5.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 170/98

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) örömmel veszi, hogy a civil társadalom és az EGSZB közös kezdeményezésére reagálva az Európai Bizottság 2015-öt a fejlesztés európai évévé nyilvánította.

1.2

Az EGSZB határozottan támogatja a fejlesztés európai évéről szóló európai bizottsági javaslattervezethez (1) az Európai Segélyezési és Fejlesztési Szövetség (CONCORD) által javasolt módosításokat (2) és az Európai Parlament módosítástervezeteit. (3) Az EGSZB rámutat arra, hogy ezen elképzelések többségét az európai évvel foglalkozó informális munkacsoport már megvitatta, és részben szerepeltek az EGSZB egyéb véleményeiben, illetve azon a vitafórumon, amelyet honlapján az európai évnek szentelt.

1.3

A fejlesztés európai éve az első olyan európai év lesz, amely határozott globális és jogalapú dimenzióval rendelkezik. Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent a CONCORD által megfogalmazott célok elérése érdekében: ez az év „különleges alkalmat nyújt a széles körű nyilvános vitára és a polgárok érdemi elköteleződésére a globális fejlesztéssel kapcsolatos európai elképzelések mellett, mind Európában, mind más földrészeken, kiemelve a fejlesztés emberi jogokkal, környezeti fenntarthatósággal és társadalmi kohézióval kapcsolatos vetületeit.” (4)

1.4

Az EGSZB arra kéri a világ más térségeiben működő partnereit, hogy szorgalmazzák, hogy 2015-öt a világ más térségeiben is nyilvánítsák a fejlesztés évévé, amennyiben van elegendő idő a felkészülésre.

1.5

A fő hangsúlyt a fejlesztési együttműködés legfenntarthatóbb és leglényegesebb szempontjaira kell helyezni: ilyen például a globális szolidaritás és igazságosság, a politikák fejlesztési célú koherenciája, a fenntartható fejlesztési célok, a globális közjavak és kihívások, valamint az európai polgárok mint világgazdasági fogyasztók és szereplők. Nem a részletkérdéseket, illetve a donor–segélyezett kapcsolat kérdéseit kell prioritásnak tekinteni.

1.6

Hangsúlyt kell helyezni a magánszektor fejlesztésben betöltött szerepére is, (5) mivel a fejlődő országok általában nem rendelkeznek olyan fejlesztési stratégiákkal, amelyek a szövetkezeteket is magukban foglaló kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányulnak. Az ilyen fejlesztési stratégiák hozzájárulhatnak a szegénység felszámolásához és az inkluzív növekedés megkönnyítéséhez. A kkv-k támogatására irányuló, a szociális partnerekkel és az érdekelt ngo-kkal együttműködve megvalósított politikák terén szerzett európai tapasztalatokat célirányos és átlátható módon kell átadni a fejlődő országoknak, hogy a fenntartható növekedés annak mindhárom pillérén – gazdasági, társadalmi és környezeti téren – elérhető legyen.

1.7

Az EGSZB rámutat arra, hogy a korábbi európai évek sikerének kulcsa az volt, hogy az uniós intézmények nemzeti és uniós szinten is szorosan együttműködtek a civil társadalmi szervekkel. Ezért az EGSZB azonnali fellépést sürget: többszereplős munkacsoportok létrehozását a megfelelő időben és megfelelő struktúrák keretében folytatott együttműködés érdekében. Ezért az EGSZB határozottan támogatja egy civil társadalmi szervezeteket tömörítő szövetség létrehozását.

1.8

A civil szervezetek által végzett többszintű (országos, uniós és partnerországi) tevékenységeknek van a legnagyobb szerepe a politikai folyamatok alakításában – így az év során a civil szervezeteket és tevékenységeiket abszolút prioritásként kell kezelni, és nekik kell juttatni a finanszírozás nagy részét. A fejlesztés európai évének jobb rövid és hosszú távú eredményei érdekében rendkívül fontos, hogy kerüljük vagy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk vissza a közönségkapcsolati (PR) irodák által szervezett költséges kampányokat (lásd e vélemény 3.6. pontját).

1.9

Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy a trialógus keretében folyó viták témáit igyekezzenek a kampányok és tájékoztatási tevékenységek helyett a fenntartható eredményekre és részvételre terelni. Ennek eléréséhez az európai bizottsági javaslat több cikkét is számos helyen módosítani kellene – erről részletesebben e vélemény 3. és 4. pontja szól. Módosításra szorul továbbá a preambulum és a mellékletek is, ezzel azonban helyhiány miatt itt nem foglalkozunk.

1.10

A vélemény 3.5. pontjában kifejtett decentralizált megközelítéssel lehetne a legjobb eredményeket elérni, mivel a fejlesztési együttműködés hagyományai és története igen színes képet mutat, és nem sikerült egy egységes megfogalmazást, tevékenységet stb. találni. A vélemény 3. és 4. része számos javaslatot tesz az év helyi alapú megszervezésére, ezeket figyelembe kell venni az év előkészületei során.

2.1

Az európai évnek különleges szerepe van a polgárok tájékoztatásában és aktív bevonásában, és lehetővé teszi közös uniós, tagállami és regionális/helyi rendezvények megtartását az intézményi szereplők és egyre nagyobb számú civil szervezet közös szervezésében.

2.2

2015 a millenniumi fejlesztési célok elérésének határideje. Ennek legfontosabb eseményeként értékelni kellene az elért eredményeket, és új stratégiát vagy paradigmát kellene elfogadni az elkövetkező évtizedre. Az EU kulcsszerepet játszott a fejlesztési kérdésekben és a millenniumi fejlesztési célok meghatározásában. Jóllehet a fejlesztési együttműködés sokkal több mint fejlesztési segélyezés, meg kell jegyezni, hogy az összes hivatalos fejlesztési segély többségét (60%) az EU és a tagállamai adták. Az Uniónak és tagállamainak a fejlődő országokbeli partnereikkel együtt vezető szerepet kell játszaniuk a 2015 utáni időszakról szóló vitában.

2.3

Az Eurobarometer adatai (6) szerint az Unióban mintegy 20 millió ember közvetlenül részt vesz fejlesztési célú nem kormányzati szervezetek munkájában (ideértve az önkénteseket is), mintegy 130 millió uniós polgár ad adományokat fejlődő országokat támogató szervezeteknek, és az uniós polgárok összesen 72%-a személyesen egyetért az alacsony fejlődési mutatókkal rendelkező országok támogatásával.

2.4

Egyre többen megértik, hogy a fejlesztés a saját országunkban és saját életünkben kezdődik, a méltányos kereskedelemmel, a környezetvédelemmel, a politikai folyamatokban való részvétellel stb.

2.5

Egy gyorsan növekvő, széles és sokszínű támogatói szövetség – Andris Piebalgs, fejlesztésért felelős uniós biztos és csapata erőteljes támogatásával, illetve olyan országos és uniós szintű civil szervezetek vezetésével, mint az Európa Mozgalom–Lettország, a Lett Platform a Fejlesztési Együttműködésért (LAPAS) és az Európai Segélyezési és Fejlesztési Szövetség (CONCORD) –, valamint az EGSZB (7) összehozták a legfontosabb érdekelteket, köztük civil szervezetek széles körét, a Régiók Bizottságát és az Európai Parlamentet. A partnerek kezdettől fogva azon dolgoztak, hogy az év sikeres és ambiciózus legyen, konkrét eredményekkel.

3.1

Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy a háromoldalú párbeszédet használják fel arra, hogy több tartalommal és intézkedéssel töltsék meg az évet, jobb és fenntarthatóbb eredményeket biztosítva (pl. politikai folyamatokkal, kötelezettségvállalásokkal, a horizontális és strukturált párbeszéd javításával stb.).

3.2

Az EGSZB emlékeztet az európai év tartalmára vonatkozó eredeti javaslatára:„Az EGSZB kéri, hogy biztosítsanak kiemelt figyelmet a fejlesztési együttműködés témájának, a globális szolidaritásnak és a millenniumi fejlesztési célokról szóló vitának”. Javasolja, hogy 2015 legyen a „fejlesztés és együttműködés” éve (ideiglenes cím). Mivel az Unió és tagállamai szintén elkötelezettek amellett, hogy e célkitűzéseket 2015-re elérjék, az EGSZB javasolja, hogy használják ki ezt az évet annak támogatására, hogy a civil társadalmon belül, valamint nemzeti és uniós szinten valamennyi polgár figyelmét felkeltsék a már kitűzött és a 2015 után meghatározandó, új célkitűzések iránt, és ösztönözzék őket az erre vonatkozó felelősségük felvállalására.” (8)

3.3

Az európai év sikerének és magának a fejlődésnek a kulcsa az uniós polgárok, valamint a civil szervezetek és globális partnereik elkötelezése a fejlesztés mellett, valamint bevonásuk a globális fejlesztésről és igazságosságról szóló politikai párbeszédbe. A civil szervezetek nemcsak a finanszírozási források előteremtésében és a fejlesztési tevékenységek végrehajtásában játszanak kulcsszerepet, hanem a politikai folyamatokban is. Ez különösen igaz az ifjabb generációra, amely a közösségi hálózatok és egyéb média révén általában erősebben kötődik a nagyvilághoz, és jobban tudatában van azoknak az égetően sürgős kérdéseknek, amelyeket jövőbeli vezetőinkként nekik kell majd megoldaniuk. Ezért kulcsfontosságú a gyermekek és fiatalok, különösen a lányok, érdemi és közvetlen bevonása az európai év kapcsán folyó vitákba. Emellett a különféle érdekeltségű és társadalmi hátterű stb. polgárokat is érdemben és közvetlenül be kell vonni. A fent említett szempontoknak az európai év előkészítésében és megvalósításában, tartalmában és finanszírozásában is megfelelően tükröződniük kell.

3.4

Az EGSZB az európai év kapcsán decentralizált megközelítést támogat. A tagállami szintű munkacsoportoknak ki kellene találniuk egy olyan mottót, szlogent vagy meghívót az évre, amely a legjobban tükrözi az adott országra jellemző helyzetet. Legkésőbb két hónappal a javaslat elfogadása után uniós és tagállami szinten munkacsoportokat kellene létrehozni, és hozzáférést kellene biztosítani nekik az európai év számára elkülönített forrásokhoz. A munkacsoportok tevékenységét és munkájuk támogatását az európai év után is folytatni kellene. A munkacsoportokban a főszerepet a szervezett civil társadalomnak kellene játszania.

3.5

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság jelentős forrásokat tervez befektetni az év sikere érdekében. Ugyanakkor az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ebben a fázisban e forrásoknak csak elenyésző része van elkülönítve a civil társadalom bevonására és tevékenységeire, jóllehet ez biztosítaná a legjobban az év fenntarthatóságát és eredményességét. Amennyire csak lehet, kerülni kellene már meglévő vagy új PR-szerződések/pályázatok forrásainak felhasználását, mivel egyes esetekben ez még hátráltathatja is az év céljainak elérését.

3.6

Az elmúlt európai évek tapasztalatai alapján az EGSZB támogatását fejezi ki egy széles körű és inkluzív civiltársadalmi szövetség létrehozása iránt, melynek az elmúlt évekhez hasonlóan vezető szerepet kellene játszania az európai év tervezésében és megvalósításában. Az EGSZB javasolja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az EGSZB-tagokkal és szervekkel, egyéb érdekeltekkel, valamint az említett szövetség uniós és tagállami szintű tagjaival folytatott szoros együttműködésre.

3.7

„Az év nagyköveteinek” kinevezése bevált gyakorlat, melyet a 2015-ös európai évben is folytatni kellene. Kiváló lehetőségeket kínál a nagyközönség figyelmének felkeltése és az év céljainak támogatása terén.

3.8

Az EGSZB vállalja együttműködési mechanizmusok kialakítását minden releváns szinten, hogy biztosítsa az uniós intézmények és szervek közti minél jobb együttműködést és szinergiahatásokat. Az év során együttműködést kellene kezdeményezni az ENSZ-szel.

3.9

Az EGSZB határozottan támogatja azokat a javaslatokat, melyek az európai évvel foglalkozó informális munkacsoport és az EGSZB honlapján helyet kapott vitafórum keretében merültek fel. A civil szervezetek és partnerek elképzeléseit a CONCORD vetette fel. (9) Az uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy az év megfeleljen az alábbiaknak:

3.10

Az EGSZB emellett határozottan támogatja az Európai Parlament előadójának alábbi javaslatait: (10)

4.1

1. cikk (egy mondattal kiegészítendő) – Egy országonként eltérő alcímmel hatékonyan tükrözni lehetne a hagyományok, kihívások és lehetőségek eltéréseit: „2015-öt a fejlesztés európai évének […] nyilvánítják. Tagállami szinten ezt ki kellene egészíteni egy alcímmel, mottóval, szlogennel vagy meghívóval.”

4.2

2. cikk (első bekezdés) – Hasznos volna nagyobb hangsúlyt fektetni a kötelezettségvállalásra, minden szereplőt egyenlőnek tüntetve fel: „– tájékoztassa az uniós polgárokat az uniós fejlesztési együttműködésről, kiemelve és vonja be őket az arról szóló vitákba, hogy mit képes az Európai Unió már most elérni a világon globális fejlesztési partnerként, a segélyek legnagyobb donoraként és állapodjon meg arról, hogyan lenne képes még többet tenni tagállamainak, és intézményeinek és egyéb szereplők közötti nagyobb koherenciával és jobb koordinációval együttes erejével.”

4.3

2. cikk (második bekezdés) – A Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme c. EGSZB-véleménnyel összhangban: „– ösztönözze az uniós polgárok érdeklődését, tevékeny és érdemi részvételét a fejlesztési együttműködésben és erősítse felelősségérzetüket egyéni döntéseik, valamint az országos és nemzetközi kötelezettségvállalások (többek közt a 2015 utáni menetrend) kapcsán, és elősegítse annak lehetőségét, hogy részt vegyenek a politika kialakításában és végrehajtásában; valamint”

4.4

2. cikk (harmadik bekezdés) – A bekezdés túlságosan a segélyre koncentrál a donor szemszögéből, és túl szűk látókörű: „– felhívja a figyelmet az uniós fejlesztési együttműködés szerepére, amely számos előnyt nyújt minden uniós és partnerországbeli szereplő számára nemcsak a címzettek számára, hanem az uniós polgároknak is, ebben a változó és egyre inkább egymásra utalt világban;.”

4.5

2. cikk (új bekezdés) – Az uniós és tagállami szintű politikai folyamatok fenntartható eredménye kulcsfontosságú, és ez hiányzik a jelenlegi javaslatból: „– fenntartható eredményeket és fejlődést érjen el a szükséges területeken (pl. a belső és külső politikai menetrendekben és a fejlesztési politikákban, koherencia, hatékonyság, jogokon alapuló megközelítés, döntéshozó hatalom a nők számára, fenntartható fejlődés, biztonságossá tehetőség/emberi biztonság, részvétel és csere, eszközök és struktúrák a civil társadalom számára, ideértve az üzleti szervezeteket és szakszervezeteket stb.).”

4.6

3. cikk (első bekezdés első franciabekezdés) – A kommunikációnak kétirányú folyamatnak kell lennie, az európai évvel kapcsolatos közelmúltbeli kampányokat több oldalról is kemény bírálatok érték: „– a nagy nyilvánosságnak, illetve célzott közönségnek címzett kommunikációs tevékenységek kampányok, többek között a közösségi médián keresztül, a kulcskérdések megvitatására és közös megoldására kulcsüzenetek terjesztésére;”

4.7

3. cikk (első bekezdés második franciabekezdés) – Az országos és uniós szinten létrehozott sikeres munkacsoportok az európai évek sikerét tekintve az egyik kulcstényezőnek bizonyultak. Az átláthatóság érdekében fontos, hogy a viták konkrét és mérhető eredményekhez vezessenek: „– egy számos érdekeltet tömörítő munkacsoport által irányított, nyitott és befogadó politikai folyamat – ezen belül konferenciák, rendezvények és kezdeményezések – szervezése, valamennyi érintett érdekelt féllel, amelyek célja a részvétel és vita ösztönzése, valamint a figyelemfelhívás európai szinten, továbbá eredmények, illetve ahol szükséges, fejlődés felmutatásának biztosítása;”

4.8

3. cikk (első bekezdés új franciabekezdés) – A fejlesztésről „szóló” európai év elképzelhetetlen a fejlődő országokbeli érdekeltek közvetlen bevonása nélkül: „– tevékenységek az EU-ban és annak határain túl, a partnerországokban, megszólítva azok lakosságát és szervezeteit;”

4.9

3. cikk (első bekezdés új franciabekezdés) – Az EGSZB és az Európai Bizottság a munkadokumentumban megjegyzik, hogy az időben tett előkészületek és az utókövető tevékenységek révén az év jobb eredményeket hozhat, csakúgy mint a tematikus évek összekapcsolásával: „– az évet előkészítő, valamint nyomon követő tevékenységek tagállami és uniós szinten;”

4.10

4. cikk (2. bekezdés) – lásd a 4.7. pontot: „A nemzeti koordinátorok a Bizottsággal szorosan összehangolva, konzultálnak és együttműködnek országos munkacsoportot/irányítócsoportot hoznak létre az érintett érdekeltek széles köréből vel, beleértve a civil társadalmat […]”.

4.11

Melléklet: A 3. cikkben említett intézkedések részletei, A. pont: Közvetlen uniós kezdeményezések (első bekezdés) – Decentralizált megközelítést kell támogatni az egyes tagállamokban uralkodó valós helyzet tükrözése érdekében, és a civil szervezeteket nem szabadna kizárni a javaslataik végrehajtásából: „A finanszírozás általában a civil szervezetek, a magánszektor és mások számára nyitott pályázatokon meglévő keretszerződéseken alapulóan, áruk és szolgáltatások közvetlen beszerzésének formáját ölti […]”.

4.12

Melléklet: A 3. cikkben említett intézkedések részletei, A. pont: Közvetlen uniós kezdeményezések (új bekezdés) – A korábbi európai évek bevált gyakorlatai alapján: 2013-ban több mint 60 Unió-szerte tevékenykedő civilszervezet-hálózat vesz részt az évvel kapcsolatos uniós és országos szintű tevékenységek koordinációjában és lebonyolításában, ezért a szövetség munkájának megfelelő támogatása alapvető: „– a civil társadalmi koordináció támogatása a »szövetség az európai évért« már létező modellje alapján;”.