17.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/1

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság több ízben felhívta a figyelmet az állami támogatások ellenőrzésének fontosságára, amely alapvető elem az alábbiak érdekében:

1.2

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alapelemeit az Európai Közösséget létrehozó szerződések, valamint az ESZAK-Szerződés és az EGK-Szerződés rendelkezései tartalmazzák. A már hatályát vesztett ESZAK-Szerződéstől eltérően az EK-Szerződés az állami támogatások tárgyában nem ír elő abszolút tilalmat: a tilalom elrendelése mellett mentesítéseket (1) és kivételeket (2)is tartalmaz, amelyek széleskörű mérlegelési hatáskörrel ruházzák fel az Európai Bizottságot – és kivételesen az Európai Tanácsot is –, hogy az általános szabályozás alóli mentesítéssel engedélyezhessenek egyes támogatásokat.

1.3

Másrészt az ezen bonyolult témakört szabályozó 87., 88. és 89. cikk az általános versenyszabályokra, az adózásra és a jogharmonizációra vonatkozó VI. fejezet II. részében is szerepel, hangsúlyozandó, hogy mennyire fontos tekintetbe venni az állami támogatások kérdését a versenypiacon előidézett hatások miatt.

1.3.1

Az EGSZB már több ízben hangsúlyozta, hogy bármely, az állami támogatásokkal kapcsolatos új cselekvési terv az EK-Szerződés 2. cikke által megszabott keretbe kell, hogy illeszkedjék, éppen azért, hogy garantálhassa – többek között – az egységes piac helyes működését, az antidiszkriminációs szabályok alkalmazását, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a fenntartható és nem inflációs növekedést, a versenyképesség és a konvergencia magas szintjét, az életminőség javítását, valamint a gazdasági és szociális kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást.

1.4

Ebben az értelemben tehát állami támogatás alatt – ahogyan ezt az Európai Bizottság is megfogalmazta – „az egy meghatározott gazdasági tevékenység elősegítése céljából alkalmazott állami beavatkozás bármely formáját értjük. Az ilyen jellegű segítségnyújtás tehát azt feltételezi, hogy egyes gazdasági ágazatokat vagy tevékenységeket másoknál előnyösebb módon kezelnek, ami torzítja a versenyt, mivel megkülönböztetést eredményez a kedvezményezett és a többi vállalkozás között” (3).

1.4.1

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az állami támogatás fogalma nem csupán az állami hatóságok által nyújtott és közpénzből finanszírozott támogatásokat foglalja magában, hanem az általában a vállalkozások költségvetésére nehezedő közterhek csökkentésére irányuló beavatkozásokat is.

1.5

Az Európai Tanács 2005 márciusában hangoztatta azon célkitűzését, hogy az állami támogatások általános szintjét tovább kell csökkenteni, a piac esetleges hiányosságai esetén azonban engedélyezni kell a mentesítéseket. Ez az álláspont összhangban van a 2000-ben tartott lisszaboni csúcson, majd pedig 2001-ben Stockholmban hozott határozatokkal, és megfelel azon szükségletnek, hogy a támogatásokat közérdekű horizontális célok – beleértve a kohézió célkitűzéseit – felé csoportosítsuk át.

1.5.1

Az Európai Bizottság nemrégiben kiadott, a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatáról szóló közleményében támogatja ezen célkitűzést, amely az állami támogatások csökkentésére és a piaci hiányosságok felé való átcsoportosítására irányul, különösen a jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban, valamint az innováció ösztönzése céljából (4).

1.6

Nemrégiben az Európai Parlament is kifejezte álláspontját az állami támogatásokkal kapcsolatban (5), hangsúlyozva, hogy azokat felelős és hatékony módon kell felhasználni, mivel

1.6.1

Másrészt az EP 2005. május 12-én elfogadta a „Az európai versenyképesség erősítése: az ipari szerkezetátalakítások kihatásai a KKV-politikára és a KKV-k szerepére” (6) című állásfoglalást, amelyben többek között célul tűzi ki a vállalkozásoknak nyújtott támogatások összvolumenének csökkentését, azonban emlékeztet egyes támogatások hasznosságára a piaci hiányosságok enyhítésében, példaként említve a K+F, a képzés és a vállalati tanácsadás céljára nyújtott támogatásokat.

1.6.2

A KKV-k részére a tagállamokban nyújtott állami támogatások fontosságának tudatában az EP felkéri az Európai Bizottságot, hogy a strukturális alapokon belül tartsa meg a gazdasági és szociális-gazdasági rehabilitáció céljából alkalmazott, az ipari kapacitás kitelepülése (delokalizáció) által sújtott területeknek szánt összes támogatási eszközt, és ragaszkodik ahhoz, hogy vegyék figyelembe ezeken a területeken – és általánosabb értelemben a kohéziós politikák területén – a kis- és mikrovállalkozások igényeit. (7)

1.6.3

Az állami támogatások reformtervezetével kapcsolatban az EP az innovációt ösztönző világos cselekvési irányvonal meghatározását javasolja, amely a lisszaboni célkitűzések összefüggésében átfogja valamennyi ágazatot.

1.7

Másrészről az évek során az Európai Bíróság is több ízben kifejezte véleményét az állami támogatásokkal kapcsolatosan, és ily módon valódi esetjogot (case-by-case law) teremtett, következetes és rendkívül részletes irányvonalak által jellemzett joggyakorlatot alakítva ki, legutóbb a közérdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos, valamint a 2003. július 24-i Altmark– ítélettel (8).

1.8

Az „Állami támogatások alakulásáról” szóló 2005 áprilisi jelentésében (9) az Európai Bizottság a tagállamok reakcióját illetően pozitív mérleget von a Lisszabonban beindított stratégiáról, kiemelve a támogatások szintjének a GDP-hez viszonyított kismértékű csökkenését és a még kedvezőbb reakciókat az Európai Tanács ülései által javasolt értelemben a támogatások átcsoportosítására vonatkozóan; azonban rendkívül sok még a teendő.

1.8.1

Az állami támogatások általános szintjének csökkentésére és azoknak a horizontális célokra való átcsoportosítására irányuló stratégia alapjául az Európai Bizottság 2001-ben elkészítette az állami támogatások jegyzékét, valamint a kapcsolódó értékelési keretet, majd ezeket 2002-ben továbbfejlesztette. Az EGSZB nagyra becsüli az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy az ágazatban nagyobb átláthatóságot érjenek el; ez különösen fontosnak tűnik az újonnan csatlakozott országok vonatkozásában.

1.9

Az EGSZB örömmel veszi tudomásul azon tényt, hogy 2003-ban az állami támogatások évi összvolumene az 1999-es szinthez képest 3,6 %-kal, az 1996-os szinthez képest pedig majd 30 %-kal csökkent. Jelzi azonban, hogy továbbra is magas a jelenlegi 53 milliárd euró összegű támogatási szint (10), amelynek több mint 60 %-a a feldolgozó- és szolgáltatóiparba áramlik. Aggodalmát fejezi ki továbbá a verseny torzulásai miatt, amelyek az állami támogatások eltéréseiből eredhetnek az egyes tagállamok, illetve a tagállamokon belül az egyes régiók között.

1.9.1

Az EGSZB (11) kedvezően fogadta az Európai Bizottság által a szabályok tisztázása és pontosítása céljából végzett munkát, különös tekintettel a csoportmentesség szabályozására, valamint a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra, amelyek célja a tagállamok általi munkahelyteremtés megkönnyítése.

1.9.2

Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat az idő múlásával aktualizálni kell, hogy tekintetbe lehessen venni a bekövetkezett politikai, gazdasági és jogszabályi változásokat. Ezen oknál fogva „az állami támogatások értékelési eszközeit rendszeresen felül kell vizsgálni, ennélfogva időtartamuk gyakran korlátozott”  (12).

1.10

Az EGSZB tehát üdvözli azt a tényt, hogy az Európai Bizottság e tárgyban általános reform kialakítására vonatkozó javaslatokat tett (13), amely a piaci kudarcokat fokozottan tekintetbe vevő integrált megközelítésen alapul.

1.10.1

Az EGSZB úgy véli, hogy a támogatáspolitika és a fejlesztési szükségletek közötti szükséges egyensúlyt kellően figyelembe vevő új jogszabályi keret elfogadását a támogatások egyszerűsítését és hatásuk kimerítő értékelését magában foglaló felülvizsgálatnak kell megelőznie.

1.10.2

Ezen felülvizsgálatnak világos célkitűzéseken, széleskörű konzultációkon és hiánytalan információkon kell alapulnia; az új jogszabályi keretnek a világos ellenőrzési rendszeren túl biztosítania kell a politikák közötti koherenciát, a cselekvések összefogását, a nagyobb mértékű egyszerűsítést, az átláthatóságot és a jogbiztonságot.

1.10.3

A javasolt jogszabályi keretnek összhangban kell lennie az alábbiakkal:

1.10.4

Az egyéb igények szükségessé teszik, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk az alábbiaknak:

1.11

Az EGSZB szerint azonban az állami támogatások közös keretének meghatározásánál az a legfontosabb, hogy korszerű és valamennyi tagállam között konszenzust kialakítani képes politikát kell beindítani, mivel a globalizáció az Európai Unió valamennyi gazdaságában szükségessé teszi a változási és a szerkezetátalakítási folyamatokat.

1.12

Az egymással versengő vállalkozások a támogatási rendszerek végső címzettjeiként – az állami szektorral együtt – könnyen tudják értékelni a létező eszközök hatékonyságát. Konkrét hozzájárulást nyújthatnak az állami támogatások modern európai politikájának megfelelő megoldások monitoringjához, és hasznos javaslatokat tehetnek az új iránymutatások kialakítását illetően.

1.12.1

Ezenkívül a vállalkozásokat érinti a legérzékenyebben a jogbizonytalanság, a támogatások jóváhagyásának hosszadalmassága, valamint a jogellenesnek nyilvánított támogatások behajtásának súlyos következményei. Ezért ők a leginkább érdekeltek a közösségi szabályozás egyértelmű ismeretének terjesztésében és az értelmezési és alkalmazási nehézségek és eltérések meghaladásában.

2.1

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az Európai Bizottság reformjavaslatai értékes alkalmat kínálnak az alábbiak kiegyensúlyozott szintézisének kialakítására:

2.2

Az EGSZB teljes mértékben osztja a „Kevesebb és célirányosabb támogatás” című reform ösztönző elvét, amennyiben annak célja javítani a vállalkozások belső piaci és nemzetközi versenyképességét, valamint megteremteni a hatékonyabb vállalkozások premizálásának feltételeit.

2.3

Az EGSZB teljes mértékben osztja az Európai Bizottság által megjelölt irányvonalat a szabályok egyszerűsítése érdekében, amelynek célja az, hogy nagyobb biztonságot nyújtson a gazdasági szereplők számára, valamint csökkentse az államok adminisztratív terheit. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a jogszerű és jogszerűtlen állami támogatás fogalma körüli bizonytalanság veszélyezteti az Európai Bizottság által az állami támogatásokkal kapcsolatosan végzett ellenőrzés legitimitását.

2.4

Az EGSZB véleménye szerint a támogatásokkal kapcsolatos közösségi szabályozás reformtervezetének lényegében az alábbiakat kell lehetővé tennie:

2.5

Az állami támogatáspolitika a versenypolitika szerves részét képezi, és ebbéli minőségében azon közösségi politikák egyike, amelyek a legnagyobb hatással vannak a gazdaság alakulására. Az EGSZB véleménye szerint tehát az állami támogatáspolitikát konkrétabb módon kell felhasználni, hogy biztosítsuk a fejlesztés minőségét és a lisszaboni célkitűzésekkel való összhangot, hogy ily módon javaslattévő szerepet játsszunk, a gazdaság és a foglalkoztatás fejlesztésének egészséges dinamikáját biztosítandó.

2.6

A versenyképességen mérhető le a piac azon képessége, hogy hatékonyan képes-e javakat és értékteremtő szolgáltatásokat létrehozni a globalizált világban, a társadalom életminőségének javítása és a magas szintű foglalkoztatás biztosítása céljából. El kell azonban ismernünk, hogy kudarcot vallottunk azon törekvésünkben, hogy a – lisszaboni stratégiában foglalt célkitűzéseknek megfelelően – az európai vállalkozásokat és az emberi erőforrásokat a technológiai kutatás, az innováció, a képzés és az internacionalizáció minőségibb szintjére fejlesszük.

3.1

Az EGSZB helyesli az állami támogatások közösségi szabályozási keretének megújítását, amelynek az alábbi jellemzőkkel rendelkező támogatási politikából kell kiindulnia:

3.2

Az EGSZB szerint az állami támogatásokkal kapcsolatos közösségi politikának aktívan hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Európa vonzóbbá váljon a befektetők és a munkaerő számára, hogy növekedjen a vállalkozások versenyképessége és a szociális kohézió, továbbá, hogy ösztönözzék a kutatási és innovációs készséget, végezetül, hogy előmozdítsák az új ismeretek létrejöttét és terjesztését, továbbá az emberi erőforrások képzését.

3.3

Az EGSZB véleménye szerint a képzési és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos közösségi mentesítési szabályozást ki kell terjeszteni és bővíteni kell, mégpedig egy csoportmentességekről szóló általános rendelet révén. Előnyben részesítendők az átláthatóbb és konkrét célokra irányuló támogatási intézkedések, amelyeket a vállalkozásokkal és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kell meghatározni, lévén, hogy ők a támogatási rendszerek kedvezményezettjei, tehát ténylegesen ők képesek a javasolt eszközök hatékonyságának értékelésére.

3.4

Ami a regionális felhasználású támogatások rendszerét illeti a 2007–2013 közötti költségvetési időszakban, az EGSZB egyetért azzal, hogy a hátrányos helyzetű régiók – (a „statisztikai hatás által érintett” NUTS II, a „gazdaságilag növekvő” NUTS II, valamint az „alacsony népsűrűségű” NUTS III régiók), valamint a földrajzilag hátrányos helyzetű szigetek és hegyvidéki területek – fejlesztésének új lendületet kell adni, túllépve a segélyezési mentalitáson, csökkentve a támogatás-intenzitás felső határait, 10 %-on belül tartva a hátrányos helyzetű régiók szélső kategóriái közötti különbséget és leküzdve a határ menti régiók között fennálló, az aránytalan támogatási eltérések (a NUTS III régiók esetében ez nem haladhatja meg a 20 %-ot) által kiváltott lehetséges delokalizációs jelenségeket.

3.4.1

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság megközelítési módját a különböző típusú vállalkozásoknak szánt regionális felhasználású támogatások intenzitását illetően, azonban úgy véli, hogy elkerülendő annak a kockázata, hogy a kisebb vállalatok méretbeli növekedése lefékeződjön, mégpedig oly módon, hogy a kis- és középvállalatok számára egységesen 20 %-os forráskiegészítést biztosítunk. Az új mentesítésekben szereplő régiók nagyvállalati beruházás-támogatására javasolt határoknak figyelembe kellene venniük az Európai Bizottság 2003. évi ajánlásában (14) foglalt új szabályozást.

3.5

Éppen a kisebb volumenű támogatásokra vonatkozóan az EGSZB támogatja a „De minimis”-ben előírt felső határ emelését, többek között azért, hogy lehetővé váljon a közösségi tevékenység nagyobb mértékű koncentrációja és egyszerűsítése.

3.6

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak képesnek kellene lennie figyelmét a kereskedelmi cserekapcsolatokat jelentősen befolyásoló állami támogatásokra összpontosítania, ahelyett, hogy erőforrásait a túlnyomórészt helyi érdekű esetek sokaságának vizsgálatára vesztegetné; ennek során tisztázni kell a „local concern” kifejezés jelentését és értelmezését.

3.7

Az EGSZB úgy véli, hogy az állami támogatások ellenőrzésének arányosnak és hatékonynak kell lennie, és kerülni kell a bonyolult bejelentési procedúrákat a közösségi verseny szempontjából marginális gazdasági jelentőségű esetekben.

3.8

Az EGSZB erőteljesen támogatja az annak idején (2004 februárjában) az Európai Bizottság által a csekély volumenű állami támogatásokra vonatkozóan benyújtott javaslatot, amelynek célja az, hogy a tagállamok számára nagyobb rugalmasságot és egyszerűbb eljárásokat, valamint a lisszaboni stratégiában foglalt célkitűzések elérésére irányuló támogatási intézkedések számára elegendő teret lehessen biztosítani, mindenkor fenntartva azonban az Európai Bizottság megfelelő ellenőrzési lehetőségeit.

3.9

Az ágazati támogatásokat illetően az Európai Bizottság által a kategóriánként való csoportmentesítésre vonatkozóan kijelölt iránymutatás nyomán biztosítani kell az EU ágazati politikái és a közlekedési, az energiaügyi, az információs és a kommunikációs ágazatban alkalmazott támogatási rendszerek közötti koherenciát. A széleskörű innovációs, növekedési és munkahelyteremtő potenciált magában rejtő kulturális, audiovizuális, filmipari és sportágazatban a lisszaboni stratégia konkrét célkitűzéseket jelölt meg.

3.10

A környezetvédelmi támogatások esetében a környezetvédelem céljára nyújtott állami támogatások közösségi szabályozása 2007-ig marad érvényben. Ebben az esetben is fontos a lisszaboni stratégia által kitűzött célok követése, megkönnyítve a CO2-kibocsátáskereskedelem rendszerének kialakítását (ETS National Allocation Plans), a Kiotói Jegyzőkönyvben megszabott célkitűzések keretében.

3.11

Innovációs támogatások (a zöld könyvben (15) foglalt meghatározás szerint). Az EGSZB véleménye szerint a létező szabályozást ki kellene terjeszteni az innovatív tevékenységekre irányuló, a jelenlegi iránymutatások által le nem fedett támogatás-típusokra is, világos és általános érvényű kompatibilitási követelményeket kellene meghatározni, amelyek nagyobb mozgásteret hagynak a tagállamoknak a bejelentési kötelezettség alóli mentesítéssel.

3.11.1

Hogy javulást érjünk el ezen a területen, az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy az Eurostat segítségével határozza meg pontosabban azokat a termelői és szolgáltatásnyújtási tevékenységeket, amelyek jelenleg az innovatív tevékenységek közé sorolhatók. Rendkívül hasznos lenne ugyanis, ha ebben az érzékeny szektorban iránymutatások állnának rendelkezésre.

3.11.2

E tekintetben az EGSZB üdvözli, hogy 2005. szeptember 21-én kihirdetésre került az innovációra irányuló állami támogatások közösségi szabályozásáról szóló közlemény, amelynek célja, hogy e kulcsfontosságú szektort közösségi szinten szabályozza, valamint lehetőséget nyújtson arra, hogy azonosítsuk egyrészt a piaci kudarc legnyilvánvalóbb eseteit, másrészt a körülményeknek megfelelő beavatkozásokat azokban az esetekben, amelyekben lehetséges a korrekció.

3.12

Világosan meg kell határozni azonban a piac azon hiányosságait jelezni képes kritériumokat is, amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a gyanú, hogy akadályozzák a lisszaboni stratégia végrehajtása során alkalmazandó innovációs intézkedések és eszközök optimalizálását; ugyanakkor megfelelő mozgásteret kell hagyni a tagállamok és régióik számára, hogy arányos és hatékony intézkedéseket alakítsanak ki a fejlesztési kutatás kereskedelmi és piaci innovációvá alakítása érdekében.

3.13

A KKV-k általi, innovatív projektekbe való befektetések ösztönzésére szánt támogatások segítsék elő a vállalatok méretbeli fejlesztését is, és tartalmazzák főként az alábbiakat:

3.14

Az EGSZB szerint a szabályozás új rendszerének figyelembe kellene vennie az innovációs folyamatot befolyásoló környezeti kontextus tényezőinek összességét, amely tényezők a következők:

3.14.1

Általánosabb értelemben az EGSZB véleménye szerint a horizontális támogatásokra (amelyek a következők: kutatás, innováció, környezet, humántőke) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata során kívánatos lenne:

3.15

Ami az általános érdekű gazdasági szolgáltatások ágazatában folyósított támogatások rendszerét illeti, hangsúlyoznunk kell, hogy ezen szolgáltatások alapvető elemét alkotják a szociális és területi kohéziónak: az Altmark-ítélet (16) által meghatározott követelmények, valamint az Európai Bizottság 2005. július 13-i vonatkozó határozata értelmében tisztázni kell a „közepes méretű, hatékonyan irányított vállalat” koncepcióját, garantálva ily módon az általános érdekű szolgáltatás jogcímén folyósított ellentételezések jogbiztonságát, amelyek a Szerződéssel összeegyeztethető állami támogatásokat képeznek.

3.16

Az EGSZB szerint a jövőbeni szabályozásban számot kellene vetni azon ténnyel, hogy az országos, regionális és helyi szinten demokratikus legitimitással rendelkező intézményeket megilleti az a felelősség, hogy az általános érdekű gazdasági szolgáltatások körét meghatározzák (17).

4.1

Az EGSZB úgy véli, hogy fontos lépések tehetők az egyszerűsítés és a nagyobb mértékű átláthatóság felé, oly módon, hogy megerősítjük az Európai Bizottság által megkezdett tevékenységet egy olyan közösségi támogatás-politika kialakítása érdekében, amely erősebben összpontosít a jelentős versenytorzulásokat kiváltani képes elemekre.

4.2

Kerülendő a hosszadalmas ügyintézés, javítani és karcsúsítani kell az adminisztratív eljárásokat, valamint aktiválni a felelősséget a tagállamok szintjén, az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása céljából.

4.3

Az EGSZB véleménye szerint a bevált gyakorlatokról szóló iránymutatások kidolgozása is rendkívül kívánatos valamennyi érdekelt fél teljes körű bevonásával, különös tekintettel a vállalkozásokra, amelyek a támogatási intézkedések első számú címzettjei.

5.1

A bővítés új forgatókönyvei megkívánják az állami támogatások politikájának korrekcióját, hogy valamennyi európai régió egyformán vonzóvá váljon az ipari kapacitások betelepülése (lokalizáció) és a beruházások számára, valamint, hogy biztosítható legyen a szomszédos régiók közötti jogszerű verseny.

5.2

Jelenleg az Európai Unió 10 új tagállama a vállalatok részére állami támogatás jogcímén az ezen államok GDP-jéhez mérve jóval nagyobb összegeket folyósít, mint a 15-ök Európájában kifizetett támogatások, noha a tendencia azt mutatja, hogy ez az arány fokozatosan kiegyenlítődik majd. A 2000–2003 közötti időszakban az új tagállamokban az állami támogatások összege átlagosan elérte a GDP 1,42 %-át, ezzel szemben a 15-ök Európájában ez átlagosan 0,4 %.

5.3

A lisszaboni stratégia előírta, hogy a támogatásokat a horizontális célkitűzések eléréséhez lehet felhasználni. 2002-ben a 15-ök Európájában ez utóbbi támogatások 73 %-ra rúgtak, az új tagállamok 22 %-ával szemben (18).

5.4

Másrészről el kell ismerni azt, hogy az új tagállamok nagyon jól tudtak alkalmazkodni a piacgazdasághoz, noha a kibővült Európának fontos lépéseket kell még tennie a támogatások általános szintjének csökkentése és a versenyképesség, a fenntartható és koherens fejlődés, valamint a tudásalapú új európai gazdaság ösztönzése érdekében.

6.1

Az EGSZB úgy véli, hogy az állami támogatások területén javítani kell a bevált gyakorlatok és az eljárások irányítását, és jobban be kell vonni a közvetlenül érdekelteket, azaz elsősorban a vállalkozásokat és a civil társadalmat, hiszen őket érinti a legérzékenyebben a jogbizonytalanság, a támogatások közösségi jóváhagyásának hosszadalmassága, valamint a nem engedélyezhetőnek vagy jogellenesnek nyilvánított támogatások behajtásának súlyos következményei.

6.2

A vállalkozások a támogatási rendszerek címzettjeiként, ugyanakkor versenytársi minőségükben privilegizált helyzetben vannak a következőket illetően:

6.3

Az EGSZB véleménye szerint szükséges:

7.1

Az EGSZB véleménye szerint világos képet kell adni arról, hogy milyen hozzáadott értéket képviselnek az állami támogatások az Európai Unió jövője szempontjából, a tagállamok által a Lisszabonban aláírt és 2000-től mostanáig számos európai csúcson hangoztatott versenyképességi, fenntartható és következetes fejlesztési célkitűzések keretében.

7.1.1

Az ezen stratégia által megjelölt kulcságazatok tartós és célzott pénzügyi erőfeszítéseket igényelnek, aminek a tagállamok költségvetési és strukturális politikájában is ki kell fejeződnie: mindehhez következetes és egymással összeegyeztethető politikák előzetesen meghatározott keretére van szükség. Szükséges, hogy valamennyi összetevő – beleértve a közösségi versenypolitikát is – ezen a kereten alapuljon, illetve ehhez igazodjon.

7.2

A globális piac egyéb partnereivel egyenlő eszközökkel versenyezni képes európai egységes piac teljes megvalósítása az EGSZB véleménye szerint megköveteli az európai gazdaságpolitikák – főként a támogatáspolitika – gyakorlatának és koncepcióinak nagyfokú korszerűsítését. Ezt szükségessé teszi a hatékony, technológiailag fejlett és versenyképes piac működése által megkívánt nagy infrastrukturális beruházások, valamint az immateriális javakba történő beruházások megvalósítása is.

7.3

Az EGSZB szerint az általános összeegyeztethetőségi kritériumok meghatározása révén arra kell ösztönözni a tagállamokat és a régiókat, hogy a versenyképes és a szabad verseny szabályait tiszteletben tartó gazdaság célkitűzésén alapuló támogatáspolitikákat fogadjanak el.

7.4

Ha a piacnak nem sikerül versenyképessé tenni az európai vállalkozásokat, és képtelennek bizonyul a technológiai innovációs, képzési és internacionalizációs kapacitások megerősítésére, az állami támogatásokkal kapcsolatos európai politikának megkönnyítenie, nem pedig akadályoznia kell azokat a politikákat és intézkedéseket, amelyek a vállalkozások növekedésének ösztönzésére, valamint azon képesség erősítésére irányulnak, amellyel Európába új beruházásokat, új szellemi tőkét és új pénzügyi forrásokat lehet vonzani.

8.1

Az EGSZB helyesli az állami támogatások európai politikájának az új, proaktív jellegű megközelítésen és az új általános közösségi szabályozáson alapuló korszerűsítését. E tekintetben főként a következőket ajánlja: