28.1.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/54

---

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 26.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke minden kereskedési könyvi pozícióra alkalmazandó prudens értékelési előírásokra hivatkozik, azonban az említett rendelet 34. cikke előírja, hogy az intézmények minden valós értéken értékelt eszközükre alkalmazzák a 105. cikk előírásait. A fenti cikkek együttesen arra utalnak, hogy a prudens értékelés követelményei minden valós értéken értékelt pozícióra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók-e vagy sem, amely esetben a „pozíció” szó kizárólag pénzügyi instrumentumokra és árukra utal.

(2)

Amennyiben a prudens értékelés az eszközökre nézve a számviteli nyilvántartásban megjelenítettnél alacsonyabb abszolút könyv szerinti értéket vagy a forrásokra nézve magasabb abszolút könyv szerinti értéket eredményezne, a két érték közötti különbség abszolút értékeként kifejezett kiegészítő értékelési korrekciót kell számítani, mivel a prudens értéknek mindig egyenlőnek kell lennie az eszközök valós értékével vagy annál alacsonyabbnak kell lennie, illetve egyenlőnek kell lennie a források valós értékével vagy annál magasabbnak kell lennie.

(3)

Az olyan értékelési pozíciók esetében, amelyek tekintetében a számviteli értékelés változásai csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét, a kiegészítő értékelési korrekciók kizárólag az elsődleges alapvető tőkére hatással lévő számviteli értékelési változások arányában alkalmazhatóak. Ide tartoznak a fedezeti elszámolás hatálya alá eső pozíciók, az értékesíthető pozíciók, amennyiben értékelési változásaikra valamilyen prudenciális szűrőt alkalmaznak, valamint a pontosan megegyező, kiegyenlítő pozíciók.

(4)

A kiegészítő értékelési korrekciókat kizárólag az elsődleges alapvető tőke korrekcióinak kiszámítása céljából határozzák meg, amennyiben szükséges. A kiegészítő értékelési korrekciók nem befolyásolják a szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti meghatározását (kivéve, ha az említett rendelet 94. cikke szerinti kisméretű kereskedési könyv szerinti tevékenységre vonatkozó kivételt alkalmazzák).

(5)

A kiegészítő értékelési korrekciók intézmények általi kiszámításához használt egységes keret biztosítása érdekében a bizonyossági célszint, illetve az értékelési bizonytalanság prudens érték meghatározásakor figyelembe veendő elemeinek egyértelmű meghatározására, továbbá a jelenlegi piaci feltételek alapján a megfelelő bizonyossági szint eléréséhez nélkülözhetetlen, jól meghatározott módszerekre van szükség.

(6)

A piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat az értékelési kitettségek alapján kell kiszámítani, amelyek pénzügyi instrumentumokon vagy pénzügyi instrumentumok portfólióin alapulnak. A fentiek alkalmazásában a pénzügyi instrumentumokat portfóliókban lehet egyesíteni, amennyiben a piaci ár bizonytalanságával és a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók esetében az instrumentumokat ugyanazon kockázati tényező alapján, vagy –a modellkockázati kiegészítő értékelési korrekció esetében – ugyanazon árazási modell alapján értékelik.

(7)

Mivel az értékelési bizonytalansággal kapcsolatos bizonyos kiegészítő értékelési korrekciók nem összeadhatók, egyes kiegészítő értékelési korrekciós kategóriákon belül a kiegészítő értékelési korrekció azon elemei tekintetében, amelyek nem kapcsolódnak a várható kilépési költség valós értékbe bele nem tartozó elemeihez, megengedhető olyan összesítő módszer alkalmazása, amely figyelembe veszi a diverzifikációs előnyöket. A kiegészítő értékelési korrekciók összesítése tekintetében lehetővé kell tenni a várható érték és a prudens érték különbségén alapuló diverzifikációs előnyhöz jutást is, hogy azok a bankok, amelyek a várható értéknél prudensebbnek tekinthető valós értékkel rendelkeznek, ne jussanak kevesebb diverzifikációs előnyhöz, mint azok a bankok, amelyek a várható értéket használják valós értékként.

(8)

Mivel a kis valósérték-portfólióval rendelkező intézmények jellemzően korlátozott értékelési bizonytalanságtól függnek, lehetőséget kell kapniuk egy egyszerűbb módszer alkalmazására a kiegészítő értékelési korrekciók becsléséhez, mint amilyen módszereket a nagyobb valósérték-portfólióval rendelkező intézmények alkalmaznak. Annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazható-e az egyszerűsített módszer, a valósérték-portfólió méretét a tőkekövetelmény-számítás minden szintjén meg kell állapítani.

(9)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok értékelhessék, hogy az említett intézmények helyesen alkalmazták-e a szükséges kiegészítő értékelési korrekciók összesített szintjének megállapítására vonatkozó követelményeket, az intézményeknek megfelelő dokumentációt, rendszereket és kontrollokat kell fenntartaniuk.

(10)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(11)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét (2),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításának módszere

Az intézmények a 3. fejezetben meghatározott módszer alapján negyedévente kiszámítják a valós értékeknek a prudens értékhez igazításához szükséges kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét, kivéve, ha teljesítik a 2. fejezetben meghatározott módszer alkalmazására vonatkozó feltételeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „értékelési pozíció”: olyan pénzügyi instrumentum, illetve áru vagy pénzügyi instrumentumok, illetve áruk portfóliója, amelyet a kereskedési és a nem kereskedési könyvben is nyilvántartanak, és amelyet valós értéken értékelnek;

b)   „értékelési input”: a piacon megfigyelhető, illetve nem megfigyelhető olyan paraméter vagy paraméterek mátrixa, amely befolyásolja az értékelési pozíciók valós értékét;

c)   „értékelési kitettség”: az értékelési pozíció azon összege, amelyre az értékelési inputok mozgásai hatással vannak.

3. cikk

Piaci adatok forrásai

(1)   Az intézmények által a kiegészítő értékelési korrekciók piaci adatok alapján történő kiszámításához figyelembe veendő adatok köre megegyezik az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott független árfelülvizsgálat során használt, megfelelő piaci adatokkal, az e cikkben meghatározott korrekciók elvégzése mellett.

(2)   A prudens érték meghatározásához az intézményeknek minden rendelkezésre álló és megbízható piaciadat-forrást figyelembe kell venniük, beleértve adott esetben az alábbiak mindegyikét:

a)	likvid piaci tőzsdei árfolyamok;

b)	az intézmény saját nyilvántartásában szereplő vagy adott esetben a piac egészén folytatott kereskedés során ugyanerre vagy egy nagymértékben hasonló instrumentumra kötött ügyletek;

c)	kereskedők és más piaci szereplők forgalomképes árjegyzései;

d)	a piaci konszenzus adatai;

e)	kereskedők indikatív árjegyzései;

f)	partnerbiztosítékok értékelése.

(3)   Azokban az esetekben, amikor a 9–11. cikk alkalmazásában szakértői alapú megközelítést alkalmaznak, alternatív módszereket és információforrásokat kell figyelembe venni, ideértve adott esetben az alábbiak mindegyikét:

a)	közvetett adatok használata olyan hasonló instrumentumok alapján, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre;

b)	prudens változtatások alkalmazása az értékelési inputokban;

c)	az adott instrumentum természetes értékhatárainak meghatározása.

II. FEJEZET

A KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERE

4. cikk

Az egyszerűsített módszer alkalmazásának feltételei

(1)   Az intézmények kizárólag abban az esetben alkalmazhatják az ebben a fejezetben ismertetett egyszerűsített módszert, ha a valós értéken értékelt eszközeik és forrásaik abszolút értékének összege – ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel – kevesebb, mint 15 milliárd EUR.

(2)   A pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközöket és forrásokat az (1) bekezdés szerinti számításból ki kell hagyni. Az olyan valós értéken értékelt eszközök és források értékét, amelyek esetében a számviteli értékelési változások csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét, kizárólag az elsődleges alapvető tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kell beszámítani.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értékhatár egyedi és konszolidált alapon alkalmazandó. Ha a konszolidált alapon számított érték meghaladja az értékhatárt, a konszolidációban részt vevő minden intézményre vonatkozóan az alapvető módszert kell alkalmazni.

(4)   Amennyiben az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények két egymást követő negyedévre vonatkozóan nem teljesítik az (1) bekezdés feltételeit, erről haladéktalanul értesítik az adott illetékes hatóságot, és megegyeznek a 3. fejezetben említett módszer alkalmazását a következő két negyedéven belül biztosító tervről.

5. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók meghatározása az egyszerűsített módszerrel

Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciókat az egyszerűsített módszer szerint a 4. cikkben meghatározott értékhatár-számításba bevont, valós értéken értékelt eszközök és források összesített abszolút értékének 0,1 %-ában határozzák meg.

6. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének meghatározása az egyszerűsített módszerrel

Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények esetében a kiegészítő értékelési korrekciók 1. cikk szerinti teljes összege megfelel az 5. cikk szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekcióknak.

III. FEJEZET

A KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPVETŐ MÓDSZERE

7. cikk

Az alapvető módszer áttekintése

(1)   Az intézmények az alapvető módszer szerint az alábbi két lépés alkalmazásával számítják ki a kiegészítő értékelési korrekciókat:

a)	kiszámítják a kiegészítő értékelési korrekciókat az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) és (11) bekezdésében meghatározott valamennyi kategóriára vonatkozóan („kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók”) e cikk (2) bekezdése szerint;

b)	összesítik az a) pontból származó, egyes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókra vonatkozó összegeket a kiegészítő értékelési korrekciók 1. cikk szerinti teljes összegének meghatározása érdekében.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, az intézmények az alábbi módok valamelyikével számítják ki a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat:

a)	a 9–17. cikk szerint;

b)

a helyettesítő eljárás szerint, amennyiben a 9–17. cikk alkalmazása bizonyos pozíciók esetében nem lehetséges, mely eljárás során meghatározzák a kapcsolódó pénzügyi instrumentumokat és a kiegészítő értékelési korrekciót az alábbiak összegeként számítják ki: i. a kapcsolódó pénzügyi instrumentumok nem realizált nettó nyereségének 100 %-a; ii. a kapcsolódó pénzügyi instrumentumok névleges értékének 10 %-a; iii. nem származtatott termékek esetén a kapcsolódó pénzügyi instrumentumok valós értéke és az i. alpont szerinti nem realizált nyeresége közötti értékkülönbség abszolút értékének 25 %-a.

Az első albekezdés b) pontjának i. alpontja alkalmazásában a „nem realizált nyereség” a kereskedés megkezdése óta a valós értékben bekövetkezett, a FIFO-elv alapján meghatározott változást jelenti, amennyiben a változás pozitív.

8. cikk

A kiegészítő értékelési korrekciók alapvető módszer szerinti kiszámítására vonatkozó általános rendelkezések

(1)   Az olyan valós értéken értékelt eszközök és források esetében, amelyek tekintetében a számviteli értékelés változásai csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét, a kiegészítő értékelési korrekciókat kizárólag az elsődleges alapvető tőkét befolyásoló számviteli értékelési változás mértéke alapján kell kiszámítani.

(2)   A 14–17. cikkben meghatározott kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók kapcsán az intézményeknek a prudens értékre vonatkozóan, a 9–13. cikkben előírt konfidenciaszintnek megfelelő konfidenciaszint elérésére kell törekedniük.

(3)   Kiegészítő értékelési korrekciónak kell tekinteni a meghatározott prudens érték eléréséhez szükséges értékelési korrekciókon felüli értékelési korrekciókat, amelyeket az intézmény valós értékére alkalmazott olyan korrekciókon túl hajtanak végre, amelyekről megállapítható, hogy az értékelési bizonytalanság ugyanazon forrására vonatkoznak, mint a kiegészítő értékelési korrekció. Amennyiben az intézmény valós értékére alkalmazott korrekcióról nem állapítható meg, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók egy konkrét kategóriáját célozza meg azon a szinten, amelyen a vonatkozó kiegészítő értékelési korrekciót kiszámítják, az adott korrekciót ki kell hagyni a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításából.

(4)   A kiegészítő értékelési korrekciók mindig pozitívak, így az értékelési kitettség szintjén, kategóriaszinten, illetve az összevonás előtt és azt követően is azok.

9. cikk

A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat az értékelési kitettség szintjén kell kiszámítani („a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók”).

(2)   A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értékét csak akkor lehet nullának értékelni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az intézménynek szilárd bizonyítéka van az értékelési kitettség forgalomképes árára, vagy az ár az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott likvid kétirányú piacon alapuló, megbízható adatokból megállapítható;

b)	a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott piaciadat-források nem jeleznek jelentős értékelési bizonytalanságot.

(3)   Amennyiben nem állapítható meg, hogy egy értékelési kitettség kiegészítő értékelési korrekciója nulla, a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció megállapításakor az intézmények a 3. cikkben meghatározott adatforrásokat használják. Ebben az esetben a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítását a 4. és 5. bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.

(4)   Az intézmények kiegészítő értékelési korrekciókat számítanak az értékelési modellben használt egyes értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre vonatkozóan.

a)	E kiegészítő értékelési korrekciók megállapítása az alábbi részletességi szintek egyike alapján történik: i. amennyiben van ilyen lebontás, az értékelési pozíció kilépési árának kiszámításához szükséges minden értékelési input; ii. az instrumentum ára;

b)

Az a) pont i. alpontjában hivatkozott minden értékelési inputot külön kell kezelni. Amennyiben az értékelési input egy paramétermátrixból áll, a kiegészítő értékelési korrekciókat a mátrixban található egyes paraméterekhez tartozó értékelési kitettség alapján kell kiszámítani. Amennyiben az értékelési input nem forgalomképes instrumentumokra vonatkozik, az intézményeknek az értékelési inputot és a vonatkozó értékelési kitettséget egy, a piacon forgalomképes instrumentumkészletre kell leképezniük. Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása céljából bármely megfelelő módszer segítségével csökkenthetik az értékelési inputok paramétereinek számát, azzal a feltétellel, hogy a csökkentett számú paraméterek megfelelnek az alábbi követelményeknek: i. a csökkentett értékelési kitettség teljes értéke egyenlő az eredeti értékelési kitettség teljes értékével; ii. a csökkentett paraméterkészlet egy, a piacon forgalomképes instrumentumkészlethez kapcsolható; iii. az alábbiakban meghatározott 2. varianciamérték 1. varianciamértékhez viszonyított aránya az előző 100 kereskedési nap múltbeli adatai alapján kevesebb, mint 0,1.

c)

E bekezdés alkalmazásában az „1. varianciamérték” az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését jelenti, a „2. varianciamérték” pedig az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését jelenti, csökkentve a csökkentett értékelési input alapján megállapított értékelési kitettséggel. Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása csökkentett számú paraméterrel történik, a b) pontban előírt feltételeknek való megfelelést a nettósító módszer és a belső értékelés független ellenőrzési funkció általi felülvizsgálata alapján kell megállapítani, amit legalább éves rendszerességgel kell elvégezni.

(5)   A piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az alábbiak szerint kell kiszámítani:

a)

amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre az értékelési input valószerű értéktartományának kijelölésére: i. olyan értékelési input esetében, amelynek valószerű értéktartománya a kilépési árakon alapul, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott értéktartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni; ii. olyan értékelési input esetében, amelynek valószerű értéktartománya középárakból jön létre, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott értéktartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből való kilépéskor az általuk elérhető középár ezzel az árral azonos vagy kedvezőbb lesz;

b)

amennyiben nincs elegendő adat az értékelési input valószerű értékekből álló tartományának kijelöléséhez, az intézmények a rendelkezésre álló minőségi és mennyiségi információ igénybevételével szakértői alapú megközelítést alkalmaznak annak céljából, hogy az a) pontban meghatározott konfidenciaszint mértékével megegyező konfidenciaszintet érjenek el az értékelési input prudens értékére vonatkozóan. Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról az értékelési kitettségekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről;

c)

az intézmények a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az alábbi módszerek egyikével számítják ki: i. az a) vagy b) pont szerint becsült értékelésiinput-értékek és a valós érték kiszámításához használt értékelésiinput-értékek különbségét alkalmazzák az egyes értékelési pozíciók értékelési kitettségére; ii. egyesítik az a) vagy b) pont szerint becsült értékelésiinput-értékeket, és ezen értékek alapján újraértékelik az értékelési pozíciókat. Az intézmények ezután az újraértékelt pozíciók és a valós értéken értékelt pozíciók közötti különbséget veszik figyelembe.

(6)   Az intézmények kiszámítják a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon, hogy a mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszer képleteit alkalmazzák a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciókra.

10. cikk

A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat az értékelési kitettség szintjén kell kiszámítani („pozíciózárási költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók”).

(2)   Amennyiben egy intézmény kilépési ár alapján számolta ki egy adott értékelési kitettségre vonatkozóan a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értéke nullának tekinthető.

(3)   Amennyiben az intézmény az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eltérést alkalmazza, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értéke nullának tekinthető, feltéve, hogy az intézmény bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy 90 %-os a konfidenciaszintje annak, hogy megfelelő likviditás áll rendelkezésre a vonatkozó értékelési kitettségből középáron való kilépés támogatásához.

(4)   Amennyiben nem állapítható meg, hogy egy értékelési kitettség pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciója nulla, az intézmények a 3. cikkben meghatározott adatforrásokat használják. Ebben az esetben a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítását az e cikk 5. és 6. bekezdésében leírtak szerint kell elvégezni.

(5)   Az intézmények pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót számítanak a vonatkozó értékelési modellben használt egyes értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre vonatkozóan.

a)	E pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók megállapítása az alábbi részletességi szintek egyike alapján történik: i. amennyiben van ilyen lebontás, az értékelési pozíció kilépési árának kiszámításához szükséges minden értékelési input; ii. az instrumentum ára.

b)

Az a) pont i. alpontjában hivatkozott minden értékelési inputot külön kell kezelni. Amennyiben az értékelési input egy paramétermátrixból áll, az intézmények a mátrixban található egyes paraméterekhez tartozó értékelési kitettség alapján számítják ki a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót. Amennyiben az értékelési input nem forgalomképes instrumentumokra vonatkozik, az intézményeknek az értékelési inputot és a kapcsolódó értékelési kitettséget egy piacon forgalomképes instrumentumkészletre kell explicit módon leképezniük. Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása céljából bármely megfelelő módszer segítségével csökkenthetik az értékelési inputok paramétereinek számát, azzal a feltétellel, hogy a csökkentett számú paraméterek megfelelnek az alábbi követelményeknek: i. a csökkentett értékelési kitettség teljes értéke egyenlő az eredeti értékelési kitettség teljes értékével; ii. a csökkentett paraméterkészlet leképezhető egy piacon forgalomképes instrumentumkészletre; iii. a 2. varianciamérték 1. varianciamértékhez viszonyított aránya az előző 100 kereskedési nap múltbeli adatai alapján kevesebb, mint 0,1. E bekezdés alkalmazásában az „1. varianciamérték” az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének eltérését, a „2. varianciamérték” pedig az értékelési kitettség nem csökkentett értékelési input alapján megállapított eredményének a csökkentett értékelési input alapján megállapított értékelési kitettséggel csökkentett eltérését jelenti.

c)

Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása csökkentett számú paraméterrel történik, a b) pontban előírt feltételeknek való megfelelést a nettósító módszer független ellenőrzési funkció általi felülvizsgálata és belső értékelés alapján kell megállapítani, amit legalább éves rendszerességgel kell elvégezni.

(6)   A pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)

amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre az értékelési input valószerű eladási-vételi árkülönbségekből álló tartományának kijelölésére, az intézmények megbecsülnek egy olyan pontot az adott tartományban, ahol 90 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni;

b)

amennyiben nincs elegendő adat az értékelési input valószerű eladási-vételi árkülönbségekből álló tartományának kijelölésére, az intézmények szakértői alapú megközelítést alkalmaznak a rendelkezésre álló minőségi és mennyiségi információ igénybevételével annak céljából, hogy a valószerű értékekből álló tartomány rendelkezésre állása esetén megcélzott mértékű konfidenciaszinttel megegyező konfidenciaszintet érjenek el a prudens értékre vonatkozóan. Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról az értékelési kitettségekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről;

c)	az intézmények a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióikat úgy számítják ki, hogy az a) vagy a b) pont alapján kiszámított becsült eladási-vételi árak 50 %-át alkalmazzák az (5) bekezdésben meghatározott értékelési inputokhoz kapcsolódó értékelési kitettségekre.

(7)   Az intézmények kiszámítják a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon, hogy a mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszer képleteit alkalmazzák a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciókra.

11. cikk

A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   Az intézmények az egyes értékelési modellekre vonatkozóan megbecsülik a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót („modellkockázattal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekció”) úgy, hogy a piaci szereplők által használt különböző modellek és modellkalibrációk esetleges meglétéből, illetve az adott értékelt termékre vonatkozó konkrét kilépési ár hiányából származó értékelési modellkockázatot veszik figyelembe. Az intézmények figyelmen kívül hagyják azt a piacról származó paraméterek kalibrációjából adódó értékelési modellkockázatot, amelyet a 9. cikk szerint kell meghatározni.

(2)   A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott módszerek egyikének alkalmazásával kell kiszámítani.

(3)   Lehetőség szerint az intézmények a modellkockázati kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon számítsák ki, hogy a valószerű értékelések megfelelő alternatív modellező és kalibráló módszerekkel kialakított tartományát hozzák létre. Ebben az esetben az intézmények meghatároznak egy pontot az értékelések így kapott tartományában, ahol 90 %-os konfidenciaszinttel rendelkeznek azt illetően, hogy az értékelési kitettségből azonos vagy kedvezőbb áron tudnak kilépni.

(4)   Amennyiben az intézményeknek nem áll módjukban a (3) bekezdésben meghatározott módszert alkalmazni, szakértői alapú módszerrel becslik meg a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót.

(5)   A szakértői alapú módszernek az összes alábbi elemet figyelembe kell vennie:

a)	a modell szempontjából releváns termékek összetettsége;

b)	a lehetséges matematikai megközelítések és modellparaméterek sokfélesége, amennyiben ezek a modellparaméterek nem kapcsolódnak piaci változókhoz;

c)	az adott termékek piaca „egyirányúságának” mértéke;

d)	az adott termékekben rejlő nem fedezhető kockázatok;

e)	a modell megfelelősége a portfólióban szereplő termékek megtérülése alakulásának mérése szempontjából.

Az intézmények értesítik az illetékes hatóságokat azokról a modellekről, amelyekre ezt a módszert alkalmazzák, valamint a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához használt módszerről.

(6)   Amennyiben az intézmények a (4) bekezdésben leírt módszert alkalmazzák, a módszer prudens voltát évente meg kell erősíteni az alábbiak összehasonlításával:

a)	a (4) bekezdésben leírt módszer alkalmazásával számított kiegészítő értékelési korrekciók, amennyiben azt az értékelési modellek olyan jelentős mintájára alkalmazták, amelyre az intézmény a (3) bekezdésben leírt módszert alkalmazza; és

b)	az értékelési modellek ugyanazon mintájára a (3) bekezdésben leírt módszerrel kapott kiegészítő értékelési korrekciók.

(7)   Az intézmények kiszámítják a modellkockázattal kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót olyan módon, hogy a mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszer képleteit alkalmazzák a modellkockázattal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciókra.

12. cikk

A nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   Az intézmények kiszámítják a nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót, amelynek tükröznie kell a szükséges korrekció alkalmazandó számviteli keretrendszer szerinti értékelési bizonytalanságát, a derivatív pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek aktuális értékének beszámítása érdekében.

(2)   Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekció piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos elemét a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategóriában veszik figyelembe. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos bizonytalansághoz kapcsolódik, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a modellkockázathoz kapcsolódik, a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza.

13. cikk

A befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   Az intézmények kiszámítják a befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót, amelynek tükröznie kell a kilépési ár alkalmazandó számviteli keretrendszer szerinti megállapításakor használt finanszírozási költségek értékelési bizonytalanságát.

(2)   Az intézmények a kiegészítő értékelési korrekciónak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos elemét a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategóriában veszik figyelembe. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos bizonytalansághoz kapcsolódik, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza. A kiegészítő értékelési korrekció azon elemét, amely a modellkockázathoz kapcsolódik, a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciós kategória tartalmazza.

14. cikk

A koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   Az intézmények a koncentrált értékelési pozíciók vonatkozásában megbecsülik a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót („koncentrált pozíciókkal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekció”) az alábbi, három lépésből álló módszerrel:

a)	meghatározzák a koncentrált értékelési pozíciókat;

b)	amennyiben az értékelési pozíció értékére vonatkozóan nem áll rendelkezésre piaci ár, minden egyes meghatározott koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan megállapítanak egy prudens kilépési időszakot;

c)	amennyiben a prudens kilépési időszak meghaladja a 10 napot, a kiegészítő értékelési korrekciót úgy állapítják meg, hogy figyelembe veszik az értékelési input és az eladási-vételi árkülönbségek volatilitását, valamint a feltételezett kilépési stratégia hatását a piaci árakra.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a koncentrált értékelési pozíciók meghatározásakor az alábbiak mindegyikét figyelembe kell venni:

a)	minden értékelési pozíció mérete, a vonatkozó piac likviditásától függően;

b)	az intézmény képessége az adott piacon való kereskedésre;

c)

az intézmény napi átlagos piaci volumene és jellemző napi kereskedési volumene. Az intézmények kidolgozzák és dokumentálják azt a módszert, amelyet azoknak a koncentrált értékelési pozícióknak a meghatározásához használnak, amelyekre vonatkozóan koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót számítanak.

(3)   Az intézmények a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összegeként számítják ki a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót.

15. cikk

A jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   Amennyiben egy intézmény egy értékelési kitettségre vonatkozóan a kitettségből való teljes körű kilépést feltételezve számítja ki a piaci ár bizonytalanságával és a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciókat, az adott intézmény a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció értékét nullában állapíthatja meg.

(2)   Amennyiben az értékelési kitettség kiegészítő értékelési korrekciója nem állapítható meg nulla értéken az (1) bekezdés szerint, az intézmények a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót („jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekció”) olyan módon számítják ki, hogy figyelembe veszik az adminisztrációs és a jövőbeli fedezeti költségeket azon értékelési kitettség várható élettartamára vonatkozóan, amely tekintetében a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióra nem alkalmaznak közvetlen kilépési árat, olyan értékkel csökkentve, amely megközelíti a kockázatmentes értéket.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a jövőbeli adminisztrációs költségeknek tartalmazniuk kell minden olyan járulékos munkaerő- és fix költséget, amely a portfólió kezelése kapcsán valószínűsíthetően felmerül, de a portfólió méretének csökkenésével feltételezhető e költségek csökkenése.

(4)   Az intézmények a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összegeként számítják ki a jövőbeli adminisztrációs költségekkel kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciót.

16. cikk

A lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

Az intézmények a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az ügyfelekkel kötött ügyletek lejárat előtti, nem szerződés szerinti megszüntetéséből származó esetleges veszteségek figyelembevételével határozzák meg. A lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az ügyfelekkel kötött, lejárat előtt megszüntetett múltbeli ügyletek százalékának, illetve az ezekből származó veszteségeknek a figyelembevételével kell kiszámítani.

17. cikk

A működési kockázatokkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció kiszámítása

(1)   Az intézmények a működési kockázatokkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót az értékelési folyamatokkal kapcsolatos működési kockázatból eredő esetleges veszteségek megállapításával becslik meg. Ennek a becslésnek ki kell terjednie a mérleg alátámasztása során kockázatosnak ítélt értékelési pozíciók meghatározására, ideértve a jogviták miatt kockázatosnak ítélt pozíciókat is.

(2)   Amennyiben az intézmény a működési kockázat tekintetében az 575/2013/EU rendelet 3. része III. címe 4. fejezetében meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazza, a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót nulla értéken állapíthatja meg azzal a feltétellel, hogy bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a fejlett mérési módszerrel végzett számítás teljes körűen figyelembe veszi az értékelési folyamathoz kapcsolódó, az (1) bekezdésben meghatározott működési kockázatot.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben az intézmények a piaci ár bizonytalanságával és a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók összege 10 %-ának megfelelő működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót számítanak.

IV. FEJEZET

DOKUMENTÁCIÓ, RENDSZEREK ÉS KONTROLLOK

18. cikk

Dokumentálási követelmények

(1)   Az intézmények a prudens értékelési módszert megfelelő módon dokumentálják. E dokumentációnak belső szabályzatot kell tartalmaznia, amely iránymutatást ad az alábbi pontokra vonatkozóan:

a)	az egyes értékelési pozíciókra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekciók számszerű meghatározását szolgáló módszerek;

b)	az egyes eszközosztályok, termékek vagy értékelési pozíciók meghatározását szolgáló módszerek hierarchiája;

c)	a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásának módszeréhez használt piaciadat-források hierarchiája;

d)	az egyes eszközosztályok, termékek vagy értékelési pozíciók kiegészítő értékelési korrekcióinak nulla értéken való megállapításához szükséges piaciadat-jellemzők;

e)	a kiegészítő értékelési korrekciók megállapításához alkalmazott szakértői alapú módszer;

f)	az annak megállapításához használt módszer, hogy egy adott értékelési pozícióra vonatkozóan szükséges-e koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót meghatározni;

g)	adott esetben a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók kiszámításához meghatározott feltételezett kilépési idősáv;

h)	az olyan valós értéken értékelt eszközök és források, amelyekre nézve a számviteli értékelés változásai a 4. cikk (2) bekezdésével és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban csak részben vagy egyáltalán nem befolyásolják az elsődleges alapvető tőkét.

(2)   Az intézmények olyan nyilvántartást is vezetnek, amely alapján elemezhető az értékelési kitettségi szinten meghatározott kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása, valamint információt szolgáltatnak a felső vezetők részére a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási folyamatáról annak érdekében, hogy azok megismerhessék az intézmény valós értéken értékelt pozícióinak portfóliójára vonatkozó értékelési bizonytalanság mértékét.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, és egy felső vezetőnek jóvá kell hagynia.

19. cikk

A rendszerekre és kontrollokra vonatkozó követelmények

(1)   Egy független ellenőrző egység engedélyezi, majd a későbbiekben nyomon követi a kiegészítő értékelési korrekciókat.

(2)   Az intézményeknek hatékony kontrollokkal kell rendelkezniük valamennyi valós értéken értékelt pozíció irányításával kapcsolatosan, és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük e kontrollok megvalósításához, valamint stresszidőszakokban is megbízható értékelési folyamatokat kell biztosítaniuk. Ezeknek az összes alábbi elemre ki kell terjedniük:

a)	az értékelési modell teljesítményének legalább éves áttekintése;

b)	az értékelési politikák minden lényeges módosításának vezetőségi jóváhagyása;

c)	egyértelmű nyilatkozat az intézmény kockázatvállalási hajlandóságáról az értékelési bizonytalansággal érintett pozícióknak való kitettség vonatkozásában, mely értékelési bizonytalanságot a teljes intézményre kiterjedően nyomon követik;

d)	a kockázatot vállaló és az ellenőrzést végző egységek közötti függetlenség az értékelési folyamat során;

e)	az értékelési folyamatokhoz és kontrollokhoz kapcsolódó átfogó belső ellenőrzési folyamat.

(3)   Az intézmények biztosítják, hogy a valós értéken értékelt pozíciók értékelési folyamatához kapcsolódó kontrollok hatékonyak legyenek, és azokat következetesen alkalmazzák. E kontrollokat rendszeres belső ellenőrzésnek vetik alá. A kontrolloknak az összes alábbi elemre ki kell terjedniük:

a)	pontosan meghatározott, az egész intézményre kiterjedő termékleltár, amely biztosítja minden értékelési pozíció egyedi leképezését egy adott termékmeghatározásra;

b)	az értékelési módszerek minden egyes leltári termék esetében, beleértve a modellválasztást és -kalibrációt, a valósérték-korrekciókat, a kiegészítő értékelési korrekciókat, a termékre alkalmazandó független árellenőrzési módszereket és az értékelési bizonytalanság mérését;

c)

validálási folyamat, amely biztosítja, hogy minden termék esetében mind a kockázatvállaló, mind pedig az adott ellenőrző szervek jóváhagyják a b) pontban leírt termékszintű módszereket, és igazolják, hogy azok minden, a termékre leképezett értékelési pozíció vonatkozásában a valós gyakorlatot tükrözik;

d)	a megfigyelt piaci adatok alapján meghatározott értékhatárok annak meghatározása céljából, hogy az értékelési modellek mikor válnak nem kellően megbízhatóvá;

e)	hivatalos független ár-felülvizsgálati folyamat, amely az adott kereskedési egységtől független árakon alapul;

f)	újtermék-engedélyezési folyamat, amely hivatkozik a termékleltárra és kiterjed minden – a kockázatelemzésben, a kockázatkezelésben, a pénzügyi jelentésben és a pénzügyi instrumentumok értékelésének elrendelésében és ellenőrzésében érdekelt – belső félre;

g)	az új megállapodások felülvizsgálatára vonatkozó folyamat, amelynek során az új ügyletekből származó árazási adatokat felhasználják annak megállapítására, hogy a hasonló értékelési kitettségek értékelései megfelelően prudensek maradnak-e.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)

---

---