12.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 236/33

A.

mivel az internet kritikus jelentőségű globális kommunikációs eszköz, amely óriási hatással van a társadalom egészére,

B.

mivel az internet szabályozásával kapcsolatos kérdések az alapvető jogok és szabadságok védelméhez és biztosításához kapcsolódnak (az internethez való hozzáférés, az internet használata, informatikai támadásokkal szembeni kiszolgáltatottsága stb.),

C.

mivel a számítástechnikai bűnözés növekvő veszélyt jelent az információ- és kommunikációtechnológiára támaszkodó társadalmakra, és mivel a terrortámadásokra, gyűlöleten alapuló bűntettekre és gyermekpornográfiára való felbujtás mértéke megnövekedett és veszélyezteti az egyéneket, köztük a gyerekeket,

D.

mivel a számítástechnikai bűnözés, az internetes joghatóság és a felhőalapú számítástechnika közötti kapcsolat – az internetszabályozás egyik új, európai szintű szempontjaként – nagy jelentőségű,

E.

mivel az internet irányításának szempontjai az internetkezeléshez és egyéb, elsősorban technikai jellegű kérdésekhez kapcsolódnak, amelyek terén olyan testületek, mint például a Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (bejegyzett nevek és címek internetes szervezete, ICANN), Internet Assigned Numbers Authority (internetcímeket kiosztó hatóság, IANA), az Internet Engineering Task Force (az internet fejlesztésének szervezete, IETF), a regionális internetnyilvántartások, stb. működnek,

F.

mivel az internet szabályozásában mostanáig a magánszektor töltött be domináns, pozitív irányító szerepet; mivel ugyanakkor az állami szervezetek szerepét is erősíteni kell egy átfogó stratégia meghatározásakor,

G.

mivel a kormányok fontos szerepet töltenek be a közérdek védelmében a tágabb értelemben vett szabályozási szempontok tekintetében, különösen az alapvető jogok és szabadságok védelmében és garantálásában, illetve az internet biztonsága, integritása és rugalmassága tekintetében, a magánszektor pedig kulcsszerepet tölt be a szükséges beruházások, szakértelem és vállalkozói kezdeményezések tekintetében,

H.

mivel a globális szinten működő Internetirányítási Fórum (IGF) és a különféle nemzeti és regionális fórumok fontos színterei a többszereplős internetpolitikai párbeszédnek,

I.

mivel az Európai Parlament és más európai intézmények hosszú távú kötelezettségeket vállaltak az internet mint nyitott, globális köztulajdon mellett,

1.

úgy véli, hogy az internetre globális köztulajdonként kell tekinteni, ezért szabályozását közös érdekek szerint kell végezni;

2.

elismeri, hogy az internet alapvető fontosságú a véleménynyilvánítás szabadsága, a kulturális sokféleség, a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a demokratikus állampolgárság gyakorlása, valamint az oktatás és az információhoz való hozzáférés szempontjából, és ezáltal világszerte a demokratikus értékek népszerűsítésének egyik legfontosabb hajtóerejét jelenti;

3.

emlékeztet arra, hogy az internet a demokratikus kezdeményezések előmozdítása, a politikai vita, a digitális műveltség és a tudás népszerűsítése szempontjából elengedhetetlen eszközzé vált; ismételten emlékeztet arra, hogy az internet számos alapvető jogot garantál és egyszersmind függ is azoktól, ideértve, de nem kizárólagosan a magánélet védelmét, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, a sajtószabadságot, a politikai véleménynyilvánítás és részvétel szabadságát, a megkülönböztetésmentességet, az oktatást, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűséget; hangsúlyozza, hogy a különböző szinten működő intézmények és szereplők általános felelősséget viselnek annak biztosítása tekintetében, hogy mindenki gyakorolhassa az információs társadalomban való részvétel jogát – különös hangsúlyt helyezve az idősekre, akik több problémával szembesülnek az új technológiák elsajátítása során –, miközben ezzel párhuzamosan meg kell birkózni a digitális írástudatlanság és a digitális korszak demokráciájából való kirekesztés problémakörével is;

4.

különösen hangsúlyozza, hogy fontos az alulról felfelé irányuló megközelítés és az e-demokrácia fejlesztése, illetve ezzel egyidejűleg a megfelelő biztosítékok állami és magánszereplők általi létrehozása a felügyelet, az ellenőrzés és a cenzúra új formái ellen annak érdekében, hogy az internethez való hozzáférés szabadsága és a magánélet védelme valóságos, nem csupán látszólagos jogok legyenek;

5.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy többek között az interneten keresztül védelmezni és támogatni kell az európai kulturális örökséget; azt az álláspontot képviseli, hogy az internet döntő szerepet játszik az innováció serkentésében és a digitális, szociális és kulturális szakadék csökkentésében a világ más részeivel való összehasonlításban; üdvözli, hogy a Bizottság megérti a „digitális szakadék áthidalásának” fontosságát és az internetes kormányzással kapcsolatos fejlesztési kérdéseket; úgy véli azonban, hogy azon számos idősebb polgárra is koncentrálni kell mind a fejlett, mind a fejlődő világban, akik gyakran úgy érzik, hogy nem tudnak lépést tartani ezzel az új internetes világgal; megjegyzi, hogy az internet hatékony eszköz lehet a társadalmi integráció terén, és idősebb polgárainkat be kell vonni ebbe; sürgeti, hogy hozzanak intézkedést azon oktatás elősegítésére, amely az internet által kínált források felhasználására és az ilyen források felhasználásának módjával kapcsolatos kritériumok kiválasztására irányul;

6.

elismeri, hogy az internet polgárok, fogyasztók, társaságok és hatóságok általi fokozott használata azt jelenti, hogy ez a kommunikációs eszköz az uniós belső piac megvalósulásának egyik alapelemévé vált; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az interneten a fogyasztók és a szellemi tulajdonjogok tulajdonosainak megfelelő védelmére van szükség; hangsúlyozza továbbá, hogy garantálni kell az internethasználók polgári szabadságjogait; elismeri az internet mint a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatást és e jogok előmozdítását szolgáló eszköz jelentőségét;

7.

hangsúlyozza, hogy az internet szabályozásának meg kell könnyítenie az elektronikus kereskedelmet és a határokon átnyúló ügyleteket az önszabályozó szerepek decentralizálásával, különösen az új versenytársak piacra lépésére vonatkozó feltételek meghatározása terén;

8.

kéri, hogy az Európai Unió által finanszírozott programok útján mozdítsák elő az új tagállamokban – különösen a vidéki területeken – és a fejlődő országokban az internethez való könnyebb hozzáférést és az internet fejlesztését; szorgalmazza továbbá, hogy ezen országok számára biztosítsanak nagyobb befolyást az internet szabályozására vonatkozó politika alakításában;

9.

úgy véli, hogy az internet globális köztulajdonként való fenntartásához fűződő európai uniós érdekek védelmének céljából az internetszabályozásnak az állami és magánszektor széleskörű, kiegyensúlyozott modelljén kell alapulnia, elkerülve egyes jogi személyek vagy jogi személyek csoportjainak uralmát és az állami vagy nemzetek feletti hatóságoknak az interneten elérhető információk áramlásának ellenőrzésére irányuló kísérleteit, ugyanakkor az internetszabályozás tekintetében továbbra is többszereplős eljárások révén kell cselekedni, mivel ezek nyújtanak eredményes eszközöket a globális együttműködés elősegítésére;

10.

kiemeli, hogy azok az értékek, amelyeken az Európai Unió alapul, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében kifejezett formájukban az Európai Unió alapvető értékei és végső céljai; kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az internetszabályozáshoz kapcsolódó minden tevékenység összhangban legyen ezekkel az értékekkel és célokkal, különösen azokon a globális internetirányítási fórumokon, ahol a résztvevő országok értékrendszere jelentősen különbözik Európáétól; A konfliktusok elkerülése érdekében erősíteni kell a nemzetközi párbeszédet ezen országokkal az internetszabályozás terén;

11.

úgy véli, a kormányoknak a globális internetes közpolitika számára alapvető kérdésekre kell összpontosítaniuk, mivel a magánszektor általi vezetésnek a közpolitikák elvei és a meglévő jogszabályok tiszteletben tartásán kell alapulnia, egyébként pedig a kormányoknak a beavatkozás elkerülésének politikájához kell tartaniuk magukat, hacsak bizonyos kivételes körülmények szükségessé nem teszik a beavatkozást, és még ez esetben is tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat és az arányosság elvét;

12.

úgy véli, a kormányoknak nem szabad beavatkozniuk az internet napi irányításába, tartózkodniuk kell az innováció és a verseny szükségtelen, terhes és korlátozó szabályozások általi megzavarásától, és nem szabad megkísérelniük az internet ellenőrzés alá vonását, mert annak továbbra is globális köztulajdonnak kell maradnia;

13.

kéri a kormányokat, hogy hagyjanak fel az internetelérés cenzúra, lefagyasztás, tartalomszűrés vagy egyéb módon történő korlátozásával, és ne követeljék ezt magánszervezetektől sem; ragaszkodik ahhoz, hogy védelmezni kell a nyílt internetet, amelyen a felhasználók hozzá tudnak férni az információkhoz és meg tudják osztani azokat, illetve tudják futtatni az általuk választott alkalmazásokat és igénybe venni a kívánt szolgáltatásokat az elektronikus hírközlésről szóló átdolgozott szabályozási keretnek megfelelően;

14.

hangsúlyozza, hogy az elkerülhetetlennek ítélt korlátozásokat a lehető legminimálisabbra kell szorítani egy demokratikus társadalomban, törvényekkel kell szabályozni őket, illetve hatékonynak és arányosnak kell lenniük; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a kiskorúak védelmét, és felkéri a tagállamokat, hogy például a 2002/22/EK és 2002/58/EK irányelv, valamint a 2006/2004/EK rendelet felhasználói jogok tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) („a polgári jogok irányelve) értelmében rendelkezésre álló közérdekű tájékoztatási rendszert annak érdekében, hogy a kiskorúak felelősségteljes módon tudják használni az internetet és az online tájékoztatási szolgáltatásokat, valamint hogy jobban tudatában legyenek az új szolgáltatások esetleges veszélyeinek”;

15.

több kezdeményezésre szólít fel az internet gyermekek által történő biztonságos böngészésének erősítése, a bevált gyakorlatok világszerte történő elterjesztése és a káros és illegális online tartalmak elleni küzdelemben folytatott nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében, különösen a gyermekek interneten történő szexuális zaklatása tekintetében;

16.

figyelembe veszi, hogy az állami és magánszereplők közös fellépése révén rendkívüli védelmet kell biztosítani a veszélyeztetett személyek, különösen a kiskorúak számára; megismétli, hogy a számítástechnikai bűnözés és a gyermekpornográfia elleni küzdelemben az illegális tartalmat kellene törölni a forrásnál, már a weboldalak letiltásának fontolóra vételét megelőzően;

17.

úgy véli, hogy a Bizottság által megfogalmazott szabályozási alapelveken kívül a kormányoknak a következő elveket is végre kell hajtaniuk:

18.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak megegyezésre kell jutnia az internetirányítás alapelveinek végrehajtását illetően, és álláspontját állhatatosan védelmeznie kell a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban;

19.

üdvözli a spanyol elnökség granadai stratégiájában szereplő internetszabályozási megfontolásokat és az „Új digitális menetrend Európának: 2015.eu” (10) című európai parlamenti jelentés intézkedéseit, amelyben javasolja, hogy fogalmazzanak meg egy európai chartát a polgárok és fogyasztók digitális környezetben fennálló jogairól és hozzanak létre egy ötödik szabadságjogot, amely a tartalom és a tudás szabad áramlásáról szól;

20.

megjegyzi, hogy az USA kormánya 2010. február 24-én hirdette ki az új internetpolitika 3.0-t;

21.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak foglalkoznia kell az alábbi három kulcsfontosságú politikai kérdéssel:

22.

felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve összehangolt európai uniós megközelítés révén, valamint nemzeti katasztrófaelhárító csoportok és közöttük együttműködési mechanizmusok létrehozásának elvégzésével biztosítsák az internet infrastruktúrájának védelmét a veszélyek és váratlan események ellen;

23.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a kibertér biztonságának növelésére irányuló erőfeszítéseiket az EU területén, illetve vegyenek részt megfelelő módon az e kérdésre vonatkozó nemzetközi együttműködésben, továbbá hangsúlyozza, hogy többszereplős megközelítésre van szükség ahhoz, hogy jobban megértsék és tudatosítsák a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó joghatóság és a felhőalapú számítástechnika azonos alapokon álló kérdését, valamint világos követelményeket és felelősségeket kell meghatározni minden szereplő számára;

24.

hangsúlyozza, hogy fontos az elektronikus szolgáltatások biztonsága, különösen az elektronikus aláírások és a köz-kulcsú infrastruktúra (PKI) biztonságának megteremtése összeurópai szinten, és felkéri a Bizottságot, hogy hozza létre az európai hitelesítő hatóságok átjáróját az elektronikus aláírások határokon átnyúló kölcsönös alkalmazhatósága biztosításának és az interneten keresztül végzett átutalások biztonsága fokozásának érdekében;

25.

felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson világos iránymutatást azon tagállamok számára, amelyek nem ratifikálták és hajtották végére az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményét, annak érdekében, hogy minden tagállamot bevonjon a számítástechnikai bűnözés és a spam elleni küzdelmet, a felhasználók bizalmának megerősítését és az Európai Unió kiberterének a bűnözés és támadás minden formájával szembeni biztonságossá tételét célzó együttműködésbe; sürgeti a tagállamokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményét;

26.

felkéri az összes tagállamot, hogy ratifikálja és hajtsa végre az Európa Tanácsnak a terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményét, amely lehetővé teszi az internet terroristák általi használata elleni nemzetközi együttműködés alapjának megteremtését, amely használat a számítógépes rendszereken keresztül végrehajtott, a nemzet- és közbiztonságot, illetve a gazdasági jólétet fenyegető átfogó támadások formáját öltheti;

27.

javasolja ezenkívül, hogy a Bizottság és a tagállamok dolgozzanak az internet megerősített biztonságán és stabilitásán olyan intézkedésekkel, amelyek célja a hálózatok és a rendszerek sokszínűségének növelése a versenyjog, az európai uniós követelmények és közbeszerzési politika alkalmazása révén, valamint:

28.

hangsúlyozza, hogy a közösségi hálózatok sikere az internet technikai (tárolási és adatkezelési) képességeivel összefüggésben felveti az adatok megőrzésének és az archivált adatok felhasználásának problémáját; ezzel kapcsolatban sajnálatosnak tartja, hogy az interneten jelenleg nem létezik a „feledés joga” (a személyes adatok tárolásának megszüntetésére vonatkozó jog);

29.

hangsúlyozza, hogy megfelelő egyensúlyt kell találni a felhasználók magánélete és a személyes adatok rögzítése között;

30.

helyteleníti, hogy az internetes közösségi hálózatok növekvő használatát egyelőre nem kísérik olyan szabályok, amelyek lehetővé tennék a felhasználók számára az interneten megadott személyes adataik kezelését;

31.

megállapítja, hogy az internet átlátható és felelős szabályozása fontos szerepet játszhat annak ellenőrzése során, hogy a keresőoldalak világszerte miként kezelik az információkat;

32.

felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a 2007. július 11-i, a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) szóló 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hatályának kiterjesztésére, hogy az adatvédelem és magánélet terén történő jogsértéseket is magában foglalja, illetve felkéri a Tanácsot, hogy engedélyezze tárgyalások megkezdését olyan nemzetközi megállapodás megkötése céljából, amely lehetővé tenné az európai uniós állampolgárok tényleges kárpótlását, amennyiben az adatvédelemre és magánéletre vonatkozó európai uniós törvények szerinti jogaikat megsértik;

33.

ösztönzi a „beépített magánélet-védelem” elvének érvényesítését, amelynek értelmében a magánélet- és adatvédelmi előírásokat a lehető leghamarabb be kell építeni az új technológiai fejlesztések életciklusába, biztonságos és felhasználóbarát környezetet biztosítva az állampolgárok számára;

34.

rámutat, hogy a weboldalak biztonsági tanúsítványa egyre inkább szükséges lesz ahhoz, hogy nagyobb bizalommal lehessenek a fogyasztók az online tájékoztatás és szolgáltatások iránt;

35.

hangsúlyozza, hogy az EU-intézményeknek, -testületeknek és -tagállamoknak össze kellene hangolniuk a különböző illetékes nemzetközi testületekben – mint például az ICANN-ban és annak tanácsadó testületeiben, többek között a kormányzati tanácsadó bizottságban (GAC) – képviselt, internetszabályozásra vonatkozó megközelítésüket;

36.

hangsúlyozza az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepét az egységes európai információs tér kialakításában; megjegyzi, hogy az (ENISA) fontos szerepet játszhat, különösen a hálózati és információbiztonsági problémák megelőzése, kezelése és az azokra való reagálás tekintetében, és üdvözli a Bizottság nemsokára benyújtandó javaslatát az ENISA modernizálására;

37.

hangsúlyozza, hogy az ENISA hatékonyságát fokozni kell az alábbi területeken:

38.

hangsúlyozza, hogy az ENISA elsősorban a különleges igényű tagállamokra összpontosítja a támogatását és javasolja, hogy az ENISA továbbra is hozzon létre információcserére alkalmas fórumokat a tagállamok és mások között;

39.

úgy véli, hogy a Bizottságnak központi szerepet kell vállalnia az EU belső szerveződéséhez kapcsolódó szempontok felvetésében és koordinációjában a következetes uniós megközelítés biztosítása érdekében, többek között az Internetirányítási Fórum vonatkozásában is;

40.

javasolja, hogy a Bizottság építse ki a valódi európai civil társadalomnak a nemzetközi internetszabályozási fórumokon, illetve az internetes szabványokért felelős szervezetekben vagy konzorciumokban való képviseletéhez szükséges kapacitást;

41.

kéri, hogy a Bizottság segítse elő következetes és átfogó uniós megközelítés elfogadását az IGF-ben és más fontosabb, internetirányításhoz kapcsolódó eseményeken azzal, hogy jóval korábban európai uniós állásfoglalásra irányuló tervezetet nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megvitatásra;

42.

támogatja az IGF modelljének folytatását és fejlesztését globális, regionális – ide tartozik az EuroDIG – és nemzeti szinten, megőrizve fő tulajdonságait nem kötelező érvényű többszereplős eljárásként, megmaradva a kormányok, a civil társadalom és a magánszektor közötti párbeszéd és a legjobb gyakorlatok cseréjének nyílt fórumaként és a részvételi demokrácia új formájaként;

43.

hangsúlyozza az ázsiai szereplők internetirányításról szóló tárgyalásokba való bevonásának fontosságát, az ázsiai piac sajátos természetének figyelembe vételével;

44.

hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy a végső fogyasztókat vonják be egy szabályozási modell létrehozásának folyamatába azzal, hogy a hangsúlyt az egyetemek és az üzleti világ közötti együttműködésre helyezik helyi, regionális és nemzeti szinten;

45.

javasolja az IGF az alábbi szempontok alapján történő fejlesztését:

46.

támogatja a Bizottság és a spanyol és belga soros elnökség munkáját a 2010. szeptemberi vilniusi IGF-üléssel kapcsolatban, és fokozott részvételre kéri fel az Európai Parlamentet;

47.

általánosságban véve támogatja a Bizottságnak a jelenlegi, magánszektorbeli vezetésen alapuló ICANN irányítási modellre nézve kedvező álláspontját;

48.

elismeri, hogy az ICANN sikeresen gondoskodott a tartománynév-rendszer stabilitásáról;

49.

támogatja az ICANN nemrégiben megkezdett eljárását, hogy a latin betűs írásmódtól eltérő karaktereket tartalmazó tartományneveket is kiad;

50.

új, általános felső szintű fogalmi tartomány kialakítására szólít fel, amely a kulturális szervezeteket, képviseleteket, a médiát és a művészeket foglalja magában (például „.culture” vagy „.art”);

51.

szorgalmazza a doménneveket regisztráló és értékesítő magántársaságok fokozottabb elszámoltathatóságát, mivel olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyektől a társadalom már nagymértékben függ; e tekintetben közös kritériumokat kell kidolgozni az átláthatóság növelése és az említett vállalkozások fokozottabb felelősségvállalásának biztosítása érdekében;

52.

felkéri a Bizottságot, hogy folytasson átfogó média- és internetes kampányt a.eu tartománynév hirdetése céljából a tagállamokban annak érdekében, hogy megkönnyítse az Európai Unió értékein, jellemzőin és politikáin alapuló európai online környezet kialakítását;

53.

hangsúlyozza a kormányzati tanácsadó bizottság fontos szerepét az ICANN döntéshozatali folyamataiban, és javasolja, hogy a kormányzati tanácsadó bizottság hatékonyságát fokozzák többek között egy megfelelő támogatási kapacitással bíró titkárság létrehozásával; továbbá fontosnak tartja, hogy valamennyi EU-tagállam aktívan részt vegyen az említett bizottság munkájában;

54.

úgy véli, hogy az ICANN-ra vonatkozó fejlesztéseknek az alábbiak révén kell történnie:

55.

osztja a Bizottság véleményét abban a tekintetben, hogy az IANA intézkedései közé bele kell foglalni a multilaterális elszámoltathatóságot szolgáló mechanizmusokat, és megerősíti, hogy a jövőben egyetlen kormány sem bírhat domináns befolyással az IANA felett, amelynek funkcióját inkább többoldalú felügyelethez vezető, progresszív módon kell nemzetközivé tenni;

56.

úgy véli, a kötelezettségvállalások 2009-es megerősítése pozitív alapot teremthet az ICANN további fejlődéséhez, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy

57.

kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be éves jelentéseket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző év internetirányítással kapcsolatos eseményeiről, az első jelentés 2011 márciusában esedékes;

58.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.