(1)

Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal . Ellentétesek a magas versenyképességű szociális piacgazdaságra vonatkozó követelményekkel is .

(1)

Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal , az Euró Plusz Paktummal, valamint a magas versenyképességű szociális piacgazdaság létrehozásához szükséges gazdasági, költségvetési és adóügyi integrációval .

(1a)

Az adóhatóságok közötti fokozottabb együttműködés az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások költségeinek és adminisztratív terheinek jelentős csökkenéséhez vezethet.

(2)

A határon átnyúló üzleti tevékenység útjában álló adózási akadályok különösen nagy terhet jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére.

(2)

Az adózási akadályok különösen nagy terhet jelenthetnek a határon átnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) , mivel ezeknek többnyire nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére.

(2a)

Tagállami, és – a költségvetési és jogalkotási hatáskörökkel rendelkező régiók esetében – regionális szinten is ösztönözni kell az adókulcsokkal kapcsolatos tisztességes versenyt.

(3a)

A belső piac javítása kulcsfontosságú tényező a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) bevezetése javítja az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést azáltal, hogy csökkenti a vállalatok, különösen a határon átnyúló tevékenységet folytató kisvállalkozások igazgatási költségeit és a bürokráciát.

(4a)

Mivel a belső piac az összes tagállamot felöleli, minden tagállamban be kell vezetni a KKTA-t. Amennyiben azonban a Tanács nem fogad el egyhangú határozatot a KKTA létrehozását illetően, késedelem nélkül meg kell kezdeni azt az eljárást, amelynek keretében a Tanács a KKTA-t illető megerősített együttműködést engedélyező határozatot fogad el. A megerősített együttműködést a pénznemként az eurót használó tagállamoknak kell kezdeményezniük, de ahhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében más tagállamok is bármikor csatlakozhatnak.

(4b)

Az adóverseny, az adóoptimalizáció és az adóarbitrázs bizonyos agresszív formái csökkenthetik egyes tagállamok bevételeit, és torzulásokhoz vezethetnek a mobilis tőke és a kevésbé mobilis munkaerő adóztatását illetően. A megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés szigorú fiskális fegyelmet, egyszersmind a kiadások ellenőrzését és elegendő mennyiségű adó beszedését írja elő elsősorban az eurót pénznemként használó tagállamok számára. Ezen okoknál fogva, és mivel a pénznemként az eurót használó tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott Euró Plusz Paktum úgy rendelkezik, hogy a közös társasági adóalap kidolgozása „lehet a nemzeti adózási stratégiák tiszteletben tartása mellett a nemzeti adórendszerek konzisztenciájának biztosítása, a költségvetési fenntarthatóság és az európai üzleti vállalkozások versenyképessége felé vezető, bevételsemleges út”, alapvetően fontos, hogy a pénznemként az eurót használó tagállamok az euróövezet egésze stabilitásának megóvása érdekében teljesítsék költségvetési kötelezettségeiket, és kívánatos, hogy a KKTA-t minél hamarabb minél több vállalat tekintetében alkalmazzák.

(4c)

Mivel a kkv-k a belső piacon alapvetően fontos szerepet töltenek be, a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k részére a Bizottságnak olyan eszközt kellene kifejlesztenie és rendelkezésre bocsátania, amely csökkenti az adminisztratív terheket és kiadásokat, és ezáltal lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy önként belépjenek a KKTA-rendszerbe.

(5)

Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően.

(5)

Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a KKTA befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően. Következésképpen a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elsősorban adóhitelek formájában bizonyos adóügyi ösztönzőket fogadjanak el a vállalkozások tekintetében.

(5a)

Ez az irányelv nem irányul a tagállami társaságiadó-kulcsok harmonizálására. Ha azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a minimális adókulcsok bevezetése javítaná a társasági adózás gazdasági hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát, az irányelv alkalmazásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a helyénvaló lenne-e egy ilyen jellegű harmonizáció. Ez azért is nagyon fontos, mert a társaságiadó-kulcsok tagállamokon belüli alakulása arról tanúskodik, hogy a belső piaci adóverseny hatást gyakorol erre. "Az egységes piacra vonatkozó új stratégia" című, 2010. május 9-i jelentés szellemében ezért helyénvaló megvizsgálni, hogy ez a verseny előnyős vagy hátrányos hatással jár-e a XXI. század belső piacának megfelelő adókultúrára nézve. Elsősorban annak kell figyelmet szentelni, hogy a piaci integráció és az adószuverenitás között a háttérben meghúzódó feszültség felszámolása az egyik helyes út-e a piac és a belső piac szociális dimenziójának összeegyeztetéséhez.

(6)

A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az unióbeli vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből.

(6)

A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az azonos csoportba tartozó, az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből.

(6a)

A széles adóalap, a konszolidáció és a tagállamok nemzeti társaságiadó-kulcsokra vonatkozó mérlegelési jogköre adósemlegessé teszik a KKTA-t.

(6b)

Amennyiben a KKTA befolyásolná a regionális vagy helyi hatóságok adóbevételeit, a tagállamok alkotmányos rendszerüknek megfelelő és ezen irányelvvel összeegyeztethető intézkedéseket hozhatnak e helyzet orvoslására.

(8)

Mivel elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott szolgálni , amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, a meglévő nemzeti társaságiadó-rendszerek mellett .

(8)

Mivel ez az irányelv – anélkül azonban, hogy más vállalatokat ez alól kizárna – elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott kielégíteni , amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, amelybe a kritériumoknak megfelelő valamennyi vállalat beléphet . Úgy kell tekinteni azonban, hogy a meghatározásukból adódóan transznacionális jellegű európai vállalatok és európai szövetkezetek azt választották, hogy az irányelv alkalmazásának időpontját követő két év elteltével alkalmazni kezdik az irányelvet. A 2003/361/EK bizottsági ajánlás (1) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások kivételével minden egyéb, az irányelv feltételeinek megfelelő vállalatnak legkésőbb az irányelv alkalmazásának időpontját követő öt éven belül szintén meg kell kezdenie ezen irányelv alkalmazását. A KKTA hatásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy azt az ilyen mikro-, kis- és középvállalkozások számára is kötelezővé kell-e tenni.

(20)

A rendszernek tartalmaznia kell egy általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával.

(20)

A rendszernek tartalmaznia kell egy hatékony, általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával. A tagállamokat nem szabad megakadályozni abban, hogy további intézkedéseket vezessenek be és hangoljanak össze egymás között azon Unión kívüli, alacsony adókulcsokkal rendelkező országok által okozott negatív hatások csökkentése érdekében, amelyek nem osztják meg a szükséges adózási információkat.

(21)

A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.

(21)

A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. Míg a munkaerő- és eszköztényezőknek egyenként 45 %-os súlyt kell kapniuk, az árbevétel-tényezőt 10 %-os súllyal kell számításba venni. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.

(21a)

A versenyképesség sérülésének elkerülése érdekében a KKTA kiszámítására vonatkozó közös szabályok nem járhatnak aránytalan igazgatási költségekkel a vállalatok számára.

(23)

A vállalatcsoportoknak egyetlen adóhatóság („elsődleges adóhatóság”) illetékességébe kell tartozniuk, amely annak a tagállamnak az adóhatósága, ahol a csoport anyavállalata („elsődleges adóalany”) adózási szempontból illetőséggel rendelkezik. Az irányelvnek a rendszer adminisztrációjára vonatkozó eljárásrendet is rögzítenie kell. Az irányelvnek előzetes adómegállapítási mechanizmusról is rendelkeznie kell. Az ellenőrzések kezdeményezése és koordinálása az elsődleges adóhatóság feladata, de bármely tagállam hatóságai is, ahol a csoporttagnak adókötelezettsége van, kezdeményezhetnek ellenőrzést. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag rezidens vagy székhellyel rendelkezik, megtámadhatja az elsődleges adóhatóságnak a választásközlő értesítésre vagy a módosított adómegállapításra vonatkozó döntését az elsődleges adóhatóság tagállamának bíróságai előtt. Az adóalany és az adóhatóságok között felmerülő vitás kérdésekkel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni illetékes közigazgatási szervnek kell foglalkoznia.

(23)

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.

(23a)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a vállalatok és a tagállamok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak. E fórumnak iránymutatást kell nyújtania a vállalatok és tagállamok számára.

(27a)

Ez az irányelv a társasági adózás egyik alapvető elemének radikálisan új megközelítését alkalmazza. A Bizottságnak ezért - amint erre érdemben lehetőség nyílik - alapos elemzést és független értékelést kell végeznie. A társasági adózás alkalmazásából és végrehajtásából adódó ciklikusság miatt elemzésre és értékelésre csak az irányelv hatálybalépését követő öt év eltelte után kerülhet sor. A Bizottság által végzett elemzésnek és értékelésnek a következők vizsgálatát kell magában foglalnia: a KKTA választható jellege, az adóalap harmonizációjának korlátozása, az arányos felosztási képlet, a rendszer hasznosságának megítélése a kkv-k számára, valamint a tagállamok adóbevételére gyakorolt hatás.

(j)

a III. mellékletben felsorolt adónemek , az energiára, az alkoholra, a szeszes italokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó kivételével .

j)

a III. mellékletben felsorolt adónemek.

c)

A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket.

c)

A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. Annak a tagállamnak, amely a 91/674/EGK irányelv 62. cikke alapján káringadozási tartalék létrehozására vonatkozó kereskedelmi jogi követelményt vezetett be, ezt a tartalékot az adóból levonhatóvá is kell tennie. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket.

a)

a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40 %-ánál alacsonyabb;

a)

a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70 %-ánál alacsonyabb;

b)

a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40 %-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer;

b)

a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70 %-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer;

a)

a XVI. fejezetben meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálata az adóalapok tagállamok közötti megosztása , valamint az adóbevételekre gyakorolt hatás szempontjából;

b)

az irányelv kkv-k általi használata és az irányelv alkalmazhatósága a kkv-k számára;

c)

a rendszernek a kkv-k számára való kötelezővé tételének előnyei és hátrányai;

d)

ezen irányelv társadalmi-gazdasági következményei, ideértve a vállalatok nemzetközi tevékenységére, valamint a feltételeknek megfelelő és nem megfelelő vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásokat;

e)

a tisztességes és igazságos adóbeszedésre gyakorolt hatás a tagállamokban;

f)

a minimális adókulcsok bevezetésének előnyei és hátrányai.