23.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/210

—

ki kellene dolgozni egy tervet a Közös Vállalkozás tevékenységi köreinek az Ellenőrzési Hatóságra való átruházására, ezáltal gondoskodva az átmenet jogbiztonságáról;

—

jogi és gyakorlati téren rendezni kell a Közös Vállalkozással társult, nem uniós országokban (Kínában és Izraelben) működő vállalatok által végzett tevékenységi köröknek az Ellenőrzési Hatóságra való átruházásával kapcsolatos kérdést;

—

gondoskodni kell a Közös Vállalkozás megmaradt keretösszegének az Ellenőrzési Hatóság számlájára történő tényleges átírásáról;

—

ügyelni kell arra, hogy a Közös Vállalkozás megszűnéséig a Közös Vállalkozásnak és az Ellenőrzési Hatóságnak ne legyenek közös hatáskörei;

—

ki kell küszöbölni, hogy a koncessziós szerződéssel kapcsolatos tárgyalások folyamatossága csorbát szenvedjen;

—

biztosítani kell az államok nemzetközi felelősségi rendszerét a Galileo-konstelláció műholdjainak felbocsátására vonatkozóan.

2.1

A Galileo Közös Vállalkozás (GKV) tevékenységi köreinek a Galileo Ellenőrzési Hatóságra (GEH) való átruházása 2006 végéig be kell, hogy fejeződjön. A Galileo program jövőbeli sikeréhez elengedhetetlen, hogy a tevékenységi körök átruházása mind jogi, mind pedig emberi, pénzügyi és költségvetési szempontból a lehető legkedvezőbb körülmények között történjen.

2.2

Ugyanebből a meggondolásból fontos, hogy a koncessziós szerződéssel kapcsolatos, a Közös Vállalkozás által megkezdett és az Ellenőrzési Hatóság által folytatandó tárgyalások folyamatossága megmaradjon.

2.3

Végül pedig külön említést érdemel a Galileo programban az egyes államok nemzetközi felelősségének kérdése is, ugyanis azt a koncessziós szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lezárásáig és a Galileo-konstelláció műholdjainak legközelebbi felbocsátásáig rendezni kell.

3.1.1

A Galileo az Európai Unió egyik jelképének számító nagyszabású tudományos és műszaki terv. A műholdas rádiónavigációs rendszerek olyan óriási stratégiai lehetőséget jelentenek, amelyet Európa sem szalaszthatott el. Úgy döntött tehát, hogy – az Egyesült Államok és Oroszország mintájára – saját globális műholdas navigációs infrastruktúrát alakít ki és finanszíroz (GNSS).

3.1.2

A Galileo erőteljes, megbízható, nagy pontosságú, világméretű helymeghatározási szolgáltatást nyújt majd a teljesség jegyében. Önálló, polgári irányítás alatt álló navigációs és helymeghatározási szolgáltatást biztosít majd, ugyanakkor kompatibilis lesz, és képes lesz együttműködni a már meglévő két katonai rendszerrel: az amerikai GPS-szel (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) és az orosz GLONASS-szal. A Galileo emellett titkosított kormányzati szolgáltatást is kínál majd az engedélyezett felhasználóknak, minden körülmények között.

3.1.3

Az európai rendszer egy harminc műholdból álló konstellációt és földi állomásokat foglal majd magában, amelyek a rendszer optimális működéséhez szükségesek. Ezeket 2010 végéig kell üzemkész állapotba hozni.

3.1.4

A program lebonyolításáért és támogatásáért két fő szervezet felelős: az Európai Unió képviseletében az Európai Bizottság, valamint az Európai Űrügynökség (ESA). Az Európai Bizottság és az ESA hozták létre a Galileo Közös Vállalkozást (GKV), melynek feladata a program felügyelete és a Galileónak szentelt uniós pénzek kezelése.

3.1.5

A Föld körüli pályán végzett jóváhagyási (angol rövidítéssel: IOV – In Orbit Validation) szakasz befejeztével a teljes rendszer átkerül a GKV fennhatósága alól a szabályozói szerepet ellátó közösségi ügynökség, a Galileo Ellenőrzési Hatóság (GEH – angolul Galileo Supervisory Authority, GSA) hatáskörébe, amelynek az is feladata lesz, hogy koncessziós szerződést kössön egy magánvállalkozás-csoporttal.

3.1.6

A Galileo program teljes költsége – az elméleti kidolgozási, a fejlesztési és a Föld körüli pályán végzett jóváhagyási szakaszt is beleértve – 1,5 milliárd euróra becsülhető.

3.1.7

A koncessziós szerződésről jelenleg folynak a tárgyalások a GKV és egy európai vállalatokat (AENA, ALCATEL, EADS, FINMECCANICA, HISPASAT, IMMARSAT, TELEOP, THALES) felsorakoztató konzorcium között.

3.1.8

Még folyamatban van annak meghatározása, hogy miként történjen a tevékenységi köröknek a GKV és a GEH közötti átruházása, és ügyelni kell arra, hogy az ne járjon határidő-kitolódással, bonyodalmakkal, illetve egyes költségek átfedésével.

3.2.1

Ezt a közös vállalkozást az Európai Unió Tanácsának 2002. május 21-i, 876/2002/EK rendelete hozta létre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 171. cikke alapján, amely kimondja, hogy „[a] Közösség közös vállalkozásokat vagy egyéb olyan struktúrákat hozhat létre, amelyek a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok helyes végrehajtásához szükségesek.” A rendelet melléklete tartalmazza a GKV alapszabályát.

3.2.2

A GKV tagjai:

3.2.3

Az alapszabály 1. cikkének b) pontja kimondja, hogy a Közös Vállalkozás tagja lehet bármely vállalkozás – így nem uniós országokban működő vállalkozások is. Valóban tagja is egy kínai szervezet (National Remote Sensing Center of China – NRSCC) és egy izraeli kereskedelmi szövetség (MATIMOP). Ez a két vállalat tagja a közgyűlésnek, és hozzájárulásai arányában rendelkezik szavazati joggal.

3.2.4

A GKV igen összetett jogi természetű, amint az a közgyűlésének összetételéből következik. A rendelet szerint a GKV a forgalmi és a jövedéki adóra vonatkozó európai jogszabályok tekintetében nemzetközi szervezetnek tekintendő. Leszögezi továbbá, hogy a vállalkozás nem gazdasági célra jött létre. Az Európai Bizottság szerint a GKV jogi természetét tekintve inkább egyesülethez, mintsem kereskedelmi vállalkozáshoz hasonlít, mivel csak tagjaitól részesül hozzájárulásban, és nem termel nyereséget. Másrészről a belga adóhatóság (a GKV ugyanis a fent említett rendelet hatályán kívül eső ügyekben a belga jog fennhatósága alá tartozik) is úgy tekinti, hogy nem kereskedelmi szervezetről, hanem jogi személyről (ami a belga jog szerint az egyesület fogalmának felel meg) van szó.

3.2.5

A vállalkozás tőkéjének megoszlása a következő:

3.2.6

A GKV sajátos jogi természete miatt, és mivel bevételi forrását csak hozzájárulások képezik, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a „tőke” szót cseréljék „hozzájárulások”-ra. Ehhez az alapszabály módosítására van szükség, amit a GKV közgyűlése 2006. június 2-án jóváhagyott. Az Európai Számvevőszék is megjegyezte korábban, hogy a „tőke” szó használata nem helyénvaló, mivel a GKV alapját képező költségvetési előirányzat tőkejellegű hozzájárulást nem tesz lehetővé.

3.2.7

A GKV legfontosabb feladata a Galileo program fejlesztési szakaszának végrehajtása a magán- és közfinanszírozás összekapcsolása révén, valamint jelentős demonstrációs projektek irányítása. Feladata továbbá a fejlesztési szakasz véghezviteléhez szükséges kutatási és fejlesztési tevékenységek elindítása, valamint ezen a téren a nemzeti tevékenységek összehangolása, illetve ennek folyományaként az Európai Bizottság (hatodik) kutatási és fejlesztési keretprogramjának részeként megkötött kutatási szerződések kezelése.

3.2.8

A GKV irányító szervei:

3.2.9

Az Európai Unió Tanácsa továbbá a GKV tevékenységeinek ellenőrzésére egy felügyelőbizottság és egy biztonsági tanács létrejöttéről is határozott.

3.2.10

A GKV a 2002. május 28-tól (a HL-ben való kihirdetés dátuma) számított négyéves időtartamra jött létre. Ez az időszak egybeesett a Galileo program fejlesztési szakaszának eredetileg meghatározott időtartamával. A rendelet előirányozza, hogy a vállalkozás időtartama a fejlesztési szakasz végéig meghosszabbítható, nem rendelkezik azonban a meghosszabbítás körülményeiről. A GEH létrehozása miatt azonban az Európai Bizottság a GKV 2006. december 31-i megszüntetését javasolta. Ehhez – a 2002. május 21-i 876/2002. sz. tanácsi rendelet mellékletében foglalt – alapszabály módosítása, valamint az Európai Parlament és az EGSZB véleménye is szükséges. A GKV felügyelőbizottságával és az Európai Űrügynökség navigációs irányító bizottságával 2006. március 10-én megkezdett konzultációs eljárás lezárását követően, 2006. június 2-án a GKV közgyűlése jóváhagyta az alapszabály módosítását, ami lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy 2006. június 29-én elfogadja a GKV alapszabályának módosításáról szóló rendeletjavaslatot. A rendeletnek az EU Tanácsa általi jóváhagyása folyamatban van.

3.2.11

A műholdas navigációs rendszerek széles körű használatának ösztönzése végett és azért, hogy nem uniós országokban működő vállalatok is részt vehessenek a GKV-ban, az Európai Unió több nemzetközi szerződést írt alá Unión kívüli országokkal (többek közt Kínával, Izraellel, Indiával és Ukrajnával), másokkal (Marokkóval, Koreával, Oroszországgal, Argentínával) még folynak a tárgyalások. Ezek a megállapodások kifejezetten kizárnak a kormányzati alkalmazások számára fenntartott szolgáltatásokkal kapcsolatos mindenfajta együttműködést. A GKV két technikai együttműködési megállapodást írt alá két ország képviselő vállalataival (Kína részéről a National Remote Sensing Centerrel, Izrael részéről a Matimoppal). Ez a GKV alapszabályának megfelelően lehetővé teszi, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a képviselői is részt vegyenek a GKV közgyűlésében.

3.2.12

A GKV feloszlatásáról az alapszabály 21. cikke rendelkezik.

3.3.1

Ez a szerv az Európai Unió Tanácsának 2004. július 12-i, 1321/2004/EK rendeletében foglalt határozat alapján jött létre. Jogi személyiséggel rendelkező közösségi ügynökség.

3.3.2

Feladata az európai GNSS-programokkal kapcsolatos közérdekek kezelésének biztosítása, és a szabályozó hatósági szerep ellátása azok vonatkozásában.

3.3.3

A rendelet 2. cikke alapján meghatározott feladatai a következők:

3.3.4

Fontos kiemelni, hogy a GEH lesz a tulajdonosa a rendszernek és különösen a koncesszió birtokosa által kifejlesztett eszközöknek, és a már végrehajtott közösségi befektetések védelme és hasznosítása is az ő feladata lesz.

3.3.5

A GEH irányítását az (egyes tagállamok, valamint az Európai Bizottság által kinevezett egy-egy képviselőből álló) Igazgatási Tanács, a Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottság, valamint a Tudományos és Műszaki Bizottság látja el. A vezérigazgató feladata a Hatóság képviselete és igazgatása.

3.4.2

Ha a Galileo program kezdetekor a két szerv számára kijelölt feladatok természetüknél és végrehajtásuk ütemezésénél fogva különbözőek voltak is, ma inkább úgy tűnik, hogy – tekintettel a fejlesztési szakasz elhúzódására (körülbelül két évvel) és a GEH tényleges létrejöttére (az igazgatót 2005 májusában nevezték ki) – gazdasági, jogi és műszaki okokból szükségszerű a GEH-et már most felhatalmazni a közreműködésre, és a GKV-t a lehető leghamarabb (2), jóval a fejlesztési és érvényesítési szakasz befejeződése előtt feloszlatni. E célból biztosítani kell a GKV tevékenységi köreinek – ideértve a GKV által megkötött kutatási szerződések kezelésével kapcsolatos tevékenységeket is – fokozatos átruházását a GEH-re, különösen pedig a GEH csapatait kell már most nagy erőkkel bevonni a koncessziós szerződésről szóló tárgyalások folyamatába, amelyet a szabályozási hatóságnak kell majd aláírnia és kezelnie.

3.4.3

A GKV tevékenységeinek megszűnését azóta 2006. december 31-ére irányozták elő, feltéve, hogy tagjai is elfogadják az alapszabály módosítását. A GKV és a GEH igazgatója megállapodott a GKV tevékenységi köreinek átruházására és szakértelmének átadására vonatkozó előzetes tervet illetően, és 2006 februárjában benyújtotta azt a GKV felügyelőbizottságának és közgyűlésének. Ennek a részletes átmeneti tervnek biztosítania kell, hogy az átmenet a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb körülmények között mehessen végbe.

3.4.4

Az átmeneti időszakban a két szervnek szorosan együtt kell működnie, hogy a tevékenységek és a szaktudás átadása harmonikusan és nyugodtan történhessen. Ezalatt az időszak alatt a GEH is teljesen felkészülhet a működésre, hogy ne fordulhasson elő létszámhiány egy olyan időszakban, amikor a program sikerét elősegítő fő tevékenységeket kell elvégezni.

3.4.5

A teendők szervezésekor szem előtt kell tartani a tevékenységek 2006. december végi megszűnését, ezzel lehetővé válik 2007 elején a felszámolási szakasz megkezdése. Az átmenetnek azért is kell minél korábban megtörténnie, hogy a szabályozási hatóság meghatározhassa és hatályba léptethesse a Galileóra alkalmazandó biztonsági és védelmi előírásokat, meghatározhassa a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szabályokat, valamint összehangolhassa a tagállamok tevékenységeit és helyzetét a Galileo rendszer használatához szükséges frekvenciákat illetően.

3.4.6

Az átmeneti tervnek elő kell irányoznia olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a két szerv által végzett teendők koherenciáját, illetve meg kell határoznia az esetleges nézeteltérések rendezésének feltételeit. Pillanatnyilag az a megállapodás, hogy az átmenet végrehajtásakor fellépő bonyodalmak esetén a Közlekedés- és Energiaügyi Főigazgatóság vezetője vállalja el a GKV és a GEH közötti közvetítő szerepét.

3.5.1

Az Ellenőrzési Hatóságot létrehozó rendelet jelenlegi szövege nem rendelkezik arról, hogy a Hatóság közreműködhet-e a fejlesztési szakaszban, amely az ESA határkörébe tartozik. Módosítani kellene tehát a rendeletet, hogy az Ellenőrzési Hatóságnak ez is a hatáskörébe tartozzon, ehhez viszont a Parlament véleményét is ki kell kérni (az EGSZB-ét nem szükséges). A GKV és a GEH közötti megállapodásnak lehetővé kell tennie a GKV eszközállományának a GEH-re való átruházása során elvégzendő műveletek jogbiztonságának garantálását, azaz meg kell határoznia a különböző érintett szervek és vállalkozások szerepét, pontosan meg kell határoznia az eszközállományt és a tőkekötelezettségeket, az átruházás körülményeit, az átmeneti szakasz ütemezését, a feltétlenül elvégzendő teendőket, az átruházás pénz- és adóügyi következményeit stb. A GKV eszközállományának a GEH-re való átruházására vonatkozó körülményeket illetően meghozandó döntésekbe több testületet be kell vonni, úgymint a GKV felügyelőbizottságát, a GKV közgyűlését, az ESA tanácsát, a Galileo Ellenőrzési Hatóság Igazgatási Tanácsát, az Európai Bizottságot, a Tanácsot, valamint az Európai Parlamentet.

3.5.2

Fel kell rá hívnunk a figyelmet, hogy a GKV alapszabályának 6. cikkében foglaltak ellenére – mely szerint „[a] közös vállalkozás a Galileo program fejlesztési szakaszában számára létrehozott vagy rá átruházott anyagi és nem anyagi javak tulajdonosa” – úgy tűnik, hogy a Galileo program keretében kifejlesztett elemek nagy részének – így a műholdaknak is – a GalileoSat program jogcímén nem a GKV, hanem az ESA tulajdonát kellene képezniük. Az ESA-egyezmény III. mellékletének IV. cikkéből ugyanis az derül ki, hogy az ESA – a résztvevő országok nevében eljárva – a tulajdonosa az ESA-program keretében készített műholdaknak, űrállomásoknak és egyéb javaknak, valamint a program végrehajtása érdekében vásárolt berendezéseknek és felszereléseknek. A tulajdonjogról való lemondásról tehát az ESA tanácsának kell döntenie. Ezért úgy tűnik, hogy mivel az ESA tanácsa sem a tulajdonjog átruházásáról, sem pedig használati engedélyről nem döntött a GKV javára, ez utóbbinak nincs joga az említett elemekhez. Az Európai Bizottság a maga részéről úgy véli, hogy alkalmazható a közösségi jog, valamint a GEH és a GKV alapszabályának módosítása, valamint ez utóbbi szervezet feloszlatása után a javak összessége automatikusan az Ellenőrzési Hatóságra száll. Elképzelhető tehát, hogy az ESA és az Európai Bizottság értelmezése eltér egymástól.

3.5.3

Következésképpen úgy tűnik, hogy a GKV és az ESA között megkötött szerződés 7. cikkének értelmezésével kapcsolatban a jelenlegi helyzet vitára adhat okot: a cikk ugyanis úgy rendelkezik, hogy a program keretében készített műholdak, valamint egyéb anyagi és nem anyagi javak tulajdonjoga a GKV nevében az ESA-t illeti.

3.5.4

A „… nevében” kifejezést az ESA ugyanis az ESA-egyezmény III. mellékletének IV. cikkére alapozva értelmezi. Ebben az összefüggésben a kifejezés ugyanis arra utal, hogy az érintett ESA-programban részt vevő országok nevében elvégzett fejlesztések eredményei az ESA-t illetik, az országok pedig az eredmények használatára vonatkozó, a kifejezett igényektől (kereskedelmi, tudományos stb. célú felhasználás) függően többé-kevésbé korlátozott engedélyért folyamodhatnak az ügynökséghez.

3.5.5

Ezt az álláspontot támasztja alá látszólag a GalileoSat program nyilatkozatának szövege (12. cikk) is, amely kimondja, hogy a GalileoSat program anyagi és nem anyagi elemeinek összessége az ESA tulajdonát képezi.

3.5.6

Ezzel szemben az EGNOS esetében az ESA-t csak az anyagi elemek tulajdonjoga illeti meg a programban részt vevő államok nevében, a szellemi tulajdonjogok az ügynökség szabályainak értelmében továbbra is az ESA-val szerződő felek tulajdonában maradnak.

3.5.7

Így a „tulajdonjoga a GKV nevében az ESA-t illeti” kifejezést az ESA így értelmezi: „tulajdonjoga a GKV érdekében az ESA-t illeti”.

3.5.8

Az ESA-val folytatott vitákból viszont nem az derül ki, hogy az ügynökség ne akarná az eszközöket átruházni a GKV-ra vagy a GEH-re. Az ESA közölte azonban, hogy az átruházáshoz az ESA tanácsának (egyszerű többséggel meghozott) engedélyére van szükség, valamint, hogy az átruházás lebonyolításának körülményeit még meg kell határozni. Az ESA – adóügyi és helyénvalósági okokból – előnyösebbnek tartaná azt a lehetőséget, hogy az átruházás az ESA-ról közvetlenül a GEH-re történjen, figyelembe véve azt is, hogy ez esetben a GKV tőkéjében részes, nem uniós országokban működő vállalatok nem kapnának jogot azokhoz az elemekhez, amelyek tulajdonjogát az ESA átruházta. Mivel ezek az elemek nem tartoznának a GKV hagyatékába, nem is vonatkoznának rájuk a feloszlatásról szóló szabályok.

3.5.9

Ami pedig a nem uniós országok vállalatai által kifejlesztett elemek és az azokra vonatkozó szellemi tulajdonjogok kérdését illeti, a választ egyrészt az Unió és az Unión kívüli országok között, másrészt az Unión kívüli országok vállalatai és a GKV között létrejött nemzetközi megállapodások (3) adják.

3.5.10

Úgy tűnik azonban, hogy a GEH-ről szóló rendelet egyértelműen kimondja, hogy az Ellenőrzési Hatóság tulajdonát képezi minden, a GKV által a fejlesztési szakasz befejezését követően ráruházott, valamint a koncesszió birtokosa által az üzembehelyezési és üzemeltetési szakasz során létrehozott vagy kifejlesztett materiális és immateriális eszköz. A GEH-rendelet előirányozza, hogy a tulajdonjogok átruházásának szabályait – a GKV-t illetően – a GKV alapszabályának 21. cikkében előírt feloszlatási eljárás során kell meghatározni. Az EGNOS-t illetően pedig: „[a]z EGNOS befektetőivel kötött, az EGNOS berendezései és felszerelése tulajdonjogának az ESA részéről egészben vagy részben történő átruházása feltételeiről szóló megállapodástól függően a Hatóság tulajdonát képezik az EGNOS materiális és immateriális eszközei”. Ez alatt az idézet alatt azt lehet érteni, hogy – az Európai Bizottság szemszögéből – nem szükséges semmilyen átruházási eljárás a GEH és az ESA között, mivel a materiális és immateriális javak összessége a GKV tulajdona (szemben az ESA jelenlegi, saját egyezményén és a program nyilatkozatán alapuló értelmezésével).

3.5.11

A végrehajtandó jogi intézkedések közül különösen az alábbiakat kell kiemelni:

3.7.1

A GKV személyzeti állományának leépítésére tervet kell készíteni, amely tartalmazza az egyes lépések pontos dátumát – a tevékenységek átruházásának ütemezésével összhangban –, hogy 2006. december végére már elég kis létszámú legyen a személyzet, hogy lezáruljanak a munkaszerződések, és hogy elkerülhetőek legyenek a szerződésvégi peres ügyek, amelyek akadályozhatják az eszközállomány átruházását. Megjegyzendő, hogy a koncessziós szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lezárulásáig – legkésőbb 2006. december 31-ig – előreláthatólag körülbelül 24 főnek kell aktív állományban maradnia. A GKV felszámolási szakaszának lebonyolításához – 2006. december 31. után – körülbelül 6 főre lesz szükség.

3.7.2

Másrészről viszont fontos, hogy pontos elképzelésünk legyen a GEH növekedésének mértékéről, különösen a GEH személyzeti felvételi tervéről, így ellenőrizhető, hogy a számadatok a GKV tevékenységi köreinek átruházására vonatkozó tervnek megfelelnek-e. Megjegyzendő, hogy a GEH-nek tiszteletben kell tartania a közösségi eljárásokat és szembe kell néznie azokkal a személyzet felvételével kapcsolatos korlátokkal (fizetési szint, 3 évre korlátozott idejű szerződések, a Hatóság székhelye még nincs kijelölve), amelyek lassítják a GEH szervezeti felépítésének folyamatát.

3.8.1

Fontos, hogy a GKV megszűnésekor a megmaradt (kb. 46 millió euróra becsült) keretösszeg átkerüljön a GEH számlájára. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a Galileo Ellenőrzési Hatóság, amint jogot szerzett a fejlesztési szakasz végének irányítására, megkapná a GKV pénztartalékait. Így a Közös Vállalkozás tevékenységének megszűnésekor a GKV rendelkezésére csak annyi pénzalap marad, amennyi a felszámolásához szükséges.

3.8.2

A GKV 2006-ra szóló felülvizsgált költségvetése 7 millió eurós emelést hagyott jóvá a 2005-ben megszavazott költségvetéshez képest, amely a megszűnést még 2006 májusára irányozta elő (a GKV ellenben eredetileg 14 millió eurót követelt, nem számítva a tevékenységi körök átruházását a GEH-re). Ez az összeg – maximális rugalmasságot biztosítva – képes lesz fedezni a tevékenységi körök GEH-re történő átruházását legkésőbb 2006 végéig. A felülvizsgált költségvetést a GKV közgyűlése és felügyelőbizottsága február végén fogadta el.

3.8.3

A GEH 2006-ra vonatkozó költségvetésében viszont figyelembe kell venni a 2006 folyamán esedékes újabb személyzeti felvételeket, ezért itt emelésre van szükség. A 2006-ra szóló, körülbelül 8 millió eurós összegű új költségvetés tervezetét (a 2005-ben eredetileg megszavazott 5 millió eurós 2006-os költségvetés helyett) a GEH Igazgatási Tanácsa 2006. január 23-án fogadta el. A felülvizsgált költségvetés tervezetét ezután az ECOFIN Tanácsnak, majd 2006 második félévében az Európai Parlamentnek még meg kell vizsgálnia.A GEH költségvetésének a javasolt összegre történő emelése alapfeltétel ahhoz, hogy a GEH kellő számú alkalmazottat tudjon felvenni, és végezni tudja a ráruházott tevékenységeket. A tevékenységi körök fokozatos átruházásának köszönhetően a GKV költségvetéséből megtakarított összeg minden bizonnyal teljes mértékben fedezi majd a GEH költségvetési emelését, és ez meg kell, hogy győzze a parlamenti képviselőket arról, hogy az átruházási művelet során helyesen kerülnek felhasználásra az európai pénzek, még akkor is, ha a gyakorlatban a szóban forgó pénzösszeg más költségvetési forrásból származik.

3.8.4

A GKV felszámolási költségeit (ez alatt a felszámolási műveletekhez szükséges személyzet fenntartásának költségei értendők) és az eszközállomány átruházásának adóügyi – különösen a hozzáadottérték-adót (például az átruházási jogokkal kapcsolatban) érintő – anyagi vonatkozásait mihamarabb fel kell mérni. Mivel a GKV-t a belga hatóságok a belga jog értelmében nem kereskedelmi szervezetnek, hanem jogi személynek ismerik el (az egyesületekhez hasonlóan) – és erről „megnyugtató levelet” is küldtek –, a felszámolás után megmaradó összeg után semmilyen adót nem vethetnek ki. Az adólevonás tehát bizonyára igen alacsony lesz, annál is inkább, mivel az alapok java része a felszámolás előtt átruházásra kerül. Világos, hogy az effajta kérdésekre fel kell készülni, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés.

3.9.1

A GKV 2006-os felülvizsgált költségvetése lehetővé teszi számára a koncessziós szerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatását, törekedve arra, hogy azok 2006. december 31-ig lezáruljanak, mindemellett elsőbbségben részesíti a szaktudás átadását a GEH-nek, valamint a GEH bevonását a tárgyalásokba abban az ütemben, ahogyan a hatásköre is növekszik.

3.9.2

Fontos kiemelni, hogy a GKV és a GEH különböző ellenőrző szerveinek beszámolói szerint ha a tárgyalások nem fejeződnek be 2006. december 31-ig, akkor azok irányítása 2007. január 1-jétől a GEH hatáskörébe kerül.

3.9.3

A GKV-nak ezenkívül eljárást vagy cselekvési tervet kell kidolgoznia a műszaki akták lezárására és a műszaki dokumentáció véglegesítésére a GKV megszűnésének időpontja előtt.

3.9.4

Azt, hogy mi lesz az ESA szerepe és felelősségi köre a rendszer átadási és jóváhagyási szakaszában, valamint a rendszer jóváhagyását követő műszaki fejlesztésével és a működési körülmények fenntartásával kapcsolatban, a GEH és az ESA közötti keretszerződésben kell meghatározni. Az ESA a GEH Igazgatási Tanácsában ugyanis megfigyelői szerepet tölt be, nem pedig tag lesz, mint a GKV közgyűlésében, így a döntéshozatalban sem játszhat annyira aktív szerepet. A GEH-rendelet előirányozza, hogy az ESA-val folytatott együttműködés során – adott esetben (5) – a legteljesebb mértékben ki kell használni az Európai Közösség és az ESA között 2003. november 25-én létrejött keretmegállapodás által nyújtott lehetőségeket, és hogy az ESA-t fel lehet kérni arra, hogy műszaki és tudományos segítséget nyújtson a Hatóságnak (6). Mindenesetre a 2006-os év vége előtt az Ellenőrzési Hatóság és az ESA között megállapodást kell kötni a fejlesztési időszak végével kapcsolatos tevékenységekről, és 2008 körül még egyet az Ellenőrzési Hatóság és az ESA közötti kapcsolat megszervezésére a fejlesztési időszak vége utánra, a rendszer átadási és jóváhagyási szakaszára és azon túl, esetleg az üzemeltetési szakaszra nézve.

4.1

Az IOV-szakaszban fellőtt műholdak jelenleg az ESA tulajdonát képezik (az ESA GalileoSat programjának keretében kifejlesztett műholdak). Ezeket is át kell ruházni a GEH tulajdonába a Föld körüli pályán végzett jóváhagyási szakasz befejeződés után.

4.2

A GKV és az ESA közötti megállapodás értelmében az ESA felel az IOV-szakaszban az első műholdak felbocsátásáért és azoknak az ENSZ-nél (a bécsi székhelyű Világűrügyek Hivatalánál) történő nyilvántartásba vételéért. A konstelláció első műholdjának (GIOVE–A) felbocsátását 2005 decemberében a Starsem cég végezte a Bajkonur űrállomásról, egy Szojuz–ST rakéta segítségével.

4.3

A gyakorlatban az ESA-nak ugyanúgy kellene eljárnia, mint a külső felek nevében készített műholdak tulajdonjogának átruházásakor, ahogyan az például a Meteosat, illetve a Metop esetében is történt (ESA–Eumetsat átruházás). A már Föld körüli pályára állított műholdak tulajdonjogának átruházásáról azután értesíteni kell az illetékes hatóságokat.

4.4

Az 1967-es, világűrről szóló szerződés és az 1972-ben kötött, a nemzetközi felelősségről szóló egyezmény rendelkezéseire való tekintettel fel kell vetni a felbocsátásra és a már pályára állított Galileo-műholdak használatára vonatkozó felelősség kérdését.

4.5

Figyelembe véve mindazokat a különböző kritériumokat, amelyek alapján egy államot „felbocsátó államnak” lehet minősíteni, amely nemzetközi felelősséget vállalhat az akár a Földön keletkezett, akár a keringési pályán, űrobjektumok által okozott károkért, az ESA „felbocsátó államnak” tekinthető, mivel olyan „állam”, amely az IOV-szakaszban a műholdak felbocsáttatását intézi, és a felbocsátást végző céggel megköti a felbocsátási szerződést.

4.6

Hasonlóképpen felmerülhet a kérdés, hogy vajon Belgium nem tekinthető-e felbocsátó államnak, mivel a GKV – amely jelentős részt vállalt a műholdak kifejlesztésében és azok felbocsátásában a IOV-szakaszban – az ő jogi fennhatósága alá tartozik (a GKV székhelye Brüsszelben van). A belga nemzeti jogot tekintve úgy tűnik, hogy a belga szövetségi állam csak a saját területéről, illetve a belga állam tulajdonában levő, fennhatósága alá tartozó vagy irányítása alatt álló létesítményekről indított űrtevékenységekért felelős (7), a jelen esetben pedig nem ez a helyzet. A nemzetközi jog szempontjából a kérdés azonban továbbra is nyitva áll.

4.7

Másfelől viszont a GKV feloszlatásának és a tevékenységi körök GKV és GEH közötti átruházásának befejeztével a GEH lesz az a szerv, amelynek nevében a műholdak felbocsátására sor kerül, és ezen a jogcímen a hozzá kapcsolódó nemzetközi jogi személy is tekinthető felbocsátó államnak. Következésképpen ki kell elemezni az „uniós felbocsátó állam” minősítést, nemcsak az IOV-szakaszban fellőtt műholdakra nézve, de az üzembehelyezési és üzemeltetési szakasz során a Galileo-konstelláció többi műholdjára nézve is.

4.8

Az üzembehelyezési és üzemeltetési szakasz során az az állam viseli a felelősséget, amelynek területén a konstellációért felelős és a felbocsátást is végző cég (a koncesszió birtokosa) székhelye található. Mivel a koncesszióbirtokos székhelye a koncessziós szerződést aláíró felek között létrejött 2005. december 5-i megállapodás szerint Franciaország (Toulouse), ezen a jogcímen a felelősség Franciaországé.

4.9

Végül pedig az az ország is tekinthető felbocsátó országnak, amelynek fennhatósága alá tartozik a felbocsátást végző cég, valamint esetlegesen az az ország is, amelynek területén a létesítményeket igénybe veszik. Ha a kiválasztott vállalat az Arianespace francia társaság lesz, Franciaországot tekinthetjük majd felbocsátó államnak.

4.10

Tekintettel arra, hogy több felbocsátó állam is részt vehet, tisztázni kell a különböző vállalatok közötti kapcsolatokat a felelősség szempontjából, valamint a felbocsátás során vagy a műholdak élettartama alatt keletkezett károk esetére a kockázat megoszlását a különböző felbocsátó államok között.

4.11

Megjegyzendő, hogy az ESA és Franciaország között már létrejött megállapodás (a Guyanai Űrközpontról szóló megállapodások). Ez a megállapodás a nemzetközi felelősségről is tartalmaz záradékokat – mégpedig az Arianespace által végzett felbocsátások esetére –, amelyek ránézésre a Galileo programra is alkalmazhatók. Továbbra is nyitva áll az a kérdés, hogy a Föld körüli pályára állított műholdak élettartama során hogyan oszlik meg a felbocsátó államok nemzetközi felelőssége, és felmerülhet egy ad hoc megállapodás létrehozatalának lehetősége is Franciaország és a többi felbocsátó állam (ESA, Belgium, EU) között.

1)

A Tanács 1999. július 19-i állásfoglalása „Európa bevonása a műholdas navigációs szolgáltatások új generációjába – Galileo – meghatározási szakasz” címmel (199/C 221/01)

2)

A Tanács 1998. 06. 18-i 98/434/EK határozata, HL L 194., 1998.7.10. 15. o.

3)

A Tanács 2002. május 21-i 876/2002/EK rendelete a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról (mellékletben a GKV alapszabálya)

4)

A Tanács 2001/264/EK határozata (2001. március 19.) a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról – HL L 101., 2001.4.11.

5)

A Galileo Közös Vállalkozás (GKV) és az ESA között létrejött megállapodás – ESA/C(2002)51, rev 1, 2002. április 23.

6)

A Galileo Közös Vállalkozás szervezési és döntéshozatali folyamata – ESA/PB-NAV(2003)20, 2003. szeptember 5.

7)

A Tanács 1321/2004/EK rendelete (2004. július 12.) az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról

8)

Az Európai Bizottság közleménye: Az európai szabályozási ügynökségek keretbe foglalása, COM(2002) 718 final, 2002. 12. 11.

9)

Megállapodás az EU és Kína között – 2003. október 30.

10)

Megállapodás az EU és Izrael között – 2004. július 13.

11)

Megállapodás a GKV és az NRSCC között – 2004. október 9.

12)

Megállapodás a GKV és a MATIMOP között – 2005. szeptember 6.

13)

Megállapodás a GKV és az NRSCC részéről az ESA között – 2004. október 9.

14)

Megállapodás a GKV és a MATIMOP részéről az ESA között – 2005. október 18.

15)

A Galileo Közös Vállalkozás új tagjainak jogai és kötelességei – ESA/PB-NAV(2004)18 rev.2., 2004. június 23.

16)

Galileo – szellemi tulajdonjogok birtoklása és védelme – ESA/PB-NAV(2004)26, 2004. 09. 23.

17)

Szellemi tulajdonjogok a Galileo programban – GJU-EXC-2004-50, 2004. 09. 02.

18)

Megállapodás a jövőbeli Galileo-koncesszió partnerei között, 2005. december 5.

19)

Terv a GKV és a GEH között a tevékenységi körök átruházására és a szaktudás átadására (GJU-ADB-2005-13 rev, 2006. február 11.)

20)

Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlament és a Tanács részére: „Az EGNOS program beépítése a Galileo programba” – COM(2003) 123 final, 2003. 03. 19.

21)

Az ESA és az Európai Közösség között 2003. november 25-én aláírt keretmegállapodás – ESA/C-M(2004)4.

22)

EGSZB-vélemény: „Az európai műholdas rádiónavigációs program (GALILEO)” – TEN/077 (2001. 09. 12.)

23)

EGSZB-vélemény: „Javaslat tanácsi rendeletre GALILEO közös vállalkozás alapításáról” (COM(2001)336 final – 2001/0136 CNS) – TEN/089 (2001. 11. 28.)

24)

EGSZB-vélemény: „A Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács részére megküldött Közleményéről – A GALILEO kutatási program helyzetjelentése 2004. év elején” (COM(2004)112 final) – TEN/179 (2004. 06. 20.)

25)

EGSZB-vélemény: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról” (COM(2004)477 final – 2004/0156 (COD) – TEN/203 (2005. 02. 09.)).