—

az ifjúság területét érintő uniós intézkedések ösztönzése, illetve azok kiemelt szerepének biztosítása,

—

ágazatokon átívelő együttműködés révén annak biztosítása, hogy az egyéb uniós szakpolitikai területek felelősei (pl.: foglalkoztatás, oktatás, szociálpolitika, egészségügy) értesüljenek a fiatalokat érintő konkrét problémákról,

—

hozzájárulás az Unió gazdaság- és szociálpolitikai menetrendje, valamint különösen az Európa 2020 stratégia és annak végrehajtási mechanizmusai tekintetében meghatározott átfogó prioritások megvalósításához,

—

a tényeken alapuló ifjúságpolitika kialakítására való törekvés,

—

a munkaterv olyan rugalmas keretet biztosítson, amely adott esetben képes alkalmazkodni a jelenlegi változásokhoz,

—

a tagállamok és a Bizottság együttműködésén alapuló összehangolt megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy az uniós szintű fellépés hosszú távon hozzáadott értéket teremtsen az alábbi 6. pontban foglalt négy témában,

—

a meglévő informális struktúráknak – adott esetben – az e munkatervben előirányzott struktúrákba való beillesztése,

—

a strukturált párbeszéd során kialakított egyeztető eljárások maradéktalan kihasználása annak biztosítása érdekében, hogy a munkaterv a fiatalok számára lényeges problémák kezelésére irányuljon;

—

az ifjúsági munkának és a nem formális, illetve informális tanulásnak a fejlesztése, valamint a válság fiatalokra gyakorolt hatásainak kezeléséhez való hozzájárulása,

—

ágazatokon átívelő megerősített együttműködés az uniós stratégiák keretén belül,

—

felelősségvállalás, különös tekintettel a jogérvényesítésre, az autonómiára, a részvételre és az aktív polgári szerepvállalásra az Unión belül és kívül egyaránt;

—

meg kell erősíteni az ifjúság érvényesülését és az ágazatokon átívelő együttműködést a Tanácson belül annak biztosítása érdekében, hogy a politikai döntéshozatal során figyelembe vegyék a fiatalok körülményeit és igényeit;

—

e munkaterv támogatására az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében elfogadott munkamódszerekkel, illetve néhány informális szakértői csoport révén és a társaktól való tanulásra épülő tevékenységek rugalmas keretén belül kerül sor;

—

a szakértői csoportok megbízatása az lesz, hogy a II. szakasz 6. pontjában szereplő prioritást élvező témákra és az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre és céldátumokra összpontosítsanak. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják az I. mellékletben szereplő tevékenységeket;

—

a munkacsoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek a II. mellékletben szerepelnek;

—

a fiatalok azon jogára való tekintettel, amely biztosítja részvételüket az őket érintő szakpolitikák alakításában; a strukturált párbeszéd arra szolgál majd, hogy segítségével a fiatalok részt vehessenek a munkaterv prioritásaira irányuló közös gondolkodásban;

—

az ifjúságügyi főigazgatók nem hivatalos találkozóin megvizsgálják majd az e munkatervvel összefüggésben felmerülő stratégiai kérdéseket, illetve azt, hogy ezek a kérdések általánosságban miként kapcsolódnak az uniós ifjúságpolitikához;

—

e munkaprogram végrehajtását 2015 második felében értékeli majd a Tanács, mégpedig a Bizottság által 2015 júliusáig elkészítendő uniós ifjúsági jelentésben foglalt, az ifjúsági ágazat általános áttekintésének részét képező végrehajtási értékelés alapján;

—

az ifjúsági munkára vonatkozó tagállami minőségbiztosítási rendszerek, valamint a közös mutatók és keretek szerepe,

—

az ifjúsági munkának, valamint a nem formális és informális tanulásnak a fiatalokat érintő kihívások kezeléséhez való konkrét hozzájárulása, különös tekintettel az oktatásról a foglalkoztatásra való átállásra,

—

a tagállamok és a Bizottság közötti, társaktól való tanulásra épülő tevékenységek az uniós és nemzeti szinten történő ágazatközi ifjúságpolitikai döntéshozatalra vonatkozó legjobb gyakorlatok és ajánlások meghatározása céljából;

—

a Bizottság támogatásával és az ezen állásfoglalásban meghatározott megújított keret munkamódszereit alkalmazva működjenek együtt egymással;

—

az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról szóló tanácsi következtetések alapján folytassák az ifjúság szempontjainak aktív beépítését az Európa 2020 stratégiával és az európai szemeszterrel kapcsolatos nemzeti szakpolitikák kialakításába;

—

a szakpolitika nemzeti és regionális szinten történő kidolgozása során – tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét – vegyék figyelembe az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét (2018–2010) és e munkatervet;

—

adott esetben tájékoztassák a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket az uniós munkaterv végrehajtásának előrehaladtáról a tevékenységek relevanciájának és áttekinthetőségének biztosítása érdekében;

—

programjuknak a csoportos elnökség keretében történő kidolgozása során fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira;

—

az ezen állásfoglalás tárgyát képező 18 hónapos időszak végén a Bizottság által a tagállamok önkéntes hozzájárulása alapján készített uniós ifjúsági jelentésbe bevont értékelésre alapozva mérlegeljék, hogy javaslatot tesznek-e a következő időszakra szóló új munkatervre;

—

szokásos informális ülésük alkalmával javasolják az ifjúságügyi főigazgatóknak, hogy vitassák meg és vegyék figyelembe a munkaterv terén elért eredményeket, hogy adott esetben szervezzenek rendkívüli, együttes, ágazatközi főigazgatósági üléseket, valamint hogy széles körben terjesszék az eredményeket;

—

működjön együtt a tagállamokkal és támogassa azokat e munkaterv végrehajtásában, különösen a mellékletben felsorolt intézkedések terén;

—

tájékoztassa a tagállamokat az uniós ifjúsági politika és az ifjúságot érintő más vonatkozó szakpolitikák területén folytatott vagy tervezett kezdeményezésekről, továbbá a Bizottságban zajló e területet érintő fejleményekről;

—

vizsgálja meg, hogyan lehetne megkönnyíteni, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a szakértői csoportok ülésein;

—

a tagállamok önkéntes hozzájárulása alapján 2015 júliusáig foglaljon bele egy értékelést az uniós ifjúsági jelentéstervezetbe a munkaterv végrehajtásáról és relevanciájáról. Ez a jelentés fogja képezni egy esetleges következő tanácsi munkaterv 2015 második felében esedékes kidolgozásának alapját;

—

törekedjen az e munkaterv és az Európa Tanáccsal az ifjúság területén kötött partnerségi megállapodás munkaterve közötti koherencia megteremtésére;

—

javasoljon rugalmas keretet a tagállamok közötti, társaktól való tanulásra épülő tevékenységek számára;

—

továbbra is folytassanak szoros együttműködést szakértői szinten az ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban;

—

ösztönözzék az egyéb ágazatokat arra, hogy a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe az ifjúság szempontjait, különös figyelmet fordítva arra, hogy ezek már a szakpolitika formálásának korai szakában megjelenjenek, és ténylegesen beépüljenek;

—

támogassák, hogy az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérését illetően jobban felismerjék az ifjúság szerepét, hiszen ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és az új munkahelyek létrejöttéhez, tekintettel a foglalkoztatásra, a társadalmi befogadásra, az oktatásra és a képzésre, valamint az egészségügyre és a jóllétre gyakorolt kedvező hatásaira.