Szám

RRF-támogatással kapcsolatos közös mutató

RRF-pillér

Magyarázat

Mértékegység

1.

Éves primerenergia-fogyasztási megtakarítás

1. pillér

3. pillér

A támogatott szervezetek teljes éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően. A kiinduló érték a beavatkozás előtti éves primerenergia-fogyasztás, a megvalósított érték a beavatkozást követő év éves primerenergia-fogyasztása. Az épületek esetében a beavatkozásokat megfelelően dokumentálni kell ezen értékek kiszámításához, például energetikai tanúsítványok vagy az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 10. cikkének (6) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő egyéb nyomonkövetési rendszerek használatával. A vállalkozások folyamatai esetében az éves primerenergia-fogyasztást az energiahatékonysági 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 8. cikkével vagy más vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő energetikai auditok alapján kell dokumentálni.

„Középület”: a közigazgatási szervek tulajdonában lévő épületek és az oktatással, egészségüggyel, környezetvédelemmel vagy közlekedéssel összefüggő általános érdekű célokat követő nonprofit szervezetek tulajdonában lévő épületek. Ilyenek például a közigazgatási épületek, az iskolák, a kórházak stb.

MWh/év

2.

Megújuló energia céljából létesített addicionális működési kapacitás

1. pillér

3. pillér

Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően, megújuló energia céljából létesített működőképes (vagyis adott esetben a hálózathoz csatlakoztatott, energiatermelésre teljes mértékben képes vagy már energiát termelő) addicionális működési kapacitás. „Termelési kapacitás”: az Eurostat meghatározása szerinti „maximális nettó elektromos kapacitás” (3).

„Megújuló energia”: a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból, továbbá a biogázból nyert energia (lásd az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4)). A mutatóban figyelembe kell venni az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően kiépített, hidrogéntermeléshez szükséges elektrolizáló kapacitást is. A mutatót i. megújulóenergia-termelési kapacitás és ii. hidrogéntermelési elektrolizáló kapacitás szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni.

MW

3.

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája (hagyományos/elektromos töltőállomások)

1. pillér

3. pillér

Az eszköz intézkedéseiből támogatott, tiszta üzemű járműveket ellátó (új vagy korszerűsített) töltőállomások/elektromos töltőállomások száma.

„Elektromos töltőállomás”: olyan interfész, amely egyidejűleg egy elektromos jármű feltöltésére vagy egy elektromos jármű akkumulátorának a cseréjére alkalmas. „Töltőállomás”: alternatív üzemanyag töltésére szolgáló, rögzített vagy mobil egység.

„Alternatív üzemanyag”: a közlekedés energiaellátásában a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő olyan üzemanyag vagy energiaforrás, amelyek potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítja annak környezeti teljesítményét, és amely megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvnek (5).

A mutatót i. elektromos töltőállomás és ii. töltőállomás szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. A töltőállomások között külön kell jelenteni iii. a hidrogéntöltő állomásokat.

Töltőállomás/elektromos töltőállomás

4.

Árvízzel, erdőtűzzel és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófákkal szembeni védintézkedésekkel érintett lakosság

1. pillér

4. pillér

Olyan területeken élő lakosság, ahol az árvíznek, az erdőtüzeknek és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti kockázatoknak (viharoknak, aszályoknak, hőhullámoknak) való kiszolgáltatottság csökkentése érdekében az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően védelmi infrastruktúra épül (beleértve a környezetbarát infrastruktúrát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló természetalapú megoldásokat). A mutatóban a magas kockázatú területek konkrét kockázatait helyben, közvetlenül kezelő védelmi intézkedéseket kell figyelembe venni, szemben a nemzeti vagy regionális szinten végrehajtott általánosabb intézkedésekkel. Árvizek esetében a mutatóban figyelembe kell venni a kockázatnak kitett lakosok számát.

Személy

5.

Nagyon nagy kapacitású hálózatokon keresztül biztosított internet-hozzáféréssel rendelkező további lakások

2. pillér

4. pillér

Azon, nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz hozzáférő lakások teljes száma (a nagyon nagy kapacitású hálózatokról szóló BoR (20) 165 BEREC-iránymutatás meghatározása szerint (6)), amelyek az eszköz intézkedéseiből származó támogatás előtt csak lassabb kapcsolatokhoz fértek hozzá, vagy egyáltalán nem rendelkeztek internet-hozzáféréssel. A mutatóban figyelembe kell venni az 5G hálózat lefedettségét és a gigabites sebességre történő korszerűsítést is. Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak közvetlenül kell előidéznie az internet-hozzáférés javulását. A mutatóban a hozzáférés lehetőségével rendelkező lakásokat kell figyelembe venni, nem a tényleges igénybevételt.

„Lakás”: állandó épületben található helyiség vagy helyiségegyüttes, vagy egy épület szerkezetileg elkülönített része, amelynek kialakítása egy magánháztartás egész éves lakhatását szolgálja (7) (lásd: Bizottság (Eurostat)).

A mutató nem veszi figyelembe a kollektív lakásokat, például kórházakat, idősotthonokat, lakóotthonokat, börtönöket, katonai laktanyákat, vallási intézményeket, panziókat, munkásszállókat stb.

Lakás

6.

Digitális termékek, szolgáltatások és folyamatok kifejlesztésében vagy bevezetésében támogatott vállalkozások

2. pillér

3. pillér

Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően digitális technológiákon alapuló új vagy jelentősen korszerűsített szolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat kifejlesztő vagy bevezető vállalkozások száma. Ez olyan fejlett digitális technológiákat foglal magában, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a blokklánc, a felhő- és pereminfrastruktúrák és adatterek, a kvantum- és nagy teljesítményű számítástechnika. Jelentős korszerűsítésként csak új funkciók vehetők figyelembe. A mutatót ezért i. a digitális technológiák és megoldások kifejlesztésében támogatott vállalkozások és ii. a szolgáltatásaik, termékeik vagy folyamataik átalakítását célzó digitális megoldások bevezetésében támogatott vállalkozások szerinti bontásban kell összeállítani. A mutatót vállalkozásméret szerinti bontásban is össze kell állítani.

Egy adott vállalkozás csak egyszer vehető számba, függetlenül attól, hogy hány alkalommal kap digitalizálási támogatást az eszköz intézkedéseiből.

A vállalkozás és a vállalkozásméret szerinti bontás tekintetében a 9. mutató szerinti fogalommeghatározás alkalmazandó.

Vállalkozás

7.

Új és korszerűsített közcélú digitális szolgáltatások, termékek és eljárások felhasználói

2. pillér

5. pillér

Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően újonnan kifejlesztett vagy jelentősen korszerűsített digitális közszolgáltatások, termékek és folyamatok felhasználóinak száma. Jelentős korszerűsítésként csak új funkciók vehetők figyelembe. A mutató kiinduló értéke csak új digitális szolgáltatás, termék vagy folyamat esetében lehet 0. „Felhasználók”: az eszköz keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően újonnan kifejlesztett vagy korszerűsített közszolgáltatások és termékek ügyfelei, valamint a közszektorbeli intézmények azon személyzete, akik az eszköz keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően újonnan kifejlesztett vagy jelentősen korszerűsített digitális folyamatokat használják. Ha az egyes felhasználók nem azonosíthatók, az online szolgáltatást többször igénybe vevő ügyfél többszöri figyelembevétele nem tekinthető kétszeres beszámításnak.

Felhasználó/év

8.

Támogatott kutatási létesítményekben dolgozó kutatók

3. pillér

Azon kutatók száma, akik tevékenységi területükön közvetlenül használják az eszköz intézkedéseiből származó támogatásban részesülő állami vagy magán kutatási létesítményt vagy berendezést. A mutatót éves teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell mérni, amelyet az OECD 2015-ös Frascati kézikönyvében megadott módszertan szerint kell kiszámítani.

A támogatásnak javítania kell a kutatási létesítményt vagy a kutatási berendezések minőségét. Minőségjavulás nélküli pótló beruházások és karbantartási tevékenységek nem vehetők figyelembe.

A betöltetlen K+F álláshelyek és a K+F támogató személyzet (vagyis a K+F tevékenységekben közvetlenül nem érintett álláshelyek) nem vehetők figyelembe.

„K+F személyzet éves teljes munkaidős egyenértéke”: a naptári évben az adott személy vagy csoport által a K+F területén ténylegesen ledolgozott összes munkaóra száma és az azonos időszakra eső szokásos teljes munkaóraszám hányadosa. Egy személy féléves alapon hagyományosan legfeljebb egy teljes munkaidős egyenértéket teljesíthet a K+F területén. A szokásos teljes munkaóraszámot a normatív/törvényes munkaóraszám alapján kell meghatározni. A teljes munkaidőben foglalkoztatott személyt foglalkoztatási státusza, szerződésének típusa (teljes vagy részmunkaidős) és K+F-területen való foglalkoztatásának szintje alapján kell azonosítani (lásd az OECD 2015-ös Frascati-kézikönyvének 5.3. fejezetét).

A mutatót nem (8) szerinti bontásban kell megadni.

Éves teljes munkaidős egyenérték

9.

Támogatott vállalkozások (ebből: kisvállalkozás – ideértve a mikrovállalkozásokat is –, középvállalkozás és nagyvállalkozás)

3. pillér

A mutatóban az összes olyan vállalkozást figyelembe kell venni, amely az eszköz intézkedéseiből származó pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesül.

„Vállalkozás” (gazdasági egység): jogi egységek olyan legkisebb kombinációja, amely árutermelő és szolgáltató szervezeti egység, és amely döntéshozatalkor bizonyos fokú függetlenséggel bír, különösen felhasznált forrásainak elosztásában, és egy vagy több helyszínen egy vagy több tevékenységet végez. A vállalkozás egyetlen jogi egységből is állhat. A jogi egységek azok a jogi személyek, amelyek létét a jog azon magánszemélyektől vagy intézményektől függetlenül ismeri el, akik/amelyek azoknak tulajdonosai vagy tagjai lehetnek, ilyenek például a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok stb. Jogi egységek továbbá azok a természetes személyek is, aki saját jogon gazdasági tevékenységet végeznek, ilyenek például az üzlet- vagy szerelőműhely-tulajdonosok és -üzemeltetők, az ügyvédek vagy az önálló kisiparosok (Bizottság (Eurostat), az 1993.3.15.-i 696/93/EGK tanácsi rendelet III. A. szakasza alapján).

A mutatót vállalkozásméret szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. E mutató alkalmazásában a vállalkozások olyan nyereségorientált szervezetek, amelyek piaci igények kielégítésére termelnek árukat és szolgáltatásokat.

A vállalkozások besorolása:

Kisvállalkozás, beleértve a mikrovállalkozást (0–49 alkalmazott és önfoglalkoztató, legfeljebb 10 millió EUR éves árbevétel vagy legfeljebb 10 millió EUR mérlegfőösszeg)

Középvállalkozás (50–249 alkalmazott és önfoglalkoztató, 10 millió EUR-nál nagyobb, de legfeljebb 50 millió EUR éves árbevétel vagy 10 millió EUR-nál nagyobb, de legfeljebb 43 millió EUR mérlegfőösszeg)

Nagyvállalkozás (250-nél több alkalmazott és önfoglalkoztató, 50 millió EUR-nál nagyobb éves árbevétel vagy 43 millió EUR-nál nagyobb mérlegfőösszeg)

A vállalkozásokat a két küszöbérték (munkavállalók és önfoglalkoztatók, valamint éves árbevétel/mérlegfőösszeg) bármelyikének túllépése esetén a következő nagyobb méretkategóriába kell besorolni.

(Bizottság (Eurostat), a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (9) mellékletének 2–3. cikke alapján)

A támogatott vállalkozás méretét a támogatás kezdetén kell meghatározni.

Vállalkozás

10.

Oktatásban vagy képzésben részt vevők száma

2. pillér

4. pillér

6. pillér

A mutatóban az eszköz intézkedéseiből származó támogatásban részesülő oktatási (ISCED 0–6, felnőttoktatás) és képzési (munkahelyen kívüli/belüli képzés, folyamatos szakmai továbbképzés stb.) tevékenységek résztvevőinek számát kell figyelembe venni, beleértve a digitális készségfejlesztő képzések résztvevőit is (10). A mutatót ezért i. oktatásban vagy képzésben résztvevők, valamint ii. digitális készségfejlesztő képzésben résztvevők szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. Nem (11) és életkor (12) szerinti bontásban is meg kell adni.

A résztvevőket az oktatási vagy képzési tevékenység megkezdésekor kell számba venni.

Személy

11.

Foglalkoztatottak vagy munkát keresők száma

3. pillér

4. pillér

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz intézkedéseiből származó támogatás igénybevételekor munkanélküli (13) vagy inaktív (14) személyek száma, akik közvetlenül a támogatás folyósítása után munkába álltak, beleértve az önfoglalkoztatást is, vagy – korábbi inaktívak esetében – elkezdtek munkát keresni.

A mutatót nem (15) és életkor (16) szerinti bontásban kell megadni.

„Munkát kereső”: a „munkanélküliek” fogalommeghatározása szerinti, általában nem dolgozó, munkaképes és aktívan munkát kereső személyek.

Az állami foglalkoztatási szolgálatoknál álláskeresőként újonnan regisztrált személyeket minden esetben figyelembe kell venni, még akkor is, ha nem azonnal munkaképesek.

Személy

12.

Az új vagy korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása

4. pillér

5. pillér

Azon személyek teljes éves száma, akiket az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően egy éven belül legalább egyszer új vagy korszerűsített egészségügyi létesítményben lehet ellátni.

Energetikai felújítás, továbbá karbantartás és javítás nem vehető figyelembe korszerűsítésként. „Egészségügyi létesítmények”: kórházak, klinikák, járóbeteg-ellátó központok, szakellátási központok stb.

Személy/év

13.

Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási létesítmények tantermi kapacitása

4. pillér

6. pillér

Az új vagy korszerűsített koragyermekkori nevelési és gondozási és oktatási létesítmények (ISCED 0–6) tantermi kapacitása (a férőhelyek maximális száma) az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően. A tantermi kapacitást a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell kiszámítani, de nem veheti figyelembe a tanárokat, a szülőket, a kisegítő személyzetet vagy a létesítmény használatára szintén jogosult bármely más személyeket.

„Koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények”: a gyermekeket a születéstől az alapfokú oktatás kezdetéig kiszolgáló létesítmények (például bölcsődék és óvodák) (ISCED 0). „Oktatási létesítmények”: iskolák (ISCED 1–3, ISCED 4) és felsőoktatási intézmények (ISCED 5–6). A mutatóban az újonnan épített vagy (például a higiéniai és biztonsági előírások javítása céljából) korszerűsített gyermekgondozási vagy oktatási létesítményeket kell figyelembe venni; energetikai felújítás, továbbá karbantartás és javítás nem vehető figyelembe korszerűsítésként.

Személy

14.

Támogatásban részesülő 15–29 éves fiatalok száma

6. pillér

Az eszköz intézkedéseiből származó pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesülő 15–29 éves résztvevők száma.

A mutatót nem (17) szerinti bontásban kell megadni.

Személy