11.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/118

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az európai uniós energiapolitika hatékonyságának megerősítése a kkv-k, különösen a mikrovállalkozások érdekében (saját kezdeményezésű vélemény)

2011/C 44/19

Előadó: Francis DAVOUST

2009. július 16-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Az európai uniós energiapolitika hatékonyságának megerősítése a kkv-k, különösen a mikrovállalkozások érdekében

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2010. június 1-jén elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2010. július 14–15-én tartott, 464. plenáris ülésén (a július 14-i ülésnapon) 157 szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   európai uniós szinten:

—

érvényesíteni kellene az energiapolitikában a „Gondolkozz előbb kicsiben!”-elvet, biztosítva, hogy a kis- és mikrovállalkozások szervezetei is részt vehessenek a jogalkotási folyamatban, valamint egészen a legkisebb vállalkozásokig terjedő hatásvizsgálatokat kellene végezni, az ágazati megközelítést előnyben részesítve,

—	állandó keretek közötti párbeszédet kellene kialakítani a kkv-kat képviselő szervezetekkel az uniós energiapolitikának a vállalkozásokra – különösen a legkisebbekre – gyakorolt hatásáról,

—	az érintett vállalkozói szervezetekkel karöltve meg kellene határozni azokat az intézkedéseket, amelyeket az európai programoknak figyelembe kell venniük ahhoz, hogy a vállalkozások a lehető legjobban tudjanak alkalmazkodni az európai uniós útmutatásokhoz,

—	ki kellene elemezni a környezetvédelmi hatékonyságra irányuló programoknak a kkv-k különböző kategóriáira gyakorolt hatását, és közzé kellene tenni egy útmutatót, amely a legjobb gyakorlatokra épül,

—	egyszerűbbé kellene tenni a kkv-k számára a meglévő európai uniós energiahatékonysági programok hozzáférési és felhasználási feltételeit,

—	tervet kellene elfogadni a környezetbarát energetikai újítások támogatására, és létre kellene hozni egy olyan pénzügyi eszközt az innováció támogatására, amely figyelembe veszi a kis- és mikrovállalkozások szükségleteit,

—	keretet kellene kialakítani az energiaszolgáltatók (ESCO/Energy Service Companies) nemzeti szintű jelenlétének és a kisvállalkozások számára kedvező tevékenységének megerősítésére,

—	egyszerűsíteni kellene a strukturális alapokhoz való hozzáférést a kisvállalkozások számára, mindenekelőtt az őket képviselő szervezeteken keresztül,

—	keretet kellene létrehozni a helyi energiatermelés népszerűsítésére a tagállamokban.

1.2   tagállami szinten:

—	nemzeti keretet kellene kialakítani a kkv-kat képviselő szervezetekkel folytatott párbeszédre,

—	képzési és tájékoztatási programokat kellene kidolgozni ágazati kampányok és elsősorban az érintett vállalkozásokat képviselő köztes szervezeteknél működő egyablakos rendszerek révén,

—	támogatni kellene a beruházások finanszírozását, csökkenteni kellene a biztosítási költségeket, és adóügyi ösztönzőket kellene létrehozni,

—	pénzügyi szinergiákat kellene alkotni az EU, a tagállamok és a vállalkozói szervezetek között a kisvállalkozásoknak nyújtott különböző segítségnyújtási formák létrehozása érdekében,

—	a köztes szervezeteknek környezetvédelmi és energetikai tanácsadókat kellene alkalmazniuk, valamint független diagnosztikai és energetikai tanácsadási szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk.

1.3   regionális szinten:

—	a regionális programok prioritásai közé fel kell venni a segítségnyújtást és az energetikai tanácsadást, valamint a képzést, az innováció támogatását és a beruházások finanszírozását,

—	támogatni kellene a strukturális alapokból a helyi energiatermelést.

2.   Bevezetés

2.1   A vélemény háttere

2.1.1   Az Európai Unió az energia hatékonyságának növelésére szolgáló politikát vezetett be, amely az Európa 2020 stratégia egyik fő eleme is egyben. A kkv-kat ez elsősorban annyiban érinti, hogy gyökeresen megváltozik az energiaforrásokhoz történő hozzáférésük, energiafelhasználásuk pedig ésszerűbbé válik. Mindeddig az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós jogszabályok nem foglalkoztak konkrétan a kis- és mikrovállalkozások helyzetével, és nem ismert, hogy milyen hatással vannak ezekre a vállalkozásokra.

2.1.2   Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy az EGSZB Az energiahatékonyságra irányuló politikák és programok erősítése végfelhasználói szinten című, 2009. október 1-jei véleményében (1) a végfelhasználók, különösen a kisvállalkozások szisztematikus bevonására irányuló erőfeszítések fokozását ajánlotta, közelebbről: 1) a közösségi politikák ágazati dimenzióját meg kell erősíteni, 2) az energiához kapcsolódó európai programokat egyszerűsíteni kell, 3) ki kell elemezni az energiahatékonysági politikáknak a végfelhasználókra – különösen a kkv-kra – gyakorolt hatását, és az eredményeket ki kell értékelni, 4) létre kell hozni egy európai szakértői csoportot, valamint az energiahatékonyság terén a végfelhasználók (különösen a kkv-k és a kézműipari vállalkozások) érdekeit képviselő független testületek hálózatát.

2.2   A vélemény tárgya

2.2.1   Az EGSZB szerint a témát mindenképpen a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act), illetve a „Gondolkozz előbb kicsiben!”-elv szempontjából kell megközelíteni, amelyek az európai uniós politikák és programok elméleti előkészítésének és kidolgozásának alapját képezik. A jelen vélemény az európai uniós energiapolitika kis- és mikrovállalkozásokra gyakorolt hatására összpontosít; ők képviselik az Európai Unió vállalkozásainak 92 % -át. (2)

2.3   Mire terjed ki a vélemény?

2.3.1   Az EGSZB véleményének az a célja, hogy a benne foglalt alapelemek révén arra ösztönözze az európai hatóságokat, hogy a jövőbeli uniós politikák kidolgozása során vegyék figyelembe a kkv-kat, különösen a kis- és mikrovállalkozásokat. Nem ejt szót a munkahelyek környezetbaráttá tételéről, viszont tekintetbe veszi a munkavállalói segítségnyújtási intézkedéseket a vállalatok energiapolitikai prioritásokhoz való igazodása összefüggésében.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az energiapolitika általános hatása a kisvállalkozásokra

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU energiapolitikai célkitűzései jelentős fejlesztési alkalmat kínálhatnak egyes típusú kkv-k számára, ami új munkahelyek létrehozását is eredményezheti. Ebben az összefüggésben a kis- és mikrovállalkozásokat jellemző energiapolitikai helyzet négyféle lehet:

3.1.1    Az energiafelhasználók : a kis- és mikrovállalkozások többsége négy problémával szembesül: 1) még nincsenek tisztában vele, hogy milyen előnyökkel jár az energia ésszerűbb felhasználása, 2) nem mérik fel az energiatakarékossági intézkedéseknek a tevékenységükre és a dolgozóikra gyakorolt hatását, 3) nem tudják, hogy melyik lehetőséget válasszák, sem azt, hogy kihez forduljanak a megvalósítás ügyében, 4) nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy környezetbarát energetikai megoldásokba fektessenek be, amelyek megtérülési ideje ráadásul túl hosszú.

3.1.1.1   Ezek a vállalkozások elsősorban azért tájékozatlanok, mert méretükből adódóan nincs energia- és környezetvédelmi ügyekben jártas belső szakértőjük.

3.1.1.2   A megtérülés problémája: az energiafogyasztás csökkentésére irányuló beruházások költsége igen magas lehet, ezeknek a költségeknek pedig rövid távon esetleg csak igen kis hányada térül meg. Az esetek többségében ezt a költséget nem lehet a termelési vagy a szolgáltatási tevékenységre átvinni, és a megtakarított energia esetleg csak igen hosszú távon kompenzálja a befektetett összeget.

A megtérülés időtartama gyakran az 5 évet is meghaladja, ez pedig eltántoríthatja a kisvállalkozásokat.

3.1.2    A hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő termékek és rendszerek beszerelését, illetve karbantartását végző vállalkozások fontos szerepet játszanak abban, hogy a környezetbarát energetikai technológiák minél jobban elterjedjenek a fogyasztók körében. Ez különösen az alábbiakat érinti:

3.1.2.1

Az építkezési tevékenységeket (környezetbarát építési rendszerek megvalósítása, energetikai szempontból környezetbarát termékek felhasználása, illetve megújuló energiákat használó rendszerek beépítése): az innovatív termékek beszerelését végző kisvállalkozásoknak a biztosítótársaságok vonakodnak megadni a szükséges garanciákat – például a tíz éves garanciát, azzal a kifogással, hogy a termék stabilitása és hatékonysága még nem állta ki az idő próbáját. A hajlandóságnak ez a hiánya gátolja a környezetbarát technológiák bevezetését a fogyasztók körében. Az EGSZB a következőket javasolja: 1) dolgozzanak ki képzési programokat építésügyi szakemberek számára a környezetbarát építkezési technológiákról, a környezetbarát anyagokról, valamint az épületek energetikai teljesítményének kiértékelésére szolgáló új módszerekről, és 2) csökkentsék a biztosítási költségeket egy olyan európai uniós szintű pénzügyi vagy egyéb eszköz bevezetésével, amely lehetővé teszi a biztosító által vállalt kockázatok költségének csökkentését.

3.1.2.2

Az energiafogyasztás csökkentését elősegítő készülékek beszerelésével és karbantartásával kapcsolatos tevékenységek (magán- és vállalati ügyfelek esetében egyaránt). Az ebbe az ágazatba tartozó kkv-knak közvetlen versenytársai az energiatermelő nagyvállalatok, amelyek az általuk létrehozott és felügyelt struktúráikkal az adott ország egész területén tevékenykednek. Mivel a kkv-k teljesen ki vannak szolgáltatva az őket ellenőrzésük alatt tartó nagyvállalatoknak, inkább abban érdekeltek, hogy értékesítsék a hagyományos energiát, mintsem abban, hogy növeljék ügyfeleik energiahatékonyságát. Az EGSZB 1) úgy véli, hogy az európai és nemzeti hatóságoknak felügyeletet kellene gyakorolniuk az energiapiac felett, hogy az teljesen átláthatóvá válhasson, és elkerülhetőek legyenek az erőfölénnyel való visszaélések, 2) kéri, hogy dolgozzanak ki képzési programokat a kkv-k számára, hogy fokozott mértékben legyenek képesek ösztönözni a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, valamint tanácsokat adni nekik.

3.1.3    Az energia megtakarítását elősegítő termékeket tervező és gyártó kisvállalkozások különösen innovatívak a fenntartható anyagok és berendezések terén.

3.1.3.1   A valóságban az innovatív kisvállalkozásoknak számos nehézséggel kell szembenézniük, hogy termékeiket tökéletesíthessék, szabadalmaztathassák (európai szabadalom?) és piacra dobhassák. Gyakran kerülnek szembe óriáscsoportok vagy nagy ipari laboratóriumok már-már monopolnak tekinthető hatalmával és egyre bonyolultabb engedélyeztetési rendszerekkel, amelyek végül elnyomják az innovációt, és ellehetetlenítik a kisvállalkozások újító jellegű termékeinek piacra kerülését.

3.1.3.2   Az EGSZB úgy véli, hogy több téren is fellépésre van szükség:

—

az amerikai kisvállalkozási innovációs és kutatási program (SBIR) mintájára be kellene vezetni egy európai uniós tervet, amelynek célja, hogy a kisvállalkozásokat képviselő köztes szervezeteket (3) segítse abban, hogy felfedezzék a környezetbarát energetikai innovációkat, támogassák azok megvalósítását, engedélyeztetését, szabadalmaztatását és piacra kerülését;

—	létre kellene hozni egy olyan rugalmas és könnyen hozzáférhető eszközt, amelynek támogatása révén a fenntartható anyagok és berendezések innovációja költségmentes vagy igen alacsony költségű lehet;

—

egyszerűsített, semleges és hozzáférhető technikai eljárásokat kellene bevezetni a kisvállalkozások által kifejlesztett környezetbarát energetikai innovációk szabványosítására és engedélyeztetésére, és ügyelni kellene arra, hogy a szabványosítás és az engedélyeztetés ne zárhassa el az energiahatékonysági piacra való belépés útját. Ezt úgy lehetne elérni, hogy meg kellene követelni, hogy minden harmonizált európai technikai szabványt vessenek alá hatásvizsgálatnak, mielőtt véglegesen elfogadnák.

3.1.4   Az energiatermelő kisvállalkozások: a helyi energiatermelés esete

3.1.4.1   Alternatív megoldás a helyi energiatermelés (idegen szóval mikrogeneráció), vagyis az, hogy a vállalatok magukat látják el energiával. Ezt a lehetőséget sokan alábecsülik, de már számos tagállamban terjedőfélben van. Az energiatermelési központot helyi szinten, megújuló erőforrásokkal is táplálhatják. Ezzel a technikával, amely különösen a kisvállalkozások igényeit elégítheti ki, ésszerűbben lehet felhasználni az energiát, és így 1) csökkenthetők az általános költségek, 2) a hálózati ellátás kimaradása esetén is garantálható az energia, 3) növekszik az EU belső energiatermelési szintje, 4) ez hozzájárul az éghajlat felmelegedése elleni küzdelemhez és 5) kedvez a helyi szintű munkahelyteremtésnek.

3.1.4.2   Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki olyan jogi és működési keretet, amely azáltal segíti elő ennek a rendszernek a terjedését, hogy arra ösztönzi a tagállamokat, hogy számolják fel a fejlesztését gátló különféle akadályokat. Az Európai Bizottságnak konkrétan 1) ki kellene elemeznie a meglévő gyakorlatokat, és népszerűsítenie kellene a legjobbakat, 2) a helyi energiatermelést és annak fejlesztését is be kellene vennie a strukturális alapokból és a különböző vidékfejlesztési alapokból finanszírozható intézkedések közé.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Nincs állandó keretek közötti párbeszéd az európai intézmények és a kkv-k különböző kategóriáit képviselő szervezetek között

4.1.1   Az EGSZB örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság párbeszédet kezdeményezett a kkv-k képviselőivel. Pillanatnyilag azonban nem létezik strukturált stratégiai eljárás, amely kimondottan a kis- és mikrovállalkozásokat célozná. (4) Ennek a hiányosságnak három hátrányos következménye van:

—	nem lehet tudni, hogy a jelenlegi és a jövőbeli kezdeményezések figyelembe veszik-e a kisvállalkozások helyzetét;

—	végrehajtásuk szintje nem ismert, és nehezen is lesz az, ha ezen a téren továbbra is megmaradunk a jelenlegi globális politikai megközelítésnél, amelyre a gyakorlati szituációk ismeretének hiánya jellemző;

—	bár számos tagállam hangolta már össze fellépéseit a vállalkozói szervezetekkel, nem lehet tudni, hogy milyen intézkedéseket hoztak, így nem lehet ötletet meríteni a bevált gyakorlatokból és sikerekből, illetve tanulni a kudarcokból.

4.1.2   Az EGSZB nem vitatja a vállalatközi bizottságok hasznosságát, viszont azok semmi esetre sem helyettesíthetik az általános köztes szervezetek – a szakmai és kereskedelmi kamarák és az ágazati szervezetek – tapasztalatait, mivel ez utóbbiak járnak közben a vállalkozások érdekében, és mindegyiküknek külön, a saját helyzetéhez mérten szolgálnak tanácsokkal. Alapvetően ezekkel a köztes szervezetekkel kell az Európai Bizottságnak meghatároznia a prioritásokat.

4.1.3   Az európai uniós szintű felülről lefelé haladó, túlságosan globális megközelítés kivitelezhetetlen döntéseket eredményez. Az EGSZB az együttműködés új kultúráját ajánlja az alulról felfelé haladó megközelítés szellemében, az európai kisvállalkozási intézkedéscsomagnak megfelelően. Európai uniós szinten és a tagállamokban is igen sürgősen létre kell hozni ennek az együttműködésnek a keretét az intézmények és a vállalkozói – különösen a kis- és mikrovállalkozásokat képviselő – szervezetek között.

4.2   Nem áll rendelkezésre információ az európai programoknak a legkisebb vállalkozásokra gyakorolt hatásáról

4.2.1   Több európai uniós program is hozzájárul általánosságban a kkv-k energiahatékonyságához. Az EGSZB megállapítja, hogy ezeknek a programoknak a kis- és mikrovállalkozásokra gyakorolt hatása nem ismert, és egyetlen európai tanulmány sem részletezi, hogy ez a hozzájárulás milyen mértékű. Ez az információhiány egyrészt amiatt is sajnálatos, hogy nem ismerjük a legjobb gyakorlatokat, és ezért nem lehetséges a helyes gyakorlatok útmutatóját összeállítani, másrészt amiatt, hogy így az Európai Bizottság nem tud a kisvállalkozások helyzetének megfelelő programokat és fellépéseket javasolni.

4.2.2   Az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezzen független elemzést a programoknak a kkv-kra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a kis- és mikrovállalkozásokra, és értékelje ki a tapasztalt problémákat, továbbá 2) állítson össze útmutatót a legjobb gyakorlatok alapján.

4.3   A régiók és a területi önkormányzatok fontos szerepe

4.3.1   Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiafelhasználás kezelése kell, hogy legyen a jövőben a területi kohéziós politika egyik legfontosabb prioritása. A területi önkormányzatok képezik a területi éghajlati tervek alapját, és tevékenyek az innováció támogatásának terén – ideértve az energiamegtakarítást is – regionális klaszterek, innovációs pólusok és erőforrásközpontok formájában, amelyek konkrétan a legkisebb vállalkozásokra összpontosítanak.

4.3.2   A közigazgatási szervek és a területi önkormányzatok azonban gyakran nem ismerik kellőképpen a különböző kategóriájú kkv-k korlátait és szükségleteit.

Az EGSZB arra kéri a területi döntéshozókat, hogy kezdjenek együttműködésbe vagy erősítsék meg az együttműködést a területi gazdasági és szociális partnerekkel az energiahatékonyság területén, és strukturális alapokkal kapcsolatos prioritásaikat irányítsák az energiagazdálkodási intézkedések felé, mégpedig a legkisebb vállalkozásokat tartva szem előtt. Az ERFA-nak prioritásként kellene kezelnie a kisvállalkozók és alkalmazottaik tájékoztatását és képzését, a köztes és ágazati vállalkozói szervezetek által nyújtott segítségnyújtási és tanácsadási szolgáltatások létrehozását, illetve megerősítését, a könnyen hozzáférhető finanszírozási források kialakítását, valamint az innováció minden formájának egyéni vagy csoportos támogatását.

4.3.3   Az EGSZB-t mindemellett aggodalommal tölti el, hogy a strukturális alapokból a kisvállalkozások alig részesülnek – egyes régiókban alig 1-2 % -ban – a nem megfelelő adminisztratív és pénzügyi követelmények miatt. Úgy tűnik, hogy a strukturális alapok jelenlegi módon történő kezelése nem teszi lehetővé számukra, hogy kellőképpen részesülhessenek belőlük. Az EGSZB arra kéri az európai uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a kkv-kat, különösen a kis- és mikrovállalkozásokat képviselő szervezetekkel együtt határozzák meg a szükséges egyszerűsítéseket.

4.4   A befektetésekre irányuló anyagi támogatás mobilizálásának nehézsége

4.4.1   A kkv-k többségének komoly nehézségekkel kell szembenéznie az energia ésszerűbb felhasználására és az ökológiailag felelős termelésre irányuló befektetések terén. A bankok jelenleg nem mindig viszonyulnak kedvezően az effajta projektek finanszírozásához, mivel kis összegekről van szó (20–25 000 €), és nincsenek megfelelően képzett szakembereik ezeknek a kockázatosnak ítélt projekteknek a kiértékelésére.

4.4.2   Az európai uniós programok szubvenciós korlátozása: bár elméletileg több európai uniós program is érintheti a kkv-kat, valójában ezekhez a kis- és mikrovállalkozások nem férhetnek közvetlenül hozzá, csak ha csoportos, strukturált fellépésben vesznek részt a köztes szervezetek szervezésében. És még ekkor is az adminisztratív és pénzügyi követelmények, továbbá az Európai Bizottság illetékes részlegeinek a kis- és mikrovállalkozások helyzetével kapcsolatos, sokszor téves értesülései miatt túl gyakran utasítják vissza a javaslatokat.

4.4.2.1   Az EGSZB itt emeli ki, hogy az a szükségszerűség, hogy az európai állami költségvetéseknek biztonságosnak kell lenniük, nem kedvez sem a polgárok és a kisvállalkozások gazdasági és társadalmi tevékenységeinek, sem a területek foglalkoztatási szintjének. Kéri, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatának keretében az Európai Bizottság vizsgálja meg ennek a kérdésnek az általános elméleti oldalát.

4.4.3   Az EGSZB a befektetések finanszírozásának egyszerűsítését és minden szintű befektetési segélyrendszer ésszerűsítését kéri. Több kezdeményezést is útra kellene bocsátani:

—	meg kellene könnyíteni az önsegélyezési pénztárak, a helyi bankfiókok és különböző finanszírozási szervezetek hozzáférését az EBB és az EBA alapjaihoz az energiafelhasználás ésszerűsítésére irányuló projektek finanszírozása végett;

—	növelni kellene a bankgarancia-rendszereket a kkv-k számára az ilyen beruházások támogatása érdekében, és be kellene vezetni egy kockázati alapú garanciarendszert, hogy a biztosítótársaságok fedezhessék a környezetbarát energetikai beruházásokat;

—	ösztönözni kellene a mikrohitel igénybevételét a kis összegű befektetések esetén, és képzést kellene nyújtani a helyi bankfiókok alkalmazottai számára, hogy tárgyilagosan ki tudják értékelni a kkv-k által benyújtott projekteket;

—	felül kellene vizsgálni az európai uniós költségvetési rendeletet a követelmények enyhítése vagy kiigazítása érdekében, és újból be kellene vezetni a tájékozódási és kivitelezhetőségi támogatások rendszerét;

—	ösztönözni kellene az energiaszolgáltató cégeket, hogy kínáljanak fel energiamegtérülési szerződéseket, különösen a mikrovállalkozások számára.

5.   A segítségnyújtást és a tanácsadást elősegítő politika

5.1   Tájékoztatás és képzés

5.1.1   Az európai uniós fellépés programjának egyik prioritása az összes vállalkozás tájékoztatása kell, hogy legyen, ám ennek a tájékoztatásnak célzottnak és az érintett tevékenységi ágazatra szabottnak kell lennie, és minden csatornát fel kell használni hozzá, különösen a vállalkozói szervezeteket. Több tagállamban a hatóságok, a köztes és a szakmai ágazati szervezetek már indítottak erről szóló kampányt. Ez a célkitűzés a következők révén valósítható meg:

—	a nemzeti és regionális szervezetek által közvetített európai tájékoztatási kampány egy bevált gyakorlatokon alapuló útmutató kidolgozásával együtt;

—	a szakmai szervezetek ágazati tájékoztatási kampányainak támogatása;

—	a környezetvédelem és az energetika tárgyában egyablakos ügyintézés létrehozása vagy megerősítése a vállalkozáshoz legközelebb eső területi szinten;

—	környezetvédelmi és energetikai tanácsadók területi szintű köztes szervezetekhez való felvételének támogatása regionális szinten.

5.1.2   A vállalkozók képzése és a munkahelyek környezetbaráttá tétele az egyik legfontosabb szempont a fenntartható fejlődéshez való igazodás során. Az EGSZB azt kéri, hogy az Európai Szociális Alapon belül alakítsanak ki külön keretet a kis- és mikrovállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak az energiahatékonyság területén való képzésére.

5.2   Segítségnyújtás és tanácsadás a vállalkozások részére

5.2.1   A kis- és mikrovállalkozásoknál egyénre szabott segítségnyújtás útján lehet hatékonyan alkalmazni az energiahatékonysági politikákat. Több régióban az önkormányzatok – közvetlenül vagy a strukturális alapokból – támogatják a vállalkozások számára nyújtott független energetikai helyzetfelmérési és tanácsadási szolgáltatásokat.

Az EGSZB szerint ezen a területen a független diagnosztikai szolgáltatások létrehozása vagy támogatása lenne az elsődleges feladat, különösen a köztes vállalkozói és a szakmai ágazati szervezeteknél.

5.3   Ösztönző jellegű adópolitika bevezetése

5.3.1   Annak ösztönzése érdekében, hogy a kisvállalkozások beruházzanak tevékenységük energiahatékonyságának növelésébe, az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy 1) ösztönözzék az anyagi, illetve a tanácsadásokba, ellenőrzésekbe és képzésekbe történő befektetéseket, valamint 2) bővítsék ki a magánszemélyek számára már elérhető nemzeti pénzügyi ösztönzők körét azokra a kisvállalkozásokra, amelyek energiahatékonysági befektetéseket eszközölnek.

---

(1)  HL C 318., 2009.12.23., 39. o.

(2)  2007-ben a 27 tagú EU-ban több mint 20 millió 104 ezer vállalkozás működött, ebből 18,16 millió volt (kevesebb mint 10 főt foglalkoztató) mikrovállalkozás, 1,49 millió (10–25 főt foglalkoztató) kisvállalkozás, 303 400 középvállalkozás (26–250 fővel) és 159 000 több mint 250 főt foglalkoztató nagyvállalat. A munkahelyek összességét tekintve 30 %-ukat mikrovállalkozás, 21 %-ukat kisvállalkozás, 17 %-ukat középvállalkozás, 33 %-ukat pedig nagyvállalat biztosítja. Forrás: EIM Business & Policy Research, EUROSTAT.

(3)  A kisvállalkozásokat képviselő köztes szervezetek tagállamtól függően többek közt a következők lehetnek: szakmai és kézműves kamarák, kereskedelmi kamarák, ágazati szervezetek, illetve vállalkozói szövetségek. Ezeket a szervezeteket a hatóságok is elismerik képviseleti szervként. Tevékenységüket a területükön működő összes vállalkozás érdekében végzik, és csoportosan és kollektíven lépnek fel az érdekükben.

(4)  Az Európai Tanács a 2006. március 23–24-i ülésén azt kérte, hogy vegyék figyelembe az összes típusú kkv-t, elsősorban pedig a kisvállalkozásokat: legyen a „Gondolkozz előbb kicsiben!”-elv minden európai uniós és nemzeti jogszabály vezérelve.

---