4.10.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/128

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról

(COM(2012) 85 final – 2012/0036 (COD))

2012/C 299/23

Előadó: Edouard DE LAMAZE

2012. március 15-én az Európai Parlament és 2012. április 4-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról

COM(2012) 85 final – 2012/0036 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. június 28-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11–12-én tartott, 482. plenáris ülésén (a július 11-i ülésnapon) 142 szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja az európai bizottsági kezdeményezést, amelynek célja a bűncselekményekből származó jövedelem befagyasztásával és elkobzásával kapcsolatosan hatályban levő európai jogszabályi keret megerősítése. Mivel osztja a Parlament és a Tanács aggályait, emlékeztet arra, hogy a szervezett bűnözés egyre terjed és mind bonyolultabbá válik, tekintettel mindenekelőtt határokon átnyúló jellegére, illetve a rendelkezésére álló jelentős forrásokra. Európai szintű harmonizáció hiányában a bűnszervezetek kihasználják a legkevésbé szigorú jogszabályok nyújtotta lehetőségeket, ezért sürgősen fokozni kell az európai szintű erőfeszítéseket. Ugyanez mondható el az EU polgárainak biztonsága kapcsán is, amely célkitűzés teljes mértékben indokolja az EU beavatkozását, összhangban az EU működéséről szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésével és 67. cikkével.

1.2   Az EGSZB mindazonáltal meg kívánja jegyezni, hogy ennek az eljárásnak a kialakítása és végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzeti hagyományokat és gyakorlatokat, és tekintettel kell lenni a különösen érzékeny kérdésekre, például az üldözendő bűncselekmények sajátos jellegét illetően.

1.3   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy globális, gyakorlatias és integrált megközelítésre van szükség a témában, és sajnálja, hogy a vizsgált javaslat nem veszi át az igazságügyi és bűnüldözési együttműködés terén létező közösségi vívmányokat. Első lépésként a bűncselekményekből származó jövedelmek azonosításának és felkutatásának előfeltétele a vagyon-visszaszerzési hivatalok, illetve az Eurojust hatásköreinek megerősítése. Az EGSZB ezenkívül kéri az alábbiak előmozdítását:

—	jobb együttműködés – a felhasznált eszközök tekintetében is – minden, a nagyszabású csempészet felderítéséért, üldözéséért és szankcionálásáért felelős hatóság között;

—	az érintett szakemberek közös kultúrájának kifejlesztése;

—	az Európai Bizottság összes főigazgatóságát átfogó megközelítés alkalmazása;

—	az adórendszerek és -eljárások harmonizációja, amihez az Európa 2020 stratégia is hozzájárulhatna.

1.3.1   A nemzeti vagyon-visszaszerzési hivatalok közötti elengedhetetlen koordináción és rendszeres információcserén kívül az EGSZB szükségesnek tartja, hogy idővel vegyék tervbe az európai szintű központosítást is ezen a téren, ami akár egy új, ennek szentelt struktúra, akár közvetlenül az Eurojust révén valósulhatna meg. Tekintettel a tét nagyságára, a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem szorítkozhat egyszerű együttműködésre.

1.4   A bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásával és elkobzásával kapcsolatos intézkedések hatékonysága holisztikus megközelítés elfogadását teszi szükségessé, amely az eszközt annak minden dimenziójával együtt átfogja, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az elkobzott javakat elsődlegesen szociális célra fordítsák.

Ezzel kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza: fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a javak közvetlen eladása lehetővé teszi a bűnszervezetek számára, hogy újra birtokba vegyék azokat.

1.5   Az EGSZB végezetül emlékeztet arra, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonysága nem szolgálhat indokul az Alapjogi Chartában rögzített alapvető – és különösen a védelemmel kapcsolatos – jogok bármilyen megsértésére.

2.   Az európai bizottsági javaslat tartalma

2.1   E javaslat célja az, hogy megvédje a legális gazdaságot a bűnözés beszivárgásától, ezért a tagállamokra vonatkozó minimumszabályokat állapít meg a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök – közvetett vagy közvetlen jövedelmek és elkövetési eszközök – befagyasztása és elkobzása tekintetében. Mivel elsődleges jogalapja az EU működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése, ezért hatálya az Európára kiterjedő bűnözési területekre korlátozódik – beleértve a bűnszervezetben való részvétellel elkövetett bűncselekményeket is –, azonban csupán annyiban, amennyiben azok terén már történt valamiféle európai szintű harmonizáció.

2.2   A tárgyalt javaslat, amely felváltja a 98/699/IB együttes fellépést, és részben a 2001/500/IB (1) és a 2005/212/IB (2) kerethatározatot:

—	átveszi a jogerős elítélést követően az elkövetési eszközök és a bűncselekményből származó jövedelem elkobzásával, továbbá a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos értékű vagyon elkobzásával kapcsolatos hatályos rendelkezéseket (3. cikk);

—

módosítja a kiterjesztett elkobzási hatáskörrel kapcsolatos rendelkezéseket (4. cikk) azáltal, hogy egységes minimumkövetelményt határoz meg az alternatív lehetőségek meglévő rendszere helyett. Ez nem alkalmazható az elévülési, illetve olyan helyzetekben, amikor a non bis in idem elvét kell alkalmazni.

2.3   A tárgyalt javaslat új rendelkezéseket is bevezet, amelyek lehetővé teszik:

—

a nem elítélésen alapuló elkobzást (5. cikk), amikor a gyanúsított halála vagy tartós betegsége miatt nem hozható büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet, illetve amikor a szökése vagy betegsége megakadályozza a tényleges büntetőeljárás ésszerű határidőn belül történő lefolytatását, és annak a veszélye áll fenn, hogy erre a törvényes elévülési idők miatt nem kerülhet majd sor;

—	a harmadik félnek átadott javak elkobzását, amennyiben a harmadik félnek gyanítania kellett volna, hogy a vagyon bűncselekményből származik (6. cikk);

—	az olyan vagyon megelőző jellegű és ideiglenes befagyasztását, amelynek esetében fennáll annak a veszélye, hogy beavatkozás hiányában eltűnik. Az ilyen intézkedéseket az illetékes hatóságnak kell végrehajtania, és bíróságnak meg kell erősítenie (7. cikk);

—	az adott személyre vonatkozó pénzügyi nyomozás lefolytatását úgy, hogy a büntetőeljárás lezárása utáni időpontban is lehetőség legyen a végre nem hajtott elkobzást elrendelő határozatok alkalmazására (9. cikk);

—	a befagyasztott vagyon megfelelő kezelésének biztosítását annak elkerülése érdekében, hogy annak értéke az elkobzás előtt csökkenjen (10. cikk).

2.4   Az alapvető jogoknak (3) ezt a korlátozását a javaslat olyan minimális biztosítékokkal ellensúlyozza, amelyek célja, hogy garantálják az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartását, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bíróság előtti hatékony jogorvoslatok meglétét, valamint az e jogorvoslatok gyakorlásának módjára vonatkozó tájékoztatáshoz való jogot (8. cikk).

3.   Általános megjegyzések

3.1   Mivel a szervezett bűnözés jelentős mértékű emberi, társadalmi, gazdasági és pénzügyi veszteséget okoz, nem is beszélve arról, hogy korlátozza a polgárok és a belső piaci szereplők jogait és szabadságát, ami miatt csökken azok bizalma, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az elkobzási intézkedések alapvető szerepet töltenek be a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, hiszen éppen annak fő célját, a profitszerzést akadályozzák.

3.2   Az EGSZB emiatt osztja a vizsgált kezdeményezés célkitűzéseit, amely az európai jogszabályi keret megerősítésére törekszik ezen a téren. Ennek szükségességét a stockholmi program nyomán már régóta hangsúlyozza mind az Európai Parlament, mind a Tanács. Az EGSZB üdvözli ennek kapcsán, hogy az Európai Parlament kezdeményezésére a közelmúltban létrehozták a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottságot, ami megerősíti, hogy az említett cselekmények ellen folytatott küzdelem fokozása az EU politikai prioritásai között az első helyen szerepel.

3.3   Az EGSZB kéri, hogy legyünk teljes mértékben tudatában a válság miatt kialakult kritikus helyzetnek és az illegális tevékenység aggasztó mértékű terjedésének az EU-n belül, és azt szeretné, ha fokozódnának a tagállamok közötti harmonizációs erőfeszítések intézkedések a bűnözői csoportok és vagyonuk kezelésére vonatkozóan.

3.4   Az EGSZB szerint válság idején az illegálisan szerzett, gyakran elképesztő értéket képviselő javak kisajátításában és a legális gazdasági körforgásba történő visszaforgatásában rejlő lehetőségek gazdasági és szociális szempontból nem elhanyagolhatóak. Egyébiránt aláhúzza, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek lehetővé kell tennie, hogy az ilyen megközelítés által elindított kedvező körforgás egy jobban működő belső piacra támaszkodhasson, és csökkentse a versenytorzulást, amelynek a legális vállalkozások esnek áldozatul.

3.5   Egy globális, gyakorlatias és integrált megközelítés alkalmazásának szükségessége

3.5.1   Mivel a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonysága szükségszerűen globális megközelítésen alapul, az EGSZB sajnálja, hogy a javak befagyasztására és elkobzására irányuló intézkedések harmonizációja nem képezi egy átfogó eszköz részét, amely átvenné az – egyazon politika egymást kiegészítő és elválaszthatatlan részét képező – igazságügyi és bűnüldözési együttműködésre vonatkozó korábbi 3. pillér alatt elfogadott közösségi vívmányokat.

3.5.2   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásával és elkobzásával kapcsolatos intézkedések hatékonysága holisztikus megközelítés elfogadását teszi szükségessé egy olyan eszköz megvalósítása érdekében, amely a kapcsolódó problematikák valamennyi dimenzióját tekintetbe veszi, kiemelt figyelemmel arra, hogy a javak közvetlen eladása lehetővé teszi a bűnszövetkezetek számára, hogy újra birtokba vegyék azokat.

3.5.3   A koherencia biztosítása, illetve a fokozott jogbiztonság és az európai normák megfelelőbb átültetése és alkalmazása érdekében az EGSZB kéri, hogy az irányelv utaljon a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006/783/IB kerethatározatra és a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007/845/IB határozatra.

3.5.4   A vagyon befagyasztása és elkobzása csak akkor hajtható végre hatékonyan, ha a bűncselekményből származó – akár tisztára mosott – vagyon felkutatásának és azonosításának hatékony rendszerén alapul.

3.5.5   Az elkobzott javak újrahasznosításának tárgyában az EGSZB hangsúlyozza az együttműködési mechanizmusok megteremtésének fontosságát a tagállamok között, olyan módon, hogy az elősegítse a legjobb gyakorlatok cseréjét az illetékes nemzeti hatóságok között.

3.5.6   Ennek kapcsán az EGSZB emlékeztet az alábbiakra:

—	meg kell könnyíteni a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalainak a pénzügyi információkhoz (nevezetesen a bankszámlára vonatkozó információkhoz) való hozzáférését (4);

—

a tagállamoknak érdekükben áll teljes mértékben kihasználni az Eurojustban rejlő lehetőségeket. Az Eurojust a határokon átnyúló nyomozás és büntetőeljárás terén már bizonyította az általa jelentett értéktöbbletet, és hasznos lehet a vagyon-visszaszerzési hivatalok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése terén is;

—	sürgősen meg kell erősíteni az Eurojust kezdeményezési, különösen pedig vizsgálatindítási hatáskörét;

—	fontos elérni, hogy az összes, a nagyszabású csempészet felderítésével, üldözésével és elítélésével foglalkozó hatóság minden eszközzel együttműködjön egymással (digitális fájlok, kölcsönös információcsere és -megosztás, az emberi erőforrás, a szakértelem és a felszerelések közös használata);

—	sürgősen ki kell alakítani az ilyen küldetésű európai szervek közös kultúráját a vámügyi, rendőrségi, adóhatósági és igazságügyi tisztviselők cseréje révén;

—	a hozzájárulás érdekében ki kell alakítani a szükséges szinergiákat az Európai Bizottság különböző főigazgatóságai között;

—	össze kell hangolni az adórendszereket és -eljárásokat annak érdekében, hogy megszüntessük a szervezett bűnözés által kihasználható kiskapukat Európában;

—	a szervezett bűnözés elleni küzdelmet össze kell kapcsolni az Európa 2020 stratégiával.

3.5.7   Egyébiránt, minthogy a nemzeti szinten az elkobzott vagyon központosítására irányulóan indított egyes intézkedések (5) sikere és hatékonysága arra ösztönöz, hogy az eljárást európai szinten is érdemes megismételni, az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállami vagyon-visszaszerzési hivatalok közötti szükséges koordináción és rendszeres információcserén kívül tanulmányozzák az európai szintű központosítás lehetőségét is ezen a téren, ami akár egy új, ennek szentelt struktúra, akár közvetlenül az Eurojust révén valósulhatna meg. Ez a központosítás – jóllehet jelenleg érzékeny nemzeti területeket érint egyes adatbázisok megosztása kapcsán – még ha hosszú távon is, de célnak tekintendő, mivel az egyszerű együttműködés a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem kapcsán elérendő célok tekintetében már nem elegendő.

3.5.8   Végezetül, emlékeztetve arra, hogy az elkobzással kapcsolatos európai stratégia csak akkor lehetne teljesen hatékony, ha egy az egész világra kiterjedő megközelítés részét képezné, az EGSZB sajnálja, hogy a tárgyalt javaslat nem foglalkozik ezzel az alapvető szemponttal.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az irányelv-tervezet 1. cikke: a „büntetőügyekben alkalmazandó” helyett „bűncselekmények eredményeként történő” vagyonelkobzást kell említeni.

4.2   Az irányelv-tervezet 2. cikkének (1) bekezdése, a befagyasztási és elkobzási intézkedések célja kapcsán:

4.2.1   Az EGSZB örömmel fogadja az intézkedések kiterjesztését a közvetett módon szerzett jövedelmekre és előnyökre. Ez jelentős előrelépés a 2005/212/IB határozathoz képest.

4.3   Az irányelv-tervezet 3. cikkének (2) bekezdése, a bűncselekményből származó jövedelemnek megfelelő értékű vagyon elkobzása kapcsán:

4.3.1   Az EGSZB javasolja az elkobzás kiterjesztését a bűncselekmény elkövetéséhez használt vagyontárgyakra („elkövetési eszközök”). Véleménye szerint nem indokolt ezt az intézkedést a bűncselekményből származó jövedelemre szűkíteni. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az „elkövetési eszközök” definíciójába beletartoznak a bűncselekményekből származó vagyonnak az Unión történő átszállításához használt közlekedési eszközök is.

4.4   Az irányelv-tervezet 4. cikke, a kiterjesztett elkobzási hatáskör kapcsán:

4.4.1   Az EGSZB örömmel fogadja az egységes norma előírása formájában jelentkező egyszerűsítést ezen a téren, mivel a 2005/212/IB határozat által bevezetett alternatívák rendszere túlságosan nagy eltéréseket eredményezett a nemzeti szintű megközelítések között, ami aligha kedvezett a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának ebben a tárgyban.

4.4.2   Az EGSZB mindazonáltal erősen helyteleníti, hogy a vagyon értéke és a jogszerű bevétel közötti aránytalanság kritériuma (6) immár nem kap akkora hangsúlyt, hanem csupán implicit módon jelenik meg azon „konkrét tények” között, amelyek alapján a bíróság meghozza döntését (4. cikk (1) bekezdés). A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén leginkább előrehaladott nemzeti jogrendszerek képesek voltak arra, hogy meghatározó jelentőséget tulajdonítsanak ennek a tényezőnek. Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy a nemzeti bíróságokra bízza, tekintetbe veszik-e ezt a lehetőséget, és ugyanakkor arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy vezessék be újra ezt a kritériumot, a rendeletjavaslatban a „bűncselekmény miatt elítélt személy” megfogalmazást kiegészítve a „legális jövedelmeivel arányosan” szavakkal. Az EGSZB ezzel egyidejűleg felkéri a nemzeti hatóságokat, hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget ennek a kritériumnak.

4.5   Az irányelvtervezet 5. cikke, a nem elítélésen alapuló elkobzás kapcsán:

4.5.1   Bár az elvek szintjén nehézkesnek tűnik az elkobzást összeegyeztetni azzal a ténnyel, hogy az érintett személynek nem kell felelnie az intézkedés alapjául szolgáló tettekért, az EGSZB elismeri, hogy a gyakorlatban hasznos egy ilyen intézkedés, és a hatékonyság érdekében támogatja. Ez az intézkedés egyébként megkönnyítené a kölcsönös elismerést a szokásjogot (common law) alkalmazó országokkal, amelyek már alkalmaznak polgári jogi elkobzási eljárásokat.

4.5.2   Az EGSZB-nek mindazonáltal kétségei vannak amiatt, hogy „a gyanúsított vagy vádlott (…) tartós betegsége” esetleg számos taktikázásnak engedhet teret. Mivel az uniós jog minden vádolt személynek lehetővé teszi az ügyvéd általi képviseletet, az EGSZB kéri, hogy a betegség ne szolgáltathasson okot a nem elítélésen alapuló elkobzásra, és azt kéri, hogy a rendeletjavaslatban ezzel egyidejűleg szüntessék meg ezt a hivatkozást (5. cikk).

4.6   Az irányelv-tervezet 7. cikke, a befagyasztás kapcsán:

4.6.1   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az igazságszolgáltatási eljárás, és ennélfogva a védelemhez való jog nem sérülhet azzal az indokkal, hogy a bűnüldözés hatékonysága függ ettől.

4.6.2   Az EGSZB úgy véli, hogy minden, a befagyasztást célzó intézkedést ésszerű határidőn belül bíróságnak kell megerősítenie, de az illetékes adminisztratív hatóságnak rendelkeznie kell a hatáskörrel ahhoz, hogy elővigyázatosságból bármely azonnali intézkedést megtehessen.

4.7   Az irányelv-tervezet 8. cikke, a védelemhez való jog terén rendelkezésre álló biztosítékok kapcsán:

4.7.1   Megfelelve az Emberi Jogok Európai Bírósága által kialakított megközelítésnek, amely szerint minden egyes esetben felmérik a tulajdonhoz való alapvető jogot korlátozó bizonyos intézkedések – többek között a kiterjesztett elkobzás, a nem elítélésen alapuló elkobzás, a harmadik féltől történő elkobzás – arányosságát, jelen javaslat minimális eljárási biztosítékokat, illetve a védő számára jogorvoslati lehetőségeket ír elő. Miközben a tisztességes eljáráshoz való jog újbóli megemlítése fölöslegesnek tűnik, hasznos kijelenteni, hogy az elkobzásra vonatkozó minden bírósági határozatot meg kell indokolni, valamint közölni kell az összes érintettel.

4.7.2   A pénzmosás elleni küzdelem terén létező európai normák által előírt követelményekkel összhangban az EGSZB kiemeli, hogy az ezzel kapcsolatos jövőbeli eszközben biztosítani kell, hogy az a személy, akinek a vagyonát lefoglalták, teljes mértékben élhessen a térítésmentes jogi segítségnyújtáshoz való joggal.

4.7.3   Az EGSZB szerint a vádlott nem rendelkezhet kevesebb joggal, mint az olyan harmadik személy, aki annak okán érintett, hogy a szóban forgó javakat átadták neki. Az ezzel kapcsolatos összes kétség eloszlatása érdekében az EGSZB az (1) bekezdés következő új megfogalmazását javasolja: „Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ezen irányelv alapján előírt intézkedések révén érintett személyek – jogaik védelme érdekében – rendelkezzenek a hatékony jogorvoslathoz való joggal, és teljes mértékben élhessenek a jogi segítségnyújtáshoz való joggal. Az elkobzásra vonatkozó bírósági határozatot meg kell indokolni, és arról tájékoztatni kell az érintett személyt.”

4.8   Az irányelv-tervezet 9. cikke, a tényleges végrehajtás kapcsán:

4.8.1   Az a – magában jogos – célkitűzés, hogy garantálják az elkobzást elrendelő határozat hatékony végrehajtását, az EGSZB szerint nem hatalmaz fel arra, hogy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet megszületése után a bírói ítéletet kiegészítő további intézkedéseket hozzanak. Védeni kell a méltányos eljárással és a büntetés meghatározásával kapcsolatos elveket. Egyedüliként – nyilvánvalóan – „az igazságügyi hatóság által hozott ítélet tényleges, folyamatos végrehajtásának keretében utólagos nyomozati intézkedések” az elfogadhatóak.

4.8.2   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy maga az elkobzás kiegészítheti a büntetőjogi, pénzügyi vagy vámügyi szankciókat azzal a céllal, hogy csökkentse a tagállammal szembeni, az illegális módon megszerzett vagyon összetételét illető csalás kockázatát. Javasolja ezért, hogy az irányelv írja elő a tagállamok közötti együttműködés megerősítését, hogy a tagállamok mindegyike megbizonyosodhasson az ítéletek végrehajtásáról. Ez alapvető feltétele lenne az eljárás hatékonyságának.

4.9   Az elkobzott vagyon további felhasználásának és visszaszolgáltatásának kérdése

4.9.1   Az ilyen vagyon további felhasználása közel sem mellékes kérdés, hanem közvetlenül befolyásolja az elkobzási stratégia átfogó hatékonyságát. Mivel a vagyon közvetlen értékesítése gyakran lehetővé teszi, hogy a bűnszervezetek „kiskapukon” keresztül újból megszerezzék javaikat, az EGSZB hangsúlyozza, hogy érdemes az ilyen vagyontárgyakat elsősorban szociális célokra átcsoportosítani, amint az Olaszországban is történik. Ez a megközelítés kétszeres előnnyel jár, amint arra az Európai Parlament is emlékeztet: (7) akadályozza a szervezett bűnözést és előmozdítja a gazdasági és társadalmi fejlődést.

4.9.2   Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Jogérvényesülési Főigazgatóság vizsgálja a bűncselekményekből származó jövedelem társadalmi újraelosztásának kérdését. Különböző megközelítésmódok alkalmazhatók, amelyekbe minden esetben be kell vonni a tagállamok központi hatóságait, és amelyek érdemesek arra, hogy alaposan megvizsgálják, és az áldozatok, az általános érdek és a befagyasztott vagyoni elemek természete figyelembevételével átdolgozzák őket.

4.9.3   A szubszidiaritási és az arányossági elv tiszteletben tartásának szükségessége miatt az EU-t nem kellene megfosztani attól, hogy akár csak általános jogi keretre is javaslatot tegyen a témában. Az EGSZB sürgősen felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az ezen a téren bevált gyakorlataikat.

4.9.4   Ennek előfeltétele a visszaszolgáltatással kapcsolatos szabályok egyértelműsége. Gyakran az a helyzet, hogy az a tagállam, amelynek területén lefoglalták a javakat, nem azonos azzal, amelynek a vagyont vissza kell szolgáltatni. Az igazságosság, valamint a tagállamok szabályozásának egységessége érdekében az EGSZB kéri, hogy az EU tisztázza ezt a pontot, különösen a 2006. évi kerethatározatra tekintettel, amely szerint fele-fele arányban kell a vagyont felosztani a tagállamok között.

---

(1)  A pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról.

(2)  A bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról.

(3)  Vagy ezeknek az elveknek.

(4)  Lásd az Európai Bizottság 2011. április 12-i jelentését a 2007/845/IB tanácsi határozat 8. cikke alapján.

(5)  Mindenekelőtt Franciaországban az AGRASC és Hollandiában a BOOM.

(6)  Ez a kritérium a 2005/212/IB határozatban (3. cikk (2) bekezdés, c) pont) említett három alternatív és/vagy kumulatív lehetőség egyike volt.

(7)  Jelentés az EU-beli szervezett bűnözésről; 2011. október.

---