EU-nak a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható versenyképességre való törekvéseivel nagyobb összhangban állna, ha ehhez minőségi szempontokat is csatolnánk. A 20 %-ra vonatkozó célkitűzést más célkitűzéseknek is kísérniük kellene. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy ezeket még dolgozza ki, különös hangsúlyt fektetve azokra a területekre, amelyektől nemzetközi kontextusban többletérték várható.

3.4

Az EGSZB kiemelten üdvözli az Európai Bizottság világos üzenetét az európai vállalatok nemzetközi értékláncokba való tömörülésének fontosságáról. A valóságban a mai ipari tevékenységek messzemenően specializált, nagyon összetett és dinamikus jellegéhez jobban illik az „értékhálózat” kifejezés. A vállalatok globális szinten versenyeznek az ilyen hálózatokban elfoglalható kulcspozíciókért. Az európai iparpolitika célja az kell, hogy legyen, hogy javítsa az európai vállalatok lehetőségeit arra, hogy ilyen kulcspozíciókat érjenek el, és maximalizálja az Európa számára ennek révén keletkező értéket. A szakpolitikákat és a célkitűzéseket ennek megfelelően kell kialakítani.

3.5

Az EGSZB szerint a környezetbarát és inkluzív gazdaság megvalósítása jelenti majd az elkövetkező évek fő kihívását. Az európai ipar környezetbaráttá tétele, valamint a megújított iparpolitika segítségével 2050-ig megvalósítandó alacsony széndioxid-kibocsátású és a forrásokat tekintve ökohatékony gazdaság felé vezető átmenet elindítása kiemelten szükséges. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen változás elinduljon, Európának a tudásra és az új technológiákra nagyobb mértékben építő, nagyobb többletértéket termelő, innovatív, versenyképes és fenntartható, egy ambiciózus beruházási terv által finanszírozott ipari és szolgáltatási szektorok felé történő elmozdulásra van szüksége, ha biztosítani kívánja az ipari növekedést és a munkahelyteremtést.

3.6

A társadalomban jelentkező kielégítetlen szükségletek betöltése és kielégítése a versennyel együtt ösztönzi az innovációt, és biztosítani kell, hogy a nemzetközi piacon – az alkalmazott üzleti modelljétől függetlenül – valamennyi vállalat azonos feltételek mellett versenyezzen. Az EGSZB úgy véli, el kell kerülni, hogy az állami támogatások nyújtása tekintetében verseny alakuljon ki a tagállamok között. Az állami támogatásokra vonatkozó politika egyik célja az kell, hogy legyen, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy az EU növekedési céljaihoz hozzájárulni képes vállalkozások verseny előtti támogatásban részesülhessenek, miközben a versenytorzulásokat is korlátok között tartja. Ha és amikor állami támogatás nyújtására kerül sor, akkor azt a tartósan versenyképtelen tevékenységek támogatása helyett arra kell fordítani, hogy segítsük a vállalatok fejlődését és alkalmazkodását. A globális piacokon is szükség van az egyenlő versenyfeltételekre, különösen a nagy energiaigényű iparágakban.

3.7

A szolgáltatások szerepe több figyelmet érdemel. A szolgáltatások és a gyártás egymásra utaltságát széles körben elismerik, mivel egyrészről az ipari tevékenységek egyre több szolgáltatásnyújtási elemet foglalnak magukban, másrészről pedig számos szolgáltatás függ az ipar teljesítményétől. A tudásalapú és az ikt-szolgáltatásokban azonban mint önálló exportáló iparágakban, illetve e szolgáltatások egyéb üzleti szférákban történő megjelenésében mint fontos termelékenységnövelési tényezőben hatalmas lehetőségek rejlenek. Külön szakpolitikákat kellene kidolgozni, amelyek segítik e lehetőségek kiaknázását.

3.8

Valamennyi szereplőt – az uniós intézményektől a tagállamokon és a régiókon át egészen a munkavállalókig, munkaadókig és más érintettekig – be kell vonni abba az összetett feladatba, hogy kedvezőbb környezetet hozzunk létre az ipar számára. A kezdeményezéseket az egymást kiegészítő és egymásra kedvező hatást gyakorló regionális specialitásokra kell építeni. A szakpolitikai keretnek, s ezen belül a nemzeti jogszabályoknak – például az adózást érintőknek – stabilnak és kiszámíthatónak kell lenniük.

3.9

Az EGSZB erősebb irányítási struktúrákat szeretne látni a mikrogazdasági politikák terén. Az Európai Tanácsnak ebben egyértelmű vezető szerepet kellene vállalnia. A Versenyképességi Tanács szerepének hangsúlyosabbnak kellene lennie, és e tanácsnak a versenyképesség szempontjából alaposan meg kellene vizsgálnia a többi tanácsi formáció által hozott, iparral kapcsolatos határozatokat. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy munkájának eredménye hatékony irányítási megoldásokon keresztül általánosan érvényesüljön. A tagállamoknak következetesen végre kell hajtaniuk a közös határozatokat, és az iparpolitikai kérdéseket teljes mértékben be kell építeni az európai szemeszterbe, ideértve azt is, hogy országspecifikus ajánlásokat bocsátanak ki.

4.1.1

A kormányok egyik központi szerepköre, hogy gondoskodjanak arról, hogy a társadalom s ezen belül a vállalkozások fejlődő igényeinek megfelelő, első osztályú közlekedési, információs és energetikai hálózatok mindenki számára rendelkezésre álljanak és hozzáférhetőek legyenek. Ezen a téren az Európai Bizottság által is elismerten időszerű területek az űrtechnológiához kapcsolódó infrastruktúrák, az információs és energetikai hálózatok egymáshoz való közeledése és az alternatív tüzelőanyagok forgalmazása.

4.1.2

Nem szabad, hogy az EU-n belüli határok bármilyen törést jelentsenek az infrastruktúrák működése és hozzáférhetősége szempontjából. A megmaradt szabályozási, adminisztratív és műszaki akadályokat fel kell számolni. Uniós és nemzeti finanszírozási forrásokat kellene irányítani az e területeken szükséges beruházások felé, mozgósítva egyúttal a lehető legtöbb magánfinanszírozást is.

4.1.3

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a belső piacra vonatkozó, kidolgozás alatt álló jogalkotási javaslatokat mielőbb el kell fogadni. A tagállamok még mindig nem hajtják megfelelően végre és juttatják kellően érvényre a jogszabályi keretet, arra késztetve ezzel az Európai Bizottságot, hogy további indokolt lépéseket tegyen ennek kezelésére.

4.2.1

Az iparpolitika tárgyában kidolgozott korábbi véleményeiben az EGSZB kifejtette álláspontját az innovációra és az új technológiákra irányuló uniós kezdeményezésekről. Többnyire határozott támogatását fejezte ki ezek iránt, és kiemelte, hogy ezen a téren kellő mértékű uniós, tagállami és magánfinanszírozásra van szükség.

4.2.2

Az EGSZB mindenekelőtt azt támogatta, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: a korszerű gyártóipar hat stratégiai fontosságú, átfogó területén tesz lépéseket. E területek: a kulcsfontosságú alaptechnológiák, a bioalapú termékek, a környezetbarát járművek és hajók, a fenntartható építőipar és nyersanyagok, az intelligens hálózatok, valamint a digitális infrastruktúra. A nagy lehetőségekkel bíró, figyelmet érdemlő új technológiák közé tartozik például a robotika, a „big data” technológia, a háromdimenziós nyomtatás, az ipari internet és az ipari formatervezés. Uniós pénzügyi forrásokat – például a Horizont 2020 forrásait vagy regionális finanszírozási forrásokat – kellene következetesen arra fordítani, hogy elősegítsük az innovációt ezeken a területeken. Az EGSZB emellett az értéknövelt gyártás érdekében a tudományos és innovációs társulás gyorsabb megvalósítását is szorgalmazza.

4.2.3

Az innovációk piacra viteléhez szükséges idő az ipari versenyképesség igen fontos tényezője. Az EBB kockázatitőke-eszközének és egyéb kockázatmegosztási eszközeinek megerősítése vagy a strukturális alapok innovatív felhasználása jó példa azokra az égetően szükséges uniós intézkedésekre, amelyek magánbefektetéseket kívánnak vonzani a kockázatos kutatási projektekbe.

4.3.1

A javuló gazdasági klíma ellenére a vállalatok – különösen a kkv-k – bankhitelhez való hozzáférése továbbra is korlátozott. Az EGSZB ezért támogatja az EU e területen tett erőfeszítéseit: a bankunió létrehozását, a kkv-k finanszírozására vonatkozó kezdeményezést, a tőkekövetelményekről szóló rendeletet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet, a felülvizsgált átláthatósági irányelvet, valamint a páneurópai kockázatitőke-piac bővítésére irányuló intézkedéseket.

4.3.2

A bankok hitelezési képességének javítása érdekében az EU-nak megfelelő egyensúlyt kellene teremtenie a pénzügyi stabilitás növelése, illetve a vállalatok finanszírozási igényének támogatása között. Emellett a pénzügyi szektort célzó szabályozási intézkedéseknek nem szabad akadályozniuk a magánhitelezést.

4.3.3

Az EU-ban működő kkv-k jobban függenek a banki finanszírozástól, mint a másutt működők. Mind uniós, mind nemzeti szinten törekedni kell a vállalatfinanszírozás diverzifikációjának növelésére, bevonva például olyan eszközöket, mint a befektetési alapok, a kockázati tőke és a vállalati biztosítékok, valamint a hibrid finanszírozási módszerek. Ki kell dolgozni egy olyan tervet, amely a finanszírozást életciklus-alapon közelíti meg, és meghatározza az innovatív eszközöket.

4.4.1

Az EGSZB örömmel látja, hogy az Európai Bizottság elismeri, mennyire fontosak az energiaárak az ipar versenyképessége szempontjából. Az európai ipar sokkal drágábban vásárolja az energiát, mint fő versenytársai: a villamos energia ára például kétszer olyan magas Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Oroszországban, és 20 %-kal magasabb, mint Kínában. A gázárak három-négyszer olyan magasak, mint az Egyesült Államokban, Oroszországban vagy Indiában, és 12 %-kal magasabbak, mint Kínában.

4.4.2

Az EU és versenytársainak energiaárai közötti hatalmas különbség részben olyan tényezőkből ered, amelyeket Unió-beli politikai fellépésekkel nem lehet megváltoztatni. Minden ésszerű intézkedést meg kell azonban tenni ennek a jelentős különbségnek a csökkentése érdekében, különösen ha újjá akarjuk éleszteni a nagy energiaigényű termelési ágazatokat és létre akarjuk hozni az ezekhez kapcsolódó munkahelyeket Európában. Az EU iparának a hatékonyság javításával eddig részben sikerült ellensúlyoznia az energiaköltségek növekedését, de erre a továbbiakban egyre kevesebb lehetőség nyílik.

4.4.3

Az energiaellátás biztonsága valamennyi iparág számára alapvetően fontos. A mai helyzet is nyomatékosan emlékeztet bennünket arra, hogy csökkentenünk kell függőségünket az instabil és megbízhatatlan forrásokból származó energiától. A kellően diverzifikált energiaszerkezet – amelyről a tagállamok együttműködve, a környezetvédelmi kötelezettségvállalásokkal összhangban döntenek – az EU jelentős, közös érdeke.

4.4.4

Egyes energiapolitikai intézkedések – mindenekelőtt a megújuló energiaforrások használatának szélesítésére irányuló lépések – emellett még a munkahelyteremtés célját is szolgálták. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy ez nem valósult meg: az elkészült tanulmányok többnyire azt mutatták ki, hogy a munkahelyekre gyakorolt hatás semleges vagy kismértékben pozitív volt, miközben a foglalkoztatási struktúrák radikális változáson mennek keresztül.

4.5.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság nyersanyag-diplomáciával kapcsolatos szándékait és az ipari inputok árait érintő anomáliák megszüntetésére vonatkozó terveit.

4.5.2

Fokozni kell a nyersanyagok EU-n belüli feltárását és kitermelését, és harmonizálni kell az erre vonatkozó jogszabályokat. Ami az erőforrás-hatékonysággal és a hulladékkal kapcsolatos jogalkotási kezdeményezéseket illeti, ezeket gondosan kell kidolgozni, hogy a lehető legjobb eredményeket hozzák, méghozzá úgy, hogy közben a vállalatok számára (rövid távon) ne jelentkezzenek szükségtelen költségek. A lépcsőzetesség elvének a biomassza-használat terén való hatékony alkalmazásához szakpolitikai semlegességre van szükség a biomasszához való hozzáférést illetően.

4.6.1

Európában ma ötmillió fiatal van munka nélkül, miközben a munkaerőpiacon kétmillió munkahely betöltetlen. A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések és a képzéssel kapcsolatos egyéb kérdések az iparpolitika legfőbb megoldandó problémái közé tartoznak.

4.6.2

Minden szinten növelni kell a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai végzettséggel rendelkezők számát és javítani kell e képzések minőségét, valamint határozottan támogatni kell a bármilyen életkorú nők hozzáférését ezekhez az ágazatokhoz és szakmákhoz.

4.6.3

A tanulószerződéses gyakorlati képzések és például a duális tanulási rendszerek egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy a készségprofilok jobban megfeleljenek a munkaerőpiac valódi elvárásainak. A tagállamoknak és a szociális partnereknek fel kell tárniuk és alkalmazniuk is kell a bevált gyakorlatokat, köztük például a határokon átnyúló gyakorlati képzések hatékony modelljeit.

4.6.4

Az EU, a tagállamok és a szociális partnerek csak akkor érhetnek el előrelépéseket az iparban az új technológiák és az innovációk terén, ha intézkedéseket vezetnek be a dolgozók szaktudásának növelésére és az egész életen át tartó tanulás meghonosítására, megfelelően honorálva az érintettek erőfeszítéseit. A készségek és képesítések elismerése, valamint a munkakörülmények javítása alapvető szerepet játszik a munkavállalók közreműködésében. A megerősített szociális párbeszédre alapvető szerep hárul az európai ipar reneszánszában.

4.7.1

Az EGSZB továbbra is határozottan támogatja az EU törekvéseit az üzleti modellek sokaságát követő kkv-k megerősítésére, valóra váltva a „gondolkozz először kicsiben” elvet. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot nem csupán frissíteni kell, hanem meg kell újítani és ki kell bővíteni, hogy segítségével felszámolhatók legyenek a fejlődés és a növekedés előtt álló megmaradt akadályok. Ezeknek a reformoknak kapcsolódniuk kell az európai szemeszterhez.

4.7.2

A mélyen gyökerező és jelentős, „egymilliárd eurós” kérdés valójában az, hogy miként változtassuk meg az európai gondolkodást úgy, hogy az a jelenleginél többre értékelje a vállalkozói szellemet és a kockázatvállalást.

4.7.3

Az EGSZB véleménye szerint a szabályozásból eredő, illetve az adminisztratív költségek csökkentésére irányuló intézkedéseket, mindenekelőtt a Célravezető és hatásos szabályozás programot (REFIT program), valamint a vállalkozások növekedése előtti akadályok felszámolását célzó lépéseket nem lehet a fogyasztók, a környezet, a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét, valamint utóbbiak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt biztosító szabályozások kárára végrehajtani, és tiszteletben kell tartaniuk a szociális párbeszéd keretében megkötött megállapodásokat.

4.7.4

Ahogy az Európai Bizottság is rámutatott, az együttműködési hálózatok és klaszterek eszközt kínálhatnak a kkv-knak a növekedéshez. A megközelítésnek valamennyi szektorra, minden vállalkozásméretre, valamint az Európát átfogó és nemzetközi értékláncokra is ki kell terjednie.

4.8.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy az Unió-beli cégek számára biztosítsa a hozzáférést a jelentősebb nemzetközi piacokhoz. A szabadkereskedelmi és egyéb kereskedelmi tárgyalásokon – különösen az EU és legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok viszonylatában, illetve az EU és a dél-mediterrán országok, valamint a keleti partnerség országai között – a viszonosság szellemében következetesen végig kell vinni egy ambiciózus menetrendet.

4.8.2

Kétoldalú és többoldalú eszközöket kell alkalmazni annak biztosítására, hogy az EU fő kereskedelmi partnerei teljesítsék nemzetközi kötelezettségvállalásaikat.

4.8.3

Az ipari szabványok az egyes gazdasági térségekben igen eltérőek, ami akadályt jelent a kereskedelem számára, általánosabb értelemben pedig az esélyegyenlőség megteremtése előtt. Az egészségre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó – az EUMSZ 114. cikkében szereplő – alapvető követelmények tiszteletben tartásának feltétele mellett az EGSZB támogatja, hogy segítsék elő a nemzetközi szabványügyi és szabályozói együttműködést, illetve hogy tegyenek lépéseket (ideértve a piacfelügyeletet is) annak érdekében, hogy az uniós vállalatok megtarthassák ipari tulajdonjogaikat. A közlemény szólhatott volna konkrétabban az ezt célzó intézkedésekről.