4.10.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/133

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről)

(COM(2011) 804 final – 2011/0380 (COD))

2012/C 299/24

Előadó: Gabriel Sarró IPARRAGUIRRE

2011. december 15-én a Tanács, majd 2012. január 16-án az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről]

COM(2011) 804 final – 2011/0380 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2012. június 26-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. július 11–12-én tartott, 482. plenáris ülésén (a július 11-i ülésnapon) 150 szavazattal 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát és egyetért annak célkitűzéseivel és prioritásaival. Úgy véli azonban, hogy az első célkitűzésben ki kellene kötni, hogy a halászatnak és az akvakultúrának gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból kell fenntarthatónak és versenyképesnek lennie. Emellett az EGSZB hiányolja a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó ágazat kifejezett említését az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) célkitűzései között.

1.2   A „kisüzemi part menti halászat” fogalommeghatározását illetően az EGSZB fenntartja a közös halászati politika (KHP) reformjáról kidolgozott véleményében foglaltakat, és arra kéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy ennek megfelelően egészítsék ki az Európai Bizottság javaslatát.

1.3   Az EGSZB egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy a flották esetleges túlzott kapacitását meg kell szüntetni. Ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a halászhajók végleges leszerelésének támogatását fenn kell tartani, amennyiben ennek révén az egyes szegmensek reálisan hozzáigazíthatók a meglévő halászati lehetőségekhez.

1.4   Ezenkívül az EGSZB szerint fenn kell tartani a flotta tevékenységének ideiglenes beszüntetésére nyújtott támogatást.

1.5   Az EGSZB igen fontosnak tartja a kutatók és a halászok közti kapcsolatok és partnerségek fejlesztésére, a humántőke és a szociális párbeszéd előmozdítására, a diverzifikáció és a munkahelyteremtés elősegítésére és a fedélzeti biztonság javítására szánt támogatásokat. Emellett úgy véli, hogy olyan intézkedéseket kellene előirányozni, amelyekkel fiatal szakemberek vonzhatók a halászati ágazatba, elősegítendő a nemzedékváltás hiányának enyhítését és több figyelmet irányítva a munkahelyek létrehozására és megtartására.

1.6   Az EGSZB egyetért a KHP-ban szereplő erőforrás-védelmi intézkedések végrehajtására, a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére, az innovációra, a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására, az éghajlatváltozás mérséklésére, a nem szándékosan kifogott halak felhasználásának javítására, valamint az energiahatékonyság növelésére szánt támogatásokkal.

1.7   Az EGSZB egyetért a belvízi halászattal kapcsolatban javasolt támogatásokkal. Megítélése szerint azonban támogatási intézkedéseket kellene bevezetni az édesvízi akvakultúra és a mezőgazdaság, illetve az édesvízi halászat közötti kölcsönhatások kiküszöbölésére.

1.8   Az EGSZB támogatja az akvakultúra és a halászati területek fenntartható fejlesztésére irányuló intézkedéseket, ugyanakkor az alábbiakban néhány fontosnak ítélt fejlesztési javaslatot tesz.

1.9   Az EGSZB kedvezően fogadja a feldolgozással és az értékesítéssel kapcsolatos intézkedéseket. Fontosnak tartja azonban, hogy a halászati termékeket tároló termelői szervezeteknek nyújtandó ellentételezés támogatását az ETHA alkalmazási időszakának végéig fenntartsák. Szintén elengedhetetlennek tartja a konzerviparnak leszállított tonhal után nyújtott kompenzációs juttatási mechanizmus fenntartását. Másrészről úgy véli, hogy a konkrét célkitűzéseket ki kellene egészíteni az alábbiakkal: a feldolgozóipari ágazat versenyképességének javítása, a közegészségügyi körülményeknek, illetve a termékek minőségének javítása, a környezetre gyakorolt káros hatás csökkentése és az energiahatékonyság növelése, a kevéssé hasznosított fajok, a melléktermékek és a hulladékok jobb hasznosítása, új termékek fejlesztése, előállítása és értékesítése és új technológiák és innovatív módszerek alkalmazása a termelésben, a piacok megnyitása és fejlesztése, valamint a munkakörülmények javítása és a munkavállalók képzése.

1.10   Az EGSZB az integrált tengerpolitikával (ITP) kapcsolatos összes javaslatot kedvezően fogadja.

2.   Háttér

2.1   A megújított KHP 2013. január 1-jén lép hatályba (1).

2.2   A hatályos KHP pénzügyi támogatása az Európai Halászati Alapról (EHA) szóló 1198/2006/EK rendeleten alapul, melynek felülvizsgálata 2014. január 1. előtt esedékes.

2.3   A 2008–2010 közötti időszakban az ITP finanszírozása számos kísérleti aktus és előkészítő intézkedés útján történt. Az Európai Bizottság a 2012 és 2013 közötti időszak tekintetében új pénzügyi eszközt javasolt.

2.4   A KHP reformját és az ITP konszolidációját az új Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) biztosítják, amely 2014. január 1-jén lép hatályba.

3.   A javaslat elemzése

3.1   Célkitűzések és prioritások

3.1.1   A javaslat a megítélt támogatásokat két kategóriába sorolja, egyrészt a „megosztott irányítás” körébe, ami alapvetően a KHP-t jelenti, másrészt a „közvetlen irányítás” körébe, amely magában foglalja az ITP-t, továbbá a KHP és az ITP kiegészítő intézkedéseit, és létrehozza az uniós pénzügyi intézkedéseket az alábbiakhoz:

a)

a KHP,

b)	a tengerjoggal kapcsolatos vonatkozó intézkedések,

c)	a halászati területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztése,

d)

az ITP.

3.1.2   A „kisüzemi part menti halászat” fogalommeghatározását illetően az EGSZB fenntartja a reformról kidolgozott véleményében foglaltakat. Az EGSZB úgy véli, hogy a különböző tagállamokban nem veszik tekintetbe a kisléptékű flották valós helyzetét, és egyetlen, önkényesen megállapított kritériumot rögzítenek, amely megkülönböztetésekhez vezethet. Az EGSZB ezért a méreten kívül olyan további kritériumok megállapítását kéri, amelyek segítségével jól körülhatárolható ez az igen diverzifikált halászati forma. Ilyen lehet például a tengeren eltöltött idő, a parttól számított távolság, a halászeszköz típusa vagy a helyi közösségekhez fűződő kapcsolatok. Emellett a tonhalhalászatot folytató flottákat is a kisléptékű halászathoz kellene sorolni.

3.1.3   Az EGSZB szerint tisztázni kellene az „önfoglalkoztató halászok” és az „alkalmazott halászok” fogalmát, hogy pontosan meg lehessen határozni az ETHA különféle intézkedéseinek kedvezményezettjeit, mivel a „halász” kifejezést gyakran különféle fogalmakkal – hajótulajdonos, önfoglalkoztató, nem alkalmazott halász stb. – kapcsolatban használják.

3.1.4   Az ETHA céljai a következők:

a)	a fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra előmozdítása;

b)	az ITP oly módon történő továbbfejlesztésének és végrehajtásának elősegítése, hogy a szakpolitika kiegészítse a kohéziós politikát és a KHP-t;

c)	a halászati területek kiegyensúlyozott és integrált területfejlesztésének előmozdítása;

d)	a KHP végrehajtásának támogatása.

3.1.5   Az EGSZB szerint az első célkitűzésben ki kellene kötni, hogy a halászatnak és az akvakultúrának gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból kell fenntarthatónak és versenyképesnek lennie.

3.1.6   Emellett az EGSZB mind e célkitűzések leírása, mind pedig az uniós prioritások esetében hiányolja a kereskedelmi és feldolgozó ágazat kifejezett említését, mivel a javaslatban foglalt fellépések ezekre is vonatkoznak. Ennek kapcsán sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a célkitűzések között nem szerepel az olyan beruházások finanszírozása, melyeknek célja a termékek egészségességének és minőségének garantálása, a munkafeltételek és a vállalkozási környezet javítása, és egy olyan szilárd, innovatív és fenntartható iparbázis kialakításának támogatása, amely munkahelyeket tud teremteni és globálisan versenyképes.

3.1.7   Ha a rendelet kifejezetten másképp nem rendelkezik, a javaslat hatálya az Unió területén végzett műveletekre terjed ki.

3.2   A kérelmek elfogadhatósága és a nem támogatható műveletek

3.2.1   Meghatározott ideig nem fogadhatók el az olyan piaci szereplők által benyújtott kérelmek, amelyek az EHA-val vagy az ETHA-val összefüggésben szabálytalanságot követtek el, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatról szóló rendelet szerinti súlyos jogsértést követtek el, szerepelnek az IUU-hajókra vonatkozó listán, illetve amelyek a KHP összefüggésében az érintett állományok fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztető egyéb szabálysértést követtek el.

3.2.2   A következő műveletek nem támogathatók az ETHA keretében:

a)	a hajó halászati kapacitását növelő műveletek;

b)	új halászhajók építése, halászhajók leszerelése vagy behozatala;

c)	a halászati tevékenységek ideiglenes beszüntetése;

d)	kísérleti halászat;

e)	üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása;

f)	közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

3.2.3   Az EGSZB úgy véli, hogy a halászhajók végleges leszerelésének támogatását fenn kell tartani annak érdekében, hogy végre lehessen hajtani az uniós flotta komoly és alapos átszervezését, amennyiben ennek révén az egyes szegmensek egy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható halászat keretében reálisan hozzáigazíthatók a meglévő halászati lehetőségekhez. Ezenkívül szükség volna a hajók tevékenységének beszüntetése miatti pályaelhagyást kompenzáló intézkedésekre, ilyen lehet például a korai nyugdíjazás és az átalányösszegű kárpótlás.

3.2.4   Az Európai Bizottság azzal indokolja a fenti támogatások megszüntetését, hogy ezek a tevékenységek nem járultak hozzá az uniós flotta túlzott kapacitásának megszüntetéséhez. Ezt a Számvevőszék jelentésére alapozza, amely azt elemezte, hogy az elfogadott intézkedések elősegítették-e a flották kapacitásának a tényleges halászati lehetőségekhez való hozzáigazítását.

3.2.5   Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy ez a jelentés nem kifogásolja a végleges tevékenységbeszüntetés támogatását, hanem javaslatokat tesz az Európai Bizottság és a tagállamok részére:

3.2.5.1   az Európai Bizottság segítse elő alkalmasabb intézkedésekkel a kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly megteremtését, határozzon meg tényleges határértékeket a flottakapacitás vonatkozásában, és tisztázza, hogy a halászati jogosultságok átruházási programjainak van-e szerepe a többletkapacitás csökkentésében;

3.2.5.2   a tagállamok biztosítsák, hogy a fedélzeti beruházásokat támogató intézkedések ne növeljék a halászati kapacitást; garantálják, hogy a halászhajó-kivonási programok pozitív hatással legyenek a célzott halállományok fenntarthatóságára, valamint segítsék elkerülni azt, hogy köztámogatást folyósítsanak inaktív halászhajók kivonására.

3.2.6   A túlzott kapacitás problémájának megoldására az Európai Bizottság átruházható koncessziók rendszerét javasolja. A reformról szóló véleményében az EGSZB nem támogatta ezt a rendszert, és szerinte az esetleges túlzott kapacitás csökkentése érdekében fenn kell tartani a végleges tevékenységbeszüntetés támogatását.

3.2.7   Másrészről az EGSZB szerint fenn kell tartani a tevékenységek ideiglenes beszüntetésére nyújtott támogatást, mivel ennek alapvető szerepe van egyrészt az erőforrások állapotának javításában (különös tekintettel a biológiai szempontból indokolt tilalmi időszakokra), másrészt a halászati tevékenység szüneteltetése miatti jövedelemkiesés részleges kompenzálásában.

3.2.8   Az ideiglenes tevékenységbeszüntetéshez nyújtott támogatás teljességgel indokolt az alábbi esetekben:

a)	a kvóták vagy a halászati erőkifejtés drasztikus csökkentése a többéves halászati gazdálkodási tervek keretében,

b)	a halászati megállapodások megszakítása vagy felbontása, illetve

c)	környezeti katasztrófák.

3.2.9   Az EGSZB megítélése szerint ennek a támogatásnak kiemelt jelentősége van a halászattól erősen függő térségek társadalmi-gazdasági struktúrájának fenntartása és fejlesztése szempontjából, mivel a hajótulajdonosokra és a legénységre egyaránt irányulnak, és biztosítják a halászati tevékenység folytonosságát.

3.3   A megosztott és a közvetlen irányítás keretébe tartozó költségvetési források

3.3.1   A megosztott irányítás keretébe tartozó költségvetési források a 2014–2020 közötti időszakban 5520 millió eurót tesznek ki, melyet a javaslatban foglalt objektív kritériumok alapján osztanak szét a tagállamok között. A közvetlen irányításra, ennek keretében a technikai segítségnyújtásra szánt költségvetési források 1047 millió euróra rúgnak.

3.3.2   Az ETHA keretében nyújtott társfinanszírozáshoz való hozzáférés érdekében minden tagállam egyetlen operatív programot dolgoz ki az uniós prioritások végrehajtására. Az Európai Bizottság a tagállami operatív programokat és azok módosításait végrehajtási aktus útján hagyja jóvá.

3.4   A megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedések

3.4.1   A halászat fenntartható fejlesztése

3.4.1.1   Az erre a célra szánt támogatás az alábbi uniós prioritások végrehajtását segíti elő:

—	az innovatív és versenyképes halászat előmozdítása,

—	a fenntartható és erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása.

3.4.1.2   Általános feltétel, hogy az a tulajdonos, aki támogatást kapott a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók utólagos felszerelésére a halászaton kívüli tevékenységekhez való átcsoportosításuk érdekében, illetve a nem szándékosan kifogott kereskedelmi állományok lehető legjobb felhasználását és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítását célzó fedélzeti beruházásokra, a kedvezményezettnek történő tényleges kifizetés időpontját követő legalább 5 évig nem adhatja át a hajót az Unión kívüli harmadik országnak.

3.4.1.3   Az EGSZB úgy véli, hogy a fenti 3.4.1.2. pontban említett megfogalmazás úgy módosítandó, hogy a támogatás átvételétől számított öt éven belül exportált hajók tulajdonosainak időarányosan vissza kell fizetniük a támogatást.

3.4.1.4   Innováció. Az ETHA-ból támogathatók új vagy a legkorszerűbb technológiához képest jelentősen tökéletesített termékek, eljárások, illetve irányítási és szervezési rendszerek kifejlesztését vagy bevezetését célzó projektek.

3.4.1.5   Az EGSZB szerint pontosítani kellene a „legkorszerűbb technológia” fogalmát, és emlékeztet arra, hogy az innováció szociális szempontokra is kiterjed.

3.4.1.6   Az innováció címén finanszírozott műveleteket a tagállam által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti e műveletek eredményeit.

3.4.1.7   Az EGSZB megítélése szerint nem minden innovációs tevékenység igényli feltétlenül tudományos vagy műszaki testület közreműködését. Fontosabb volna feltételül szabni azt, hogy e tevékenységek következtében javuljanak a halászati vállalkozások gazdasági eredményei.

3.4.1.8   Tanácsadási szolgáltatások. Az ETHA támogathatja:

—	projekt-megvalósíthatósági tanulmányok készítését,

—	üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás biztosítását.

3.4.1.9   Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, illetve az üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadást elismert tudományos vagy műszaki testületek végezzék, legfeljebb 3 000 euró értékben.

3.4.1.10   Az EGSZB úgy véli, hogy ezekbe a tevékenységekbe be kell vonni az olyan magáncégeket, amelyek üzleti és marketingjellegű stratégiai tervek készítésével és ezzel kapcsolatos tanácsadással foglalkoznak, és növelni kellene az értékösszeget is. Az összeg meghatározásához alkalmazandó módszert mindenképpen a projektkiválasztási kritériumok meghatározásakor kellene rögzíteni.

3.4.1.11   A tudományos szakemberek és a halászok közötti partnerségek. Az ETHA támogathatja:

—	független tudományos testületeket és halászokat, illetve halászszervezeteket tömörítő hálózat létrehozását;

—	ennek a hálózatnak a tevékenységeit.

3.4.1.12   Az EGSZB igen fontosnak tartja a kutatók és a halászok közti kapcsolatok fejlesztését.

3.4.1.13   A humántőke és a szociális párbeszéd előmozdítása. Az ETHA támogathatja:

—

az egész életen át tartó tanulást, a tudományos ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;

—	a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok cseréjét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket;

—	országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok és más érdekelt felek részvételével folytatott szociális párbeszéd előmozdítását.

3.4.1.14   Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság igyekezett olyan intézkedéseket is beleépíteni a javaslatba, amelyek a humántőke és a szociális párbeszéd előmozdítására, a munkahelyteremtésre, valamint a halászhajók fedélzeti egészségvédelmére és biztonságára irányulnak. Úgy véli azonban, hogy néhány szempont tisztázásra vagy kiegészítésre szorul. Először is az EGSZB le kívánja szögezni, hogy a szociális párbeszéd olyan folyamat, amelyben a szociális partnerek, azaz a munkaadói és munkavállalói szervezetek vesznek részt. Ezért az e párbeszéd előmozdításáról szóló részben törölni kellene a „más érdekelt felekre” történő utalást. Másodszor az EGSZB úgy véli, hogy a kedvezményezettek körét a „halászok” mellett ki kellene terjeszteni más „piaci szereplőkre” is, hogy a támogatásokból a kiegészítő tevékenységeket végző egyéb halászati szakemberek: a halászeszköz-javítók, kikötői kirakodó személyzet stb. is részesülhessenek. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy elő kellene mozdítani az európai ágazati szervezetek által végzett európai tevékenységek, például a KHP alakulásáról szóló tájékoztató szemináriumok társfinanszírozását, elősegítendő, hogy a szociális partnerek jobban értsék a jogszabályokat, előmozdítva ezáltal azok betartását és optimalizálva az alapok felhasználását. Végül az EGSZB szerint az ETHA-ból a halászok oktatását és képzését is támogatni kellene, hogy képesek legyenek más ágazatokban elhelyezkedni. E pénzügyi támogatás keretében kompenzációt kellene nyújtani a képzés ideje alatt kieső jövedelem pótlására.

3.4.1.15   A diverzifikáció és a munkahelyteremtés elősegítése. Az ETHA támogathatja:

—	halászaton kívüli vállalkozások indítását, valamint

—	a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók utólagos felszerelését a halászaton kívüli tevékenységekhez való átcsoportosításuk érdekében.

3.4.1.16   Az EGSZB szerint törölni kell a kisüzemi halászatra való utalást, azért, hogy a cikk bármely halászhajónak a halászaton kívüli tevékenységekhez való átcsoportosítást célzó utólagos felszerelésére vonatkozzon.

3.4.1.17   Figyelemre méltó, hogy a halászati ágazatban nincsenek munkahelyteremtésre irányuló támogatások. Az EGSZB szükségesnek tartja egy olyan intézkedés kialakítását, amellyel fiatal szakemberek vonzhatók a halászati ágazatba, hogy ezáltal részben enyhíthető legyen az ágazat egyik legnagyobb problémája: a nemzedékváltás.

3.4.1.18   Fedélzeti egészségvédelem és biztonság. Az ETHA a programozási időszak során ugyanazon halászhajó vagy kedvezményezett számára egy alkalommal támogatást nyújthat a halászoknak és a halászhajók tulajdonosainak fedélzeti és egyéni felszerelésekre irányuló beruházásokra, amennyiben ezek a beruházások túlmutatnak a nemzeti vagy uniós jogszabályok által előírt szabványokon.

3.4.1.19   Az EGSZB úgy véli, hogy itt nem csak a fedélzeti beruházásokat kellene megemlíteni, hogy a nem hajón dolgozó halászok és a kiegészítő tevékenységeket végzők is támogatást kaphassanak. Emellett a támogatást ki kellene terjeszteni a fedélzeti körülmények általános javítására, azaz a foglalkozási kockázatok csökkentésére, a higiéniai és munkafeltételek stb. javítására, valamint a beruházások megvalósíthatóságát vizsgáló előzetes tanulmányokra.

3.4.1.20   Ezenkívül törölni kellene azt a korlátozást, hogy a programozási időszak során a támogatás csak egyszer vehető igénybe.

3.4.1.21   A KHP-n belüli átruházható halászati koncessziók rendszereinek nyújtott támogatás. Az Európai Bizottság támogatási lehetőségeket javasol a KHP-ban említett átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozására vagy módosítására. Az EGSZB egyetért ezzel, amennyiben ez a rendszer végül valóban létrejön a KHP-ban.

3.4.1.22   Az ETHA támogatást irányoz elő a KHP-ban szereplő erőforrás-védelmi intézkedések végrehajtására, a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére, a tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innovációra, valamint a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmére és helyreállítására a fenntartható halászati tevékenységek keretében. Az EGSZB mindezzel egyetért, hangsúlyozva, hogy a halászok nagyban hozzájárulhatnak a tengeri környezet tisztán tartásához és védelméhez.

3.4.1.23   Az éghajlatváltozás mérséklése. Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében az ETHA támogathatja a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó fedélzeti beruházásokat, valamint az energiahatékonysági auditokat és programokat. Az Európai Bizottság ellenben azt javasolja, hogy a hajtóművek cseréje vagy korszerűsítése ne legyen támogatható.

3.4.1.24   Az EGSZB szerint engedélyezni kell a hajtóművek cseréjének vagy korszerűsítésének támogatását, ha az nem növeli a hajók kapacitását. E támogatás hiánya veszélyeztetheti a hajók és maga a legénység biztonságát, és gátat vethet az energiahatékonyság javításának és a környezetszennyezés csökkentésének.

3.4.1.25   Termékminőség és a nem szándékos fogások felhasználása. Az ETHA támogathatja a kirakodott hal minőségének javítását és a nem szándékosan kifogott halak felhasználásának javítását célzó fedélzeti beruházásokat. A támogatás a programozási időszak során ugyanazon halászhajó vagy ugyanazon kedvezményezett számára legfeljebb egyszer nyújtható. Emellett az ETHA támogathatja a halászkikötőket, a kirakodóhelyeket és a menedékeket, ha a beruházás célja az energiahatékonyság növelése, a környezetvédelemhez való hozzájárulás, a biztonsági feltételek és a munkakörülmények javítása, valamint menedékek építése és korszerűsítése a halászok biztonságának javítása érdekében.

3.4.1.26   Az EGSZB megfelelőnek tartja a halászkikötőkre, a kirakodóhelyekre és a menedékekre irányuló intézkedéseket, de úgy véli, hogy azokat ki kellene terjeszteni a halászati termékek tárolására és árverezésére, az üzemanyag-feltöltésre, a hajók ellátására (víz, jég, áram stb.), valamint az árverések elektronikus lebonyolítására.

3.4.1.27   Belvízi halászat. Az édesvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a kirakodott hal minőségének javítása, illetve a biztonság és a munkakörülmények javítása érdekében az ETHA támogathatja belvizeken halászó hajók tevékenységét. Emellett támogatják a belvízi halászok diverzifikációját, valamint ezek részvételét a Natura 2000 területek kezelésében, helyreállításában és nyomon követésében. Az EGSZB egyetért a javasolt intézkedésekkel, bár a KHP reformjáról szóló véleményében foglaltaknak megfelelően úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak támogatási intézkedéseket kellene bevezetnie az édesvízi akvakultúra és a mezőgazdaság, illetve az édesvízi halászat közötti kölcsönhatások kiküszöbölésére.

3.4.1.28   Az EU legészakibb régióiban az akár hat hónapig is eltartó téli időszakokban a tavakon és a part menti területeken is folytatnak lékhalászatot. Fontos volna, hogy a motoros szánok és a téli halászathoz való speciális felszerelések jogosultak legyenek ETHA-támogatásra.

3.4.2   Az akvakultúra fenntartható fejlesztése

3.4.2.1   Az erre a célra szánt támogatás az alábbi uniós prioritások végrehajtását segíti elő:

—	az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása;

—	a fenntartható és erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása.

3.4.2.2   Az EGSZB egyetért az akvakultúra-ágazati vállalkozások támogatásával, azok méretétől függetlenül (mikro-, kis-, közepes vagy nagyvállalkozások), bár úgy véli, hogy az akvakultúra-ágazati nagyvállalkozások esetében indokolatlan az I. mellékletben jelzett mértékű csökkenés.

3.4.2.3   A javaslat támogatást irányoz elő az innovációra, az akvakultúra kiemelkedő növekedési potenciállal bíró formáinak előmozdítása érdekében a nyílt tengeri vagy a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúra fejlesztésére irányuló beruházásokra, arra, hogy a vállalkozás maga végezhesse el saját akvakultúra-termékeinek feldolgozását, értékesítését és közvetlen eladását, az akvakultúra-gazdaságok számára gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások létrehozására, valamint a humántőke és a hálózatépítés előmozdítására.

3.4.2.4   Az EGSZB támogatja ezeket a javaslatokat. Az utolsó ponttal kapcsolatban, valamint az akvakultúra-gazdaságok munkavállalói által végzett tevékenységek javítása érdekében azonban az EGSZB azt javasolja, hogy hozzanak létre külön támogatási keretet az akvakultúra-gazdaságokban dolgozók egészségének és biztonságának javítására, mind a nyílt tengeren, mind a kiegészítő tevékenységet végző hajók fedélzetén, mind pedig a szárazföldön található gazdaságok munkavállalói számára.

3.4.2.5   Az EGSZB azt javasolja, hogy szüntessék meg az egész életen át tartó tanulásra, az ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztésére stb. irányuló támogatások nagyvállalatokra vonatkozó korlátozását, mivel olyan fontos tevékenységekről van szó, melyek támogatását nem szabadna a vállalkozások méretének függvényében korlátozni. Mindemellett úgy véli, hogy a kis- és középvállalkozásokat előnyben kell részesíteni.

3.4.2.6   Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése érdekében az ETHA támogatást nyújthat a legalkalmasabb területek azonosítására és feltérképezésére, az infrastruktúra fejlesztésére és az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzésére.

3.4.2.7   Az EGSZB szerint támogatni kell a tengeri akvakultúra báziskikötői, illetve a kirakodóhelyek infrastruktúrájának javítását célzó beruházásokat, valamint a hulladék és a tengeri hulladék gyűjtését célzó eszközökbe történő beruházásokat.

3.4.2.8   Akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése. Az ETHA támogathatja akvakultúra-ágazati mikrovállalkozások újonnan tevékenységet kezdő gazdálkodók általi létrehozását, amennyiben ezek már ágazatbeli tevékenységük kezdetekor megfelelő szakmai készségekkel és képesítéssel rendelkeznek, első alkalommal hoznak létre tulajdonosként akvakultúra-ágazati mikrovállalkozást, és akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

3.4.2.9   Az EGSZB azt javasolja, hogy ezt a fajta támogatást attól tegyék függővé, hogy az adott akvakultúra-vállalkozás nettó munkahelyteremtő-e, függetlenül attól, hogy új vállalkozásról van-e szó.

3.4.2.10   A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra előmozdítása érdekében az ETHA támogathat bizonyos beruházásokat. Az EGSZB szerint a halászathoz hasonlóan ezen a területen is támogatni kellene a szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokat, valamint az energiahatékonysági auditokat és programokat.

3.4.2.11   Emellett támogatható lesz a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés, az akvakultúra-ágazat által nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások, a közegészségügyi, illetve állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések.

3.4.2.12   Az EGSZB úgy véli, hogy az állat-egészségügy kulcsfontosságú az akvakultúra-ágazat fenntarthatósága szempontjából, ezért fontosnak tartja, hogy a terület több finanszírozást kapjon az ETHA keretében. Ennek kapcsán javasolja a szárazföldi állattenyésztésben már sikeresen működő állategészség-védelmi csoportoknak megfelelő testületek létrehozását és fejlesztését az akvakultúra területén.

3.4.2.13   A javaslat értelmében támogatható az akvakultúra-állományokra kötött biztosítás, amely meghatározott veszteségekre nyújt fedezetet. Az EGSZB szerint ennek ki kellene terjednie a gazdaságban természetes okok, baleset stb. következtében elhullott állatok tetemeinek összegyűjtése és megsemmisítése, valamint az állat-egészségügyi okokból előzetes hatósági engedéllyel a telepen végzett leölés és eltemetés kapcsán felmerülő költségekre.

3.4.3   A halászati területek fenntartható fejlesztése

3.4.3.1   Az e címen előirányzott támogatás hozzájárul egy uniós prioritás teljesüléséhez, mégpedig a halászati területek kiegyensúlyozott és integrált területfejlesztésének előmozdításához, ösztönözve a foglalkoztatás növelését és a területi kohéziót. Ilyen támogatásban a NUTS 3 szintű statisztikai célú területi egységnél kisebb halászati területek részesülhetnek (2).

3.4.3.2   Az EGSZB diszkriminatívnak ítéli, hogy a 100 000-nél több lakosú part menti települések nem részesülhetnek ezekből a támogatásokból, mivel a halászflották a települések lakosságszámától függetlenül választanak báziskikötőt.

3.4.3.3   Az Európai Bizottság javasolja a helyi halászati akciócsoportok szerepének naprakésszé tételét és megerősítését. Ezek olyan integrált helyi fejlesztési stratégiára tesznek javaslatot, amely a magánszféra, a közszféra és a civil társadalom kiegyensúlyozott képviseletével megközelítőleg tükrözik az adott terület társadalmi-gazdasági szerkezetét.

3.4.3.4   Annak érdekében, hogy objektívan értékelni lehessen az e csoportok által a part menti területek fellendítésének céljával mostanáig végzett munka eredményét, az EGSZB szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság ezt az értékelést még azelőtt elvégezze, mielőtt az e címen nyújtott támogatásokat az új alapok körébe vonnák.

3.4.4   Értékesítés és feldolgozás

3.4.4.1   Az Európai Bizottság intézkedéseket hoz az értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatban is, konkrétan a termelési szervezetek termelési és értékesítési terveinek előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan.

3.4.4.2   Jóllehet az EGSZB támogatja ezt az intézkedést, amely elősegíti az erőforrások fenntarthatóságát és a vállalkozások versenyképességét, azt is fontosnak tartja, hogy a tervek tartalmazzanak egyfajta rugalmassági mechanizmust is, tekintve, hogy olyan globalizált piac szereplői vagyunk, ahol a kínálati és keresleti feltételek bármely pillanatban változhatnak.

3.4.4.3   A javaslat értelmében támogatható a közös piacszervezésről szóló rendelet II. mellékletében felsorolt halászati termékeket tároló termelői szervezeteknek nyújtandó ellentételezés. A támogatást fokozatosan csökkentve 2019-ig megszüntetik.

3.4.4.4   Az EGSZB nem ért egyet azzal, hogy ezt a támogatást fokozatosan csökkentik, majd 2019-ben végképp megszüntetik, mivel az jelentősen hozzájárul a piacok stabilizálásához. Ezért véleménye szerint 2020-ig fenn kellene tartani.

3.4.4.5   Az EGSZB-nek feltűnt, hogy a konzerviparnak leszállított tonhal után nyújtott kompenzációs juttatási mechanizmus, amely mostanáig a közös piacszervezés részét képezte, nem szerepel a javaslatban.

3.4.4.6   Ez a mechanizmus a közös vámtarifában szereplő, a harmadik országokból származó és feldolgozásra szánt egész tonhalra vonatkozó vámtételek teljes és hosszú távú felfüggesztését hivatott ellentételezni. Az EGSZB úgy véli, hogy ennek megszüntetése egyértelműen hátrányos helyzetbe hozná az uniós ágazatot, amelynek olyan termékekkel kellene versenyeznie, amelyeknek az uniós termékeknél alacsonyabb higiéniai-egészségügyi követelményeknek kell megfelelniük. Ezért az EGSZB kéri az említett kompenzációs juttatási mechanizmus fenntartását.

3.4.4.7   Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatban előirányzott magántárolási támogatás nem nyújt kompenzációt a tonhaltermelőknek, és tisztességes jövedelmet sem garantál nekik a tonhal uniós piaci árának csökkenésével szemben, pedig a kompenzációs juttatások rendszerét éppen e célból hozták létre.

3.4.4.8   A javaslat értelmében az értékesítési intézkedések meghatározott támogatást kaphatnak.

3.4.4.9   Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy ezeket a támogatásokat kiterjesszék a halászat és az akvakultúra imázsának javítását célzó kommunikációs kampányok megtervezésére és lebonyolítására. Ezenkívül az EGSZB azt ajánlja, hogy a javaslatot egészítsék ki például ágazati kiállítások/vásárok és rendezvények, a vállalkozások innovációhoz való hozzáférését elősegítő tevékenységek, illetve a legkorszerűbb technológiákról, új vagy továbbfejlesztett folyamatokról vagy szervezési rendszerekről szóló képzések szervezéséről és az ezeken való részvételről szóló új bekezdésekkel.

3.4.4.10   Tekintve, hogy az ágazatközi szervezetek fontos szerepet töltenek be a termékek népszerűsítésében és értékesítésének előmozdításában, az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen szervezeteknek nemcsak a létrehozását kellene támogatni, hanem a működésüket is, hogy el tudják látni a rájuk bízott feladatokat.

3.4.4.11   Az ETHA ezenkívül támogathat bizonyos termékfeldolgozási tevékenységekre irányuló beruházásokat. Az EGSZB szerint a javaslatot ki kellene egészíteni az alábbi konkrét célkitűzésekkel: a feldolgozóipari ágazat versenyképességének javítása, a közegészségügyi körülményeknek, illetve a termékek minőségének javítása, a környezetre gyakorolt káros hatás csökkentése és az energiahatékonyság növelése, a kevéssé hasznosított fajok, a melléktermékek és a hulladékok jobb hasznosítása, új termékek fejlesztése, előállítása és értékesítése és új technológiák és innovatív módszerek alkalmazása a termelésben, a piacok megnyitása és fejlesztése, valamint a munkakörülmények javítása és a munkavállalók képzése.

3.4.5   Legkülső régiók

3.4.5.1   A javaslat előirányozza az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, valamint Franciaország tengerentúli megyéiből, Guyanából és Réunionból származó halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatban e legkülső régiók számára felmerülő többletköltségek ellentételezését. Az EGSZB megítélése szerint az Európai Bizottságnak részletesen ki kellene fejtenie, hogy a forrásoknak az egyes legkülső régiók közötti elosztása milyen számítások alapján történt, és hogy a Kanári-szigetekre jutó rész miért csökkent, miközben a többi régió több forrást kapott.

3.4.6   A KHP-t kiegészítő intézkedések

3.4.6.1   Az ETHA támogathatja az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását, valamint az elsődleges biológiai, technikai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését, kezelését és felhasználását, a KHP-ről szóló rendeletben foglaltak szerint. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja ezeket a támogatásokat ahhoz, hogy az ellenőrzés és az adatgyűjtés Unió-szerte biztosított legyen, különös tekintettel a munkaügyi ellenőrzésekre.

3.4.6.2   A fent említett intézkedések többsége esetében a javaslat kiköti, hogy a programozási időszak során ugyanazon halászhajóra csak egyszer nyújtható támogatás. Ezt a korlátozást törölni kellene.

3.4.6.3   Az EGSZB véleménye szerint meg kellene fontolni egy olyan „válságalap” létrehozását, melynek segítségével kielégíthetők az ágazat bizonyos szükségletei úgy, hogy rugalmas sürgősségi intézkedéseket lehet bevezetni bizonyos rendkívüli helyzetekben, például a halászati szerződések felfüggesztése vagy meg nem újítása miatti flottaátcsoportosítás, a működési költségek hirtelen felszökése, természeti katasztrófák stb. esetén.

3.5   A közvetlen irányítás keretében finanszírozott intézkedések

3.5.1   Integrált tengerpolitika

3.5.1.1   A javaslat egy sor támogatást irányoz elő az uniós ITP kidolgozásához és végrehajtásához való hozzájárulásként az alábbi célokkal: a tengeri és part menti ügyek terén az integrált irányítás előmozdítása, hozzájárulás a különböző tengeri ágazatok és ágazati politikák számára kölcsönösen kedvező ágazatközi intézkedések kidolgozásához, a part menti régiókban a kialakulófélben lévő és a leendő tengeri ágazatokon belül a fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az innováció és az új technológiák támogatása, valamint a tengeri környezet, különösen annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek védelme és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása. Az EGSZB kedvezően fogadja a javasolt intézkedéseket.

3.5.1.2   A javaslat emellett egy sor támogatást irányoz elő a KHP és az ITP végrehajtását megkönnyítendő, konkrétan az alábbiakkal kapcsolatban: tudományos szakvélemények kibocsátása a KHP keretében, meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a KHP keretében, nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások, tanácsadó testületek, a piacra vonatkozó ismeretek és kommunikációs tevékenységek. Az EGSZB megfelelőnek tartja ezeket a támogatásokat.

3.5.1.3   Az EGSZB elismeri, hogy a regionális tanácsadó testületek fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy a KHP-val kapcsolatos különféle kérdésekben konzultatív szervként segítik az Európai Bizottság munkáját, és valamennyi érdekelt fél részt vesz bennük. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy támogatásuknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy garantálja megfelelő működésüket, és biztosítható legyen minden tagjuk, köztük a tudományos szakemberek részvétele.

3.5.1.4   Az EGSZB úgy véli, hogy az ETHA-ból finanszírozni kellene a későbbiekben létrehozandó, a foglalkoztatással és készségekkel foglalkozó ágazati tanácsot, amely illeszkedik mind a KHP-reform, mind az Európa 2020 stratégia, mind pedig az Új munkahelyekhez szükséges új készségek c. közlemény (3) célkitűzéseihez. Úgy véli továbbá, hogy az Unió halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottságának finanszírozását a továbbiakban is biztosítani kellene; ha viszont ez a bizottság végül megszűnne, az EGSZB kéri, hogy hozzanak létre egy ipari, piaci és általános ügyekkel foglalkozó konzultatív tanácsot.

3.5.1.5   A piaci ismereteket illetően az EGSZB úgy véli, hogy a halászati és akvakultúra-termékek piacára vonatkozó ismeretek terjesztése és fejlesztése kapcsán bármiféle támogatás üdvözlendő.

3.5.2   Technikai segítségnyújtás

3.5.2.1   A javaslat értelmében támogatható az Európai Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtás, a fenntartható halászati tárgyú megállapodások végrehajtása és az Unió részvétele regionális halászati gazdálkodási szervezetekben, valamint a helyi halászati akciócsoportok európai hálózatának létrehozása. Az EGSZB alapvetőnek tartja ezeket a támogatásokat.

3.6   Végrehajtás

3.6.1   Végezetül a javaslat igen részletesen tárgyalja a mind a megosztott, mind pedig a közvetlen irányítás keretében megvalósuló támogatási programok végrehajtását, kitérve a végrehajtási mechanizmusokra, a tagállami és európai bizottsági irányítási és ellenőrzési rendszerekre, valamint ezek nyomon követésére, értékelésére, illetve a velük kapcsolatos tájékoztatásra és kommunikációra.

3.6.2   Az EGSZB egyetért mindkét irányítási módszer végrehajtási rendszerével, mivel azok tükrözik az Európai Bizottság tapasztalatait a KHP és az ITP keretében előirányzott támogatási programok bevezetésével, végrehajtásával, nyomon követésével és lezárásával kapcsolatos összes eljárás tekintetében.

---

(1)  Az EGSZB CESE (HL C 181., 2012.6.21., 183–195. o.)

(2)  Lásd az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendeletét a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(3)  Lásd az EGSZB véleményét a következő tárgyban: Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új munkahelyekhez szükséges új készségek: A munkaerő-piaci és a képzettségi igények előrejelzése és összehangolása (COM(2008) 868 final) (HL C 128., 2010.5.18., 74. o.).

---