a)

azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett elővigyázatossági megközelítés és az ott meghatározott, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás vonatkozásában az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazásának előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászati tevékenységek által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászati tevékenységből élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;

b)

elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását az ICCAT-intézkedések előkészítő szakaszában és gondoskodik arról, hogy az ICCAT által elfogadott intézkedések összhangban legyenek az ICCAT-egyezménnyel;

c)

gondoskodik arról, hogy az ICCAT által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;

d)

olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek adott területen már bevált gyakorlataival;

e)

következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;

f)

gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

g)

a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel (1) összhangban végzi tevékenységét;

h)

arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára az egyezmény hatálya alá tartozó területen, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának az előmozdítására;

i)

az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményéről (2) szóló tanácsi következtetésekkel (3) összhangban jár el, továbbá előmozdítja az ICCAT hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – az ICCAT irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket (különösen a tudományosság, a szabályszerűség, az átláthatóság és a döntéshozatal tekintetében), ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez;

j)

elősegíti a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel, különösen az OSPAR-bizottsággal, a Helsinki Bizottsággal és a Barcelonai Egyezménnyel folytatott együttműködést, amelyeknek az Unió is szerződő fele;

k)

közös érdekű ügyekben elősegíti a tonhallal foglalkozó egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel folytatott koordinációt és együttműködést, nevezetesen a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetekre vonatkozó úgynevezett kóbei folyamat újraaktiválása, illetve minden regionális halászati gazdálkodási szervezetre való kiterjesztése révén.

a)

az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásai vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve az ICCAT által szabályozott tengeri élő biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat vagy erőkifejtést érintő szabályozásokat, amelyek legkésőbb 2020-ra biztosítják vagy fenntartják a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányt. Szükség esetén az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek külön intézkedéseket kell tartalmazniuk a túlhalászott állományokra vonatkozóan, hogy a halászati erőkifejtés összhangba kerüljön a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

b)

a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések az egyezmény hatálya alá tartozó területen, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató hajók feketelistáinak összeállítása;

c)

a halászatra vonatkozó tudományos adatgyűjtést megerősítő, valamint a halászati ágazat és a tudósok közötti jobb együttműködést előmozdító intézkedések;

d)

az egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az ellenőrzés hatékonyságának és az ICCAT által elfogadott intézkedések betartásának a biztosítása érdekében;

e)

a halászati és az akvakultúra-tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengeri szennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, az ENSZ-közgyűlés határozataival összhangban az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelmét szolgáló intézkedéseket, valamint a nem szándékos fogások – beleértve különösen a veszélyeztetett tengeri fajokat – lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;

f)

a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használatával kapcsolatos intézkedések, nevezetesen az adatgyűjtés javítását, a FAD-használat pontos felmérését, nyomon követését és figyelését, a veszélyeztetett tonhalállományra gyakorolt hatásának csökkentését, az összes célfajra és nem célfajra, valamint az ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásainak mérséklését célzó intézkedések;

g)

a hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések, továbbá a tengeri hulladék keletkezését mérséklő intézkedések;

h)

a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltására irányuló intézkedések és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodásának előírása;

i)

adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;

j)

kiegészítő technikai intézkedések az ICCAT kisegítő testületei és munkacsoportjai által kibocsátott ajánlások alapján.