(2)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes vasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült kötőelemek, azaz a facsavarok (az állványcsavarok kivételével), az önfúró, az önmetsző és a menetnyomó csavarok, más csavarok fejjel (anyával vagy alátéttel is, de a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítéséhez használt csavarok kivételével), valamint az alátétek (a továbbiakban: érintett termék). Ez a termék jelenleg a 7318 12 90, 7318 14 91, 7318 14 99, 7318 15 58, 7318 15 68, 7318 15 82, 7318 15 88, ex 7318 15 95 (TARIC-kódok: 7318159519 és 7318159589), ex 7318 21 00 (TARIC-kódok: 7318210031, 7318210039, 7318210095 és 7318210098) és ex 7318 22 00 (TARIC-kódok: 7318220031, 7318220039, 7318220095 és 7318220098) KN-kódok alá tartozik. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(3)

A panaszos 2021. január 22-én az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásbavételi kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy – az alaprendeletben meghatározott összes követelmény teljesülése esetén – az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától fogva visszaható hatállyal lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(4)

Nyilvántartásbavételi kérelmének alátámasztására a panaszos 2021. március 11-én aktualizált behozatali statisztikákkal szolgált.

(5)

Két kötőelemgyártó, illetve -forgalmazó (a Roth Blaas Srl és az Eurotec GmbH), valamint egy kötőelem-forgalmazói szervezet (European Fasteners Distributor Association, a továbbiakban: EFDA) észrevételeket fogalmazott meg a kérelemmel kapcsolatban. Az EFDA meghallgatást is kért, amelyre 2021. március 9-én került sor. Emellett a Roth Blaas Srl és az Eurotec GmbH is kért meghallgatást, amelyre 2021. május 11-n került sor.

(6)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy – az alaprendeletben meghatározott összes követelmény teljesülése esetén – az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos állítása szerint a rendelkezésre álló statisztikai adatok azt jelzik, hogy a jelenleg folyamatban lévő vizsgálat vizsgálati időszakát (2019. július – 2020. június, a továbbiakban: vizsgálati időszak) követő időszakban jelentős mértékben nőtt a behozatal, és ez valószínűsíthetően súlyosan rontja az esetleg bevezetendő végleges vámok javító hatását. Emellett a panaszos előadta, hogy az érintett termék kapcsán korábban folytatott dömpingre (3) való tekintettel az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna az érintett országok által folytatott dömpingről.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időpontja és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e a kivetendő végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

Az eljárás jelenlegi szakaszában a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala dömpingelt formában történik. A panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a rendes érték és az érintett terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlítása dömpingelt behozatalról tanúskodik. Összességében és tekintettel a 126–270 %-os jelzett dömpingkülönbözetre, ezek a bizonyítékok elegendőnek bizonyultak annak alátámasztására, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(10)

A panasz az uniós gazdasági ágazatot érő vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált: bemutatta az uniós gazdasági ágazat fő teljesítménymutatóinak romlását.

(11)

Ezek az információk a panasz nem bizalmas változatában és az eljárás megindításáról 2020. december 21-én közzétett értesítésben (4) egyaránt szerepeltek. Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan hozzáférhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök ily módon tudtak vagy tudomást szerezhettek volna a dömping fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról.

(12)

Az (5) preambulumbekezdésben említett két importőr álláspontja szerint nincs bizonyíték arra nézve, hogy az importőrök tudtak vagy tudomást szerezhettek volna a dömping és a kár vélt mértékéről. A két importőr előadta különösen, hogy a panaszos által a dömpinggel és az abból eredő kárral kapcsolatban szolgáltatott bizonyítékok pusztán a panaszban szolgáltatott bizonyítékokra szorítkoznak, valamint hogy a „tudomás” szó a behozatal dömpingelt voltának, a dömping mértékének és a dömping által előidézett kár mértékének „pozitív ismeretét” jelenti. Az EFDA, valamint a Kínai Gép és Elektronikus Termék Export-Import Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: CCCME) emellett kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra nézve, hogy az importőröknek tudomásuk volt az EIFI azon szándékáról, hogy panaszt nyújt be, sem pedig arról, hogy eljárás megindítása várható, ezért nem bizonyított, hogy az importőröknek tudomásuk volt a kárt okozó dömping fennállásáról.

(13)

Ugyanezek a felek azt is kijelentették, hogy nem lehet beszélni korábban folytatott dömpingről, hiszen a 2009-ben megállapított kárt okozó dömpinget (5) a WTO Vitarendezési Testülete a dömpingellenes WTO-megállapodással ellentétesnek nyilvánította. (6)

(14)

A (11) preambulumbekezdésben jelzett módon azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az importőrök tudomást szereztek vagy tudomást szerezhettek volna a dömping fennállásáról. Az eljárás megindításáról szóló értesítés nyilvános dokumentum, az összes érdekelt fél, köztük az importőrök számára is nyilvánosan hozzáférhető. Továbbá az importőrök – mint érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához. A felek állításával ellentétben az alaprendelet nem tartalmaz olyan követelményt, hogy a feleknek „pozitív ismeretekkel” kell rendelkezniük a dömping fennállásáról, mint ahogy annak bizonyítása sem szükséges, hogy a felek ténylegesen tudtak a panasz benyújtásáról és/vagy az eljárás megindításáról; a 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja a „vagy tudnia kellett volna” fordulatot is tartalmazza, tehát egyértelműen lefedi azt az esetet is, ha az importőrök ténylegesen nem tudtak ugyan, de tudomást szerezhettek volna a dömping fennállásáról. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés közzététele után az importőrök abban a helyzetben vannak, hogy „pozitív ismeretekkel” rendelkezhetnek a kárt okozó dömping fennállásával kapcsolatos bizonyítékokról, vagy legalábbis tudhatnak azok létezéséről. Ezeket a felvetéseket ezért a Bizottság elutasította.

(15)

Továbbá az érintett érdekelt felek állításával ellentétben az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése nem tartalmaz olyan követelményt, hogy a Bizottságnak korábban meg kellett állapítania a kárt okozó dömping fennállását. Elegendő, ha az importőrök tudtak vagy tudomást szerezhettek volna a dömping fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról. A (14) preambulumbekezdésben foglaltak tanúsága szerint ez a jelen ügyben így volt. Ezért a Bizottság ezt a felvetést is elutasította.

(16)

Ami a korábban folytatott dömpinget illeti, mivel a Bizottság megítélése szerint a dömping fennállásának az importőrök általi ismeretére vonatkozó követelmény teljesül, a korábban folytatott dömpingre vonatkozó követelmény teljesülésének vizsgálata szükségtelen, hiszen ez utóbbi az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében alternatívája az előbbinek. Ezért ez a felvetés tárgytalan.

(17)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vételnek az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti feltétele teljesül.

(18)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt követelmény teljesülését a vizsgált termék Kínából érkező behozatalára vonatkozóan a Surveillance 2 adatbázisban rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezte. Annak értékelése céljából, hogy a vizsgálat megindítása óta bekövetkezett-e további jelentős növekedés, a Bizottság elsőként meghatározta azokat az időszakokat, amelyek tekintetében el kívánta végezni az összehasonlításokat. A Bizottság egyfelől értékelte a Kínából a dömpingellenes vizsgálat megindításától (2021 januárjától, azaz attól fogva, hogy az importőrök tudtak vagy tudomást szerezhettek volna a dömpingről) a legutóbbi olyan időszakig (2021 áprilisáig) tartó időszakban érkező behozatal adatait, amelyre vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok. A Bizottság másfelől megvizsgálta a vizsgálati időszak ugyanezen időszakában Kínából érkező behozatal adatait, valamint a teljes vizsgálati időszak átlagos havi behozatali volumeneit.

(19)

Az összehasonlítás keretében vizsgált, Kínából érkező átlagos havi behozatali volumenek a következőképpen alakultak:

1. táblázat

Az érintett országokból érkező behozatalok volumene (tonna)

(20)

E statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az érintett termék Kínából érkező átlagos havi behozatali volumene a 2021 januárjától 2021 márciusáig tartó időszakban, tehát a dömpingellenes eljárás megindítása után 32 %-kal nagyobb volt a vizsgálati időszakban érkező átlagos havi volumennél, és 43 %-kal nagyobb volt az előző év hasonló, a vizsgálati időszak részét képező időszakában tapasztaltnál.

(21)

Az EFDA előadta, hogy nem következett be a behozatal jelentős megnövekedése, hiszen a panasz szerint a Kínából érkező behozatal 2019 és a vizsgálati időszak között csökkent, és a vizsgálati időszak után bekövetkezett növekedés csupán az áruforgalom korábbi tendenciáit követte, továbbá a 2020-ban esetleg megfigyelhető növekedés mindössze a piacnak a Covid19-világjárvány miatti stagnálás utáni helyreállását jelzi. Az EFDA előadta továbbá, hogy mivel az Unión belül nem volt elegendő kínálat szabványos kötőelemekből, az importőrök kénytelenek voltak az egyetlen lehetséges beszerzési forrást igénybe venni, és ezeket a termékeket Kínából behozni. Hozzátette, hogy maga az uniós gazdasági ágazat is hozott be szabványos kötőelemeket, tehát legalább részben saját maga idézte elő a behozatal növekedését. Végezetül az EFDA azt is állította, hogy a kínai behozatal csupán a más harmadik országokból érkező behozatal helyét vette át.

(22)

Hasonlóképpen a CCCME előadta, hogy 2019 és a vizsgálati időszak között nem nőtt a behozatal, és bár 2019 és 2020 viszonylatában valóban tapasztalható volt a behozatal növekedése, ez nem volt jelentős mértékű, figyelemmel különösen arra, hogy az összes (Kínából és más harmadik országokból érkező) behozatal ugyanebben az időszakban csökkent. A CCCME szerint továbbá a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a panaszos által szolgáltatott adatok nem reprezentatívak, mert a vizsgálati időszak vége, illetve a vizsgálat megindítása előtt már megrendelt és leszállított árukra vonatkoztak. Emellett a CCCME előadta, hogy a behozatal növekedését legalább részben maga az uniós gazdasági ágazat idézte elő.

(23)

A fentiekben említett két importőr előadta, hogy a behozatal növekedése nem volt jelentős, és egyébként is indokolta a kötőelemek iránti keresletnek a Covid19-világjárvány miatt az uniós piacon 2020 első félévében bekövetkezett stagnálás utáni növekedése. Emellett azt is állították, hogy a Covid19-világjárvány miatt beszűkültek a fuvaroztatási lehetőségek és csökkent az igénybe vehető konténerkapacitás, ezért jelentősen megnőttek a fuvarozási költségek. Emiatt a fuvaroztatás Kínából egyre nehezebbé vált, így a készletfelhalmozás nem volt reális lehetőség.

(24)

Az EFDA kijelentette, hogy az Unióban nem folyik készletfelhalmozás, éppen ellenkezőleg, a (44) preambulumbekezdésben részletesebben is ismertetett szűkös kínálat miatt nehézséget okoz tagvállalatai számára uniós ügyfeleik igényeinek kielégítése.

(25)

A (18) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a behozatal növekedésének vizsgálata céljából a folyamatban lévő vizsgálat megindítása utáni időszakot (2021. január – 2021. március) kell alapul venni, hiszen csak ezt követően tudtak vagy szerezhettek volna tudomást az importőrök a dömping fennállásáról. Az 1. táblázatban bemutatott módon a vizsgálat megindítását követő három hónap behozatali adatai a vizsgálati időszak hasonló időszakához és a vizsgálati időszak egésze alatti havi átlaghoz viszonyítva egyaránt egyértelműen azt jelzik, hogy mindkét esetben 30 % feletti, tehát jelentős mértékű növekedés következett be.

(26)

Az érintett termék iránti uniós kereslet és a Covid19-világjárvány közötti összefüggéssel kapcsolatos érv közvetlenül nem releváns annak megítélése szempontjából, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében bekövetkezett-e a behozatal jelentős mértékű megnövekedése, hiszen objektív kritériumról van szó, amely nem igényli a növekedés okának vizsgálatát. Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy még ha a szóban forgó érv releváns volna is, az érintett termék Kínából érkező behozatala a vizsgálat megindítása utáni időszakban (2021. január–március) 2019 hasonló időszakához (azaz még a világjárvány előtti helyzethez) viszonyítva is 35 %-kal nagyobb volt. A rendelkezésre álló statisztikai adatok tehát semmiképpen sem támasztják alá azokat a felvetéseket, amelyek szerint a behozatal növekedése pusztán az uniós piac korábbi stagnálása utáni visszaállást jelzi. Éppen ellenkezőleg: a behozatal növekedése a 2019 első három hónapjában, azaz a világjárvány hatásai előtti időszakban behozott mennyiségekhez viszonyítva is egyértelműen érzékelhető.

(27)

Az uniós piac kínálati helyzetével kapcsolatos állítást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy ez az állítás sem releváns közvetlenül a nyilvántartásba vétel vonatkozásában az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt, a behozatal megnövekedésére vonatkozó objektív kritérium vizsgálata szempontjából. Ezek a megfontolások az alaprendelet 21. cikke szerinti, az uniós érdekre vonatkozó vizsgálat szempontjából lehetnek relevánsak, és annak keretében a Bizottság meg is fogja őket vizsgálni. Ezért a felvetés irreleváns, tehát e rendelet összefüggésében nem igényel vizsgálatot.

(28)

Azt a felvetést, hogy a készletfelhalmozás a megnövekedett fuvarozási költségek miatt nem reális lehetőség, a behozatali statisztikák nem látszanak alátámasztani, hiszen egyértelműen azt jelzik, hogy a vizsgálat megindítása utáni első három hónapban jelentős mértékben megnőtt a behozatal (lásd az 1. táblázatot). A felvetés egyebekben érdektelen a behozatal további megnövekedésére vonatkozó objektív követelmény vizsgálata szempontjából. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(29)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesül.

(30)

A Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Kínából érkező behozatal további növekedése – figyelemmel annak időzítésére, mértékére és más körülményekre is – további kárt okoz, és ezzel valószínűsíthetően súlyosan rontja az esetleg bevezetendő végleges dömpingellenes vámok javító hatását.

(31)

A (18)–(29) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának a vizsgálat megindítását követő időszakban összességében bekövetkezett jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan. E növekedés jelentős mértéke már önmagában is azt valószínűsíti, hogy a jogi feltételek teljesülése esetén megállapítható a végleges vám javító hatásának romlása.

(32)

Ami az importárakat illeti, a Surveillance 2 adatbázis szerint – ahogyan az a 2. táblázatban látható – az érintett országból érkező behozatal átlagára a 2021 januárjától 2021 áprilisáig tartó időszakban átlagosan 6,0 %-kal volt magasabb az előző év hasonló időszakában, és 7,3 %-kal a vizsgálati időszakban tapasztalt havi átlagárnál.

2. táblázat

Az érintett országból érkező behozatalok ára (EUR/tonna)

(33)

Ezt az árnövekedést ugyanakkor annak összefüggésében kell vizsgálni, hogy – az alábbiakban részletesen bemutatott módon – 2020 második félévében mind az érintett termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag ára, mind a nemzetközi fuvarozási költségek növekedésnek indultak.

(34)

A nyersanyagköltségeket illetően: az érintett terméket elsősorban acélból, azon belül melegen hengerelt tekercsekből állítják elő. Az eljárás jelenlegi szakaszában rendelkezésre álló információk szerint az acél a kötőelemek gyártási összköltségén belül mintegy 70 %-ot képvisel. Az acél világpiaci ára 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között több mint 50 %-kal nőtt minden főbb piacon. (7) Ez alól Kína sem kivétel, és a melegen hengerelt tekercsek árában 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között még nagyobb mértékű, 74 %-os növekedés következett be. (8) A 2021 első három hónapjában Kínából behozott érintett termék ára sokkal kevésbé volt magasabb (6,1 %-kal 2020 hasonló időszakához és 4,9 %-kal a vizsgálati időszak egészének havi átlagához képest), mint amennyivel a legfontosabb nyersanyag, a melegen hengerelt tekercsek világpiaci ára nőtt (74 %). Tehát ebben az összefüggésben nézve az árnövekedés aligha nevezhető elegendőnek a nyersanyagok árában bekövetkezett jelentős növekedés ellensúlyozásához, ami komoly mértékű árleszorító hatásról tanúskodik, és azt valószínűsíti, hogy az esetleges végleges dömpingellenes vám javító hatása jelentősen romlik.

(35)

A fuvarozási költségeket illetően: az érdekelt felek kijelentették, hogy 2020 második félévében a globális fuvarozási költségek – különösen Ázsia és Európa viszonylatában – kivételesen magasak voltak. A gyakran 150 %-ot is elérő növekedésre vonatkozó adatok nyilvánosak. (9) A mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott, nem ellenőrzött információk szerint a fuvarozási költségek az európai számlaár mintegy 3 %-át teszik ki. Ez arra utal, hogy az érintett termék tekintetében megfigyelt importár-növekedésnek több mint fele már megmagyarázható a fuvarozási költségekkel. Ezt figyelembe véve a jelek szerint az érintett termék ára éppenséggel csökkent, hiszen a megnövekedett fuvarozási költség a fuvarozónál jelentkezik bevételként, és annak nagyságát az exportáló gyártók befolyásolni sem tudják.

(36)

Emellett az árnövekedés úgy következett be, hogy közben – meggyőző bizonyítékok tanúsága szerint – az alákínálási különbözet 27–72 %, az alulértékesítési különbözet pedig 41–251 % volt. Tehát az importárak megmaradtak a jelentős mértékű kárt okozó szinteken, relatív értelemben pedig – az acél piaci árában és a fuvarozási költségekben bekövetkezett növekedést figyelembe véve – még csökkentek is.

(37)

Emellett a vizsgálat megindítása után megfigyelt jelentős behozott többletmennyiségek nagy valószínűséggel a kínai behozatal piaci részesedését is megnövelik.

(38)

A fentiekben említett két importőr, az EFDA és a CCCME kétségesnek tartja, hogy az uniós gazdasági ágazatot valóban érte-e jelentős kár, és hogy ezt a kárt a kínai behozatal okozta-e. A két importőr szerint a panasz nem tartalmaz bizonyítékot a jelentős kárra vonatkozóan. Az EFDA és a CCCME a Törvényszékre (10) hivatkozva azt állította, hogy annak vizsgálata során, hogy a behozatal „komolyan rontja-e a vámok javító hatását”, a Bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy érte-e az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár, miközben a panasz nem tartalmaz erre vonatkozó bizonyítékot.

(39)

A CCCME emellett előadta, hogy a behozatal növekedése nem „ronthatja komolyan a vámok javító hatását”, hiszen az uniós gazdasági ágazat által döntően gyártott speciális acél kötőelemek nem állnak versenyben a Kínából behozott, döntően szabványos kötőelemekkel.

(40)

Ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban a Bizottság – az eljárás megindításáról szóló értesítésben ismertetett módon – úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala miatt az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, ezért ezeket az érveket elutasította.

(41)

A CCCME azon állítását, hogy a kínai behozatal nem áll versenyben az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseivel, egyetlen bizonyíték sem támasztja alá, és ez az állítás ellentmond a panaszban található meggyőző bizonyítékoknak, amelyek arra utalnak, hogy – az eljárás megindításáról szóló értesítésben bemutatott módon – a Kínából érkező dömpingelt behozatal növekedése időben egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(42)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fentiekben bemutatott valamennyi megfontolás arra utal, hogy a Kínából érkező behozatalnak a vizsgálat megindítása után bekövetkezett további növekedése – figyelemmel annak időzítésére, mértékére és más körülményekre is – valószínűsíthetően súlyosan rontja az esetleg bevezetendő végleges dömpingellenes vámok javító hatását. Ez tehát azt jelenti, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel is teljesül.

(43)

A fentiekben említett két importőr előadta, hogy – különösen a vámok visszaható hatályú alkalmazásának lehetősége miatt – a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséhez magasabb színvonalú bizonyítékokra volna szükség, mint az eljárás megindításához.

(44)

Az EFDA szerint a végleges vámok visszaható hatályú beszedése ellentétes volna az Unió érdekével. Egyfelől álláspontja szerint az uniós gazdasági ágazat képtelen kielégíteni a szabványos kötőelemek iránti keresletet, ezért ezeket a szabványos kötőelemeket Kínából kell beszerezni. Ezzel összefüggésben az EFDA kifejtette, hogy a fuvarozás megnövekedett időigénye, a folyamatban lévő vizsgálat eredményeire váró kínai exportőröknek a kötőelemek értékesítésétől való tartózkodása, a Kínában mozgósítható szabad kapacitás hiánya és az Ázsia felől igénybe vehető egyébként is szűkös, de a Szuezi-csatorna lezárása miatt még tovább szűkült konténerkapacitás miatt a kötőelemek Kínából való beszerzése egyre nehezebbé válik. Az EFTA emellett rámutatott az uniós kötőelemgyártók nyersanyagbeszerzési nehézségeire és a Kínán kívüli, gazdaságos módon igénybe vehető beszerzési források hiányára. Másfelől az EFDA azt állította, hogy a szűkös kínálat miatt a behozatalok nyilvántartásba vétele és az ideiglenes intézkedések bevezetése rontaná a felhasználó gazdasági ágazatok helyzetét, ezért a végleges dömpingellenes vámokat nem szükséges a nyilvántartásba vétel megkezdésének időpontjától fogva visszaható hatállyal beszedni.

(45)

Hasonlóképpen a CCCME előadta, hogy az Unióban alig lehet szabványos kötőelemekhez jutni, és Kínán kívül nincs gazdaságos módon igénybe vehető beszerzési forrás.

(46)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséhez szükséges bizonyítékok színvonalát illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a Surveillance 2 adatbázisban található és a rendelkezésre álló más forrásokból származó statisztikai adatokat elemezte, és ezek a behozatal – nagy valószínűséggel kárt okozó árszintek melletti – jelentős mértékű megnövekedését jelzik. Ezek a bizonyítékok teljes mértékben megbízhatóak, és a felek nem adtak elő érveket arra vonatkozóan, hogy miért ne lennének azok, illetve hogy milyen jobb minőségű bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyekre támaszkodni lehetne. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(47)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének alkalmazásához szükséges bizonyítékok színvonalát illetően a Bizottság megjegyzi, hogy következtetéseit az eljárás jelenlegi szakaszában rendelkezésre álló legjobb információkra alapozta, ideértve a vizsgálat megindításához vezető panaszban foglaltakat is. Ebben a tekintetben nem szükséges pozitív ténymegállapításokat megfogalmazni, hiszen ilyen ténymegállapítások a dolgok természetéből fakadóan az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt nem fogalmazhatók meg. Minden más megközelítés teljes mértékben alkalmatlanná tenné a nyilvántartásbavételi kötelezettség intézményét céljának betöltésére. Az EFDA többi felvetése a végleges vámok visszaható hatályú beszedésére és/vagy az ideiglenes intézkedések bevezetésére vonatkozik. A Bizottság megjegyzi, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetésére és a vámok azt követő, a nyilvántartásbavételi kötelezettséget bevezető rendelet alapján történő esetleges visszaható hatályú beszedésére vonatkozó döntést az eljárás egy későbbi szakaszában fogja meghozni. Ezek a felvetések ezért a nyilvántartásbavételi kötelezettséget bevezető rendelet szempontjából érdektelenek. Ugyanez érvényes az Unió érdekével kapcsolatos felvetésekre is, amelyek kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy az uniós érdek megléte feltétele az ideiglenes, illetve végleges dömpingellenes vámoknak az alaprendelet 21. cikke alapján történő bevezetésének, de annak vizsgálata sem a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének, sem a végleges vámok visszaható hatályú alkalmazásának szükségességével kapcsolatos vizsgálat keretében nem szükséges. Ezért a felvetés irreleváns, tehát e rendelet összefüggésében nem igényel vizsgálatot.

(48)

Az EFDA rámutatott arra, hogy az alaprendelet 14. cikke (5a) bekezdése alkalmazásának feltétele az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt feltételek teljesülése. Másként fogalmazva álláspontja szerint a Bizottság által a behozatalok nyilvántartásba vételéről elfogadott határozatnak ezeket a feltételeket akkor is figyelembe kell vennie, amikor az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján, tehát az uniós gazdasági ágazat kérelmére dönt a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről.

(49)

A Bizottság megjegyzi, hogy – a (8) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően, igazodva a jogszabályi előírásokhoz és a 14. cikk (5) bekezdésének alkalmazása kapcsán követett állandó gyakorlatához – a kérelmet megvizsgálta az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében, tekintettel arra, hogy ott vannak meghatározva a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének érdemi követelményei. A Bizottság megítélése szerint – a (9)–(42) preambulumbekezdésben bemutatott módon – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, ezért a Bizottság az EFDA ilyen irányú észrevételeit elutasította.

(50)

Az EFDA és a CCCME előadta, hogy az EIFI által a nyilvántartásbavételi kérelmével összefüggésben szolgáltatott kiegészítő információk egy részét az érdekelt felek csak többhetes késéssel kapták kézhez, ami megfosztotta őket a védelemhez való legitim jogaik gyakorlásának lehetőségétől.

(51)

A CCCME emellett azt is felvetette, hogy a Bizottságnak a behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatáról kellő időben tájékoztatnia kellene az érdekelt feleket, úgy, hogy azok észrevételeket tehessenek a tervezett határozattal kapcsolatban.

(52)

A Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos által szolgáltatott nem bizalmas jellegű információkat az érdekelt felek tudomására hozta, és az érdekelt felek fogalmaztak is meg további észrevételeket. A Bizottság a határozat elfogadása előtt minden egyes ilyen észrevételt megvizsgált és értékelt. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebből a szempontból maradéktalanul tiszteletben tartotta a felek védelemhez való jogát.

(53)

Az előzetes tájékoztatással kapcsolatos kérést illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet nem rendelkezik ilyen eljárási lépésről. Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés szükségességét kellően alátámasztott kérelmére utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy e rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint az érdekelt feleknek lehetőségük van az e rendelet kihirdetésétől számított 21 napon belül észrevételeket tenni, illetve meghallgatáson részt venni. Végezetül a Bizottság arra is rá kíván mutatni, hogy a végleges dömpingellenes intézkedés esetleges visszaható hatályú alkalmazásával kapcsolatos döntéséről az alaprendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban tájékoztatni fogja az érdekelt feleket. A kérést ezért a Bizottság elutasította.

(54)

A Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(55)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(56)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálatok ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(57)

A jövőbeni kötelezettségek a dömpingellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(58)

A dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panasz becslése szerint az érintett termék vonatkozásában a dömpingkülönbözet 126–270 %-ra, a kár megszüntetéséhez szükséges mérték pedig 41–251 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség mértéke az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban főszabály szerint e szintek kisebbikével egyezik meg.

(59)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően fogja kezelni,