Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019D1894

    A Tanács (KKPB) 2019/1894 Határozata (2019. november 11.) a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről

    ST/13262/2019/INIT

    HL L 291., 2019.11.12, p. 47–53 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 11/11/2023

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2019/1894/oj

    12.11.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 291/47


    A TANÁCS (KKPB) 2019/1894 HATÁROZATA

    (2019. november 11.)

    a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

    tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

    mivel:

    (1)

    A Tanács 2019. június 18-án emlékeztetett a Tanács és az Európai Tanács korábbi következtetéseire – ideértve az Európai Tanács 2018. március 22-i következtetéseit is, amelyekben az Európai Tanács határozottan elítélte, hogy Törökország továbbra is jogellenes tevékenységeket végez a Földközi-tenger keleti térségében és az Égei-tengeren – és újólag megerősítette e következtetéseket. A Tanács komoly aggodalmát fejezte ki a Törökország által a Földközi-tenger keleti részén végzett jogellenes fúrási tevékenységekkel kapcsolatban, és sajnálattal állapította meg, hogy Törökország még nem reagált az Uniónak az e tevékenységek beszüntetésére vonatkozó ismételt felszólításaira. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy haladéktalanul terjesszenek elő megfelelő intézkedésekre vonatkozó opciókat.

    (2)

    Az Európai Tanács 2019. június 20-án emlékeztetett azokra a korábbi tanácsi és európai tanácsi következtetésekre, amelyek határozottan elítélik a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében és az Égei-tengeren folyamatosan végzett jogellenes tevékenységeket, és újólag megerősítette e következtetéseket. Ezenfelül jóváhagyta a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett felkérést arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul terjesszenek elő megfelelő intézkedésekre – többek között célzott intézkedésekre – vonatkozó opciókat.

    (3)

    A Tanács 2019. július 15-én következtetéseket fogadott el, amelyekben sajnálattal állapította meg, hogy Törökország – annak ellenére, hogy az Európai Unió többször is felszólította a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes tevékenységek beszüntetésére – egyrészt Ciprustól nyugatra folytatta a fúrási műveleteket, másrészt pedig Ciprustól északkeletre, Ciprus parti tengerének területén elindított egy második fúrási műveletet is. A Tanács hangsúlyozta, hogy az ilyen jogellenes tevékenységek azonnali súlyos negatív következményekkel járnak az EU és Törökország közötti kapcsolatok egészére, és felszólította Törökországot, hogy tartózkodjon az ilyen tevékenységektől, cselekedjen a jószomszédi viszonyok szellemében, és a nemzetközi joggal összhangban tartsa tiszteletben Ciprus szuverenitását és szuverén jogait. A Tanács, üdvözölve, hogy a ciprusi kormány tárgyalásra kérte fel Törökországot, kijelentette, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteket és a kontinentális talapzatokat párbeszéd és jóhiszemű tárgyalások útján, a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával és a jószomszédi viszonyok elvével összhangban kell kijelölni.

    (4)

    Ezenfelül a Tanács a Törökország által változatlanul folytatott, illetve új jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel úgy határozott, hogy felfüggeszti az átfogó légiközlekedési megállapodásról szóló tárgyalásokat, és megállapodott arról, hogy egyelőre nem tartják meg sem a Társulási Tanács ülését, sem pedig az EU–Törökország magas szintű párbeszéd keretében esedékes további találkozókat. A Tanács emellett jóváhagyta a Bizottság javaslatát, hogy csökkentsék Törökország 2020-ra szóló előcsatlakozási támogatását, és felkérte az Európai Beruházási Bankot, hogy vizsgálja felül a törökországi hitelezési tevékenységét, különös tekintettel az államkötvény-fedezetű hitelezésre.

    (5)

    A Tanács az említett következtetéseiben azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel, valamint felkérte az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (a főképviselő) és a Bizottságot, hogy folytassák a célzott intézkedésekre vonatkozó opciók kidolgozását, tekintettel arra, hogy Törökország tovább folytatja fúrási tevékenységeit a Földközi-tenger keleti térségében.

    (6)

    Tekintettel arra, hogy Törökország változatlanul folytatja a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységeit, a Tanács 2019. október 14-én ismételten megerősítette a Ciprussal vállalt teljes szolidaritását az ország szuverenitásának és szuverén jogainak a nemzetközi joggal összhangban való tiszteletben tartása tekintetében. A Tanács emlékeztetett a 2019. július 15-i következtetéseire, és különösen arra, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteket és a kontinentális talapzatokat párbeszéd és jóhiszemű tárgyalások útján, a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával és a jószomszédi viszonyok elvével összhangban kell kijelölni.

    (7)

    Mindemellett a Tanács egyetértett azzal, hogy szabályozási keretet kell kialakítani az azon természetes és jogi személyekkel szembeni korlátozó intézkedésekre vonatkozóan, akik vagy amelyek felelősek a Földközi-tenger keleti térségében végzett, szénhidrogén-kitermelést célzó jogellenes fúrási tevékenységekért, illetve részt vesznek azokban, továbbá felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszenek elő erre vonatkozó javaslatokat.

    (8)

    Az Európai Tanács 2019. október 18-án jóváhagyta a Törökország által a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében végzett jogellenes fúrási tevékenységekről szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetések tervezetét, ismételten megerősítette a Ciprussal vállalt szolidaritását, és kijelentette, hogy továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel.

    (9)

    A fent említett fúrási tevékenységek sértik a Ciprusi Köztársaságnak az ország parti tengerén, kizárólagos gazdasági övezetében és kontinentális talapzatán fennálló szuverenitását vagy szuverén jogait és joghatóságát, továbbá ha olyan területen folytatnak ilyen tevékenységeket, ahol a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat nem került kijelölésre a nemzetközi jog szerint és azzal az állammal közösen, amelyhez az átellenes part tartozik, az említett tevékenységek veszélyeztetik vagy hátráltatják a kijelölésről szóló megállapodás létrejöttét. Ezek a tevékenységek ellentétesek az ENSZ Alapokmányának elveivel, többek között a békés vitarendezés elvével, valamint veszélyeztetik az Unió érdekeit és biztonságát.

    (10)

    Ebben az összefüggésben célzott korlátozó intézkedéseket kell bevezetni azon természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel szemben, akik vagy amelyek a Ciprusi Köztársaság parti tengerein vagy a kizárólagos gazdasági övezetében vagy a kontinentális talapzatán végzett, a Ciprusi Köztársaság által nem engedélyezett szénhidrogén-feltáráshoz és -kitermeléshez kapcsolódó fúrási tevékenységekért vagy az ilyen tevékenységekből származó szénhidrogén-kitermelésért felelősek, ilyen tevékenységekben részt vesznek – ideértve azok tervezését, előkészítését például szeizmikus felmérések révén, az azokban való közreműködést, azok irányítását vagy az azokhoz való segítségnyújtást is –, illetve az ilyen tevékenységekhez pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást biztosítanak. Amennyiben a kizárólagos gazdasági övezet vagy a kontinentális talapzat nem került kijelölésre a nemzetközi jog szerint és azzal az állammal közösen, amelyhez az átellenes part tartozik, ide értendők az olyan tevékenységek is, amelyek veszélyeztethetik vagy hátráltathatják a kijelölésről szóló megállapodás létrejöttét.

    (11)

    Ez a határozat nem akadályozhatja a humanitárius segítségnyújtás célba juttatását és annak elősegítését. Ezt a határozatot egy megfelelő eltérés beillesztése céljából módosítani kell, ha arra utaló jelek vannak, hogy valamely jegyzékbe vett személlyel vagy szervezettel szembeni korlátozó intézkedések alkalmazása akadályozhatja a humanitárius segítségnyújtás célba juttatását.

    (12)

    Egyes intézkedések végrehajtásához további uniós fellépés szükséges,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    (1)   A tagállamok meghozzák az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a területükre belépjenek vagy azon átutazzanak:

    a)

    olyan természetes személyek, akik felelősek a Ciprusi Köztársaság parti tengerén vagy a kizárólagos gazdasági övezetében vagy a kontinentális talapzatán végzett, a Ciprusi Köztársaság által nem engedélyezett szénhidrogén-feltáráshoz és -kitermeléshez kapcsolódó fúrási tevékenységekért vagy az ilyen tevékenységekből származó szénhidrogén-kitermelésért, illetve ilyen tevékenységekben részt vesznek, ideértve azok tervezését, előkészítését, az azokban való közreműködést, azok irányítását vagy az azokhoz való segítségnyújtást is.

    Amennyiben a kizárólagos gazdasági övezet vagy a kontinentális talapzat nem került kijelölésre a nemzetközi jog szerint és azzal az állammal közösen, amelyhez az átellenes part tartozik, ide értendők az olyan tevékenységek is, amelyek veszélyeztethetik vagy hátráltathatják a kijelölésről szóló megállapodás létrejöttét;

    b)

    olyan természetes személyek, akik pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak az a) pontban említett, szénhidrogén-feltáráshoz és -kitermeléshez kapcsolódó fúrási tevékenységekhez vagy az ilyen tevékenységekből származó szénhidrogén-kitermeléshez;

    c)

    az a), illetve b) pontban említett természetes személyekkel kapcsolatban álló természetes személyek,

    a mellékletben felsoroltak szerint.

    (2)   Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.

    (3)   Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot nemzetközi jogi kötelezettségek terhelnek, nevezetesen:

    a)

    ha az ország egy nemzetközi kormányközi szervezetnek ad helyet;

    b)

    ha az ország az Egyesült Nemzetek által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferenciának ad otthont;

    c)

    valamely, kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

    d)

    az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) alapján.

    (4)   A (3) bekezdést azokban az esetekben is alkalmazandónak kell tekinteni, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.

    (5)   A Tanácsot megfelelő módon tájékoztatni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés alapján mentességet ad.

    (6)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, amennyiben az utazás indoka sürgős humanitárius szükséghelyzet vagy olyan – kormányközi vagy az Unió által kezdeményezett vagy rendezett, vagy az EBESZ soros elnökségét betöltő tagállamban tartott – ülésen való részvétel, ahol a korlátozó intézkedések politikai célját közvetlenül előmozdító politikai párbeszéd zajlik.

    (7)   A tagállamok szintén mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, ha a belépés vagy az átutazás bírósági eljárás lefolytatása miatt szükséges.

    (8)   Az a tagállam, amely a (6) vagy a (7) bekezdésben említett mentességet kívánja megadni, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, ha a Tanács egy vagy több tagja a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül nem emel írásban kifogást az ellen. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

    (9)   Amennyiben a (3), a (4), a (6), a (7) vagy a (8) bekezdés alapján egy adott tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedélynek szigorúan az abban megjelölt célra és a közvetlenül érintett személyekre kell korlátozódnia.

    2. cikk

    (1)   Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, az alábbiak tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

    a)

    olyan természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik vagy amelyek felelősek a Ciprusi Köztársaság parti tengerén vagy a kizárólagos gazdasági övezetében vagy a kontinentális talapzatán végzett, az ország által nem engedélyezett szénhidrogén-feltáráshoz és -kitermeléshez kapcsolódó fúrási tevékenységekért vagy az ilyen tevékenységekből származó szénhidrogén-kitermelésért, illetve ilyen tevékenységekben részt vesznek, ideértve azok tervezését, előkészítését, az azokban való közreműködést, azok irányítását vagy az azokhoz való segítségnyújtást is.

    Amennyiben a kizárólagos gazdasági övezet vagy a kontinentális talapzat nem került kijelölésre a nemzetközi jog szerint és azzal az állammal közösen, amelyhez az átellenes part tartozik, ide értendők az olyan tevékenységek is, amelyek veszélyeztethetik vagy hátráltathatják a kijelölésről szóló megállapodás létrejöttét;

    b)

    olyan természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik vagy amelyek pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak az a) pontban említett, szénhidrogén-feltáráshoz és -kitermeléshez kapcsolódó fúrási tevékenységekhez vagy az ilyen tevékenységekből származó szénhidrogén-kitermeléshez;

    c)

    az a) és b) pontban említett természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek,

    a mellékletben felsoroltak szerint.

    (2)   A mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek rendelkezésére vagy javára – sem közvetlenül, sem közvetve – nem bocsátható pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, az illetékes tagállami hatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezheti egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

    a)

    a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek és ezen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerekre, a bérleti díjra vagy jelzáloghitel-törlesztésre, a gyógyszerekre és orvosi kezelésre, az adókra, a biztosítási díjakra és a közüzemi díjakra fordított kifizetéseket;

    b)

    kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak és jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

    c)

    kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

    d)

    rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel értesítette a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a konkrét engedély megadása alapjául szolgáló indokokról; vagy

    e)

    diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi jog szerint mentességet élvező nemzetközi szervezet számlájára befizetendő vagy számlájáról kifizetendő pénzeszközök, amennyiben e be- vagy kifizetésekre az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor.

    Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott engedélyekről.

    (4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

    a)

    a pénzeszközök vagy a gazdasági erőforrások az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvételét megelőzően hozott választottbírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve az említett időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtandó bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

    b)

    a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat kizárólag az ilyen határozattal biztosított, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert igények teljesítésére fogják fordítani, az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogaira alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

    c)

    a határozat nem a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja, valamint

    d)

    a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

    Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott engedélyekről.

    (5)   Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a mellékletben szereplő természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet abban, hogy olyan kifizetést teljesítsen, amely egy, a mellékletben szereplő természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt kötött szerződés alapján válik esedékessé, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv kapja.

    (6)   A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon jelentkező alábbi növekményekre:

    a)

    az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

    b)

    olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetésekre, amelyeket azelőtt kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések hatálya alá kerültek, vagy

    c)

    az Unióban meghozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági határozat alapján teljesítendő kifizetések;

    feltéve, hogy az ilyen kamat, egyéb hozam és kifizetés továbbra is az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések hatálya alá tartozik.

    3. cikk

    (1)   A Tanács, valamely tagállam vagy a főképviselő javaslatára egyhangú határozattal létrehozza és módosítja a mellékletben foglalt jegyzéket.

    (2)   A Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatokat – beleértve a jegyzékbe vétel indokolását – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján –, lehetővé téve, hogy az említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv észrevételeket nyújtson be.

    (3)   Amennyiben észrevételt tesznek vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatát, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

    4. cikk

    (1)   A mellékletnek tartalmaznia kell az 1. és a 2. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének indokolását.

    (2)   A mellékletnek tartalmaznia kell továbbá az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név és a névváltozatok, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a lakcím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen adat lehet az elnevezés, a bejegyzés helye és ideje, a bejegyzés száma és a székhely.

    5. cikk

    Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e határozat alapján előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártalanítás iránti vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, mint például a kártérítés iránti igényt vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, különösen kötvény, garancia vagy viszontgarancia – mindenekelőtt pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

    a)

    a mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

    b)

    az a) pontban említett személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

    6. cikk

    (1)   A Tanács és a főképviselő személyes adatokat kezelhet az e határozat alapján ráruházott feladatainak elvégzése és különösen:

    a)

    a Tanács esetében a melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása érdekében;

    b)

    a főképviselő esetében a melléklet módosításainak kidolgozása érdekében.

    (2)   A Tanács és a főképviselő, adott esetben, kizárólag a melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.

    (3)   E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő értendő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkének 8. pontja értelmében vett „adatkezelőként”, hogy ily módon biztosítsa az érintett természetes személyek számára az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaik gyakorlását.

    7. cikk

    Az e határozatban foglalt intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

    8. cikk

    Ezt a határozatot 2020. november 12-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.

    9. cikk

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

    Kelt Brüsszelben, 2019. november 11-én.

    a Tanács részéről

    az elnök

    F. MOGHERINI


    (1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).


    MELLÉKLET

    AZ 1. ÉS A 2. CIKKBEN EMLÍTETT TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÉS SZERVEK JEGYZÉKE

    […]


    Top