a)

vannak-e ellentmondások a központi szerződő fél tőkeszerkezete és a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésítését abban az esetben biztosító helyreállítási intézkedések között, ha tőkeszintje a bejelentési küszöbérték vagy a tőkekövetelmények alá esik;

b)

a helyreállítási terv megfelelően figyelembe veszi-e az (EU) 2021/23 rendelet 9. cikkének (14) bekezdésében említett, előfinanszírozott elkülönített saját forrásokból származó pótlólagos összeget;

c)

az elszámolt termékek típusait figyelembe véve a helyreállítási tervben szereplő intézkedések jól kialakítottak, megvalósíthatók, hitelesek és alkalmasak-e a központi szerződő fél számára a következőkhöz:

d)

megfelelően tesztelték-e, hogy a helyreállítási tervben szereplő intézkedések lehetővé teszik-e az elosztást és az árfeltárást;

e)

a helyreállítási tervben szereplő intézkedések és a c) pont iv. alpontjában említett eszközök kellően megbízhatóak-e és azonnal rendelkezésre állnak-e mind egyedi, mind rendszerszintű helyreállítási események esetén;

f)

a helyreállítási terv egyaránt tartalmaz-e intézkedéseket a finanszírozási hiányok és az átmeneti likviditási rések kezelésére, és részletezi-e a központi szerződő fél rendelkezésére álló likviditási megállapodásokat;

g)

a helyreállítási tervben szereplő intézkedések figyelembe veszik-e a letéti modellt és a letéti folyamatokat, valamint a biztosítéki keretrendszert, beleértve a központi szerződő fél által elfogadott biztosítékok jegyzékét és a biztosítékokra alkalmazott levonásokat és különösen az alábbiak mindegyikét:

h)

a helyreállítási terv előirányozza-e meglévő központi banki támogatás igénybevételét, és egyértelműen azonosítja-e azokat az eszközöket, amelyek a központi banki támogatás feltételei szerint várhatóan fedezetként befogadhatók.

a)

a terv egyértelműen részletezi-e a többlépcsős veszteségfedezést és a különböző veszteségtovábbítási pályákat, és a veszteségelosztási szabályoknak megfelelően modellezi-e a veszteségek következményeit, az említett szabályokba beleértve a központi szerződő fél és klíringtagjai közötti megállapodásokat és a központi szerződő fél átfogó kockázatkezelési keretét, például a központi szerződő fél szabálykönyvét;

b)

a terv a többlépcsős veszteségfedezés végrehajthatóságának biztosítása érdekében értékeli és kezeli-e a releváns jogi kockázatokat, többek között a harmadik országbeli joghatóságokban székhellyel rendelkező klíringtagok tekintetében.

a)

a központi szerződő fél tulajdonosi struktúrája befolyásolhatja-e a helyreállítási tervet;

b)

a központi szerződő fél tulajdonosi struktúrája miként tükröződik a központi szerződő fél ösztönzőrendszerében vagy döntési folyamataiban;

c)

a helyreállítási terv tulajdonosokra vonatkozó követelményei miként befolyásolhatják a helyreállítási tervet, ideértve azt az esetet is, amikor az anyavállalat általi vagy a csoport általi támogatásról szóló szerződéses megállapodások a helyreállítási terv részét képezik, különösen az alábbiak értékelése révén:

d)

kellően értékelik-e a központi szerződő fél csoporton belüli vállalkozásokkal fennálló kapcsolatait azon átterjedési kockázat figyelembevétele céljából, amely akkor merülhet fel, ha valamely csoporton belüli vállalkozás pénzügyi nehézségekkel szembesül vagy fizetésképtelenné válik, valamint azt, hogy ezek a kapcsolatok miként befolyásolhatják a helyreállítási tervben szereplő intézkedések alkalmazhatóságát;

e)

a helyreállítási terv jóváhagyására, valamint a helyreállítási terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős, szervezeten belüli személyek azonosítására vonatkozó politikák és eljárások megfelelőek, egyértelműek és megvalósíthatók-e;

f)

a helyreállítási terv összhangban van-e a központi szerződő fél vállalatirányítási struktúrájával, döntési folyamataival és belső irányításával;

g)

a központi szerződő fél belső szervezetének összetettsége akadályozhatja-e az időben történő intézkedéseket, vagy a folyamatok valószínűleg hatékonyan, egyértelmű döntéshozatali láncokkal és egyértelműen meghatározott felelősségi körökkel működnek-e;

h)

a helyreállítási terv egyértelmű és megvalósítható-e az eljárások és a cselekvési tervek szintjén – beleértve a döntési folyamatokra vonatkozó eljárásokat, a helyreállítási terv folyamata szempontjából releváns személyek részletes elérhetőségeit, a távoli hozzáférés lehetőségét és a döntéshozókkal való kapcsolatfelvételt –, továbbá tartalmaz-e eljárásokat a kulcsfontosságú személyekkel való helyszíni és helyszínen kívüli kapcsolatfelvételt illetően;

i)

a helyreállítási tervet – amennyiben ez előírás – ténylegesen belefoglalták-e a központi szerződő fél működési szabályzatába;

j)

a központi szerződő fél megfelelő szabályokkal és eljárásokkal rendelkezik-e a helyreállítási terv klíringtagokkal való rendszeres tesztelésére, és amennyiben lehetséges, azok ügyfeleinek és közvetett ügyfeleinek azonosítására.

a)

a helyreállítási terv figyelembe veszi-e, hogy a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások egy részét vagy egészét a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 14. vagy 25. cikke alapján engedélyezett vagy elismert más központi szerződő felek nyújtják-e;

b)

a helyreállítási terv – a központi szerződő fél rendelkezésére álló információk felhasználásával – mennyiben részletezi a más központi szerződő felek által nyújtott elszámolási szolgáltatások azonosítását, és hogy az ilyen más központi szerződő felek által nyújtott azonosított szolgáltatások esetében már meglévő vagy újonnan létrehozott elszámolási szolgáltatásokról van-e szó;

c)

amennyiben a helyreállítási terv az ügyletek hordozhatóságát vagy a nem kritikus tevékenységek más szolgáltató számára való részleges vagy teljes átadását irányozza elő:

a)

a helyreállítási terv tervezett alkalmazása és kialakított stratégiája:

b)

a helyreállítási tervben foglalt mennyiségi és minőségi mutatók kerete azonosítja-e azokat a körülményeket, amelyek között a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseket meg kell hozni.

a)

a terv megfelelően azonosítja-e a központi szerződő fél kritikus funkcióit;

b)

a központi szerződő fél számára megfelelőek-e a helyreállítási tervben szereplő, az eszközök vagy üzletágak értékesítését megkönnyítő előkészítő intézkedések, figyelembe véve a következők mindegyikét:

c)

amennyiben a központi szerződő fél többféle terméket számol el, a központi szerződő fél mérlegelte-e a termékfélék szerint felosztott értékesítés lehetőségét, és feltárt-e az ilyen felosztott értékesítésből fakadó akadályokat vagy a helyreállítási tervre gyakorolt egyéb hatásokat;

d)

a helyreállítási terv értékeli-e a különböző szervezetekkel – likviditásszolgáltatókkal, kiegyenlítő bankokkal, platformokkal, letétkezelőkkel, befektetési ügynökökkel, bankokkal vagy szolgáltatókkal – fennálló kapcsolatok számát és fontosságát, és e kapcsolatok miként befolyásolják a helyreállítási intézkedéseket és a helyreállítási terv eredményességét;

e)

a terv értékeli-e az egyes kapcsolatok jelentőségét vagy lényegességét, többek között az elszámolt mennyiségek és az említett intézkedésekből eredő pénzügyi kitettségek alapján;

f)

a terv megfelelően értékeli-e a központi szerződő fél fő tevékenységére részben kiterjedő kiszervezési megállapodásokat, és csökkenti-e az azonosított kockázatokat;

g)

a helyreállítási terv miként értékeli jogi érvényesíthetőségét az f) pontban említett kiszervezési megállapodások szolgáltatóival szemben, kielégítően értékeli-e, hogy az ilyen szolgáltatók esetleg nem tudják teljesíteni a kiszervezési megállapodások szerinti kötelezettségeiket, és miként mérsékeli ezeket a kockázatokat.

a)

a központi szerződő fél kommunikációs és tájékoztatási terve megfelel-e az (EU) 2021/23 rendelet melléklete A. szakaszának 3. pontjában foglaltaknak, és konkréten a központi szerződő fél kommunikációs és tájékoztatási terve:

b)

a központi szerződő fél kommunikációs és tájékoztatási terve tartalmaz-e egyértelmű eljárásokat arra vonatkozóan, hogy miként és mikor osszanak meg információkat a különböző szervezetekkel, egyértelműen ismertetve, hogy ezek az eljárások miként veszik figyelembe a jogi követelményeket és az egyéb kötelező érvényű követelményeket.

a)

a helyreállítási terv megfelelően tükrözi-e a központi szerződő fél klíringtagságának összetettségét az összes következő elem tekintetében:

b)

a helyreállítási terv figyelembe veszi-e a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások esetleges zavara által a klíringtagokra és – amennyiben az információ a központi szerződő fél rendelkezésére áll – azok ügyfeleire és közvetett ügyfeleire gyakorolt általános hatást, beleértve az elszámoláshoz való hozzáférésre gyakorolt lehetséges hatásokat és a központi szerződő fél működési szabályzatából eredő egyéb hatásokat is;

c)

a helyreállítási terv figyelembe veszi-e a keretében meghozandó elfogadott intézkedéseknek a klíringtagokra és adott esetben azok ügyfeleire és közvetett ügyfeleire gyakorolt lehetséges hatását;

d)

a klíringtagok és adott esetben azok ügyfelei és közvetett ügyfelei a központi szerződő fél működési szabályzatának megfelelően megállapodtak-e bármilyen pénzügyi vagy szerződéses kötelezettségben, beleértve e kötelezettség összegének kiszámítási módját, felső határ vagy korlát alkalmazását, azt, hogy az összeget előre rögzítik vagy pedig a tag vagy az ügyfél kitettségeitől függően fogják meghatározni, és hogy az ilyen forrásokat miként kérnék be.

a)

a helyreállítási terv értékeli-e a helyreállítási intézkedések alkalmazásának bármely interoperábilis központi szerződő félre és a központi szerződő félhez kapcsolódó bármely más FMI-re gyakorolt lehetséges hatását, a központi szerződő fél e szervezetekben való részvételének jelentőségét értékelve;

b)

a helyreállítási terv kiterjed-e a más központi szerződő felekkel kötött interoperabilitási vagy letétbeszámítási megállapodásokra, valamint az ilyen megállapodások hatálya, beleértve az e megállapodások keretében elszámolt mennyiségeket és kicserélt pénzügyi erőforrásokat;

c)

a helyreállítási terv szerinti intézkedések végrehajtása befolyásolhatja-e a hozzáférést más FMI-khez, és a terv miként mérsékeli az esetlegesen feltárt akadályokat vagy korlátokat;

d)

az (EU) 2021/23 rendelet 9. cikkének (16) bekezdésével összhangban hatékony és kielégítő módon bevonták-e a terv kidolgozási folyamatába azon kapcsolt FMI-ket és érdekelt feleket, amelyeknek veszteségei keletkeznének, költségei merülnének fel, vagy amelyek hozzájárulnának a likviditáshiány fedezéséhez abban az esetben, ha az említett terv végrehajtására kerülne sor.

a)

a helyreállítási terv értékeli-e a helyreállítási intézkedések alkalmazásának a kereskedési helyszínekre és a központi szerződő félhez kötődő bármely más kereskedési forrásra gyakorolt lehetséges hatását, többek között a központi szerződő fél e szervezetekben való részvételének jelentőségét, és e hatás fenyegetést jelent-e az érintett szervezetek stabilitására nézve;

b)

a központi szerződő fél az elszámolási szolgáltatások mellett nyújt-e az elszámoláshoz kapcsolódó egyéb lényeges vagy jelentős szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást, és a helyreállítási terv keretében hozott intézkedések hatással lehetnek-e a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacra, amennyiben a központi szerződő fél ilyen egyéb lényeges vagy jelentős szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt.

a)

a helyreállítási terv értékeli-e lehetséges hatását a következőkre:

b)

a helyreállítási terv az általa gyakorolt szélesebb körű rendszerszintű kockázati hatás értékeléséhez figyelembe veszi és tükrözi-e az ESMA eseti elemzéseinek számára releváns eredményeit, és lehetőség szerint mérsékeli-e a releváns megállapításokat vagy aggályokat;

c)

a helyreállítási terv figyelembe veszi-e a különböző szervezetekkel – likviditásszolgáltatókkal, kiegyenlítő bankokkal, platformokkal, letétkezelőkkel, befektetési ügynökökkel, bankokkal vagy szolgáltatókkal – fennálló lényeges kapcsolatokat annak értékelésével, hogy esetlegesen miként befolyásolhatja a kapcsolt szervezetek működését, és hogy intézkedései az azonosított, lényeges kapcsolatokkal rendelkező szervezetek esetében is megfelelőek és megvalósíthatók-e, vagy lényeges negatív hatást gyakorolhatnak-e bármely tagállamnak és az Unió egészének a pénzügyi rendszerére;

d)

a likviditásszolgáltatók – amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága felügyeli őket, vagy rendelkezésre állnak a likviditási kitettségeikre vonatkozó információk – koncentrált likviditási kitettséget eredményeznek-e amiatt, hogy több központi szerződő fél számára többféle szerepet tölthetnek be, többek között klíringtagként, fizetési bankként, befektetési bankként, letétkezelőként vagy likviditási védőháló nyújtójaként.

a)

az ösztönzők növelik-e a sikeres helyreállítás valószínűségét, és a helyreállítási terv részletezi-e a különböző érdekelt felek számára nyújtott ösztönzőket, adott esetben példákat adva arról, hogy válságok idején miként lehetne ösztönözni az önkéntes vagy opcionális hozzájárulásokat a központi szerződő fél működési szabályzata szerinti elfogadott hozzájárulásokon felül;

b)

a helyreállítási tervhez kapcsolódó, erőforrásokra, hozzájárulásokra vagy költségfelosztásra vonatkozó felhívások megfelelő ösztönzőket teremtenek-e a központi szerződő fél és klíringtagjai, valamint – ha ismertek – azok ügyfelei és közvetett ügyfelei, illetve a részvényesek és a csoporton belüli egyéb szervezetek számára ahhoz, hogy a kockázatok és a potenciális költségek minimalizálására törekedjenek;

c)

a nemteljesítés-kezelési eljárás struktúrája ösztönzi-e a klíringtagokat és ügyfeleiket a nemteljesítés-kezelésben való részvételre, vagyis helyreállítási eszközök alkalmazására és a központi szerződő fél erőforrásokkal való ellátására a helyreállítás során, ideértve a lekötött erőforrások rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat is, amennyiben erről megállapodás született, beleértve a kirendelt személyzet rendelkezésre bocsátását a helyreállítás-menedzsmentben való segítségnyújtás vagy aukciós liciten való részvétel céljából;

d)

a nemteljesítő tagok pozícióinak elárverezésére vonatkozó megállapodások és intézkedések kellőképpen ösztönzik-e a teljesítő klíringtagokat arra, hogy versenyképes ajánlatot tegyenek, jól szervezettek-e, és megteremtik-e a helyreállítási tervben előirányzott ösztönzőket;

e)

a klíringtagok tevékenysége és a helyreállítási terv alapján rájuk hárított potenciális veszteség közötti kapcsolat megfelelő ösztönzést jelent-e a sikeres helyreállítás valószínűségének növelésére, ideértve azt is, hogy a veszteség vagy a potenciális veszteségre alkalmazott felső határ arányos-e a tag tevékenységére vonatkozó, változó letéten, alapletéten, garanciaalap-hozzájárulásokon vagy más kockázatalapú és tevékenységalapú mutatón alapuló mérőszámokkal;

f)

jól szervezettek-e és megfelelő ösztönzőket teremtenek-e a kapcsolt FMI-k és az érdekelt felek érdekei közötti egyensúly biztosítására a központi szerződő fél azon mechanizmusai, amelyekkel be kívánja vonni a helyreállítási terv tervezési folyamatába és a releváns kockázatkezelési egyeztetésekbe azokat a kapcsolt FMI-ket és érdekelt feleket, amelyeknek veszteségei keletkeznének, költségei merülnének fel, vagy amelyek hozzájárulnának a likviditáshiány fedezéséhez abban az esetben, ha az említett terv végrehajtására kerülne sor;

g)

a klíringtagok és esetlegesen ügyfeleik vagy a központi szerződő félhez kapcsolódó más szervezetek számára megfelelő ösztönzőket teremt-e a szolgáltatásnyújtásba való, a helyreállítási veszteségek mérséklésére szolgáló bevonásuk ahhoz, hogy a központi szerződő fél számára megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, ideértve a repopartnerként való fellépést és a likviditásszolgáltatást is.